Új Szó, 1964. március (17. évfolyam, 61-90.szám)

1964-03-23 / 83. szám, hétfő

Március 23-a — a meteorológia világnapja 1951. március 23-án ünnnepelték először a meteorológia világnapját. Az tdőjárssal és előrejelzésével foglalkozó meteorológia egyre nagyobb érdeklődésnek örvend. Ezen nem is csodálkozhatunk, hiszen az Időjárás nemcsak az emberek magánéletében tölt be rendkívül fontos szerepet, hanem tevékenységükben ts. Az emberek ezért arra törekszenek, hogy tőlük telhetőleg korlátozzák az időfárás kedvezőtlen befolyását, s ugyanakkor növeljék kedvező hatásait.. A meteorológusok „A meteorológia a népgazdaság felvirágoztatásának egyik tényezője" jelszó jegyében ülik meg ez idei ünnepeket. E jelszavukat nem véletlenül választották. A meteorológia ugyanis jelentősen hozzájárul a világ csaknem minden országa gazdasági életének fellendítéséhez. Ez különösen a mezőgazdaságra vonatkozik, mert nemcsak a jó termés függ az Időjárástól, hanem a mezőgazdasági munkák sikeres elvégzése, sőt az állattenyésztés eredményessége is. Nincs is olyan mezőgazdasági munka, amely ne függne az időjárástól. A tavaszi fagyok egyet len éjszaka alatt megsemmisíthetik a szépnek ígérkező gyümölcs-, vagy zöldségtermést. A nyári zivatarokat követő Jégeső percek alatt tönkreverheti a lábon álló gabonát s a fákon a még éretlen gyümölcsöt. A felhőszakadás eláraszthatja a termőföldeket, elpusztíthatja a termést és elsodorhatja a földek termékeny televényrétegét. A mezőgazdaságban különösen az időjárást előrejelző szinoptikus (öszszefoglaló) meteorológia rendkívül nagy jelentőségű. Az e meteorológiai szolgálatról gondoskodó dolgozók naponta néhányszor tájékoztatják a rádióban s a televízióban a lakosságot az időjárásról és a napisajtóban az időjárásnak a legközelebbi 24, vagy 48 órán belüli változásairól stb. A nyári hónapokban — elsősorban az aratás idején — rendkívüli hírek közlésével figyelmeztetik a földműveseket az Időjárás váratlan, esetleg kedvezőtlen változásaira. Tavasszal a szőlősgazdákat és a korai zöldséget, valamint gyümölcsöt termesztőket figyelmeztetik az esetleges talaj menti fagyokra stb. A mezőgazdaságban a szinoptikus meteorológián kívül az agrometeorológia ls igen nagy jelentőségű. Köztudomású, hogy a meteorológiai elemek Jelentős befolyást gyakorolnak a növénytermesztésre. A növényzetnek ugyanis nemcsak tápanyagokra van szüksége, hanem napfényre, melegre és vízre is. Mindez egyaránt fontos és egyaránt hat a növények fejlődésére. Az agrometeorológia, vagyis a mezőgazdasági meteorológia lehetővé teszi annak figyelemmel követését, hogyan függnek össze e külső befolyások a növények fejlődésében. Rendkívül fontos szerepet tölt be a meteorológia a közlekedés, különösen a légiforgalom területén. A légiforgalmi meteorológiai szolgálat nem szorítkozik csupán az adott légivonalon a pillanatnyi Időjárás Ismertetésére, hanem előre Jelzi, milyen Időjárásra számithatnak a pilóták az előttük álló légivonalakon és a leszállási helyeken is. Ezek az előrejelzések rövid időre, rendszerint csak néhány órára szólnak, viszont rendkívül részletesek, és a biztonságos légi forgalom szempontjából múlhatatlanul szükséges adatok egész sorát tartalmazzák. A meteorológiai szolgálat elsősorban arra terjeszti ki figyelmét, hol és mikor várhatók ködök, jegesedések, zivatarok, erős lökések stb. Ez azért szükséges, mert mindez még a legkorszerűbb repülőgépeket is veszélyeztehetl, sőt bizonyos körülmények között pusztulásukat