Új Szó, 1964. február (17. évfolyam, 32-60.szám)

1964-02-15 / 46. szám, szombat

Á Nemzetgyűlés alkotmányjogi bizottsága a lakásgazdálkodásról tárgyalt (CTK) — A lakásgazdálkodásról . szóló törvényjavaslat vitájának alapja Zdena Dohnalová képviselőnek, valamint Štefan Gašpariknak a helyi gazdálkodás fejlesztési központja elnöké nek beszámolója volt. Dohnalová képviselő rámutatott a lakásalap eddigi egyenlőtlen elosztására. 1 235 000 család él olyan laká sokban, ahol 1 személyre 8 négyzetméternél kisebb lakterület jut, emellett a családok 3,3 százaléka egy helyiségből álló lakásban szorong. Nagy számban vannak nálunk túlméretezett lakások is. Az ú] törvényjavaslat célja, hogy megszüntesse ezeket a nagy ellentmondásokat. A javaslat alapján csökken a lakások túlméretezettségének felső határa. A lakterület eddigi kétszerese helyett csak másfélszerese lesz. A túlméretezett lakások száma ezzel az eddigi 30 000-ről 130 000-re növekszik, de nem tékintik túlméretezettnek a kellően fel nem szerelt és mellékhelyiségek nélküli lakásokat. A törvényjavaslat továbbá azt az elvet tartalmazza, hogy a nemzeti bizottságok által kiutalt lakásokat elsősorban a kisebb Jövedelmű többgyermekes családok kapják. A törvényjavaslat meghatározza továbbá, hogy a családi ház legfeljebb 5 lakóhelyiségből állhat, összesen 120 négyzetméternyi alapterülettel. A túlméretezettségről szóló rendelkezés érvényesítésével mintegy 135 ezer komoly lakásproblémát lehet megoldani. A törvényjavaslat újonnan rendezi a bíróságok és a nemzeti bizottságok hatáskörét a lakáshasználat jogának megszüntetésében A nemzeti bízott ság a lakáshasználati Jogot megszüntetheti: ha túlméretezett lakásról van szó, közérdekből, a családi ház tulajdonosának javára, ha a lakó jogelle nesen költözött be. A nemzeti bizottság döntését a jövőben nem kell a bíróságnak megerősítenie. Szigorúbban fognak fellépni azokkal szemben, akik csak azért vállaltak munkát kulcsfontosságú ága zatokban. hogy vállalati lakást kapjanak, s azután más munkahelyre mennek dolgozni. Ilyen bérlőnek a Jelenleginél rosszabb lakást is lehet kiutalni. Ez érvényes azokban az esetekben ls. ha a lakás használója nem fizet lakbért, vagy durván megsérti a szocialista együttélés szabályait. A lakáskérelmezők névsorának öszszeállításakor újonnan állapítják meg a sorrendet is. A nemzeti bizottságok e névjegyzéket hat, a vállalatok 3 hó napra állítják össze. Az 5000 lakoson felül! községekben csak azt lehet be írni e Jegyzékbe, aki állandóan ott dolgozik A vita után az alkotmányjogi bízott ság a lakásgazdálkodásról szóló törvényjavaslatokat Jóváhagyásra Java solta a Nemzetgyűlésnek. Hozón k kezelt az uruguayi külügyminisiler (CTK) — Václav Dávid külügyminiszter meghívására dr. Alejandro Zorrilla de San Marin uruguay külügyminiszter feleségével és fiával tegnap ötnapos látogatásra Prágába érkezett. Dr. Alejandro Zorrilla látogatásának cáya, hogy tárgyalásokat folytasson arcseüjffilovák kormány képviselőivel a jjrétprszág közötti baráti kapcsolatok tajrtStibiejlesztéséről. A ruzynái'repljlőtéren az uruguayi vendéget tfáclav Dávid külügyminiszter és Alüis Hl«ch, a külkereskedelmi miniszter helyettese és a két minisztérium felelős dolgozói üdvözölték. A fogadtatáson jelen volt Marcos Brondi, Uruguay prágai ügyvivője is. Jelen voltak továbbá Brazília, Kuba és Mexikó nagykövetei, Argentína és Bolívia ügyvivői, valamint Kolumbia főkonzulja. Az uruguayi külügyminiszter ellátogat több üzembe, megismerkedik né pünk életével és munkájával, s