Új Szó, 1964. február (17. évfolyam, 32-60.szám)

1964-02-11 / 42. szám, kedd

A Központi Kép

i Ellenőrzési és Statisztikai Bizottság jelentése (Folytatfis az 1. oldalról) nulási szakaszra, a mezőgazdasági gépesítő szakra 12 984 tanoncot nyertek meg, azaz a tervezett létszámnak csak 51,9 százalékát. A növénytermesztésben aránylag jó eredményeket értünk el, amelyek még jobbak lehettek volna, ha a mezőgazdasági üzemek betartják a tervezett vetésterületeket és az agrotechnikai határidőket valamennyi mezőgazdasági munkánál. 1963-ban csaknem valamennyi terményből nagyobb mennyiséget takarítottunk be, mint 1962-ben. Kivételt képezett a rozs, az árpa, a zab és a repce. A betakarítás a búzánál 6,3 százalékkal, a szemes kukoricánál 33,6 százalékkal, a burgonyánál 27,8 százalékkal volt nagyobb, mint az előző évben. A burgonyatermesztésben rejlő tartalékokat legjobban a Havlícküv Brod-i mozgalom mutatja, ahol a legnagyobb hektárhozamokat érték el. A cukorrépa betakarítása is 33,1 százalékkal növekedett 1962-vel szemben. A cukorrépatermés egyrészt a vetésterület bővítése, másrészt a hektárhozamok növelése következtében volt nagyobb. A répa cukortartalma 1962-höz viszonyítva csökkent. A tervezett hektárhozamokat azonban országos méretekben a legtöbb terménynél — a burgonya és az évelő takarmányok kivételével — nem teljesítették. Késtek az aratási munkák. A betakarítási veszteségek csökkentésében a gabonatermesztés növelésének nagy tartalékai rejlenek. Az aratási munkák késedelmessége megmutatkozott az őszi munkákban is, amelyek nagyobb mértékben felhalmozódtak, mint az előző években. A betakarítás lényegében a kormány által kitűzött határidőn belül valósult meg. A cukorépa betakarítását Így 10—15 nappal előbb fejezték be, mint az előző két évben. A kapásnövények betakarításánál általában nem használták fel kielégítően a gépeket, főként a gépszerelvényeket a cukorrépa többmenetes betakarítására, s egyes esetekben a burgonyakombájnokat. A gabonafelvásárlás tervét a kelet-szlovákiai és a nyugat-szlovákiai kerület kivételével, ahol az aszály következtében kisebb volt a termés, valamennyi kerületben túlszárnyalták. A hiányt a felvásárlási terv túlteljesítésével pótolta a többi kerület, úgyhogy a gabonafelvásárlás tervét országos viszonylatban 100,1 százalékra, ebből a búzáét 109,4 százalékra, a rozsét 96,0 százalékra, az árpáét 99.8 százalékra teljesítették: A szemes kukorica felvásárlása jelentősen késett s egészben véve nem teljesítették. A repce felvásárlását sem teljesítették, elsősorban a vetésterület nagyméretű csökkenése (40 százalék) következtében — amit a feleltetés okozott és a gyenge hektárhozamok miatt. A burgonya tervezett felvásárlását 103,2 százalékra teljesítették, a piaci burgonya felvásárlását a kelet-szlovákiai kerület kivételével valamenynyi kerület teljesítette. Az ipari cukorrépa felvásárlásának tervét csak 95,9 százalékra teljesítették. A zöldség- és gyümölcstermesztés 1963-ban egészben véve jó volt, de ennek ellenére — főként a fogyatékos szervezés, a nem rugalmas felvásárlás miatt — a jó termést nem használtuk ki teljesen s a leszedett gyümölcs és zöldség egy része elértéktelenedett. Az ősziek vetése jobban folyt, mint az előző években. Az istállótrágyával való trágyázást a tavasziak