Új Szó, 1964. március (17. évfolyam, 61-90.szám)

1964-03-23 / 83. szám, hétfő

Március 23-a — a meteorológia világnapja 1951. március 23-án ünnnepelték először a meteorológia világnapját. Az tdőjárssal és előrejelzésével foglalkozó meteorológia egyre nagyobb ér­deklődésnek örvend. Ezen nem is csodálkozhatunk, hiszen az Időjárás nem­csak az emberek magánéletében tölt be rendkívül fontos szerepet, hanem tevékenységükben ts. Az emberek ezért arra törekszenek, hogy tőlük tel­hetőleg korlátozzák az időfárás kedvezőtlen befolyását, s ugyanakkor növeljék kedvező hatásait.. A meteorológusok „A meteorológia a népgazdaság felvirágoztatásának egyik tényezője" jelszó jegyében ülik meg ez idei ünnepeket. E jelsza­vukat nem véletlenül választották. A meteorológia ugyanis jelentősen hozzájárul a világ csaknem minden országa gazdasági életének fellendí­téséhez. Ez különösen a mezőgazda­ságra vonatkozik, mert nemcsak a jó termés függ az Időjárástól, hanem a mezőgazdasági munkák sikeres elvég­zése, sőt az állattenyésztés eredmé­nyessége is. Nincs is olyan mezőgaz­dasági munka, amely ne függne az időjárástól. A tavaszi fagyok egyet len éjszaka alatt megsemmisíthetik a szépnek ígérkező gyümölcs-, vagy zöldségtermést. A nyári zivatarokat követő Jégeső percek alatt tönkre­verheti a lábon álló gabonát s a fá­kon a még éretlen gyümölcsöt. A fel­hőszakadás eláraszthatja a termőföl­deket, elpusztíthatja a termést és el­sodorhatja a földek termékeny tele­vényrétegét. A mezőgazdaságban különösen az időjárást előrejelző szinoptikus (ösz­szefoglaló) meteorológia rendkívül nagy jelentőségű. Az e meteorológiai szolgálatról gondoskodó dolgozók na­ponta néhányszor tájékoztatják a rá­dióban s a televízióban a lakosságot az időjárásról és a napisajtóban az időjárásnak a legközelebbi 24, vagy 48 órán belüli változásairól stb. A nyá­ri hónapokban — elsősorban az ara­tás idején — rendkívüli hírek közlé­sével figyelmeztetik a földműveseket az Időjárás váratlan, esetleg kedve­zőtlen változásaira. Tavasszal a sző­lősgazdákat és a korai zöldséget, valamint gyümölcsöt termesztőket fi­gyelmeztetik az esetleges talaj menti fagyokra stb. A mezőgazdaságban a szinoptikus meteorológián kívül az agrometeoro­lógia ls igen nagy jelentőségű. Köztu­domású, hogy a meteorológiai elemek Jelentős befolyást gyakorolnak a nö­vénytermesztésre. A növényzetnek ugyanis nemcsak tápanyagokra van szüksége, hanem napfényre, melegre és vízre is. Mindez egyaránt fontos és egyaránt hat a növények fejlődé­sére. Az agrometeorológia, vagyis a mezőgazdasági meteorológia lehetővé teszi annak figyelemmel követését, hogyan függnek össze e külső befo­lyások a növények fejlődésében. Rendkívül fontos szerepet tölt be a meteorológia a közlekedés, különö­sen a légiforgalom területén. A légi­forgalmi meteorológiai szolgálat nem szorítkozik csupán az adott légivona­lon a pillanatnyi Időjárás Ismerteté­sére, hanem előre Jelzi, milyen Idő­járásra számithatnak a pilóták az előttük álló légivonalakon és a le­szállási helyeken is. Ezek az előre­jelzések rövid időre, rendszerint csak néhány órára szólnak, viszont rend­kívül részletesek, és a biztonságos lé­gi forgalom szempontjából múlhatat­lanul szükséges adatok egész sorát tartalmazzák. A meteorológiai szol­gálat elsősorban arra terjeszti ki fi­gyelmét, hol és mikor várhatók kö­dök, jegesedések, zivatarok, erős lökések stb. Ez azért szükséges, mert mindez még a legkorszerűbb repülő­gépeket is veszélyeztehetl, sőt bizo­nyos körülmények között pusztulásu­kat