megtekinti fővárosunk történelmi nevezetességeit. A közlekedésügyi miniszter kollégiuma megvitatta a vasúti szerencsétlenségek okait A közlekedésügyi miniszter kollégiuménak legutóbbi rendkívüli ülésén a vasúti dolgozók részvételével a vasúti közlekedésben előforduló balesetek és szerencsétlenségek okairól tárgyaltak. A csehszlovák vasutakon a balesetek és a selejt száma múlt év decemberéhe? viszonyítva ez év januárjában újból nö vekeiiett. A szerencsétlenségek oka 85 Csehszlovák—néniét gü-dasági tárgyalások Prágában (ČTK) A csehszlovák—német gaz dasági és tudományos műszaki együtt működési bizottság két csoportjának elnökei — František KrajCír csehszlo vák miniszterelnök-helyettes, és dr. Günter Mittag, az NSZEP KB titkára, csütörtökön Prágában tárgyalásokat folytattak. A bizottság ülésének előkészítésével kapcsolatban a két elnök eszmecserét folytatott az időszerű kérdé sekről s a további években az együttműködés fejlesztését érintő munkák ról. százalékban különféle műszaki hiba voli, elsősorban a vasúti szerelvényekben lévő hibák. A nagy balesetek 35 százalékát a közlekedést előírások megsértése okoz ta. A szállítások biztonságát Illetően legrosszabb a helyzet az észak nyugati vonalon. A miniszter kollégiuma ugyancsak megtárgyalta a Zákolany-ban történi vasúti szerencsétlenség okait. Jellemző, hogy a szerencsétlenség akkor történt, amikor a Kralupy nad Vltavou—Kladno Dubi vonalon nehézségekbe ütközött a forgalom lebonyolítása. Azokon az álló másokon, ahol a félreállított vagonok várakoztak, a forgalmat többnyire egyet len sínpáron bonyolították le. A szerencsétlenség okainak boncolásakor Ismét megmutatkozott, hogy az Illetékesek megsértik az előírásokat, sőt, egyes ese fekben nyilvánvaló, hogy nincsenek ezek kel tisztában. A miniszteri kollégium a továbbiak ban a helyzet javítását célzó intézkedésekről tárgyalt, amelyeket a szeren csétlenségek elkerülése végett a vasúti állomások dolgozóinak következetesen be kell tartaniuk. •k Lazaro Pena, Kabát Dolgozók Forradalmi Központjának főtitkára tegnap felkereste František Zupkát, a KSZT elnökét. A KSZT elnöke ugyancsak tegnap fogadta a \nn(;?ue!a> Dolgozók Egységes Központjának képviselőjét is. Á nemzetek tudományos kézfogója A Csehszlovák Tudományos Akadémia kiadóvállalata kezdeményezésére a tegnap Prágában „Akadémia 84" címen megnyílt kiállítás — Csehszlovákia, a Szovjetunió, Bulgária, Magyarország, az NDK, Lengyelország és Románia részvételével — a szocialista tábor államainak a tudomány terén eíért oddígi sikereit mutatja be. A csehszlovák—szoviet barátsági szövetség termeiben megrendezett nemzetközi kiállítás több mint 1500 különféle világnyelven kiadott könyv és folyóirat seregszemléje Hasonló nagyszabású tudományos kézfo^óru eddig még nem került sor nemzeteink között — jelentette ki Macek akadémikus — Terveink értelmében ezentúl minden évben felsorakoztatjuk az akadémiai könyvkiadóvállalatok újdonságait Ehhez más államok is csatlakozhatnak tudományos irodalmukkal. Az ' Akadémia 64 nemcsak a szocialista tudomány sikereii tükrözi, hanem az Irodalomban kifejezésre juttatott ismeretek forrása ls. A szocialista államok tudományos irodai mát ugyanis a kommunizmus építőin kívül más országok tudósai Is elisme rik „Az ismeretterjesztő könyvek és folyóiratok a nemzetközi együttműkö dés, a békés együttélés és a megértés közvetítői — folytatta szavait az akadémikus Hiszen a szocialista tudósok munkáit ma már minden nyelvre le fordítják és a nyugati államok szakemberei is nagy érdeklődéssel