alá, a szántást nagyobb területen végezték el, mint 1962-ben. Az utóbbi években először történt, hogy a mélyszántást lényegében ősszel végezték el. A növénytermesztés további növelése érdekében a mezőgazdasági üzemek 1963-ban 616 000 tonna műtrágyát kaptak (tiszta tápértékben). Egy hektár mezőgazdasági földre átlag 85.9 kg műtrágya jutott (tiszta tápértékben), vagyis 6,7 kg-mal több, mint tavaly. A CSKP KB határozata alapján a föld ésszerű kihasználása érdekében felülvizsgálták a földeket s ennek eredményeképpen 169 000 hektár mezőgazdasági földet adtak vissza a mezőgazdasági termelésnek, ebből 1963ban 30 000 hektárt szántottak fel. Az 1962—63-as téli időszakban mutatkozott nehéz takarmányhelyzet hatása azáltal nyilvánult meg az állattenyésztési termelésben, hogy csökkent a gazdasági állatok száma. Az év folyamán fokozatosan javult a helyzet és a gazdasági állatok száma nem csökkent tovább. 1963 végén a gazdasági állatok száma a következő volt: szarvasmarha 4 millió 480 ezer darab (vagyis 27 ezerrel kevesebb, mint 1963 elején), ebből a tehenek száma 1 millió 984 ezer (vagyis 60 000-rel kevesebb), sertés 5 millió 845 ezer darab, vagyis (52 000 darabbal kevesebb). A szarvasmarha és a sertés tervezett állományait az év végéig teljesítették, a tehenek és az anyasertések száma azonban nem érte el a tervezett állományt. A gazdasági állatok hasznossága kb. azon a színvonalon maradt, mint 1962-ben. A tehenek átlagos tejhozama nem érte el a tervezett színvonalat és 1962-höz viszonyítva 1,1 százalékkal csökkent. 1962-vel szemben az egy anyasertésre eső malacok száma 3,5 százalékkal növekedett. A vágósertések súlya csaknem 4 százalékkal emelkedett. A gazdasági állatok kisebb átlagos állománya hatással volt az állattenyésztési termékek termelésének volumenére is, de ennek ellenére az állattenyésztési termékek felvásárlása 1962-höz viszonyítva a tejnél 0,5 százalékkal, a tojásnál 12,4 százalékkal emelkedett. A hús felvásárlása ugyanolyan színvonalon maradt, mint 1962-ben. A vágóállatok tervezett felvásárlását csak 98,6 százalékra és a tejét 94,6 százalékra teljesítettük. A tojásfelvásárlást 109,8 százalékra túlszárnyaltuk és a tojás évi felvásárlási térvét már októberben teljesítettükAz állami erdészeti üzemek sikeresen teljesítették az erdősítés tervét. 78 000 hektárt fásltottak be, ebből az erdőfelújítás mintegy 54 000 hektárt tesz ki. A fakitermelés, amely 11 millió folyómétert tett ki, 1962-höz viszonyítva 0,6 millió folyóméterrel csökkent.' A fakitermelés tervét 101,9 százalékra teljesítették. III. Közlekedés és távösszeköttetés A nyilvános közlekedés — különösen a vasúti — nem teljesítette tonnákban kifejezett szállítási feladatait. Az egyes közlekedési ágazatok a következőképpen teljesítették a tervet. A vasutak 97,4 százalékra, a tehergépkocsiközlekedés 96,3 százalékra, a folyami közlekedés 106,7 százalékra. A személyszállítás terén a vasutak 626,2 millió személyt szállítottak és 97,6 százalékra tejlesítették a tervet az autóközlekedés 96,6 százalékra, a repülőközlekedés 103,0 százalékra teljesítette a tervet. A vasúti közlekedés terén sem a szállított áruk tonnákban kifejezett évi térfogata, sem pedig a teljesítmények terjedelme nem érte el az 1962. évi színvonalat. Ennek oka az a hiány volt, amely