Új Szó, 1964. március (17. évfolyam, 61-90.szám)

1964-03-03 / 63. szám, kedd

A napsütötte tisztásokon megjelent a tavasz első hírnöke, a hóvirág. I. ClCH felvétele Jelentkeztek a Havlíčkov M-i mozgalomba ^ A hektáronként 200 mázsa burgo­nyatermés elérésére Irányuló Havlič­küv Brod-1 mozgalomba 48 Járás je­lentkezett. Tavaly a járásban átlag 218,4 mázsa hektárhozamot értek el, 88 mázsával többet, mínt 1960-ban. A HavllCküv Brod-1 mezőgazdák az Idén hektáronként 220 mázsás hoza­mot, a terület 20 százalékán pedig 250, sőt 300 mázsás burgonyahozamot akarnak elérni. Tizenötezer tojás terven feli A strekoví asszonyok (érsekújvári Járás) méltóan köszöntik a nemzetkö­zi nőnapot. Vállalták, hogy a község ez évi tojáseladási tervét Június 30-ig teljesíti. S hogy a tavaszon ls ele­gendő tojás legyen piacon, az eladási terv első felét már március 31-ig teljesítik. Az év végéig terven felül mintegy 15 000 tojást adnak el a kö­zellátásnak. Egyben versenyre hívják a járás minden nőbizottságát a tojás­eladási terv mielőbbi teljesítésére, Il­letve túlteljesítésére. (-né-I Voltunk-e volilo önéül mszögazdosógi Termékekben ? Héba-hóba felmerül még a kérdés: megrázkódtatása idején csökkent a nem voltunk-e régebben önellátók az zsírfogyasztás és fokozódott a növé­élelmiszertermelésben? Nem termelt-e nyi zsír árusítása. 12 százalékkal mezőgazdaságunk a háború előtt min- csökkent a cukorfogyasztás, de 30 denből eleget, amikor a boltok tele százalékkál több szaharin fogyott, voltak áruval? mert lényegesen olcsóbb a cukornál. sadalomban a lakosság szükségleteit nyezték és szarvasmarifák takarmá­a kereslet határozza meg. Ha például nyozására használták. 1932-ben 69 418, hiány mutatkozik valamelyik mező- 1935-ben 256 418, 1936-ban pedig már gazdasági termékből, annyira felmegy 300 0000 mázsa cukrot adtak el ta­az ára, hogy e lakosság képtelen karmányozási célokra. A szennyezett megvásárolni, tehát kereslete klelé- cukor kilogrammja 75 fillérbe került, gül. Egyszerre csak újból feltűnik, Az akkori náci Németországba expor­sőt fölösleg mutatkozik belőle a bol- tált cukor kilója 66 fillérbe, méhé­tokban, Jóllehet árának felverése szeti célokra 4 koronába került, a előtt hiánycikknek látszott. köztársaság polgárai pedig 6 koronát Vajon mik a következményei ennek fizettek érte. és az ehhez hasonló tőkés kereske- Az önellátás nem azon múlt, hogy delmi politikának? Dr. Kollár burzsoá minden mezőgazdasági terméket sa­statisztlkus becslése szerint 1925-ben Ját maguknak kellett volna kitermel­köztársaságunkban kisebb volt ez nünk, hanem azon, hogy például a élelmiszerfogyasztás, mint az első vi- hagyományos exportcikkek: komló, lágháború előtt. Hús 29 százalékkal, cukor, maláta stb. kivitele elegendő füstölt áru 49,3, tej 27, péksütemény volt az import élelmiszerek fedezésé­58,6, sör pedig 27 százalékkal keve- re. Ez nem volt így a MÜ'nchen előtti sebb fogyott mint az ún. békeévek- köztársaságban sem. Mezőgazdasá­ben. Ezzel szemben 70,9 százalékkal gunk külkereskedelmi mérlege min­emelkedett a burgonyafogyasztás, dig passzív volt. Ez napjainkban csak A fogyasztás behozatali részaránya százalékokban: A második 1962-ben ötéves terv átlaga disznóhús 15,4 8,3 marhahús 8,8 19,5 baromfi 9,4 12,1 disznózsír 8,9 16,5 va| 13,8 16,5 búza 61,2 52,6 rozs 14,7 17,8 burgonya 0,9 5,5 zöldség 7,1 9,8 gyümölcs 11,4 31,4 Élelmiszerbehozatalunk növekszik. A behozott termékekért olyan gépe­ket és egyéb cikkeket kell exportál­nunk, amelyekre a termelékenység növelése érdekében magunknak is szükségünk volna. Ezért fordítunk egyre nagyobb gondot mezőgazdasá­gunkra. Mindenekelőtt a mezőgazda­sági termelés hatékonyságát kell fo­koznunk oly módon, hogy szinte a kertész gondosságával műveljünk meg minden talpalatnyi földet. Vilá­gosan kell