Új Szó, 1964. március (17. évfolyam, 61-90.szám)

1964-03-28 / 88. szám, szombat

A szlovák próza útkeresése HA Ä MAI SZLOVÁK PRŰZAT a eseti Irodalommal összefüggésben vizsgál­juk, azonos Irányzatokkal találjuk szembe magunkat. Ezek az irányza­tok elvetik az irodalom korábbi il­lusztratív felfogását, a tények szép­irodalmi regisztrálását, s arra törek­szenek, hogy behatoljanak a mai tár­sadalomban élő ember sorsának kü­lönleges, egyedülálló rejtelmeibe. Ha valaki venne annyi fáradságot és összehasonlítaná a témák és az iro­dalmi típusok területét, mindkét iro­dalomban találna többé-kevésbé azo­nos prózai típusokat, a társadalmi problémák közös felvetését, megálla­píthatná a felvetett filozófiai kérdé­sek hasonlóságát. Közösek a szocia­lizmus problémái, mint ahogy azonos az a törekvés is, hogy megvilágítsák és leleplezzék mindazt, amit a sze­mélyi kultusz idején az emberek kö­zötti kapcsolatok kifejlődését gátol­ta, Illetve a meglevőket széttépte. Ennek ellenére a mai szlovák pró­zának az utóbbi Időben sajátos voná­sai vannak, s ez nem tulajdonítható kizárólag annak, hogy az egyes Iro­dalmi művek szerzői különböző tehet­ségűek, más Irodalmi nevelésben ré­szesültek. A szlovák próza sajátos­sága — és állíthatjuk egyben pozití­vuma — például a háborús problémák ábrázolása. A szlovák próza számára Immár húsz esztendeje az egyik leg­erősebb Ihletforrás a Szlovák Nemze­ti Felkelés. 1945 óta az első elbeszé­lésektől és versektől, az első telje­sebb művektől kezdődően a Szlovák Nemzeti Felkelés alkotja témailag és gondolatilag is az irodalom legerő­sebb gerincét. Vegyük például Jilem­nický Krónikáját, Mináč Halál jár a hegyekben című művét, vagy Volán­ská, Lazarová és mások könyvelt. A felkelésben lezajlott emberi drá­mák és változások magukon viselik a szlovák próza változásainak és út­keresésének jegyeit. Érintette őket a dokumentumszerű feljegyzések kor­szaka, a sematikus illusztrálás idő­szaka, de szélesebb és problematiku­sabban felépített generációs művek (pl. Mináč Trilógiája) is születtek eb­ben az időben. Valamint olyan próza is, amely a felkelés és az ellenállás emberi problémáin keresztül látni kezdte a személyi kultusz helytelen, zavaró irányzatait és vitába szállt a leszűkített irodalommal, amely kizá­rólag a gazdasági folyamatra össz­pontosult és ezzel elvesztette hitelét. S éppen ez jelenti a szlovák irodalom tartós, sajátos gazdagodását. Már Mináö Nemzedék című trilógiá­ja kifejezően megváltoztatta a fel­kelési harcról, mint sima folyamatról alkotott elképzeléseket és megmutat­ta milyen bonyolult volt az emberek hozzáállása a hazai és külföldi fa­siszták elleni harchoz. Felszámolta a sematikus irodalmi elképzeléseket és annak alakjait, a társadalmi típuso­kat. A felkelés osztályjellege és tár­sadalmi jelentősége ebben a műben a sajátosan látott kapcsolatok bo­nyolult képéből tűnik kl. Épp igy La­dislav Mňačko a Halál neve Engel­chen című müvében nem egyesek akarat megnyilvánulásának látja a fasizmus elleni harcot, hanem az em­ber cselekedete és világnézete közöt­ti összhangnak, olyan folyamatnak, amelyhez az emberek egyéni életta­ni A füleki magyar középiskola CSISZ-szervezetének színjátszói a na­pokban nagy sikerrel mutatták be Mark Twain: T-om Sawyer közbelép el­mű háromfelvonásos vígjátékát. (f. I.) • Geraszimov professzor, a neves szovjet antropológus ós szobrász Ret­tegett Ivánról készített szoborpôrtré­ját bemutatta a Szovjet Tudományos Akadémia régészeti bizottságának. pasztalataiban és szenvedéseiken ke­resztül Jutottak el. A hősiesség prob­lémája ezekben a könyvekben az ál­talános