Új Szó, 1964. március (17. évfolyam, 61-90.szám)

1964-03-10 / 70. szám, kedd

Äz új polgári törvénykönyv néhány alapelve Az ti] alkotmány életbeléptével hazánk történelmének egyik lontos fejezetét zártuk le, mégpedig k kapitalizmusból a szocializmusba vezető átmenetet. Hazánkban valóság­gá vált a szocialista társadalmi rend­szer, és Így társadalmunkban sok vál­tozás állt be mind gazdasági téren, mind polgártársaink egymás közötti vi­szonyában. Hogy csak az egyik leg­fontosabbat említsük: a szocialista gazdasági rendszer lett társadalmunk egyedüli gazdasági alapja. Ezek a gyökeres változások jogrendszerünk­ben is tükröződnek. Eddigi törvé­nyeink, elsősorban polgári törvény­könyvünk azonban már nem segíti elő továbbfejlődésünket, hanem bizonyos mértékben még fékezi is. Az eddig érvényben volt polgári }og 1950-ben keletkezett. Abban az időben a kapitalista magántulajdon, főleg a kisiparosok és magángazdál­kodók, fontos szerepet játszottak tár­sadalmunk életében. A szocialista szektor még csak kialakulófélbén volt, és a közös vagyon sem állt még szi­lárd alapokon. Ez a gazdasági és po­litikai helyzet megkövetelte polgári törvénykönyvünktől, hogy előírásait mind a szocialista, mind a magánszek­torra vonatkoztassuk. Ezért a törvény előírásai nem voltak konkrétak és még a szocialista tulajdonjog alapve­tő kérdését sem határozták meg pon­tosan. így aztán az új jogi viszonyo­kat erőszakkal a régi formákba kel­lett beleillesztenünk. Polgári jogunk tehát elévült, előírásai legnagyobb részt ma már nem létező társadalmi viszonyokat szabályoznak. Ezzel szem­ben hiányoztak belőle az olyan elő­írások, melyek a szocialista viszo­nyokra vonatkoznának. Az új polgári törvénykönyv kikü­szöböli ezeket a hiányosságokat. Szem előtt tartja a ma aktuális kérdéseit, és reális alapokból indul ki. Nem hagyja figyelmen kívül azt a tényt, hogy állampolgáraink személyi szük­ségleteit legnagyobb részben már a szocialista szektor elégíti ki. így te­hát nem keletkeznek jogi viszonyok a magánszéktor, hanem a szocialista szektor és polgáraink között. Termé­szetesen, a törvény továbbra is sza­bályozza azokat a jogi viszonyokat, melyek állampolgáraink között kelet­keznek. Ezen viszonyokkal foglalkozó előírások reálisan, az adott helyzetből indulnak ki, és Így polgáraink egy­más közötti kölcsönös segélynyújtásá­nak nemes gondolatát törvényesítik. Polgári törvénykönyvünk egyik * újdonsága polgáraink személyé­nek sokoldalú védelme. Törvénybe ik­tatja, hogy polgárainknak joguk van elsősorban életük, egészségük, becsü­letük és nevük védelmére. Joguk van személyes levelezéseikkel, kézirataik­kal, fényképeikkel, hangfelvételeikkel rendelkezni. Az esetben, ha ezen jo­gukat valaki megsértené, bírósági úton követelhetik, hogy a sértő fél elégtételt szolgáltasson, és a keletke­zett kárt megtérítse. Ezt a védelmet követelheti a sértett félen kívül az érdekelt tömegszervezet -is [ha pél­dául funkcionáriusról van szó), vagy pedig a polgár halála után házastár­sa, gyermekei, vagy ha ilyenek nem lennének, akkor szülei. Szocialista rendszerünkben az egyén és a közösség érdekei nincsenek és nem ís lehetnek ellentétesek. A közös vagyon minden dolgozó érdekét szol­gálja, és forrása egész társadalmunk jólétének. Ezért a törvény a közös vagyon védelmét teszi minden polgá­runk elsőrendű kötelességévé. Alap­elve, hogy senki sem gazdagodhat meg a közösség rovására, és mindazt, amit jogtalanul, főleg bűncselekmény által szerzett, vissza kell szolgáltat­ni a társadalomnak. Polgári Jogunk polgáraink érdekeivel foglalkozik, ezért a szocialista szervezetek egymás közötti jogi kapcsolatait nem rende­zi. Ezt a most készülő gazdasági jog fogja rendezni. Annak ellenére, hogy új törvé­nyünk a közös vagyont és védelmét helyezi előtérbe, az eddigi előírások­tól eltérően nem részesíti előnyben a szocialista jogi alanyokat állampolgá­rainkkal