Új Szó, 1964. február (17. évfolyam, 32-60.szám)

1964-02-09 / 40. szám, vasárnap

HOVA VEZET EZ AZ ÚT? A Márta a Szlovák Nemzeti Színház előadásában A bratislavai opera dramaturgiájának igénytelensége már valóban aggasztó méreteket öltött. S h..gy legtekintélyesebb operaszínpadun kon a művészi ambíció szinte a mélypontra jutott, mi sem bizonyítja jobban, mint Friedrich Flotoiv német zeneszerző Márta című operá jának műsorra tűzése. Ez már nemcsak a kritikusoknak, de a dal •noveket rendszeresen látogató nézőknek is szemet szúr. Az igény­telenséget nagy részben az operaelőadások siralmasan szegényes látogatottsága váltotta ki. Ezt a válságot kétségbeesett csökönyös­séggel könnyű és népszerű darabokkal igyekeznek áthidalni, remél­ve, hogy ily módon majd csak visszaédesgetik az egyre gyérülő közönséget. Tehát a Hoffmann meséiből, a Tannhäuserbôl, a Tra­viatából, a Trubadúrból, a Bűvös vadászból álló „könnyített" mű­sortervet megtetézték a Mártával Ezzel betelt a mérték. A Márta semmiképpen sem való a Nemzeti Színház színpadára. Érthető, hogy a szinház vezetőségének nem közömbös a látogatottság problémája, viszont az ideológiai-művészi igényességet és a színvonalas színre­alkalmazást még a legtávolabb helyzetben sem szabad háttérbe szo­rítani. Friedrich Flotow (1812—1883), né­met zeneszerző jelentőségében nagy kortársainak árnyékában marad. Ta­lán úgy lellemezhetnők: „Nagy" volt a „kicsik' között. Német nemzetisége ellenére inkább francia szellemben komponálta művelt. Erősen kuszált, ellentétek között hánykolódó jelen­ség egyéni jellegzetesség, stílusbeli körülhatároltság nélkül. Legnagyobb sikere éppen az 1847-ben komponált Márta, amely tartalmilag a polgári társadalom felvirágzásához kapcsoló­dik. A történet Anna angol királynő korában, a XVIII. század elején ját­szódik le. Az opera elejétől végig a régi jó, problémák és gondok nélküli világ idillikus szépségét zengi. A szö­vegkönyv — jóllehet szellemes — naiv. A királyi udvarban élő két unat­kozó fiatal lány meggondolatlan ka­landvágyból elszegődik két fiatal úr birtokára. A két kislány persze sem­mihez sem ért, de minden jól végző­dik, mert az egymást követő komikus jelenetek kettős esküvővel zárulnak. Tökéletesen banális happy end! A zene megfelel a sekélyes libret­tónak. Flotow alapvető kifejező esz­köze a folyékony kantiléna. A Márta romantikus dallambősége nagyon is fülbemászó, édeskés, már-már kelle­metlenül szentimentális és egy percre sem zökken ki könnyed operettszerű­ségéből. Bizonyos fokú felületi csi­szoltság és elegancia sem segít a naiv drámai felépítés átlátszó egysze­rűségén, még kevésbé a Márta leg­nagyobb hibáján, a valódi művészi értékek hiányán. Az operát Július Gyermek rendez­te, akinek feladata ezúttal igazán nem volt irigylésre méltó. Mert ezt az ope­rát színrq alkalmazni úgy, hogy a rendező egyéni felfogása is érvénye­süljön — nagy alkotói elmélyültséget és rendezői találékonyságot követel. A Márta esetében ez határozottan ne­héz és hálátlan vállalkozás. Nem cso­da, ha a rendezésnek ls sok mindent fel lehet róni. Gyermek ugyan néhány felesleges részlet kihagyásával logi­kailag zártabbá és gördülékenyebbé formálta a művet, de erejéből már nem futotta a gondolati koncepcióra. így a mű megrekedt az igénytelen szórakoztatás síkján Úgy vélem, a rendezőnek a vérszegény és szenti­mentálisan lapos történetet karikíro­zó és parodizáló elemekkel