ls okozhatja. A meteorológia azonban nemcsak a légi forgalomban fontos. Így például a partmenti tengerhajózásban szerfölött fontosak a látási lehetőségekre, a közelgő ködökre vagy szélviharokra vonatkozó adatok. A tenger menti országok meteorológiai állomásai különös jelzéseket adnak le a tengeri kikötőkben abban az esetben, ha szélviharok közelednek, vagy az időjárás egyéb kedvezőtlen, különösen a halászbárkákat nyílt tengeren veszélyeztető hatásai várhatók. A vasúti s közúti közlekedés szempontjából elsősorban az arra vonatkozó Időjárásjelentések fontosak, hogy hol és mikor várhatók hóviharok, illetve jegesedések, amelyek zavarólag hathatnak a forgalom rendszeres lebonyolítására. Népgazdaságunk további fontos ágazata az építőipar, amely szintén rendszeresen veszi igénybe meteorológia szolgálatalt. A meteorológiai állomások tájékoztató adatai e téren ls rendkívül fontosak. Igy például a frissen betonozott falak, vagy épületalapok a kemény fagyok következtében megrepedhetnek, ami nagy anyagi károkat okozhat, ha az építésvezetők nem teszik meg a meteorológiai tájékoztató adatok alapján szükséges intézkedéseket. A meteorológiai állomások dolgozói mindezt szem előtt tartva rendszeresen közlik — különösen a téli hónapokban — a várható időjárásra vonatkozó adatokat és különösen az éjjeli fagyokra figyelmeztetik az építőipari üzemek vezetőit. Ezenkívül különböző éghajlati szakvéleményeket adnak, amelyek jelentősen megkönnyítik a fontos építkezésekre, csatornázásokra legmegfelelőbb helyek karbantartását stb. A meteorológusok segítségét az energetikai dolgozók sem nélkülözhetik. Ök figyelmeztetnek például arra, hol és mikor várható zúzmara, amelynek terhe alatt gyakran szakadnak el a villanyvezetékek, és ugyancsak ők jelzik előre a vízierőművek üzemeltetéséhez szükséges csapadékmenynyíséget stb. Az eddig elmondottakbői csupán részben ismertettük a meteorológia gyakorlati hasznosításának lehetőségeit. Az említett néhány példa vitathatatlanul bizonyltja, hogy az egyre tökéletesebb munkamódszereket alkalmazó s a mind szélesebb működési területekre kiterjedő meteorológia világszerte rendkívül értékes szolgálatot tesz. A meteorológia világnapja alkalmából — március 23-án — gondoljunk tehát mi is mindazokra, akik éjjel, nappal, fáradhatatlanul figyelik az időjárás jelenségeit s összeállítják azokat a Jelentéseket, amelyeket a rádióban, a televízióban s a napisajtóban naponta figyelemmel követhetünk. Dr. Peter ForgáC Látogatás Jozef Kollár festőművésznél Selmecbánya lejtős hegyoldalba kényszerült történelmi múltú ódon épületei szerényen bámulnak az aranybányák füsttel árasztott völgyébe. A szűk utcák, mint az erek az ember testét, nagy összevisszaságban hálózzák be a város területét. Idegen számára nem könnyű Itt a tájékozódás. — Hová igyekszik? — szegődik mellém egy idősebb bácsi, aki az őslakós jártasságával szívesen ajánlja az útbaigazítást. Kissé meglep az udvariasság. Pillanatnyi zavaromban a teljes név helyett ezért bátortalanul csak a mester szót ejtem ki. — Hja, Igen, értem — mondja Inkább csak magának s a hegyhát felé fordul. — Tessék odafigyelni — mutat ujjával a toronymagasságban húzódó utolsó utcasorra. — Abban a zöldablakos, garádlcsos házban... ott lakik a festőművész. Jó negyedórái ' apaszkodásba kerül, mlg Jozef Kollár érdemes festőművész vastag törzsű fákkal szegélyezett magaslati hajlékát megközelítem. Hófoltok tarkítják terasszos udvarát. Az ablaküvegekre fagyott