szemben. Szigorúan arra az álláspontra helyezkedik, hogy a tör­vény előtt a felek egyenrangúak, füg­getlenül attól, hogy állampolgárról vagy szervezetről van szó. A szocializmusban minden polgár szükségletét olyan mértékben elégít heti ki, amilyenben hozzájárult a kö­zös vagyon gyarapításához. Szóval mindenkinek annyi jár a közösből amennyit munkájának minősége, mennyisége és társadalmi fontossága szerint megérdemel Ezen szükséglet kielégítésének az alapformája a sze­mélyi tulajdon Ez a formája a tulaj­donnak tartalmánál fogva szocialista és ezért az új törvény szintén külön­leges védelemben részesíti, ős a ma­gántulajdonnal szemben előtérbe he­lyezi. A törvény pontosan felsorolja, " hogy melyik tulajdon tekint­hető személyi tulajdonnak. Elsősorban a becsületes módon, munkával szer­zett tulajdon. Továbbá a személyi tu­lajdon csak a személyi szükségleti tárgyakra vonatkozhat, nem pedig termelőeszközökre. Ezért a földtulaj­don például nem lehet személyi tu­lajdon, hanem mindig csak magántu­lajdonban lehet nagyságától függetle­nül. Személyi tulajdon a megtakarí­tott pénzösszeg, a szükségleti tárgyak, vikendházak, esetleg lakások és a családi házak. Családi háznak tekint­hető az olyan ház, melynek mérete nem több, mint 120 négyzetméter (a konyha csak az esetben számit a mé­retbe, ha nagyobb mint 12 négyzet­méter), és csak öt lakóhelyisége van. Fontos újdonsága a törvénynek, hogy a ház akkor is családi háznak számít, ha az összes helyiségek területének kétharmadát lakásnak használják. Ez főleg a vidékeket érinti, ahol a ház­ban olyan helyiségek is vannak, me­lyek a mezőgazdasági termelés céljait szolgálják. Több mint egy családi ház nem lehet személyi tulajdonban. A személyi tulajdont csak egész kivé­téles esetekben lehet majd az állam számára kisajátítani, de egész értékét megtérítik tulajdonosának. Ami a házastársak közös vagyonát Illeti, az új törvény nem hoz semmi komolyabb változást. Amit a házas­társak közösen, házasságuk ideje alatt szereztek, továbbra is közös tu­lajdonuk marad. Ezzel szemben azt, amihez ajándék, örökség útján-Jutott a házasfelek valamelyike, az a sze­mélyi vagy magántulajdonnak számit. Ami a telkeket illeti, annak ellené­re, hogy ezek magántulajdonban és nem személyi tulajdonban vannak, to­vábbra is ajándékozhatók, eladhatók és örökölhetők. Kivételt a nem beépí­tett házhely képez, melyet csak az államnak lehet felajánlani megvétel­re. Ezzel szemben ilyen telkeket pol­gáraink az államtól megkaphatnak személyi használatra. I Ijdonság továbbá a törvényben a telkek, lakások és más helyisé­gek személyi használata. Ez ez új In­tézmény a törvényben a régi bérszer­ződést helyettesíti. Jobban megfelel a mai használati formának, amikor fő­leg a lakások vagy állami, vagy pedig szövetkezeti tulajdonban vannak. A törvény pontosan felsorolja a felek, a haszonélvező és a tulajdonos jogait és kötelességeit, biztosltja a nyugodt használatot és a lakókat belevonja a ház karbantartásának munkálataiba. Ami a telkeket illeti, ezeknek a hasz­nálata örökölhető, és a családi házak eladásakor a telek használata is át­megy a vevőre. Egészen új polgárjogi Intézmények az úgynevezett közszolgálatok. Ezalatt a törvény a szocialista szervezetek­nek azt a működését érti, melynek célja a polgárok anyagi és más szük­ségleteinek kielégítése. Példaként meg­említjük az üzletekben való árusítást, rendelésre készített árukat, javításo­kat elszállásolást, biztosítást és az ügyvédi jogsegédletet. A szolgálatok által kötelezzük a szocialista szerve­zeteket, hogy az embereket jó minősé­gű áruval, megszabott áron ellássák. Kötelesek a vevőt a vásárolt áru hasz­nálatáról felvilágosítani, és felelnek az áru esetleges hibáiért, vagy más szolgálatok hiányosságáért. A törvény felsorolja az egyes cikkek és szolgál­tatások jótállási Idejét, ami a legtöbb esetben hat hónap. H angsúlyozza