Új Szó, 1964. március (17. évfolyam, 61-90.szám)
1964-03-13 / 73. szám, péntek
Tíz éves a Technika Háza öten kezdték — ötvennégy derekán... Tíz év telt el azóta, s egy-egy esztendő: küzdelem a fennállásért. A létjogot bizonyítani kellett, eredményekben keresni az önigazolást: a Technika Háza létezése korkövetelmény. Az évek létszám- és eredménygyárapodást hoztak: ma már ötvenkilenc kitartó és ügyszerető lakója van a Technika Házának. Hogy ez kevés? Az országban közel háromezer előadót tart nyilván. Valamennyi önkéntes és szorgalmas propagátora az új technikának. Küldetés és bizonyítás Mivel foglalkozik a Technika Háza? — A technikai és technológiai újdonságok népszerűsítésével — mondja Jelinek mérnök, igazgatóhelyettes. — Nemcsak a tudományos munkahelyek eredményeiről informáljuk a termelő üzemeket, hanem a gyakorlatból is merítünk. Az újítók munkamódszereit is népszerűsítjük — magyarázza Demko mérnök. Gépipar, építőipar, ipari energetika és kemizálás — ezek azok a területek, ahol gyűjtik és népszerűsítik az új technikát és technológiát. Erre különféle formákat használnak. Előadásokat, szemináriumokat, konferenciákat rendeznek és külföldi tanulmányi utakat szerveznek. Az új tapasztalatokat, munkamódszereket stb. brosúrában adják ki s az érdeklődők rendelkezésére bocsátják. Milyen az érdeklődés a rendezvények iránt? A számok Igazolnak: 1955-ben ötszázharmincnégy akciót rendeztek huszonhétezer résztvevővel. Tavaly pedig 1645 rendezvényen százegyezer érdeklődő vett részt, összegezve: tlz év alatt tizenhétezer rendezvény és hétszázötvenezer ember ... Bizonyítás a tevékenység mellett. S vajon elégedettek ezzel? — Az előadások látogatottsága jobb ls lehetne — jegyzi meg Demko mérnök. Igen, lehetne jobb is, az előadóteremben több mint száz a férőhely. — Előfordul, hogy egy előadás iránt csupán hárman, négyen érdeklődnek. Ez kevés. Am a vonzó témák túlsúlyban vannak. — Az előadásra a környékről ls bejárnak. Dubnicáről, Komáromból... Jobban kihasználhatnák a lehetőségeket a bratislavai üzemek és a műszaki főiskola hallgatói is". Eredmények a gyakorlatból A rendezvények gyakori értékének felmérése szinte lehetetlen. Egyrészt mert a „művelt" terület igen szerteágazó, másrészt viszont ki lehet-e egyáltalán számokban mutatni, milyen eredményt hozott a gyakorlatban — tehát az üzemekben — egyik, vagy másik rendezvény? Példákat viszont említhetünk, melyek a létjogosultságát félreérthetetlenül bizonyítják. A Technika Házq számtalan új módszer bevezetésében szerzett érdemeket. Népszerűsíti a legújabb hegesztési módszereket. Érdemei vannak a fémmegmunkálás terén — az ország számtalan üzemében alkalmazzák Nitrofanov csoportos megmunkálási módszerét, a habbeton készítés és az ipari televízió bevezetésében, az adminisztrációs munkák gépesítésében, a tudományos munkaszervezésben stb. Íme néhány konkrét példa: 1959-ben felkarolták a kopott alkatrészek felújításának módszerét. Sok propagációs anyag látott napvilágot, sok előadás hangzott el — ám megérte:_ ez a módszer évente ötszáz millió korona megtakarítást eredményez. Lám egy új munkamódszer, s az ország üzemeiben évente mintegy huszonötezer tonna fémet takarítanak meg! (A módszer lényege: a kopott alkatrészeket ráhegesztéssel újítják fel.) Az üzemK kazánházak sok tekintetben nem felelnek meg a követelményeknek. A legújabb tapasztalatok alapján egyes üzemekben korszerűsítették a kazánokat — s e