Új Szó, 1964. március (17. évfolyam, 61-90.szám)

1964-03-11 / 71. szám, szerda

mm nflM&i A krompachyi Szlovák Elektrotechnikai Üzemben az öntödék tagjai ]akob Grega és Dezider Duda a szocialista munkabrigád címárt versenyeznek. (R. Berenhaut felvétele) Döntő szempont: a KÖZERDEK Beszélgetés a Kelet-szlovákiai Kiadó négyéves múltjáról és terveiről Habár négy év sem telt el azóta, hogy KoSicén szerény keretek között, hírverésmentesen, csendben megkezdte működését a Kelet-szlovákiai Kiadó, rövid létezése alatt már eddig ls csaknem száz új könyvtermékkel gazdagította könyvpiacunkat. A kiadóvállalat nem tévesztette szem elől a kelet-szlovákiai munkásmozgalom Irodalmi feldolgozását sein és különösen nagy súlyt helyez a könyvpiacon igen nélkülözött gyermekirodalom ós az ún. „idegenvezető" kiadványok sajtó alá rendezésére. Miután képet akartunk alkotni a kiadóvállalat eddigi munkájáról, terveiről, elbeszélgettünk Iva Kadlečíková szerkesztővel. • A tavaly kiadott könyvek közül melyeknek volt a legnagyobb visszhangja? — Az elmúlt év végén J. Buchanec „Gyerekek a piros kunyhóból" című ifjúsági könyvét „csúcsidő" alatt emésztette fel könyvpiacunk. Sikere volt J. Vrábel „Egy levéllel kezdődött" novellagyűjteményének is. A legnagyobb sikere azonban Rácz Olivér „Megtudtam, hogy élsz" című regényének volt, amely magyar nyelven jelent meg és Magyarországon is jó visszhangja támadt. A regény rövidesen szlovák nyelven is megjelenik, Marta Ličková fordításában. • Milyen könyveket ad ki a közeljövőben a Kelet-szlovákiai Kiadó? A napokban kerül sor a könyvesboltokban Pavol Horov legújabb verseskötete. Ezt követően több tehetséges fiatal szerző munkáját adjuk ki. Közcsönös revizionista, soviniszta uszítás következményei és a szociális kérdések megoldása került napirendre. C küzdelembe idegen, ellenséges ^ erők is beleavatkoztak, s ezt nem hagyhatjuk figyelmen kívül. A megszállt terület szlovák lakossága nemzeti jogainak védelmét az úgynevezett Szlovák Állam fasiszta kormánya a maga számára akarta kihasználni, hogy a szlovák nemzet védelmezőjének szerepében enyhítse belpolitikai nehézségeit. Eltekintve attól, hogy ez a politika Hitlernek is megfelelt, mert a magyar-szlovák ellenségeskedések „döntőbírójának" szerepét játszhatta — miután a szlovák nemzet nem fogadta el a bécsi döntés következményeit — e kérdésben Tiso kormánya a szlovák közvélemény támogatásával számíthatott. A Tiso-kormány idevágó politikájának alapvető módszere a kölcsönösség és a „népcsoport" náci koncepciója volt. A kölcsönösség elvét elsősorban a Szlovákiában élő magyar lakossággal szemben érvényesítette. Hivatalos magyarellenes politikai akciókkal támogatta, és ily módon kényszerítette a Horthy-kormányt kompromisszumos félmegoldásokra. Más szóval, míg a Horthy-rendszer a Szlovákiában élő magyarokat a további revíziós tervek és akciók megvalósításában kívánta felhasználni, a Tiso kormány a Magyarországra került szlovákokat azért Is támogatta, hogy náluk és Szloyákiában politikai tőkét kovácsoljanak a maguk számára. Az egyre jobban elmérgesedő nacionalista ellenségeskedés előnyeit Hitler használta ki, hátrányos következményeit viszont a Szlovákiában elnyomott magyarok és a Magyarországon elnyomott szlovákok viselték; tehát mint a népmese mondja: „Róka fogta csukát, csuka fogta rókát, varga fogta mind a kettőt". D

