Új Szó, 1964. február (17. évfolyam, 32-60.szám)

1964-02-29 / 60. szám, szombat

Világ proletárjai, egyesüljetek ! SZLOVAKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGANAKNAPILAPJA Bratislava, 1964. februára 29. szombat 50 fillér 9 XVII. évf., 60. szám A KÖNYV HÉTKÖZNAPJÁÉRT T

ízéves hagyomány már, hogy az első tavaszt vasárnap Jelzi a könyvhónap indulását. Rendezvények, kiállítások, író-olvasótalálkozók tarkítják, teszik évről évre gazdagabbá a könyv ünnepnapjait. S vele együtt évről évre nő a gondunk is, tartalomban és formában hogyan tehetjük még színesebbé, vonzóbbá ezt a hagyományt, teljesebbé a könyv missziós küldetése teljesítését. Nem túlzás ugyanis, ha a könyv kapcsán missziós küldetésről beszélünk. Ahogy társadalmunk a jólét, emberiesség hónát építi, kulturális forradalmunk — s ennek keretében a könyv, mint az egyik legjelentősebb eszköz — a gorkiji „tntellektuálts fegyverkezést, az értelem felfegyverzését, az alkotó forradalmi akarat megszervezését" vállalta magára. A társadalmi előrehaladás gyakorlata ma már egyértelműen bizonyltja, a ma embere nem állhat meg a félműveltség s az ezzel rokon brosúra-műveltség szintjén. A tudat új valóságformálása nemcsak feltételezi, hanem meg is követeli, hogy a két legfontosabb meghatározó erővel, a művészettel és a tudománnyal komolyan, tömegméretekben számoljunk. Ez a tömegesség ma már cselekvő erő hazánkban. Hódít a könyv, igénnyé nemesült a tudás, s a rangot hétköznapjaink megszokott nyelvén a kultúrember meghatározás méri. S hogy az írott szónak nagyobb, megtisztelőbb küldetése sohasem volt, mint éppen ma, bizonyítja ez a számadat: 1963ban 2217 mű Jelent meg hazánkban, csaknem 14 millió példányszámban. Egyetlen év könyvtermései Kell-e több annak bizonyítására, hogy népünk felnőtt az okos szóhoz, s hogy tulajdonképpen a könyv hódító útfát nem ts hónapban, hanem könyv'ben kell mérnünk. Leegyszerűsítenénk azonban a kérdést, ha teendőinket kizárólag csak a „bűvölet" — a számok, eredmények — szemszögéből ítélnénk meg. Amikor az új közönségről, a művészet új mecénásairól szólunk, inkább a követelményt akarjuk hangsúlyozni: az olvasók népes tábora ma már egyre színvonalasabb alkotásokat követel. Olyanokat, amelyek az eszmei tisztánlátás és a művészi igényesség kézjegyeit magukon hordva, magas hőfokon adják midennapjaink valóságát. Aligha vitatható ugyanis, hogy a könyv a kommunista nevelés egyik fő eszköze. S mint ilyen, körültekintő gondoskodást igényel. Igaz ugyan, hogy a jó könyvek — népszerű tömegsorozatokban — ma már mindenki számára elérhetők, az alkotás és a kiadótevékenység felelőssége azonban éppen úgy, mint a közvetítés (könyveladás, propagálás] nagyobb kulturáltsága soronlevő napirendi pont. E

feladatokkal kapcsolatban a mi nemzetiségi írodolmunkban is akad jócskán tennivaló. Bár — az elmúlt évek tapasztalataiból ítélve — hazai magyar könyvkiadásunkra nehezen lehetne ráfogni a rugalmasságot, az alkotást ösztönző szándékot, s a bátor kezdeményezést, a hangsúlyt ehelyütt mégis inkább a müvekre helyeznénk. Nemzetiségi irodalmunk alkotó hozzájárulását illetően ugyanis megnyugvásra aligha lehet okunk. Kétségtelen tény, hogy irodalmunk — a cseh és a szlovák irodalmi alkotásokhoz viszonyítva — meglehetősen kicsi. A probléma lényege azonban inkább a számottevő művek folyamtosságának hiányában keresendő. Abban, hogy nemcsak mennyiségi, hanem minőségt fellemzőkben ts túlságosan hozzászoktunk az Igénytelenséghez, az égető problémák felvetésének mellőzésével. Talán szükségtelen azt bizonygatnunk, hogy a személyi kultusz évei mennyiben hátráltatták ezt a kibontakozást. Kétségtelenül