Új Szó, 1964. március (17. évfolyam, 61-90.szám)

1964-03-22 / 82. szám, vasárnap

Szlovákia mezőgazdaságának fellendítése (Folytatás az 1. oldalról) zöltem, azt bizonyítják, hogy bizonyos előrehaladásunk ellenére sem teremtettük meg eddig a mezőgazdasági termelés állandó fellendítésének szükséges alapvető feltételeit. Ezt a különösen sürgős feladatot ezért ez idén kell teljesítenünk. Elsősorban a növénytermesztés előnyben részesítéséről van szó, s ezzel egyidejűleg a szükséges takarmányalap bővítéséről is, ami tulajdonképpen a szlovákiai mezőgazdasági termelés kulcsfontosságú problémája. E téren viszont különleges jelentőséget kell tulajdonítanunk a gabona s a szemes termények termesztésére vonatkozó tervfeladatok teljesítésének. Az állattenyésztési termelés fellendítésének biztosítására törekedve legfőbb feladatunknak továbbra ls a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztését kell tekintenünk. Ennek súlypontja a nyugat-szlovákiai kerületben van, amely bőségesebb takarmányalappal rendelkezik, mint az előző években és ezért megvan minden reális lehetőség arra, hogy minőségileg jobb szarvasmarha-tenyésztéssel már 1964ben kézzelfoghatóbb eredményeket érjen el. A CSKP KB márciusi Intézkedéseinek feldolgozásával s következetes teljesítésével, valamint további küszöbönálló intézkedésekkel megteremtjük a tartós fellendülés kedvező feltételeit. ELVTÁRSAK! Pártunk vezető szervei már hoszszabb ideje s a sürgősség tudatában foglalkoznak azzal a követelménnyel, hogy hatékonyan kell termővé tenni s teljes mértékben ki is használni a talajt s a leghatározottabban emelni a mezőgazdaság színvonalát. Pártunk nem békélhet meg azzal, hogy teljesen indokolatlanul csökken a mezőgazdasági, de különösen a szántóföldek terjedelme, bár tudvalevő, hogy nálunk csekély az egy főre jutó ilyen talaj aránya. Nem békélhetünk meg azzal sem, hogy egyelőre külterjesen használjuk fel a szántóföldek, a rétek s a legelők jelentős részét. A CSKP KB elnökségének határozata értelmében hazánk minden járásában s községében múlt év őszén végrehajtották a földalap felülvizsgálását. Bebizonyosodott, hogy több helyen szélsőségesen szubjektív tényezőket vesznek figyelembe és gyakori a földalappal szembeni helytelen magatartás is. Az emberek s a közigazgatási szervek e hosszabb Ideje észlelhető helytelen magatartása abban nyilvánul meg, hogy nálunk állandóan fogy a szántóföld. Ez különösen a legutóbbi években észlelhető. Csupán a legutóbbi három évben, tehát 1959—1962 között mintegy 19 000 hektárral csökkent a szántóterület. Ennek okai köztudomásúak. Számos konkrét esetet említhetnék arról, mily felelőtlenül jártak el ipari s egyéb üzemek, helyi ős járási szervek azzal, hogy könnyelműen engedélyezik a legtermékenyebb földek felhasználását beruházási építkezésekre, egyéni építkezésekre de egyéb célokra is. Ha nem vethetnénk gátat ennek a káros gyakorlatnak akkor olyan helyzetbe juthatnánk, hogy az említett talajveszteséget nem pótolhatnánk sem az újonnan nyert termőfölddel, az ezekre fordított költségekkel s egyéb eszközökkel sem. Kríž elvtárs beszéde további részében a hegyvidéki és a hegyaljai, valamint a még egyénileg gazdálkodó parasztok földjének eddiginél szakszerűbb megművelésével s belterjesebb kihasználásával kapcsolatos kérdésekkel foglalkozott. A tavalyi felülvizsgálást végrehajtó szervek — hangsúlyozta — Szlovákiában mintegy 77 000 hektárnyi szántót „találtak". Ebből a múlt év végéig mintegy 15 000 hektárt felszántottak, s ez idén további 16 000 hektár felszántását veszik számításba. A CSKP KB határozata arra kötelezi a járási pártszerveket, a mezőgazdasági termelési igazgatóságokat, a népi ellenőrző és statisztikai bizottságokat, hogy