e ez csak az érem egyik oldala, mert úgy, ahogy a megszállt területen a szlovákok ellenállása a „ludákok" ellen fordult, és a kommunisták vezetésével a köztársaság felújításáért folyó nemzeti felszabadító harcban egyesült, melybe a magyar dolgozók antifasiszta ellenállása is belekapcsolódott, a szlovávéleményünk érdeklődéssel várja Slávo Kalný „Utolsó szenzációk" című könyvét, amelyben a szerző KeletSzlovákia mai életéből sajátságos és rendkívül tanulságos riportokat tár az olvasó elé. Rövidesen megjelenik Tomáš Janovic „Szemüveg" című aforizma- és epigramma-gyűjteménye, az első negyedév végén pedig négy kezdő író: KoCan, Lechan, Kováč és Štrasser munkáját adja ki vállalatunk. A képzőművészeti szakirodalom terén Ladislav Saučin: „Képzőművészet KeletSzlovákiában 1918—1938 között" gazdag képmelléklettel ellátott műve jelenik meg. Végül pedig neves publicistánk, Fábry Zoltán „Vox humana" esszégyűjteményét adjuk ki szlovákul, ivan Kupec fordításában. » » • Határozottan örvendetes, hogy a Kelet-szlovákiai Kiadó felkarolja, serkenti a fiatal írókat. Ugyancsak jó kezdeményezés a közelmúltban megalakított „Irodalmi kör", amelyet a kiadóvállalat dolgozói irányítanak. Itt az irodalom, művészet, zene, színjátt szás iránt érdeklődők eszmecserét folytathatnak élvonalbeli írókkal, művészekkel, neves közéleti személyiségekkel, megismerhetik műveiket, alkotásaikat, azaz szervezetten bekapcsolódhatlak a kelet-szlovákiai kulturális élet áramlatába. Tänzer Iván kiai magyar kisebbség is elfordult a Ilorthy-fasizmustól, és voltak olyanok is, akik a „ludák" és német elnyomásnak és üldözésnek ellenállva, a lehetőségekhez mérten az SZLKP által szervezett nemzeti felszabadító harc *demokratikus célkitűzéseit támogatták. E fontos kérdés még részletes feldolgozásra vár. Itt csak anynyit jegyzünk meg, hogy a szlovákiai magyarok s főleg a burzsoázia körében már 1940-ben igen elterjedt az a nézet, mely szerint a régi irredenta politikának nincs további értelme, s miután a Szlovákiában élő magyar kisebbség a szlovákokhoz és a németekhez való viszonyát a maga erejéből nem képes rendezni, tudomásul kell vennie, hogy életfeltételeit Szlovákia és Magyarország államközi viszonya szabja meg. A németek közelében élő magyarok között (Bratislava, Nyitra vidéke, a Szepesség stb.) erősödött a német fasiszták elleni gyűlölet. E körökben napirenden voltak az angolbarát megnyilatkozások, és gyakran elhangzottak olyan vélemények is, melyek szerint, „ha nincs mód arra, hogy Magyarországhoz csatoltassanak, akkor inkább élnének a felújított Csehszlovákiában, melynek demokratikusabb rendszere volt, mint a közvetett náci és közvetlen ludák terrorisztikus hatalom alatt." A bratislavai magyar követ az 1940—1941. években nemegyszer küldött erről jelentést a magyar kormánynak. A soviniszta nyomásnak a magyar munkások ellenálltak, az osztályöntudatos magyar dolgozók a szlovák kommunistákkal vállvetve dolgoztak az SZLKP illegális szervezeteiben, és harcoltak a belső és külső fasiszta erők ellen. Az' 1942 decemberében Bratislavában lefolytatott kommunisták elleni monstre-perben a 40 vádlott között 11 magyar nemzetiségű kommunista állt a fasiszta büntetőbíróság előtt. Az „aszociális elemek" munkaszolgálatára vonatkozó szlovák fasiszta törvény végrehajtása folyamán Bratislava környékéről (Dornkapel, Rača, Ivánka, Bernolákovo lakosai közül) nagyobb számú magyar nemzetiségű munkanélkülit deportáltak azzal az indokolással, hogy „állítólag a CSKP tagjai voltak", Ä