látnunk, hogy a mező­1929 és 1933 között, a München előtti fokozódott, hiszen a fogyasztás több- gazdaság fejlődése már nemcsak a köztársaság legválságosabb gazdasági szőrösére emelkedett. Egy lakos fogyasztása kg-ban 1938-ban 1961-ben hűs ás hentesáru 34,0 37,3 zsiradék és olajok 14,1 20.4 tojás (darabonként) 138,0 180,0 gyümölcs, zöldség 108,4 128,0 te) és tejtermékek 205,4 173,0 Ha az 1936. évi fogyasztást 100-nak vesszük, akkor ma %-ban Így fe­jezhetjük kl a különbséget: 168 145 130 119 85 Ojabb statisztikai kimutatások (a Ds- nyérgabonatélék és a burgonya hozama, mografie c. folyúirat 1963/4 es száma) s az ipari növények és takarmányfélék szerint 1982 ben a húsfogyasztás 72,1 gyarapodása nem billentette helyre a százalékkal volt több, mint 1938-ban, ha- mérleget, mivel az egyes takarmányféle­sonlóképpen a zsiradékok is 51,1 száza- ségek bektárhnzama megcsappant. Iákkal. Legszembetűnőbb a növekedés a A kereslet köztársaságunkban emelke­növényi zsiradékoknál: az étolajfogyasz- dik. Minden nehézség és hiányosság el­tás az 1936. évinek csaknem 4,5-szere- lenére Igyekszünk ezt a keresletet egy­sére emalkBdett, úgyhogy ma egy főre re lobban kielégíteni. Kalóriafogyasztás évenként 2,2 kg jut. Legnagyobb a mar- tekintetében világviszonylatban élenjáró garlntogyasztás — az emelkedés 50 szá- belyet foglalunk el, megelőzzük Belgiu­zalékos. Hasoniáképpen nö a vajfogyasz- mot, Franciaországot, Hollandiát, a Né­tás. A tej és a tejtermékek fogyasztása met Szövetségi Köztársaságot, Ausztriát az utóbbi években kedvezőtlenül alakul, és egyéb kapitalista országokat. Egy csökken a taj és a tejszlnfogyasztás. szinten állunk Svájccal, Kanadával és A tojásfogyasztás ezzel szemben 1936- az USÁ val. Saját termelésünk ezt a ká­hoz viszonyítva 29,7 százalékai növeke- lérlnértéket csupán 77,8 százalékban fe­dett, de az utolsé években kedvezötle- dezl, a többit behozatallal kell pótol­nunk. Szereti a könyvet nUI alakul, csökken a tej- és a tejszín fogyasztás. A tojásfogyasztás ezzel szem­ben 1936-hoz viszonyítva 29,7 százalék­kal növekedett, de az utolsó években visszaesés mutatkozik. A búzaliszt fo­gyasztása 42,5 százalékkal nagyobb, a rozslisztté viszont 28 százalékkal csök­kent. Ez arra vezethető vissza, hogy a kenyérkészítésnél egyre emelkedik a búzaliszt részaránya. 65,9 százalékkal .. több cukrot, 2,3 szor több édességet, x 71,4 százalékkal több .sakrászlparl ké- Félénken nézett be a falke széthúzott ajtaján. ľz'rr azonban megszólalt, „Van Itt még szabad hely?" nyoma sem volt hangjában a félénkség­nek. Körülnéztem, s mivel rajtam kívül senki sem tartózkodott a fülkében, röviden válaszoltam: — SzerencséreI — Köszönöm — mondta és belépett... Most műr jobban szemügyre vettem: negyven falu, hanem mindnyájunk ügye. Sok még az előítélet, a falusi munka le­becsülése. Ezt okvetlenül meg kell szüntetnünk. Ki kell küszöbölnünk a ma még utunkban álló legfőbb aka­dályt: a mezőgazdaság elmaradottsá­gát. Fiatal mezőgazdasági szakembe­rekre, tudósokra van szükségünk, ugyanakkor gépekről, műtrágyáról és egyéb eszközökről kell gondoskod­nunk. A háború előtti termelésben a mezőgazdasági munkások 80 száza­léka dolgozott a termelésben és 20 százalék az Iparban, illetve egyéb ágazatokban. Ma ez ez arány kb. 50 százalék. A mezőgazdasági és az ipa­ri fejlődés arányának kérdését nap­jainkban Ismét meg kell vizsgálnunk. Az önellátás eléréséhez rendelkezé­sünkre áll köztársaságunk gazdag termőföldje. Becsületes, szorgos mun­kánkon múlik, hogy ezt a gazdagsá­got maradéktalanul kihasználjuk. A „Demografie" adatai alapján: GREK IMRE Négy esztendő mérlege (Folytatás az 1. oldalról) akik nem teljesítették feladatukaf, apparátusa munkamódszereiben, a főleg az alsóbb fokú, illetve a helyi szervezés és irányítás terén megnyll- nemzeti