Új Szó, 1964. február (17. évfolyam, 32-60.szám)
1964-02-09 / 40. szám, vasárnap
HOVA VEZET EZ AZ ÚT? A Márta a Szlovák Nemzeti Színház előadásában A bratislavai opera dramaturgiájának igénytelensége már valóban aggasztó méreteket öltött. S h..gy legtekintélyesebb operaszínpadun kon a művészi ambíció szinte a mélypontra jutott, mi sem bizonyítja jobban, mint Friedrich Flotoiv német zeneszerző Márta című operá jának műsorra tűzése. Ez már nemcsak a kritikusoknak, de a dal •noveket rendszeresen látogató nézőknek is szemet szúr. Az igénytelenséget nagy részben az operaelőadások siralmasan szegényes látogatottsága váltotta ki. Ezt a válságot kétségbeesett csökönyösséggel könnyű és népszerű darabokkal igyekeznek áthidalni, remélve, hogy ily módon majd csak visszaédesgetik az egyre gyérülő közönséget. Tehát a Hoffmann meséiből, a Tannhäuserbôl, a Traviatából, a Trubadúrból, a Bűvös vadászból álló „könnyített" műsortervet megtetézték a Mártával Ezzel betelt a mérték. A Márta semmiképpen sem való a Nemzeti Színház színpadára. Érthető, hogy a szinház vezetőségének nem közömbös a látogatottság problémája, viszont az ideológiai-művészi igényességet és a színvonalas színrealkalmazást még a legtávolabb helyzetben sem szabad háttérbe szorítani. Friedrich Flotow (1812—1883), német zeneszerző jelentőségében nagy kortársainak árnyékában marad. Talán úgy lellemezhetnők: „Nagy" volt a „kicsik' között. Német nemzetisége ellenére inkább francia szellemben komponálta művelt. Erősen kuszált, ellentétek között hánykolódó jelenség egyéni jellegzetesség, stílusbeli körülhatároltság nélkül. Legnagyobb sikere éppen az 1847-ben komponált Márta, amely tartalmilag a polgári társadalom felvirágzásához kapcsolódik. A történet Anna angol királynő korában, a XVIII. század elején játszódik le. Az opera elejétől végig a régi jó, problémák és gondok nélküli világ idillikus szépségét zengi. A szövegkönyv — jóllehet szellemes — naiv. A királyi udvarban élő két unatkozó fiatal lány meggondolatlan kalandvágyból elszegődik két fiatal úr birtokára. A két kislány persze semmihez sem ért, de minden jól végződik, mert az egymást követő komikus jelenetek kettős esküvővel zárulnak. Tökéletesen banális happy end! A zene megfelel a sekélyes librettónak. Flotow alapvető kifejező eszköze a folyékony kantiléna. A Márta romantikus dallambősége nagyon is fülbemászó, édeskés, már-már kellemetlenül szentimentális és egy percre sem zökken ki könnyed operettszerűségéből. Bizonyos fokú felületi csiszoltság és elegancia sem segít a naiv drámai felépítés átlátszó egyszerűségén, még kevésbé a Márta legnagyobb hibáján, a valódi művészi értékek hiányán. Az operát Július Gyermek rendezte, akinek feladata ezúttal igazán nem volt irigylésre méltó. Mert ezt az operát színrq alkalmazni úgy, hogy a rendező egyéni felfogása is érvényesüljön — nagy alkotói elmélyültséget és rendezői találékonyságot követel. A Márta esetében ez határozottan nehéz és hálátlan vállalkozás. Nem csoda, ha a rendezésnek ls sok mindent fel lehet róni. Gyermek ugyan néhány felesleges részlet kihagyásával logikailag zártabbá és gördülékenyebbé formálta a művet, de erejéből már nem futotta a gondolati koncepcióra. így a mű megrekedt az igénytelen szórakoztatás síkján Úgy vélem, a rendezőnek a vérszegény és szentimentálisan lapos történetet karikírozó és parodizáló