Új Szó, 1964. február (17. évfolyam, 32-60.szám)

1964-02-12 / 43. szám, szerda

ELŐTÉRBEN A TERMELÉS A gálántai járás alapszervezeteinek évzáró taggyűléséről 'Az évzáró taggyűlések minden évben a pártszervezetek tokozott tevé­kenységének jegyében zajlanak le. Az elvégzett munka összegezése, a to­vábbi feladatok kitűzése űj lendületet ad a pártmunkának, a kommunis­ták figyelmét az előttünk álló komoly problémák megoldására irányítja. A galántai járás pártszervezeteinek nagyrészében is megtartották már az évzáró gyűléseket. Az üzemi, szövetkezeti és falusi alapszervezetek tagjai felelősségteljesen elemezték eddigi működésüket, nagy figyelemmel hallgat­ták meg a Központi Bizottságnak az évzáró taggyűlésekhez intézett leve­lét, megfontoltan foglalkoztak a levélben felvetett problémákkal, s ezekkel összefüggésben vitatták meg saját feladataikat. A VÄGSELLYEI MŰTRÁGYAGYÁR építkezése alapszérvezeteinek évzáró gyűlésein a kommunisták nyíltan fel­tárták munkahelyeik problémáit és ja­vaslatokat tettek megoldásukra. Külö­nösen kiemelték a munkaidő jobb ki­használásának jelentőségét. Jelenleg az a helyzet, hogy egy műszakban át­lagosan nem dolgoznak többet, mint hét őrát. Ennek következtében nagy veszteség keletkezik, amelynek kikü­szöbölése az egyik legsürgősebb fel­adat. Az építkezéseken tapasztalható gyakori selejtmunkával kapcsolatban egyes felszólalásokban felvetették a teljesítményi normák és a minőség kö­leszögezl, hogy a műtrágyagyár má­sodik részének építése az idén döntő szakaszába érkezik. Terv szerint az épületek többségében meg kell kez­deni a termelési berendezések szere­lését. A helyzet elemzése azt mutatja, hogy egyes részlegekben csak nagy erőfeszítés árán érhető el ez a cél. A feladatok megvalósítása érdekében Az építkezéseken a fával valö taka- J rékosságban bizonyos eredményt ér- < tek el. Az épltőmunkák gazdaságossá-' gára azonban az eddiginél nagyobb | gondot kell fordítani. Ez valamennyi; dolgozó feladata, elérésének legfonto-! sabb követelménye pedig a rend be-; tartása a munkahelyeken és a raktá­rakban. A munkaszervezés területén i is sok hiba tapasztalható. Ezek csak; akkor szüntethetők meg s az elhamar-; kodott intézkedéseknek akkor vehetik ! elejét, ha a vezetők többet tanácskoz- J nak a dolgozókkal. A pártszervezetek-; nek különösen nagy gondot kell fordl-1 tanluk arra, hogy a jó minőség betar­tására vezessék a dolgozókat. A MEZŐGAZDASÁG TERÜLETÉN! működő pártszervezetek évzáró tag­gyűlésein is a termelés kérdéseinek; úluÜwta Megkésett sorok egy nyugtalan művészről helyesen kell érvényesíteni a dolgozók szent e]jk a legtöbb figyelmet. A nagy. anyagi érdekeltségének alapelvét. Az építkezési feladatok nagysága' annál inkább szembetűnő, miután a műtrágyagyár első részének megindí­tásával kapcsolatban Is számos nehéz­ség mutatkozik. Ezék abból erednek zötti összefüggés kérdését. Rámutat- hogy új technológiai berendezés üze­tak továbbá a tehergépkcsik rossz ki­használására, a nehéz építőipari gé­pek és más berendezések hárommű­szakos üzemeltetésének kérdésére és számos más problémára, amelyet jobb munkaszervezéssel meg lehetne olda­ni. Az építkezésen dolgozó kommunis­ták a vitában hangoztatták a munka­fegyelem betartásának jelentőségét és azt a követelményt, hogy meg kell szilárdítani a mesterek helyzetét, biz­tosítani kell számukra jogkörük gya­korlását. Kifejtették nézetüket, hogy a XII. kongresszus határozatának tel­jesítése elsősorban azt követeli meg, hogy mindenki becsülettel eleget te­gyen kötelességének. A Hydrostav vállalat