Új Szó, 1964. március (17. évfolyam, 61-90.szám)

1964-03-07 / 67. szám, szombat

Oleg Celkov: VIRÁG. (Olaj, 1959) VÁRNAI ZSENI: üj asszony született! (A Nők napjára!) Megkondítom a harangokat! Megzúgatom a gyárak szirénáit: Asszonyok I Asszonyok I Üzenek a tavaszi, új napsugárral, üzenek a friss, illatos szél pezsdítő hangszerén: Hahó, hahó, Asszonyok l Március van l Zengjen a tavaszi kürtszó, zúgjon az ébredés kórusa a világtér rezgő hullámain, a föld síkját, magaslatai, mélységei, és örvényes vizei fölött repüljön a mámoros kiáltás:. Tavaszodik / Tavaszodik! Mert nem véletlen az, hogy Márciusban seregiünk, mert nem véletlen az, hogy a tavaszi szél riadója dobbantja szívünket a föld minden térségein, és nem véletlen az, hogy, amikor a gerjedt fekete humusz kitárja méhét, a megtermékenyülés felé: akkor tárulunk ml is, föltámadt asszonyok, s tavaszi szívünkbe fogadjuk az új korszak terhesült magjait. Nagy tél van mögöttünk, S mint ahogy a sarki jég torlaszaiba fagyva dermednek egy ősi élet maradványai, úgy aludtunk mt is, úgy dermedt meg szívünk az évezredek jégkarjaiban, úgy fagyott meg a szó, mt elröppent ajkainkról, s kiáltásunk megállt a siket, hangtalan térben, a mozdulatlan, halotti éjszakában I De új áramlatok jöttek! Forró hullámok, valahonnan a föld vulkános mélységeiből. De új áramlatok jöttek t Talán a nap nyújtotta felénk, mint túlfűtött kohó, legizzóbb lángcsókjait, és recsegés, ropogás, rianás harsant a sarki jégen, mélységek megnyíltak, s rengető roppanássál hegyóriások zuhantak a feneketlen mélybe, hullámok égig csaptak, jégmezők elmerültek, s a teremtés forrongó műhelyéből úf kontinens támadt a holt világ helyébe. Oj föld született t Oj csillag fénye gyúlt, és új ige harsant a tavaszi hajnalodásba. Üj ember robbant a vajúdó föld öléből, ki megnyergeli az őselemeket, és igába kényszeríti a természet vlllámos erőit Győzelmes Akarat Szárnyaló gyönyörű gondolat hegyeken, vizeken, minden térségeken, és a levegő hullámain. , Üj ember született l Oj asszony kell hát a teremtés ragyogó műhelyéből, új asszony, a régi, porlepte Éva helyébe, szárnyaló géniusz a küzdelmes ember mellé, ki a föllendült akaratot acélos erővel röpíti, + Ű

j asszony kell I — Daloljuk hát, hogy megszületett l Ledobta sárköntösét, és megfürdött a nagy világtavaszodásban, s lelkének szépséges, hajnali arcát fölragyogtatta a kék kupola alatt I Mert nem véletlen az, hogy Márciusban sereglünk l Mert nem véletlen az, hogy a tavaszi szél riadója dobbantja szívünket a föld minden térségein, s mikor az őstalaj lihegő, barna teste / lüktetve tárul az új magvak elé, akkor támadunk föl ml is új asszonyok, s világgá kiáltjuk erőnket, és akaratunkat I 119191 TIZENÖT ÉVES A CSEMADOK KILTÜRÁM FEJLŐDÉSÉÉRT Irta: Dr. SZABÓ REZSŐ, A CSEMADOK Központi Bizottságának vezető titkára MÄRCIUS 5-ÉN MÜLT TIZENÖT EVE, hogy Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának megbízásából a csehszlovákiai magyar nemzetiségű dolgozók kulturális szervezetének előkészítő bizottsága — az ország minden részéből — mintegy 300 magyar nemzetiségű dolgozót hívott össze — tanácskozásra. Az egynapos tanácskozás eredményeként alakult meg a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete — e CSEMADOK. Fz Q történelmileg leszögezhető tény az 1945-től 1949-lg tartó időszak befejező momentuma, mely egy korszak végére tett pontot. Közismert tény ugyanis, hogy Dél Szlovákia magyar lakta falvai 1949-ben még teljes mértékben magukon hordták a háborús, szétzilált állapotokat, mivel a fasiszta elnyomás alóli felszabadulást követő évek a Jogegyenlőség helyett e társadalmi kitaszítottságot Jelentették az Itt élő magyar nemzetiségű dolgozóknak. Az 1945 utáni koalíciós kormány az első köztársaság szétrombolásának fő okát nem az osztályviszonyokban, hanem a nemzeti kisebbségek létezésében, munkájában