korszerűsítés eredményeként például tavaly kétmillió hatszázezer korona értékű tüzelőanyagot takarítottak meg. Hogyan Ishet az értéktelenebb tüzelőanyagot ésszerűbben kihasználni? Az ilyen tüzelő sok fűtőnek gondot okoz. A Technika Háza Bratislavában 390 fűtőt iskolázott ki. Az eredmény? Az értéktelenebb fűtőanyag jobb kihasználásával csupán Bratislavában két és félmillió koronát takarítottak meg egy év alatt! A Technika Háza hozzájárulásával. Televíziós kép — a Föld gyomrából Bár a Technika Háza elsősorban a technikai újdonságok népszerűsítésével foglalkozik és szervező munkát fejt ki — nem hanyagolja el az önálló kutatást és kísérletezést sem. A földtani televízió készülék prototípusának elkészítése például Michal Krajčík nevéhez fűződik. 1958-ban látott napvilágot s a brnói geofizikai intézet szolgálatában hasznos munkát végez. Alkalmazási területe — a földtani kutatás. A hengeralakú televíziós szondát leengedik a fúratba, s a geológus a képernyőn vizsgálja a talaj szilárdságát, összetételét és megállapíthatja a rétegek nyomását és irányát. Sikerrel próbálták ki a szondát a vízvezetékek ellenőrzésénél is. Használnak külföldön is hasonló készüléket? — Igen. A Grundig nyugatnémet cég készítette el az első ilyen szondát. Háromnegyed évvel mi előttünk ... Utánunk egy évvel a Szovjetunióban, és csak tavaly az Egyesült Államokban — világosít fel Michal Krajčík. Lényegében tehát úttörő munka. Jelentősége? — A nagyobb építkezéseket megelőző talajvizsgálatoknál nagy segítséget jelent a geológusoknak... Ál talában a vizsgálatokat szemléltetőbbé teszi, s lényegében kevesebb furatra van szükség... Hasznos, jő szolgálatokat tesz, ám tökéletesíteni még lehet. — Készül az űj, javított típus. Láttam a laboratóriumban ... Négy méter hosszú, henger alakú, átmérőié 76 milliméter, speciális kábelen ezer méter mélybe ereszthető ... Elmés egy szerkezet — az tény. Az újítás — mint szenvedély Valaki szalvétákat, vagy bélyegeket gyűjt. Szórakozásból, kedvtelésből — de szenvedélyesen ... Lényegében minden embernek megvan a maga vesszőparipája. Van, aki a gépek birodalmában érzi magát otthonosan, és szórakozásból szerkeszt „ördöngös" masinát. Sokan kedvtelésből szabad idejükben is a munkapad mellett „pepecselgetnek" s kiagyalnak valamit — valamit, ami csak egy kicsivel jobb ... De jobb!! Felkarolni, szervezni, irányítani, ez a Technika Háza cél- és feladatkitűzése. Az emberek újítószenvedélyét szervezni és hasznos munkára irányítani. Minőségileg magasabb színvonalra emelni az újítómozgalom szervezését és irányítását. «(, Hogyan és milyen mederben? Az elképzelésből és gondolatból valóság lett. . j Hivatalos neve: A tudomány és technika önkéntes szektora. Ennek keretében megkezdte működését az újítók intézete, melynek két tanszéke a fémmegmunkálással és a hegesztéssel foglalkozik. Az intézet tömöríteni kívánja a munkahelyeken az újítókat, valamint a tudományosműszaki dolgozókat — természetesen önkéntes alapon. Arról van szó, hogy ne vesszenek kárba a hasznos elképzelések. Abból indulnak ki, hogy egy egy újítás, új módszer népszerűsítése csakis akkor lehetséges, ha tudomá nyos alapokra helyezik. Az újítók önkéntes tevékenységének másik területe: a tematikus csoportok. Eddig tizenegy ilyen csoport alakult. Feladatterveket kapnak és aszerint dolgoznak az üzemekben. Munkájuk lényege: valamelyik kutatóintézet bizonyos kísérleteket végez. Az érdekelt