ez is szerepet játszott. Most azonban azt az időszakot éljük, amikor az alkotómunka sorompót — s vele együtt a kifogások is — eltűntek, s a bioznyítás a művekre vár. S ha az elmúlt év szenvedélyes vitái óta a fejlődés bíztató feleinek tanúi is vagyunk, — az ünneprontás minden szándéka nélkül — éppen a önkikiáltás helyenkénti inflációját érezve hangsúlyozni kell azt ts: a harsányság és a hangerő nem pótolhatja a műveket, vagy a mondanivaló gyengeségét. Ahhoz, hogy irodalmunk — a cseh és szlovák irodalomhoz hasonlóan — egyre inkább számításba Jövő hatóerő lehessen, nem elég csupán hátat fordítani a nyomasztó múltnak, de — az egyéni részigazságok makacs védelmétől — el kell jutni rendünk telfes igazságának felismeréséig, művészi ábrázolásáig, Ily módon azután — éppen a jó művek révén — az irodalmi tudat kialakítása nem lesz gond, a klasszikusok szeretete pedig nem tehertételként számítódik majd, hanem afféle archimedesi pontként, ahonnét — az olvasó számára — a múlt és a jelen, s ebben a jelenben a „saját" irodalom ts egyaránt belátható lesz. Az alkotás mellett fontos szerep jut a művek közvetítésének, terjesztésének. S mivel — érzésünk szerint — erősen részigazság az az állítás, hogy a Jó könyv maga magát kínálja, érthető, hogy a könyvterjesztés problémát ts egyre gyakrabban előtérbe kerülnek. Ennek kapcsán nemcsak hazat kiadványaink alacsony példányszáma a kirívó, hanem — a nagyobb városok és néhány járást székhely kivételével — az eladás kultúráltsága ls sokszor kifogásolható. A probléma lényege napjainkban ugyanis éppen az, hogy a könyvpropagácló jól megválasztott eszközeivel ml módon tudunk új rétegeket bevonni az olvasásba, s mennyiben sikerül a sok helyütt kísértő fáradt, szokványrendezvényekbe lelket önteni, tartalmi és formai megújhodást hozni. Talán mondani sem kell, a könyvünnepek fő célja nem a matematikai összegezés, hanem az, hogy a könyvvel végzett munka olyan társadalmi üggyé váljék, mely az általános és szakmai műveltség terjesztése révén a tömegek kulturális felemelkedését hatékonyan elősegítt. A könyvvel végzett munkában ugyanis a lemaradozás főleg a falvakon szembeszökő. Éspedig nemcsak a könyvtárak elhelyezése szempontjából, hanem a könyvállományt illetően is. Márpedig a nagyüzemi termelés megszervezése, a mezőgazdaság korszerűsítése egyenesen megköveteli az általános és szakmai műveltség növelését, a látókör szélesítését. A kérdés lényege ebben az esetben úgy fogalmazódik: vajon — jelentős állami támogatás mellett — nem tehetne-e többet a falu a könyv, a tudás terjesztéséért, éppen a községfejlesztési alap vagy a szövetkezetek anyagi lehetőséget részbeni felhasználásával. Merthogy ilyen lehetőségek vannak, ez kétségtelen. z elmondottakban csupán néhány gondolatot érintettünk. A felveri tett kérdések vitathatók, az azonban, hogy a könyv, mely emberi J!l énünk legjavát adja, megérdemli a figyelmet, s az eddiginél ís nagyobb gondosságot — altgha szorul különösebb magyarázatra. A könyv ünnepnapjait ugyanis nem a külső csillogás és a mutatványosság, hanem a hétköznapi rendszeres szükséglet jelenti. S hogy ezt elérhessük, nem többre és nem kevesebbre, csupán apró hétköznapi tettekre van szükség. József Attila szavai e téren ts ösztönzőek, időszerűek: dolgozni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes." Énünktől, egyéni hozzájárulásunktól függ tehát, merjük-e vállalni a férfimunka legjavát: hogy munkában, tudásban, becsületben és helytállásban egyaránt nagyok legyünk... Es hogy másokat ts naggyá tegyünk. EŰNOD ZOLTÁN Igazságosságra, arányosságra törekszünk Miért szükséges a szociális