kereste. E káros történelmi szemlélet eredménye volt azután a magyar nemzetiségű dolgozók hatalombői való kizárása, jogfosztottsága is. •Jür 1948 februárját követően a borzalmas háború embert pusztító és meggyalázó ével után tett pontot a nemzetiségi kérdés megoldását segítő politika, s ennek keretében a CSEMADOK, mint kulturális tömegszervezet megalakulása. Ezekben a márciusi napokban, hetekben a megfélemlített százezrekbe tért vissza a remény, az „érdemes dolgozni" tudata. A falvakon — minden helyi, vagy járási szintű akadékoskodások ellenére, mert Ilyenek is voltak — gyors ütemben alakultak meg a CSEMADOK helyi szervezetei, melyek elsőként biztosították a legális összejövetelek, az anyanyelven való véleménymondás lehetőségét. A CSEMADOK helyi szervezeteinek vezetőségében — a körülmények és viszonyok folytán — a legaktívabb, legtevékenyebb és legbátrabb emberek kerültek, akikben négy-öt vagy még több év visszafojtott tettvágya élt. Nem felülről Jött intézkedés eredményeként, hanem a természetes kiválasztódás folytán mindenekelőtt az elsö köztársaság kommunista pártjának tagjai, baloldali érzelmű elemei, vagy a második világháború és hadifogság által balodalivá — kommunistává nevelődött személyek álltak az ügy szolgálatába. A CSEMADOK helyi vezetőségei elemi erővel avatkoztak be a községek ügyeinek Intézésébe. Közben a CSEMADOK-funkciókban Ismerkedtek a közigazgatás, a szervező munka, a politikai élet abc-Jével, készültek fel a nemzeti bizottsági és az egységes földművesszövetkezeti tisztségekre. A CSEMADOK létének első két évében —a gyűlések, Jegyzőkönyvek, levelezés Igazolja — községi méretben a közigazgatási élet és a CSEMADOK élete egybeolvadt. A CSEMADOK taggyűlései, melyeken az egész lakosság megjelent, váltak a polgárok legdemokratikusabb fórumaivá. Itt vitatták meg az általános érdeklődésre számot tartó kérdéseket. Itt hallottak Csehszlovákia magyar polgárai szinte először a szocializmusról, a tervgazdálkodásról, a nemzetközi helyzetről. A kulturális élet alapjait képezőalapés általános iskolák ösztönzése is innen indult el, csak úgy, mint a tanltókáderek kiválasztása. AZ ÖNTEVÉKENY KULTURÁLIS munka ls nagy mennyiségű fejlődésen ment át. A színjátszó csoportok kezdeték. Nem volt falu, ahol a tél folyamán két-három színdarabot ne játszottak volna... A felszabadultság tudata, az anyanyelven hangosan kimondott szó varázsa hatalmas kezdeti energiát kölcsönzött. A gyűlések, ünnepségek, évfordulók és a színjátszás mellett létrehívták az esztrádműsor-formát, mert ez alkalmasabb volt a különböző összejövetelek kísérő műsorául. Ezen belül Is a táncmozgalom fejlődött a leggyorsabban, mivel a fiatalságot ez kötötte le a legjobban. Ha- nagy hiányosságokkal küzdve ls — és alacsony színvonalon —, de megindult a csehszlovákiai magyar dolgozók kulturális élete, eszmélése. A falvak arculata is észrevehetően változott, s része volt ebben a CSEMADOK által elindított, majd később országos akcióvá kinövő falu-városszépítési versenynek Is. Sorban indultak meg a magyar nyelvű lapok, könyveket hoztunk be Magyarországról és adtunk kl Itt Is; újságírók és írók Jelentkeztek és nőttek fel, visszajött Magyarországról csaknem kétszáz diák, akiket az 1945—46-os években a tanulás vágya vitt az országhatárokon túlra. AZ ÖTVENES EVEKBEN Indult meg hazánkban a mezőgazdaság szövetkezetesítése, az egységes földművesszövetkezetek szervezése. A CSEMADOK Is bekapcsolódott ebbe a munkába Exkurziók százait, felvilágosító előadások ezreit szervezték helyi csoportjaink. Szakelőadások és tanfolyamok Indultak, sokszorosított anyagok és brosúrák tömege látott napvilágot. Agitációs párok szerveződtek — élt, mozgott az egész szervezet. A CSEMADOK helyi, Járási és kerületi vezetőségeiben gyakorlati tapasztalatokra szert tett emberek lettek a helyi nemzeti bizottságok után a szövetkezetek