és deklaratív területről (amely az irodalomban a sémához ve­zet) már áttolódott a személyi, ben­sőségesen emberi területre. A FELKELÉS ÉS ELLENÁLLÁS egy­oldalú ábrázolásával Alfonz Bednár Üveghegy, valamint Orák és percek című művel szálltak vitába. Bednár Jellegzetesen leplezte le kora szlo­vák irodalmának egyik sajátos voná­sát. A cseh Irodalommal ellentétben a szlovák háborús Irodalom örökségét ebben az Időszakban Jllemnickýre és Frafto Králra szűkítette le, ami to­vábbi okokkal együtt odahatott, hogy az Irodalmat formailag kizáró­lag a kritikai realizmus vágányára állította. Bednár művein érezhető a modern világirodalmak hatása, mely­nek maradandó értékei közül néhá­nyat alkotó mődon átvett. A Szlovák Nemzeti Felkelés az ő műveiben is ihletforrásként Jelentkezik. Bednár azonban e nagy nemzeti és társadalmi esemény erkölcsi értékeivel — mű­vészi szinten — kezdte mérni a Je­lent. Formai téren íróink ekkor kezd­tek felhagyni a kritikai realizmus irányzatos és mechanikus módszerei­vel. A szocialista irodalom többszó­lamúvá, sokrétűvé vált, megküzdött a rejtett mondanivaló modern megoldá­saival, a belső monológ problémáival stb. Újból összeforrt azzal, ami ma­gának az Irodalomnak a fejlődésében korábban félbeszakadt. AZ ÜJ MŰVÉSZI ESZKÖZÖKKEL történő valóságábrázolásra — amely magába szívta a világirodalomból és a hazai prózai hagyományokból mind­azt, ami jó és értékes — Rudolf Jašík, a Holtak nem énekelnek című műve Jellemző. Jašík előtt már több író próbálkozott annak ábrázolásával, hogyan érte a háború a szlovák em­bert, annak kldomborltásával, milyen kivételes helyzet állt elő, amikor a szlovák katonának a szovjet nép el­len kellett harcolnia, bemutatva, mennyire ellenszenves volt ez a hely­zet számára, hiszen látta annak ér­telmetlenségét. Jašík az emberi kap­csolatokon mutatta be ezt a folyama­tot, feltárta milyen volt az élet e kü­lönleges feltételek között. Sem a ha­lála után megjelent fentebb említett könyvében, sem előbbi első művében sohasem ragaszkodott a történelmi jelentőségű tényekhez, hanem szub­jektív cselekedetek kapcsán ábrázol­ta a kor objektivitását Így sikerült -neki új kifejező eszközökkel, bonyo­lult átértékeléssel megrajzolni a nem­zeti történelem egyik fontos fejeze­tét. A mai szlovák Irodalom e mezsgyék közül, a fordulat ezen éveiből hajtott ki, amikor a szlovák próza az emberi kapcsolatok Iránti új, mélyebb érdek­lődéssel együtt támadást tudott indí­tani a sivárság, egyes társadalmi problémák tabunak nyilvánítása és az illusztratív felfogás ellen. Az termé­szetes, hogy a fiatal prózának például már nincsen felkelési élményanyaga, s ők csak az előző irodalomnak az eredményeivel tarthatják a folytonos­ságot éppen úgy, mint ahogyan nem vehetik át azt a módszert sem, amely hozzásegített a felkelés és a felkelési örökség mai művészi feltárásához. Ezzel szemben bátran támaszkodhat­nak azokra az eredményekre és me­ríthetnek abból, ami Mináö, Karvaš, Mňačko, Bednár, Jašík, Tatarka mű­veiben továbbra ls ösztönző erő ma­rad. A FIATALOK BEFELÉFORDULÄSA, az élet értelmének kutatása, eljutni az élménytől az általánosításig, a művészi szintű általánosításig, ez olyan folyamat, amelyet az irodalom­ban nem egyesek alakítanak kl, ha­nem egész áramlatok. Maguk a mű­Otto Lipták: Húszéves a Szlovák Nemzeti Felkelés (tempera, 1963) sať ÜJ SZÖ 10 * 1984. március 2S? vek tanúskodnak arról, milyen bonyo­lult probléma a mai szlovák Iroda­lomban a kifejezési forma keresése. Az Idősebb nemzedék — amelynek to­vábbi ihletforrása a személyi kultusz Időszakának törvénysértései és fel­bomlott emberi