továbbá a törvény a polgárok közötti kölcsönös segélynyújtás fontosságát. Itt a tör­vény az új szocialista társadalom azon alapelvéből indul ki, hogy nem a va­gyon és nyerészkedés áll előtérben, hanem az elvtársi együttműködés. Ezért a kártérítésekkel foglalkozó tör­vényrész is a megelőzést helyezi elő­térbe, - ami azt Jelenti, hogy nem a károk megtérítésén, hanem megelőzé­sén van a hangsúly. Természetesen ez nem Jelenti azt, hogy a már elkö­vetett károkat nem köteles a kár oko zőja megtéríteni. • Az új polgári törvénykönyv, melyet 1964. február 26-án fogadott el a Nemzetgyűlés, nemcsak a jelen, ha­nem a jövő törvénye is. Minden egyes része, paragrafusa társadalmunk fej­lődését segíti. VIETOR ALEXANDER, a bratislavai Járásbíróság tanácselnöke i ÉGIG ÉRŐ ÉPÜLETÚRIÁSOK Az alexandriai fárosztól az Eiffel-toronyig Q A világ legmagasab b épületei ® A jövő felhőkarcolói Az ókor hetedik világcsodája, Alexandria híres világítótornya - a tá­ros z -a sziget keleti oldalán állott. Szosztratosz építette Ptolemai­osz Philadelphosz uralkodása alatt. Időszámításunk előtt 238-ban fejez­ték be az állítólag százhatvan méter magas, gigantikus toronynak az építését. Csúcsán éjjel tűz, nappal füst adott jelzést a nyílt tenger felől közeledő hajóknak. Egy ránk maradt arab írás arról is beszámol, hogy a tűz fényét hatalmas csiszolt acéltUkör vetítette a tenger felé, s hogy a torony tetején egy forgó szobor volt, melyet valami ügyes gépezet úgy irányított, hogy arccal mindig a Nap felé fordult. Az ókornak ez a csodaműve csak ne­vében él tovább; ma is fároszoknak nevezik a világítótornyokat. A XIV. század elején földrengés döntötte romba. Több ókori feljegyzésben szó van arról, hogy az alexandriai fárosz Az Empire State Building — a világ leg­magasabb épülete. fénye 300 stádiumra, azaz 55 kilomé­ter távolságra ellátszott Ennek alap­ján számították ki, hogy a magassága százhatvan méter körül lehetett A XX. század építészeti „csodái" Korunk építményei közt Is több olyan akad, amelyet két-háromezer év múlva is csodaként emleget majd az utókor. A felhőkarcolók, a tenger alat­ti és óriási hegytömböket átszelő alag­utak, a több ezer kilométer hosszú csatornák, a folyókat és tengerszoro­sokat átívelő hidak — a maga nemé­ben mindmegannyi örökemlékű tech­nikai csoda. Manapság már jónéhány épület meghaladja az alexandriai fá­rosz magasságát. Európa egyik építé­szeti nevezetessége az Eiffel torony Építését 1889-ben fejezték be és még bizonyára hosszú ideig állni fog szé­lesre terjesztett lábain. Ez a pontosan 300 méter magas, karcsú torony volt az első a világon, melyet a szokásos építőanyagok (tégla, mész, homok, fa stb.) mellőzésével kizárólag acélge­rendákból, kereken 12 000 darab fém­alkatrészből szereltek össze. Súlya összesen 9000 tonna és mintegy két és fél millió acélszegecs tartja őket ösz­sze. (Ha az egész Eiffel-tornyot beol­vasztanák, mindenestül elférne egy 10X10 méteres kockában!) Tervezője és építője, Gustáv Eiffel a párizsi világkiállítás egyik látványosságának szánta az épít­ményt, Sokáig nem szolgált gyakorlati célt. Néhány évtizeddel ezelőtt rádió­adót, újabban pedig televíziós adóállo­mást építettek a csúcsára. A világ legmagasabb épülete Jelenleg a több mint száz emeletes Empire State Building nevű felhőkar coló New Yorkban. Pontosan 381 mé ter magas. Még pontosabban: 381 mé tert látni az épületóriásból, amely a földszín alá mintegy hatvan méterre lesüllyesztett vasbeton alapépítmé nyen áll. Az épületek magassági rekordját rö videsen a most épülő moszkvai televl ziós adóállomás tornya vesz! át. Ez a csupa acél- és beton-épületcsoda kere ken 550 méter, több mint fél kilométer magas lesz. A karcsú, mindössze 25 centiméter falvastagságú torony négy lábon áll majd. A talaj közelében még húsz méteres átmérője a csúcsig foko­zatosan hét méterre csökken. A tor­nyot — tulajdonképpen