víz felett suhanó langyos szellő lágyan simogatta testűket. Lassan haladtak lefelé a Dunán, a fiú csak Időnként mozdította meg az evezőt, hogy egyenesben tart sa a csónakot. Maguk mögött hagy ták a folyamba jobbról benyúló föld nyelvet, amely tele volt fürdőzőkkel. Baloldalon elmaradtak a hosszú sorban álló kőolajtartályok. Nemsokára buján zöldellő fák mellett futott a csónak. A benne ülő két fiatal mindebből szinte semmit sem látott Csak egymást látták... Akkor rezzentek fel, amikor a csónakjuk a parti fák lombja alatt nekiütődött a kavicsos partnak. A feketehajú, napbarnított fiatalember behúzta az evezőt. — Kiszállunk? A lány nem válaszolt Bólintott. Kezét nyújtotta a fiú felé. A csónak megbillent, mikor a lány ruganyosan a partra ugrott... Keskeny ösvény kanyargott a fák között Szótlanul mentek egymás mellett, arcukat cirógatták az alacsony ágak levelet. A lány megborzongott, kezének alig észrevehető mozdulatával közelebb húzta a fiút. — Fázol? Menjünk kl a napra... A lány nemet intett Arcán különös mosoly fénylett. Még szorosabban bújt a fiúhoz. — Gyerünk tovább, valamit mondani akarok... A fiú engedelmesen követte. A lány hirtelen megállt. Szembe'fordult a fiúval, és erősen a szeme közé nézett. — Igazán szeretsz? Csak akkor mondd, ha igazán nagyon szeretsz.. A fiú gyengéden magához vonta a lányt. — Nem tudnék nélküled élni, számomra nincs más nő a világon, csak te... Tekintete még mélyebbre fúródott a fiú szemébe, mintha lelke mélyét kutatná. Karja a fiú nyaka köré fonódott, és valamit súgott a fülébe. Aztán kipirult arccal gyorsan hátralépett. A fiú meglepetése csak pillanatig tartott Gyengéden nézett a lányra. — Ha te is úgy akarod, a legrövidebb Időn belül egybekelünk — mondta. — És a szüleid? A férfi vállat vont. — Majd csak megbékélnek ... A fiatal házaspárnak nem sokáig volt lakásgondja. Pár hónappal azután, hogy a férj elfoglalta állását a vidéki kisvárosban, az új lakónegyedben beköltöztek egy kétszobás lakásba. Nagy ipari üzem épül a város mellett, egymás után jönnek ki a földből az új lakóházak. Nagy megbecsülésnek örvend ilyen helyen a szakember. Amikor a férj először vitte új otthonába feleségét, a küszöbön karjába Kommunista agitáció és államellenes szervezkedés miatt internáltak magyarokat Szlovákia majd minden városában, 1940—1942 között Nyitrán, Krompachyn, Smolníkon, Prešovban, Zlaté Moravcén, Ružomberokban, Bratislavában stb. E példának felhozott adatokkal csak azt a tényt kívánjuk kiemelni, hogy ha a Csehszlovákia felújításáért folyó nemzeti felszabadító és antifasiszta küzdelemről igaz történelmi képet akarunk nyerni, akkor a megszállt dél-szlovákiai területen folytatott ellenállással kapcsolatban, és az öntudatos magyar dolgozók helytállását illetően, a szlovák fasiszta rendszerben élő magyar dolgozók helyzetét is meg kellene vizsgálni. Az 1938—1945-ös antifasiszta, nemzeti felszabadító harcok közös célja ugyanis nem szűk látókörű határkérdés, hanem közös cél a fasizmusnak, a nemzetek elnyomásának, a burzsoázia népellenes uralmának a nemzetközi munkásmozgalom egyesített erejével való megszüntetése volt. A megszállt dél-szlovákfal területen és Szlovákiában folytatott harcok tehát az orosz, cseh, szlovák, magyar, lengyel, jugoszláv, romén, bolgár stb. dolgozók antifasiszták küzdelmeinek szerves részét alkották, és hozzájárultak ahhoz, hogy a népek fokozatosan leszámoljanak burzsoáziájukkal, és felépítsék a népi demokráciát, mint a proletárdiktatúra egyik formáját. A fasizmus által terjesztett sovi** nizmus mérgező hatása és annak következményei nem múlhattak el egyik napról a másikra a Szlovák Nemzeti Felkelés, a nemzeti demokratikus forradalom és a felszabadulás után. Az ezzel kapcsolatos problémákkal Vipler elvtárs nem foglalkozik könyvében, ezért