vezető káderei ls. Ha majd valaki megírja a CSEMADOK történetét, ezt a szakaszt — az 1952— 59-es éveket — fogja a legeredményesebbnek, a szocializmus építése szempontjából a leghasznosabbnak értékelni. A CSEMADOK szempontjából nézve ezek az évek végeredményben szegényedést jelentettek. Az alapító tagok, az első vezetők más fontos funkciókban nagyrészt megfeledkeztek a CSEMADOK-ról. Akik kitartottak mellette — sokan vannak ilyenek ls — alig találtak Időt az e szervezetben kifejtendő munkára. Le voltak kötve, szerveztek, Intézkedtek. Gyorsan próbálták bepótolni az önhibájukon kívül kimaradt évek munkáját, s közben saját képzésükre sem maradt Idő, s képzésükkel — ha úgy tetszik: tanulásra kényszerítésükkel — senki sem törődött. Dolgoztak, s dolgoznak, amíg az általuk elindított fejlődés át nem lép rajtuk... Ä CSEMADOK MUNKÄJA és története elválaszthatatlanul összefonódik a csehszlovákiai magyar nemzetiségű dolgozók háború utáni életével, a nemzetiségi kérdés megoldásának egyes Időszakaival. 1956 után — éppen akkor, amikor Csehszlovákia magyarsága nagyon nehéz Időkben, szinte egy emberként tett hitet a szocializmus és a köztársaság iránti hűségéről — a látszólag helyes Intézkedések végrehajtása és a valóban helyes határozatok csak részbeni teljesítése egyre több problémát okozott a nemzetiségi politikában. Mint az élet sok más területein, itt is tanúi voltunk: más volt az elmélet és más a gyakorlat. S ha feladatainkat napjaink szemszögéből mérjük, látni kell azok sokrétűségét és az üj Igényeket. Nem elég csak megállapítani azt az Igazságot, hogy aki nálunk a csehszlovákiai magyar dolgozók érdekelt mellőzi, előrehaladását fékezi, fejlődését akadályozza, vagy nemzeti önérzetében sérti, az elsősorban az egész köztársaságnak, szocialista rendszerünknek árt. Minimálisra kell csökkenteni a megbántás lehetőségét, s feltételeket kell teremteni — az eddiginél Jobbakat — a fejlődéshez, tanuláshoz, önképzéshez s a tudományos kutató munkához. Ebből a szempontból vetődik fel a magyar dolgozók kulturális élete szervezésének kérdése ls. Az első években ugyanis helyes és hasznos volt ezt a feladatot a CSEMADOK-ra bízni. A hatvanas évektől azonban ez kevés, s ma már mindezt a CSEMADOK-től várni — hiba, vétek. Márpedig sokan még ma ls úgy tekintenek a CSEMADOK-ra, mintha az a magyar dolgozók kulturális életének egyedüli Irányítója, szervezője és felelőse lenne. Sokan egyenesen Így fogalmazzák meg ezt a nézetet: a népművelési ház, a nemzeti bizottságok kulturális Intézményei és az üzemi klubok (személyi állományukkal és anyagi eszközeikkel együtt) a szlovákok, a CSEMADOK pedig a magyarok kulturális Igényeinek kielégítésére hivatott. A CSEMADOK, az adott feltételekhez képest, betölti a társadalmi szervezet jellegéből adódó funkcióját. Korunk követelménye azonban, hogy az érdeklődés felkeltése és az általános Ismeretek tolmácsolása helyett — a megalapozott világnézeti nevelés mellett — érvényesüljön a tudást és szakképzettséget nyújtó, Intenzív, szervezett és rendszeres oktatómunka. Ezt pedig csak a hivatalos állami szervek irányítása és ellenőrzése alatt álló, és törvényesített Iskolán . kívüli továbbtanulás legszélesebb körre való kiterjesztése biztosíthatja. A CSEMADOK VIII. ORSZÁGOS KÖZGYŰLÉSE szocialista hazánk építése maximális elősegítése céljából szervezetünk fő féladatául a tanulás általánossá tételét tűzte ki. A Jelenlegi időszak első számú korparancsa, hogy tagságunk s a csehszlovákiai magyar dolgozók abszolút többsége szervezett formában kapcsolódjék be a művelődés folyamatéba. Az egyenjogúságnak és a boldogulásnak a fő feltétele hovatovább a tudás lesz A nagyüzemi gazdálkodás, de még inkább a Dél-Szlovákia szerte épülő új üzemek művelt, képzett, kulturált dolgozókat Igényelnek. Aki nem képezi magát — szükségszerűen lemarad. A szakértelemmel nem rendelkezőkre