Új Szó, 1964. február (17. évfolyam, 32-60.szám)

1964-02-15 / 46. szám, szombat

Világ -proletárjai, egyesüljetek ! UJSZO SZLOVÁKIA K0MHUNIS1A PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 19B4. február 15. szombat 50 fillér Őrök probléma i j z egyik mátyusföldi faluban éppen az év végi járulékot osztották, /§ amikor betoppantunk a szövetkezeti irodába. Jól megtermett, szélbarnitotia fiatalember vette át a borítékot. Mögötte, illetve mellette ötven év körüli ember állt. Már az ö elszámolása is ott feküdt az asztalon, de ő szomszédja borítékját figyelte. Ajka mozgásáról úgy sejtettük, hogy valamilyen matematikai feladattál birkózik. Megkérdeztük, nem is titkolta. Azt számolta össze, hogy mennyi ís a fiatalember évi jövedelme, ha most a 784 munkaegységre prémiummal együtt több mint nyolcezer koronát kapott. Előlegként pedig tizenhét koronát fizettek munkaegységenként. Saját borítékjában meg sem számolta a százasokat, csak éppen rápillantott, hogy ötezernyolcszázhetven korona lapul benne. — Több mint huszonegyezer korona... — ismételte kétszer ls, majd odafordult a fiúhoz s megkérdezte: — Aztán mennyi lesz már a könyvön? — Jóformán semmi — mondta, s mikor a kérdező hitetlenkedő arcába nézett, magyarázatképpen mosolyogva és leplezetten ts érezhető büszkeséggel tette hozzá: — A jövő héten már be kell fizetni a szövetkezeti lakásra. Háromszobásra... — Ajaj, lakás, — mondta sóhajtva a férji. — Sanyi azért ment Ostravára, mert az anyja nem hagyta békén, menjen, keressen lakásra! Aztán ő is csak azt fújta, hogy nem akarja abban a vályogházban leélni az életét, amelyet még a nagyapja épített. Es... — De hiszen Sanyi többet keres mint én! — Többet... Majdnem annyit, amennyit elkölt, de nem a házra. — Legyintett. Még sokáig nem szakadt félbe a beszélgetés. Hiszen náluk, ahol a kereseti lehetőségre igazán nem lehet panasz, ott ís örök probléma, miért fordít hátat olyan sok fiatal a falunak, a metőgazdaságnak. Örök probléma, és az is marad, mondhatnánk, ha a statisztikai adatokra támaszkodva keresnénk a választ erre a fontos kérdésre. Mert a statisztika azt bizonyítja, hogy legtöbb szövetkezetben nem kisebb, hanem egyre nagyobb számmal jelölik az átlagos életkort. S az országos átlag? Az sem nagyon javuló irányzatú, hacsak be nem számítják a mezőgazdasági dolgozók sorába azokat a fiatalokat is, akik a mezőgazdasági szakiskolákon tanulnak. Igen, tanulnak. Elég sokan. Csakhogy... Az egyik mezőgazdasági technikumban az 1962/63-as tanévben harmincegy fiatal kapta kézbe az érettségi bizonyítványt. Hatan főiskolára, közülük négyen mezőgazdasági főiskolára iratkoztak be, nyolcan a mezőgazdaságon kíviil helyezkedtek el, tizenheten elfoglalták a kifelölt állást. Ez is szép szám. De nem végleges. Egyik mezőgazdasági üzem vezetősége úgy döntött, hogy legjobb lesz, ha a négy éves technikumot végzett lányka a mázsaházban kezdi el pályafutását, ott legalább nem okoskodhat, leméri a mázsálni valót, beírja a megfelelő helyre és kész. Igaz, hogy segédagronómusuk nincs, az is igaz, hogy a mázsálást harminc munkaegységért egy nyugdíjas ls elvégezhetné, de hogyan adjanak egy lánykának, mint segédagronómusnak hatvan munkaegységet egy hónapra, amikor az még a kaszakalapáláshoz sem ért, csak okoskodni tud a műtrágyák meg a vegyszerek fontosságáról. A lányka otthagyta a munkahelyét. Miért? Es meddig tart még ez az állapot? yakran felvetődik ez a kérdés. Egyes esetekben tálán egy kis kárG

