Új Szó, 1964. március (17. évfolyam, 61-90.szám)

1964-03-10 / 70. szám, kedd

0.V. KONGRESSZUS HELYE A PÄRTIORTENETEBEN A napokban múlt harmincöt éve annak, hogy lezajlott a CSKP V. kongresszusa, amely hosszú időre megszabta pártunk fejlődését, a pártmunka jellegét és kihatással volt egész nemzedékünkre. A Rudé právo Jan Novák cikkével emlékezik meg erről a kongresszusról, melynek jelentőségét a szerző teljes nyíltsággal, tudományos következetességgel elemzi, hogy pártunk történetében megfelelő helyre helyezhessük, s időszerű tanulságot vonhassunk le belőle. A CSKP V. kongresszusán csúcsosodtak ki azok az események, amelyek munkásmozgalmunkban döntő fordulatot eredményeztek. Nem kevesebbről, mint a párt forradalmi jellegéről volt szó, arról, képes-e ez a párt Csehszlovákia népét a szocializmusért vívott harcban vezetni. A viharos időszak kezdetét az 1928. júliusában kudarcba fúlt vörös nap jelentette. A párt érdeke mindenekelőtt az volt, hogy megismerje a kudarc igazi okát. A Jllek-féle pártvezetés hajlandó volt elismerni néhány szervezési hibát, de politikailag csak részleges fogyatékosságokról beszélt. Ä Központi Bizottság júliusi plénumán támadta azokat az elvtársakat, akik nem elégedtek meg a kudarc okainak felületes elemzésével, és a pártban lezajlott eseményeket tágabb összefüggésekben akarták magyarázni. Már ezen a plenáris ülésen kialakult a nézet, miszerint a fogyatékosságok és kudarcok okait a párt általános helyzetében kell keresni, mindenekelőtt az egészségtelen légkörben, a bírálat elnyomásában. Kételyek ls felmerültek az általános irányvonal helyességével szemben. A Jílek-féle vezetéssel szemben kez&ett kialakulni a Klement Gottwald vezette baloldali ellenzék. Az ellenzék helyzete nem volt könnyű. Jílek fenyegetően lépett fel mindazok ellen, akik bírálni merték a politikai irányvonalat, és a pártegység megbontőinak bélyegezte őket. Jílekék csak akkor kezdték elveszíteni érveiket, amikor a baloldal a pártmunka egyik szakaszát a másik után mély elemzésnek vetette alá. 1928 augusztusában Jílekék további csapást szenvedtek — a Kommunista Internacio-, nálé Végrehajtó Bizottságának csehszlovák bizottsága a baloldal mellé állt, és helytelennek minősítette a párt irányvonalát. E

zzel új szakasz vette kezdetét. A vita a vezető szervből kiterjedt az alapszervezetekre, százával tartották a gyűléseket, amelyeken szembesítették a nézeteket, s a tagság tömegei fokozatosan meggyőződtek róla, hogy a pártvezetésben gyökeres változásra van szükség. Persze ez a folyamat nem volt könnyű, hiszen Jílek és társai — mindenekelőtt a pártapparátus dolgozói, akiket a kerületek pártszeveibe a jobboldali vezetés ültetett be, valamint a szakszervezetek Hais-féle vezetése — erős MIRŐL (R A RUDÉ PRÁVO? ellenállást fejtettek ki. Nehéz volt a baloldal helyzete azért is, mert képviselői nagyrészt fiatalok voltak, akikben az idősebb nemzedék nem bízott, és soraikba néha a helytelen radikalizmus is megnyilvánult. A súlyos harcban a tagság többsége felismerte, mely oldalról fenyegeti a párt létét az opportunizmus veszélye. S ez döntött. Az V. kongresszus új vezetőséget választott, Klement Gottwalddal az élén. Azonban nemcsak a pártvezér leváltásáról volt szó. Szükségessé vált az olyan egyének eltávolítása is a vezetőségből és az apparátusból, akiknek semmi keresnivalójuk nem volt a forradalmi mozgalom vezetésében, mert súlyos helyzetbe hozták a pártot, és politikájuk elszigetelte a pártot a tömegektől. Az ellenük vívott súlyos, de sikeres harcért az akkori baloldalt képviselő elvtársakat kimagasló hely illeti meg pártunk történetében. Az V. kongresszus megvitatta az összes alapvető problémát. A fő irányvonal megszabása szempontjából nagy jelentőségű volt az a megállapítás, hogy a Csehszlovák Köztársaság imperialista állam. A kongresszus megteremtette a párt új arculatát. Bár a határozat tézisét nem voltak mindig teljesen pontosak, a helyesen megállapított fő irányvonal az elkövetkező évek tömegmegmozdulásainak megbízható alapja lett. Az opportunizmus