jégkristályok ezernyi változata nyugodt hangulatot kölcsönöz a portának. Alacsony termetű, Izmos, széles vállú ember a házigazda. Betessékel a meleg szobába. Míg kölcsönösen ismerkedünk, fürkészve kutatom vendéglátómban a mestert, a festőművészt. Pufajkába öltözött külseje, erős karjai Inkább a bányászt sejttetik. A tenyere széles, ujjai vastagok. Arra gondolok, ezek lennének azok, melyek finom érzékkel örökítették meg vásznain a ragyogó selmeci tájakat, a pazar színektől tarkálló piacot, az égnek törő topolyafákat és a változatos vidék eleven szépségét? A művfcz mintha gondolatolvasó lenne, mosolyogva mondja, hogy apja bányász volt és az ő kérges vájárkeze járult hozzá, hogy festőművész lett. Megemlíti, hogy mestere Rudnay volt, az ecsetkezelést tőle tanulta, művészi felfogása nagy hatással volt. rá. Hatéves magyarországi tartózkodása alatt igen sokat tanult a magyar mesterektől, szíve mélyen mégis haza, a selmeci tájakra vágyott. Otthon alkotó évek következtek. Első kiállítását Košicén, 1931-ben rendezi. Képein még látni mestereinek hatását. Alkony a falun című képén már kibontakozik a festő markáns egyénisége. Ez a kép a művész további fejlődésének útját tükrözi. A kiállításnak sikere volt és hivatalos elismerése abban nyilvánult meg. hogy nyolc hónapi olaszországi tartózkodásra kapott ösztöndíjat. Olaszországi útja után újra a hazai K

I

MBi iPÄt^Ci i ppJSr* 1 i ft vidéket járja. Ismerkedik a tájjal, az emberekkel. Szakadatlanul dolgozik. Nagy élményt jelentenek számára a Helpa és Gyetva tájai. Festi a színektől tarkálló piacot, amelyek élénk színekben pompáznak és ecsetére kívánkoznak. Ekkor Ismerkedik meg Bazovskýval, Alexyval és Palugyalval. Sok bolyongás után 1935-ben Pöstyénben állapodik meg. Itt újra régi vágya megvalósításával kezd foglalkozni, a művészi kolónia létrehozásával. Segíteni akar nemcsak magán, hanem művésztársaln Is, akik teljesen magukra voltak hagyatva. A gondolat annyira magával ragadja, hogy az agitálás fegyveréhez folyamodik, kiállításokat szervez az ügy érdekében. Fáradozása azonban meddő marad, terve hajótörést szenvedett, mert a fürdőigazgatóság nem váltotta be igéretőt, a telket nem bocsátották a festők rendelkezésére. Kötetlenül beszélgetünk. Az események pergetése közben rohamosan fut az idő. A ester elgondolkodik, elémtáruló képel azonban szó nélkül ls beszélnek küzdelmes életéveiről. A sok vívódás és az évek múlása elmélyíti művészetét. A romantikus hangulatú színezést felváltja nála a a realizmus, a valóság megragadása. Színezése megragadóbbá válik, a tájat benépesíti az ember. Ojra a piacot festi, a tavaszi, nyári és a téli időszakban. E művészi alkotásaival krónikása, megörökltője szülőföldjének, a hazai tájnak. Mély ragaszkodását és szeretét sugározza minden ecsetvonás. A felszabadulás utáni alkotásai közül mély meggyőző művészetéről különösen azok a képek tanúskodnak, amelyek a munka nehézségét, ugyanakkor meghittségét örökítik meg. Ezek a képei a legértékesebbek és legmegragadóbbak. Amikor végigvezet lakásán és benyitunk a műtermébe, megkérdezem, hogy e rengeteg kép között melyik alkotása áll legközelebb szívéhez, melyiknél érzi, hogy valóságban sikerült megragadni a művészi valóságot. Odavezet egy 1955-ben festett olajképhez, amely két lovat ábrázol, a déli etetés közben. Ismétlem, lovakat ábrázol, mégis az emberek életéről, mindennapi küzdelmeiről is beszél ez a kép. Hírt ad a művész gondolatvilágáról, arról, hogy művészi