Új Szó, 1964. február (17. évfolyam, 32-60.szám)
1964-02-15 / 46. szám, szombat
Éhínség fenyegeti a világot? • Az emberiség a földgolyó megművelésre alkalmas területének mindössze 10 százalékát műveli meg • A szovjet tudósok szerint a napenergia és a tengerek kihasználásával 13 billió ember megélhetése biztosítható Nyugaton az utóbbi időben a túlnépesedéssel foglalkozó Malthus-elmélet újjáéledésével párhuzamosan sok szó esik a világot fenyegető éhínségről. Mi hát az igazság és milyenek az emberiség kilátásai a jövőben. Az ENSZ élelmiszer- és mezőgazdasági különbizottsága már 1948-ban megállapította, hogy az emberiségnek legalább egyharmada rosszul táplált vagy a táplálék kalóriaértéke nem éri el a létminimumot. Ä szervezet 1952-ben kiadott tájékoztatásában olvashatjuk, hogy a 2700 kalória napi átlagot az emberiségnek mindössze 28 százaléka kaphatja meg. Ez azt jelentette, hogy nem egészen fct évvel a háború után — mindenekelőtt az elmaradott országokban — az emberiség többsége számára nem lehetett biztosítani a háború előtti Jjalóriaátlagot Az ENSZ-bizottság tavalyi statisztikai áttekintése nyolcvan országban vizsgálja a kérdéses mutatók fejlődését. Megállapították, hogy az emberiség élelmiszerkészlete a háború előtti állapottal összehasonlítva általában mintegy 6 százalékkal emelkedett, ez az emelkedés azonban nagyon aránytalanul oszlik meg az iparilag fejlett és a fejlődésben levő országok között. Míg ebből a szempontból az ún. magas kalőriafogyaszj^sú területeken (Európa, Szovjetunió, Észak-Amerika és Óceánia) az említett időszakban 20 százalékkal növekedtek az élelmiszerkészletek, addig az ún. alacsony kalóriafogyasztású területeken (Távol-Kelet, Közel-Kelet, Afrika és Latin-Amerika) a készletek pövekedése alig észrevehető. A gazdaságilag elmaradott országokban tehát (az emberiségnek több mint 71 százaléka) jelenleg a világ élelmiszerkészletének alig 43 százaléka található, míg az iparilag fejlett területek (az emberiség nem egészen 29 százaléka) az élelmiszerkészletek több mint 57 százalékával rendelkeznek. Ez a különbség nemcsak a mennyiségi mutatókban tükröződik, azaz a táplálék kalőriaértékében, hanem minőségi szempontból is. A fentiek alapján csupán azt számíthatjuk kl, hogy a gazdaságilag elmaradott országokban egy ember napi kalóriafogyasztása ezer kalóriával kevesebb, mint a fejlett országokban. Öriási a különbség az állati fehérjékkel kapcsolatban is. Ilyen körülmények között a gazdaságilag elmaradott országok lakosságának mintegy 20 százaléka r o s zszul, közel 60 százaléka pedig nem kielégítően táplálkozik. Ez azt jelenti, hogy az emberiségnek csaknem fele éhezik. Az ínség mindenekEgyre szélesebb körben érvényesítjük a társadalmi ellenőrzés elvét Minek szerelnek egyes utcai automatákra tükröt? — Hogy meglássuk benne, kik rontják el a szerkezetét. Célunk: a vevő elégedettsége Miért bővítik az önkiszolgáló boltok hálózatát? — Hogy megkíméljék a vevőt az elárusító udvariatlanságától. Oj alapokra helyeztük a turistaforgalmat Melyik napjaink legzseniálisabb felfedezése? — Az, hogy az ember nemcsak akkor hajt hasznot, ha dolgozik, de akkor ls, ha üdül. Behozzuk a lemaradást Miért nem fagyott be a Duna az idén