kellett volna felélénkítenie, azaz a rendezés eszközeivel finoman pellengérre állí­tania a romantikus naivitás és bana litás túltengését. Sajnos, a színpadon mindent halálosan komolyan vettek Rokonszenvesebb hatást keltett a kar teljesítménye és Holoubek kar­metsteri felfogása. A főszerepeket a legifjabb énekesekre bízták, akiknek lehetőségük nyílt figyelemreméltó hangalapjuk érvényesítésére, s ezt — a legtöbb szólista — ki is használta A színészi és mozgástechnikai telje­sítmény azonban jóval alulmaradt, ha bár egy kis leleményességgel e téren is többet nyújthattak volna Különö­sen a női szereplők értékesen ki­egyensúlyozott előadása méltó a di­cséretre: Drahomíra Královcová és Alžbeta Svobodová (a címszerepben) és Yvetta Czihalová, valamint Nino Hazuchová Nancy szerepében. Nehéz eldönteni, kit illet az elsőség, de ta Ián Svobodovát emelném ki mélyen átélt előadásáért és hangjának finom hajlékonyságáért, mely a bonyolul­tabb részeknél is töretlen maradt. Lyonéi szerepét Imrich Jakubek és Alexander Baránek játsszák felvált­va, míg Plumkett szerepében Stani­slav Beňačka váltakozik Boris Šima­novskýval. Jakubek ma a bratislavai opera kétségtelenül legjobb tenoris­tája, s most sem csalódtunk szuverén teljesítményében. Lyonéi szerepe meg­felel Baránek hangszinezetének, aki figyelemre méltó igyekezettel formálta meg a rábízott szerepet. Azonban ar­ra kell törekedriíe, hogy játékát mi­előbb megtisztítsa az avult sallangok­tól, amelyek eddig minden alakítását jellemezték. Sí. Mňačka végre kissé igényesebb feladatot kapott, amelyet jól oldott meg. Václav Nouzovský epizódszerepében (a hóbortos lord, Tristan Mickleford) is emlékezeteset alkotott. Ján Hadraba ugyanezt az alakot kissé komolyabb felfogásban játssza. Külön meg kell említenünk az énekkar színvonalas teljesitményét. CSORDÁK LAJOS E g (1864-1937) C gy évszázad múlt el azóta, hogy egy nincstelen kassai szabólegény fia, Csordák Lajos meg­született. A München előtti köz­társaságban nevét alig ismerték, pedig ä volt nemzedékének legje­lentősebb tájfestője. Kassán Klim­kovics irányítja első lépéseit a fes­tői pályán, majd München követke­zik. Végül Prágában Maráknál feje­zi be tanulmányait. Szoros kapcso­latot tart fenn a cseh képzőművé­szeti élettel. A sokat nyomorgó, rajztanárkodó, később a szalánci elzárkozottságban meghúzódó Csor­dákról 74 éves korában bekövetke­zett halála utáni kiállításig hall­gattak. A XIX. század vége felé dönti el végre, hogy festői tevékenységé­nek célja a táj megjelenítése lesz. Ebben a műfajban a hazai klasz­szikusok közé tartozik. Érett kor­szakában a természet regényes hangulata iránt a legfogékonyabb. Költői hajlandóságú festő s a tájban nem a konstruktív for­mát, s a színt keresi, hanem a légkört s az érzést. Kevés színnel, széles ecsetkezeléssel fes­tett kisebb méretű vásznain szülő földjének ihletett tolmácsolója. Kedves témái Kassa, a környező falvak, patakok és sziklák, tavasa és ősz. A magányos, mélabúra haj­ló embert az erdők homályos bel seje, a természet titokzatos rezdü­lései vonzák. Híven követi Marák költői realizmusát. Néhány tanuló társa hatására a fokozott színes­ségű Chittusi felé is tájékozódik s a harbizoni festőkre is felfigyel. Mire az államfordulat bekövet­kezik, a békés és szerény, nem harcra termett egyéniségű festő már túl van pályája delelőjén. Az új légkörben, a változott kassai környezetben nem tud a