elleni harc azonban a kongresszussal nem ért véget. Ez a küzdelem Igen bonyolult volt, s megnehezítette az úgynevezett Fried-csoport, amely a vezetésben a radikalista irányzatot képviselte, baloldali frázisokat puffogtatott, és akárkire rásütötte az opportunizmus bélyegét. Ez a szélső baloldali csoport azonban rövidesen felbomlott — tagjainak többsége megértette, hogy tévedett és munkáját a pártban az V. kongresszus szellemében folytatta. A szélső baloldali túlkapások veszélye azonban nem múlt el. Újjászületésüket megkönnyítették azok a szektáns nézetek, amelyek a Kommunista Internacionálé 1928. évi VI. kongresszusán hangzottak el és hatással voltak pártunkra is. A KI VI. kongresszusa felmérte a tőkés konA 31 napra eső kombájnos szénfejtés új világrekordját állította fel március 3-án a Havíŕov Suchá-i Dukla Bánya ifjúsági kollektívája, amely 31 nap alatt 106,162 tonna szenet fejtett. A kollektívának segítségére volt az opavai Ostro j üzemben gyártott KSV 80-a típusú szénfejtő kombájn is. A három műszakban váltakozó bányászoknak többször kellett különböző akadályokat leküzdeniük, de naponta ennek ellenére is átlagosan 3424 tonna szenet fejtettek. Képünkön a rekordteljesítményt elért kollektíva tagjai az utolsó éjjeli műszak után. IV. Švorčlk ČTK =si felv.) junktúra gyengéit és rámutatott a válság közeledtére. Számos már, az objektív fejlődéssel öszefüggő kérdésben azonban — főleg ami a különféle helyzetek objektív értékelését és új fejlődési irányzatok lehetőségét illeti — dogmatikusan leegyszerűsített álláspontot foglalt el. A Kl VI. kongresszusának határozata ezért néhány vonatkozásban eltérést jelentett a leninizmustól, ami sok nehézséget okozott később a nemzetközi kommunista mozgalomnak, főleg a fasizmus elleni harcban a harmincas évek elején. Szektás nézetek nyilvánultak mei» például az egységfront taktikájának új értelmezésében, a szociálfasizmus elméletében, amely helytelenül értékelte a szociáldemokrácia feladatát a burzsoá államban. A Csehszlovák Köztársaság gaz** désági és politikai fejlődése a CSKP V. kongresszusa után, s főleg a gazdasági válság súlyos éveiben megkövetelte pártunktól számos tézis korrigálását, és olyan új tézisek lefektetését, amelyek Jobban megfeleltek az objektív helyzetnek. Pártunknak ebben az Időszakban ez volt egyik legpozitívabb vonása, mert a való helyzet reális felmérésén, az új helyzetre való érzékeny reagálásán, a harc problémáinak mélyebb elemzésén alapult. Ekkor alakult ki az egységfront helyes taktikája a párton kívüli munkásokhoz való viszony kérdésének helyes értelmezése, a párt vezető szerepének nem formális megnyilvánulása. A gazdasági harcokban a válság idején a párt megtanulta a tömegpolitikai munkamódszerek alkotó érvényesítését, nagy lépést tett előre az eredetileg lenini egységfronttaktika elméleti és gyakorlati fejlesztésében, s megszabadult sok dogmatikus hordaléktől. E harci tapasztalatok máig is érvényes tanulságát a CSKP küldöttel, a Kommunista Internacionálé 1932. évi XII. plénumán Is ismertették. Az objektív valóság mind pontosabb felderítése, s ennek alapján az egyre tökéletesített harci módszerek alkalmazása természetes és törvényszerű nemcsak pártunk múltjában, hanem jelenében is: Mert az V. kongresszus utáni Időszakot főleg az jellemzi, hogy a helyzet új alakulása alapján szerzett tapasztalatok szerint a párt elvetette az elavult téziseket, rugalmasan kidolgozta és érvényesítette az új valóságnak megfelelő, vele összhangban álló irányzatot. A válság utáni időszakban a harc a gazdasági területről a politikai küzdőtérre tolódott át. A megoldásra váró kérdések száma megnövekedett. Itt ismét a bevált módszerhez, az új helyzet diktálta új megoldások gyors érvényesítéséhez kellett volna folyamodni. Am 1933 második felében Sztálin beavatkozása révén a Kommunista Internaclonáléban Ismét dogmatikus irányzat ütötte fel a fejét, s átmenetileg túlsúlyba került. Ez késleltette a rugalmas reagálást az új helyzetre. Hitler hatalomra jutott Németországban, komoly összetűzésekre került sor