ls okozhatja. A meteorológia azonban nemcsak a légi forgalomban fontos. Így pél­dául a partmenti tengerhajózásban szerfölött fontosak a látási lehetősé­gekre, a közelgő ködökre vagy szélvi­harokra vonatkozó adatok. A tenger menti országok meteorológiai állo­másai különös jelzéseket adnak le a tengeri kikötőkben abban az esetben, ha szélviharok közelednek, vagy az időjárás egyéb kedvezőtlen, különö­sen a halászbárkákat nyílt tengeren veszélyeztető hatásai várhatók. A vas­úti s közúti közlekedés szempontjából elsősorban az arra vonatkozó Időjá­rásjelentések fontosak, hogy hol és mikor várhatók hóviharok, illetve jegesedések, amelyek zavarólag hat­hatnak a forgalom rendszeres lebo­nyolítására. Népgazdaságunk további fontos ágazata az építőipar, amely szintén rendszeresen veszi igénybe meteo­rológia szolgálatalt. A meteorológiai állomások tájékoztató adatai e téren ls rendkívül fontosak. Igy például a frissen betonozott falak, vagy épü­letalapok a kemény fagyok következté­ben megrepedhetnek, ami nagy anyagi károkat okozhat, ha az építésvezetők nem teszik meg a meteorológiai tájé­koztató adatok alapján szükséges in­tézkedéseket. A meteorológiai állo­mások dolgozói mindezt szem előtt tartva rendszeresen közlik — külö­nösen a téli hónapokban — a várható időjárásra vonatkozó adatokat és kü­lönösen az éjjeli fagyokra figyelmez­tetik az építőipari üzemek vezetőit. Ezenkívül különböző éghajlati szak­véleményeket adnak, amelyek jelen­tősen megkönnyítik a fontos épít­kezésekre, csatornázásokra legmeg­felelőbb helyek karbantartását stb. A meteorológusok segítségét az energetikai dolgozók sem nélkülözhe­tik. Ök figyelmeztetnek például arra, hol és mikor várható zúzmara, amely­nek terhe alatt gyakran szakadnak el a villanyvezetékek, és ugyancsak ők jelzik előre a vízierőművek üzemel­tetéséhez szükséges csapadékmeny­nyíséget stb. Az eddig elmondottakbői csupán részben ismertettük a meteorológia gyakorlati hasznosításának lehetősé­geit. Az említett néhány példa vitat­hatatlanul bizonyltja, hogy az egyre tökéletesebb munkamódszereket al­kalmazó s a mind szélesebb működési területekre kiterjedő meteorológia világszerte rendkívül értékes szolgá­latot tesz. A meteorológia világnapja alkalmából — március 23-án — gon­doljunk tehát mi is mindazokra, akik éjjel, nappal, fáradhatatlanul figyelik az időjárás jelenségeit s összeállítják azokat a Jelentéseket, amelyeket a rádióban, a televízióban s a napi­sajtóban naponta figyelemmel követ­hetünk. Dr. Peter ForgáC Látogatás Jozef Kollár festőművésznél Selmecbánya lejtős hegyoldalba kényszerült történelmi múltú ódon épületei szerényen bámulnak az aranybányák füsttel árasztott völ­gyébe. A szűk utcák, mint az erek az ember testét, nagy összevissza­ságban hálózzák be a város terü­letét. Idegen számára nem könnyű Itt a tájékozódás. — Hová igyekszik? — szegődik mellém egy idősebb bácsi, aki az őslakós jártasságával szívesen ajánlja az útbaigazítást. Kissé meglep az udvariasság. Pilla­natnyi zavaromban a teljes név he­lyett ezért bátortalanul csak a mester szót ejtem ki. — Hja, Igen, értem — mondja In­kább csak magának s a hegyhát felé fordul. — Tessék odafigyelni — mu­tat ujjával a toronymagasságban hú­zódó utolsó utcasorra. — Abban a zöldablakos, garádlcsos házban... ott lakik a festőművész. Jó negyedórái ' apaszkodásba kerül, mlg Jozef Kollár érdemes festőművész vastag törzsű fákkal szegélyezett ma­gaslati hajlékát megközelítem. Hófoltok tarkítják terasszos udva­rát. Az ablaküvegekre fagyott