konkrét előrehaladást érjenek el ebben, a társadalmunk szempontjából rendkívül nagy jelentőségű akcióban. A jövőben is kutatniuk kell az eddig parlagon heverő földek után és gyakorlatilag minden árnyi területet a társadalom javára kell felhasználni. Pártunk ezt a problémát a jövőben nem téveszti szem elől. Sikeresen kell folytatnunk s eredményesen be is fejeznünk a földalap gyarapításáért folytatott küzdelmünket. Kríž elvtárs ezután a mezőgazdasági földek termővé tételével összefüggő problémákat ismertette. Nagy kiterjedésű talajjavításokkal, a mezőgazdasági földek termékenységének rendszeres növelésével és az egyre tökéletesebb agrotechnikával a cseh országrészekéhez hasonlóan Szlovákia mezőgazdasági földjeinek termékenységét is fokozhatjuk. Ezzel — összehasonlítható feltételek között — enyhíthetjük, esetleg meg ls szüntethetjük a mezőgazdasági termelés belterjessége szakaszán mutatkozó különbségeket. Teljes nyíltsággal meg kell azonban mondanunk, hogy Szlovákiában háromféleképpen van veszélyeztetve a talaj termőbbé tételével kapcsolatos kérdések gyakorlati megoldása. Szlovákiában már két éve nem teljesítjük a talajjavítási és az öntözési terveket, nem használjuk ki megfelelően az újonnan létesített öntöző- és lecsapoló berendezéseket, végül pedig ami az évente szerves trágyával trágyázott földek területét illeti, még mindig túl csekély s egyáltalában nem felel meg a szükségleteknek. Mi okozza ezeket a fogyatékosságokat? A talajjavítással kapcsolatos tevékenység megszervezésében és irányításában még mindig túl sok a megoldatlan probléma. Hiba lenne, ha szemet hunynánk fölöttük, s nem keresnénk a hibák helyrehozásához vezető utat. A fogyatékosságok azonban különösen ott észlelhetők, ahol közvetlenül döntenek a feladatok teljesítéséről, — tehát az egyes munkahelyeken, a beruházóknál, a kerületi mezőgazdasági talajjavító vállalatokban, a nemzeti bizottságokon és a mezőgazdasági termelési igazgatóságokon. Jelenleg a közfigyelemnek csupán a peremén van a kerületi és járási talajjavítási építkezési tervek teljesítése. Az ezzel kapcsolatos feladatokat az illetékesek nem dolgozzák ki idejében s rendszeresen, a problémákat csupán időnként, néhol egyszeri akció formájában, másutt pedig megkésve oldják meg, sőt helyenként egyáltalában nem oldják meg. A talajjavítási építkezésekkel kapcsolatos feladatok viszont évről évre nagyobbak. Így például az 1964. évi terv értelmében 435 millió korona értékű talajjavítási építkezést kell eszközölnünk. Ez azt jelenti, hogy az előirányzott építkezések értéke 138 millió koronával nagyobb, mint az 1963-ban eszközölt talajjavítási építkezéseké volt. Az említett terv szerint további 23 000 hektárnyi területet kell öntözésre alkalmassá tenni és 15 259 hektárt lecsapolnunk. A talajjavítási éptíkezésekben érdekelt szervezeteknek e rendkívül Igényes feladatuk tudatában az eddiginél lényegesen jobb tevékenységet kell kifejteniük. Tavaly egyáltalában nem volt kielégítő a kerületi mezőgazdasági talajjavító vállalatok tevékenysége. Ezek a vállalatok elsősorban azért létesültek, hogy a mezőgazdaság rendelkezésére olyan kivitelező álljon, aki sikeresen teljesítheti a talajjavítás egyre nagyobb feladatait, kellőképpen gondoskodhat az építkezések minőségéről és idejében történő átadásukról is. Ezek a talajjavítási építkezésekkel összefüggő feladatok kétharmadát teljesíteni köteles kerületi vállalatok azonban tavaly csak 89 száazlékra teljesítették a talajjavítási tervet, eddig több mint 22 milliós a tervkiesésük, ezenkívül számos talajjavítási építkezést nem fejeztek be, illetve nem adtak át rendeltetésüknek. Jóllehet e vállalatok már több éve léteznek, mindeddig nem voltak arra képesek, hogy