Bratislavában? — Mert tavaly a „jégtermelést" magasan túlteljesítette, s a bővített újratermelés törvényét nem érvényesíti következetesen. — él Ez is indok előtt a volt gyarmati területekre jellemző. E megállapítást kézzelfoghatóan bizonyítja a burmai háztartások kalóriafogyasztását bemutató felsorolás. Ezek szerint a burmai háztartások 26 százalékában a napi átlagos kalóriafogyasztás alig 2100 kalória, 55 százalékban fogyasztanak 2100—2900 kalóriát, és mindössze a háztartások 5 százalékában beszélhetünk 3700 kalóriaértéken felüli fogyasztásról. Hasonló a helyzet Indiában, Pakisztánban és Ceylonban, nem kételkedhetünk tehát az ENSZ-szakértők véleményében, mely szerint a gazdaságilag fejletlen országok 500 millió lakosa nem kielégítően táplálkozik. Csak az indiai háztartások 60 százalékában táplálkoznak jóval gyengébben, mint az angliai átlag alsó határa. Az ENSZ számítása szerint az elmaradott országokban tapasztalható állandó éhínség orvoslásához 60 millió tonna állati termékre, 50 millió tonna gyümölcsre és zöldségre, valamint 5,5 millió tonna zsiradékra és olajra lenne szükség. Az emberiségnek azonban nem lehet elsődleges gondja a Föld lakosságának felét gyötrő ínség megszüntetése. Olyan feltételeket kellene teremtenünk, amelyek biztosítják a világ folytonos élelmiszerellátását. Mivel az élelmiszerszükséglet szorosan összefügg az emberiség szaporodásával, nem árt, ha ebből a szempontból is elgondolkodunk az említett problémákkal kapcsolatban. Az ENSZ legújabb számításai szerint az alacsony kalóriafogyasztású területeken 2000ben 5689 millió ember él majd, a magas kalóriafogyasztású területeken pedig 1352 millió. A várható szaporulatnak megfelelően természetesen növekszik az élelmiszerszükséglet is. Kielégítésére a gabonaféleségek 130 százalékos, az állati termékek készleteinek pedig 480 százalékos növekedésére lenne szükség. A fentiekből kitűnik, hogy a következő négy évtized alatt a Föld lakossága csupán megkétszereződik, az állati eredetű termékek előállításának azonban meg kellene ötszöröződnie. Olyan társadalmi rendszerben, ahol egyik ember a másik nyomorúságán gazdagodik meg, ez megoldhatatlan feladat. Érthető, hogy a felsorolt számadatok borúlátóvá teszik a nyugati világ „Ideológusait", akik modern köntösbe öltöztetik a felélesztett Malthus elméletet. Azonban az új köntös alól is kilóg a lóláb, vagyis az elmélet — akár a múltban — napjainkban is nélkülözi a tudományos alapot. A haladó szellemű tudomány már száz évvel ezelőtt mint antihumánus téveszmét elvetette Malthus tételeit. A tudomány szerint az emberiség nemcsak elkerülheti az éhínséget, hanem mindörökre száműzheti fenyegető rémét, mert elegendő mezőgazdasági termelőeszközzel — termőfölddel rendelkezik. Az emberiség ugyanis jelenleg 400 millió hektár földet müvei meg, ami földgolyónk megművelésére alkalmas területeinek csupán 10 százaléka. Egyelőre nem is szükséges a mezőgazdasági területek külterjes növelése. K. M. Malin szovjet szakértő szerint a jelenleg megművelt mezőgazdasági területek — ha mindenütt korszerűen gazdálkodnak, több mint kilenc milliárd embernek nyújtanának elegendő élelmet (csaknem három milliárddal többnek, mint amenynyíre 2000-ben