jég­kristályok ezernyi változata nyugodt hangulatot kölcsönöz a portának. Alacsony termetű, Izmos, széles vál­lú ember a házigazda. Betessékel a meleg szobába. Míg kölcsönösen is­merkedünk, fürkészve kutatom ven­déglátómban a mestert, a festőmű­vészt. Pufajkába öltözött külseje, erős karjai Inkább a bányászt sejttetik. A tenyere széles, ujjai vastagok. Arra gondolok, ezek lennének azok, melyek finom érzékkel örökítették meg vásznain a ragyogó selmeci tá­jakat, a pazar színektől tarkálló pia­cot, az égnek törő topolyafákat és a változatos vidék eleven szépségét? A művfcz mintha gondolatolvasó lenne, mosolyogva mondja, hogy apja bányász volt és az ő kérges vájár­keze járult hozzá, hogy festőművész lett. Megemlíti, hogy mestere Rudnay volt, az ecsetkezelést tőle tanulta, művészi felfogása nagy hatással volt. rá. Hatéves magyarországi tartózko­dása alatt igen sokat tanult a ma­gyar mesterektől, szíve mélyen még­is haza, a selmeci tájakra vágyott. Otthon alkotó évek következtek. Első kiállítását Košicén, 1931-ben rendezi. Képein még látni mesterei­nek hatását. Alkony a falun című ké­pén már kibontakozik a festő mar­káns egyénisége. Ez a kép a művész további fejlődésének útját tükrözi. A kiállításnak sikere volt és hivata­los elismerése abban nyilvánult meg. hogy nyolc hónapi olaszországi tar­tózkodásra kapott ösztöndíjat. Olaszországi útja után újra a hazai K I MBi iPÄt^Ci i ppJSr* 1 i ft vidéket járja. Ismerkedik a tájjal, az emberekkel. Szakadatlanul dolgozik. Nagy élményt jelentenek számára a Helpa és Gyetva tájai. Festi a színek­től tarkálló piacot, amelyek élénk színekben pompáznak és ecsetére kí­vánkoznak. Ekkor Ismerkedik meg Bazovskýval, Alexyval és Palugyalval. Sok bolyongás után 1935-ben Pös­tyénben állapodik meg. Itt újra régi vágya megvalósításával kezd foglal­kozni, a művészi kolónia létrehozá­sával. Segíteni akar nemcsak ma­gán, hanem művésztársaln Is, akik teljesen magukra voltak hagyatva. A gondolat annyira magával ragadja, hogy az agitálás fegyveréhez folya­modik, kiállításokat szervez az ügy érdekében. Fáradozása azonban med­dő marad, terve hajótörést szenve­dett, mert a fürdőigazgatóság nem váltotta be igéretőt, a telket nem bo­csátották a festők rendelkezésére. Kötetlenül beszélgetünk. Az esemé­nyek pergetése közben rohamosan fut az idő. A ester elgondolkodik, elémtáruló képel azonban szó nélkül ls beszélnek küzdelmes életéveiről. A sok vívódás és az évek múlása elmélyíti művészetét. A romantikus hangulatú színezést felváltja nála a a realizmus, a valóság megragadása. Színezése megragadóbbá válik, a tá­jat benépesíti az ember. Ojra a piacot festi, a tavaszi, nyári és a téli idő­szakban. E művészi alkotásaival kró­nikása, megörökltője szülőföldjének, a hazai tájnak. Mély ragaszkodását és szeretét sugározza minden ecsetvo­nás. A felszabadulás utáni alkotásai kö­zül mély meggyőző művészetéről kü­lönösen azok a képek tanúskodnak, amelyek a munka nehézségét, ugyan­akkor meghittségét örökítik meg. Ezek a képei a legértékesebbek és legmegragadóbbak. Amikor végigvezet lakásán és be­nyitunk a műtermébe, megkérdezem, hogy e rengeteg kép között melyik alkotása áll legközelebb szívéhez, melyiknél érzi, hogy valóságban si­került megragadni a művészi valósá­got. Odavezet egy 1955-ben festett olajképhez, amely két lovat ábrázol, a déli etetés közben. Ismétlem, lova­kat ábrázol, mégis az emberek életé­ről, mindennapi küzdelmeiről is be­szél ez a kép. Hírt ad a művész gondolatvilágáról, arról, hogy művé­szi