elegendő szakképzett munkást, mestert és építésvezetőt biztosítsanak, illetve kiképeztessenek, ezenfelül sok esetben a szakképzett dolgozókat sem foglalkoztatják az adott feladat fontosságával s jelentőségével kellő összhangban. Nem tartják szem előtt a műszaki fejlesztést, elhanyagolják az újítók mozgalmát és a szocialista munkaversenyt. Ha a kerületi mezőgazdasági talajjavító vállalatok e tevékenységében gyökeres fordulat következne be, úgy jelentősen javulna a munkák minősége s a tervfeladatok teljesítése ls. Kríž elvtárs ezt a kérdést részletezve ismertette a talajjavító szövetkezetek jelentős feladatalt Is. Rendkívül nagy jelentőségű az a kérdés, hogyan sikerül hatékonyan kihasználnunk a nagy területeken létesített új öntözőberendezéseket, hiszen oly nagyszabású állami beruházásokról van szó, amelyeket egy sorba állíthatunk a Kelet-szovákial Vasmű építésére fordított költségekkel. Az öntözéses gazdálkodást 1964-ben 56 860 hektárnyi területre kell kiterjesztenünk, ami azt jelenti, hogy 9800 hektárral nagyobb területet kell öntözni mint 1963-ban. E nagyobb feladat teljesítését bizonyos mértékben azzal biztosíthatjuk, hogy 15 755 hektár öntözésére alkalmas új öntözőberendezéseket bocsátunk földműveseink rendelkezésére. Jelentős javulásra számíthatunk különösen a tagosított földek öntözése szakaszán, ahol teljes 4000 hektárral bővül az öntözött terület terjedelme. Az öntözéssel kapcsolatos feladatok teljesítésére törekedve helyes lesz, ha megszervezzük a szakemberek állandó aktíváját, amely az SZLKP KB mezőgazdasági bizottságának és az SZNT mezőgazdasági szakosztályának ellenőrzésével fejtené ki tevékenységét. Az idei s a legközelebbi években sorra kerülő talajjavítási építkezési feladatok teljesítésének biztosítása megköveteli a tervek gyorsabb s jobb kidolgozását, a talajjavítási építke zések minőségileg tökéletesebb végrehajtását, az építkezések lényegesen olcsóbbá tételét és e célból a megfelelő helyi anyagforrások kihasználását, valamint az önsegélyen alapuló építkezést is. Az illetékeseknek emellet arra kell összpontosítaniuk törekvéseiket, hogy határidőkhöz kötve adják át rendeltetésüknek, Illetve fejezzék be a talajjavitási építkezéseket, továbbá tervszerűen kell gondoskodni a vízgazdasági talajjavításokhoz, valamint az öntözőberendezések kezeléséhez szükséges dolgozókról. A kerületi mezőgazdasági talajjavító vállalatokban gondoskodni kell elegendő szakmunkástanuló képzéséről, akik kitanulásuk után szakszerű munkát végezhetnek a vízgazdálkodási építkezéseken, e berendezések üzemeltetésében s mint karbantartók ls. Minden talajjavítási vállalatnak, a nemzeti bizottságoknak s a mezőgazdasági termelési igazgatóságoknak fokozniuk kell irányító s szervező tevékenységük hatékonyságát. A pártszervek és szervezetek nyújtsanak egyre nagyobb segítséget a szakszervezeteknek, a CSISZ-szervezeteknek és a védnükségi üzemeknek pedig aktívan kell hozzájárulniuk az említett feladatok teljesítéséhez. Kríž elvtárs az említet problémák mélyreható részletezése után az istállótrágya, a komposztok tökéletesebb előállítására, megfelelőbb felhasználására s a talaj-meszezés kiterjedtebb alkalmazásának lehetőségeire figyelmeztetett. A talaj termővé tételére vonatkozó fejtegetések befejezéséül hangsúlyozta, hogy nem lehet szó egyszeri akciókról, vagy rövid lejáratú feladatokról, mert földműveseinknek s az illetékes szerveknek az a feladata, hogy megteremtsék a növénytermesztés állandó fellendítéséhez szükséges kedvező feltételeket. A járások s a kerületek mezőgazdasági üzemeiben éppen ezért ki kell dolgozni a termelésre, a munkaszervezésre s a propagálásra vonatkozó Intézkedések rendszerét, s a talaj termővétételével