értékelésünk kereteit is túlhaladja. Magyar dolgozóink nagy érdeklődéssel fogadnának egy, a felszabadulás utáni fejlődést marxista alapossággal taglaló történelmi tanulmányt, amely ha nem oldana is meg minden nyílt kérdést, — mint ahogy Vipler elvtárs könyve sem — termékeny vitát válthatna ki. VIETOR MARTON kapta, mintha egyenesen az anyakönyvvezetőtől jöttek volna. A frissen festett helyiségekben kereste, hová tehetné le kedves terhét, de bizony nem volt alkalmas hely. A bútorl csak másnapra várták. összenevettek, mint két pajkos gyermek. AZ UNOKA — Kedves asszonyom, Itt szebb lesz az élete, mint az internátusban — hajolt meg előtte a férfi. Évődve fogta meg az asszony kezét és vidám táncot próbált vele lejteni a szobában. A felesége tréfásan megfenyegette. — Vigyázz drágám, tudod... A férfi tekintete az asszony csípőjére siklott. Teltségét a télikabát sem rejtette el. — Pardon — mondotta — erről csaknem megfeledkeztem. Gyengéden megsimogatta az asszony májfoltos arcát — Ilyen állapotban nehéz lesz számodra a tanulás. Talán abbahagyhatnád egy Időre és később folytathatnád ... — Hogy képzeled?! Nem szakítom félbei — tiltakozott a fiatalasszony. — Sokkal nehezebb lenne újra kezdeni. Valahogy majd csak elboldogulok a gyerek mellett ls... Férje beleegyezően bólintott. — A szüleim bizonyára segítenek ... A nagyszülők megértők voltak. Az unoka néhány hónapos korában hozzájuk került, és attól kezdve többnyire ők gondozták. Az anya Idejének nagy részét igénybe vette a tanulás. A férj a hivatásának élt, reggeltől estig úgyszólván a munkahelyén tartózkodott. Hárman háromfelé éltek. A hétvéget töltötte csak együtt a férj és feleség a szépen berendezett, kényelmes otthonban. — Ilyenkor pihenem ki a tanulás fáradalmait — mondogatta az aszszony. Boldogok voltak az együtt töltött szombat estéken és vasárnapokon, bár az asszonynak ilyenkor ls gyakran a kezébe.került a könyv, s megtörtént, hogy a férjét is szolgálatba szólította a kötelesség. Még boldogabbak voltak azokon a napokon, amikor kisfiúkat látogatták meg a nagyszülőknél. Csaknem minden második hé': ten megtették a hosszú utat. A túlzsúfolt vonaton nagyon fáradságos a gyakori utazás. Elhatározták, hogy gépkocsit vásárolnak. Egy látogatás alkalmával az asszony felvetette a nagyszülők előtt: — Az uram egyik kollégája eladja a kocsiját. Jó alkalom lenne. Könynyebben megoldanánk az utazást. Pénzünk Is volna, csak pár ezer korona hiányzik... Anyósa ellenséges tekintetet vetett rá. — Ml jár megint az eszedben? Autót venni? Még mit nem...? A fiatalasszony azt hitte, hogy a kölcsön miatt tiltakozott az anyósa. — Ne ijedjen meg anyám. A hiányzó összeget mástól is meg tudjuk szerezni... — Nem a pénzről van szó, az csak neked számit! — hangzott az éles válasz. — Attól félek, hogy valami baj érheti a fiamat... — De anyám... — szólt közbe békltőleg a fiú, — hisz nekem lenne könnyebb, én szeretném... Egy boldogan induló családi élet küszöbén érte az asszonyt a szerencsétlenség. Férje szülei megtörten a súlyos gyásztól, menyüket okolták a fiúk elvesztéséért. Az asszony külföldön élő szüleihez utazott, remélte, az idő és a távolság gyógyító irt hoz majd a fájó sebre. Több hónap múlva idegei valamennyire rendbejöttek. Hazavágyódott kis fia után. Arra gondolt, férjét már nem támaszthatja fel, de ott a gyermek, akiért érdemes élni, aki vigasza lesz nagy bánatában. Magához veszi a fiát. Féléven belül befejezi tanulmányait, az utolsó vizsgákkaľ már Így ís megbirkózik. Visszafelé a kilométe'reket, a perceket