Új Szó, 1964. március (17. évfolyam, 61-90.szám)

1964-03-05 / 65. szám, csütörtök

Antonín Novotný elvtárs beszéde (Folytatás a 2. oldalról) bányászatához. Bizonyos komoly külső tényezők, amelyekhez hozzájárult hazai nyersanyagbázisunk szegénysége, és ezzel behozatalunk sokrétűsége, az ország fejlesztésében felépülő helytelen jelenségekkel — például az Ipar extenzív fejlesztésével — és az 1958 után az ügynevezett decentralUació következtében elmélyülő vezetési hibákkal együtt bizonyos aránytalanságokat eredményeztek, amelyeket ma összpontosított erőfeszítéssel Igyekszünk megoldani. A részben tőlünk független és részben a ml hibánkból eredő fogyatékosságok ellenére tagadhatatlan tény, hogy hatalmas szocialista gazdaságot ' építettünk fel, amely erős ipari bázissal rendelkezik és többek között lehetővé tette, hogy végrehajtsuk mezőgazdasági termelésünkben a szocialista átalakulás történelmi feladatát, és világméretben is az első helyek egyikére emeljük Csehszlovákia népének anyagi és kulturális színvonalát. A szocialista társadalom további fejlődése azonban csakis intenzíven és progresszíven fejlődő népgazdaságra támaszkodhatik, amely a termelési folyamatban rendszeresen felhasználja a tudomány és a technika vívmányait, helyesen szervezi a munkát és a vezetés minden fokán érvényesíti a teljes felelősség elvét. Ennek a t átmenetnek a biztosítása az a csöppet sem könnyű, hanem ellenkezőleg, rendkívül bonyolult feladat, amelyet Csehszlovákia Kommunista Pártjának XII. kongresszusa tűzött elénk. Már tavaly jelentős lépést akartunk tenni előre e feladat megoldása érdekében. Ez azonban nem sikerült teljes mértékben — az okokat tisztázta a kommunista párt Központi Bizottságának januári plenáris ülése, s gazdaságunkban csak a tavalyi év utolsó hónapjaiban tapasztalhattunk bizonyos javulást. Annál fontosabb tehát az idei év, amelyet föltétlenül jobb feltételek közepette kezdünk el, s amelynek első hónapjai sokkal kedvezőbben alakulnak, mint 1963-ban, amint ezt az első két hónapban az ipari termelési terv teljesítése és a mezőgazdasági termékek felvásárlása bizonyítja. A párt Központi Bizottságának januári ülésén jóváhagyott aktív termelési intézkedések programjának következetes teljesítése dönti majd el, vajon az idén elérjük-e gazdaságunkban a szükséges fordulatot, ahogy azt szocialista társadalmunk fejlesztésének a kommunista párt XII. kongresszusán kitűzött további perspektívái megkövetelik. Ezek az intézkedések egyaránt szolgálják a ma erőfeszítéseink középpontjában álló mindkét alapvető célkitűzést: 1. A tervfeladatok jó teljesítésével és túlteljesítésével küzdjük le a legfőbb fennálló nehézségeket és jelentősen enyhítsük a népgazdaságunkban meglevő aránytalanságokat; 2. már ebben az évben teremtsük meg a társadalmi munka termelékenysége lényeges növelésének biztos alapját, hisz ez a feltétele annak, hogy a további években kellőképpen gyarapodjék a nemzeti Jövedelem és emelkedjék a dolgozók életszínvonala. Az egész népgazdaságunkban teljesítendő alapvető feladatokkal elválaszthatatlanul összefügg a mezőgazdasági termelés fejlesztése, amely külkereskedelmünk helyzetét hivatott megkönnyíteni, hogy ne kelljen továbbra is oly nagy összegeket fordítanunk gabona és állati termékek behozatalára. Mindez megköveteli, hogy ipari termelésünket technikailag igényes, kiváló minőségű gyártmányokra összpontosítsuk. Ezt a termelést minden eszközzel támogatni fogjuk és azokat, akik ily értelemben dolgoznak, megfelelően nagyobb díjazás illeti meg. Ezt a díjazást természetesen megfelelően csökkentik, ha rossz minőségű, műszakilag elmaradott gyártmányokat állítanak elő. Hangsúlyozni