kapcsolatos akciók keretében meg kell szervezni a szocialista munkaversenyt. Így kell biztosítani az idei feladatok teljesítését. Mezőgazdaságunkban minden talpalatnyi föld megművelése s legésszerűbb kihasználása legyen a legfontosabb mozzanat. Ez legyen a mezőgazdasági termelés állandó fellendítésének biztosítására törekvő szervek s üzemek munkájának legfőbb próbaköve. Kríž elvtárs a továbbiakban a növénytermesztés néhány kérdésére kitérve bejelentette, hogy földműveseinknek ez idén — a tavalyi eredményekkel szemben 18 százalékkal nagyobb hozamot kell elérniük. Hangsúlyozta, hogy a növénytermesztésben továbbra is a szemes termények, de különösen a búza termesztésének tulajdonítjuk a legnagyobb fontosságot. Tekintettel a tavaszi mezőgazdasági munkák késésére — mondotta Kríž elvtárs — azokat a földeket, amelyeket tavaszi búzával kellett volna bevetni, ehelyett másféle gabonával vagy hüvelyessel, esetleg szemesre termesztett kukoricával kell bevetni és így biztosítani a szemes termények termesztését. Földműveseinknek ez idén fokozott figyelemmel kell gondozniuk a gabonaféléket, rendszeresíteniük a gyomirtást, hogy megteremtsük a nagy terméshozamok feltételeit. Tekintettel a közellátásra s a takarmányalap gyarapítására, nem tűrhetjük a burgonyaföldek terjedelmének csökkentését, hanem ellenkezőleg, kiterjesztésükre kell törekedni. Kríž elvtárs a továbbiakban a műtrágyák ez évi szállításáról beszélt. Felhívta a šalai nitrogéngyár munkásait és technikusait, minden erejükkel arra törekedjenek, hogy hamarosan kiküszöböljék a nitrogénműtrágyák gyártásának fogyatékosságait, hogy e trágyát nagyobb mértékben alkalmazhassák a kapásnövények termesztésénél. A Központi Bizottság szüntelenül hangsúlyozza, hogy növelni kell a takarmánytermesztést. Eddig nem sikerült lényegesebb fordulatot elérni és a kedvezőtlen takarmánymérleg egyre rosszabbá válik. Ez érezhetően kihat az állattenyésztési termelésre. E téren különösen az Idén nagy nehézségek várnak ránk. Meg kell mondani, nem arról van szó, hogy nagyobb területen termeszszünk szántóföldi takarmányt, hanem elsősorban a hektárhozamokat kell növelni és elsősorban a legtöbb fehérjetartalmú takarmányféléket kell termelni. Az Idén 484 700 hektár területen, vagyis a szántóföldek 22,5 százalékán akarunk takarmányt termelni. Elsősorban olyan növényeket kell termesztenünk, amelyek a legtöbb tápanyagot adják. Ilyenek a lucerna, a cukorrépa, a szemes kukorica, a burgonya és a hüvelyesek. Éppen úgy, mint a gabonatermesztésben, lényegesen csökkentenünk kell a takarmányfélék betakarításánál, tartósításánál és elraktározásánál előforduló veszteségeket. E téren még mindig rendkívül nagyok a veszteségek. Csökkentésüket az Idén az évelő takarmányfélék mesterséges szárításával akarjuk meggátolni, s ugyanakkor nagyobb mértékben akarunk fehérjetartalmú takarmányokat silózni. Ezzel kapcsolatban kerületeinkben 900 ezer köbméter silóteret kell építeni. E kapacitások túlnyomó részét még a takarmányfélék betakarítása előtt át kell adni rendeltetésüknek. Igaz, e feladatot csak akkor teljesíthetjük sikerrel, ha a kerületi és járási mezőgazdasági termelési Igazgatóságok állandóan ellenőrzik a silók építését, s a felmerülő problémákat rugalmasan megoldják. Minden járásban fel kell használni a vegyszeres silózás jó tapasztalatait. A takarmányalappal kapcsolatban ki kell bontakoztatni az érsekújvári mozgalmat, amely arra irányul, hogy a takarmánnyal bevetett földek minden hektárjáról nagy tápanyagmenynyiséget érjünk el. E mozgalom első eredményei azt mutatják, hogy az érsekújvári járásban 1962-höz viszonyítva tavaly 1200 vagonnal több kukoricát, 1480 vagonnal több szénát, 2350 vagonnal több takarmányt és 11300 