bizottságok vonalán. Ennek vánulnak. A nemzeti bizottságok ál- következtében került sor például több tal irányított gazdaságok eredményei HNB-titkár leváltására sokkal kedvezőbbek lehettek volna, ha kezdeményezőbben, nagyobb ala­possággal biztosítják a tervben és A nemzeti bizottságok tevékenysé­gében jelentős szerep Jut a szakbi­zottságoknak. A kerületben 6100 bl­költségvetésben előirányzott felada- zottság alakult, melyekben 19 300 kép­tok teljesítését, s idejében intézked­nek a felmerült hibák eltávolítására. A nemzeti bizottságok munkájá­ból még mindig nem sikerült kikü­szöbölni egy igen káros tényezőt: a túlzott adminisztrációt. Ebben hibá viselő mellett 11500 dolgozó vesz részt az államlrányítás gyakorlásá­ban. Ezenkívül 18 200 aktivista tevé­kenykedik a bizottságok mellett. Ke­rületi és járási szinten hathatós se­gítséget nyújtanak a bizottságok a sak a központi hivatalok is, ahonnan gazdaságfejlesztési tervek megvalósí­tásában. A falvakban azonban, ahol erre a legnagyobb szükség lenne, a bizottságok munkája általában nem kielégítő. Kevés kivétellel csak papí­ron léteznek. Nagyon jó eredménynek számítana, ha úgy tevékenykednének, mint a nőblzottságok, melyekben kö­zel 11000 nő Igen hasznos munkát fejt ki. A falvakon létesített bizottságok' elégtelen munkájára utal az is, hogy eddig nem sikerült megteremteni a feltételeket a mezőgazdasági terme­lés tartós fejlesztésére. Az elmúlt év tapasztalatai arra figyelmeztetnek, hogy a nemzeti bizottságoknak s ve­lük együtt a szövetkezetek, állami gazdaságok vezetőinek az eddiginél sokkal nagyobb gondot kell fordíta­niuk a földalap gazdaságosabb kihasz­nálására, a takarmánytermesztés fo­kozására. Enélkül elképzelhetetlen az állatállomány hasznosságának növe­lése, az állati termékek felvásárlási tervének teljesítése. A következő időszak még komo­lyabb feladatok megoldása elé állít­ja a nemzeti bizottságokat. A nem­zeti bizottságok, mint államhatalmi szervek, felelősek dolgozó népünk előtt azért, milyen eredménnyel biz­tosítják Kelet-Szlovákia továbbfejlesz­tése sokrétű feladatainak teljesítését, pártunk Központi BIzottságJának fo­lyó év januárjában hozott határozata­it. Ennek érdekében az eddiginél még nagyobb mértékben kibontakoztatjuk a dolgozók alkotó kezdeményezését választásokra, a Szlovák Nemzeti Fel­kelés és hazánk felszabadítása évfordulójának megünneplésére. Feljegyezte: Kulik Gellért évente 3—3,5 ezer különböző Irat érkezik. Hová vezet ez? Semmi eset­re sem válthatja ki az ügyes-bajos dolgaik rendezésére várakozó dolgo­zók elégedettségét. Csupán 1963-ban közel ötezer panasz érkezett a nem­zeti bizottságokra. A kerületi nemzeti bizottság taná­csára, amely munkaterve alapján rendkívüli gondot fordított a mező­gazdaság, a felvásárlás, az építkezés, a közlekedés, a szolgáltatások kérdé­seinek rendezésére s nem utolsósor­ban nagy figyelmet szentelt a kerület legelmaradottabb körzetei fejleszté­sének. Annak ellenére, hogy a tanács mun­kájában túlnyomó részben tért hódí­tottak a jól bevált munkamódszerek, néhány fogyatékosságot mégsem si­került leküzdeni. Például 1963-ban 264 „terven felüli" beszámoló került a tanács elé. Többnyire olyan esetek­ben, melyeknél a végleges döntés Jo­ga az illetékes bizottságok hatáskö­rébe tartozik. A megtárgyalt nagyszá­mú jelentések következményeként a KNB tanácsa a választási időszak alatt 1580 határozatot hozott, ebből 481-et 1963-ban. Az aránytalanul sok határozat megnehezíti teljesítésük el­lenőrzését és elvonja a tanács figyel­mét a szervező, irányító és ellenőrző munkáról. A képviselők többsége helytállt A kerületi, járási és helyi nemzeti bizottságok képviselőinek munkáját kedvezően lehet értékelni. Ennek el­lenére akadtak olyan képviselők is, fogy. A mezőgazdasági termelés távolról sem