pályafutása alatt egyetlen gondolat éltette és érlelte művészetét, népe és a szülőföldje iránti szeretete. Jozef Kollár e napokban töltötte be 60. életévét. Ebből az alkalomból őszintén kívánjuk, hogy művészi törekvéseit valóra váltsa, s még hosszú éveken át fesse szülőföldje szeretett tájait. SZOMBATH AMBRUS MMMMMI * sp ^iilliiiillii « 111 „VILAGÜRKUTATAS" ČESKOSLOVENSKO I •kl.lr Zem* t H CltNN IQ J t«*7 ČESKOSLOVENSKO ČESKOSLOVENSKO 140X BWWHS M Ü. ; Jozef Kollár: Déli etetés (1955) A balesetvédelem helyzete a mezőgazdaságban Óvjuk az embert • Miért halt meg egy fiatal traktoros Vojto C. traktorista fiatal volt, alig 17 éves. A szövetkezetben mindenki szerette, mert szerény volt, törődött a gépével s munkáját olyan Jól végezte, ahogy csak erejéből tellett. Vojtónak m«r gyermekkorában dédelgetett álma volt, hogy olyan mester lehessen majd belőle, aki nemcsak a mezőgazdasági gépek javításának minden csínját-bínját ismeri, hanem a kormánykeréknek is ura. Az Iskolában jól tanult és Jól végezte Galántán a szakiskolát is. ^Traktoros és karbantartó lett belőle. Élete utolsó napjának reggelén éppen úgy, mint máskor is megkapta munkabeosztását: a helyi iskolából kellett elhordania a fekáliákat. A Zetor 25 K típusú kultivációs traktorral és az FPT 2,5 fekáliás utánfutóval indult munkába. Ezt a feladatot azonban már nem teljesíthette. A szerencsétlenséget a fedetlen kardántengely okozta, amit teljesen szakszerűtlenül egy rúddal kapcsol tak össze az utánfutóval. Vojto begyújtotta a motort, és leszállt az ülésről, hogy megigazítson valamit. Ekkor a fedetlen kardántengely elkapta a fiú nadrágszárát s a többi már pillanatok műve volt. Társa, akt hátul az utánfutó szívócsövénél állt, még hallotta a segélykiáltást, de Vojton már senki sem segíthetett. Miért kellett ennek a fiatal embernek meghalnia? Figyelmetlenség, hiányos szakismeret, tapasztalatlanság, a biztonsági rendszabályok be nem tartása, vagy műszaki hiba okozta a tragédiát? Figyelmeztető, intő kiáltásként hangzik a kérdés: meddig tűrjük, hogy a fedetlen kardántengelyek ép, erős embereket tegyenek nyomorékká, hogy életeket oltsanak kii? Évente tucatnyi áldozatot követelnek. Csak a szövetkezetesek, a traktorosok a bűnösök? A kardántengelyekért nagymértékben a gyárak és a konstruktőrök is felelősek. A tragédiák állandóan szaporodnak, de senki sem csinál semmit, hogy többé ne forduljanak elő. Kertelés nélkül meg kell mondanunk: a kardántegelyek soha többé nem okoznának balesetet, ha külső beavatkozástól független biztonsági elvek alapján terveznék őket. Ez azt jelentené, hogy a motort és egyéb gépeket addig nem lehetne működésbe hozni, amíg a kardántengely, fedetlen. Az NDKban már megoldották ezt az égető problémát és az említett biztonsági elvek alapján készült kardántengelyek hozzánk ls eljutottak. Vojto életével fizetett, és hányan vannak, akik életük végéig nyomorékok maradnak. H. K. ugyancsak elkerülte volna súlyos sérülését, ha felvilágosították volna, hogyan kell biztonságosan kezelni a szecskavágót, és Stefánnia K. sem szenvedett volna annyit, ha valaki megmagyarázza, hogyan kell bánnia az állatokkal. De a többiek, akiknek száma 1963-ban néhány ezerre rúg, szintén elkerülhették volna a bajt. önkéntelenül adódik a kérdés: miért gyakoriak a szövetkezetekben a balesetek? Az oksorozat talán ott kezdődik, hogy maguk a funkcionáriusok és a műszakiak sincsenek tisztában ezekkel a problémákkal. Nem világosítják fel kellő alapossággal