a téli rossz időjárás folyamán a tavalyi év első negyedében keletkezett. Ezt a hiányt nem sikerült teljesen kiegyenlíteni annak ellenére, hogy a vasút a másodiktól a negyedik negyedévig mind tonnákban, mind teljesítményben nagyobb eredményeket ért el, mint 1962 hasonló időszakában. A Csehszlovák Autóforgalmi Vállalat és az üzemi közlekedés az egész év folyamán segítséget nyújtott a vasutaknak, főként a téli rossz időjárás alatt és az őszi betakarítási csúcsforgalom idején. E segítség nagymértékben megnyilvánult a szénszállítás, nál. A személyszállítás terén az 1963as év folyamán nem sikerült megjaIV. Beruházási építkezés és építészet A népgazdasági beruházások volumene 1963-ban elérte a 39,2 milliárd koronát, s 1962-höz viszonyítva öt milliárd koronával csökkent. A beruházásokban döntő mértékben vettek részt az államigazgatás szervei, amelyeknek beruházásai 33,6 milliárd koronát tettek ki. Az évi tervet 92,2 százalékra teljesítették. Az államigazgatási szervek fő javításai meghaladták a 8 milliárd korona értéket. Ez 1962-höz viszonyítva csaknem 10 százalékos növekedés. A CSKP XII. kongresszusának határozata hangsúlyozta, hogy biztosítani kell a népgazdaság továbbfejlesztése szempontjából legfontosabb termelőhelyek üzembe helyezését. A CSKP KB májusi ülése a beruházási építkezésben elsősorban a tüzelőanyag, energetikai, kohászati és vegyipari ágazatok fontos építkezéseire összpontosította a figyelmet. Ezeket az Irányelveket nem tartották be következetesen. A kiemelt beruházások tervét 91,7 százalékra és a limitált beruházások tervét 92,5 százalékra teljesítették. Az államigazgatási szervek beruházási építkezési. tervének nem teljesítésére nagy hatással voltak az építkezési munkák, amelyeknél a tervvel szemben 2,6 milliárd korona értékű hiány keletkezett. A gépek és berendezések szállítása terén a terv teljesítéséhez 0,2 milliárd korona hiányzott. Az építkezések befejezése és az új termelőhelyek Idejében és megbízhatóan való üzembe helyezése nem javult lényegesen és a befejezetlen építkezések száma tovább növekedett. A fontos építkezések elsődleges biztosításával számos létesítményt és termelőhelyet üzembe helyeztünk, mint pl. 1,5 millió tonna kőszenet egy év alatt, 470 megawatt áramot a központi energetikai igazgatóság villany- és hőerőműveiben, négy nagyolvasztót az acélművekben stb. A vasúti közlekedés 1963-ban 40 villany-, 100 gőz- és 106 motoros mozdonyt s 6255 tehervagont kapott. Nem helyeztük állandó üzembe a terv szerint fontos fejlesztési termelőhelyeket, mint pl. az zálužíl szágokkal folytatott külkereskedelemben 22,8; 24,9, a tőkés országokkal folytatott kereskedelemben 8,4, 9,0, ebből kivitel 16,3; 18,3, behozatal 14,9; 15,6. Az 1962. évihez viszonyítva 1963-ban elért eredmények százalékban kifejezve a következők: forgalom 109, szocialista országokkal lebonyolítva 109, tőkés országokkal lebonyolítva 107, behozatal 104, kivitel 112. Lényegesen fokozódott az árucsere a szocialista országokkal. Csehszlovákia tavaly gyakorlatilag minden tőkés országgal kereskedett és 16 százalékkal növelte a behozatalt a fejlődő országokbői. Az 1963. évi kivitel 47^3 százalékra gépekből s egyéb berendezésekből, a behozatal 21 százaléka pedig elsősorban élelmiszeripari termékekből állt. VI. A szlovákiai