termelőüzemben megalakul a tematikus csoport, mely a kutatóintézettől átveszi a kísérletek egy részét. Ezt az együttműködést a Tech nika Háza közvetíti. Figyelemreméltó kezdeményezés, útkezdés. Az újítószenvedélynek célszerűséget kölcsönöz — értelmet előlegez A vesszőparipa, a szenvedély, a kedvtelés, a szórakozás — az alkotó tevékenységgel azonosul. Kicsi már a gyermekcipő ... Tíz év alatt megnövekedett a Technika Háza. Kivívta a műszaki társadalom elismerését... Példájára az ország más városaiban is berendezik a Technika Házát. — Plzefíben már működik ... — Az idén megnyílik Prágában, Brnóban, Ostraván, Košicén és Zilinán! Legjobb elismerés a tízéves munkáértl És vajon milyen a kezdeményezők távlata? — Feladatokban és eredményekben bővelkedünk — de már szűkösen vagyunk helyiségekben. Kevés a laboratórium ... S a meglevők berendezése? — Jobb is lehetne! Javulás? v Várható... Ogy hírlik, a Szlovák Múzeumot a Várba helyezik el, s a múzeum helyére költözik a Technika Háza. Ez valóban méltóbb otthona lenne az új technikának! KEREKES ISTVÁN S enki sem tudja miért, de a legutolsó tizenöt esztendő alatt az emberek nem szívesen írják személyi adataikba, hogy: „foglalkozása: hivatalnok". Annak ellenére, hogy ez a foglalkozás a régebbi évtizedek, sőt évszázadok alatt bizonyos előjogokat biztosított az embereknek, az élethivatást választók meglepő könnyedséggel hátat fordítottak a hivatalnoki pályának. Találkoztam már dolgozóval, aki megsértődött, mert így tituláltam őt: „hivatalnok". • A statisztika elárulta, hogy 1945-től napjainkig hazánkban másfélszeresére emelkedett az „irodisták" száma. A kétkezi munkásember még hallani sem szereti, ha arról van szó, hogy az üzemben űj adminisztratív osztályt létesítettek, valószínűleg ebből táplálkozik e „korszerűtlen" foglalkozással szembeni ellenszenv. Nemcsics József, dél-szlovákiai születésű fiú mintegy nyolc esztendővel ezelőtt, amikor főiskolai tanulmányai közepe táján pályát kellett választania, a kérdőívre ezt a néhány szót írta: gépkönyvelési szakember akarok lenni. Maguk a tanárok is csodálkoztak a Nemcsics fiú elhatározásán. Az évfolyamtársak pedig egyenesen kétségbe vonták a műszaki főiskola harmadéves növendékének beszámíthatóságát. Olyan is akadt közöttük, aki — persze csak úgy tréfából — megfogta a homlokát, mondván: „Nem vagy te lázas, hogy ilyen zagyvaságokat írsz és beszélsz"? A Nemcsics fiú nem beszélt félre, sőt, pontosan tudta, milyen hivatást választott. A bel és külföldi folyóiratokat tanulmányozva rájött arra, hogy szervezésén dolgozott. És tanított. A lányoknak például megmutatta, a termelésben milyen hatalmas tudást kíván egy-egy alkatrész kiesztergályozása. A „felbolydult méhkasnak" — ahogy akkor az ad minisztrációt nevezték — bebizonyította, hogy a termelésben a szerszámgépek kezeléséhez, az anyag megmunkálásához „legalább" olyan tudás kell, mint a régimódi könyveléshez. Legalább olyan tudás? Talán tízszer olyan LÁNYOK Júlia Vozárová — a számitógép segítségével — 20 ember helyett dolgozik. (Mitánek felvétele) A SZAMTENGERBEN Hostinský bácsi, az irodagépek orvosa. olyan okos gépek is vannak már a világon, amelyek húsz-negyven ember helyett is elvégzik a könyvelést, bérelszámolást. Miért ne választhatnám én élethivatásul ezt a szakmát, gondolta a fiú. Hiszen elég érdekes munka lehet az... A Nemcsics fiúból néhány év múlva mérnök lett. Az egyetemen közben megtanulta, hogy