öröm ís ott lappang a kérdés hátterében, sejtetvén, hogy no lám, megmondtam én, ezeknek a mai fiataloknak nem kell a munka, szűk nekik a falu, ezek már csak ott érzik jól magukat, ahol korszerű a lakás, van sportolási lehetőség, ahol a klubban nemcsak rádió, televízor, könyvek és újságok vannak, hanem asztaliteniszezni, sakkozni, biliárdozni is lehet. Legtöbben persze nem a mat fiatalságot ostorozó kárörömmel, hanem a mezőgazdasági termelés jövőfét féltő szorongással vetik fel a kérdést: mikor fordul már a falu fiatalsága arccal a mezőgazdaság felé, mikor bocsátják már le a horgonyt a faluban, a falujukban? A kérdésre nem a statisztika, hanem az élet ad választ. Jelenleg ugyan még fehér holló, mégis tény, hogy egyik másik faluban már az okoz gondot, hogyan biztosítsanak állandó munkalehetőséget a mezőgazdaságban maradt fiataloknak. Nem szeretnék most egyik másik véglettel foglalkozni, még akkor se, ha elvétve bizony ilyen is akad. Ezt a pillanatnyilag kedvezőtlennek mutatkozó helyzetet a mezőgazdaság jövője szinte megköveteli, s a fejlődés meg is oldja a problémát. Mert ugyebár ki kényszerítheti a városban, vagy központi falust iskolában végzett, a mezőgazdaságot választó, szórakozáshoz, sportoláshoz és kulturált élethez szokott fiatalt arra, hogy lemondjon ezekről, a számára már mindennapi szükségletet jelentő igényekről? Kl kívánhatja tőlük, hogy látástól vakulásig robotba legyenek fogva, amikor egy másik termelési ágazatban sokkal jobb feltételek között 6—8 órát dolgozik a fiatal? Hangsúlyozom, ezt a kérdést megoldja a jövő. Már most ís sok helyen bevezették a két műszakos munkát az állattenyésztésben ... De térjek vtszsza a tárgyra, arra, hogyan sikerült egyik másik faluban megnyerni a fiatalokat. Kistárkányban járva talán az a legszembetűnőbb, hogy lépten-nyomon fiatalokkal találkozunk a munkahelyeken. Igen, vannak vagy nyolcvanan az ezerkétszáz hektárnyi területen gazdálkodó szövetkezetben. Igenám! A kelet-szlovákiai kerületben a kistárkányi szövetkezet a legerősebbek közé tartozik, az állandóan dolgozók havi átlagkeresete meghaladja az 1400 koronát. De ennél is lényegesebb, hogy a környéken ők építették és rendezték be az első szövetkezeti klubot, a kulturális élet szervezését, irányítását is ők bízták először jizetett kultúrfelelősre. — Sok baj van a fiatalokkal — így mondta Fazekas Béla, a szövetkezet elnöke. Hogy mi a baj? Mindig követelőznek. Nekik új technológia kell, meg a szövetkezeti lakás, és hiába mutatnak be ők maguk is két-három színdarabot évente, azért az Ifjú Szívek műsorára és a komáromi színház játékára ls kíváncsiak. Sőt, még arra is „rászedik" a magamfajta „öregeket", hogy kimenjen velük a sportpályára, rúgja, üsse a labdát, vagy kezébe vegye a ping pong ütőt. Szóval, ha azt akarja az ember, hogy minden a legnagyobb rendben menjen, akkor hozzájuk kell fiatalodni. Még gondolkodásban ls. Igaz, csak elkezdeni nehéz, azután már ez is megy. tt talán meg is állhatnánk. Nem elég a mai fiatalokat mindig csak /