gazdaság fejlődése vítaní az utazás alacsony színvonalon álló kultúráját. A belföldi folyami közlekedés is segített a vasúti közlekedésnek. Csaknem kétszer annyi barnaszenet szállított, mint 1962-ben. A légi közlekedés a kitűzött feladatokat 102,7 százalékra, ebből a személyszállítás tervét 103,0 százalékra teljesítette. A repülőgépállományt főként aerotaxi gépekkel egészítették ki. A csehszlovák tengeri közlekedés a múlt év folyamán is jelentős mértékben hozzájárult a külkereskedelem feladatainak teljesítéséhez. A tervezett teherszállítást 108,4 százalékra teljesítette. A vízi járművek állományát a Jiskra és a Košice új hajókkal egészítették ki. A híradástechnika teljesítményényének tervezett volumenét 1963-ban csak 99,8 százalékra teljesítette. A továbbított közönséges levélküldemények száma 1962-höz viszonyítva 1,3 százalékkal, az ajánlott küldemények és értékleveleké 1,2 százalékkal nőtt. A távbeszélő-hálózat 92 000 távbeszélőállomással bővült. 1963 végéig a távbeszélőállomások száma elérte az 1299 ezret. 86 százalékuk automatikus központtal működik. Az 1963-as év folyamán 191 géptávíró állomás létesült és önműködő összeköttetés jött létre Magyarországgal, Beliummal, az NDKval, az NSZK-val, Ausztriával, Svájccal, Hollandiával és Nagy-Britanniával. szintetikus szeszt gyártó üzemet, amellyel összefügg a kralupyl Kaucsuküzem gyártása, a Salai Duslot és a rudňanyi új iparüzemet. Jól folyt a Kelet-szlovákiai Vasmű hőerőművének építése. 1963-ban csaknem 82 000 lakás épült, 1962-höz viszonyítva 3200-zal kevesebb. A lakások befejezése nem volt egyenletes. A lakásépítés tervét valamennyi építési formánál 100,3 százalékra teljesítettük. Legjobban az egyéni lakásépítés tervét teljesítették, mégpedig 107,9 százalékra és a szövetkezeti lakásépítés tervét 100,6 százalékra. Ezzel szemben lemaradt a vállalati lakásépítés (92,1 százalék) és az EFSZ-ek lakásépítése (62,9 százalék). Igen csekély mértékben teljesítették a lakásépítés tervét Prága fővárosában — 87,4 százalékra. Az építővállalatok 1963-ban 22,2 milliárd korona értékű építkezési munkát végeztek el, s ezáltal az évi tervet 95,1 százalékra teljesítették. Az építővállalatok tervének teljesítéséhez 1139 millió korona értékű építkezési munka hiányzott, ebből a kerületi egyesült építkezési termelésre 467 millió korona és az Építésügyi Minisztérium vállalataira 308 millió korona esik. Az építővállalatokban 1963-ban 436 000 munkás dolgozott, ebből 253 000 munkás végzett építési munkákat. A munkások és egyéb munkaerők tervezett létszámából összesen 6000, ebből több mint 4000 munkás hiányzott. A munkatermelékenység tervét csak 96,4 százalékra teljesítették. Tavaly nem csökkent a munkaerők hullámzása. Az építővállalatokban dolgozó munkásoknak csaknem egyharmada váltotta munkahelyét. Az építőmunkások csak 90 százalékban használták kl a munkaidőt, átlagos bérük 1529 koronát tett ki, ami nem volt kellő összhangban a munka termelékenységével. Az önköltség a tervben előirányzottnál 3 százalékkal volt nagyobb, amit elsősorban a termelési költségek és az alapvető anyagra fordított kiadások keretének túllépése okozott. Az 1963. évi Ipari teljes termelési tervet 100,8 százalékra teljesítettük s a termelés volumene hasonló, mint 1962-ben volt. Emellett 19 százalékkal