lehet számítani). Malin továbbmenve fantasztikus következtetést von le: ha teljes mértékben fel tudnánk használni a napenergiát, a tengerek gazdagságát, a világ társadalmi rendszereinek alakításával a jövőben 13 billió ember megélhetését biztosíthatnánk. Ma még messze vagyunk attól, hogy szolgálatunkba állítsuk a Napot és a tengereket. Egy azonban már ma időszerű: a világ szociális helyzetének megváltoztatása. Ne fordulhasson elő, hogy míg az emberiség egy részét éhínség pusztítja, addig a másik része dúskál minden „földi jóban'. I. M. Elkészült az eisfi csehszlovák o k t a t 6 g é p. A gép ismerteti a növendékekkel az előírt tananyag rövidített tartamát, s egyidejűleg vizsgáztat is. A diák gombnyomással válaszol a feltett kérdésekre. Képünkön: Buňata, Stepán és Tuma mérnökök — az oktatógép szerkesztői alaposan szemügyre veszik alkotásukat — a KP II védjegyű gépet. (J. KruliS — CTK — felvétele) Víz alatti turisták a MEZOSZKAFON Milyen meglepetéseket tartogat a lausannei nemzetközi kiállítás? Az idén nyáron eredeti megoldású tengeralattjárót szándékoznak vízre boácsátani a Genfi-tavon. Utasai turisták lesznek, akiknek nem mindennapi lehetőségük nyílik arra, hogy a víz alatti világ szépségeiben gyönyörködjenek. Valamennyi nemzetközi kiállítás valami újat, eredetit hozott magával. Az Eiffel-toronynak, az Atomiumnak és az épülő Lunospherának van azonban egy közös vonása: az a mérnöki elképzelés, mely kifejezi az ember felfelé, egyre magasabban az ég felé törő vágyait. A Svájcban megnyíló idei lausannei kiállítás csodája — az előbbiektől eltérően — nem az ég felé, hanem ellenkező Irányba fordítja az ember alkotó képzeletét. Ez a csoda a Mezoszkaf lesz, olyan kis tengeralattjáró, amely a Genfi-tó vizében az Eiffel-torony magasságának megfelelő mélységben fog közelekdni. A Mezoszkafnak mint sajátos víz alatti helikopternek gondolata Jacques Piccard feltalálótól származik. Műszaki előnyeit tekintve a Mezoszkaf a technika számos Ismert vívmányát túlszárnyalja. Ezer, sőt talán kétezer méter mélyre is lemerül, míg a háború előtti tengeralattjárók csak száz méter mélyre, a jelenlegi „titkos* 5 merülő hajók pedig legfeljebb 300 méter mélyre merülnek. A Mezoszkaf főleg abban különbözik' a tengeralattjáróktól, hogy nem háborús célokat, hanem kimondottan békés célokat szolgál, küldetése: turisták sétahajózása a víz birodalmában. Egy közönséges tengeralattjáró az erős fegyverzeten kívül jelentős mennyiségű fűtőanyagot és élelmiszert visz ma* gával. Ezzel szemben a Mezoszkaf tátong az ürességtől: 18 m hosszú és 3 m átmérőjű testének vízkiszorítása 160 tonnának felel meg, az utasok ä műszaki berendezéssel együtt csak 24 tonnát nyomnak. A többi a test és 3 külső ballasztok súlya. A Mezoszkaf 4 cm vastag hajőburkolása lehetővé teszi, hogy olyan! mélységekbe is leereszkedhessék, ahová hadihajók soha sem juthatnak el, A Figaro nyomárt KALOZOK A XX. SZAZADBAN BÁRMILYEN hihetet- KONZERVÁLT lenül hangzik, mégis KÖZÉPKOR így van: a Csendesóceán térségében nehe- j fl k j rabnökke l zen megközelíthető, se- gz ázgial kén k h á. kély vízu szigetek vilá- remel t_ j ez akkor ^anma is dívik a ka- m a már 1964-et lás pedle nľáraxx" írunk! A he l^ e t