szeretném, hogy a Központi Bizottság e dolgokat nagyon komolyan veszi, s hogy ezeket az ügyeket nem vonhatják kétségbe sem a minisztériumokban, sem az üzemek vezetőségében. A pótalkatrészek gyártásának területén számos párthatározat és kormányhatározat ellenére tovább Ismétlődnek ugyanazok a hibák, amelyek nem egy Indokolt panasz tárgyát alkotják. Semmi esetre sem fogunk hallgatni az olyan esetekről, amikor az igazgató' két esztendőn keresztül elutasítja a pótalkatrészek gyártását, mert állítólag hetven embere hiányzik. Ugyanakkor a mintegy nyolcezer embert foglalkoztató üzemből küldöttségek Jártak felettes helyekre és elpanaszolták, hogy nem használják ki eléggé a termelési kapacitásokat. Gazdaságiink fejlesztésében a minőségi mutatószámok elérését hivatottak biztosítani azok a további változások is, amelyeket • bérezés, az anyagi érdekeltség és az elosztás területén hajtunk végre. Ezek az intézkedések hivatottak kiegyenlíteni azt a különbséget, amely azáltal állt elő, hogy a társadalmi és személyi fogyasztás megelőzte a nemzeti jövedelem növekedését, hivatottak biztosítani továbbá a következő évek harmonikus fejlődését a társadalmilag szükséges termelés folyamatos fejlődése alapján. Hangsúlyozom, a jóváhagyott Intézkedések célja elsősorban az, hogy megteremtsék a termelés fejlesztésének jó alapjait, biztosítsák a szocialista társadalom anyagi eszközeivel való helyes gazdálkodást. Semmiben sem Jelentenek eltésért a Csehszlovákia Kommunista Pártjának XII. kongresszusán kitűzött irányvonaltól, amelynek célja a dolgozók életszínvonalának további emelése. Egyes intézkedések ideiglenes Jellegűek. Arra szolgálnak, hogy rendet teremtsünk, s újból felülvizsgáljuk őket, mihelyt gazdasági lehetőségeink megengedik. Kommunista pártunk, a Nemzeti Frontban tömörült valamennyi társadalmi szervezet ós minden irányító szerv politikai és szervező munkájának továbbra ls az a vezérelve, hogy gazdaságunk anyagi-termelési és műszaki bázisának szüntelen fejlesztése az a csatatér, ahol szocialista társadalmunk további fejlődésének irányairól és kilátásairól döntenek. Ennek az elvnek az érvényesítésére törekedve szem előtt kell tartanunk, miszerint a szocialista társadalom minőségileg új fejlődése szorosan összefügg azzal, hogy társadalmunkban tovább szilárdítsuk a munkásosztály vezető szerepét. Szocialista társadalmunk további sikeres fejlődésének ez a sarkalatos kérdése, ez egysége elmélyülésének, kommunista társadalommá érésének és átalakulásának objektív törvényszerűsége. A munkásosztály vezető társadalmi szerepét az anyagi termelésben betöltött döntő szerepe határozza meg. Tekintettel arra, hogy a munkásosztály szorosan egybekapcsolódik a leghaladóbb termelési viszonyokkal, az élcsapat szerepét Játssza az emberek közötti viszony szocialista elemelnek fejlesztésében, a dolgozók szocialista öntudatának kialakításában. A társadalomnak e fő és vezető ereje a tudomány és technika vívmányainak a termelés gyakorlatában való érvényesítésével lehetővé teszi az egész népgazdaság fellendülését, a társadalom anyagi javainak állandó gyarapítását. Csakis ezen az alapon emelkedett a múltban az egész lakosság anyagi és kulturális színvonala. Fokozatosan lehetővé válik, hogy kiegyenlítsük társadalmunkban a fennálló társadalmigazdasági különbségeket, míg eljutunk a teljes társadalmi egyenlőséghez és valóra váltjuk a kommunizmus elvét: mindenki <P'II;-JS> szerint, mindenkinek szükségletei szerint. A munkásosztály hazánkban ls arra hívatott, hogy az egész társadalom érdekelnek következetes és megalkuvást nem Ismerő védelmezője legyen, hisz ezek az érdekek azonosak minden dolgozó szükségleteivel és érdekeivel. A