az irodista munka — ha hozzáértő emberek végzik — nem is olyan alávaló foglalkozás. Hiszen az okos gépeken — a számítómasinákon csak az tud számolni, akinek műszaki, közgazdasági és nem utolsósorban üzemszervezési tudása van. Az újdonsült mérnök, négy esztendeje immár, amikor először tette be lábát a dubnicai gyárba, meglepődött. A gyárigazgató ezzel fogadta: — Jókor jött, éppen kibernetikus mérnökre van szükségünk. Az adminisztratív dolgozók számát 3—4 esztendő alatt egynegyedére kell csökkentenünk. Tisztában vagyunk azzal, hogy az adminisztrációban ls fokozatosan a gépek veszik át az ember szerepét. ügyesség kell ahhoz, bizonyította, ha jó alkatrészt akarsz készíteni, mintha csak a kézikönyvelés közben a megfelelő „rubrika" megtalálására vagy képes. Az újonnan érkezett irodagépek Iránti bizalmatlanság lassan felengedett. A legbátrabb lányok egyike egy napon megkérdezte Nemcsics mérnököt: — Csak nem azt állítja, hogy ez a néhány masina majd valamenynyiünk helyett elvégzi a munkát? Hiszen ml csaknem 200-an vagyunk. És ha elvégezné is, úgy tudom, a gépek mellett csak 25— 30-an kapnának munkát. A többi lány hova menne dolgozni? A fiatal mérnök nevetett. Aztán magyarázni kezdte a lánynak a gép működését: — A legtöbb számítógép nem a tízes, hanem a kettes, vagy négyes számrendszerben dolgozik, — Kettes számrendszer ...? — ámult el a fiatal lény. Soha nem hallottam ilyenről. —... a számítógépeknél a legfontosabb munkák egyike a munkaprogram elkészítése. Ez a munkafolyamat igényli a legnagyobb szaktudást. Az okos számítógépek munkaprogram nélkül — tehát hozzáértő kezelőszemélyzet nélkül — hogy úgymondjam: kísérletek azonban meglepő eredménnyel jártak. Kikristályosodott a helyzet. Azok a lányok, akik a műszaki munkák iránt érdeklődtek, átképezték magukat technikusokká, gépkezelőkké. Az üzem vezetősége ebben minden téren segítette őket. Azok viszont, akik az üzemszervezésben és a közgazdaságtudományokban tűntek ki, a gépkönyvelésben maradtak... Ma már valamennyi egykori „irodista" elégedettebb, mint valaha volt, mert mind az új típusú könyvelésben, mind pedig a teljesen új, műszaki munkahelyeken érzik, hogy többet tudnak, mint valamikor. — És akiknek semmihez sem volt hajlamuk? — Ilyen emberek a mieinkhez hasonló, korszerű gyárban ma már nem igen akadnak. Melyik fiatalnak nincs ma valamihez kedve?... Van ilyen egyáltalában? — Milyen gyártmányú számítógépekkel van az üzem ellátva? — Kiváló hazai gépeink vannak. Az ARITMA-rendszerű gépek szinte csodára képesek. El sem hiszi talán, de lyukkártyás gépeinken a legegyszerűbb műveletnél — az összeadásnál — évente 22 és fél millió lemez megy át. Ha figyelembe vesszük, hogy minden egyes lemez áthaladásánál a gép legalább három összeadást végez el a lányok helyett, valamint azt is tudatosítjuk, hogy az ARITMA a számtani művelet fordítottját is elvégzi (ezt az ellenőrzés miatt teszi), évente több mint 130 millió összeadást végeznek el ezek az „egyszerű" gépek. A legóvatosabb becslések szerint is legalább 57 dolgozó kellene ezek elvégzéséhez. — Hihetetlen... Ha nem akarja elhinni, hogy ez nagyon is buták. Ezért elhatároztam, j gy Van, próbálja meg, végezzen el hogy a jövő héttől kezdve 20—25 lány számára tanfolyamot nyitok. Ha kedve van hozzá, beiratkozhat... Nemcsics mérnök jóképű fiú. Talán ezért, de az is lehet, hogy csak úgy kíváncsiságból, a lányok közül mintegy huszan-huszonöten