Új Szó, 1964. február (17. évfolyam, 32-60.szám)

1964-02-15 / 46. szám, szombat

A jó kisfiú A kisfiút úgy nevelték a szülei, mint ahogyan a Jó szülők szokták nevelni a jóravaló kisfiúkat. — Légy előzékeny! — Igen, papa ... — A villamoson add át he lyedet az idősebbeknek! — Igen, mama... — Köszönni sose Jelejts el! — Igen, papa... — Légy udvarias! — Igen, mama ... Így oktatták a kisfiút szülei reggel, délben, este. Es a kisfiú szót fogadott. Előzékeny volt az emberekkel, a villamosban mindig átadta helyét a bácsiknak és néniknek, az ismerősöknek illedelmesen köszönt, és olyan udvarias volt, mint egy született gavallér. De hát az élet néha még a jó kisjiúkat is megtréjálja és fonákjára forditja Igyekezetüket. Történt egyszer, hogy a kisfiú iskolából hazafelé jövet megállt a játékbolt kirakata előtt. Nagyon szép Játékok voltak a kirakatban: áramvonalas autók, kecses repülőgépek, miniatűr rakétakilövő szerkezetek. A kisfiú nagyon szeretett volna ilyen játékot, de mert fegyelemre, önmegtartóztatásra is nevelték, sóhajtott egyet és elfordult a kirakattól. Az üzletből éppen ekkor lépett kl egy bácsi, meg egy néni. Egy pillanatra megálltak, és a bácsi elővette pénztárcáját. Csörgött az aprópénz, és hopp, egy fényes korona hullt a járdára s gurult, gurult tovább ... A kisfiú előzékenyen odaugrott és fel akarta kapni a koronát, hogy átnyújtsa a bácsinak. De a bácsi nyakoncsípte és rámordult: — Félre, fickó, ez az én koronám! A néni meg ezt mondta: — Nahát, ezek a mai gye rekek? A szemünket is képe sek kilopni, jól látta, hogy KET TORTENET mi ejtettük le a pénzt, de már ugrik és ragadja. Ezt is jól nevelik a szülei! A kisfiú hirtelen fel sem fogta a szavak értelmét. Csak állt ott bódultan és érezte, hogy most vele valami nagyon szégyenteljes dolog történt. A járókelők körülállták, nevettek rajta. Es ezek az emberek olyan csúnyák, olyan nagyon csúnyák voltak. , A szomszédos szony énekel Feltornáztatja hangját a ma gasba, aztán leejti. Csönd. Már tudom, ml következik. A változatosság kedvéért meg Indítja a lemezjátszót. Érzel mes operaáriák Puccinitől. A háziasszony együtt éne kel a művésznővel, ízetlenül vibrál a hangja, elnyomja megtöri a tiszta szoprán szár nyalását. A szomszédasszonynak ló kedve van. Vagy csak a ház belieknek mutatja? Mímeli a jókedvet? Ki tudja. Pár hónapja vált el a férjétől. Megúnta, mert kissé esetlen volt, szürke ember, amilyenből tizenkettő van egy tucatban. Reprezentálni nem igen lehetett vele. Pedig jó ember volt, mindent megtett volna az asszonyért, a két gyereket meg rajongásig szerette. Az asszonynak még sem kellett. Barátok után nézett s talált ls magának egy kamasz fiatalembert. Naponkénti viharos jelenetek. S a férj ereje lassan megtört az asszony szívósságán. Elváltak. A férj egy ideig még ott lakott a lakás különszobájában, aztán elköltözött. Hogy vigasztalást találjon, újra meg nősült. Aztán már csak hét végén látogatott el a gyerekeihez. Ott ácsorgott mindig a lépcsőházban, mert az asszony nem engedte be a lakásba. Mikor aztán a gyerekek kijöttek, kézenfogta őket és vitte ma gával. De a múlt héten hiába ácsorgott, a gyerekek nem lőttek ki. A szomszédok adták tudtára, hogy a gyerekeket a nagyanyjukhoz költöztette az asszony. A férfi nagyon elszomorodott. Feljött hozzánk, átadott egy kis csomagot s megkért bennünket, adjuk oda a gyerekeknek, ha visszajönnek. — Hogy van? — kérdeztem tőle. — JÓI — mondta szomorkás mosollyal. — lói vagyok, de boldog már nem lehetek. Újra megnősültem, de nem találtam nyugalmat, mert engem mindig csak Idehúz a két gyerek. Nem tudom őket elfelejteni ... Tudják ... a régi feleségemnek ts megbocsátanék, nem szólnék soha egy rossz szót sem, ha ő... ha 6 visszafogadna... — Es az új felesége? —• Bizonyára beleegyezne ... hogy elváltunk. 