Új Szó, 1964. március (17. évfolyam, 61-90.szám)

1964-03-24 / 84. szám, kedd

'sssssssssr/fsssfwssswwsfŕsssssf Jíuítma Beszédes plasztikák a Művészek Házában Teodor Lugs neve nem ismeretlen tárlatlátogató közönségünk előtt. Nagy iparművészeti seregszemléinken találkozott eddig kerámiai és hegesz­tett fém plasztikáival. Most azonban első Ízben láthatják hat esztendei alkotómunkásságának bőséges és ere­deti termését. Napjainkban ismét az architektúra határozza meg a képzőművészeti mű­fajok irányát. Az új stílustörekvések, az építészettel való összhang keresé­sének Idejében az egyes képzőművé­szeti ágak már nem különülnek el mereven egymástól. Szigorú elhatáro­lódásuk enyhült, s éppen a „határte­rületeken" jelentkeznek vonzó, új kí­sérletek és meglepő eredmények. Az újító kedvű és kezdeményező hajlamú negyvenöt esztendős Lugs sem kifejezetten csak iparművész, ha­nem egyben szobrász, rajzoló s a nagyszabású díszítőművészetek terüle­tén is működik. Művei közül keletke­zésük időrendjében elsők kisebb-na­gyobb égetett, meg zománcozott agyagszobrai. Nem a valóság látsza­tát, Inkább mesterük elképzelését éreztetik. A szemlélők ls vele együtt érzik az alakokból áradó Csendet, Nyugalmat, Merengést, az ébredező Reggelt, a Dal lírai szárnyalását, a Nocturno finom hangulatát. Az utol­só két év eredményei a zömben kő­agyagból készült Torzó és a közker­tek s tágas helyiségek számára el­gondolt, embert formázó nagyméretű virágtartók. Az anyag sajátosságainak értő és érző tiszteletével alakította a beléjük karcolt, ^ ífrcpUot /ícl nccpán. a „Formákat" nyomkodott díszítéseket ősi cserép 5! edények ornamentikája sugalmazta. fc Szögletes vasbádog lemezekből fc szerkesztette kitűnő megfigyeléssel,^ egyéni látással, ötlettel kertplaszti- ^ káit: a bölcs Hollót, a kecses és ^ büszke Szarvast, s a komor Bikát. ^ Mindezeket a kicsinyek és nagyok ^ gyönyörködtetésére, szépérzékük fej- ^ lesztésére teremtett figurákat jól eső i örömmel képzelem el téres parkok ^ friss zöldjében. A kubizmus óta oly ^ gyakori Gurdonkázó férfi és az ősi ^ emberi feltörekvés és tökéletesedés ^ keresését példázó Prometeusz kitűnő ^ térhatásúak. Az Ülő nő és a Tükörbe fc néző leány intim figurái a mai élet­i érzés kihangzásai. Külön fejezetet képeznek a Fejek ^ (1963—1964). Ezek nem az emberi § szépség és erő dicsőítői, mint egykor § a klasszikus kor remekei. Ellenben ^ szokványmentesek, a hagyományokkal & élesen szembefordulnak s a dadaisták fc forradalmi újat teremtő törekvéseit^ visszhangozzák. Bizonyos vonatkozás- ^ ban emlékeztetnek a „pop-art", a fő- ^ ként Észak-Amerikában virágzó „nép- ^ művészetre", mely a szélsőséges ab- ^ sztrakclonizmus ellenhatásaként fej- i lodött ki. S a valóságot olyképpen ^ hangsúlyozza, hogy a képbe vagy ^ szoborba konkrét tárgyakat illeszt ^ bele. Lugs pompás leleményességgel, ^ humorérzékkel és láthatólag élvezet- ^ tel formál egy-egy gereblyéből, ka- i páből vagy vaslapátból néhány apró ^ kidomborodás vagy kivágás és fém- $ rudacskák segítségével kifejező arco- ^ kat. Legújabbak a különféle kész tár- S latezer férőhelyes