az a sors vár, hogy kereshetik szerte az országban, hol kell téglát adogatni, maltert keverni, földet lapátolni, vagy egyéb szaktudást nem igénylő, kimondottan fizikai munkát végezni. Ha a magyar dolgozó nem tanul ez a sors vár rá, nem azért, mert magyar, hanem mert más munkára nem alkalmas Ezt tudatosítani kell — meg kell mondani, ha fáj is. E szempontbői nézve iskolahálózatunkat, — főleg a dolgozók továbbképzését szolgáló szakiskolák hálózatát — bővíteni kell. Az Oj Szó 1964. Január 25-1 számában a „Magyar Iskolák jövője" című cikkben többek között ez áll: „A magyar Iskolák az utóbbi évek folyamán emelkedtek színvonalban, gyarapodtak számban és növekedett a diákok létszáma ls. Társadalmunk megadja a további fejlődés feltételeit ls". E lehetőségekkel élni kell a csehszlovákiai magyar dolgozóknak. Pártunk XII. kongresszusa döntő fontosságú feladatként állította minden szervezet elé a népművelési, agitációs és kulturális tömegmozgalml munka hatékonyságának emelését E munka eredményességének fontos feltétele, hogy nem általánosságokban mozgó, hanem konkrét legyen; tartalmában és formájában vigye figyelembe a hagyományokat, lelkialkatot; tudományos alapokon álljon és Igaz legyen. E munka végzéséhez kellő mennyiségű és minőségű anyag álljon rendelkezésre és átgondolt, egységes és jó politikai, szervezési és módszertani Irányítás érvényesüljön. Ezek a fontos feltételek a magyar dolgozók közötti népművelő munkában csak részben érvényesülnek. Ennek fő okozója nézetem szerint az, hogy nincs Szlovákiában olyan állami szerv, amely a magyar dolgozók kulturális életének speciális sajátosságaival rendszeresen foglalkozva észrevételeinek általános érvényt szerezne a nemzeti bizottságok vonalán és rendeletei kötelező erővel bírnának a népi köztársasági szervek felé. A TAPASZTALATOK AZT BIZONYÍTJÁK, hogy a népművelés kérdéseivel foglalkozó jelentések, elemzések és javaslatok, melyeket egyes intézmények és bizottságok az állami szervek elé terjesztenek, igen ritka esetben foglalják magukba a csehszlovákiai magyar dolgozóknak — a múlt lemaradásából ls eredő — sajátos problémáit. Hiányzik a múlt és a jelen tudományos és politikai elemzése — a reális helyzet felmérésén alapuló egyértelmű határozatok, rendeletek és törvények kiadása. Mindez szükségszerűen eredményezi, hogy a magyar dolgozók között végzett népművelési, agitációs és kulturális tömegmozgalmi munka, valamint a dolgozók Iskolán kívüli tanulásának mennyisége, színvonala és hatékonysága — habár óriási fejlődés történt is — a kor követelményeinek nem egészen felel meg. Még elgondolkoztatóbb ez a jövő távlata szempontjából. Ez a távlat ma már egyre sürgetőbben veti fel a korszerű műveltség, szakmai képzettség kérdését, s e szocialista erkölcs formálásának feladatalt. S ezek megoldása körültekintő, következetes Intézkedéseket, s az erők összefogását követelik. Tudás és felvilágosultság. őszinteség, Igazmondás. A szocializmus és a , szabadság édes gyermekei ezek. Csak ezek gyomlálhatják kl a csehszlovákiai magyarságból a negyvenötös években belénk súlykolt félelem érzését, az ezt követő évek kisebbségi komplexumát. S ezekkel a tudat alatti erőkkel le kell számolni. Le kell számolnunk, mert ezek az érzések a további fejlődés, a szocialista építés akadályozói. A KOMMUNISTÁK, a nemzetiségi kérdést mindig fontos kérdésnek tekintették és tekintik, ám alárendelik a hatalom megszerzése, majd a szocialista társadalmi rend megvalósítása, a kommunizmus felépítése kérdésének ... Megszoktuk már, hogy e tételt általában a nemzetiségi kérdés gyakorlatában fennálló hibák vagy hiányosságok megmagyarázására alkalmaztuk. Meggyőződésem, hogy a ma már elérkeztünk ahhoz az Időszakhoz, amikor e szocializmus építése elhetővé teszi a nemzetiségi kérdés elméletének és gyakorlatának tökéletes megoldását. 1984 >-*r-iiis 7 fr» (-»—•*> r> /