felszínen maradni. Ojabb kifejezési formára törekszik, reális tájat fest tovább is, impresszionista elvekkel, leve­gősebb színekkel fejezi ki érzé­seit, hangulatait. Nagy formátumú dlszítményező jellegű vásznai nem nagy vonalúak többé, elvesztik ré­gi egységUket és színvonalukat. Hetvenedik évét tölti be, mire régen melengetett vágya teljesül, s a Magas-Tátrát veheti ecsetjére. Az ű korában merész vállalkozás ez. A kristálytiszta levegőben reg­geltől szürkületig nagy kitartással dolgozik 1934 tavaszától őszéig. Elmerül a fenyőborította lejtők, a méltóságos csúcsok s a merész szirtek látványában. A tél folyamán otthon családi körben olajképek­ké, akvarellekké alakulnak a nyá­ron vázlatokba rögzített benyomá­sok. Egyik korabeli bírálója szerint ezek a vásznak leíró jellegűek, hiányzik belőlük a bensőség és színes kulisszaként hatnak. (Lom­nici-csúcs, Zerge). Sokkal jobbak, melegebbek és igazabbak virágos rétjei, s a kis kassai utcákat idéző képei, melyeken színérzékenysége szépen érvényesül. A pasztell színlehetőségei is vonzzák. Sőt 72 éves korában gra­fikai megoldásra ihleti Kelet-Szlo­vákia szépsége. Legkedvesebb tá­jainak megrögzítője tizenkét lapból álló mappája. Költői ihletésű szén­rajzainak hangja valóban sajátos. C sordák Lajos a századforduló táján alkotott műveivel vitat hatatlan értékeket hagyott a kép­zőművészetre. BÄRKÄNY JENÖNÉ Holoubek vezényletével a zenekar Játéka kiegyensúlyozottan fegyelme­zett volt. Holoubek, aki Flotow ope­ráját valóban alaposan, a legapróbb részletekig ismeri, emlékezetből diri­gált, s biztosan tartotta kezében az előadást. Ennek ellenére mégis meg kell jegyeznem, rendkívül meglepett, hogy éppen őt, a modern opera és a hamisítatlan művészet rajongóját lát­tam a karmesteri dobogón. Az igény­telen és frivol Márta nem méltó Ho­loubek karmesteri, pálcájához. összegezésül csak ennyit: a Márta színre hozatala nem kompromisszum, hanem tévedés és kudarc, a drama­turgiai felfogás logikus következmé­nye. A Márta s a hozzá hasonló mű­vek operánk művészibb előretörésé­nek kerékkötői s a pillanatnyi köny­nyű siker kétes győzelem. A bratisla­vai opera elsőrendű hivatása, hogy céltudatos műsorpolitikával újítsa fel repertoárját, amelyben biztosítson az egyes zeneművészeti stíluskorszakok alkotásai számára arányosan méltó helyet. A. G. A szeretet jelentősége a nevelésben • JÉltllÉiif ^SHHKÉL mssm lllilip™ iHPi ' ^•t S |\ J^^mm pil r fjg f m f M Este a bratislavai Dunai áruház ki­rakata előtt. (Németh J. 'felv.] • SEMILYBEN EBBEN AZ ÉVBEN ünneplik az első műkedvelő színkör megalakulásának 100. évfordulóját, amelynek alkalmából hat színdarab kerül előadásra. Májusban a semilyi járás legjobb színjátszőegyütteseinek bemutatóját rendezik meg és ősszel a munkásmozgalmi múzeumban kiállí­tást rendeznek. • A SZOVJETUNIÓBAN nagyon köz­kedveltek, Ernest Hemingway művei. Elbeszélései, regényei -már több orosz nyelvű kiadást értek, jaeg. Az idegen nyelvű könyvek kiatiójá néínrég angol nyelven adta ki a világhírű elbeszé­lést, az öreg halász és a tenger-t, Ro­man ázamarin kritikus életrajzi tanul­mányával. A könyv nemsokára kapha­tó lesz az itteni Szovjetszkaja knyiga Aki odaadással foglalkozik a gyer­mekek nevelésével, tudja, hogy a szeretet a nevelésben csodákat mű­velhet. Azok a szülők, akik merev szigorral, rideg utasításokkal akar­na nevelni, nem is sejtik, hogy cse­lekedetükkel kétszínűséget