nőtt a tüzelőanyag-, szénés kőolajipari, 6,2 százalékkal pedig a vegy- és gumiipari termelés. Szlovákia 1963-ban 19,2 százalékban vett részt az egész ország Ipari termelésében. Az ipari vállalatokban 1963-bah 5430-cal, tehát 1,3 százalékkal több dolgozó volt, mint 1962ben. A munkatermelékenység tervét 0,6 százalékkal túlteljesítettük. A tervezett önköltségcsökkentést azonban nem értük el, amit különösen a nagy mennyiségű selejt okozott. Az 1962. évi eredményekhez viszonyítva 8,7 százalékkal nőtt a barnaszén, 7,9 százalékkal a világítógáz, 26,9 százalékkal a motorokban használható kőolaj, 58,5 százalékkal a nltrogénes műtrágya, 70,5 százalékkal a kohóipari berendezések, 33,9 százalékkal a vasúti teherkocsik termelése, illetve gyártása. Ezzel szemben mintegy 6 százalékkal csökkent a cement gyártása, amit értékesítési nehézségek okoztak. A teljes mezőgazdasági termelés az 1962. évihez viszonyítva 5 százalékkal, ebből a növénytermesztés mintegy 11 százalékkal nőtt. Az állattenyésztési termelés viszont egy százalékkal csökkent. A földművesek az 1962. évihez viszonyítva 1963-ban 14 százalékkal több burgonyát és 44 százalékkal több cukorrépát takarítcpttak be, de a tavalyi nagy szárazság következtében csekély volt a gabonatermés. Legkevésbé kielégítők a beruházási építkezések terén elért eredmények, amelyeknek pénzben kifejezett terjedelme 1963-ban 12,1 milliárd koronát tett ki. 1963-ban Szlovákiában több mint 33 000 ' Ihfcás Építését fejezték be, ami az évi terv 2,4 százalékos, ebből a szövetkezeti lakásépítkezések 4,7 százalékos, s az egyéni építkezések 7,4 százalékos túlteljesítését jelenti. Az építőszervezetek dolgozói 6,6 milliárd korona értékű munkával 95 százalékra teljesítették a tervet. Az állami és a szövetkezeti kereskedelem forgalma 1963-ban 25,8 milliárd korona volt, ami az évi terv 101,2 százalékos teljesítését jelenti. 1963-ban 1207 000 alkalmazott, vagyis 28 000-rel, Illetve 2,4 százalékkal több dolgozott, mint 1962-ben. A lakosság által fizetett szolgáltatások terjedelme az 1962. évihez viszonyítva 3,1 százalékkal nőtt, de az e téren befolyó bevételek tervét csak 98,8 százalékra teljesítették. A járadékok összege 1963-ban elérte a 2,8 milliárd koronát, vagyis 150 millió koronával (5,6 százalékkal) volt több, mint 1962-ben. A termelőszövetkezetek tagjainak táppénzek elmén 2,5 milliárd koronát, vagyis 1,1 százalékkal többet fizettek kl, mint 1962-ben. Ami az állami egészségügyi intézményekben rendelkezésre álló ágyak számát • illeti, a tervet ugyan nem teljesítettük, az ágyak száma azonban 1325-tel nőtt és 1963. végéig elérte a 40 500-at, miszerint ezer lakosra 9,4 ágy jut. Az orvosok száma a múlt év végén 7652 volt, úgyhogy 595 lakosnak egy orvos állt rendelkezésére. Tavaly lényegesen bővült a bölcsődék befogadóképessége és az év végén 15 032 férőhellyel rendelkeztek. Az óvodások száma 6535el nőtt, s az év végén 100 073 volt. Az említett intézmények befogadóképessége mindmáig nem kielégítő. A szlovákiai alapfokú kilencéves iskolákban az 1963/64-es tanév elején 803 000 gyermek Iratkozott be. A múlt évben 86 új iskola épült csaknem 50 000 férőhellyel. Az általános középiskolákban és a dolgozók középiskoláiban 36 000, a szakközépiskolákban és egyéb szakiskolákban 88 000 diák folytatta