vagonnal több silót készítettek. Míg e mozgalom 1963-ban elsősorban a szemes kukorica termesztésére és a silózás növelésére irányult, 1964ben e mozgalom valamennyi fő terményre ki fog terjedni. Nálunk a növénytermesztés leggyengébb pontja továbbra is a burgonyatermesztés. A burgonya hozamai 1963-ban ugyan növekedtek, de lényeges javulást még nem értünk el. Az SZLKP Központi Bizottsága felhívja a burgonyatermesztő járások pártbizottságait és mezőgazdasági termelőcsoportjait, szenteljenek fokozott figyelmet a burgonyatermesztésnek. Szükséges, hogy a poprádi járás jó tapasztalatalt — e járásban 1963ban 153,3 mázsás átlagos hektárhozamot értek el — a többi járásban és mezőgazdasági üzemben ls teljes mértékben felhasználják. A népgazdaság szükségletei megkívánják, hogy különös gondot fordítsunk az Ipari n-övények, főként a cukorrépa termelésére, melynek zöldje egyúttal fontos takarmány ls. Egy hektár földről a cukorrépa adja a legnagyobb tápanyagmennyiséget s ezért növelni kell a takarmánycélokra történő cukorrépatermelést ls. A cukorrépa termelésében elsősorban nagy hektárhozamok elérésére kell törekedni, s e célból mozgalmat kell szervezni hektáronként 400 mázsa termés eléréséért. Az új technológia és technika következetes bevezetésével meg kell szüntetni a fáradságos kétkezi munkát. A 400 mázsa cukorrépahozam eléréséért folyó mozgalom fejlesztéséhez jó feltételeink vannak. Hisz 1963-ban már csaknem 100 EFSZ és állami gazdaság ért el 400 mázsás átlagos hektárhozamot. Mezőgazdasági üzemeink az Idén Is újabb gépeket kapnak a mezőgazdasági termelés növeléséhez. Fontos azonban, hogy e technikai eszközöket mezőgazdasági üzemeink megfelelően felhasználják. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a technika jobb felhasználását és a nagyüzemi technológia érvényesítését a komplexbrigádok munkájának fejlesztésével érhetjük el. A tavalyi tavaszi munkákban Szlovákiában 908 komplexbrigád dolgozott 613 500 hektár szántóföldön. A tavaszi gabona vetését 1963-ban a komplexbrigádok 3—6 nap alatt végezték el. Az év folyamán jó munkát végeztek a vlčkovcei, bučanyi, Zemianska Olča-i, Vefké Teriakovce-i, períni és más szövetkezetek komplexbrigádjai. A legjobb komplexbrigádok közé tartozik a Gyulamajori brigád, amelyet Viliam Koch elvtárs vezet. A brigád 368 mázsás cukorrépahozamot ért el, mázsánként 17,25 korona költséggel. A kukorica termelési költsége 1 mázsa szemre számítva 46,40 korona volt 58,6 mázsás hektárhozamnál. Fontos és felelősségteljes feladatokat kell 1964-ben megoldani az állattenyésztési termelésben és az állattenyésztési termékek felvásárlása terén is. 1964-ben 38 millió literrel több tejet kell felvásárolnunk, mint tavaly. Ez szükségessé teszi a tehénállomány és a tejhozam növelését. A fokozott feladatok megkívánják, hogy rendkívüli figyelmet szenteljünk a szarvasmarhatenyésztés fejlesztésének. Ez nemcsak az állattenyésztési termelés szempontjából nélkülözhetetlen, hanem szükségessé teszi a föld termőképességének növelése és a lakosság célszerű táplálkozásának biztosítása is. A szarvasmarhatenyésztés nem kielégítő helyzetének oka közvetlenül összefügg a takarmány termeléssel, s ez évek óta kihat az állatok téli etetésének fogyatékosságaira. A tehénállomány fejlődése közvetlenül összefügg a borjak és üszők nevelésének színvonalával. Az üszőállomány évről évre gyarapszik, de az előhasl tehenek hányada csökken. Nem érthetünk egyet azzal, ha a teheneket kiselejtezik, tekintet nélkül arra, hogy a tenyésztésre, az üszők folyatására s a borjaztatásra megteremtettük-e azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik nemcsak a kiselejtezett tehenek pótlását, hanem az állomány további gyarapítását ls. Ezért