Új Szó, 1964. február (17. évfolyam, 32-60.szám)

1964-02-11 / 42. szám, kedd

A Központi Népi Ellenőrzési és Statisztikai Bizottság jelentése (Folytatás a 4. oldalról) 1963-ban jobban kihasználtuk a kis­kereskedelmi árak aktív hatását a termelés és a fogyasztás szabályozá­sára. Néhány mezőgazdasági és ipari fel­adat nem teljesítése következtében emelkedett például az édesipari ké­szítmények, a hüvelyesek, a nagyobb szesztartalmú sörfélék és a hűtőszek­rények ára. Ezzel szemben csökkent v a korai burgonya, a zöldség, a gyü­mölcs, a bor, a női harisnya és más iparcikkek ára. Nagyobb szabású ki­árusltási akciókat rendeztünk, divat­cikkek és műszaki újdonságok árusí­tását vezettük be. A közétkeztetési üzemekben 1963­ban 611 millió ételt és italt adtak el és 17 milliárd 100 millió korona értékű szolgáltatást nyújtottak, tehát 2,1 százalékkal többet, mint a múlt évben. Még mindig fogyatékosságok vannak számos közétkeztetési üzem higiéniai színvonalában és kiszolgálá­sában. 1963 végén az idegenforgalmi intéz­ményeknek 107 ezer férőhelyük volt, 17 százalékkal több, mint 1962-ben. 1963-ban 807 ezer külföldi kereste fql Csehszlovákiát, 110 ézer személy­lyel, azaz 16 százalékkal több, mint 1962-ben. Több mint félmillió cseh­szlovák állampolgár utazott külföldre, azaz 13 százalékkal több, mint az elő­ző évben. Ezenkívül az idegenforga­lom fejlesztésére tett intézkedések alapján lényegesen kibővültek az út­levél nélküli kapcsolatok néhány szomszéd országgal. Például Ausztriá­ból 66 ezer személy kereste fel ha­zánkat. Most elsősorban a közszolgáltatások fejlesztésével létrejönnek a külföldi idegenforgalom további fejlesztésének feltételei. A lakosság jövedelmének növekedé­se folytén növekedett a takarékbetét­állomány, mely 1963-ban 2 milliárd 200 millió koronával gyarapodott. KÖZSZOLGÁLTATÁSOK A helyi gazdaság szervezetei és a kisipari termelőszövetkezetek fizetett szolgáltatásainak terjedelme 1963-ban az előző évhez képest 3,5 százalékkal volt nagyobb. A lakosságtól befolyó bevételek évi tervét 99,9 százalékra teljesítették, ebből a közszolgáltatási vállalatok 98,1 százalékra. Bár a kimosott fehérnemű, a kitisz­tított és festett ruha mennyiségének' tervét nem teljesítették, 1963-ban 6,6 százalékkal több fehérneműt mostak és 11,2 százalékkal több ruhát tisztí­tottak kl, mint az előző évben. A fizetett közszolgáltatások színvo­nala 1963-ban sem érte el a kívánt színvonalat. A lakosságtól eredő bevé­telek is lassabban növekedtek, mint más téren. SZOCIÁLIS ELLÁTOTTSÁG 1963-ban áz előző évvel szemben 79 ezerrel növekedett a járadékok száma, úgyhogy az év végén 2 millió 560 ezer járadékot fizettünk ki. Járadékbiztosí­tás címén 13 milliárd 800 millió koro­nát, az előző évhez képest 791 millió koronával, azaz 6,1 százalékkal többet folyósítottunk. Az általános járadék­biztosítási kiadásokból a szövetkezeti parasztok járadékbiztosítására 668 , millió korona Jutott. Az aggsági és rokkantsági járadék havi átlagnagy­sága 708 korona volt és az előző évhez képest 2,3 százalékkal nagyobbodott. A szövetkezeti parasztok szociális biztosításáról szóló törvényeknek megfelelően 1963-ban növeltük a szö­vetkezeti parasztok betegbiztosítására, valamint a szövetkezetben dolgozó anyák és gyermekük ellátottságára fordított kiadásokat, összesen 312 mil­lió korona járadékot fizettünk kl. A szövetkezeti parasztoknak gyermek­pótlék címén 260 millió koronát, anya­sági segély és a gyermek születésekor nyújtott támogatás címén 26 millió koronát folyósítottunk. 