munkásosztály hivatása, hogy mindig a kommunizmus felé irányuló történelmi fejlődés élén álljon és szükségleteihez mérten hatékonyan befolyásolja a lakosság valamennyi többi rétegének politikai és erkölcsi átalakulását. A munkásosztálynak ezt az elszánt akaratát és hivatását juttatja kifejezésre Csehszlovákia Kommunista Pártjának politikai irányvonala, amely a marxizmus-leninizmus tanításának megfelelően mindig a munkásosztály pártja, a dolgozó nép pártja volt és marad. A kommunista párt feladata, hogy minden munkásban szüntelenül fejlessze annak felismerését és tudatát, miszerint a munkásosztály Jellege a társadalmi fejlődés során alapjában megváltozik, hogy munkájában fokozatosan és egyre lnkább érvényre kell Jutnia a technlkal-mérnöki elemeknek. Ezért értetjük meg a munkásosztállyal, hogy a korszerű termelési folyamat megköveteli minden munkás műveltségének, szaktudásának Jelentős gyarapodását. Ezért teremtjük meg az ehhez szükséges lehető legjobb feltételeket azáltal, hogy szüntelenül tökéletesítjük az Iskolai és iskolán kívüli oktatás rendszerét. Ez a széles néptömegek egyre növekvő öntudatának, gyarapodó műveltségének egyetlen útja és alapvető célkitűzése, a jövendő kommunista társadalom szükséges útja. Éppen ebben van a különbség a tőkés rendszer úgynevezett közoktatása között, amely biztosítani hivatott e rendszer képviselőinek vezető szerepét az Iparban, bankrendszerben, mezőgazdaságban és másutt, s a ml célkitűzéseink között, amelyek a széles néprétegek általános műveltségére, a műveltségben fennálló különbségek kiegyenlítésére Irányulnak. Tekintettel a jelen fejlődési szakaszra, a dolgozók műveltségének és szakképzettségének kérdését egybekapcsoljuk az anyagi érdekeltség gel, s eszerint állapítjuk meg a mun káért Járó fokozatos díjazást. Ért hető, hogy emellett az erkölcsi tényezők növekvő szerepére is számi tunk, arra, hogy minden tekintetben megszilárdul a munkához való kommunista viszony. Ez azt Jelenti, továbbra is minden tekintetben támogatni fogjuk az ilyen irányú kezdeményezéseket, elsősorban a szocialista munkabrigádok mozgalmának fejlesztését. Ez a kezdeményezés — amely az utóbbi öt évben annyi hasznos és értékes eredményt hozott — most elmélyül, átalakul, mint azt a szocialista tnunkabrigádok küldötteinek felszólalásai bizonyították a legutóbbi országos konferencián. Meggyőződésünk, hogy az anyagi és erkölcsi ösztönzés következetes egybekapcsolása nemcsak a termelés kívánatos minőségi eredményeiben jut kifejezésre, hanem arra ösztönöz, hogy megszüntessük a különbséget a szakképzett és nem szakképzett munka, a testi és szellemi munka között. Tudjuk, csak az elején tartunk annak a fejlődésnek, amely a kommunista munkához vezet. Annál céltudatosabban kell Irányítanunk ezt a folyamatot, ha azt akarjuk, hogy szocialista fejlődésünk gyorsan haladjon előre. E folyamat alapjában érinti értelmiségünket ls. Túlnyomó többsége ma már szilárdan áll a szocializmus talaján. Kommunista pártunk nagyra értékeli tudományos, műszaki és egyéb alkotó értelmiségünk murfkáját, nagyra becsüli a szocializmus érdekében kifejtett tevékenységét, ezért biztosítja számára a szükséges anyagi eszközöket és sokoldalú támogatást, s teljes bizalommal viseltetik szocialista értelmiségünk iránt. Hangsúlyozni kívánom, hogy népgazdaságunk fejlesztésében, iparunk színvonalának elérésében, a szocializmus győzelmében a munkásosztállyal együtt nagy szerepük és részük van technikusainknak ls. A múltban döntő módon Járultak hozzá gyártmányaink világszinvonalának biztosításé hoz. Sokban tőlük függ, hogy a tudományos dolgozókkal együtt az új technika alkalmazásával előmozdítsák