' korholni, meg is kell őket érteni. A falust élet feltételeit közelíteni kell a városéhoz. Ehhez nagy szükség van a fiatalokra. A kormány nem fukarkodik az anyagi támogatással. A jövőben még az eddiginél is na gyobb segítséget nyújt a házépítésnél, fizeti a betegszabadságot, a családi pótlékot, támogatja a kezdő szakembereket stb. Anyagi vonalon tehát már megtörténik a közeledés az ipari dolgozók keresetéhez. A többi szükséges feltételt pedig ne hárítsuk másra, azt minden faluban a szülök és gyermekeik, az idősebbek és a fiatalok együttes igyekezetével kell megteremteni. S akkor az ifjúság megnyerése a falura, a mezőgazdaságba nem marad, mert nem ts maradhat örök probléma. HARASZTI GYULA \ Napjaink feladata a mezőgazdaság belterjességének fokozása Hruscsov elvtárs beszéde az SZKP KB plénumán XVII. évf. 46. szám Moszkva (CTK) — A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának plenáris ülésén február 14-én beszédet mondott Nyikita Hruscsov. Többek között a következőket mondotta: „A plenáris ülés határozatai teljes nép megoldja e nehéz, de halaszthamértékben az SZKP XXII. kongresszu- tatlan fontos feladatot, sán jóváhagyott pártprogram teljesíséről hozott fő határozatainak teljesítését." A vegyipar különösen a mezőgazdaságra gyakorolt nagy hatást. A mezőgazdaság kemizálása forradalmat jelent a mezőgazdasági termelésben. .A vegyipar gyors fejlesztésére irá- Míg az USA-ban és más fejlett tőtésére, gazdaságunknak fejlesztésére nyúló intézkedések megvalósítása kés országokban már évtizedek óta Irányulnak, hogy az élelmiszerellátás nagy hatással lesz a kommunizmus folyik a mezőgazdaság kemizálása, a terén kielégítsük a nép növekvő építésének egész folyamatára. Ez a Szovjetuniónak e feladatot körülbelül szükségleteit. A plenáris ülés bebizo- sokoldalúan kidolgozott konkrét terv nyitotta, hogy pártunk és népünk biztosítja az SZKP-nak a kommunlzakarata teljesen egyöntetű, és egy- mus anyagi-technikai bázisa felépítéhangúan támogatják a Központi Bizottságnak a pártprogram teljesítésére irányuló erőfeszítését." A vegyipar gyors fejlesztésének programját — amely méreteit és jelentőségét tekintve páratlan — az egész nép egyhangúan támogatja. Ezt a programot, amelyet két hónappal ezelőtt az SZKP KB decemberi plenáris ülésén hagytak jóvá, minden szovjet ember saját ügyének tekinti. A nagy vegyipar felépítéséért az egész nép harcol s ezért bizonyossággal mondható, hogy a párt vezetésével a 7 év alatt kell teljesíteni. E hét esztendő folyamán a műtrágyagyártás(Folytatás a 2. oldalon) A KÖZTARSASÁGI ELNÖK JOGÁSZAINK KÜLDÖTTSÉGÉT FOGADTA (CTK) — Antonín Novotný köztársasági elnök, a CSKP első titkára tegnap a prágai várban fogadta jogászaink egy csoportját. A beszélgetésen, amelyen részt vettek pártunk és kormányunk képviselői is, az állam- és jogtudomány némm AUTOMATIKUS KIKÖTÖ A TASZSZ hírügynökség közölte, hogy az első szovjet automatikus kikötőt McdvezsegorszkIV^žá&SíSPP^ ban, az Onyega tő partján építik /SW^.ÍÍSK^S fe