kapcsolatai — nap­jainkban szükségszerűnek találta a gyors reagaiást, gyakran a publicisz­tikai prózai műfajokat alkalmazva, Ilyen Mináč Feljegyzések, Mňačko Elkésett riportok, Kaliský Vádlott áll­jon fel című műve. Az ifjú prózairo­dalom a formakeresésben a mai szov­jet prózairodalmat, saját irodalmá­nak a két háború közötti modern Irányzatát, valamint a mai amerikai és francia Irodalmi áramlatokat köve­ti. Igen, a lírizált próza visszatükrö­ződését megtalálhatjuk például Peter Jaroš Délután a terraszon című mű­vében; az Író megelégszik csupán az ifjú szerelmespár élményeinek ábrá­zolásával és a Ural kép stilisztikai cslszoltságának kísérletével. Jozef Kot elbeszéléseiben Hemingway dia­lógusai csengenek vissza. Am Anton Hyklsch eddigi három kötetében már sok az őszinte szó az álnokság, a kispolgári csökevények ellen, — igyekszik a fiatalok szempontjából megérteni, hol a helyük a munkafo­lyamatban. Vagy például a Lépés az Ismeretlenbe című könyvében azt a vágyat fejezi kl, hogy minél több energiát és kezdeményezést adhasson a társadalomnak. Ilyenek Jaroslava Blažková finom meglátásai is a fia­talok szerelmi életéről, vagy Peter Balgha próbálkozásai a fiatalokkal kapcsolatos kérdések megválaszolá­sára. És Itt van végül fán Johanides Magánélet című elbeszéléskötete, amelyben az élet és az emberi érzé­sek apró egyéni problémáiról beszél, sok érzéssel és befogadóképességgel. Ez a próza abban az alapvető felfo­gásban különbözik az ötvenes évek prózájától, hogy az ember elsősorban se nem jő, se nem rossz, hanem úgy kell őt látnunk, hogy bonyolult kép­társítással és külső hatásokkal befo­lyásolt belső élete szabja meg társa­dalmi állásfoglalását. Az a sokrétűség, amelyre a mai prózairodalom céltudatosan törek­szik, magában rejti ugyan a divatos­ság, a felesleges kerülők és befolyá­sok veszélyét, mégsem lenne helyes korlátozni ezt a törekvést ott, ahol az egyéni kifejezési eszközök keresésé­ről, az egyéni magatartás megsérté­séről van szó. Hogy ez milyen pozi­tív eredményekhez vezet, arról Ru­dolf Jašík példája, Mináč trilógiája és Sötét sarok című sorozata, A. Bed­nár művei és a fiatal szlovák iroda­lom döntő többsége tanúskodik. Töb­bek között Dominik Tatarka művel is. Fonott székek című értékes alkotása példa arra, milyen jó hatással lehet a formai és gondolati tájékozottság, melynek birtokában a tehetséges és gondolatilag megalapozott szerző mé­lyebben érijheti meg a hazai problé­mákät is A FORMAKERESÉS, A MA EMBE­RÉNEK prózai vizsgálata a szlovák Irodalomban egybeforr az irodalom múltbani ösztönzéseivel, különösen a felkeléssel foglalkozó prózával. Ezt Ladislav Ťažký Annemarie című re­génye támaszthatja alá a legkifeje­zőbben, amely új vonásokban mutatja be a szlovák ember érzéseit és kap­csolatait a háború alatt. Említhet­nénk más műveket ls, amelyekben az új művészi megoldások keresése új módszereket szült. AZ OJ MÜVEKKEL KAPCSOLATOS régi szokás csökevénye, hogy még mindig úgy fogadunk minden új meg­nyilvánulást, mintha az döntő for­dulatot jelentene az irodalomban. Fur­csa módon idomul manapság az a régi gyakorlat, amikor a legteljesebb elis­merés azt a művet övezte, amely első­ként foglalkozott — mondjuk — a bányászproblémával. Az irodalomkriti­kában mostanában divatossá kezd válni az az irányzat, hogy az Ilyen első szárnypróbálgatásban egyesek új, irányt szabó változást lássanak, értékén felül magasztalják — esetleg más kísérletek rovására — s ezzel a mű utánzására buzdítanak. Végső következtetésként ez abból _ is adód­hat, hogy lényegében kevés az újsze-. rü keresése, hogy a szlovák