tanulmányozzák azokat A világ minden ré szébe exportált szocialista tudományos irodalom átlépi az országhatáro kat, hogy általános értékű ismeretek kel gazdagítsa ez emberiséget. A Csehszlovák Tudományos Akadé mla könyvkiadóvállalata az elmúlt tíz évben több mint 1600 művet és kö rüibelül 4000 folyóiratot adott ki öt és fél millió, illetve 13 és fél millió példányszámban. A szlovák tudósok is gyorsított ütemben hozzák be a múlt mulasztásait. Figyelemreméltó ered tnényeket érnek el különösen a tár sadalomtudományban, a mezőgazdaságban és az orvostudományban. A Szlovák Tudományos Akadémia könyv kiadóvállalata eddig körülbelül 900 művet adott kl évi 100 000 példány ban. 28 folyóirata évente mintegy 300 ezer példányban jelenik meg. A többi állam tudományos akadé miájának könyvkiadóvállalatai a vi láguyelvekre lefordított műveik sze melvényeivel a legkorszerűbb tudo mányos irodalmukról tesznek tanúbzonyságot. —km Napjaink feladata a mezőgazdaság belterjességének fokozása (Folytatás az 1. oldalról) nak évente átlag csaknem kilenc millió tonnával kell növekednie. „Ez anynyit jelent, hogy évente annyi műtrágya gyárat helyezünk üzembe, mint amennyit a szovjet uralom első negyven éve alatt helyeztek üzembe." N. Sz. Hruscsov ezután a tőkés országok egyes politikusainak azzal az állításával foglalkozott, amely szerint állítólag „a szovjet gazdaság nem képes teljesíteni a vegyipar fejlesztésének kitűzött programját", mert a legfejlettebb kapitalista országok közül egyik sem tudta elérni a vegyipar fejlesztésének ilyen ütemét oly rövid Idő alatt. Hruscsov elvtárs kijelentette: „A Szovjetunió azonban nagy szocialista ország, a nagy Lenin országa. Népünk számára, a hősies munkásosztály, tudósaink, mérnökeink és technikusaink számára a nagy vegyipar kiépítésének programja teljesíthető. E program már megvalósul az embermllliók munkájával, s egész biztos, hogy teljesíteni fog juk". A kemizálás, az öntözés és a gépe sltés fejlesztése alapján rövid időn belül meg kell kétszerezni, sőt háromszorosára kell növelni a mezőgazdasági termények hozamát. „Ez nem könnyű feladat. Néhány évvel ezelőtt, nem lettünk volna képesek rá, de ma számunkra teljesen reális. A vegyipar fejlesztésével létrejönnek a feltételek ahhoz, hogy biztosítsuk az ország szükségleteinek teljes kielégítését a legértékesebb termékekkel." Nyikita Hruscsov adatokat sorolt fel a szovjet mezőgazdaság termelés gazdasági alapjának megváltozásáról, ami lehetővé tette a mezőgazdasági termelés belterjességének kitűzését. 1953-ban a Szovjetunióban 1 200 000 traktor volt, 1962-ben 2 600 000, s a gabonakombájnok száma ezekben az években 318 000, illetve 533 000 volt, a gépkocsiké 424 000 és 900 000, a villanyáramfogyasztás pedig 2,7 milliárd kilowatt óráról 14 milliárdra emelkedett. „Kádereinknek tudatosítaniok kell, hogy a mezőgazdaság gépesítése, villamosítása és kemizálása döntő előfeltétele a munkatermelékenység fokozásának, a mezőgazdasági termelés növelésének." Jelentősen megnövekedtek a mező gazdaságban az állami beruházások amelyek 1953-ban 985 millió rubelt, 1963-ban pedig 5,1 milliárd rubelt tettek ki. A kolhozok bevétele 3 mii liárd 830 millió rubelről 16 milliárd rubelre emelkedett, a kolhozok oszt hatatlan alapjai 544 millió rubelról 29 milliárd 900 millió rubelre növekedtek. 