0 jó asszony. Megértené... Lassan buggyant jel a torkából a szó. — A gyerekek nélkül én már nem tudok élni... A férfi szenved, a volt felesége meg énekel. Feltornáz tatja a hangját a magasba, aztán leejti. Csönd. Két kisgyerek meg várja, várja, mtkor mehet haza. DÉNES GYÖRGY A Brassia Verncusa nevü orchidea gyönyörű virága a bratislavai botanikus kertben. (S. K. felvétele) KÜNN ZORD a tél, mindent hő és jég borít. A bratislavai botanikus kert üvegházaiban azonban orchideák virítanak. Amikor közelükbe érünk, egy pillanatra megremegnek, mintha megéreznék az embert. A bimbók szemünk láttára nyiladoznak és néhány pillanat múlva gyönyörű kékesllla színű virágok pompáznak előttünk. Ez a Brassia Verucusa, amely eleinte rakott szoknyát viselő kislányra emlékeztet, de amikor kinyílnak szirmai, karcsú balett-táncosnőt juttat eszünkbe. A növénytan mintegy 2000-féIe orchideát ismer. A szebbnél szebb fehér, sárga, rózsaszín, lila és vérvörös virágok egész éven át virítanak. Megfigyeltük a Mondurasből behozott C a 111 e y nevű orchidea virágzását. Az apró levelek meilett bimbók feslettek, majd szirmai pillangó szárnyaihoz hasonló virágkehellyé nyíltak. A melegházak ferde üVRgteteje alatt azonban nemcsak orchideákat, hanem liánokat, pálmákat és ciklámenhez hasonló növényeket, Földünk úgyszólván egész növényvilágának szebbnél szebb példányait láthatjuk. S. K. Visszaadják az életnek JANSKÉ LÁZNÉ - VILÁGHÍRŰ FÜRDŐVÁROS 9 A GYERMEKBÉNULÁS ÁLDOZATAINAK NEMZETIMUOVE" Alazóaláfi V. ZEMAN: • Aki a napot lopja általában az éjszakát jól ki tudja használni. • Addig kerekítgette a számokat, amíg a jelentés elkészítéséhez elég lett a körző. • Ha az erdőt vágják, szilánkok röpködnek. Ahelyett, hogy ezért valaki kirepülne. j. I1ALÍK: • HORDÖ: Nem tudom, hogy van ez másokkal, de én kiskorom óta üres vagyok. • Nehéz volt vele lépést tartani — ugyanis többnyire fekUdt. • Már gyermekkorában arról álmodozott, hogy nagy és híres ember lesz. Később megelégedett a/zal, hogy sokat evett, tgy is mind nagyobb lett. • Olyan falánkan csókolta a leányt, hogy azt egyszeriben elfogta a félelein: vajon jól tudja-e majd őt tartani. KÖZI ZARÁNDOKHELYE ® Ml TÖRTÉNT ADRIANA BELLUCCI OLASZ KISLEÁNNYAL? A cseh Oriáshegység egyik közkedvelt üdülőközpontja Janské Lázné. A városka 550 ágyas gyógyintézete révén tanulta meg a kis cseh fürdőhely nevét az a sok gyermekbénulásban szenvedő gyermek és felnőtt, akiket itt legalább részben kigyógyítanak az alattomos, idegeket bénító kór következményeiből. Dr. J a n Oliva, a gyermekosztály főorvosa fiatal, megnyerő modorú férfi. Hat éve dolgozik az intézetben. Végtelen türelem, megértés és bátorítás tükröződik ebben a szempárban. Az ő betegei nem hagyják el néhány nap, vagy néhány hit múlva gyógyultan a kórházat. Hónapokig, néh^i esztendőkig tart, míg egy-egy beteg'lábra áll s azután is rendszeresen visszatér nek, hogy friss erőt merítsenek, hogy erőnlétüket ne veszítsék el. Saját akaraterejét, türelmét kell átplántálnia kis pácienseibe, hogy ne veszítsék el kedvüket, hogy segítsenek a részleges gyógyulásért folytatott emberfeletti nehéz küzdelemben. A gyermekbénulás a legsúlyosabb betegségek egyike. A kórokozó vírus leggyakrabban a végtagokhoz, főleg az alsó végtagokhoz vezető idegsejteket támadja meg. Ez okozza a bénulást. A bénulás foka mindig attól függ, milyen mértékben pusztultak el a mozgást vezérlő idegsejtek. A vírus megtámadhatja a légzőidegeket is, ebben az esetben már csak az ún. vastüdő segít. A kutatók minden erejükkel azon voltak, hogy valami ellenszert, oltóanyagot találjanak, amely megvédené