elemekkel kellett volna felélénkítenie, azaz a rendezés eszközeivel finoman pellengérre állítania a romantikus naivitás és bana litás túltengését. Sajnos, a színpadon mindent halálosan komolyan vettek Rokonszenvesebb hatást keltett a kar teljesítménye és Holoubek karmetsteri felfogása. A főszerepeket a legifjabb énekesekre bízták, akiknek lehetőségük nyílt figyelemreméltó hangalapjuk érvényesítésére, s ezt — a legtöbb szólista — ki is használta A színészi és mozgástechnikai teljesítmény azonban jóval alulmaradt, ha bár egy kis leleményességgel e téren is többet nyújthattak volna Különösen a női szereplők értékesen kiegyensúlyozott előadása méltó a dicséretre: Drahomíra Královcová és Alžbeta Svobodová (a címszerepben) és Yvetta Czihalová, valamint Nino Hazuchová Nancy szerepében. Nehéz eldönteni, kit illet az elsőség, de ta Ián Svobodovát emelném ki mélyen átélt előadásáért és hangjának finom hajlékonyságáért, mely a bonyolultabb részeknél is töretlen maradt. Lyonéi szerepét Imrich Jakubek és Alexander Baránek játsszák felváltva, míg Plumkett szerepében Stanislav Beňačka váltakozik Boris Šimanovskýval. Jakubek ma a bratislavai opera kétségtelenül legjobb tenoristája, s most sem csalódtunk szuverén teljesítményében. Lyonéi szerepe megfelel Baránek hangszinezetének, aki figyelemre méltó igyekezettel formálta meg a rábízott szerepet. Azonban arra kell törekedriíe, hogy játékát mielőbb megtisztítsa az avult sallangoktól, amelyek eddig minden alakítását jellemezték. Sí. Mňačka végre kissé igényesebb feladatot kapott, amelyet jól oldott meg. Václav Nouzovský epizódszerepében (a hóbortos lord, Tristan Mickleford) is emlékezeteset alkotott. Ján Hadraba ugyanezt az alakot kissé komolyabb felfogásban játssza. Külön meg kell említenünk az énekkar színvonalas teljesitményét. CSORDÁK LAJOS E g (1864-1937) C gy évszázad múlt el azóta, hogy egy nincstelen kassai szabólegény fia, Csordák Lajos megszületett. A München előtti köztársaságban nevét alig ismerték, pedig ä volt nemzedékének legjelentősebb tájfestője. Kassán Klimkovics irányítja első lépéseit a festői pályán, majd München következik. Végül Prágában Maráknál fejezi be tanulmányait. Szoros kapcsolatot tart fenn a cseh képzőművészeti élettel. A sokat nyomorgó, rajztanárkodó, később a szalánci elzárkozottságban meghúzódó Csordákról 74 éves korában bekövetkezett halála utáni kiállításig hallgattak. A XIX. század vége felé dönti el végre, hogy festői tevékenységének célja a táj megjelenítése lesz. Ebben a műfajban a hazai klaszszikusok közé tartozik. Érett korszakában a természet regényes hangulata iránt a legfogékonyabb. Költői hajlandóságú festő s a tájban nem a konstruktív formát, s a színt keresi, hanem a légkört s az érzést. Kevés színnel, széles ecsetkezeléssel festett kisebb méretű vásznain szülő földjének ihletett tolmácsolója. Kedves témái Kassa, a környező falvak, patakok és sziklák, tavasa és ősz. A magányos, mélabúra hajló embert az erdők homályos bel seje, a természet titokzatos rezdülései vonzák. Híven követi Marák költői realizmusát. Néhány tanuló társa hatására a fokozott színességű Chittusi felé is tájékozódik s a harbizoni festőkre is felfigyel. Mire az államfordulat bekövetkezik, a békés és szerény, nem harcra termett egyéniségű festő már túl van pályája delelőjén. Az új légkörben, a változott kassai környezetben