tanulmányait. Az 1963/64-es tanévben főiskoláinkra 31000 rendes hallgató és 15 000 levelező hallgató iratkozott be. VII. Életszínvonal 1963-ban tovább emelkedett a lakosság életszínvonala és túlszárnyalta mind a társadalmi termelés, mind a nemzeti jövedelem emelkedését. Nagyobb lett a foglalkoztatottság, különösen a nők foglalkoztatottságának aránya. A szocialista szektorban (az EFSZ-ek nélkül) 1963-ban 81000-rel, tehát 1,6 százalékkaj többen dolgoztak, mint 1962-ben. Az alkalmazottak száma elérte az 5 233 000 főt. A szocialista szektorban dolgozó nők aránya a múlt év végén 41,4 százalék volt. A szocialista szektorban dolgozók átlagos havi keresete elérte az 1390 koronát és az országos béralap 87 300 millió koronára, vagyis az 1962. évihez viszonyítva 1,5 százalékkal emelkedett. BELKERESKEDELEM Az állami és a szövetkezeti kereskedelem 100,6 százalékra teljesítette tervét és kiskereskedelmi forgalma 1963-ban 103 milliárd 800 millió koronát tett kl. Az Iparcikkek kiskereskedelmi áruforgalmi tervét kedvezőbben teljesítettük, mint az élelmiszerek kiskereskedelmi áruforgalmi tervét, mert a lakosság kiegészítő kölcsönöket kapott iparcikkek vásárlására. A lakosság 1963-ban 1 milliárd 826 millió korona összegben 637 ezer esetben kapott kiegészítő kölcsönt, összesen 2 milliárd 435 millió korona értékű közszükségleti cikkek vásárlására. 1963 második felében megjavult a lakosság élelmiszerrel és állati termékekkel való ellátásának folytonossága és így jobban kielégítettük a lakosság keresletét Bár megjavult az iparcikkek Iránti kereslet kielégítése, még mindig fogyatékosságok mutatkoztak a keresett árufajták választékában. Az állami- és szövetkezeti kereskedelemben egyes cikkek piaci fogyasztása 1963-ban a következőképpen fejlődött; V. Külkereskedelem Külkereskedelmünk 1963-ban kül- köszönhető. Az elért többlet 2,7 műkereskedelmi árakban számítva 34 liárd korona. milliárd korona forgalmat és ezzel A forgalom milliárd koronákban 9 százalékos növekedést ért el, ami 1962-ben, illetve 1963 ban a követkekülönösen a nagyobb árukivitelnek zőképpen alakult: a szocialista or1963. évi 1982. évi Mértékegység eladás eladás Iparcikk: °/o-ában Mészárszéki hűs és húskészítmények ezer tonna 470,3 102,3 Fogyasztói tej millió liter 1149,6 103.4 Sajtfélék ezer tonna 28,2 90,5 Tojás millió drb. 915,5 109,8 Sertészsír ezer tonna 54,0 100,0 Vaj ezer tonna 81,6 106,2 Növényi zsiradékok ezer tonna 76,0 102,3 Búzaliszt ezer tonna 561,6 97,9 Rizs ezer tonna 56,6 89,3 Finomított cukor ezer tonna 332,6 103,8 Burgonya ezer tonna 967,6 110,8 Friss zöldség ezer tonna 424,6 114,6 Friss gyümölcs 424,6 114,6 (déligyümölccsel együtt) ezer tonna 160,3 118,7 Pörkölt kávé tonna 6 977 99,4 Tea tonna 1141 99,1 Szövetek összesen millió méter 71,5 89,4 Ebből gyapjú millió méter 7,7 94,1 Kötött fehérnemű millió drb. 41,

e 102,0 Kötött felsőruha millió drb. 46,1 100,4 Felsőruha ezer drb. 26 280 97,2 Bőrcipő millió pár 27,3 103,0 Háztartási hűtőszekrény ezer drb. 191,3 114,1 Villany- és gáztűzhely millió korona 667,2 102,6 Bútor millió korona 2 383,2 107,0 Rádió-vevőkészülék ezer drb. 306,3 103,9 Televízió-vevőkészülék ezer drb. 329,8 114,9 Személyautó ezer drb. 26,4 89,2 Szén (kő- és barnaszén) ezer tonna 13 820 105,8 üj SZÖ 4 * 1984. február *L