század második fejében sem válto z°«járunk. Persze a modern kalózokat ne képzeljük el a kalandremert például 1963 óta jó tíz év alatt 120 japán kereskedelmi és utasszállító hajó tűnt el nyomtagények verös sapkájú, i a nul. Személyzetüknek bekötött félszemű mar- cs ak egyharmada tért cona tengeri farkasai- vissza — hoszú viszonként. Nem. Legtöbbjük tagság után — az anyakifogástalan „gentle- országba. A többit a man", fényűző szálló- kalózok vagy megölték dákban lakik. Rendsze- vagy rabszolgaként elrint itt szemelik ki ál- adták. Ez csak japán dozataikat és a légkor- vesztesége, hol van még szerűbb műszaki vívmá- a többi hajó? nyokkal rendelkez- NEMRÉGEN eltűnt a no k • • • Hella nevű angol oceA csendes-óceáni ka- ánjáró gőzös. Nem tudlózkodásnak régi ha- ták mire vélni, vajon gyományai vannak. Már tengeri vihar áldozata időszámításunk előttlett-e vagy mitörténhe1100-ban virágzott ez tett vele, mert nem az „iparág", a kalózok kaptak róla hírt minda Dél-kínai-tenger vl- addig, amíg kézre nem zein aranyat, drágakő- került a Sulu-szigetek veket, bíborkelmét, ká- környékén garázdálkobítőszereket, később dó néhány elővigyázatfegyvert és gyógyszere- lanabb kalóz. Vallomáket zsákmányoltak, és saikból kiderült, hogy a természetesen, ily mó- Hella gőzöst a Sulu-szigetek közelében tervszerűen kézre kerítették, kifosztották, a személyzetet és az utasokat két nő — Christine Morton és Ann Mackorman kivételével — legyilkolták. Mindkettőjüket rabszolganőként fogva tartják az egyik elhagyott szigeten. A Sulu-szigetek kalózai előnyben vannak a fülöp-szigeti, indonéz, kínai, japán, sőt amerikai és angol hivatalokkal szemben, mert bázisaik kopár, jelentéktelen, lakatlan szigetek, amelyek a részletes térképeken seni szerepelnek. Bandáikat nagyszerű megszervezték, kitűnő kémszolgálattal rendelkeznek. Újabban a környékbeli szigeteket is megtámadják. Rendszerint éjjel törnek be és asszonyokat rabolnak. Mire riadőzzák a parti őrségetj az éj leple alatt a kalózok már tovább álltak. A XX. SZÁZAD késel romantikája? Nem, konzervált középkor! (A Welt der Arbelt nyomán). — Minden 30 kilométer után tankolni kell .. (Repetto) A STOCKHOLMI labdarúgó VB döntőjében a változatosság kedvéért a brazil csapat 5:1 arányban valósággal lehengerelte a házigazda svédeket, és újra megkezdődtek a találgatások, vajon ajzószer serkentette-e a győzteseket, vagy titokzatos pszichológusok mesterkedése!? Azóta már túl vagyunk a chilei világbajnoki döntőn is, ahol újra a brazilok győztek, s a győzelem után annak valóságát senkisem vonta kétségbe, nem tartotta rendkívülinek, de az a „pszichológus-eset" még csiklandozta a kedélyeket. Sokan állították, hogy hipnotizálták a játékosokat. Ilyesmit kapott szájra a hír az ausztrál úszók párját ritkító sikersorazata után is. A kontárkodók latolgatásai sehogysem oldhatták meg ezt a kérdést. Végre akadt egy szakember, aki alapos hozzáértéssel 'fogott a dolog nyitjának megkereséséhez. A. S. P un 1 szovjet sportpszichológusról van sző, akinek a következő kérdést tették fel: Ismeretes-e már valami a brazil pszichológus munkájának lényegéről? Tudomásom szerint eddig kézzelfogható, biztos adatot nem sikerült szereznie senkinek. Véleményem