szállodaóriás Rosszija — az európai rekorder © Összkomfort és legmodernebb technika érvényesülése ® Eredeti megoldású hangversenyterem Moszkvát naponta az egész világból sok ezer vendég látogatja meg. Ezért az egyre bővülő szállodakapacitás ellenére sem képes mindenkinek szállást nyújtani. A város közepén most új szálloda épUl, amely nemcsak a Szovjetunióban, hanem európai viszonylatban is a legnagyobb lesz. Az építkezés helyén, a Vörös tér közelében még nem alkothatunk elképze­lést arról, milyen lesz az új épíiletóriás. Modelljét a Moszprojekt terve­zőintézetében tekinthetjük meg, ahol D. Csecsulin műépítész kollektívája dolgozik az európai „rekorder" részlettervein. Tükörrel (bádog) gyak szellemes kombináciájából fel- ^ épített kompozíciók: a valóban beszé- ^ des Gyűlölet, Bizalmatlanság, Közép- ^ kor és Emberszólás. Fa szobrai: a Tavasz feslő arcú lá- ^ nya, a fatörzsből alig kibontott alak, ^ melyen az anyag természetes repedé­seit is kifejező eszközként használja ^ föl, — és a gyászfekete Bánat, mely ^ a gazdaságosan kezelt véső és fara- i gókés nyomait viseli magán. — A ^ Torzó, a kéreg durva repedéseit meg- ^ őrző vízszintes és függőleges vékony ^ fatörzsek élénkszlnűre festett, vájt ^ mélyedésekkel és nyílásokkal sajáto- ^ san dekoratív jellegűek, s az új em- ^ ber új környezetének vidám ékesítői ^ lehetnek. Ceruza és ecsetrajzai a kubizmus ^ elvei szerint elemzik, boncolják és ^ tanulmányozzák az emberi test moz-^ dulatait, helyzeteit és lelkiállapotát.^ Az iron finoman árnyalt vonalai s az i ecset temperamentumos járása többi ^ művével együtt gazdag lelkitartalom- § nak, eleven képzeletnek és alkotó- ^ örömnek leplezetlen, őszinte kifejezé- ^ sei, de nem öncélú vallomásai. BÁRKÁNY JENÖNÉ ^ Peter Wallfisch zongoraestje Peter Wallfisch, Angliában élő zon­goraművész már műsorával is sokat elárult magáról: aki Ilyen nemes ve­retű programmal lép a közönség elé, az művészetében nem a könnyebb el­lenállás útját választja. Mozart c-moll Adagióját (K. 396.) dús belső árnyalással, inkább roman­tikus, mint klasszikus felfogásban adta elő. Játékát a kedélyvilág szabad csapongása Jellemzi, rendkívül elmé­lyülten zongorázik, belső örömmel, teljes odaadással, belefeledkezve a muzsikába. Szeret lirizálnl és érző, néha már érzelmességbe hajló lírá­ját leheletkönnyű pasztellszínekkel festi. Romantikus tájak felé vonzódó lel­ki alkata szabadon kibontakozott Schubert G-dúr szonátájában (op. 78.J, 'mert Schubert számára a zongora az Intim hangulatok és érzésmegnyilvá­nulások hangszere volt. Schubert szo­nátáiban is lírikus, az ő témáit dalolni kell, kiapadhatatlan melódiái éneklőn suhannak tova, egy-egy erősebb ér­zelmi kitöréssel váltakozva. Peter Wallfisch előadásában érvényesült a Schubert-muzsika hangulati és érzel­mi telítettsége, lírai Intenzitása. Janáőek „1905 X. 1." címet viselő esz-moll szonátájának tolmácsolásával vendégművészünk egy kis gyöngysze­met nyújtott át hallgatóságának. Az esz-moll szonáta-fragmentum eszmei tartalma: a zeneköltő együttérzése az ártatlanul szenvedő emberrel, tilta­kozás a nyers erőszak