pályafutása alatt egyetlen gondo­lat éltette és érlelte művészetét, népe és a szülőföldje iránti szeretete. Jozef Kollár e napokban töltötte be 60. életévét. Ebből az alkalomból őszintén kívánjuk, hogy művészi tö­rekvéseit valóra váltsa, s még hosszú éveken át fesse szülőföldje szeretett tájait. SZOMBATH AMBRUS MMMMMI * sp ^iilliiiillii « 111 „VILAGÜRKUTATAS" ČESKOSLOVENSKO I •kl.lr Zem* t H CltNN IQ J t«*7 ČESKOSLOVENSKO ČESKOSLOVENSKO 140X BWWHS M Ü. ; Jozef Kollár: Déli etetés (1955) A balesetvédelem helyzete a mezőgazdaságban Óvjuk az embert • Miért halt meg egy fiatal traktoros Vojto C. traktorista fiatal volt, alig 17 éves. A szövetkezetben min­denki szerette, mert szerény volt, tö­rődött a gépével s munkáját olyan Jól végezte, ahogy csak erejéből tel­lett. Vojtónak m«r gyermekkorában dédelgetett álma volt, hogy olyan mester lehessen majd belőle, aki nemcsak a mezőgazdasági gépek ja­vításának minden csínját-bínját is­meri, hanem a kormánykeréknek is ura. Az Iskolában jól tanult és Jól végezte Galántán a szakiskolát is. ^Traktoros és karbantartó lett belőle. Élete utolsó napjának reggelén ép­pen úgy, mint máskor is megkapta munkabeosztását: a helyi iskolából kellett elhordania a fekáliákat. A Zetor 25 K típusú kultivációs traktorral és az FPT 2,5 fekáliás utánfutóval indult munkába. Ezt a feladatot azonban már nem teljesíthette. A szerencsétlenséget a fedetlen kardántengely okozta, amit teljesen szakszerűtlenül egy rúddal kapcsol tak össze az utánfutóval. Vojto be­gyújtotta a motort, és leszállt az ülésről, hogy megigazítson valamit. Ekkor a fedetlen kardántengely el­kapta a fiú nadrágszárát s a többi már pillanatok műve volt. Társa, akt hátul az utánfutó szívócsövénél állt, még hallotta a segélykiáltást, de Vojton már senki sem segíthetett. Miért kellett ennek a fiatal em­bernek meghalnia? Figyelmetlenség, hiányos szakismeret, tapasztalatlan­ság, a biztonsági rendszabályok be nem tartása, vagy műszaki hiba okozta a tragédiát? Figyelmeztető, intő kiáltásként hangzik a kérdés: meddig tűrjük, hogy a fedetlen kardántengelyek ép, erős embereket tegyenek nyomo­rékká, hogy életeket oltsanak kii? Évente tucatnyi áldozatot követelnek. Csak a szövetkezetesek, a traktoro­sok a bűnösök? A kardántengelye­kért nagymértékben a gyárak és a konstruktőrök is felelősek. A tragé­diák állandóan szaporodnak, de sen­ki sem csinál semmit, hogy többé ne forduljanak elő. Kertelés nélkül meg kell mondanunk: a kardántege­lyek soha többé nem okoznának bal­esetet, ha külső beavatkozástól füg­getlen biztonsági elvek alapján ter­veznék őket. Ez azt jelentené, hogy a motort és egyéb gépeket addig nem lehetne működésbe hozni, amíg a kardántengely, fedetlen. Az NDK­ban már megoldották ezt az égető problémát és az említett biztonsági elvek alapján készült kardántenge­lyek hozzánk ls eljutottak. Vojto életével fizetett, és hányan vannak, akik életük végéig nyomo­rékok maradnak. H. K. ugyancsak elkerülte volna súlyos sérülését, ha felvilágosítot­ták volna, hogyan kell biztonságosan kezelni a szecskavágót, és Stefánnia K. sem szenvedett volna annyit, ha valaki megmagyarázza, hogyan kell bánnia az állatokkal. De a többiek, akiknek száma 1963-ban néhány ezer­re rúg, szintén elkerülhették volna a bajt. önkéntelenül adódik a kérdés: miért gyakoriak a szövetkezetekben a balesetek? Az oksorozat talán ott kezdődik, hogy maguk a funkcioná­riusok és a műszakiak sincsenek tisztában ezekkel a problémákkal. Nem világosítják fel kellő alaposság­gal a dolgozókat a