prózairo­dalomban (de a csehszlovákiai Iroda­lomban általában) valójában sem sok­rétűségről, sem sokféle tehetségről, különféle formákról nem beszélhe­tünk. Gyakran hajlamosak vagyunk arra, hogy ami bevált, azt általáno­sítjuk. Márpedig ez az irodalomban az utánzáshoz, egysíkúsághoz végső soron pedig az egyéniség elveszté­séhez vezet. S. HA MA A SZLOVÁK PRÖZA a va­lóság új ábrázolására, új gazdag ki­fejezési formák keresésére törekszik, akkor csakis ez a folyamat lehet a művészi szintézis záloga, s ez vezet­het szocialista életünk mélyebb meg­ismertetéséhez, gondolatilag hatáso­sabb megörökítéséhez. BRETISLAV TRUHLÁR A. P. Livanov: Illusztráció P. Nilin Kegyetlenség című művéhez úf k ö w y v e k * J iiiiiiiMiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiniiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiii^ Galambos Lajos: Mostohagyerekek A Móricz Zsigmond prózaírói ha­gyományát folytató Galambos Lajos a fiatal magyarországi írók egyik leg­tehetségesebbje. Fiatal kora ellenére máris számos sikeres mű jelzi lről pályáját. Legutóbb a Mostohagyere­kek című kisregénye jelent meg. E regény főhőse egy szép fiatal taní­tónő, aki egyéb jótulajdonságai mel­lett bátor is. Talpraesettsége és bátor­sága ezúttal igen szükséges, hiszen miután megszerezte a képesítést, a maga emberévé vált, és minden ter­hével rászakadt az aktív harcos és sok megpróbáltatást Igénylő felnőtt élet. A fiatal tanítónő olyan világba csöppent bele, ahol nem lehet nem vállalni, de nehéz vállalni a harcot, jóformán egyedül, s látszólag azok ellen kell küzdenie, akikért a küzde­lem folyik. Ö azonban vállalja az élet nehezebbik felét. A harc terepe a tanya. Célja az elmaradott tanyai életforma felszámolása, a fény a vi­lágosság, az emberibb élet megterem­tése. A regény drámai küzdelmet áb­rázol. A küzdelem azonban győzelem­mel jár. A tanyán felépül az új Isko­la, s romba dől a régi vályogépület. Közben sok minden történik. Nagy átalakulások mennek végbe a külső világban és az emberek lelkében egy­aránt. A fiatal író érdeme, hogy tör­ténetét Ízes nyelven, végig lebilincse­lően mondja el. A Mostohagyerekek a mai élet problémájával foglalkozó könyv a javából. (204 oldal) (8,— Kčs) Gerő Gyula: Tíz esztendő Mostanában egyre többet foglalko­zunk a könyvtárakkal. Felmérjük a könyvállományt, ellenőrizzük a könyv­tári munkát. Sok eredményről szá­molunk be, egy-két panasz azonban minden alkalommal elhangzik mind a cikkekben, mind a könyvtárakról szóló beszélgetésekben. Leginkább azt kifogásoljuk, hogy nincs megfelelő könyvtáros-képzésünk, és nincs ele­gendő magyar nyelvű könyvtári szak­irodalom. A magyarlakta vidékek könyvtárosainak pedig ezekre lenne a legnagyobb szükségük. E hiányok a könyvtári munkában kimutathatóan érződnek. Ezért is hívjuk fel most könyvtárosaink figyelmét Gerő Gyula Tíz esztendő című könyvére. Ez a kötet az igen hiányolt szakirodalmat gazdagítja és nyújt igen sok módszer­tani tanácsot és könyvtári munkára vonatkozó ötletet. Gerő Gyula egy Jól működő könyv­tárat tesz elemzés tárgyává és apró­lékosan kimutatja, hogy hivatásszere­tettel, akarattal és hozzáértéssel mi mindent végezhet könyvtár és könyv­táros. Tulajdonképpen egy könyvtár tízéves munkájának a keresztmetsze­tét adva, arról számol be, hogyan ls kell a korszerű könyvtáraknak az igényeket minden tekintetben kielé­gítve dolgozniuk. Az Állományépítés és katalógusok, a Szabadpolc és ne­velés, a Hálózati munkáról, a Allo­mányfeltórás, olvasószolgálat, tájé­koztató munka és a többi hasonló cí­mű fejezetekben a könyvtári munká­nak egy-egy Igen fontos ágát elemez­ve