nem tud a felszínen maradni. Ojabb kifejezési formára törekszik, reális tájat fest tovább is, impresszionista elvekkel, levegősebb színekkel fejezi ki érzéseit, hangulatait. Nagy formátumú dlszítményező jellegű vásznai nem nagy vonalúak többé, elvesztik régi egységUket és színvonalukat. Hetvenedik évét tölti be, mire régen melengetett vágya teljesül, s a Magas-Tátrát veheti ecsetjére. Az ű korában merész vállalkozás ez. A kristálytiszta levegőben reggeltől szürkületig nagy kitartással dolgozik 1934 tavaszától őszéig. Elmerül a fenyőborította lejtők, a méltóságos csúcsok s a merész szirtek látványában. A tél folyamán otthon családi körben olajképekké, akvarellekké alakulnak a nyáron vázlatokba rögzített benyomások. Egyik korabeli bírálója szerint ezek a vásznak leíró jellegűek, hiányzik belőlük a bensőség és színes kulisszaként hatnak. (Lomnici-csúcs, Zerge). Sokkal jobbak, melegebbek és igazabbak virágos rétjei, s a kis kassai utcákat idéző képei, melyeken színérzékenysége szépen érvényesül. A pasztell színlehetőségei is vonzzák. Sőt 72 éves korában grafikai megoldásra ihleti Kelet-Szlovákia szépsége. Legkedvesebb tájainak megrögzítője tizenkét lapból álló mappája. Költői ihletésű szénrajzainak hangja valóban sajátos. C sordák Lajos a századforduló táján alkotott műveivel vitat hatatlan értékeket hagyott a képzőművészetre. BÄRKÄNY JENÖNÉ Holoubek vezényletével a zenekar Játéka kiegyensúlyozottan fegyelmezett volt. Holoubek, aki Flotow operáját valóban alaposan, a legapróbb részletekig ismeri, emlékezetből dirigált, s biztosan tartotta kezében az előadást. Ennek ellenére mégis meg kell jegyeznem, rendkívül meglepett, hogy éppen őt, a modern opera és a hamisítatlan művészet rajongóját láttam a karmesteri dobogón. Az igénytelen és frivol Márta nem méltó Holoubek karmesteri, pálcájához. összegezésül csak ennyit: a Márta színre hozatala nem kompromisszum, hanem tévedés és kudarc, a dramaturgiai felfogás logikus következménye. A Márta s a hozzá hasonló művek operánk művészibb előretörésének kerékkötői s a pillanatnyi könynyű siker kétes győzelem. A bratislavai opera elsőrendű hivatása, hogy céltudatos műsorpolitikával újítsa fel repertoárját, amelyben biztosítson az egyes zeneművészeti stíluskorszakok alkotásai számára arányosan méltó helyet. A. G. A szeretet jelentősége a nevelésben • JÉltllÉiif ^SHHKÉL mssm lllilip™ iHPi ' ^•t S |\ J^^mm pil r fjg f m f M Este a bratislavai Dunai áruház kirakata előtt. (Németh J. 'felv.] • SEMILYBEN EBBEN AZ ÉVBEN ünneplik az első műkedvelő színkör megalakulásának 100. évfordulóját, amelynek alkalmából hat színdarab kerül előadásra. Májusban a semilyi járás legjobb színjátszőegyütteseinek bemutatóját rendezik meg és ősszel a munkásmozgalmi múzeumban kiállítást rendeznek. • A SZOVJETUNIÓBAN nagyon közkedveltek, Ernest Hemingway művei. Elbeszélései, regényei -már több orosz nyelvű kiadást értek, jaeg. Az idegen nyelvű könyvek kiatiójá néínrég angol nyelven adta ki a világhírű elbeszélést, az öreg halász és a tenger-t, Roman ázamarin kritikus életrajzi tanulmányával. A könyv nemsokára kapható lesz az itteni Szovjetszkaja knyiga Aki odaadással foglalkozik a gyermekek nevelésével, tudja, hogy a szeretet a nevelésben csodákat művelhet. Azok a szülők, akik merev szigorral, rideg utasításokkal akarna nevelni, nem is sejtik, hogy cselekedetükkel