ellen és szoli­daritás azokkal, akik a cseh nemzeti jogokért tüntettek. Két tételének cí­me: Sejtelem és Halál. A mű expresz­szív erejű, lobogó érzései egy Pavllk nevezetű munkás halálát siratják, aki 1905 forradalmi évében életét vesz­tette egy brnói tüntetésnél. Peter Wallfisch Beethoven c-moll (op. 111.) szonátájával koronázta meg műsorát. Milyen magas művészi Igény és tiszta művészi szándék Jellemzi a művészt, aki műsorvégi fellazítás he­lyett Beethoven márványból faragot! remekművével fejezi be j ét. „E műben — zongoraest- ^ Beethoven § Milyen típusú legyen? A terv előkészítése előtt Jó né­hány bonyolult problémát kellett megoldani. A szálloda a Moszkva fo­lyó felett tornyosodik majd, a Vörös tér és a Kreml építészeti emlékeinek közvetlen közelségében. Az építkezési hely ezenkívül erősen a folyó felé lejt. Ezek a körülmények nagymér­tékben befolyásolták az architektoni­kái megoldást. A 12 emeletes épület (északi szár­nyán 20 emeletes lesz) 250 méter hosszú és 160 méter széles téglalap alakú tömböt fog képezni s gránittal burkolt alapon fog állni. Annak elle­nére, hogy az épület architektonikái szempontból nagyon egyszerű megol­dású, s építésénél maximális mér­tékben igénybe veszik az üveget és az alumíniumot, nem fogja rontani a közeli műemlékek hatását. Hiába, a mai építészetnek a korral kell halad­nia. De különben is, ha a szálloda ter­vezésénél alkalmazkodtak volna ls a régi építészeti stílushoz, ezzel mit sem segítettek volna a Kremlnek és a környező műemlékeknek. Ezért a kontrasztra helyezték a fő súlyt. A tervező meggyőződése, hogy az a megoldás, amikor egyik épületcso­porttal a háttérben fogjuk látni a má­sikat, még Jobban kiemeli szépségüket s nagyon hatásos képet fog nyújtani, A környező régi kis épületeket le­bontották, csak a történelmi értékűe­ket hagyták meg, a szálloda körül lé­tesített park veszi majd körül őket, A szovjet műépítészek alaposan fel­készültek a szálloda tervezésére. Áttanulmányoztak számos külföldi szállodaépületet, sok mindent ellestek, érvényesítették a külföldön látott új és praktikus megoldásokat. A szálloda 6000 vendéget fogadhat majd be. 3180 — nagyobbrészt egy­és kétágyas — szobája lesz. Nem fog­nak hiányozni a 2—3 szobás lakosztá­lyok sem s néhány ötágyas éjjeli szál­lóhelyre is gondoltak az átutazó ven­dégek számára. A szálloda technikája Az egész épületet meleg levegővel fogják fűteni, automatikus légkondi­cionáló berendezés gondoskodik a szükséges hőmérsékletről s a levegő helyes összetételéről. Minden emele­ten 4 központi szalon, 4 kisebb hall s 4 büfé lesz. A szálloda éttermeiben, kávéházaiban és büféiben egyidejűleg 4875 vendéget szolgálhatnak ki. A ven­dégek közvetlenül az épületben meg­mé. Különleges berendezés a padló alá süllyeszti a székeket s a lejtős pad'ót vízszintes helyzetbe hozza. A tervezők és az építőipari dolgo­zók mindent megtesznek annak ér­dekében, hogy a Rosszija — így neve­zik az új szállodát — a vendéglátás kifogástalan palotája legyen. Most a belső berendezés tervein, a bútorok, belső díszítés, világítótestek stb. megoldásán dolgoznak. Mindenekelőtt a korszerűséget tartják szem előtt, ezért nem feledkeznek meg a leg­Moszkva szívében épül a 6000 vendéget befogadó Rosszija szálloda. Ké­pünkön az épületkolosszus modellje. találják a legszükségesebb üzleteket, újabb műanyagok széles körű kihasz­műhelyeket, a postát, pénzváltót stb. nálásáról sem. Az alagsorban helyezik el többek kö­zött a mosodát (napi kapacitása 8 tonna fehérnemű lesz), a raktárakat, konyhákat, garázsokat (10 autóbusz és 276 személygépkocsi számára) s a belső közlekedés körpályáját, amelyet szolgálati felvonók kötnek össze az egyes emeletekkel. Eredeti hangversenyterem A belső udvar közepén egy 3000 lá­togatót befogadó hangversenytermet létesítenek, amelyet néhány percen belül átalakíthatnak táncteremmé, sportcsarnokká, vagy kiállítási terem­mondja rivľn'ľÄ Mjeľrxl TURISTA TENGERALATTJÁRÓ A GENFI-TÚBAN lalását, szellemi létének olyan hagya- íj tékát, amelyet zongoraszonátáinak ^ terén már nem követhetett semmi ^ más, mert ebben kimondta a végszót. ^ Példát mutatott arra, hogy még rög- ^ höz kötött emberi gyarlóságunkban ^ is megpillanthatjuk az örök eszmék £ távoli fényét". A mázsás gondolatoktól terhes c- ^ moll szonátával búcsúzott tőlünk a ^ művész, aki a háború alatt Lengyel- § országból emigrált külföldre, tövises S életútján megérlelődött benne a gigá- ji szl mű első tételének küzdelmes mon- ^ danivalója és a sokat szenvedett em- fc ber tisztultságával ért fel a földön- i túli békéjű Arietta ormára. % HAVAS MÁRTA| iultfrUIS HÍREK I A Moulin de Vauboyen galéria !{ Cocteau képzőművészeti alkotásaiból ^ rendezett kiállítást. E művek a nagy ^ művész életének utolsó éveiben ke- ^ letkeztek. š Genfben április végén megnyílnak az EXPO 64, Svájc nagy reprezentatív ipari kiállításának a kapui. A kiállí­tás látványosságai közé fog tartozni a „Mesoscaph" is, amelyet a híres Piccard szerkesztett a turisták számá­ra. Negyven svájci cég vett részt e különleges „tengeralattjáró" építésé­ben. A tó felszíne alatt közlekedő henger alakú jármű törzse a 300 mé­teres mélységben uralkodó víznyo­mást is elviseli (a Genfi-tó legna­gyobb mélysége 307 méter), de biz­tonsági koefficiense ennél jóval na­gyobb. A mezoszkáf kitűnően tud manőve­rezni a víz színen és a víz alatt egy­aránt. A lemerülés a motorok hajtó­ereje és a mélységi kormány segítsé­gével történik. A villamos áram szol­gáltatás megszakadása esetén önmű­ködően megszűnik a mágneses tér hatása, a ballaszt leválik s a tenger­alattjáró önmagától a felszínre úszik. A tengeralattjáró utasainak biztonsá­gáról egyébként négy egymástól füg­getlen rendszer gondoskodik. A 25 m hosszú mezoszkáf hermeti­kusan záró törzse 3,15 m átmérőjű, magassága 5,20 m, szélessége 5,40 m, vízkiszorítása mélyjárat közben 160 tonna, a motorok teljesítménye 75 LE, a sebesség 5 csomó. A tengeralattjáró 40 utast fogad be. Minden ülés mellett Jó kilátást biz­tosító ablak van. A víz alatt s kü­lönösen a tó fenekének elérése után csökkentik a sebességet, hogy az uta­sok zavartalanul gyönyörködhessenek a víz alatti élet szépségében, amelyet az ablakok fölött elhelyezett fényszó­rók világítanak meg. A tengeralattjáró kikötője Laussa­ne-ben, a kiállítás leglátogatottabb helyén lesz. A mezoszkáf csak ponto­san meghatározott útvonalon halad­hat, lemerülési és kimerülési helyét bójákkal jelölik meg a tó színén. A 35 perces út iránt nyilván óriási lesz az érdeklődés. A Stratford-i Shakespeare kiállí- $ táson a halhatatlan író saját aláírá- ^ sával ellátott végrendelete is látha- ^ tó, amelyet az anyakönyvi hivatal fc kölcsönzött a kiállításnak. fc Oj gyűjtőszenvedély terjedt el New ^ Yorkban. Híres emberek aláírását fc gyűjtik. A legértékesebb N. Sz. Hrus- S csov aláírása — csekély ezer dollá- ^ rért megszerezhető, Winston Chur- ^ chili épp a felébe kerül. Heming- ^ I Nagy sikerrel mutatta be a milá-^ nól Piccolo Theatro a római Eliseo i Színházban Bertolt Brecht Galilei éle- ^ S way aláírásáért 350 dollárt adnak. te című drámáját. A képen a mezoszkáf modellje. Bár a szálloda építése csak a kö­zelmúltban indult meg, 1965-ben már fogadhatja az első vendégeket, A TECHNIKA VILÁGÁBÓL G A Szovjetunióban Sz. Ivanov­nak, a sztereo-mozl feltalálójának ve­zetésével új módszert dolgoztak kl térhatású mozgóképek előállítására. A képeket közönséges felvevővel ké­szítik, s a sztereó-hatást azzal érik el, hogy felvétel közben a kamerát a felvett tárgy körül ívben elmozdít­ják. A felvett filmet különleges, erre a célra szerkesztett, többlencsés gép­pel vetítik le. Ezzel a módszerrel si­került minden eddigi két- és három­dimenziós filmnél jobb minőségű, a valóságot hívebben visszaadó térha­tású filmet készíteni. 0 KUlföldön érdekes cipőtisztító gépet szerkesztettek. A villamos ci­putisztitógép műanyagszekrényében gyűrű alakú kefe forog. A kefét köny­nyen ki lehet cserélni, úgyhogy fe­kete, barna stb. cipőkhöz megfelelő kenőcsöt lehet használni. A gép elő­szűr a sarat és a port keféli ie, majd automatikusan krémet adagol és vé­gül kifényesíti a cipőt. A szekrény­ben összegyűlt por időnként eltávolít­ható. A gép kezelése nagyon egy­szerű; ha túlságosan a keféhez szo­rítjuk a cipőt, a gép megáll és csak akkor indul el, ha a nyomást csök­kentik. Családok, sót szállodák szá­mára is alkalmas. © A csillagászat hőskorában fém­ből készítették a csillagászati távcsö­vek tükreit. Később az üveg kiszorí­totta a fémeket a távcsőépítésből. Most híre érkezett, hogy a szovjet csillagászok újra fémet használnak fel a távcső építésére, s a pulkovól obszervatórium új, 28 hüvelyes ref­lektorját fémtükörrel látják el. A táv­cső irányítására és működésének el­lenőrzésére elektronikus számítógépe­ket használnak majd fel. A számító­gép programját a holdfizikai, boly­gókutatási és asztrofizikai vizsgála­toknak megfelelően határozzák majd meg. • Moszkva közelében elkészült az első nagyméretű szovjetunióbeli alu­mínium-liíd. A 32 méter hosszú híd négy — párosával összekapcsolt — rácsos tartón függ. A tartószerkezet súlya 15,5 tonna. Acéltartók alkalma­zása esetén 50 tonna acélra lett vol­na szükség. A híd pályalemezét ke­ramzitbeton-lemezekből készítették s aszfalttal burkolták. 1964. március 24. • ÜJ SZÖ 5

Next

/
Thumbnails
Contents