biztosítás módosítása ? Pártunk XII. kongresszusa és a Központi Bizottság ez év januárjában megtartott plenáris ülése határozatának értelmében szociális biztositásunkbúl mielőbb ki kell küszöbölni a gazdasági életünk és a dolgozó nép érdekeit sértő, azokkal gyakran ellentétes Intézkedéseket. Miiyen irányelvek alapján történik ezen fogyatékosságok orvoslása? Micbal Stand elvtárs, az Állami Szociális Biztosító Hivatal elnöke erről a készülő törvénnyel kapcsolatban az alábbiakban nyilatkozott az Oj Szónak: Az új törvény három részletben lép életbe. Az első, az EFSZ-tagokra és a fizetett anyasági szabadságra vonatkozó rész április 1-től lesz érvényben. A második, a munkaviszonyban levő dolgozók és a magasabb színvonalon gazdálkodó szövetkezetek tagjainak Igényelt tárgyaló rész ez év július 1-én, mig az utolsó, az aggkori járadék esedékességével kapcsolatos munkaidőnek 25 évre való meghosszabbítására, a nők korhatárának módosítására, valamint a rokkantsági járadékra vonatkozó intézkedéseket szabályozó harmadik rész 1965 január 1-én lép hatályba. • Milyen előnyüket biztosít az új törvény az EFSZ-tagoknak? Ha azt akarjuk, hogy a szövetkezetesek kedvvel végezzék munkájukat, ha arra törekszünk, hogy véget vessünk a munkaerőhullámzásnak a mezőgazdaságban, sőt az EFSZ-tagok létszámának fiatalokkal való kibővítésén fáradozunk, akkor mindenekelőtt az Ipari dolgozókéval azonos jogokkal kell felruháznunk őket. Ezért az új törvény a többi között kimondja, hogy az EFSZ-tagok kivétel nélkül ugyanolyan feltételek mellett és azonos összegű gyermekpótlékra tartanak Igényt az állampénztárból, mint a többi dolgozó. A képzettségüknek megfelelő munkában elhelyezkedett szak- és főiskolát végzett mezőgazdasági dolgozók ugyanúgy, mint a szövetkezeti tagok ls betegségük esetén állami táppénzben részesülnek. LényegemMmmmmmmm IHIIIIIWIIIMIIMÍI IIIMI sen emelkedik az aggkori járadéka azoknak, akiknek havi díjazása a szövetkezetben elért kiváló eredményeik folytán meghaladja az 1200 Kčs-t. A készülő törvény figyelme újabb járadékok bevezetésére ls kiterjed. Ezek közül az egyik a szakképzettség növelését, MichaľStancI, az Államj ^ociális Biztosító Hivatal elnöke. a továbbtanulás iránti érdeklődés felkeltését, a rendkívüli teljesítmények elismerését tartva szem előtt azokra a mezőgazdasági dolgozókra vonatkozik majd, akik mindenben megfelelnek a törvényszabta követelményeknek. Újdonság az az Intézkedés, mely szerint a szociális biztosítás költségeinek részbeni fedezésére Irányuló járulékokat többé nem vonják le a szövetkezeti tagok jövedelméből. Ezeket a járulékokat a jövőben a díjazási alapból fedezik. A magasabb színvonalon gazdálkodó szövetkezetek tagjainak nyújtott előnyök egyike, hogy — az új törvény értelmében — nem kötelesek lemondani háztáji gazdaságukról. • Milyen új intézkedésekre kerül sor a férfiak és a nők aggkori járadéka tekintetében? Az eddigi munkakategóriákban nem eszközöltünk módosításokat. A járadékok kiszámítása Is az eddigi alapon, a bruttó-fizetésből, munkabérből történik. A járadék azonban nem haladhatja meg a tiszta jövedelem 90 százalékát. Kivételt csak azok az esetek Jelentenek, amelyekben a Járadék, mint egyetlen jövedelmi forrás nem éri el a havi 400 Kčs-t A havi 700 koronánál nagyobb járadékokra 1—12,5 százalékig terjedő progresszív adót vetünk kl. így pl. az 1050 kpronás aggkori járadék után az adó 52 Kčs lesz. Ha a járadékot élvező polgár mindössze egy ellátatlan gyermekről gondoskodik, akkor csak a 900 koronát meghaladó járadék után kell adót fizetnie. Két gyermek esetében a megadóztatott járadék már 1100 koronára emelkedik. Ezek