vágsellyei •üzemegységének 1964. évi akcióterve meltetéséről van szó, vamelyekkel kap­csolatban sem a szerelésben részt ve­vő üzemek alkalmazottai, sem az egyes részlegek dolgozói nem rendel keznek megfelelő tapasztalatokkal. Utólagosan kell kijavítani és kiegészí­teni némelyik berendezést. Népgazda­sági szempontból rendkívüli jelentő­ségű, hogy a gyár első része mielőbb' megkezdje mezőgazdaságunk számá­ra a műtrágya készítését. Az akcióterv ezért megszabja, hogy az ezzel kap­csolatos építőmunkákat haladéktala­nul el kell végezni. Az akcióterv pontosan meghatároz­za az egyes építési határidőket, a be­tartásukért felelős részlegeket és vezető dolgozókat. Egyszersmind fel­adatul tűzi, hogy az építkezéseken mindennap ellenőrizzék az ütemterv teljesítését. A chvalaticei ércfeldolgozó üzemben sikeresen megoldották az MS típu­sú készülékeknél alkalmazott kerekeknél az öntött acél betonkerekekkel való pótlását. A betonkerekek 70 kg-mal könnyebbek az öntvényekből ké­szült kerekeknél, amelyeknek súlyalBO kg. (CTK — B. KrejCÍ felvétele) gurabi szövetkezeti pártszervezet év-; záró gyűlésén a kommunisták szép; sikerről adhatnak számot. A XII. kong-' resszus határozatának megvalósításé-; ért kifejtett törekvésük eredménye; abban is megmutatkozott, hogy a szö-' vetkezet a múlt évben túlteljesítette ; a mezőgazdasági termékek eladási; tervét. Az idén ls fő feladatnak tartják a ; tervezett feladatok túlszárnyalását.; Kenyérgabonából 27, árpából 28, mor-' zsolt kukoricából 39, silókukoricából | 400, cukorrépából 330, burgonyából ; 130 mázsa átlagos hektárhozamok el- • érését tűzték ki. Az állattenyésztési! termelésben ls jelentős feladatokat j szabtak meg. A pártszervezet Igen < fontos feladatának tartja, hogy jó fel-! tételeket biztosítson a szocialista; munkaverseny fejlesztésének. A farkasdi szövetkezeti pártszerve­zet évzáró taggyűlésén a kommunisták ; megállapították, hogy a pénzügyi ter- • vet egészében véve teljesítették. Rá-1 mutattak azonban arra, hogy a jövő­ben nagyobb gondot kell fordítani az '< állattenyésztési termelésre, amely \ 1963-ban sem teljesítette a kitűzött; feladatokat. A szövetkezet elnöke a < vitában egyebek közt a munkában! tapasztalható fogyatékosságokat és; hibákat részletezte. Utalt azokra a nagy veszteségekre Is, amelyek a múlt i évi aratásnál bekövetkeztek. Ezek megismétlődését az Idén feltétlenül meg kell akadályozni. A határozatban a pártszervezet fel-1 adatul tűzte ki, hogy egész éven át ; nagy gondot fordítanak a munka jő < minőségű és idejében történő elvég- ' zésére. A föld termékenységének nö-; velésével és a takarmánytermesztés ­megjavításával biztosítják a takar­mányalapot és ilymódon az állatte­nyésztési terv teljesítését. El akarják j érni azt is, hogy a termelésben min-' den vezető tisztségbe képzett szak­embert állítsanak. Ezért javasolják, • hogy a szövetkezet legalább négy \ dolgozót küldjön hosszabb Időtartamú ; iskolázásra. G. L. Otokar Cičátka: Bizalom. A prešovi kórház díszítésének egyik részlete, (homokkő, 1982.) tőzkodásai, majd a Budapesten tariui lássál töltött három esztendő. Külföl­A prágai Képzőművészeti Főiskola nagynevű professzorának, Kaff­kának, négy híres növendéke közül dl utazásai és budapesti évei tágltot­a legfiatalabb nemrég ünnepelte al- ták látókörét, teljes mértékben kivl­kotó munkásságának teljében 50. szü- rágoztatták tehetségét, s most már letésnapját. Otokar Cičátka Szlovákiá ban elsőnek alkalmazta és vezette be a kovácsolt rézlemezek technikáját. Ismert reliefjel arról tanúskodnak, nemcsak