váltanak ki gyermekeikből. A nevelés terén minden olyan cse­lekedet visszájára fordul, amely fé­lelmet, szorongást Idéz elő a gyer­mekben. A rideg utasítások hatására a gyerekekben fokozatosan ellen­szenv alakul kl.' a szülőkkel szem­ben. Később ez az ellenszenv mélyen gyökerező gyűlöletté válhat. Az ilyen és hasonló környezetből a gyermek minden áron szabadulni akar, ezért a legtöbb idejét ott töl­ti, ahol megértésre és szeretetre ta­lál. Szükségesnek tartom megemlíteni, hogy nemcsak a rideg magatartás­nak, hanem a gyermekekkel szem­ben tanúsított közömbösségnek is romboló hatása van. Sőt a közöm­bösség némely esetben fájóbban érinti a gyermeket, mint a ridegség. Az olyan családokban, ahol a gyer­mekekkel szemben közömbösek, ahol nincs szeretet, a gyermek vég­telenül boldogtalannak érzi magát. Gyakoriak az ilyen esetek ott, ahol a szülők elváltak, vagy második há­zasságban élnek. A fenti állításaim alátámasztására az alábbi megtörtént esetet szeret­ném elmondani. Ilyen és hasonló esetekkel az életben gyakran talál­kozhatunk. Egyik tanítványom furcsán, szo­katlanul viselkedett az iskolában. Éreztem, hogy valami bántja. Elha­tároztam, hogy négyszemközt próbá­lok vele beszélni. A beszélgetés na­gyon nehezen indult. Később azon­ban keserűen feltárta a titkát. — Engem senki sem szeret — mondta szomorúan. Nagyon megle­pődtem a tizenhárom éves gyermek elkeseredésén. — Engem mindenki csak bánt — folytatta növendékem, sírásra gör­bült szájjal. — Miért gondolod? Ki nem sze­ret? Ki az a „mindenki", aki bánt? — kérdezte^ tőle. Rám nlzétt," majd kis hallgatás ntán azt felelte: — Az édesaiiyám, a szomszédok és az iskolatársaim is. DiOí- • — De hát miért bántanak téged, hisz nem vagy rossz gyerek. Az is­kolában sohasem hallottam rád pa­naszt. A felnőttekkel szemben is il­ledelmesen viselkedsz, barátságos vagy mindenkihez. Az én kis növendékem újra rám nézett, aztán lehajtotta a fejét és hallgatott. — Miért hallgatsz? Azt hiszed, hogy én sem szeretlek? Péter felemelte buksi fejét és rém szögezte őszintén ragyogó, bánatos szemét. — Tanító bácsi, kedves tanító bé­csi — mondta, és zokogva borult a vállamra. Megtudtam tőle, hogy édesapja két évvel ezelőtt elhagyta a családot. Most egy bácsi jár gyak­ran hozzájuk, aki nagyon barátság­talan hdzzá. Aztán így folytatta: — Amióta az „idegen" bácsi hoz­zánk jár, azóta anyukám ls türel­metlen velem. Sokszor szeretnék ve­le beszélgetni, de mindig azt mond­ja, nem ér rá, sok munkája van. Azt is szokta mondani, hogy ne zaklas­sam mindenféle szamársággal. Soha sincs ideje, ha én akarok vele be­szélgetni. Pedig azzal az idegen bá­csival órák hosszat is eltársalog. Az édesanyja^ azt hitte, elég, ha gondoskodik gyermeke testi szük­ségleteiről, lelkileg pedig magára hagyta. Kis növendékem arról is beszélt, hogy a szomszédok is furcsán visel­kednek vele. 1 — Te ls olyan leszel, mint az anyád! — hallja tőlük. Iskolatársai között is akad olyan, aki bántó megjegyzésekkel illeti Pé­ter édesanyját. Jogosan mondják a Péterhez ha­sonló gyerekek, hogy őket nem sze­reti seriki, őket mindenki bántja. Részükre a „mindenki"-t azok az emberek jelentik, akik között élnek. Ezért ne éreztessük az ilyen gyer­mekekkel azt, amit esetleg szüleik viselkedésében kifogásolunk, hisz a gyermek olyan lesz, amilyenné mi formáljuk. Nem szabad elfelejte­nünk, hogy nemcsak a szülő, hanem az egész társadalom ' felelős gyer­mekeink