kétszínűséget váltanak ki gyermekeikből. A nevelés terén minden olyan cselekedet visszájára fordul, amely félelmet, szorongást Idéz elő a gyermekben. A rideg utasítások hatására a gyerekekben fokozatosan ellenszenv alakul kl.' a szülőkkel szemben. Később ez az ellenszenv mélyen gyökerező gyűlöletté válhat. Az ilyen és hasonló környezetből a gyermek minden áron szabadulni akar, ezért a legtöbb idejét ott tölti, ahol megértésre és szeretetre talál. Szükségesnek tartom megemlíteni, hogy nemcsak a rideg magatartásnak, hanem a gyermekekkel szemben tanúsított közömbösségnek is romboló hatása van. Sőt a közömbösség némely esetben fájóbban érinti a gyermeket, mint a ridegség. Az olyan családokban, ahol a gyermekekkel szemben közömbösek, ahol nincs szeretet, a gyermek végtelenül boldogtalannak érzi magát. Gyakoriak az ilyen esetek ott, ahol a szülők elváltak, vagy második házasságban élnek. A fenti állításaim alátámasztására az alábbi megtörtént esetet szeretném elmondani. Ilyen és hasonló esetekkel az életben gyakran találkozhatunk. Egyik tanítványom furcsán, szokatlanul viselkedett az iskolában. Éreztem, hogy valami bántja. Elhatároztam, hogy négyszemközt próbálok vele beszélni. A beszélgetés nagyon nehezen indult. Később azonban keserűen feltárta a titkát. — Engem senki sem szeret — mondta szomorúan. Nagyon meglepődtem a tizenhárom éves gyermek elkeseredésén. — Engem mindenki csak bánt — folytatta növendékem, sírásra görbült szájjal. — Miért gondolod? Ki nem szeret? Ki az a „mindenki", aki bánt? — kérdezte^ tőle. Rám nlzétt," majd kis hallgatás ntán azt felelte: — Az édesaiiyám, a szomszédok és az iskolatársaim is. DiOí- • — De hát miért bántanak téged, hisz nem vagy rossz gyerek. Az iskolában sohasem hallottam rád panaszt. A felnőttekkel szemben is illedelmesen viselkedsz, barátságos vagy mindenkihez. Az én kis növendékem újra rám nézett, aztán lehajtotta a fejét és hallgatott. — Miért hallgatsz? Azt hiszed, hogy én sem szeretlek? Péter felemelte buksi fejét és rém szögezte őszintén ragyogó, bánatos szemét. — Tanító bácsi, kedves tanító bécsi — mondta, és zokogva borult a vállamra. Megtudtam tőle, hogy édesapja két évvel ezelőtt elhagyta a családot. Most egy bácsi jár gyakran hozzájuk, aki nagyon barátságtalan hdzzá. Aztán így folytatta: — Amióta az „idegen" bácsi hozzánk jár, azóta anyukám ls türelmetlen velem. Sokszor szeretnék vele beszélgetni, de mindig azt mondja, nem ér rá, sok munkája van. Azt is szokta mondani, hogy ne zaklassam mindenféle szamársággal. Soha sincs ideje, ha én akarok vele beszélgetni. Pedig azzal az idegen bácsival órák hosszat is eltársalog. Az édesanyja^ azt hitte, elég, ha gondoskodik gyermeke testi szükségleteiről, lelkileg pedig magára hagyta. Kis növendékem arról is beszélt, hogy a szomszédok is furcsán viselkednek vele. 1 — Te ls olyan leszel, mint az anyád! — hallja tőlük. Iskolatársai között is akad olyan, aki bántó megjegyzésekkel illeti Péter édesanyját. Jogosan mondják a Péterhez hasonló gyerekek, hogy őket nem szereti seriki, őket mindenki bántja. Részükre a „mindenki"-t azok az emberek jelentik, akik között élnek. Ezért ne éreztessük az ilyen gyermekekkel azt, amit esetleg szüleik viselkedésében kifogásolunk, hisz a gyermek olyan lesz, amilyenné mi formáljuk. Nem szabad elfelejtenünk, hogy nemcsak a szülő, hanem az egész társadalom ' felelős gyermekeink egyéniségének kialakulásáért Péterrel történt beszélgetésem után elmentem az édesanyjához, Barátságos beszélgetésben elmondtam, mi késztetett a látogatásra. Észrevettem, a fiúcska édesanyja nagyon restellte, hogy e látogatásra sor került. Megrendítette, amit gyermekéről megtudott és megígérte, mindent megtesz, hogy fia újra boldog légyen. Hosszabb megfigyelés után örömmel tapasztaltam, hogy Péter megváltozott, újból vidám és kiegyensúlyozott. Ratimorszky Gyula, Komárom boltjaiban* /tvsaawwwvwwwwW 1964. február 10-től—16-ig HÉTFŐ: Bratislava: 17.15: Helyem az életben. 18.00: Angol nyelvlecke kezdöknek.vl8.30: Telesport.' 19.00: TV-Híradó. 19.30: Nem gordiuszi csomó. A termékek minőségéről. 20.00: Ketten, TV-Játék. 21.30: Kamarazene. 21.50: TV-Híradó. 22.10: Riportműsor. Karel Höger emlékezik.. 4 KEDD: Bratislava: 9.00: Rahmanov: Viharos alkonyat, TV-játék. 10.00: TV-érdekességek. 17.15: Ifjúsági adás. Az egyéniség ereje. 18.15: Angol nyelvlecke haladóknak. 19.00: TV-Híradó. 19.30: Időszerű kérdések. 19.45: A Paravan kisszínház vidám összeállítása. 20.30: A különös Barnabášek úr, kisfilm. 21.35: Zenei szótár. A reneszánsz. 21.55: TV-Híradó. Budapest: 17.20: Hírek. 17.30: Tapasztalatok—tanulságok. Mire figyelmeztetnek a tsz-ek eddigi zárszámadásai. 17.40: Amíg nem késü. Nyílt tárgyalás a fiatalok baleseteinek elhárításáról. 18.40: Íme, az ember, csehszlovák kisfilm. 18.55: A magyar Ipar terméket öt földrészen. 19.20: Esti, mese. 19.30: TV-Híradó. 19.45: Barangolás. Kulturális szemle. 20.15: Visszatérek, magyarul beszélő Jugoszláv film. 21.45: Fiatal zeneművészek hangversenye. 22.15: Hírek, TV-Hlradő (ism.). SZERDA; Bratislava: 8.00: Miért nem importálunk idegen ideológiát? Előadás a katonák politikai oktatása keretében. 8.30: Fizika I. 9.10: Angol nyelvlecke kezdőknek (ism.). 9.40: Számoljuk fel a normán felüli készleteket. 10.10: Blažek: Karácsonyi vőlegény, TV-Játék. 16.30: A diákklubok műsora. 17.30: Fizika I. (lsm.J. 18.10: A technika történetéből. 18.30: A HÍSZ (Sväzarm) életéből. 18.45: Filmriport. 19.00: TV-Híradó. 19.30: Arcképcsarnok: Az , ötvenéves Katarína Lazarová költőnő. 20.00: Mozart: Szöktetés a szerájból, TVváltozat. Az lntervízió műsora. 22.00: TVHíradó. 22.15: Angol nyelvlecke kezdőknek (i6m.) Budapest: 8.03: Iskola-tv. Orosz nyelv. 9.03: Iskola-tv. Környezetismeret. Életrend a családban. 9.40: Mezőgazdasági íilmmfísor. Korszerű borjú- és Uszőnevelés (ism.). 10.00: TV-Híradó (ism.). 10.15: Visszatérek, magyarul beszélő jugoszláv film. 11.45: Harmadfokú készültség. Magyar kisfilm az árvízvádelemről. 15.28: Iskola-tv. Környezetismeret (ism.). 16.28: Iskola-tv. Orosz nyelv (Ism.). 17.08: Iskola-tv. Fizika. 18.05: Hfrek. 18.25: Tényekről képekben. 18.45: Az élő múlt. A Honvéd Filmstúdió kisfilmje a Hadtörténeti Múzeumról. 19.00: Lányokasszonyok. Budapest, 33 km. 19.20: Esti mese. 19.30: TV-Híradó. 19.45: Puskin rajzai. Szovjet kisfilm. 19.55: Mozart: Szöktetés a szerájból. TV-változat. Az lntervízió műsora Prágából. 22.00: Hfrek. TVHíradó (isin.). CSÜTÖRTÖK! Bratislava: 9.00: A Paravan kisszínház vidám összeállítása (ism.). 9.50: Bocsánat, tévedés, kisfilm. 10.25: Nem gordiuszi csomő. A termékek minőségéről (ism.). 10.55: TV-érdekességek. 17.15: Kicsinyek műsora. 18.00: Ifjúsági adás. 19.00: TV-Hiradő. 19.30: Limfjord, dán kisfilm. 