1963-ban a szövetkezeti parasztok fokozott mér­tékben részesültek fürdőkezelésben. Az ezzel kapcsolatos kiadások 1962­höz képest 10,3 százalékkal nagyob­bodtak. EGÉSZSÉGÜGY A lakosság ellátottsága kórházi fé­rőhelyekkel, továbbá a szakorvosi el­látás terjedelme 1963-ban tovább bő­vült. Az Állami Egészségügyi Igazgatóság intézményeiben a férőhelyek száma 1963 végén 170 400 volt. Az előző év­vel szemben számuk 1815-tel gyara­podott. Ezer lakosra 12,2 férőhely ju­tott. 1963-ban 29120 orvos és fogász működött, egy orvosra 520 személy jutott. A jobb egészségvédelem és megelő­zés, a gyermekek kötelező rendszeres oltása folytán csökkent a fertőző megbetegedések száma. 1962-höz képest kisebb volt a meg­betegedések száma. A betegség és bal­eset miatt a munkaképtelenség átlag­százalékaránya 1963-ban 4,15 volt, míg 1962-ben 4,52. Naponta átlag 230 ezer dolgozó hiányzott a munkahe­lyén, tehát 15 600-zal kevesebb, mint 1962-ben. 1963 végén növekedett a csecsemő­gondozó intézetek, a gyermekotthonok és a bölcsődék férőhelyeinek száma. A bölcsődékben 55 272 férőhely volt, azaz 5311-el több, mint 1962 végén. A csecsemőgondozó intézetek és gyer­mekotthonok 1963 végén 5316 férő­hellyel rendelkeztek. ISKOLÁK. KULTURÁLIS ELLÁTOTTSÁG Äz óvodákban 8289-el több gyermek kapott elhelyezést, mint az előző év­ben. 1963-ban 52 új óvoda épült 5070 férőhellyel. Az elhelyezett gyermekek száma 317 205 volt, vagyis a 3— és 6 év közötti gyermekek 46,5 százaléka kaoott helyet az óvodákban. A bölcső­dék és az óvodák férőhelyei azonban még mindig nem tudják kielégíteni a foglalkoztatott anyák igényeit. Az 1963/64-es tanáv elején 2 260 000 gyermek iratkozott be az alapfokú 9 éves iskolába. Tavalyhoz képest nem csőkkent a váltakozó oktatás száma. A gyermekek 14,8 százaléka a máso­dik műszakban tanult. 1963-ban 145— 86 500 férőhelyes Iskola építését fejez­tük be. A középiskolákba és a dolgo­zók középiskoláiba 104 ezer, a közép­fokú szakiskolákba és a szakiskolákba 302 ezer tanuló iratkozott be. Az előző évhez képest a középiskolákon és a dolgozók középiskoláin 10 ezerrel, a középfokú szakiskolákon és szakisko­lákon 17 ezerrel többen tanulnak. A középfokú szakiskolákon és a szak­iskolákon a foglalkozásuk megszakí­tása nélkül tanulók részaránya a diá­kok általános létszámának 41,5 száza­lékát tette ki. Az 1963/64-es tanévben 138 ezer csehszlovák állampolgár végez főisko­lai tanulmányokat, harmaHrészük fog­lalkozása megszakítása nélkül. Főis­koláinkon több mint 3000 külföldi hallgató tanul. 1963-ban 39 játékfilm, 783 kisfilm és filmhíradó készült. A csehszlovák filmgyártás tavaly nemzetközi pályá­zatokon és fesztiválokon számos si­kert könyveltel. A kiadott 7174 könyv példányszáma 1963-ban több mint 58 millió volt, 1310 folyóiratot, ebből 25 napilapot adtunk ki évi 1 milliárd 616 millió példány­számban. A televízió-előfizetők száma tovább növekedett és 1963 végén elérte az 1 6? n nO0-t. Megtalálták Leif Erickson házát? Kolumbus európai elődei • A rovásírásos emlékek és mondák tanúbizonysága A XI. század műszaki remeke: a viking-hajó • Normann település felfede­zése Észak-Amerikában • Segítségül jön a radioizotópos kormeghatározás Szót kér az archeológus NÉPESSÉG Az ország lakossága 1963-ban az előző évekhez képest lényegesen ked­vezőbben szaporodott. Jelentősen nö­vekedett ag élveszületett gyermekek száma. 