tud lépést tartani egyes termékek fogyasztásának rohamos emelkedésével, hanem nagyjából a háború előtti szín­vonalon mozog. Ai állattenyésztés ugyan sem éri a régi szinvonalat, A köztársaság mezőgazdasági termelése százalékokban: 1938 1950 1960 1S62 100 86,2 103,1 97,4 meghaladja,^ de a növénytermesztés el riyúlánk, csontos, szűke, bajuszos férfi. Szeme nagy, mélyen ülö, s mohó kíváncsisággal tekint a világba. Ruházata egyszerű, de tiszta: tulajdonosa csak gondos ember lehet. Mozdulatai, melyeket kopottas kis bőröndje és aktatáskája, valamint télikabátja elhelyezése közben figyeltem meg, lassúak és nyugodtak voltak. Miután elhelyezte a holmiját és elővette tás­100 79, t 97,3 86,3 bújából Kemény Dezső „Címe nincs" című elbe­100 83,8 110,1 iib,5 szélés kötetét, helyet Jogialt a szemközti padon. Egy ideig olvasott, majd felém fordult: — Szintén Bratlslavába? — Oda — mondtam, majd kl tudja miért, hoz­zátettem: — Sokan dolgoznak ott. Innen Érsek­újvár környékéről. — Sokan — helyeselt. — Bn például ötvenhá rom Óta, a panelgyár építésének kezdetétől... Elhallgatott. Tekintete a könyvre siklott. „Fur­mezőgazdasági ter­melés általában növénytermesztés állattenyésztés 1950 tői 1961-ig a mezőgazdasági ter­melést több mint 20 százalékkal, sőt a piaci termelést 38 százalékkal sikerült növelni. Ugyanakkor azonban az elmúlt 30 év alatt elveszeit Csehszlovákiában félmillió hektár klter|ndésű termőföld, a helyzeten még csak rontottak n ve tésterfllet összetételére vonatkozó lem kívánatos változtatások Kevesebb • ke csa ember lehet — gondoltam —, de vajon, ml járhat most az eszében, hogy felcsillant a sze­me?" — De ha már együtt utazunk, ismerkedjünk meg — mondta. — Megmondtam a nevem, mire ő is bemutat­kozott. — Rifllk Kálmán. December volt, vasárnap este. Vonatunk lassan cammogott, útitársam olvasott. A jégvirágos abla­kon kívül szél és vihar tombolt. Már Jó Ideje figyelte a süvitést, amikor benyitott a kalauz. Ismerősként mosolygott a panelgyártóra, majd Jegyeinket kezelve így szólt: — Érdekes az a könyv, Kálmán bácsi? — Hát, mindenben van érdekesség — mondta i panelos ... Amikor magunkra maradtunk, megkérdeztem: — Nagyon szeret olvasni? — Nagyon. — Es régóta olvasgat? — Nem, nem régóta... Vagy hat éve került kezembe Veres Péter Három nemzedéke... fó könyv, nagyon JÓ könyv ... — Azelőtt sose olvasott? — Hát, nemigen ... Munkásember volt az apja, 0 maga korán nő sült, három lánya, meg egy jla van Gútán lakik Szorgalmas, Igyekvő ember Szép házat épített. Lakásában több értékes alkotás képviseli a szép­irodalmat. — Otthon szép könyvtáram van — mondta. A Három nemzedék volt az első. Ezt Mikszáth, Móricz — könyvet, köztük a Légy jó mindhalálig, G. Nyikolajeva Az aratás és mások követték. — A hazat írók könyveit is olvassa? Csak Duba Gyula írásalt. ji.A még mindig kezében szorongatott Kemény­kötet első lapján a bratislavai štúr utcai magyar könyvkölcsönző pecsétjét látom. Vajon milyen gyakran látogatja? — Háromhetenként — mondta. — Hány könyvet kölcsönöz egyszerre? — Kettőt vagy hármat. — Csak utazás közben olvas? — Otthon bizony keveset olvasok. Utazás köz­ben már valamivel többet, de Inkább a bratisla­vai munkás-szálláson... Egy órás késéssel érünk Bratlslavába. A panel­gyártó — aki egyébként tagja a Mlynské Niuy-i Panelgyár Anton Minárik — vezette szocialista munkabrigádjának, bosszankodott és meglegyezte: — Csak ez az örökös késés n» volna...I Hát igen, bosszantó, de ez egyszer örültem a vo­nat késésének, örültem, mert mégiscsak, ha egy órával ts, de hosszabb időn át beszélgethettem a panelgyártóval. Azzal az emberrel, aki eljutott odáig, hogy a modern háztartást cikkeken kívül könyvszekrényt ls vásárolt. S ami a fő, nem dísznekl KEZES JÖZSEg ÚJ SZÖ 4 * 1964. március S.

Next

/
Thumbnails
Contents