a tartalom és a forma össz­hangjára törekedett, hanem széles skálájü művészi mondanivalójának kifejezésére a forma és az anyag har­hogy a képzőművészeti ábrázolásnak móniájában, a portrétól a bonyolult ezt az új kifejező eszközét mesteri kompozícióig. módon kezeli, maradéktalanul megért­ve és kihasználva az anyag nyújtotta lehetőségeket, amelyekkel a modern plasztika nyelvén tolmácsolhatja mű­Čičátka alkotásaira jellemző a szün« telen útkeresés és nyugtalanság, szin­tézisre és összhangra való törekvés az alkotás művészi és ipari elemei­vészi mondanivalóját. Kezdetben mint n 0k egybehangolása, amelyben való ban figyelemre méK Ö sikereket ért Bourdelle követője monumentalitásra törő hajlamokat árult el; lásd az ér­sekújvári új városháza díszítését, a bratislavai Carlton és Devln-szálló, va­lamint a Kultúra és Pihenés Parkjá­nak reliefjeit, a prešovi űj kórház homlokzatát stb. Otokar Cičátka már középiskolai !ľľÄ?tLl!S éi a.t t a,ľí!f; rekvő sallangos álművészetnek. Ré­vül. formázó tehetségének, amelyet fB l„fú..,.,,,. n kn­el, különösen a kovácsolt rézleme-. zek alkalmazásával. Ugyanilyen ered­ményesen fejlesztette a kőszobrászat technikáját. Cičátka képzőművészeti megnyilvá­nulásai már az ötvenes években ha­dat üzentek az anyagi haszonra tö­utóbb a prágai Képzőművészeti Főis­kolán Kaffka professzor keze alatt fejlesztett'ki. Tanulmányai betetőzé­sét jelentették belgiumi, olaszországi,' lengyelÖ?S2ffgl',"ausztriai; romániai tar­A TV műsoráról méljük, felszabadult művészete a kö­vetkező öt évtized alatt ls sok szép és értékes művel gyarapítja majd HBlMfilL. művészetünk £irj£sestárát. Ladislav Učuik Irodalmi múltunk felfedezett értéke a pénztáros A z ötven esztendős František Chle­bečeket a bratislavai dolgozók ezrei nemcsak azért Ismerik, mert a takarékpénztárban ő kezeli a betét­és megkérdeztem tőle, vajon gyakran fordulnak elő Ilyen tévedések? — Elég gyakran — válaszolta —, könyveket és naponta 500—600 félnek gámnál ts előfordulnak hasonló ese­nemcsak nálam, hanem többi kollé- az asszonyt, szabadkozott, azt mond­adja kl a kért összeget, vagy teszi be a kívánt pénzmennyiséget, hanem azért is, mert vasárnaponként ott le­het látni a Slovan és a Slovnaft sta­dionjainak a pénztáraiban is és a tek, és ők is azt teszik, amit én Amikor szóvá tettem, hogy írni aka­rok róla, kínosan feszengett. Arra kért, ne foglalkozzam ezzel a kérdés­sel, mert az egész ügy szóra sem SZOMBATON ESTE tetőfokára há- tást vált ki az ilyen egyenlősdi. Itt gott a nézők körében az olimpiai láz, csak az az egyetlen elv érvényesül­föleg azokban a percekben, amikor het: ha tudsz, jff értékelést érhetsz jégkorongcsapatunk a második, Illet- el, több pontot kapsz, s ezzel értéke­ve a harmadik helyért küzdött. Bár sebb jutalmat is, — ha nem tudsz, az események nem fejlődtek úgy, aho- magadra vess. gyan azt valamennyien kívántuk vol- HÉTFŐN ESTE KELLEMES meglepe­na, a teljes csalódás mégis elmaradt, tést szerzett a bratislavai stúdió Jú­mert legalább a bronz érmet megsze- Hus Barč-Iván: Ketten című drámájá­jött, mikor történt a tévedés. Kezdő-^ reztük. így azután az innsbrucki téli nak bemutatásával. A dramaturgia olimpiai játékok színterét mégsem programjának megfelelően egy eddig hagytuk ott teljes vereséggel. Az idei jogtalanul mellőzött művet mutatott téli olimpia eseményeit utólag bizto- be. Hasper rendezése bebizonyította, san kommentálni fogják a közvetlen hogy Barč-Iván mondanivalója a má­résztvevők, ezúttal csak egy meg- hoz is szól, hogy sok-sok évvel halála jegyzésre