1963-ban 236 ezer élő gyer­mek (ebből a cseh országrészekben 149 ezer, Szlovákiában 86 ezer) szüle­tett, tehát 18 700-zal több, mint 1962­ben. A szaporodás javulását mutatja az abortuszok alakulása ís, mivel 1962-höz képest számuk kevesebb volt. A halandóság 1962-höz képest csök­kent, de magasabb volt, mint az előző években, 133 ezer személy halálozott el. Kedvezően alakult az egy éven aluli csecsemők halandósága, különö­sen a cseh országrészekben. Ezer élve született gyermekre országos méret­ben 22, a cseh országrészekben csak 19 és fél gyermekhaléleset jutott, te­A Karoling-birodalom felbomlásá­ban és az új nyugat-európai államok megalakulásában nagy szerepet ját­szottak a normannok. így nevez­ték a Skandináviában élő germán tör­zseket, melyek még nemzetiségi szer­vezetben éltek. Egyes nemzetségfők harcosokat gyűjtöttek maguk köré, leigázták a törzs többi nemzetségét, királlyá kiáltották ki magukat és meg­kísérelték hatalmukat más törzsekre is kiterjeszteni. A küzdelemben alul­maradt törzsfők harcosaikkal együtt elmenekültek, és Skandinávián kívül próbáltak szerencsét. Sokan azért csatlakoztak hozzájuk, mert a termé­ketlen sziklás vidékek és homokpusz­ták a termelőerők akkori kezdetleges fokáíi nem tudták eltartani a szapo­rodó népességet. A IX. századi nagy vándorlás során a normannok nemcsak a brit szige­tek, hanem távolabbi vidékek felé is elindultak új hazát keresni. A ván­dorútra kelt normannokat nyugaton vikingeknek, keleten varégoknak ne­vezték. Az akkori idők legkiválóbb hajósai voltak. Húsz-huszonöt méter hosszú bordáshajóikon ötven ember kezelte az evezőket. Az evezősök egyúttal har­cosok is voltak, nem úgy, mint a római gályákon, ahol az evezést leláncolt rabszolgák végezték. A hajók gyorsa­ságát, mozgékonyságát vitorlákkal nö­velték, főként azonban a kormány­szerkezetet tökéletesítették annyira, hogy a IX. században már a partok mentéről a nyílt vizekre is kimerész­kedhettek. Eleinte a hajó oldalán villába illesz­tett háromméteres cvezőlapát szolgált kormányul, később már egy fogany­tyúval kezelt, a csónak hátsó részén merőlegesen a vízbe nyúló lapáttal irányították biztonságosabban és könnyebben a hajót. Ilyen hajókból ál­ló flottákon támadták meg és rabol­ták ki a frank birodalom partvidékét, majd benyomultak a Földközi-tenger­re és végigpusztították az észak-afri­kai partokat. Eljutottak Dél-Francia­országba és a Genovai-öbölbe is. Kelet felé benyomultak a Ladoga-tóra, ahonnan hajóikat a nagy orosz síkság egyik folyójától a másikig átszállítva, a Fekete-tengeren Bizáncig hatoltak. Közben a kalózkodást rendszeres ke­reskedelmi tevékenységgé fejlesztet­ték. Egyik vállalkozásuk során Izlandba jutottak, ahol egy részük letelepült, és szabad parasztokból álló államot alapított. Innen Grönlandba hajóztak át, melynek éghajlata akkor kedve­zőbb volt, mint ma. Minden jel arra vall, hogy a X. század végén Vörös Erik vezetésével a viking-hajók átvág­tak az Atlanti-óceánon, és nek az országnak, mert jóízű bort adó szőlő terem lankáin, tömérdek a ga­bonája is, amiről nem egy dán keres­kedő meggyőződött már. Aki nem hisz a régi krónikások nem mindig hitelt érdemlő elbeszélé­seinek, azt talán meggyőzi a hőneni rovásírás. Egy dán faluban, Hőnenben találták meg ezt a rováslrásos kőlapot, amely­ből