l" A

z építkeV- •-SWa^sr 2ést a j

8vfi é

v. ben kezdik meg. A kikötő teljesen antomatikusan fog működni: minden munkafolyamatot gépek végeznek, amelyekre csekély számú alkalmazott felügyel. A kikötőben egy óra alatt 2000 tonna szállítmányt lehet kirakni, berakni. A medvezsegorszki kikötő hajói a Volgán, a Kámán és Donon fognak közlekedni. • AUTÖ — VEZETŐ NÉLKÜL A közlekedésrendészeti csoport tagjának intésére öreg Moszkvics fékezett ls Moszkva határában. De mekkorát bámult a rendőr, amikor csak a hátsó ülésen látott embereket, a kormánykerék mellett pedig senki sem ült. Az egyik utas készségesen megígérte, hogy az út több] részét már a volán mögött teszi meg. A gépkocsi, amely a messzi Sztavropolból jött, megindult a Technikai Műzeum felé. Pjotr Kuznyecov, a rádiósport mestere a rádióamatőrök XIX. országos kiállítására jött, hogy bemutassa a teljes rádióvezérlést! gépkocsit. • FÉLVEZETŐS LAZEREK A SZOVjETUNIÖBAN Szkobelcin akadémikus közölte, hogy a szovjet tudósok ú) félvezetős iazerekkel rendelkeznek, amelyek segítségével megfigyelhetik az Infravörös sugarakat. E műszerben ugyanis annyira felfokozódik az eddig láthatatlan sugarak Intenzitása, hogy az emberi szem vörös fényként érzékelheti | az Infravörös sugarakat. Az úl kvantumgenerátorok (lazerek) hatékonysági koefficiense megközelíti a száz százalékot, viszont az előzőké a legjobb esetben 1 százalék körül volt. A félvezetős iazerokat elsősorban az égitestek fénylokáciős meghatározásánál fogják alkalmazni. Az eddigi kísérletek során a Hold felszínének csupán néhány négyzetkilométernyi felületét világították meg fénysugarakkal. Az új optikai kvantumgenerátorokat a jövőben tökéletesítik. hány fontos elméleti és gyakorlati kérdésről volt szó. Megvitatták jogtudományunknak azokat az elméleti és gyakorlati feladatait is, amelyeket a szocialista társadalom építése folyamán a XII. pártkongresszus határozatainak szellemében meg kell oldani. Az igen tartalmas vitában hangsúlyozták a jogtudomány jelentőségót és fontosságát a hazánk szocialista építésével kapcsolatos kérdések és feladatok megoldásában. Kiváló dolgozók a műszaki fejlesztésről tárgyaltak (ČTK) — Az SZLKP KB titkárságának határozata alapján Bratislavában a Hegesztési Kutató Intézetben tegnap a tudomány, technika és a termelés kiváló dolgozói beszélgetésre jöttek össze Drahomír Kolderrel, a CSKP

; KB elnökségének tagjával, a Központi Bizottság titkárával, Alexander Dubčekkel, a CSKP KB elnöl -égének tagjával, az SZLKP KB első titkárával, és František Barbírekkel, az SZLKP KB titkárával. Jelen voltak továbbá az SZLKP kerületi bizottságainak iparügyi titkárai ls. A beszélgetésen népgazdaságunk időszerű problémáiról tárgyaltak a CSKP XII. kongresszusának határozatai alapján, amelyeket a CSKP KB januári ülésén határoztak meg konkrétan a legközelebbi időszakra vonatkozóan. Főként a műszaki fejlesztés kérdéseiről s annak gyors megvalósításáról, valamint a népgazdaság irányításával összefüggő problémák komplexumáról van szó. A beszélgetésen konkrét javaslatok hangzottak el a tudományos-műszaki dolgozók és újítók március végén Szlovákiában megtartandó szlovákiai aktívájára vonatkozóan. Politikánk célja mindenekelfitt a termelés és a munkatermelékenység fokozása, hogy mielőbb felépíthes sük a szocializmust. Ezzel a feladat tal szorosan összefügg a munkafe gyelem megszilárdítása. Tisztában vagyunk azzal, hogy igyekezetiinke' csak akkor koronázhatja siker, ha mindent megteszünk a dolgozók jo gos követelményeinek teljesítése, Igazságos bérezése, szociális viszo nyaik, életszínvonaluk emelése érde kében. Hiszen lelkiismeretesen, se lejtmentesen csak a gondtalan, ki egyensúlyozott ember dolgozhat. Azt akarjuk elérni, hogy dolgozóinknak ne legyen okuk panaszra, elégedet lenségre. Bár még sok a tennivalónk, máris örömmel állapíthatom meg: a szo cialista versenyek, a tömegesen ala kuló szocialista munkabrigádok né pünknek a szocializmus eszméi Irán ti lelkesedéséről, a szocializmusba vetett rendíthetetlen bizalmáról, hí térfii tanúskodnak. Mi a legsürgősebb teendfink? A bérezésben mutatkozó aránytalan ságok eltávolítása. Mielfibb véget kell vetnünk az olyan fonák helyzetek nek, mely szerint például a dohány Iparban dolgozók jövedelme mégha ladja a bányászok keresetét. A munkanormák megállapítását nemrég befejeztük. Azonnal megkezdjük azok bevezetését, hogy végre rendet teremtsünk e téren ls. Nálunk most kezdődik a cukornád betakarítása. A múlt évben sem panaszkodhattunk, de azért a jövő évi termés jóval felülmúlja az idei eredményeket, noha a mezőgazdasásban még mindig munkaerőhiánnyal küzdünk. Hogyan akarjuk megoldani ezt az eléggé bonyolult problémát? Igen egyszerűen: önkéntes társadalmi munkákat szervezünk az ipari, a kereskedelmi és az adminisztratív dolgozók részvételével. Ilyenkor, a kampány Idején legalább a felnőtt lakosság felének a mezőkön a helye. A többiek a folyamatos terme lés. a fennakadások elkerülése érde kébpn távollevő társaik feladatait Is maradéktalanul elvégzik. Felvilágosító, mesgvőző munkánk folytán dolgozóink ma már természe az Ú ny i J SZO-nak latkozi