gazdaságunk fejlődését, amely a szocialista társadalom fejlődésének alap ja. További fejlődésünkben abból indulunk kl, hogy a munkásosztály és a szocialista értelmiség munkás- és eszmei egységének megszilárdítása, kettejük kölcsönös egybeforrása az egységes szocialista társadalom további építésének elválaszthatatlan része. Ezért kommunista pártunk szem előtt tartva tudományos tanításának elvei!, kedvező feltételeket teremt ahhoz, hogy értelmiségünk munkájának legfőbb értelmét, értelmi képességei teljes kihasználásának lehetőségét abban lássa, hogy a legszorosabban egybeforr a munkásosztály törekvéseivel. Ugyanakkor az a célunk, hogy kommunista pártunk, munkásosztályunk marxista igazságát, a szocialista társadalom fejlesztésére irányuló erőfeszítéseit a tudományos kutatás újabb felfedezéseivel, a műszaki haladás ú| vívmányaival, a művészi megismerés igazságának erejével, egész kultúránknak az ember életére és gondolkodására gyakorolt humanista hatásával Igazolja, gyarapítsa és egyre magasabb színvonalra emelje. Kommunista elvhűséggel gondoskodunk arról, hogy értelmiségünket semmiféle idegen befolyás, a polgári ideológia semmiféle csökevényei se fordítsák el hivatásától, ne befolyásolják esetleg a munkamegosztás még túl nem haladott következményei, amelyek esetleg a kizárólagosság és felsőbbrendűség hajlamát ébreszthetik benne. Ugyanakkor a munkásosztály soraiban végzett hatékony eszmei nevelőmunkával száll szembe a párt minden olyan törekvéssel, amely helytelen ösztönös nézeteket Juttat kifejezésre, és néha részleges vagy csoportos érdekek szorgalmazásához vezet a szocialista társadalom objektív szükségleteinek kárára. A mezőgazdaságot emeljük az ipar színvonalára Elvtársak, a szocialista társadalom további építése során egyik legfontosabb célkitűzésünk, alapvető gazdasági feladatunk, hogy mezőgazdaságunkat általában az ipar színvonalára emeljük. Emellett szem előtt kell tartanunk, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártjának XII, kongresszusán a szocialista mezőgazdaság fejlesztését szorgalmazó irányelvekben nagyon szorosan egybefonódnak a nagyüzemi termelési módszerek és technológia érvényesítésére Irányuló termelési és gazdasági feladatok azoknak a kérdéseknek a megoldásával, amelyek elvi jelentőségűek abból a szempontból, hogy lényegében leküzdjük és kiegyenlítsük az ipar és a mezőgazdaság, a város és a falu között meglevő szociális-politikai különbségeket. A legközelebbi években tehát arról lesz szó, hogy a munkásosztály és a szövetkezeti parasztság kölcsönös viszonyát, a továbbra Is szocialista rendünk politikai alapját alkotó munkás-paraszt szövetség formáit és tartalmát az egységes szocialista társadalom építése célkitűzéseivel teljes összhangban fejlesszük. Ezért szocialista társadalmunk további fejlődésének egyik legfontosabb politika! Irányvonala az az elképzelés, hogy a mezőgazdaságot 1970-ig az ipar színvonalára emeljük. Teljes Joggal állítjuk a mezőgazdaságot a választási kampány előterébe, mert a legközelebbi négy esztendőben kell elvégeznünk a munka java részét annak érdekében, hogy valóra váltsuk Csehszlovákia Kommunista Pártja XII. kongresszusának Irányvonalát minden termelési, gazdasági és politikai következményével együtt. A választások után' ez a fontos feladat áll majd az állam valamennyi szerve, a Nemzetgyűlés, a Szlovák Nemzeti Tanács, a kormány és elsősorban a nemzeti bizottságok munkája előtt. Ezért hangsúlyozzuk: sikeres megoldásának múlhatatlan feltétele, hogy Ismerjük a végrehajtásával összefüggő minden kérdést. A mezőgazdasági termelés Iparosításának feladata abból következik, hogy falvainkban véghezvigyük azokat a szocialista