olyan ismereteket nyújt, melyek minden könyvtárosnak — előképzett­ségre vaió tekintet nélkül — hasz­nosak, tanulságosak. Érdeme a könyv­nek, hogy a magyarázkodás helyett az ügyszeretettől áthatott tényekkel, lelkesít s mutatja az irányt a köz­megelégedést kiváltó könyvtári mun­kához. A lendületes, szép és könnyed stí­lusban megírt — a könyvvel valő munka részletkérdéseire ls kiterjedő — kötet minden könyvtárosnak Jő segítőtársa, hasznos tanácsadója le­het. A modern formátumú kötetet Lipták Pál illusztrációi díszítik. ^ Juhász Gyula összes művei Juhász Gyula összes művel szöveg­kritikai kiadásának most megjelent első három kötete az Igen rokonszen­ves és sokszor méltatlanul mellőzött költőnek életműve minden eddiginél gazdagabb gyűjteményét: mintegy 1400 költői alkotását tartalmazza. Az Igen szép, a költő nagyságához méltó kiállítású kötetekben közölt vers­anyag mintegy negyedével növeli a költő eddig ismert életművét. A kri' tikai kiadások követeiményelnek megfelelően a gyűjtemény anyagát az jellemzi, hogy a töredéken, sőt a verscslrákon kívül (keletkezésük idő­rendjében a három évtizedes költői pálya fejlődésvonalát is bemutatva) a leghitelesebb szöveget közli. A kötet végén található gazdag Jegyzetanyag a versek szövegváltoza­tairól, egy-egy vers keletkezéséről nyújt áttekintést. A gyűjtemény hasz­nálatát megkönnyíti sokrétű mutató­rendszere. A költő születésének 80. évforduló­ja alkalmából megindított sorozat el­ső három kötetét Illa Mihály és Péten László rendezte sajtó alá. Juhász életművének és az életműrö vonatkozó Ismereteknek e legtelje­sebb kiadása a szakembereken kívül kedvelt és nagyon hasznos olvasmá­nya lehet mindenkinek. (534 — 611 — 510 old.) (97,50 Kčs)' Gyertyán Ervin: A Kibernerosa tündöklése és bukása Ez a mulatságos és könnyedén szó­rakoztató regény egyetlen alapötletre épül. Egy képzeletbeli földrészen a magas fejlettségű technika lehetővé teszi a gépember — a Kibernerosz — megalkotását. A „Kib" tökéletes partnerként arra hivatott, hogy szám 1 űzze az emberiség életéből a szerel­mi boldogtalanságot. Áruházak, szalo­nok nyílnak a különböző színvonalú kiberneroszok árusítására, alkatré­szeit darabonként is forgalomba hoz­zák, s ez az érdekes szerkezet beha­tol a művészetbe és az orvostudo­mányba is. A szerző, a komikum és a bohózat eszközeivel juttatja kifejezésre tár­sadalmi mondanivalóját, többek kö­zött azt, hogy a technika mégoly ma­gas színvonala sem indokolja az em­beri élet elgépiesedését. Érdekesen, lendületesen megírt könyv, sok humorral és sok válto­zattal. (236 oldal) (12,- Kčs) Vladimír Neff Császári Ibolya A cseh széppróza jeles képviselő­jének nemrégen jelent meg az Érdek­házasság című könyve. Üj kötetében a már ismert figurákkal találkozunk. Viszontlátjuk a Császári Ibolyát gyár­tő cég képviselőjében az első prágai szláv kereskedés megalapítóját, aki a francia parfüm reklámozásával ke­res tekintélyes összeget. Üjra találko­zunk Martin Nedobyllal, a cseh üzletit élet másik jellegzetes képviselőjével aki spekulációi révén szintén óriási összegeket keres. A ma ls népszerű francia illatszer­ről elnevezett regényében Vladimír Neff éles kritikával ábrázolja a fel­törő cseh burzsoáziát, s ha vázlato­san ls, élethű képet fest a kibonta­kozó szocialista mozgalom egyik út­törőjéről. A Császári Ibolyát, a mai C9eh pró­za egyik jeles képviselőjének eme újf regényét, pompás jellemrajz, egyéni humor, ritka mesélőkedv és szellemes, gazdagon áradó stílus jellemzi. A három részes kötet Rubin Péter fordításában jelent meg. (414 oldal) (20,- Kí«) (zsa)

Next

/
Thumbnails
Contents