az üszők tenyésztésének a legnagyobb figyelmet kell szentelnünk, hogy már az Idén kedvezőbb feltételeket teremtsünk a fejőstehénállomány megjavításához. Az üszők továbbtenyésztésre valő kiválogatásánál fontos szerepe van a hasznosság ellenőrzésének ls. A szarvasmarhatenyésztés gyorsabb fejlesztése és ezáltal a hús- és a tejtermelés fokozása érdekében fel kell használni a szakosítást és főként a kooperációt az alföldi, a hegyi és a hegyaljai körzetek között a fiatal, egészséges tenyészállatok nevelésében. Nem kevésbé igényes feladat az Idén a tejtermelés és felvásárlás biztosítása, takarmányjuttatás a szerződéses tejbeadásra és a terven felüli beadásra. A tejtermelés és felvásárlás növekedésére ugyancsak kedvező hatást gyakorol pénzbeli Jutalmak kifizetése az 1963. évi tejmennyiségen felüli beadásokért. A tejfelvásárlás időtervét március 10-ig Szlovákiában 102,4 százalékra teljesítették. A nyugat-szlovákiai kerület ezen Időpontig 109,1 százalékra tett eleget feladatainak. E kerület valamennyi Járása túlszárnyalja felvásárlási feladatait. A kerület négymillió literrel több tejet adott a felvásárlás céljaira a tervezettnél, s nyolcmillió 385 000 literrel többet, mint 1963-ban. A nyugat-szlovákiai kerület EFSZ-eiben a tehenek átlagos tejhozama 1963. januárjában 3,92 liter volt, ez év januárjában pedig már 4,66 liter. Az EFSZ-ek februárban a tejfelvásárlás feladatainak túlszárnyalásáért több mint 7 millió korona prémiumot kaptak. A galántai járásban például 43 szövetkezet 390 000 liter tejtöbbletért 602 000 korona prémiumot kapott. E járásban csak egy szövetkezet nem kapott februári eredményeiért prémiumot. Hasonlóképpen a dunaszerdahelyi Járás EFSZ-el 751 ezer koronát kaptak. A dióspatonyi szövetkezetben februárban minden fejőnőre 490 korona jutalom jutott. E jelentős állami segítségen kívül a tejtermelés és felvásárlás ez évi feladatainak teljesítésében döntő szerepe van a fejőnők és általában az állattenyésztési dolgozók között folyó szocialista munkaver9eny helyes megszervezésének. E verseny megszervezésében a Földművesasszonyok Téli Iskolája VI. évfolyamának keretében jelentős mértékben vesz részt a Csehszlovák Nőblzottság Szlovákiai Bizottsága. A szocialista munkaverseny fejlesztésének jó példáját láthatjuk a zvolení, košicei, topofčanyl és más járásban is. A pártszervezetek, a helyi nemzeti bizottságok, de főként a szövetkezetek és állami gazdaságok vezetőségének feladata, hogy széleskörűen megszervezzék a tejtermelés és felvásárlás túlszárnyalásáért folyó munkaversenyt, ellenőrizzék az eladási szerződések teljesítését, gondoskodjanak az anyagi érdekeltség elveinek helyes érvényesítéséről és a tejprémiumok igazságos elosztásáról. Kríž elvtárs ezután rátért a szövetkezeti gazdálkodás problémáira. Beszámolójának ebben a részében a lemaradó EFSZ-ek megszilárdításának kérdéseit taglalta. Rámutatott: helyes lesz a legközelebbi időszakban kitűzni az elvet, hogy azok a járások, amelyekben néhány gyenge EFSZ működik, már az idén e szövetkezetek támogatására és gazdasági megszilárdítására összpontosítsák figyelmüket. Továbbá a kukorica-, cukorrépa- és burgonyatermő körzetekben azoknak a szövetkezeteknek kell figyelmet szentelni, amelyek aránylag a legkedvezőbb feltételekkel és a legnagyobb tartalékokkal rendelkeznek. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy nem fogunk törődni a lemaradó szövetkezetek megszilárdításával a hegyi és hegyaljai körzetekben, főként ott, ahol káderbeli és anyagi segítséggel aránylag rövid Idő alatt növelhető a termelés. E téren célszerűen és megfontoltan fel kell használni az új hirdetményt is, amely lehetővé teszi a (Folytatás az 5. oldalon] ŰJ SZŐ \ * 1964. március 22.