Sophus Bugge, a rovásírás tudósa Az amerikai földrajzi társaság je­lentése szerint egy norvég kutatóhá­zaspár Oj-Fundland északi csücskén az L'Anse aux Meadows halászfalu közelében egy kisebb telepet fedezett fel. Feltártak kilenc épületet és egy primitív kovácsműhely maradványalt. Az egyik ház öt helyiségből állt, és a vikingek szokása szerint épített nagy hallal Is rendelkezett. Ez a vi­Viking hajó rekonstrukciója a következő szöveget olvasta ki: „Ki­mentek, és egy nagy darabon halad­tak; egészen Vinlandig és a magá­nyos sivatagok jégtáblájáig". A kőlap amelynek rovásírása időszámításunk után 1050 körül készült, nyilván egy előkelő hajós sírköve volt. king-település, amelyet talán Leif Erickson alapított, bizonyítékul szol­gál, hogy Észak-Európa szálas, tagba­szakadt tengerjárói már mintegy 500 évvel Kolumbus előtt eljutottak Ame­rikába. Az egyik sajtóértekezleten Dr. Helge Bármilyen kalandosnak tűnjék is ez' Ingstadt, a felfedező azt mondotta: elérték Észak-Amerika partjait. Bármilyen tökéletesek voltak is azonban az akkori viszonyokhoz ké­pest a viking-hajók, ezt a nagy távol­ságot állandó, rendszeres közlekedés­sel nem tudták áthidalni. Az amerikai viking-telepek nyomtalanul eltűntek. Vagy mégsem...? S mi bizonyítja egyáltalán, hogy ott jártak? Történel­a régi rovásírásos bizonyíték, hiteles sége mellett szólnak a régi izlandi mondák. 1 tf-v­Vörös Erik mondája. Vörös Erik 980 táján felfedezte Grönlandot, és ott, a nyugati parton Brattahildban vert tanyát. Fia, Leif 1000-ben több társával, köztük — egyesek szerint — nevelőapja, Tyrker társaságában délnyugati irányba ha­józva, elhagyta Grönlandot, hogy fel­keresse azt a földet, amelyet a hajótö­rött izlandi Björn Herjolfson 935-ben megpillantott, de nem ért el. Leif útját teljes siker koronázta: megtalálta a távoli földet, melynek északi tájékát zord, sziklás és kietlen volta miatt Hellulandnak, Sziklaországnak nevez­tek el. Tovább menve dél felé erdős vidékre bukkantak s ezt Marklandnak, Erdőországnak keresztelték el. De sem Sziklaországban, sem Erdőország­ban nem kötöttek ki, míg végre még délebbre egy hívogató tájra bukkan­tak, ahol partra is szállottak, s ahol Leif hosszabb tartózkodásra szánta el magát. Szilárd, tartós házat építtetett, és a grönlandi hajósok ebben a Leif­budirban (Leif háza) töltötték a telet. Leif az új földet Viniandnak nevezte el. A szerencsés Leif-felfedezte Vin­land, vagy sokszor Jó Vinland (azaz Jő „nem lehet végérvényesen kijelenteni, hogy ezt a telepet valóban Leif Erick­son alapította, egyes jelek szerint azonban erre a következtetésre jutha­tunk. Vita tárgya ugyan, hogy Leif Erickson házának helyéről van-e szó, bizonyos érvek viszont emellett szól­nak". Hasonlóképpen nyilatkozott dr. lunius Bird, az Amerikai Természet­tudományi Múzeum (New York) mun­katársa is. Dr. Birdnek és dr. Henry B. Collusnak, a Smithson-Intézet antro­pológusainak nézete szerint a telep észak-európai eredetű. Dr. Bird kijelentése szerint első pil­lantásra a viking-telepre vonatkozó bizonyítékok nem meggyőzőek. A tele­pülésből csak a házak és más épületek néhány burkolat nélküli padlója ma­radt fenn a homokos parti teraszon. A feltárás szempontjából nagyon ne­héz területről van sző, mert a környe­ző talaj igen nagy savtartalmú és porózus. Az évszázadok folyamán el­tűnt innen minden, kivéve néhány megszenesedett csonttörmeléket. A