változásokat, amelyek előkészítették a talajt nemcsak a mezőgazdasági munka új értelmezéséhez, hanem alapvetően átalakították az emberek gondolkodását is; előkészítették őket arra, hogy bátran törekedjenek a korszerű mezőgazdasági nagyüzemi termelés valamennyi előnyének alkalmazására. őszintén be kell vallanunk, sokkal előbbre lennénk már, ha a múltban erőfeszítéseinket nem fékezte volna fölöslegesen, hogy nem értettünk Imeg bizonyos alapvető koncepcionális kérdéseket, például, hogy mit részesítsünk előnyben, az állattenyésztést-e nagyobb takarmánybehozatni alapján, vagy a növénytermesztést. Nem mindenki számára volt elég világos és kedvére való a párt állásfoglalása, hogy a mezőgazdasági termelés fő láncszeme a növénytermesztés, s hogy fejlesztésének biztosításától, elsősorban a föld termékenységének fokozásától függ az egész mezőgazdaság felvirágzása. Tekintettel arra, hogy a pártvezetőség ezt az irányvonalat csak az utóbbi háromnégy évben juttatta érvényre kellő eréllyel és rögzítette terveinkben, most sürgősen jóvá kell tennünk a múltbeli huzavonák következményeit, amelyek azt okozták, hogy mezőgazdaságunkban helytelenül irányították a beruházási politikát, nem tisztázták idejekorán, kellő időelőnnyel mezőgazdaságunk számos fontos távlati kérdését. Ez elsősorban a mezőgazdasági termelés összpontosításával és szakosításával, az egységes földmüvesszövetkezetek termőterületének legmegfelelőbb nagyságával, az igazán nagyüzemi termelési gépek és technológia fejlesztésével és gyártásával, a gép- és traktorállomások feladataival kapcsolatos problémákra és további kérdésekre érvényes. A népgazdaságunk fejlődéséről vallott, magukat túlélt helytelen elképzelések egyik következménye volt az is, hogy helytelenül gazdálkodtunk amúgyls korlátozott földalapunkkal. Ezért újból és a leghatározottabban hangsúlyozni kívánom: mindenáron el kell érnünk — és ez elsősorban a kerületi, járási és helyi nemzeti bizottságokra, valamint a járási termelési Igazgatóságokra vonatkozik —, hogy teljesen kihasználjunk minden talpalatnyi földet, hangsúlyozom, a legkisebb parcellát is a mezőgazdasági termelés érdekében. Tudjuk, hogy a mezőgazdaság! üzemekben és a mezőgazdasági igazgatóságokon még mindig kísértenek a föld gazdaságos kihasználásáról vallott, helytelen nézetek. Egyes termelés! dolgozók és funkcionáriusok azzal érvelnek, hogy a parlagon heverő földek megművelésére fordított összegek effektivitása kisebb, s ezzel igyekeznek megindokolni, hogy jobb. ha megszabadulnak a kevésbé termékeny földektől. Ma! helyzetünkben azonban minden megművelhető föld kihasználása a fő Ismérve annak, hogy kellő felelősséget érzünk-e a mezőgazdasági termelés fejlesztéséért. Elvégre lehetetlen, ha egyfelől arra számítunk, hogy egyre növeljük gabonabehozatalunkat, másfelől pedig nem használjuk ki a múltban megművelt, ma elgyomosodott földeket, sok tízezer, sőt százezer hektárt. Bár kenyérgabonából nem lehetünk önellátók, mint már mondtam, mégsem terhelhetjük behozatali mérlegünket azzal, hogy a szükségesnél több gabonát Importálunk. Ezért határozottan el kell érnünk, hogy amennyiben a ma! nagyüzemi termelési feltételek megengedik, megint gabonát termesszünk mindenütt, ahol valamikor gabona termett, s ahol ma szántóföldek helyett kishozamú rétek, legelők, esetleg ugarok vannak. Minden feltételünk megvan ahhoz, hogy megoldjuk a mezőgazdasági termelésben ránk váró feladatokat és megfontoltabb, egyenesebb utakon érjük el célunkat — a mezőgazdaság iparosítását. Ez azonban megköveteli, hogy tovább javítsuk a mezőgazdasági termelés Irányítását a szövetkezetek és állami gazdaságok vezetésétől kezdve a járási