jelentkeztek a tanfolyamra. A többiek pedig — akkor már nem is olyan nagy kényszerből — beiratkoztak a vállalati ipariskolába. Egy mérnök és 28 nő Igy került Nemcsics mérnök a 28 asszonyból álló munkacsoport élére. Pontosabban megmondva: igy csökkent a gyárkolosszus adminisztratív gárdája 28 + 1 főre. Mert eleinte csaknem kétszáz női alkalmazott dolgozott az ifjú mérnök keze alatt. Közben megérkeztek a gyárba az első számítógépek. És ezzel együtt a bizonytalanság is beférkőzött az aszszonyok szívébe. Az adminisztratív dolgozók nagy része ellenséget látott a gépekben. „Kenyerünket akarják így elvenni", — zúdultak fel a nők a gyűléseken. Közülük egy sem tudta, voltaképpen melyiküjc „esik" majd ki az íróasztal mellől. — Biztosan a termelésbe akarnak bennünket helyezni — rémüldöztek az asszonyok, akik akkor a munkát a termelésben — az esztergagépek és a marógépek mellett — csak mint büntetést tudták elképzelni. A nagy „konkurrenciában" barátnőkből nemegyszer ellenségek, hosszú évek során összefonódott kollektívákból szertehúzó munkacsoportok lettek. A mérnök közben a munka megSikerüit a kísérlet A dubnicai gyárban nemrég már befejezték az adminisztratív munkák gépesítését. Nemcsics mérnök ma a gépkönyvelő osztály 28 lányáról, aszszonyáról így nyilatkozik: — Eleinte azt hittem, soha sem tudom velük megvalósítani az elképzelésemet. Különösen azért voltam magam is kissé bizalmatlan a lányokkal szemben, mert ők sem lelkesedtek az újdonságért. Az első gyakorlati ceruzával ennyi összeadást I A magasabb számtani műveleteknél például asszoríyalnk 7 millió szorzást végezhetnek el a gépekkel. Ez még nem is olyan nagy munka. Az adatok osztályozásánál — amelyre leginkább a raktárkönyvelésnél van szükség — hogy a lehető legkisebbek legyenek a felesleges készletek — 168 millió lyukkártya megy át évente ezeken a gépeken. A legóvatosabb becslések szerint is 112 dolgozót takarítanak meg évente ezek a gépek. A gépkönyvelési osztályon jelenleg — mint már mondtam — huszonkilencen dolgozunk. Egy más — kézi könyvelésű, hasonló nagyságú gyárban legalább 140 könyvelőre lenne szükség. Könynyen kiszámíthatjuk ebből, hogy az okos gépek — és a még náluk is okosabb és ügyesebb lányok, asszonyok — 112 hivatalnok részére tették lehetővé, hogy a termelésben dolgozzanak. TÖTH MIHÁLY Növelik a teljesítőképességet A kelet-szlovákiai ke- több mint 1650 tonna A fogyasztók körében rületben a košicel Ry- halat dolgoznak fel. Az ma már közkedvelt bena üzem az egyetlen, üzemből már ez év el- szálkamentes fagyaszahol tengeri halakat ső húsz napjában több tott hal és a különbödolgoznak fel. A fa- mint nyolc vagon kész- ző ízletes halsaláták, gyasztott halat és a fa- terméket szállítottak a amelyekről egyre több gyasztott halból készí- megrendelőknek. Ez év kerül piacra. Három tett salátákat szállító első negyedére 560 ton- éven belül nagy befoüzem most jelentősen na kiváló minőségű gadóképességű hűtőház növeli termelóképessé- ha ] feldolgozását terve- épül a gyárban Felénífnódosuľák Z ea fl Síé5soro' Zi k" A k0ŠiCei halfe l" tése után ne m ^ iľatt amelyek így az ed- üzemet 194®- szükség arra, hogy a diginél sokkal több ba n alapították és az- prešov! hűtőházból késztermék előállításá- 6t o több mint 700 szá- szállítsák Košlcére a ra lesznek alkalmasak, zalékkal növelte terme- külföldi fagyasztott és Az üzemben évente lését. friss nyersanyagot. ÚJ SZÖ 4 * W 8 4- március 13.