a szervezetet ettől a betegségtől. Először S a 1 k amerikai orvosnak sikerült oltóanyagot készíteni a megölt vírusokból. Mint minden oltás, ez is ellenanyagok termelésére serkentette a szervezetet. Hatása azonban nem volt tartós. Az ellenanyagok bizonyos idő múlva eltűntek és ismét fennállt a fertőzés veszélye. Dr. S a b I n töké letesltette Salk módszerét, éspedig oly módon, hogy élő vírusokból készített oltóanyagot. A Sabin-vakcina arra serkenti a szervezetet, hogy állandó ellenanyaggal rendelkezzen. Bár a Sabin-vakcina előállítása igen bonyolult és drága, hazánkban a gyermekbénulás elleni oltás kötelező. Ennek köszönhető, hogy 1960 óta egyetlen újabb gyermekbénulásos megbetegedés sem fordult elő. Minek hát a Janské Láznő-i gyógyintézet? — kérdezhetné valaki. — Ma már új esetek nincsenek — — mondotta doktor Oliva. — Így a központi idegrendszer másfajta megbetegedéseinek, például a gyermekek veleszületett izom- és idegmegbetege déselnek következményeit is gyógyítjuk. De még mindig túlsúlyban vannak a régebbi keletű gyermekbénulások, a vissza-visszatérő páciensek. mében járt, mert a két évig mozdulatlanul fekvő gyermeket lábra állították, megtanították járni. Visszaadták az életnek ... Az elkeseredett, magatehetetlen kislányból kedves, jőkedélyű hölgy lett, aki ősszel mint telefonos kisasszony állásba lép. Adriana BelluccI esete nem egyedülálló a gyógyintézetben. Állandóan Gyógyító víz ... A folyosókon zsibongás, lárma, sürgés-forgás. — Nézze meg ezt a fiúcskát — mutat Oliva egy 12 év körüli, huncut szemű, nevető fiúra. Mankóin éppen a rehabilitációs osztályra igyekezett. — — Pavel csecsemő korában betegedett meg, hétesztendős korában kezdett járni. Minden évben egy-két hónapot nálunk tölt. Ez itt Magduska, román kislány. 1960-ban hozták el először szülei, akkor négy éves volt. A betegség megtámadta alsó és felső végtag jait, annyi ereje sem volt, hogy egy legyet elhesegessen magától. Ma már a kezét egész ügyesen használja és mankóval lépegetni is tud. Adriana Bellucci olasz kislány esetével a sajtó sokat foglalkozott. Édesapja annak idején felajánlotta jobb szemét kutatási célokra, csakhogy gyermeke gyógyítására pénzt teremtsen elő. A Csehszlovák Nőbizottság tudomást szerzett az esetről, meghívta a kilencéves Adrianát Janské LáznS-ba Ez 1955-ben történt... Azóta Adriana háromszor járt itt. A szó szoros érteiAz izmok csak lassan engedelmeskednek. vannak külföldi betegeik, jelenleg szovjet, lengyei, bolgár, magyar, román, német és olasz pácienseket gyógyítanak. Vajon minek köszönheti Janské Lázné világhírnevét? — Eredményeinket a komplex gyógykezelésnek köszönhetjük. Minden beteget egyénenként gyógyítunk. Arra törekszünk, hogy a kúra megismétlése után a beteg többre legyen képes mint a felvételkor. Például: a be teg járni tud, de nem tud lépcsőkön menni, megtanítjuk lépcsőkön menni Foglalkozási akar tanulni és ehhez végtagjának bizonyos fajta mozgató sára van szükség. Kifejlesztjük azt az izomszalagot, amelyikre éppen szüksége van. Minden izom bizonyos tartalékkal rendelkezik. A bénult izom is. A kezelést úgy állapítják meg, vonatkozik ez különösen a rehabilitációs tornára, hogy a bénult izom rejtett tartalékát működtetni kezdik. Az elpusztult sejt nem pótolható, de a megmaradt fokozott tevékenységre kényszeríthető. Az iskolaköteles gyerekek a nap egy részét tanulással töltik. Kilencéves iskola működik a gyógyintézetben, különben a gyógykezeléssel telik az idő A rehabilitációs torna talán a legfontosabb. Ezt követi a száraz forró pakolás, majd a parafinfürdő. Röntgen és elektroterápia, erőnléti torna és végül termálfürdő egészíti ki a gyógykezelést. Az utóbbi gyógyító hatásán kívül igen