szorítkozunk. Éspedig, hogy után is érvényesek az emberi erkölcs­az Innsbrucki közvetítések műszaki ről elmondott szavai. A különös törté­színvonala kiváló volt, hogy az egész netben két cirkuszi artista szerepel, idő alatt nem fordult elő kellemetlen akik magukkal vonszolják a múlt bű­dött a hajsza, az asszony neve és cí­me után. Amikor másnap felkeresték ta, sejtette, hogy tévedés történt és éppen a takarékpénztárba készült, hogy tisztázza az ügyet... Persze az összeget habozás nélkül visszaadta. — Hogy ilyesmi meg ne ismétlőd­jék — folytatta a pénztáros —, he sorban állók százainak adja kt a be- érdemes. Ez a legkevesebb, amit egy 1y e s lenne, ha arról írna, hogy ml, S üzemzavar és hogy az osztrák tele- nét, ugyanis gyilkosságot követtek el. lépőjegyeket. Chlebeöek FrantiSek pénztáros megtehet. Hisz különben pénztárosok, meg nem felelő körül­Z vízió dolgozói minden erejüket latba Egy magányosan álló kunyhóban pe olyan pénztáros, akt vasárnap is pénzt számol. Nem túlzok, ha azt állítom, hogy napota átlagosan legalább fél­millió korona megy keresztül a ke­zén. Mindez azonban nem késztetett vol­na arra, hogy írjak róla, ha nem figyelem a munkáját, és nem veszek mények között dolgozunk. Összö va­gyunk Itt zsúfolva. Láthatja, hány fél «•> keres fel bennünket naponta. Ilyen E±LTZLZ á/ ^JíVJ!'. Körülmények között nem tudfuk tel­jes figyelmünket munkánkra összpon­tosítani, pedig a mi munkánk olyan, hogy megköveteli a zavartalan nyu­galmat. Ezen úgy lehetne segíteni, nem lehetne itt több mint másfél év tizede pénztáros. hogy maga tévedett, és a fél vissza­adta a pénzt? — kérdeztem. — Hát, mi tagadás — válaszolta —, az már előfordult, hogy tévedtem, hisz észre iaen érdekes és iiauelemre mél- én is v aP o kL h 0M hogy visszakapnánk azt az üzlethe­tó ielenTéaeket ' ^ visszaadták volna a pénzt önként, ar- i yi séget, amelyben most újságot árul tó jelenségeket. Egy nap — elseje körül lehetett — a takarékpénztár halljában nagy ra nem emlékszem... Tpimondott egy esetet, amely nem­rég zajlott le. jött egy asszony, nak. Ott mindössze két-háromszáz ko­ronás forgalmat bonyolítanák le na­ponta, de nálunk nagy összegekről van szó. A pénztáros kívánságát indokoltnak volt a forgalom. Számításom szerint ^> takaréknénz­legalább száz fél várta ügye intézését. °í e™ r *° r° nä t. a*™ a T ?}. „--„,„,. „„„ tarba tenni. A pénzösszeget átadta l 9l ÄSLÍ^ flľrhľJ neki. Megszámolta s kiderült, hogy tartom, ezért teszem szóvá. A hall, t ^ ' i lfľ i^^h^ nem öt, hanem hatezer koronát tett ahol lebonyolítják a betéteket, való­fľ lľn í Lc^nífL^ T ^w M összeg. Erre visszaadott neki óan szűk már az egyre növekedő Bra­ľ č iľJínľLnŽnLL koronát Ugyanakkor megkérdez- tislavának. Ezért úgy vélem, helyes Chlebeöek hallatlan gyorsasággalmeg- QZ ass20ny t y y nem akarJ a y e ezí a lenne, ha visszakapnák az üzlethe­számolta a pénzt és szó nélkül egy takarékban elhelyezni. Az lytséget, ahol az úti betétkönyveket százast adon vissza a félnek. Az öreg £ miníatt> hogy tg Bl Erre b e. intéznék el. házaspár félszegen mosolyogva kö­szönte meg eljárását... ő pedig újabb számot hívott és a munka zavartala­nul folyt tovább, mintha mi sem tör­tént volna. iratta a betétkönyvbe a hatezer ko­ronát, arról azonban megfeledkezett, hogy az ezer koronát már visszaad­ta. Az asszony átvette a könyvet és szó nélkül távozott. Csak amikor Chle- válaszolja mosolyogva —, másrészt Hetek múlva újrajanúja voltam ha- b ec e} c összeadta a napi bevételt és szeretem pénztárosi foglalkozásomat. ... . ,„ /. „„ kiadást, jött rá, hogy a kasszából Higgye el, alig várom, hogy kltava­sonló jelenetnek. A különbség ezút­tal annyi volt, hogy egy asszonynak ezer ko rona hiányzik. Nagy volt az szodfék s megkezdődjék újra a fut adta vissza a többletet. Az asszony kissé szégyenlősen rakta vissza pénz­tárcájába a százast, majd mosolyogva biccentett és jóleső zavartsággal tá­vozott. Ekkor szólítottam meg a pénztárost izgalom, mert hiszen naponta 500— "balszezon. 