egyéniségének kialakulásá­ért ­Péterrel történt beszélgetésem után elmentem az édesanyjához, Barátságos beszélgetésben el­mondtam, mi késztetett a látogatás­ra. Észrevettem, a fiúcska édes­anyja nagyon restellte, hogy e lá­togatásra sor került. Megrendítette, amit gyermekéről megtudott és meg­ígérte, mindent megtesz, hogy fia újra boldog légyen. Hosszabb megfigyelés után öröm­mel tapasztaltam, hogy Péter meg­változott, újból vidám és kiegyen­súlyozott. Ratimorszky Gyula, Komárom boltjaiban* /tvsaawwwvwwwwW 1964. február 10-től—16-ig HÉTFŐ: Bratislava: 17.15: Helyem az életben. 18.00: Angol nyelvlecke kezdöknek.vl8.30: Telesport.' 19.00: TV-Híradó. 19.30: Nem gordiuszi csomó. A termékek minőségé­ről. 20.00: Ketten, TV-Játék. 21.30: Kama­razene. 21.50: TV-Híradó. 22.10: Riport­műsor. Karel Höger emlékezik.. 4 KEDD: Bratislava: 9.00: Rahmanov: Viharos al­konyat, TV-játék. 10.00: TV-érdekességek. 17.15: Ifjúsági adás. Az egyéniség ereje. 18.15: Angol nyelvlecke haladóknak. 19.00: TV-Híradó. 19.30: Időszerű kérdé­sek. 19.45: A Paravan kisszínház vidám összeállítása. 20.30: A különös Barnabá­šek úr, kisfilm. 21.35: Zenei szótár. A re­neszánsz. 21.55: TV-Híradó. Budapest: 17.20: Hírek. 17.30: Tapaszta­latok—tanulságok. Mire figyelmeztetnek a tsz-ek eddigi zárszámadásai. 17.40: Amíg nem késü. Nyílt tárgyalás a fiata­lok baleseteinek elhárításáról. 18.40: Íme, az ember, csehszlovák kisfilm. 18.55: A magyar Ipar terméket öt föld­részen. 19.20: Esti, mese. 19.30: TV-Hír­adó. 19.45: Barangolás. Kulturális szem­le. 20.15: Visszatérek, magyarul beszélő Jugoszláv film. 21.45: Fiatal zeneművé­szek hangversenye. 22.15: Hírek, TV-Hlr­adő (ism.). SZERDA; Bratislava: 8.00: Miért nem importálunk idegen ideológiát? Előadás a katonák politikai oktatása keretében. 8.30: Fizi­ka I. 9.10: Angol nyelvlecke kezdőknek (ism.). 9.40: Számoljuk fel a normán fe­lüli készleteket. 10.10: Blažek: Karácso­nyi vőlegény, TV-Játék. 16.30: A diákklu­bok műsora. 17.30: Fizika I. (lsm.J. 18.10: A technika történetéből. 18.30: A HÍSZ (Sväzarm) életéből. 18.45: Filmriport. 19.00: TV-Híradó. 19.30: Arcképcsarnok: Az , ötvenéves Katarína Lazarová költőnő. 20.00: Mozart: Szöktetés a szerájból, TV­változat. Az lntervízió műsora. 22.00: TV­Híradó. 22.15: Angol nyelvlecke kezdők­nek (i6m.) Budapest: 8.03: Iskola-tv. Orosz nyelv. 9.03: Iskola-tv. Környezetismeret. Élet­rend a családban. 9.40: Mezőgazdasági íilmmfísor. Korszerű borjú- és Uszőne­velés (ism.). 10.00: TV-Híradó (ism.). 10.15: Visszatérek, magyarul beszélő ju­goszláv film. 11.45: Harmadfokú készült­ség. Magyar kisfilm az árvízvádelemről. 15.28: Iskola-tv. Környezetismeret (ism.). 16.28: Iskola-tv. Orosz nyelv (Ism.). 17.08: Iskola-tv. Fizika. 18.05: Hfrek. 18.25: Tényekről képekben. 18.45: Az élő múlt. A Honvéd Filmstúdió kisfilmje a Hadtörténeti Múzeumról. 19.00: Lányok­asszonyok. Budapest, 33 km. 19.20: Esti mese. 19.30: TV-Híradó. 19.45: Puskin raj­zai. Szovjet kisfilm. 19.55: Mozart: Szök­tetés a szerájból. TV-változat. Az lnter­vízió műsora Prágából. 22.00: Hfrek. TV­Híradó (isin.). CSÜTÖRTÖK! Bratislava: 9.00: A Paravan kisszínház vidám összeállítása (ism.). 9.50: Bocsá­nat, tévedés, kisfilm. 10.25: Nem gordiu­szi csomő. A termékek minőségéről (ism.). 10.55: TV-érdekességek. 17.15: Ki­csinyek műsora. 18.00: Ifjúsági adás. 19.00: TV-Hiradő. 19.30: Limfjord, dán kisfilm. 