1953 ban a kolhozparasztoknak pénzbeli munkadíjazás címén 1,6 milliárd rubelt, 1963-ban pedig 7,2 mii liárd rubelt fizettek ki. „Ezen az alapon mosl kitűzhetjük napjaink feladatát, — a mezőgazdasági termelés belterjességének fokozá,sát." Az SZKP KB első titkára hangsúlyozta a szakosítás és a gazdálkodási lehetőségek helyes felhasználásának jelentőségét Példákat sorolt fel arra. hogy az ésszerű szakosítás alapján meg lehet szervezni a belterjes mezőgazdasági termelést. Az állattenyésztési termelés hasznosságának fokozása elképzelhetetlen a takarmánynövények, főként a kukorica és a cukorrépa gazdag hozamai nélkül. De nem engedhető meg, hogy az alapelveket elferdítsék. A kolhozparasztoknak maguknak kell eldönteniük, mennyi kukoricát és más takarmánynövényt fognak vetni, hogy takarmányt biztosítsanak a fejlődő állattenyésztés számára. Azokat a növényeket kell ültetni, vetni, amelyek a helyi feltételek között a legértékesebbek. Nyikita Hruscsov rámutatott az öntözéses gazdálkodás terén folyó nagy arányú munkákra és hangsúlyozta, hogy már ma gondolni kell a lettországi, ukrajnai belorusz, észtországi földek, valamint az OSZSZSZK északnyugati területeinek talajjavítására. A mezőgazdaság intenzifikálása fokozásánál fel kell használni a testvéri szocialista országok valamennyi értékes és hasznos tapasztalatát, gondosabban kell tanulmányozni a tőkés országok mezőgazdasági termelését és a tudományos ismereteket. „E kérdésekben nem szabad nemzeti határaink mögé zárkóznunk Azt mondhatjuk, hogy a tudomány lénye généi fogva internacionális, valamennyi országban fejlődik. Mind a szocialista, mind a kapitalista országok nagy sikereket értek el a tudo mány és a technika fejlesztésében Ezért nem lehet elszigetelődni és el zárkózni Ostobaság volna nem tanulmányozni a külföldi tudományos sí kereket csak azért, mert kapitalista rrszápbsn érték el." „Vlagyimir Iljics Lenin nem tartót ta meg nem felelőnek azt. hogy ta nuljunk a kapitalistáktól. Ellenkezőleg, felszólított erre, azt tanácsolta, hogy mindazt, ami értékes, amit a kapitalista országok tudománya és gyakorlata elért, használják fel a szovjet gazdaság fejlesztésére. Nyikita Hruscsov köszönetét fejez te ki Rosswell Garst amerikai farmer leveléért, amelyet február 13-án közöltek a szovjet sajtóban, s azt mon dotta, hogy Garst úrnak Imponál a vegyipar rohamos fejlődése és a Szov jetunió sikerei a hibridkukorica vető mag termelésében. Garst úr a Szovjetunióban tett második látogatása alkalmával látta a szovjet kukoricát, s azt mondotta, nem fog többé rábeszélni bennünket, hogy amerikai hibridkukorica vetőmagot vásároljunk. Kijelentette: „Önök jó hibrideket nemesítettek és 'üzemeket építettek a vetőmag csiszolására. Gyors eredményt értek el. Az Amerikában vásárolt kalibráló üzemeket tökéletesítettük, s Garst véleménye szerint most jobbak, mint az amerikaiak. S ez igaz is." A jó gépeket tekintet nélkül arra, hogy szocialista vagy kapitalista országban gyártották, sikeresen fel lehet használni a szocializmus és a kommunizmus építésében. A pártnak és valamennyi mezőgazdasági dolgozónak figyelmet kell szentelnie a gabonatermesztés fokozásának. A szemes termények felvásálását 1964-ben 4,1 milliárd púdra kell növelni. Sok köztársaságban a termés azonban még nagyobb mértékben növelhető. Az országban létrejöttek a feltételek a cukorrépa termesztés lényeges növelésére és a lakosság jobb cukorellátására. Az egy lakosra eső cukorfogyasztás az 1952. évi 16,3 kg-ról 1963-ban 31,5 kg-ra emelkedett. Most biztosítani kell, hogy egy lakosra 40— 42 kg cukor jusson. A plenáris ülés résztvevői hosszantartó tapssal fogadták azt a bejelentést, hogy Kuba a hosszúlejáratú megállapodás alapján a közeljövőben évente 5 millió tonna cukrot fog