a reakcióval Ausztriában és Franciaországban is, de ezek a súlyos tények is csak akkor késztették a KI VII. kongresszusát a fasisztaellenes harc helyes irányvonalának kidolgozására (1935), amikor sikerült megtörni az elavult, megcsontosodott elvekhez- mereven ragaszkodó szárny csökönyös ellenállását. A KI VII. kongresszusa ismét kiemelte a szocialista forradalomhoz vezető átmenet különféle formáinak lenini gondolatát, s így a dogmatizmus elleni harc egyik jelentős mérföldköve. A CSKP 1934-ben visszatért 1932-ben kialakított következtetéseihez, és kivette részét a KI VII. kongresszusa helyes Irányvonalának meghatározásából. Az 1936. évi VII. kongresszuson a CSKP kihirdette programját a köztársaság védelmére. Innen már egyenes út vezet a megszállás idején, és az 1945—49 években megvalósított politika felé. • • » A

CSKP V. kongresszusának és az utána következő időszaknak az igaz, és marxista elemzésére való törekvése nem csökkenti, hanem még növeli e fejlődési szakasz történelmi Jelentőségét. Az Ilyen elemzés nemcsak elgondolkoztat, hanem lehetővé ls teszi, hogy a múltból időszerű, nem formális következtetéseket vonjunk le. Az a régi nézet, miszerint a nevelőhatás érdekében töröljünk ki a párttörténetből minden problémát és nehézséget, a többi között oda vezetett, hogy az V. kongresszus 1948 után közzé tett dokumentumai és kihagyásokkal és változásokkal kerültek a nyilvánosság elé. Ezért helyes lenne, ha a tudományos és propagandamunka színvonalának emelése, pártunk gazdag történelmi tapasztalatainak jobb kihasználása érdekében közzé tennék az V. kongresszus és a München előtti köztársaság Idején lezajlott más legfelsőbb szintű párttanácskozások teljes anyagát. (v.) Jíídtíha VAmSSSSSSSfSSSAŕAŕSAfSSSSArS*fSSS/r L. Guderna aktív humanizmusa A Városi Képtár kiállítási termének falait nagyméretű rajzok borítják. Feszültség árad belőlük. Ott vibrál a levegőben és tovább rezeg az emberben. Kialakult a kapcsolat a mű, s a néző között, — az Igazi művészet csalhatatlan ismérve. gében, plasztikusan emelkednek ki a4 ellentétes színhatású háttér bársonyod fekete és hamvas szürke síkjából. Szépségük a formálás nemes fegyel* mezettségéből és érzéséből születettj Az ülő- és álló aktok nemcsak az erotikus fluidum éreztető!, s a test varáTanulmány egy kompozícióhoz A rajzok szerzője a nyitrai születésű, negyvenhárom éveš Ladislav Gu- . derna, az Ifjabb nemzedék Idősebb rétegéhez tartozik, s a haladó szellemű Augusztus 29.-ike alkotó csoport tagja. Mint festő, illusztrátor, monumentális díszítő művész és főképp mint a rajz mestere, a hazai képzőművészet élvonalában áll. A modern francia rajzművészet tanulságai és ihletése érzik művein, akárcsak Galandáén és Matejkáén, Bízvást mondhatjuk, hogy nevének Jó nemzetközi csengése is van. Itthoni elismertetésén és sikerein kívül az 1958-as brüsszeli világkiállításon kitüntetést nyert. Közép- és Nyugat-Európa, s Itália kulturális központjaiban, Moszkvában, Tuniszban, Indiában, New-Yorkban és Sao-Paulóban egyéni és csehszlovák kiállításokon, meg képzőművészeti versenyeken szerepeltek alkotásai. A tárlat anyaga több mint 30 szénrajz, az elmúlt öt esztendő termésének válogatása. A rajz, a képzőművészeti műfajok ábécéje és alapja. A csírázó gondolat rögzítése, amelyből továbbfejlődik s felépül a mű. Tehát segédeszköz, előkészítő tanulmány, de lehet a festménnyel és szoborral egyenértékű és önálló művészi termék. Az utóbbi kategóriába sorolhatók az itt felvonuló szénrajzok. Arcok, fejek, aktok, táj- és csendéletek -a motívumok. S mi a motívum? Garaudy, napjaink nagy francia marxista esztétája megközelítőleg így határozza meg: a motívum eredeti jelentése szerint az, ami mozgásba hozza a festőt, lendületet ad az alkotásnak. Nagy a Jelentősége, mert Jellemzi a művész gondolkodását, lelkiismeretét, és azt, hogy mit tart fontosnak kora valóságából, melynek nem csupán tanúja, hanem résztvevője is. Az erősen intellektuális, és szilárd világnézetű alapállással rendelkező Guderna Igazában résztvevője napjaink