a dolgozókat a balesetvédelmi rendszabályokról, a gépek kezeléséről, különösen az olyanokéról, amelyeknél nagyobb a balesetveszély. Sok szövetkezetben — állítólag a munkatermelékenység növelése érda^ kében — a gépekről egyszerűen eltávolítják a biztonsági berendezéseket. A következmény nem egyszer halálos baleset, anyagi károk. Ez év áprilisában tartják az EFSZek VI. országos kongresszusát, ahol alaposan meg kell majd vitatni ezeket a problémákat is. Mindnyájunk érdeke ez, de elsősorban az EFSZ-ek funkcionáriusainak kell szivükön viselniük a munkabiztonság ügyét, s azt, hogy a balesetvédelmi rendszabályok a tervfeladatok teljesítésében is játsszanak döntő szerepet. A statisztikai adatok elszomorítóak: A szlovákiai szövetkezetekben évente több mint 5000 baleset történik. A balesetvédelmi törvény kimondja, hogy a földművelési munkálatok biztonságának el kell érnie az Ipari munkák biztonságának színvonalát. Eddig ez még nincs Így. Ellenkezőleg a mezőgazdaságban egy baleset következtében több a mulasztott munkanap, mint a bányaiparban. Erről a problémáról tehát nemcsak beszélni, vitatkozni kell, hanem minél gyorsabban cselekedni. Nagy feladat vár ezen a téren a helyi nemzeti bizottságokra, amelyeknek mint ellenőrző szerveknek szem előtt kell tartaniuk ez irányú kötelességüket. Ebben az évben el kell érnünk a balesetek számának csökkenését, meg kell gátolnunk az olyan fájdalmas eseteket, mint Vojtoé. VLADIMÍR DOLEŽAL Mt> S KC**»INI|» liVUtlo Áprilisban B értékből álló ú] csehszlovák sorozat jelenik meg. A bélyegeket Jaroslav Lukavský festőművész tervezte. AZ AMERIKAI TELEVÍZIÓ (Spectafllmj harminc tagú munkacsoportja Prága-Vršovicében megkezdte egy két és fél órás műsor forgatásának az előkészületeit a csehszlovák artistákról és idomított állatok mutatványaid röl. ELKÉSZÜLT az Adría-autóút Splitig; a nyár kezdetére kiépül a Makarskától délre fekvő Brasnicetg. AZ NDK-BÖL visszatért a brnói Állami Színház küldöttsége, amelyet a lipcsei városi színházak láttak vendégül. Lipcsében egyezményt írtak alá a műszaki együttműködésről. A brnói művészeket meghívták az áprilisi Shakespeare fesztiválra is. TÖBB MINT 2000 Ül VÁROS épült fel a Szovjetunióban a szovjethatalom 46 éve alatt. Közülük igen soknak ma már 100, 200, sőt 400 ezer. lakosa van. FELGYÜfTOTTAK több autóbuszt Limában, Peru fővárosában, a viteldíj borsos emelése ellen tiltakozó utazók. ÁPRILIS 12. ÉS 14. KÖZÖTT kerül sor Brnóban a balettművészek orszá-. gos konferenciájára, amelyen a táncművészek legégetőbb problémáiról fognak tárgyalni. XXIII. JÁNOS PÁPA naplója a na-, pókban jelenik meg az olasz könyvkereskedésekben. Á napló a tavaly elhunyt pápa életéből 67 évet felölelő feljegyzéseket tartalmaz. EGYRE TÖBB angol egyetemi hallgató rabja a kábítószereknek. Az Isis nevű angol diáklap szerint az oxfordi egyetemen félezer diák szív rendszeresen marihuanát. MILLEIT nyugat-szudáni faluban 113 ember halt meg váratlanul. Feltételezik, hogy fertőzött kútvíz okoz-, ta a halálukat. MÁRVÁNY LELŐHELYET fedeztek fel Észak-Romániában; tartalékait másfél millió köbméterre becsülik. Már az idén 12 000 tonna márványt fejtenek itt. ROMÁNIA legrégibb múzeumának — a Bruckenthal Múzeumnak dolgozói a raktárban két Van Dyck festr ményt találtak. A SZOCIALISTA ORSZÁGOK muzeológusainak idei konferenciáját az őszszel Budapesten rendezik meg. — Apu! Ne felejtsd el, hogy te írtad a Mai gyerek nevelése című könyvet! (Esti Hírlap) fľ S

7

ň 2*- T"\