szállítani a Szovjetuniónak. A mezőgazdaság továbbfejlesztésének egyik legfontosabb tartaléka a lemaradozó kolhozok felemelése a legkiválóbbak szintjére emelése. Ebben az irányban már számos lépés történt s a lemaradó kolhozok száma Jelentősen csökkent. Nyikita Hruscsov a továbbiakban az ipar munkájáról és a népgazdaság tervezéséről beszélt. Rámutatott, hogy a hétéves terv feladatait sikeresen teljesítik. A kapitalista világ, az Amerika! Egyesült Államok már látják, hogy a szovjet ipar számos ágazatban utoléri, sőt meg Is előzte az Egyesült Államokat. Nyikita Hruscsov kinevette az USA központi hírszerző szolgálatának (C1AJ hazug „dokumentumát". A CIA ebben a hamisítványban azt állítja, hogy a Szovjetunió gazdasági fejlődé sének üteme lassúbb, mint az USA-é, s az utóbbi két év alatt nem egészen 2,5 százalékot tett kl. Az amerikai kémek igen kevés szakértelemmel működtek s még a burzsoá sajtó ls kinevette őket. Nyikita Hruscsov rámutatott a szovjet és az amerikai gazdaság növekedésének tényleges ütemére, s azt mondotta, hogy a Szovjetunió Ipari termelése az utóbbi két évben 19 százalékkal növekedett. A Szovjetunió ipari termelése két év alatt 171 százalékkal emelkedett, míg az USA-é 36 százalékkal. Az anyagi termelés valamennyi ágában a nyersanyagtermelés a Szovjetunióban 127 százalékkal, míg az USÁ-ban 33 százalékkal növekedett. 1963-ban a Szovjetunió termelése az amerikai Ipar termelési terjedelmének már csaknem 65 százalékát tette kl, míg két évvel ezelőtt a szovjet Ipar! termelés volumenje az amerikai termelésnek csupán egyharmada volt. Nyikita Hruscsov számadatokat sorolt fel, amelyek azt bizonyítják, hogy a Szovjetunióban az acél, a cement és néhány más termék gyártásának és a kőolajfejtésnek gyarapodása az ab szolút mutatókban is magasabb, mint az USA-ban. Hruscsov elvtárs rámutatott, hogy a Szovjetunió ma jelentős további esz közöket fordíthat a mezőgazdasági vegyipar fejlesztésére, és reális lehetősége nyílik a hozamok növelésére, hogy e mutatókban elérje a fejlett nyugat-európai országok színvonalát „Azért beszélek ezekről az országok tói, mert sokkal gazdagabb hozamo kat érnek el, mint az Egyesült Államok." Nyikita Hruscsov cáfolta a szovjet 3llam ellenségeinek azt az állítását, hogy a Szovjetunió állítólag lemond az Iparosításról". „Sohasem tértünk e' a termelőeszközök előállításának fel lesztésétől. Ilvesmtf állítani azt Jelen M, hopy nem értik mejz a szovjet ál lam lénvegét és a kommunista párt politikáját. A vegyipar mindig a nehéziparba tartozott. Pontosabban mondva a vegvipar adja mind « termelőeszközöket, mind a fogyasztá sl cikkeket." A párt továbbra is gondoskodni fog a nehézipar fejlesztéséről, de ezt sohasem tartotta öncélúnak. A kuinmunista párt azért tartotta fontosnak a nehézipar fejlődését, hogy kiépíthesse az ország hatalmas gazdasági erejét, s ezen az alapon emelje a nép életszínvonalát. Nyikita Hruscsov újból hangsúlyozta, hogy tökéletesíteni kell a népgazdaság tervezését, és egyben különös figyelmet kell szentelni a leghaladóbb termelési ágazatok, különösen a vegyipar fejlesztésének. Az SZKP KB első titkára állást foglalt olyan szerv létesítése mellett, amely a tudományos gazdasági problémákkal foglalkoznék, elemezné a tudományos fejlődést, figyelemmel kísérné a tudományos ismeretek legíontosabb területeinek irányzatait és megfelelő áttekintéseket adna a tudományos eredményekről. Azokkal az intézkedésekkel kapcsolatban, melyeket a Szovjetunió a védelemre fordított kiadások csökkentésére tett, Hruscsov