valóságának. Erőteljes, és érett felfogással, igényességgel bízza a klasszikusan tiszta vonal kifejező erejére a külső és belső valóságot tömörítő gondolatot. A művészi igazságot a környező világtól határozott kontúrral körülvett statikus zártságú forma, és a harmónikus képesítés domborítja kl. A rajzsorozatok gerincét női aktok és arcok képezik. Fiatal női testek, melyeket lendülettel és gyengéd lírával ölel körty a vonal. Igéző fehérséÁllandó szí örvendetes fellendülés kezdődött Léva kulturális életében. A járási művelődési otthon mellett szlovák és magyar részleggel állandó jellegű műkedvelő színpad alakult. Elsőként a szlovák csoport mutatkozott be Dunai Ferenc: Nadrág című vígjátékával. A magyar együttes Schönthán A szabin nők elrablása oímű háromfelvonásos zenés komédiájával lépett a közönség elé. Ha figyelembe vesszük, hogy most van kialakulóban az együttes és ez volt az első fellépése, nyugodtan elmondhatjuk, hogy beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. E sorok keretében ls meg kell emlékeznünk Körinek Lajosról, az egyik főszereplőről, aki egy héttel a darab bemutatása előtt váratlanul elhunyt. Személyében a magyar műkedvelő színjátszás tehetséges és lelkes tagját vesztettük el. Hogy Ilyen nem várt esemény után mégis sikerült a színművet bemutatni, ez csak annak köszönhető, hogy Nagy László rendező vállalni tudta Rettegi színigazgató szerepét és teljesítménye az est fénypontja volt. Mint rendező ls nagyszerű munkát végzett. A színpadon olyan helyzetkomikumot tudott teremteni, ami nem mindennapos tehetségről .tanúskodik! zsának ünneplői. A holdsarlóképif Edit, — a Szomorú leány, arcánaki oválja, az Éjjel titokzatos vonalritmusa, a Háborús arc szuggesztív, kubizá16 formálása, mély érzelmi tartalom* ról szólnak. A Könnyek gyászos események kétségbeesett siratói. Aggodalomról, megrázkódtatásról, drámáról és tragédiáról vallnak az összefonódó Szerelmesek, s a Látomásban a gyermeke életéért remegő anya alakja. Mind az örök asszonyiság jelképei. Guderna is a század lelkiismeretének kifejezője. A Picasso sugalmazású Gyilkos megszálló című temperájával, is ezt bizonyítja, melynek cinikus, halálfejü fő alakja, izmokig s csontjáig lemeztelenítve, kegyetlen vigyorral kéjeleg a fasizmus okozta szenvedésben és pusztulásban. Néhány csendéletén a tiszta körvonalak közé fogott egyszerű tárgyak beszéde is mintha jelképes szószólója lenne az életnek. Az Épülő gyár világos, józan szerkezete a modern technikai clvillzáciö pozitívumát igenli. — A Mechanizmusokban a gyilkos találmányok, a nukleáris fegyverek ellen tiltakozik. Guderna aktív humanizmusából következik, hogy ő sem tekint! a művészi alkotást „puszta díszítésnek, sem szórakozásnak". — A rajz s a szín nála is, mint nagy példaképénél, Piccassónál fegyver, amivel a világ s az emberek tudatába kíván hatolni. BÄRKÄNY JENÖNÉ npad Léván Dicséretet érdemel az együttes minden egyes tagja, mert tudásuk legjavát adták. Jók voltak még Sztehlík Magda, Mészáros Tibor, Czinte Éva, Sztehlík László, Szél Döncl és Svarba Ferenc. A Jól sikerült táncbetéteket Czinte Károlyné és Sztehlík Magda tanították be. Mlkus László tánctehetsége kellemes meglepetés volt. A zenekar Hevesi Sándor vezetésével alaposan felkészült s csak a szereplők" gyenge énekhangja miatt nem volt a zenei számoknak átütő sikere. Hochsteiger Ferenc díszletel és a kosztümök ls hozzájárultak a zenés komédia sikeréhez. Az együttes első bemutatkozása után megállapíthatjuk, hogy sikerült olyan műkedvelő gárdát összehozni, amely sokkal nagyobb és komolyabb teljesítményre ls képes. Mert e zenés komédia tartalma annyira keveset mondó, hogy csupán arra volt Jó, hogy egybehozzon, összebarátkoztasson egy, olyan műkedvelő csoportot, amely nemes nevelő küldetésének majd csak ezután adja bizonyítékát. É3 erre meg Is van minden reményük, mert Tóth Károly, az állandó színpad magyar részlegének vezetője elmondta, hogy az együttes Miller: Pillantás a hídról című háromfelvonásos drámáját ké- • szül bemutatni* Sándor Károly (JJ SZÖ 4 * 1984. március 10.