20.00: Ma este Novákéknál. Vidám zenés összeállítás a Novákok tiszteletére. 21.10: Kisfilm. 21.30: TV Híradó. 21.45: Mai vendégünk: John Steinbeck. Budapest: 17.15: Hírek. 17.25: Orosz társalgás, haladóknak. A munkáról. 17.50: Falusi dolgokról. 17.55: Zenekedvelő Gyerekek Klubja. 18.55: Telesport. 19.20: Esti mese.' 19.30: TV-Híradő. 19.45: Ünnepi interpelláció. A Magyar TV kisfilmje. 20.05: Filmmozaik. 21.15: Parancs. Wlllíam Bukoví táncdrámája. Kb. 22.00: Hírek, TV-HIradó (ism.). PÉNTEK: Bratislava: 16.15: Pionírmozaik. 16.45: Fizika II, 17.30: GéprajZok olvasása. 18.00: Orosz társalgás. 18.30: Szemtől szembe. A mezőgazdasági beruházási építkezésről. 19.00: TV-Híradó. 19.30: Olimpiai zászló alatt. A toklói nyári olimpiáról. 19.45: A'film története XII. rész. 21.05: Beszélgetés Adolf Hoffmelster érdemes művésszél Miroslav Holub költészetéről. 21.50: TV-HIradő. Budapest: 10.00: TV-Híradó (ism.). 10.15: Telesport (ism.). 10.30: Filmmozaik (ism.). SZOMBAT: Bratislava: 8.00: Fizika II. (Ism.) 8.40: Anael nyelvlecke haladóknak (ism. J. 9,10: Orosz társalgás (ism.). 9.40: Óvodások műsora. 10.10: Kisfilmek. 10.45: Csehszlovák Filmhíradó. 16.20: A téli olimpia fóruma. Válaszolunk a nézők kérdéseire." 18.00: Pionírműsor. 19.00: TV-Híradó. 19.30: Külpolitikai kommentár. 19,50: Nagyanyó ládája. Jlrina Bohdalová műsora. 20.20: Éjszaka az országúton, az NDK, Televíziójának bűnügyi filmje. 22.20: TV,Híradó. 22.35: Šlitr nincs utthon egyedül ... Budapest: 17.55: Hírek. 18.00: A Szovjetunióban jártunk. Fllmösszeállít.ís, 18.25: Elsüllyedt városok, angol kisfilm. 18.50: A Tenkes kapitánya. Folytatásos ifjúsági TV-film. 6. A vásár. 19.20: Esti mese. 19.30: TV-Híradó. 19.45: Hétről hétre. 19.55: Nyár a télben. Divatrevüközvetítés. 20:i5: Utánzók Klubja. Belépés csak utánzóknak! 20.45: Operettal.bum. Johann Strauss műveiből. 21.40: Az érem harmadik oldala. Komlós János műsora. 21.50: Helyszíni közvetítés a Gellért Szállóból. Estélyi ruha-bemutató. Kb. 22.05: Hírek, TV-Híradó (ism..). VASÁRNAP: Bratislava: 8.20: Fizika II. (ism.). 9>.8e: Orosz társalgás (Ism.). 9.30: Angol nyelvlecke haladóknak (ism.).'10.00: Kis mesterek. Az lntervízió műsora Moszkvából. 11.00: A Berlini Vígopera Zenekarának hangversenye. Az lntervízió műsora az NDK-ból. 12.00: Katonák műsora. 12.30: Mezőgazdasági adás. 16.45: Nagy kicsiségek. 17.15: Thackeray: Rózsák és gyűrű, TV-összeállítás. 19.00: TV-Híradó. 19.30: Sporteredmények. 19.55: Versek. 20.00: Veszélyes hivatások. 21.30: A Zemplín ének- és táncegyüttes müsorábóK 22.00: TV-Híradó. Budapest: 9.13: Iskola-tv. Fizika (ism.j. 9.40: Hétmérföldes kamera. Ottöróhlradó. 9.55: Kis mesterek. Az lntervízió műsora Moszkvából. 11.00: A Berlini Vígopera Zenekarának hangversenye. A i lntervízió műsora az NDK-ból. 12.(10: A Jenkes kapitánya. Folytatásos ifjúsági tv-film. 6. A vásár. 17.20: Oj utakon. A mezőgazdasági könyvkiadásról. 17.30: Mezőgazdasági fllmműsor. Tejtermelés, tejkezelés. 18.05: Forró pillanatok, 1963. Röplabda EB Romániában. 18.20: A zena barátainak. Pablo Casals. Amerikai filmösszeállítás. 18.45: Utazás a föld körül. Franciaország, 19.20: Esti mese. 19.30: TV-Híradó. 19.45: Esti beszélgetés. 19.55: Világhírű rendezők. Lenni, vagy nem lenni. Magyarul beszélő amerikai filmvígjáték. 21.40: Telesport. 22.00: Hírek. TV-Híradó (ism.]. 1984. február 9. * ÜJ SZÖ 5 I