koholmánynak minősítette az imperialista ideológusok állítását, hogy a Szovjetunió állítólag gazdasági nehézsége! miatt kénytelen korlátozni a fegyverkezést és fegyveres erőinek létszámát, Ugyanilyen esztelenek azok a kísérletek ls, amelyekkel azt az elméletet Igyekeznek Indokolni, hogy a Szovjetunió állítólag nem képes egyidejűleg fejleszteni gazdaságát és szilárdítani védelmét, s nem képes sikeresen versenyezni a kapitalizmussal. „Mindezek természetesen koholmányok, amelyek arról tanúskodnak, hogy a szocializmus ellenségeit mérhetetlenül nyugtalanítja a Szovjetunió és a szocialista országok rohamos fejlődése, valamint az Is, hogy a szocialista államok ma olyan fegyveres erőkkel rendelkeznek, amelyek — az imperialista hatalmak szakértől szerint — egyenlők a kapitalista világ erőivel. Mi azonban úgy véljük, hogy a mi fegyveres erőink lényegesen hatékonyabbak. Ugyanis mindazok az erők, amelyek a békéért, demokráciáért, szocializmusért, haladásért harcolnak melletünk állnak. A Szovjetunió katonai költségvetésének bizonyos fokú csökkentése mit sem változtat fegyveres erőinek ütőképességén. Ezekre a katonai kiadásokra, amelyeket a felszerelésre és a hadsereg fenntartására fordítunk, feltétlenül szükség van, mert az imperialisták nem hajlandók elfogadni a szovjet leszerelési javaslatokat, s nem hajlanak a megegyezésre. Az, hogy a Szovjetunió bizonyos mértékben csökkenti a katonai kiadásokat és a fegyveres erők létszámát, semmi esetre sem gazdasági nehézségekből fakad, hanem a Józan megfontolás alapján történik, szem előtt tartva a nemzetek közötti békét. Nyikita Hruscsov beszéde zárőrészében hangsúlyozta, hogy a kommunizmus felépítését célzó tervek megvalósításában az SZKP nemcsak belső, hanem nemzetközi érdeket is követ. Hruscsov visszautasította azokat a kísérleteket, amelyek a szocialista országok gazdasági építésének elsőrendű fontosságát próbálták tagadni. Lenin szerint ezeknek az országoknak alapvető politikáját a gazdasági építés határozza meg, s ezzel ténylegesen bebizonyosodik, hogy a szocialista népgazdaság a termelőerők fejlesztésében határozott fölényben van a kapitalista társadalommal szemben. Nyikita Hruscsov az amerikai imperializmus politikáját úgy jellemezte, mint „a nemzetek rendőri elnyomásának, mint a minden újjal és forradalmival szembeszegülő harc politikáját". Az imperializmus e reakciós politikája menthetetlenül halálra van ítélve. Lenini pártunk a szocialista világrendszer, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom, valamint a nemzeti felszabadító mozgalmak és a béke erőinek egységére törekszik. Harcoltunk és továbbra is folytatjuk a harcot a revizionisták, a dogmatikusok, az újdonsült trockisták ellen, akik túl hangos forradalmi frázisokat puffogtatnak az Imperializmus elleni harcról, de akik felforgató tevékenységükkel aláássák a kommunista világmozgalom egységét. Pártunk és népünk nemzetközi kötelességét abban látja, hogy megőrizze a világbékét. Építjük a kommunizmus anyagi műszaki alapjait, és biztosítjuk honvédelmünk erejét. Nyikita Hruscsov ismételten kljelentelte. hogy „a béke megőrzésének egyetlen megbízható és Járható útja a békés egymás mellett élés. Mi ehhez a lenini politikához hívek maradunk .. ." Az SZKP KB első titkára befejezésül még hozzátette: „A kommunista párt szilárd meggyőződése hogv a szovjet nép tudja, hogy hazfitňra milyen óriási történelmi feladat vér. c- h.igy minden erejét latba veti azért r-->í u kommunizmus építésének prcgiamta negvalósuljon." ©I SZÓ 2 * 1964. február IS.