balesetvédelmi rendszabályokról, a gépek kezelésé­ről, különösen az olyanokéról, ame­lyeknél nagyobb a balesetveszély. Sok szövetkezetben — állítólag a munkatermelékenység növelése érda^ kében — a gépekről egyszerűen el­távolítják a biztonsági berendezése­ket. A következmény nem egyszer halálos baleset, anyagi károk. Ez év áprilisában tartják az EFSZ­ek VI. országos kongresszusát, ahol alaposan meg kell majd vitatni eze­ket a problémákat is. Mindnyájunk érdeke ez, de elsősorban az EFSZ-ek funkcionáriusainak kell szivükön vi­selniük a munkabiztonság ügyét, s azt, hogy a balesetvédelmi rendsza­bályok a tervfeladatok teljesítésében is játsszanak döntő szerepet. A sta­tisztikai adatok elszomorítóak: A szlovákiai szövetkezetekben évente több mint 5000 baleset történik. A balesetvédelmi törvény kimondja, hogy a földművelési munkálatok biz­tonságának el kell érnie az Ipari munkák biztonságának színvonalát. Eddig ez még nincs Így. Ellenkező­leg a mezőgazdaságban egy baleset következtében több a mulasztott munkanap, mint a bányaiparban. Erről a problémáról tehát nemcsak beszélni, vitatkozni kell, hanem mi­nél gyorsabban cselekedni. Nagy feladat vár ezen a téren a helyi nem­zeti bizottságokra, amelyeknek mint ellenőrző szerveknek szem előtt kell tartaniuk ez irányú kötelességüket. Ebben az évben el kell érnünk a balesetek számának csökkenését, meg kell gátolnunk az olyan fájdal­mas eseteket, mint Vojtoé. VLADIMÍR DOLEŽAL Mt> S KC**»INI|» liVUtlo Áprilisban B értékből álló ú] cseh­szlovák sorozat jelenik meg. A bé­lyegeket Jaroslav Lukavský festő­művész tervezte. AZ AMERIKAI TELEVÍZIÓ (Specta­fllmj harminc tagú munkacsoportja Prága-Vršovicében megkezdte egy két és fél órás műsor forgatásának az előkészületeit a csehszlovák artisták­ról és idomított állatok mutatványaid röl. ELKÉSZÜLT az Adría-autóút Splitig; a nyár kezdetére kiépül a Makarská­tól délre fekvő Brasnicetg. AZ NDK-BÖL visszatért a brnói Ál­lami Színház küldöttsége, amelyet a lipcsei városi színházak láttak ven­dégül. Lipcsében egyezményt írtak alá a műszaki együttműködésről. A brnói művészeket meghívták az áprilisi Shakespeare fesztiválra is. TÖBB MINT 2000 Ül VÁROS épült fel a Szovjetunióban a szovjethata­lom 46 éve alatt. Közülük igen sok­nak ma már 100, 200, sőt 400 ezer. lakosa van. FELGYÜfTOTTAK több autóbuszt Li­mában, Peru fővárosában, a viteldíj borsos emelése ellen tiltakozó utazók. ÁPRILIS 12. ÉS 14. KÖZÖTT kerül sor Brnóban a balettművészek orszá-. gos konferenciájára, amelyen a tánc­művészek legégetőbb problémáiról fognak tárgyalni. XXIII. JÁNOS PÁPA naplója a na-, pókban jelenik meg az olasz könyv­kereskedésekben. Á napló a tavaly elhunyt pápa életéből 67 évet felölelő feljegyzéseket tartalmaz. EGYRE TÖBB angol egyetemi hall­gató rabja a kábítószereknek. Az Isis nevű angol diáklap szerint az oxfordi egyetemen félezer diák szív rendszeresen marihuanát. MILLEIT nyugat-szudáni faluban 113 ember halt meg váratlanul. Fel­tételezik, hogy fertőzött kútvíz okoz-, ta a halálukat. MÁRVÁNY LELŐHELYET fedeztek fel Észak-Romániában; tartalékait másfél millió köbméterre becsülik. Már az idén 12 000 tonna márványt fejtenek itt. ROMÁNIA legrégibb múzeumának — a Bruckenthal Múzeumnak dolgo­zói a raktárban két Van Dyck festr ményt találtak. A SZOCIALISTA ORSZÁGOK muzeo­lógusainak idei konferenciáját az ősz­szel Budapesten rendezik meg. — Apu! Ne felejtsd el, hogy te írtad a Mai gyerek nevelése című könyvet! (Esti Hírlap) fľ S 7 ň 2*- T"­\

Next

/
Thumbnails
Contents