mezőgazdasági termelési igazgatóságokon keresztül a Földművelésügyi Minisztériumig és a kormányig. Mélységes meggyőződésünk, hogy azok az intézkedések, amelyeket Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága januári plenáris ülésén hagyott jóvá az anyagi érdekeltség biztosítására, és amelyek nemcäak a mezőgazdasági üzemeket, hanem a járási mezőgazdasági igazgatóságokat is érintik, hatékonyan hozzásegítenek ahhoz, hogy a mezőgazdasági termelés irányításából végleg eltűnjenek az elavult adminisztratív elemek és túlsúlyra jussanak a vállalati gazdálkodás elvei. Ugyanakkor a vezetésből el kell távolítani a kisüzemi termelési előítéletek minden maradványát és legfőbb forrásukat; a hozzá nem értés, a kontárság minden formáját. Ezzel utat nyitunk ahhoz, hogy érvényesítsék és a gyakorlatban valóra váltsák a korszerű tudományos technika vívmányait, a mezőgazdaságban világszerte fellépő és bevált haladó módszereket. Ha helyesen vesszük kézbe ezeket a dolgokat, megteremtjük annak feltételeit, hogy új szempontok szerint rendezhessük a mezőgazdasági termelés tervezését és módszertanát. Azt akarjuk, hogy a tervezés Jobb módszerei lehetővé tegyék, hogy a mezőgazdasági üzemek nagyobb mértékben érvényesítsék kezdeményezésüket, ezekkel az új módszerekkel támogatni akarjuk az egyes mezőgazdasági termékek termelésének kívánatos növelését, az árutermelés általános gyarapítását, az érték- és árviszonyok gazdaságosabb kihasználását. Egyben biztosítanunk kell, hogy ne csökkenjen a gabonaneműek, az Ipari növények és a tej termelése. A tervezés új módszerét már most felülvizsgálják egyes kiválasztott szövetkezetekben. Arra fogunk törekedni, hogy a szövetkezeti és állami gazdaságokban egyaránt elmélyítsük, szélesebb körben használjuk ki a szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelés minden előnyét. Sennnl ok sincs azzal számolnunk, hogy a szocialista tulajdon e két formája gyorsabban egybeolvad, eltekintve egyes esetektől, amikor a szövetkezetek sürgős gazdasági okokból olvadnak bele az állami gazdaságokba. A mezőgazdasági termelés mindkét formájának még nagyok a fejlődési lehetőségei, amelyeket telies mértékben ki kell használni annak érdekében, hogy legyőzzük a mezőgazdaság és az Ipar színvonala közti különbségeket. A problémák, amelyeket felvetettem, első pillantásra talán úgy festenek, mintha nem állnának közvetlen kapcsolatban társadalmunk jelenlegi helyzetének értékelésével, szociálispolitikai egységének elmélyítésével. Ez a nézet minden részében téves volna, hisz éppen az említett megoldásokban érvényesül következetesen a lenini tétel, hogy a politika koncentráltan juttatja kifejezésre a gazdasági problémákat. Mint már említettem, szocialista mezőgazdaságunk fejlesztése során a nagyüzemi termelési elvek és formák határozott érvényesítésére irányuló törekvésünk fontos politikai jelentősége éppen abban rejlik, hogy egységes szocialista gazdasági rendszerünkben megteremtjük az ipar és a mezőgazdaság közelebb hozásának, kiegyenlítődésének anyagi feltételeit. Ez pedig ismét annak feltétele, hogy elérjük szocialista társadalmunk minőségileg magasabb rendű egységét. Mezőgazdaságunkban a nagyüzemi termelési formák bevezetése ugyanakkor fontos feladat elé állít: gondoskodnunk kell minden betakarított mezőgazdasági termék jó tárolásáról. Hogy ml a helyzet a valóságban, az kiderül a Szlovák Nemaetl Tanács ellenőrző bizottságának nemrég előterjesztett Jelentéséből. Megállapítást nyert, hogy rossz és felelőtlen tárolás következtében milliós értékek mennek veszendőbe, s a veszteségek országos méretben százmilliókra rúg(Fotytatás a 4. oldalon) 1964. . március 5. * 0] SZÖ 3