radioaktivitással végzett tudomá­nyos mérések arra vallanak, hogy a szóban forgó helyet már 1000 körül lakták. A falakat homokkő-téglákból építették. A norvég sagák szerint Leif Erick­^ ca SyeiiueK.uaiHiebei uiou, te- egyaitaian, nogy ott Jártak? Történei- Borvidéki ezentúl a firnnlanri m™t„ " " '"emu Len fcrick­I engednek erre követkéz- ha^Syai^ közön %f'normannok é"tľanÄ világméretben igen kedvezően állunk. A természetes szaporulat 103 ezer fő volt, tehát 24 ezerrel több, mint 1962­ben és 11 ezerrel több, mint 1961-ben. 382 ezer személy változtatott lakhe­lyet. A cseh országrészekből 10 ezer személy költözött Szlováklába, Szlová­kiából pedig 19 ezer személy a cseh vidékekre. Mintegy ezer személy köl­tözött külföldre. Hazánk lakosságának száma decemberben meghaladta a 14 milliót és az év végén 14 millió 4 ezer volt, ebből a cseh országrészekben 9 millió 699 ezer, Szlovákiában pedig 4 millió 305 ezer. A CSKP Központi Bizottságának ja­nuári ülése fontos lépést tett a CSKP XII. kongresszusén kitűzött gazdasági feladatok teljesítésére. Megmutatta, hogyan kell a munkahelyeken töre­kedni a fennáló fogyatékosságok ki­küszöbölésére, és hogyan kell érvénye­síteni a nagyobb termelékenység és a Jobb minőség irányelvét. A párt szer­vező munkája, a dolgozók kezdemé­nyezése, tapasztalatai és önfeláldozá­sa biztosíték arra, hogy sikerül telje­síteni, sőt túlszárnyalni az 1964. évi tervfeladatokat. A KÖZPONTI NÉPI ELLENŐRZŐ ÉS STATISZTIKAI BIZOTTSÁG tetni, amelyek vizsgálata a következő érdekességeket tárta fel: Adam von Bremen, a XI. század egyik német krónikása írja 1075-ben, hogy Koppenhágában hallott egy or­szágról, amelyet az óceánon sokan megtaláltak már. Vinland a neve en­szemében a vágyak földjét jelentette, hajóút közben mťic^rôi- XTV ľr'ľ Nem csoda, hogy a Leif felfedező út- néíkü Is könnyűszerrel fel lehet ját követő években háromszor is útra- fedezni EzaztiPi-nH LlZ = f . " keltek Grönland normannjai a Borvi- lésnek a »Pn J» „ a ľ ' 8Z a„ tel eP u" dékre ahol meg t mJ Leifbudirí. ÄtotSffiK Sez u telep Az első normann telep nyílván a mas- maradéktalanul megfeľel ľkôveteÄ sachusettsi partokon terült el. nyeknek (di) Érdekességek a tudomány és technika világából A Német Demokratikus Köztársaság köliedai híradás, technikai gyárában tranzisztoros telefonerösítő gyártá sát kezdték meg. ÜJ MIKROORGANIZMUSOK Denisz Nyikitin, a Szovjet Tudományos Akadémia Mik­robiológiai Intézetének tudo­mányos munkatársa igen ér­zékeny elektronmikroszkóp segítségével eddig ismeret­len szervezeteket fedezett fel. Az „új" mikroorganiz­musok különös alakúak, nagy részük kisebb az eddig ismert mikrobáknál. D. Nyi­kitin felfedezése rendkívül jelentős a további tudomá­nyos fejlődés szempontjából. A kutató véleménye szerint a felfedezett szervezetek igen parányi baktériumok, gombák vagy mikroszkópi­kus vízinövények lehetnek. ÁSVÁNYI KINCSEK A TENGER FENEKÉN A Szovjet Tudományos Akadémia Oceanol^iai In­tézete a tengerfenék ás­ványi kincseinek térképén dolgozik. A felderítő munka kimutatta, hogy a tenger fe­nekén körülbelül 400 mil­liárd tonnányi ásvány fek­szik, ennek körülbelül egy­ötöde mangán, mintegy 15 százaléka vas, továbbá réz, nikkel, kobalt stb. A tudósok feltevése szerint a jövőben számításba jöhet az ásványi kjncsek kiaknázása. 1964. február 11. * fjJ SZÖ 5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents