Új Szó, 1964. március (17. évfolyam, 61-90.szám)

1964-03-23 / 83. szám, hétfő

Megkezdődött az Afrikai és Ázsiai Népek Szolidaritási Tanácsának ülése Hruscsov elvtárs üdvözölte a küldötteket Líbrevilleből, Gabon köztársaság fővárosából állandó incidensekről ér­keznek hírek. Az afrikai lakosság elégedetlen a francia segítséggel vlsz­szaiiltetett Mba elnök kormányzásával. A librevillei televízió és rádió épü­letét francia ejtőernyősök őrzik. (CTK felvétele) Algír (CTK) — Ben Bella köztár­sasági elnök Jelenlétében vasárnap délután Algírban megkezdődött az Afrikai és Ázsiai Népek Szolidaritási Tanácsának hatodik ülésszaka, ame­lyen a két világrész 17 országából vesznek részt küldöttségek és több európai országból, köztük hazánkból is megfigyelők. A március 26-ig tartó ülésszakon megvitatják a főtitkár beszámolóját, az imperialista háborús politika elle­ni küzdelem kérdéseit, a nemzeti fel­szabadító mozgalmak támogatására teendő, konkrét lépéseket, a szolida­ritási mozgalom megszilárdulását szolgáló eszközöket, továbbá a napi­rendre tűzött szervezési kérdéseket. Ben Bella üdvözölte a küldötteket és felhívta figyelmüket az afroázsiai országok szolidaritásának megszilár­dítására, a gyarmati rendszer ma­radványainak mielőbbi felszámolásé­ra, a nemzeti felszabadító mozgalmak támogatására. Ben Bella beszéde után a tanács­kozást félbeszakították. A megnyitó ülésen kiosztották a küldöttségeknek a csehszlovák szolidaritási bizottság üdvözlő levelét. Csehszlovákiát Vla­dimír Simek és Jirí Goldšmíd képvi­seli. Az Afrikai és Ázsiai Népek Szoli­daritási Tanácsának állandó titkársá­ga nyilatkozatot adott ki a legutóbbi dél-vietnami eseményekről. Hetvenöt nemzeti szolidaritási bizottság nevé­ALEKSZANDRA JABLOCSKINA 96 éves korában meghalt, a legidősebb szovjet színésznő. (CTK) A BOLGÁR KOMMUNISTA PÁRT Központi Bizottságának plenáris ülé­sén Mitko Grigorov, a Bolgár Kom­munista Párt KB titkára, a politikai bizottság tagja beszámolt a nemzet­közi kommunista mozgalom néhány kérdéséről. (CTK) Genova (CTK)' — A. N. Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese,, a genovai szovjet kereskedelmi és ipari kiállításon mondott megnyitó beszédében kije­lentette, hogy a szovjet—olasz keres­kedelmi kapcsolatok az utóbbi évek­ben gyümölcsözően fejlődnek s ez a Jövőre nézve is nagy reményekre Jo­gosít. Az utóbbi 5—6 év alatt a szov­jet—olasz áruforgalom csaknem négyszeresére növekedett. A szónak a továbbiakban megem­lékezett a Szovjetunió népgazdaságá­nak sikereikről, s arról is beszámolt, hogy a Szovjetunióban ma több fém­megmunkáló gépet, traktort, villa­mos mozdonyt, cukrot, gyapjúanyagot gyártanak, mint az Egyesült Államok­ban. A két ország között nemrég hosz­szú lejáratú kereskedelmi egyezmény jött létre. A genovai szovjet kiállí­ben felszólította a világ népeit, hogy pellengérezzék ki az Egyesült Álla­mok dél-vietnami agresszióját. Nyikita Szergejevics Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának el­nöke az Afrikai és Ázsiai Népek Szo­lidaritási Tanácsának hatodik üléssza­kához intézett üdvözlő levelében azt írja, hogy a szovjet nép és kormánya következetesen támogatja az afro­ázsiai népek antiimperialista szabad­ságharcát, az Angola, Portugál-Gui­nea, Mocambique, Dél-Rhodesia, Dél­Afrika és más gyarmati sorsban élő országok felszabadításáért küzdő mozgalmakat. A Szovjetunió népe határozottan el­ítéli az amerikai imperialisták dél­vietnami beavatkozását, a gyarmat­tartók ciprusi provokációit és agresz­szlv katonai tömbjeik mesterkedéseit. A felszabadult államok függetlensé­gének és antiimperialista politikájá­nak fő feltétele: egységük megszilár­dítása és szolidaritásuk a szocialista országokkal és a világ forradalmi erőivel. Az Arab Liga tanácsa Kairóban ülésezik Kairó (CTK) — Kairóban megkez­dődött az Arab Liga tanácsának 41. ülése, amelyen az arab országok nagyköveteik képviseletében vesznek részt. Az ülés napirendi pontjai között a palesztinai képviselők konföderá­ciójának ajánlatai, valamint az EAK arra Irányuló javaslata szerepel, hogy a külföldi arab nagykövetek rendszeres tanácskozásokat tartsanak a Jövőben. Ezeknek megvitatása után az arab országok ENSZ képviselői­nek megválasztására került sor. Az értekezleten napirendre tűzik Izrael bojkottjának kérdését ls. tás, csakúgy, mint a közelmúltban rendezett olasz kiállítás Moszkvában, a két ország népei kölcsönös bizal­mának bizonyítéka. Nyikita Szergejevics Hruscsov üd­vözletét és Jókívánságait küldte a genovai szovjet kereskedelmi ós ipari kiállítás látogatóinak, valamint az olasz népnek. Üdvözletében reményét fejezi ki, hogy a kiállítás hozzájárul a két ország közötti kapcsolatok és kölcsönös megértés megszilárdításá­hoz és továbbfejlesztéséhez. Ma a legégetőbb probléma a világ­béke biztosítása — hangsúlyozta Nyikita Hruscsov. A Szovjetunió meg­tesz mindent a népek békés egymás mellett élése érdekében. Ezzel kap­csolatban a Szovjetunió Mlniszterta nácsának elnöke megemlékezett a moszkvai atomcsendegyezményről ós hangoztatta, hogy a béke védőinek ezen az úton kell továbbhaladniuk. Kuwait válasza Hruscsov levelére Moszkva (CTK) — Abdullah asz­Szelim asz-Szabah kuwaiti sejk vála­szolt Hruscsov december 31-1 üze­netére. Természetes és magától értetődő — áll a válaszban — hogy a részle­ges moszkvai atomcsendegyezmény megkötése után, amely az emberiség boldog jövőjének záloga, „újabb lé­péseknek kell következniük, hogy a még mindig forrongó világunk egyre biztosabban haladhasson a szilárd és tartós béke felé." „Teljesen egyetértünk önnel, hogy a területi és határviszályok állandóan veszélyeztetik a békét, s ezeknek rendezése a fegyverek erejével tö­mérdek emberéletet követelne. Vitat­hatatlan tehát, hogy ezeket a problé­mákat békés úton kell megoldani." A sejk válaszának záró részében örömmel fogadja Hruscsov Javasla­tát egy olyan egyezmény vagy szer­ződés megkötésére, amely az államo­kat arra kötelezné, hogy területi ós határviszályaikat ne fegyveres erővel oldják meg. Johnson elnök sajtóértekezlete Washington (CTK) — Johnson ame­rikai elnök a Fehér Házban felolvasta az újságíróknak az Amerikai Álla­mok Szervezete elnökéhez Intézett levelét. A levélben az áll, hogy John­son kinevezi az Egyesült Államok kü­lönmegbízottját, aki teljhatalmúlag tárgyalhat Panama képviselőivel. Az amerikai elnök reményét fe­jezte ki, hogy sikerül közös nevező­re Jutni, amelynek alapján megold­hatják a felmerült ellentéteket. Az elnök ezután az újságírók kér­déseire válaszolt, majd kijelentette, hogy a tárgyalások megkezdése előtt fel kell újítaniuk a diplomáciai kap­csolatokat. Harold Wilson Edinburgban London (CTK) — Harold Wilson, az Angol Munkáspárt elnöke Edin­burgban kijelentette, hogy a konzer­vatív kormány, amely sem otthon, sem a külföldön nem népszerű, az ország érdekelt áldozza fel saját cél­jainak eléréséért s minden erejével arra törekszik, hogy minél tovább kezében tarthassa a hatalmat. Wilson bírálva a konzervatívok gazdasági politikáját kifejtette, hogy Anglia mint ipari nagyhatalom hova­tovább háttérbe szorul. A Szovjet­unióban például 2,5-ször gyorsabb a termelés üteme, mint Angliában. Az angol Munkáspárt elnöke vlsz­szautasította a brit miniszterek állí­tását a gazdasági helyzet szllárdulá­sáról, s hangsúlyozta, hogy Nagy­Britannia februári költségvetési mér­legében a múlthoz képest sokkal na­gyobbak a hiányok. H1LAIRE AUBAMET, a kudarcba ful­ladt gaboni államfordulat vezérét, hazaárulás vádjával letartóztatták. Aubame eddig házifogságban volt. (CTK) Al-Bormann jelentkezett a brazil rendőrségen? A brazillal rendőrség erősen kétll Martin Bormann állítólagos fivérének meséjét. Mint jelentettük, Sao Pauló­ban a rendőrségen jelentkezett egy 52 éves német származású férfi, aki a náci háborús bűnös fivérének mondta magát. Sao Paulo állam rendőrfőnökének kérésére „Richard Bormannt egy he­lyi börtönbe szállították át, hogy folytassák ügyében a megkezdett vizsgálatot. Az állítólagos Bormann­fivér egyebek között azt állítja, hogy Martin Bormann Engel álnéven él Matto Grosso államban, egy kisváros­ban. A brazil rendőrség rádiókörözést adott ki az Engel nevű német szár­mazású bevándorló kézre kerítésére. A GATT befejezte genfi ülését Genf (CTK) — A genfi Nemzetek Palotájában az Altalános Tarifa és Ke­reskedelmi Egyezmény XXI. plenáris ülésének befejeztével szombaton nyi­latkozatot adtak ki. A nyilatkozat megállapítja, hogy az ülés résztvevőinek egységes nézetei alapján a vámtarifákról szóló általá­nos egyezményt még olyan Intézkedé­sekkel kellene kiegészíteni, amelyek kifejeznék a GATT tevékenységét a gazdaságilag elmaradt országokban. Ezzel kapcsolatban a nyilatkozat be­ismeri, hogy néhány vitás kérdésben ugyan megegyeztek, azonban még mindig sok a megoldatlan probléma. A plenáris ülésen a küldöttek meg­állapodtak, hogy a világkereskedelmi értekezlet befejezése után folytatják tárgyalásaikat a GATT fejlődő tagálla­mainak kérdéseiről. (pOpiMpp^í PHILIPPE BAUDET, Franciaország új moszkvai nagykövete átadta meg­bízólevelét Leonyld Brezsnyevnek, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa El­nöksége elnökének. TODOR ZSIVKOV, a Bolgár Kom­munista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Bolgár Népköztársa­ság Minisztertanácsának elnöke már­cius 21-én fogadta S. A. Danget, In­dia Kommunista Pártjának elnökét, a Szakszervezeti Világszövetség alel­nökét. (CTK) CHARLES DE GAULLE francia el­nök a Karlb-térségi francia gyarma­tokon tett körutazása alkalmával meglátogatta Cayennet. Vasárnap Martlnique-re látogatott. (CTK) AMERIKAI HADIHAJÓ Kuan-Tung tartományban megsértette a Kínai Népköztársaság felségvizeit. (CTK) KELET-BORNEO területén malay­siai egységek igyekeztek betörni In­donézia területére. Az indonéz határ­őrség visszavetette a betolakodókat, s az összetűzés során néhány malay­sial katonát foglyul ejtettek és több fegyvert zsákmányoltak. (CTK) A FRANCIA BÁNYASZSZÖVETSÉG tiltakozott Paul Vergesnek, Reunion Kommunista Pártja Központi Bizott­sága első titkárának törvénytelen le­tartóztatása ellen. Ez az intézkedés — írják a bányászok De Gaulle el­nöknek — még jobban elmélyíti a szakadékot Franciaország és Réuion népe között. (CTK) HARRIMAN amerikai külügyminisz­ter-helyettes afrikai útjának első ál­lomására, Accrába érkezett. Harri­man Johnson elnök megbízásából meglátogatja Nigériát és Kongót ls. LUIS VALDIVIEST, az Ecuadori Kommunista Párt Központi Bizottsá­gának tagját a rendőrök Guyaquilben a belügyminisztérium negyedik eme­leti ablakából kidobták az utcára. Valdivlest súlyosan megsérült. (ČTK). Szovjet ipari kiállítás Genovában Nyikita Hruscsov szerencsekívánatai világkereskedelmet! Nyikita Hruscsov szovjet kormány­fő már évekkel ezelőtt hangoztatta: sürgősen változtatni kell azon az áldatlan helyzeten, hogy a kereske­delmi megkülönböztetés és egyolda­lúság gátolja az elmaradott orszá­gok fejlődését. A világ az utóbbi Időben nagy vál­tozásokon ment keresztül, de