rendelteté­sén kívül — kilátónak is használni fogják: négyszáz méter magasságból gyönyörködhetnek majd a látogatók Moszkva és környéke panorámájában. Az étteremmel egybeépített kilátóte­raszra négy expersszlift fogja szállí­tani az utasokat. Szükségesek-e a felhőkarcolók? A felhőkarcolók építése nem csupán rekordhajhászás. Sokkal komolyabb oka ls van annak, hogy a világváro­sokban mind magasabb és magasabb épületeket emelnek. Párizsban, Lon­donban, de leginkább az amerikai nagyvárosokban már csak szinte csil­lagászati számokkal kifejezhető áruk van a belterületen fekvő telkeknek. Minél több lakást, irodát, üzlethelyisé­get sikerül tehát egy építésznek ugyanazon a területen elhelyezni — ami természetesen csak felfelé történ­het —, annál több hasznot hoz tulaj­donosának a horribilis értéket kép­viselő telek. Vajon hol az a határ, ahol a legdú­sabb fantáziával megáldott építész is megtorpan, mondván: eddig és nincs tovább? Nehéz lenne megjósolni, hol, hány századik emeletnél, hány ezre­dik méternél találják majd szembe magukat a tervezők olyan nehézsé­gekkel, amelyet már semmiképpen se tudnak áthidalni. Elvben nincs lehe­tetlen. A legújabb építmény-tervek, ha megvalósulnak, bizonyára sokáig a vi­lág csodái maradnak. S28 emelet Az egyik valóban reális, mér elfo­gadott és kivitelezésre kerülő terv: egy felhőkarcoló, melyet Chicagóban fognak megépíteni. Nyolcvanhatodik esztendejét taposta Frank Lloyd Wrlght, a híres építész, amikor az egy mérföld, tehát pontosan 1609 mé­ter magas Irodaépületet tervezte, ösz­szesen 528 emelet lesz benne és mint­egy 130 000 ember számára biztosít majd kényelmes munkahelyet. A felfelé keskenyedő, gúlaszerű építmény legfontosabb szerkezeti ré­sze az épület közepén függőlegesen végighúzódó acéloszlop, melyből min­den emelet magasságában vízszintes *•!>< . j,. • . .f A * 0 # ff* \z épiilö moszkvai televíziós adóállomás tornya. ww^ľj^y ^ f <- '* ••- ffiwfórs A chicagói irodaház terve. 2 ­karok", úgynevezett konzolok nyúlnak ki. Ezek a konzolok viselik az egyes emeletek terhét. Az egész épület sú­lyát így végső fokon a középen levő, több mint másfél kilométer magasra nyúló acéloszlop tartja. (Tudni kell, hogy felhőkarcolót csak ott lehet épí­teni, ahol sziklakeménységű az alta­laj; az ilyen magas építmény bajosan állhatna ferdén, mint a híres pisai torony.) A tervező a fal külső síkjánál kö­rülbelül egy méterrel beljebb helyezte el az ablakokat. így egyrészt nem szé­dül el, aki a roppant magasságból ki­néz, másrészt az üvegfelületekről visszaverődő napfény nem vakltja azokat, akik lentről nézik az épületet, A magasba szállftást atomenergiá­val hajtott, kétszáz kilométeres sebes­séggel száguldó felvonók fogják lebo­nyolítani. Az egymáshoz közel fekvő emeletek között a szokott sebességgel mozgó örökjáró liftek, „páternosz­ter"-ek szállítják majd az utasokat. A föld alatti öt emeleten 15 000 autót befogadó garázst terveznek. 2000 méter magas torony- ! építmény A chicagói „tű"-épület terve nem egyedülálló. A Szovjetunióban Miha'j­lov professzor munkacsoportja kidol­gozta egy 2000 méter magas torony­építmény terveit. A toronynak több száz emelete lenne, elsősorban televí­ziós antennatoronyként szolgálna. •Több külföldi folyóirat adott hírt arról, hogy elkészültek egy 11 000 mé­ter (tizenegy kilométer?) magas acél­torony építési tervei. Egyelőre ugyan csak papíron létezik, ám annak bizo­nyítéka, hogy az emberi képzelet nem ismer határt. A Himalája legmagasabb csúcsánál Is sokkalta magasabb torony tetején csillagvizsgálót és légikikötőt kíván­nak berendezni. A zongorahúrok gyártására használt acélbői és beton­ból épített torony négy lába másfél­másfél kilométerré lenne egymástól. Nincs kizárva, hogy a jövő műsza­ki fejlődése még ezeket a fantaszti­kusnak tűnő terveket is felülmúlja... 1984. március 10. • ÜJ SZÖ 5 4

Next

/
Thumbnails
Contents