számolta. Százszor IS elképzelte, milyen lesz a viszontlátás, hogyan kapja karjába rég nem látott gyermekét. Repeső szívvel szállt ki a vonatból, szeme újra, meg újra végigfutott az állomáson hullámzó tömegen, de hiába, nem várta senki. Taxit fogadott, hogy mielőbb odaérjen. A kaput zárva találta, hiába dörömbölt, csak a kutya ugatott rá mérgesen az udvaron. Kétségbeesetten tért vissza lakóhelyére. A járási nemzeti bizottságra ment, segítségüket kérte. A gyermekvédelmi bizottság fiatal titkárnője megértéssel hallgatta végig az anya panaszát. Készséggel vállalkozott a hosszú útra, hogy együtt bírják jobb belátásra a nagyszülőket. Az ottani városi nemzeti bizottság egyik dolgozója is elkísérte őket. Barátságtalan, rideg fogadtatásban volt részük. Hellyel sem kínálták őket. — A gyereket nem adjuk! — jelentette kl határozottan az apósa. Anyósa visszarántotta anyja elől a kisfiút — Semmi közöd hozzá! — morgott rá haragosan. — Mi neveltük eddig is, ezután is a miénk lesz... I — Teljesen elvesztette önuralmát — Add vissza a fiúnkat... te... te... Akkor én is visszaadom a gyerekedet... — kiáltotta. Amikor az anya mindennek ellenére fiacskája felé lépett, sógornője elébe ugrott és dühösen kituszkolta a lakásból. Ki tudja, lehet, hogy az anyai szív előre megsejtette a gyermekét fenyegető veszélyt. Kétéves volt a kisfiú, utolsó vizsgáira készült az anya, amikor a tragédia történt. Egy barátjánál volt látogatóban a férj. Késő este tért viszsza gépkocsiján. Elővigyázatlanul hajtott, s az éles kanyarban az autó feljes sebességgel nekivágódott egy diófának. összezúzott mellkassal szállították a kórházba. Már nem volt segítség ... A bírósági tárgyalóteremben a hivatalos személyeken kívül csak az anya jelent meg. A nagyszülők nem jöttek el. Levelet küldtek. A rokonszenves arcú fiatal bíró előkereste az akták közül és félolvasta. Az anya feszült figyelemmel hallgatta. — ...A gyereket mi neveljük, kicsi kora óta... Ragaszkodunk hozzá... Elhunyt fiúnkat helyettesíti számunkra. A fiatalasszony sápadt arca még halványabb lett. Szeme sarkából kibuggyant a könny, és lassan lefelé gördült az arcán. — Hiszen az én gyermekem! Miért akarják elvenni tőlem? — suttogta maga elé. A tanács elnöke kihirdette a döntést ' — ... A szülő és gyermek kapcsolatának nagy társadalmi jelentősége van. Alapelv, hogy a gyermekek szüleik gondviselése alá tartoznak. Ez alól kivételt csak Indokolt esetben, a gyermek érdekében lehet tenni. A jelen esetben ez nem áll fenn. A gyermek az anyát Illeti... Mély sóhaj tört fel az asszony kebléből, az öröm sóhaja. Végre felengedett a hetek óta tartó szorongó feszültsége. Lelki szemel előtt megjelent gyermeke képe, olyan élethűen látta, mintha csak itt lenne a teremben. — Velem lesz nemsokára... együtt leszünk.... — járt szüntelenül fejében a gondolat. A bíró további szavaira figyelt fel, — ... Tekintettel a nagyszülők lelki állapotára, akiket fiúk halálával súlyos veszteség ért, a bíróság helyesnek tartja, hogy az unokájukkal való érintkezést lehetővé tegyék számukra. Mindnyájuk érdeke, hogy jó rokoni kapcsolatban éljenek ... Az asszony felsóhajtott: — Bár úgy lenne... GÁL LÁSZLÓ : £ % JP VB sss: x W$M: : IP' Bratislava város közszolgáltatási üzemei a Kollár téri kioszkban ruhatisztítót /élesítettek. A két nagy teljesítményű angol Spencer gyártmányú gép Iehetfiví teszi, hogy a ruhát megvárásra kitisztítják. Képünkön Magda Izakovlčová vezető és Katarina Babinská műszakvezető átveszik a tisztításra váré rnhákat. (Ernest Remp f elv.} 1984. március 11. * ÜJ SZÖ 5