az im­perialista hatalmak monopolista körei az új helyzetet figyelmen kívül hagy­va folytatni akarják hatalmi politi­kájukat, s a mindenhatók szerepé­ben szeretnének tetszelegni. Az im­perialisták akarata nem állíthatja meg a fejlődést, de a mesterségesen emelt gazdasági gátak fékezhetik, s fékezik is a haladást. Ezért ezzel a visszás helyzettel olyan világfórum­nak kellene foglalkoznia, melynek munkája bebizonyítaná: elmúltak azok az idők, amikor a népek nagy több­ségének érdekeit mellőzhették. Az előbbi gondolatok elképesztően rövid idő alatt nagy tért hódítottak. A szovjet kormányfő indítványa ele-, mi erejű visszhangot váltott ki. A nyugati hatalmak előzetes tartóz­kodásuk ellenére kénytelenek voltak elfogadni a világkereskedelmi érte­kezlet összehívására az ENSZ-ben tett szovjet javaslatot. Az akkori szovjet kezdeményezés 1964. március 23-án megvalósul: ma kezdődik Genfben a világkereskedelmi konferencia. A közel három hónapra tervezett értekezlet munkája öt bizottságban összpontosul. A legfontosabb bizottsá­gok a gazdaságilag elmaradott orszá­gok fejlesztésének kérdéseivel, az ipari készáruk értékesítésével és a világkereskedelem szervezés! prob­lémáival foglakoznak. Bennünket éppen ez a három kérdéskomp­JeiUffl ériat- &... szocialista tábor Szabad országai ugyanis készek erőtelje­sen támogatni a fejlődő országok Jogos követeléseit, kiállni amellett, hogy gyarmati elmaradottságukat az eddiginél előnyösebb kereskedelem­mel orvosolhassák. A szocialista or­szágok odahatnaU, hogy a piacok ne maradjanak zárva a fejlődő or­szágok épülő Iparának termékei előtt, mert ennek következtében csak fo­kozódna az aránytalanság a fejlett Iparú államok és a fejlődő országok gazdasága között, amit a jelenlegi helyzet Is bizonyít. A monopóliumok érdeke a mai helyzet fenntartása, ami súlyos gazdasági helyzetbe juttatná a fejlődő államokat, sőt a független­ségüket ls veszélyeztetné. Az Ipari készárúk kérdése azért érdekel bennünket, mert fejlett ipa­runkat közvetlenül is érinti. Itt nyil­vánul meg a legerőteljesebben az Im­perialista nagyhatalmak monopolista köreinek megkülönböztető politikája. Az amerikai propaganda előszeretet­tel hangoztatja, hogy azért nem bo­nyolítanak le nagyobb kereskedelmet a Szovjetunióval, mert „nem olyan árút kínál, amilyenre szükségük len­ne". Olyan színben állítják be a dol­got, mintha a szovjet export csak a kaviárra és a vodkára szorítkoznék. A tőkésországokba exportált szovjet árufajták jegyzékéből azonban kitű­nik, hogy a tőkések éppen a szovjet fényképezőgépek, órák, selyemáru és más iparcikkek Iránt tanúsítják a leg­nagyobb érdeklődést. Csehszlovákia szintén gépeket, gépkocsikat, üveget textilt, bútort, hangszereket szállít Nyugatra, nemcsak prágai sonkát és üveggyöngyöt, ahogyan azt egyesek el szeretnék hitetni az emberekkel. Ugyanezt mondhatjuk a többi szo­cialista országról ls, melyek ipari gyártmányaikat bő választókban, ki­fogástalan minőségben és kellő meny­nyiségben vihetik és viszik is a vi­lágpiacra. Az átlátszó propaganda mögött más valami rejlik. A lényeget Dean Rusk amerikai külügyminiszter nemrég egészen pontosan így fogalmazta meg: „Az Egyesült Államok a szocia­lista országokkal szembeni kereske­delmi politikáját a nemzetközi kom­munizmus elleni harc részének tekin­ti. Bizonyos körülmények között a kereskedelmet elvethetjük, hogy sa­ját érdekünkben befolyásoljuk a kom­munista országok gazdasági, katonai és politikai elhatározásait. Más kö­rülmények között viszont hasonló célból szorgalmazhatjuk a kereske­delmet." Világosabban már nem is nyilatkozhatott volna. Az amerikai álláspont sajnálatosan a kereskedelmi