a példák ls Igazolják, hogy minél több gyermekről gondoskodik a járadékra Jogosult, annál nagyobb kedvezményben részesül. Fontos célkitűzésünk a Járadékok közötti eddigi nagy különbségek kiküszöbölése. Az Igazságosság elvének érvényesítésével arányosságra törekszünk. Ezért az aggkori járadék egyharmadát élvező, alkalmazásban levő polgárok Indokolatlan kedvezményét Is megszüntetjük. Az új törvény senkit sem kötelez arra, hogy a korhatár betöltése után visszavonuljon, kikapcsolódjon a munkafolyamatból, bár ez mindenkinek törvényes joga. Társadalmunk elsőrendű érdeke, hogy minél tovább dolgozzunk, alkalmazásban maradjunk. (Folytatás a 2. oldalon) Befejezte tárgyalásait a KGST végrehajtó bizottsága Moszkva (CÍL£) — Péntekén Moszk- KGST-szervek szabványosítási együttvában befejeződött a KGST végrehajtó bizottságának 11. ülésszaka, amelyen Csehszlovákia képviseletében Otakar Simünek miniszterelnök-helyettes, Csehszlovákia állandó KGST-képviselője, František Hamouz külkereskedelmi miniszter és František Vlasák működésének tökéletesítésével s arra a nézetre jutott, hogy a KGST szervei dolgozzanak ki javaslatokat a szabványok egységesítésére. Ennek alapján Intézkedéseket tehetnek a termelés szakosítására és a tagállamok kooperációjára, továbbá árucseréjük miniszter, a tudományos és műszaki fejlesztésére. A külkereskedelemmel fejlesztési és koordinációs állandó bizottság elnöke vett részt. A tanácskozásokon a KGST-államok tudományos és műszaki együttműködésének további tökéletesítéséről, a közös érdekű ágazatokban folyó 1964 —1965. évi tudományos és műszaki kutatás koordinálásáról, a külkereskedelmi együttműködésről és egyéb kérdésekről tárgyaltak. A tárgyalásokról kiadott közlemény szerint az ülésen Bulgária, Csehszlokapcsolatban az ENSZ genfi kereskedelmi és fejlesztési vllágértekezletével összefüggő kérdésekről is tárgyaltak. A végrehajtó bizottság jóváhagyta a tagállamok vízgazdálkodási szervei értekezletének javaslatait bizonyos műszaki és tudományos problémák Kidolgozására. A végrehajtó bizottságot tájékoztatták az állandó bizottságok elnökeinek és a titkárság osztályvezetőinek értekezletéről, amelyen az 1966—1970. évi vákia, Magyarország, Mongólia, az népgazdasági tervek összehangolásáNDK, Lengyelország, Románia és a Szovjetunió képviselői vettek részt. A végrehajtó bizottság foglalkozott a nak folyamatát ellenőrizték, s ezzel kapcsolatban a végrehajtó bizottság határozatot hozott Az SZLKP KB gazdasági bizottságának ülése (CTK) — Az SZLKP KB gazdasági bizottsága tegnap Bratislavában ülést tartott Az ülést Michal Sabolčik elvtárs, az SZLKP KB titkára vezette. A bizottság megtárgyalta és Jóváhagyta ez évi munkatervét, amely komoly népgazdasági problémák megoldására irányul. A bizottság tagjai és a meghívott gyakorlati, valamint tudományos dolgozók az ülés további részében megvitatták a források és a munkaerőszükségletek területi elosztásának összhangjához szükséges feltételeket az 1964—1970-es években. E kérdésről Vincent Krahulec elvtárs, miniszter, a Szlovák Tervbizottság elnöke tartott beszámolót. A CSKP KB és az SZLKP KB januári plenáris üléseivel kapcsolatban a bizottság foglalkozott a külföldről behozott gépek kihasználásának ós üzembe helyezésének helyzetével E problémákról élénk, nyilt vita folyt. Hradec Královén tavaly kezdték meg a helyi főiskolások új diákszállójának építését. A diákszállóban 1260 főiskolai hallgató talál új otthonra. Képünkön: Vojtech Kaplan, a Magasépítő Vállalat mestere, Václav Špaček és FrantiSek Novák az Épületszerelő Vállalat dolgozói az építkezés tervét tanulmányozzák. (B. Krejčí felvétele — CTK)