20.00: Ma este Novákéknál. Vi­dám zenés összeállítás a Novákok tiszte­letére. 21.10: Kisfilm. 21.30: TV Híradó. 21.45: Mai vendégünk: John Steinbeck. Budapest: 17.15: Hírek. 17.25: Orosz tár­salgás, haladóknak. A munkáról. 17.50: Falusi dolgokról. 17.55: Zenekedvelő Gyerekek Klubja. 18.55: Telesport. 19.20: Esti mese.' 19.30: TV-Híradő. 19.45: Ün­nepi interpelláció. A Magyar TV kisfilm­je. 20.05: Filmmozaik. 21.15: Parancs. Wlllíam Bukoví táncdrámája. Kb. 22.00: Hírek, TV-HIradó (ism.). PÉNTEK: Bratislava: 16.15: Pionírmozaik. 16.45: Fi­zika II, 17.30: GéprajZok olvasása. 18.00: Orosz társalgás. 18.30: Szemtől szembe. A mezőgazdasági beruházási építkezés­ről. 19.00: TV-Híradó. 19.30: Olimpiai zászló alatt. A toklói nyári olimpiáról. 19.45: A'film története XII. rész. 21.05: Beszélgetés Adolf Hoffmelster érdemes művésszél Miroslav Holub költészetéről. 21.50: TV-HIradő. Budapest: 10.00: TV-Híradó (ism.). 10.15: Telesport (ism.). 10.30: Filmmozaik (ism.). SZOMBAT: Bratislava: 8.00: Fizika II. (Ism.) 8.40: Anael nyelvlecke haladóknak (ism. J. 9,10: Orosz társalgás (ism.). 9.40: Óvodások műsora. 10.10: Kisfilmek. 10.45: Csehszlo­vák Filmhíradó. 16.20: A téli olimpia fó­ruma. Válaszolunk a nézők kérdéseire." 18.00: Pionírműsor. 19.00: TV-Híradó. 19.30: Külpolitikai kommentár. 19,50: Nagyanyó ládája. Jlrina Bohdalová műso­ra. 20.20: Éjszaka az országúton, az NDK, Televíziójának bűnügyi filmje. 22.20: TV,­Híradó. 22.35: Šlitr nincs utthon egye­dül ... Budapest: 17.55: Hírek. 18.00: A Szov­jetunióban jártunk. Fllmösszeállít.ís, 18.25: Elsüllyedt városok, angol kisfilm. 18.50: A Tenkes kapitánya. Folytatásos ifjúsági TV-film. 6. A vásár. 19.20: Esti mese. 19.30: TV-Híradó. 19.45: Hétről hétre. 19.55: Nyár a télben. Divatrevü­közvetítés. 20:i5: Utánzók Klubja. Belé­pés csak utánzóknak! 20.45: Operettal.­bum. Johann Strauss műveiből. 21.40: Az érem harmadik oldala. Komlós János műsora. 21.50: Helyszíni közvetítés a Gellért Szállóból. Estélyi ruha-bemutató. Kb. 22.05: Hírek, TV-Híradó (ism..). VASÁRNAP: Bratislava: 8.20: Fizika II. (ism.). 9>.8e: Orosz társalgás (Ism.). 9.30: Angol nyelv­lecke haladóknak (ism.).'10.00: Kis mes­terek. Az lntervízió műsora Moszkvából. 11.00: A Berlini Vígopera Zenekarának hangversenye. Az lntervízió műsora az NDK-ból. 12.00: Katonák műsora. 12.30: Mezőgazdasági adás. 16.45: Nagy kicsi­ségek. 17.15: Thackeray: Rózsák és gyű­rű, TV-összeállítás. 19.00: TV-Híradó. 19.30: Sporteredmények. 19.55: Versek. 20.00: Veszélyes hivatások. 21.30: A Zemp­lín ének- és táncegyüttes müsorábóK 22.00: TV-Híradó. Budapest: 9.13: Iskola-tv. Fizika (ism.j. 9.40: Hétmérföldes kamera. Ottöróhlr­adó. 9.55: Kis mesterek. Az lntervízió műsora Moszkvából. 11.00: A Berlini Víg­opera Zenekarának hangversenye. A i lntervízió műsora az NDK-ból. 12.(10: A Jenkes kapitánya. Folytatásos ifjúsági tv-film. 6. A vásár. 17.20: Oj utakon. A mezőgazdasági könyvkiadásról. 17.30: Mezőgazdasági fllmműsor. Tejtermelés, tejkezelés. 18.05: Forró pillanatok, 1963. Röplabda EB Romániában. 18.20: A zena barátainak. Pablo Casals. Amerikai film­összeállítás. 18.45: Utazás a föld körül. Franciaország, 19.20: Esti mese. 19.30: TV-Híradó. 19.45: Esti beszélgetés. 19.55: Világhírű rendezők. Lenni, vagy nem lenni. Magyarul beszélő amerikai film­vígjáték. 21.40: Telesport. 22.00: Hírek. TV-Híradó (ism.]. 1984. február 9. * ÜJ SZÖ 5 I

Next

/
Thumbnails
Contents