blokád és a hátrányos megkülönböztetés régen kudarcot vallott módszerének felújításáról ta­núskodik, pedig megevőződhettek ró­la, hogy sem az acélcsövek szállítá­sának megakadályozása, sem a Kuba elszigetelésére tett kísérletek „nem befolyásolták a kommunista orszá­gok gazdasági, katonai és politikai elhatározásait". Saját szövetségeseik kereskedelmi politikájára sincsenek különösebb hatással az ilyen mester­kedések. Anglia vígan kereskedik Kubával, a keleti országokkal pedig =- s ez meglepő — ôppen a Német Szövetségi Köztársaságnak vannak a legszélesebb kereskedelmi kapcsola­tai. A bonni állam nem ismeri el az NDK létezését, mégis nagy kereske­delmet bonyolít le vele. Az amerikai elképzelések elkerülhetetlenül csődöt mondanak, mert Butler angol külügy­miniszter szavai nemcsak Anglia, ha­nem pillanatnyilag háttérbe szorított jelentős amerikai körök véleményét is tolmácsolják: „Ha elfogadjuk a ke­reskedelmi korlátozások politikáját, többet veszítUnk, mint bárki más, mert létünk a külkereskedelemtol függ." A látszólag másodrangú szerve­zési kérdések játsszák a döntő sze­repet a genfi értekezleten. Az impe­rialistáknak nem sikerült megakadá­lyozniuk az értekezlet összehívását, s ezért most minden törekvésük arra összpontosul, hogy megingassák a fejlődő államok közös álláspontját, rést üssenek közös frontjukba, ami az egész értekezlet menetét veszé­lyeztetheti. Közvetlenül is érdekeltek vagyunk a szervezés! kérdésekkel fog­lalkozó bizottság munkájában: Cseh­szlovákia társszerzője annak a javas­latnak, amelyet a Szovjetunióval és Lengyelországgal együtt nyújtott be a konferencia előkészítő bizottságához. Ez a javaslat kereskedelmi világszer­vezet létesítését indítványazza és leszögezi a nemzetközi kereskedelem alapelveit, melyeknek betartásán ép­pen ez a szervezet őrködne. Itt vár­ható a legádázabb összecsapás, mert a kölcsönös előnyön alapuló, mes­terséges korlátoktól mentes kereske­delem nincs ínyére az amerikai ural­kodó köröknek. A kereskedelmi világ­szervezet pedig az előbb említett elvek érvényesülésének biztosítására lenne hivatva. Nagy az ellenállás: a Nyugat azzal érvel, hogy Ilyen szer­vezet már létezik, s ez a GATT (Ál­talános Tarifa- és Kereskedelmi Egyezmény). Ez a szerv azonban kép­telen a mai helyzetnek megfelelően Irányítani és összehangolni a világ­kereskedelmet, s ami a legfontosabb: nem képes megszabadítani a világke­reskedelmet az ösztönösségtől, a monopóliumok önkényességétől és a politikai beavatkozásoktól. Az új vi­lágszervezetnek pedig éppen ez len­ne a fő feladata. Megalakítása korpa­rancs, mert az új világhelyzetnek a kereskedelemben — a nemzetközi kapcsolatok fontos tényezőjében — is tükröződnie kell. A haladást gátló erők most, a kon­ferencia küszöbén sarokba szorultak. Ezt érzik, s ezért lebecsülik az ér­tekezlet jelentőségét, mert tudják, hogy szembekerülnek a népek, a tisz­tességes kereskedelmet óhajtó orszá­gok többségével, „ök csak beszélje­nek, ml majd cselekszünk" Jelszót írják zászlójukra. Annál rosszabb ne­kik! Jól tudjuk, hogy a gazdasági fej­lődés törvényeinek semmibe vétele megbosszulja magát. Az amerikai po­litika pedig éppen a gazdasági tör­vényszerűségeket, az objektív fejlő­dést akarja alárendelni politikai cél­jainak. Ezzel csak saját elszigetelő­dését ért el. A világfejlödés olyan szakaszhoz érkezett, amikor az Egye­sült Államok sem engedheti meg ma­gának az elszigetelődést. Az ésszerű, egyedüli járható út, amelyet a szocia­lista országok szorgalmaznak: a kor­látozásoktól és hátrányos megkülön­böztetésektől mentes világkereske­delem! y. G, 1984. március 23. * (j J SZÖ 3

Next

/
Thumbnails
Contents