k: LAZARO PEŇA a Kubai Dolgozók Forradalmi Központjának főtitkára tesnek, sőt hazafias kötelességüknek tartják, hogy öntudatosan, zokszó nélkül nyújtsák segftő kezüket, vala hányszor azt az ország érdekei meg kívánják. Erre pedig bfiségesen kl nálkozik alkalom mindenki számára az oly fiatal, épiilfi államban, mint a miénk. Népünk az amerikai támogatással végrehajtott intervenció idején, 1962 októberében is bebizonyította, hogy érdemes a megtisztelő „forradalmi" jelző viselésére: ezrek ragadtak ak koriban fegyvert a haza védelmére, s a termelés ennek ellenére sem csökkent. Mi a véleményem az USA gazdasági elszigetelési törekvéséről? Gazdasági blokádjának célja Kuba népének kiéheztetése, politikai és gazdasági életünk megfojtása. Ugyan akkor azonban az amerikaiak elte lejtik, bogy ez a reakciós körök ter veit kiszolgáló, az államok közötti békés együttélés politikáját vészé lyeztetfi Intézkedés rajtunk kívül egy idejfileg saját munkásaikat, életszínvonalukat, jogaikat, szabadságukat is érinti. Ezért foglalt a Szakszervezeti VI lágszövetség legutóbbi összejövetelén oly határozottan állást az USA blokádja ellen. Ezért szólította fel a világ munkásalt és szakszervezeti tagjait, saját érdekükben is tiltakoz zanak a blokád ellen, gyakoroljanak nyomást az Imperialistákra és a leg erélyesebben követeljék a blokád megszüntetését, a kereskedelmi kap csolatok újrafelvételét és klterjesz tését Kubával. Az eredmény? Minden jel arra mutat, hogy az USA, mint már annyiszor, ezúttal ls bakot lőtt. Hiszen Magy-Británniának és a többi nyugati államnak nem ér deke jelenlegi államformánk megdöntése. Semmi hajlandóságot sem mutatnak arra, hogy ezúttal ls be adják a derekukat az amerikaiaknak. Az ellenforradalmi erők is hiába szervezkednek ellenünk, hogy meg zavarják békés életünket. Az ó igye kezetüket sem koronázhatja siker Biztosíték erre a hatalmas Szovjet unió vezette szocialista tábor és s világ dolgozóinak nemzetközi szol! daritása népünkkel. Egyre növekvő gazdasági sikereink és a latin ame rlkai államoknak az utóbbi Időben erösödő Imperialistaellenes tiltakozó sa megerősít bennünket győzelembe vetett hitünkben: lövő nemzedékünk már a kommunizmus építésével írja be nevét a történelembe. Feljegyezte: KARDOS MÄRTA