600 fél fordult meg nála, és hlr- Szavában egy percig sem kételke­vetették, és a nemzetközi felelősség- reg a drámai, szenvedélyektől fűtött tudat szép példáját adták. Már maga beszélgetés, amely kétségkívül izgal­az a tény dicséretreméltó, hogy a m at keltett még a leghűvösebb és leg­kamerákat olyan ügyesen helyezték közönyösebb nézőben is. Természete­el, hogy a síversenyeket a terep tel- sen a rendező mellett érdeme van jes egészében figyelemmel kísérhet- ebben a színészeknek ls, akik az össz­tük. játék valóban magas fokán pontos ér­Egyre érdekesebb a Fecske című -zékkel, maradéktalanul tolmácsolták pioníradás, mind a bratislavai, mind az emberi erkölcs alapvető kérdéseit, a prágai TV-stúdióból. A bratislavai körülbelül így: a gyilkosságot semmi­stúdió dolgozói igyekeznek prágai vei sem lehet megváltani, a szándé­kollégáik nyomdokain haladni, kü- kos emberölésért egy életen át ke­lönösen abban, hogy az adás lendü- servesen kell szenvedni, meggörnyed­letes, uonzó és szellemes legyen. Ez ni a lelkiismeretfurdalás terhe alatt, egyelőre a bratislavai bemondónő- ami sohasem csökken, ellenkezőleg nek sikerül legkevésbé, aki ugyan a z elvlselhetetlenségig fokozódik. Név nagyon csinos és fellépése közvetlen, szerint a három férfi szereplő kötöt­ám még igen tapasztalatlan. A pionír- te le figyelmünket: Vlado Müller adás prágai szerkesztősége ötletes és Štefan Kvietik, a cirkuszi artisták kezdeményezést mutatott: Közvetlenül szerepében, valamint Martin Gregor a kamera előtt versenyt rendez a kü- érdemes művész, aki sok érzéssel és lönbözö cseh és szlovák kerületek finomsággal alakította az öreget, aki A/fielőtt távozom, még megkérdem, £ pionírjai részére, amelyet a fiatal né- maga volt a megtestesült lelkiismeret, ­r x hogy van az, hogy vasárnap is $ zők ezrei figyelemmel kísérnek. Va- éppen ezért életével fizetett. A tele­lószlnűleg észrevették azt ls, hogy a vízió e bemutatóval Igazolta, hogy zsűri a kelet-szlovákiai kerületet irodalmi múltunkban a dráma terén reprezentáló poprádi pionírcsoport- még van felfedezni való, s hogy ezek nak, annak ellenére, hogy több ízben a z újonnan felfedezett, rehabilitált tévedett, mégis ugyanannyi pontot művészi és etikai értékek frissek, s a adott, mint a versenyben fellépő dél- megváltozott társadalmi körülmények morva kerületi csoportnak. S ez nem között is van megrázó mondanivaló­jó jeli Bár megértjük, hogy a zsűri j Uk. Ezzel kapcsolatban csak köszönt­dolgozík? Egyrészt szeretem a sportot telen nem jutott eszébe, hol, kinél dem, František Chlebeöek pénztáros $ ezzel csak azt akarta kifejezni, hogy hetjük a tv dramaturgiáját, abban a kallódott el ez a meglehetősen nagy a javából. Az sem lepett uolna meg, s ugyanolyan jóindulattal bírálta el a reményben, hogy tovább fog haladni összeg. Később, amikor gondolatban ha azt mondja, hogy éjjel álmában is ? szlovákiai csoportokat is, mint a cseh a megkezdett úton. újra lepergette a nap eseményeit, rá- pénzt számlál. SZABŐ BÉLA s kerületek pionírjait, mégis rossz ha­STANISLAV VRBKA 1964. febru'fr 12. * tJT SZÖ 5

Next

/
Thumbnails
Contents