serkentően hat a szervezetre A Jánské Lázné-i gyógyintézet szocialista egészségügyünk egyik büszkesége. Orvosaira, ápolónőire a sok száz beteg a legőszintébb hálával emlékezik. A nyomorék szót az intézet dolgozói törölték a szótárukból. Nem létezik. A betegek tele életkedvvel hagyják el az intézetet, és testi fogyatékosságuk ellenére is megtalálják helyüket a társadalomban. KIS ÉVA Egyik életrajzirója így jellemez te: „Neve a tudományé, dicsősége a nemzetéé, munkájának eredmé nye az egész emberiségé. Benne tiszteljük a természettani kutatás módszerének megteremtőjét és nagy példaadóját . . A modern fizika megalapítójának tartjuk. Életének jórészét a csillagászat problémáinak szentelte, ö volt az első ember, aki távcsövön át nézhette a Holdat, a Napot, a bolygókat, a Tejutat. Amikor a régi arisztotelé szl világszemlélet és az új, modern tudomány összecsapásáról beszélünk, mindig Galilei jut eszünkbe. Ma születésének 400. évfordulóját ünnepli az egész világ (1564. február 15-én született a ferde tornyáról híres Pisában, meghalt Arcetrl mellett, Toscanában 1642. január 8 án). Rendkívüli tehetségének köszönhette, hogy 25 éves korában kinevezték a pisai egyetem matematika tanárává, később egy ideig a páduai egyetemen tanított. A szabadesésre, a hajításra és az ingamozgásra vonatkozó kísérleteivel megalapozta a kinematikát és ezzel az egész modern mechanikát. Feltalálta a hidrosztatikai mérleget. Foglalkozott a hőmérővel, a mozgás különféle fajaival, ingaórával, műszerekkel, távcsővel, ballisztikával, erődítéstannal, matematikával. A tudomány történetíróinak az a véleményük, hogy Galllel, ha nem ls találta fel, de tökéletesítette a távcsövet. A távcső megmutatta neki, hogy a Hold felszínét éppúgy hegyek és völgyek borítják, mint a Földét. Felfedezte a Jupiter bolygó négy fényesebb holdját és megfigyelte, hogy ezek a holdak a Jupiter körül keringenek. Nem igaz tehát, hogy az öszszes égitest a Föld körül kering, a Jupiter holdjai már egymagukban Is cáfolják a geocentrikus világképet A kopernikuszi elképzelés mellett tanúskodott a Venus bolygó is. A Venus olyanféle alakváltozásokat mutat a távcsőben, mint a Hold, amit csak azzal lehetett megmagyarázni, hogy a bolygó a Nap körül kering. A Napot is figyelte Galilei távcsövével, és felfedezte a Nap felületén időnként GALILEO GALILEI keletkező és eltűnő napfoltokat. E* sem volt összhangban a régi elképzelésekkel, amelyek Arisztotelész nyomén illeszkedtek be a középkori világképbe. A Tejút ködszerű, fénylő sávja ezer meg ezer halvány csillagra bomlott Galilei távcsövében, ami arra mutatott, hogy a Világmindenség felépítése sokkal bonyolultabb és hatalmasabb, semhogy a Föld lehetne benne a leglényegesebb. Galilei távcsöves felfedezései jól összegyeztethetök Kopernikusz heliocentrikus elméletével (a Föld forog tengelye körül és kering a Nap körül) és ellene szóltak az egyház által hirdetett geocentrikus felfogásnak. Az inkvizíció üldöztetését ezért Galilei sem kerülte el. A „szent inkvizíció" két ízben is perbe fogta, és kínzásokkal fenyegetve arra kényszérltette, hogy tanításait visszavonja. (Ebből az időből származik ál ólag a neki tulajdonított „Eppur sl m u o v e — És mégis mozog" mondás.) A második Ítélettől (1633) haláláig az inkvizíció fogságban, házi őrizetben tartotta. Galileit mint a fizika apját tartjuk számon. Felfedezései, találmányai elsősorban a fizikát alapozták meg. Bár nem írt olyan nagyszabású csillagászati szakmunkát, mint Kopernikusz vagy Kepler, tragédiája mégis csillagászati felfedezéseiből fakadt. Tragikus sorsa a tudomány igazságért folytatott harc szimbóluma lett. (dj) ORCHIDEÁK A TROPUSOK GYÖNGYEI 1904, február 15. * 0] SZÖ 5