szerint olyan rendkívülien képzett pszichológusról van szó, aki alaposan Ismert a brazil csapat minden Játékosát. Ennek alapfán a lehető legnagyobb mértékben és hipnózis A LÉLEKTANI TÉNYEZŐK BEFOLYÁSOLJÁK A SPORTOLÓK TELJESÍTMÉNYEIT • MINEK KÖSZÖNHETI SIKEREIT A VILÁGBAJNOK BRAZIL LABDARÚGÓ VÁLOGATOTT? • A. S. PUNI, SZOVJET PSZICHOLÓGUS NYILATKOZIK Amikor az emlékezetes berni labdarúgó világbajnoki döntőn 2:Q-ás magyar vezetés után a nyugatnémet csapat 3:2 arányban győzött, egyremásra láttak napvilágot olyan hírek, hogy a diadalmas együttes játékoséi ajzószereket kaptak. A vélemények tömkelege hangzott el és jelent meg a sajtó hasábjain. Az eset felkavart hullámai csak nagysokára csitultak el. tud hatni ráfuk. Bizonyára alapos ember lehet. Munkáját tervszerűen végzi és az eredményeknek meg ts kellett mutatkoznia. Az a véleményem, hogy hamarosan szakavatott, erre a célra rendkívül alkalmas szakemberek Jognak foglalkozni az élsportolókkal és a csapatokkal, különös tekintettel az egyes világbajnokságokra és olimpiai küzdelmekre. Általánosan ismert tény, hogy a lélektani tényezők nagy mértékben befolyásolják a teljesítményeket. Fel lehet-e használni a hipnózist a sportban? — Le kell szögeznem, hogy a hipnotizálás meg nem engedett eszköz. Ennek ellenére egyik-másik hipnotikus állapot kedvező hatású lehet a szervezet gyorsabb felújulására, vagyis a nagy teljesítményt nyújtó sportoló lényegesen hamarabb kipihent a hatékony edzés okozta fáradalmakat. Elárulhatom, hogy egy ideig nálunk is kísérleteztek a hipnózissal, de hamarosan betiltották. Van-e olyan képességprőba-repect, amely hü képet nyújt a pszichikai felkészültségről? — Először is tudnunk kell, hogy a pszichológia nem jövendőmondás. Mi csupán a lényeges Jelenségeket figyeljük, igyekszünk azokat összpontosítani és általuk valamilyen törvényszerűségekre következtetni, tgy olyan Ismeretek birtokába juthatunk, amelyek vezetőnek és versenyzőnek egyaránt hasznára válhatnak. Ilyen például a reakcióképesség próbája, bá ez nem pszichológiai eset. Ezzel szeri ben az asszociáció már pszichológic tényező. Ez főleg abból áll, hogy versenyző egy-egy szó hallatára azor nal megmondja, mit gondolt. A feleli gyorsaságából és értelméből sok mii denre lehet következtetni. Ez a prób a többi között a birkózóknál mutathe fel jelentős sikereket. Eddig a neves szovjet pszlchológt fejtegetései. A serkentőszerek használatát álti Iában tiltják és a sportszerűséggi össze nem egyeztethetőnek tartják, c a pszichológus-segítség blzonyái mindenütt kapóra Jön. Ma már minden világversenyen eg' re több és Jobban felkészült verseny: áll rajthoz. A győzelem mindig neh zebb lesz. Csupán a testileg-szellem leg tökéletesen felkészült verseny: érhet el figyelemreméltó eredmény Nemegyszer lehettünk tanúi olyan j lenségnek, hogy az edzéseken, a jelei téktelen versenyeken nagyszerűe szereplő, világrekordokat döngető i döntögető versenyző akkor mond cs döt, mikor a legnagyobb szükség le: ne képességei bebizonyítására. Vél ményünk szerint különösen ilyen es tekben, de egyébként Is nagyon mt kell szívlelni és nálunk ls bevezet mindazt, amiről A. S. Puni oly érd kesen nyilatkozott. Z, űg SZ-0 4 * 1964. február 13.
