Új Szó, 1964. február (17. évfolyam, 32-60.szám)

1964-02-29 / 60. szám, szombat

Fontos lépés pártunk lenini útján Ä Szovjetunió Kommunista Pártjá­nak 1958-ban megtartott XX. kong­resszusa óta Csehszlovákia Kommu­nista Páitja a lenini normák határo­zott érvényesítésére törekszik a párt­élet valamennyi területén, és a szo­cialista elvek következetes érvényesí­tését szorgalmazza társadalmunk fej­lődésének minden szakaszán. A szo­cialista építés befejezése Irányvona­lának oszthatatlan része pártunk cél­tudatos törekvése kiküszöbölni és helyrehoztjl mindazokat a következ­ményeket, amelyek pártunkban és társadalmi életünkben a személyi kul­tusz helytelen módszerei következté­ben meghonosodtak. Ezért fokozato­san felülvizsgáltuk a pártmunka egyes szakaszalt, főként az 1949— 3954 közötti Időszakot, amikor vezető pértfunkclonáriusok egész sora ellen különféle vádakat emeltek, majd el­ítélték őket. Pártunk Központi Bizott­sága gondoskodott arról, hogy min­denütt, ahol mesterséges koholmá­nyokról, rágalmakról volt szó, vagy ahol megállapították a szocialista tör­vényesség megsértését, az alaptalanul vádolt és elítélt elvtársakat rehabi­litálják. Az SZKP XXII. kongresszusa után — mely újabb adatokat tárt fel a sze­mélyi kultusz következményeiről — e kérdéseket megtárgyalták a CSKP KB 19t31 novemberében tartott ülésén is. Ennok alapján a Központi Bizott­ság 1962-ben számos Intézkedést ha­gyott Jóvá azzal a céllal, hogy a párt és az állam vezető funkcionáriusai el­len 1949—1954. között lefolytatott po­litikai perekkel összefüggő egyes ne­gatív Jelenségeket helyes, a valóság­nak megfelelő megvilágításba he­lyezze. A XII. pártkongresszus előkészíté­sekor a KB pártbizottságot alakított azzal a feladattal, hogy 1962 novem­ber végéig vizsgálja felül minden részletében azokat az eseteket, ame­lyeknél az adott Időszakban megsér­tették a pártelveket és a szocialista törvényességet. A bizottság a XII. kongresszusig nagy anyagot gyűjtött és tanulmányozott át, néhány új, ed­dig Ismeretlen tényt állapított meg, s a vizsgálat folyamán levont előzetes következtetéseit elbírálás céljából előterjesztette. A CSKP XII. kongresz­szusa e munka eredményei alapján megbízta a bizottságot a széles körű vizsgálat befejezésével, az összes kér­dés tisztázásával és azzal, hogy a kongresszust követő négy hónapon belül végleges megállapításokat tar­talmazó összefoglaló jelentést terjesz­szen a Központi Bizottság elé. A Központi Bizottság tavaly ápri­lisban tartott plenáris ülésén a XII. kongresszusnak a személyi kultusz valamennyi maradványa végleges fel­számolásáról hozott irányelvei alap­ján megtárgyalta az 1949—1954-es politikai perekről szóló beszámolót, és gondoskodott a pártélet és a szo­cialista törvényesség lenini alapelvei megsértésének helyrehozásáról. E bűnperek közé tartozott a vezető szlcvák pártfunkcíonáriusok csoport­ja elleni bírósági eljárás is. A CSKP KB 1963 áprilisában Jóváhagyta azt a megállapítást, hogy e perben a vádak mesterséges koholmányokon alapul­tak, s az ideológiai nézeteket és a po­litikai felelősséget büntetendő tevé­kenységnek minősítették. Megállapí­totta, hogy ezek az elvtársak nem al­kottak állam- és pártellenes burzsoá nacionalista csoportot, az ellenük emelt bírósági vádak alaptalanok és törvényellenesek voltak. Ezért vissza­adták párttagságukat. Ezzel kapcsolatban szükségessé vált felülvizsgálni az SZLKP IX. kong­resszusán az SZLKP vezetőségében lé­vő úgynevezett burzsoá nacionalisták ellen elhangzott bírálat politikai és Ideológiai vonatkozásait is. Ezt a CSKP KB 1963. december 18. és 19-1 ülésén végezték el, amelyen a párt Ideológiai munkájáról tárgyaltak. A decemberi plenáris ülés megerősítet­te a CSKP KB áprilisi ülésén levont elvi következte'éseket, és megtárgyal­ta a CSKP KB bizottságának Szlová­kia Kommunista Pártja 1950. évi IX kongresszusán a párt szlovákiai veze tőségében lévő burzsoá nacionaliz­mus elleni harccal kapcsolatban el­hangzott bírálat felülvizsgálásáról szóló beszámolóját. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban ha tározatot fogadtak el, amely össze foglalja a terjedelmes dokumentum­anyag tanulmányozásának eredmé­nyeit és a számos elvtárssal folyta­tott beszélgetésekből levont következ­tetéseket. Mindez lehetővé tette, hogy el nem torzított, Igaz képet kapjunk a párt egész tevékenységéről, hogy egyes ú) összefüggéseket lássunk meg és komolyan elemezzük az egyes elv­társak, valamint az SZLKP vezetősé­gének, mint egésznek, szerepét. Az elmúlt hetekben e határozatot megvitatták a pártszervezetekben, amelyek egyetértésüket nyilvánították a határozat állásfoglalásaival kapcso­latban. A i'inban lefolytatott viták után helyes a közvéleményt is tájé koztatnl e kérdésekről, amelyek egy­aránt fontosak a múlt objektív érté­kelése és a Jövő szempontjából. Az SZLKP IX. kongresszusa fontos szerepet Játszott pártunk történeté­ben, mert Szlovákia adott feltételei között konkrétan rögzítette a szocia­lizmus építésének fő Irányvonalát, amelyet a CSKP IX. kongresszusa tű­zött kl. Szlovákiában a szocialista épí­tés feladataival kapcsolatban kiemel­te a csehszlovák munkásosztály és nemzeteink egységének megszilárdítá­sát, helyesen hangsúlyozta, hogy a pártnak harcolnia kell a burzsá na­cionalizmus minden megnyilvánulása jés hatása ellen. De az Igazi burzsoá nacionalista veszély, a „ludákság" s Ideológiájának maradványai, valamint a szeparatista Irányzatok elleni harc helyett a Szlovákia Kommunista Párt­jának vezetésében levő úgynevezett burzsoá nacionalista elhajlás elleni harcot állította a figyelem közép­pontjába. Clementls, Husák és Novomeský elv­társat, akik akkoriban fontos párt­és állami funkciókat töltöttek be, a kongresszuson azzal vádolták, hogy burzsoá nacionalista Ideológiát csem­pésztek be a pártba, hogy a nemze­tiségi kérdést a politikai hatalomért folyó osztályharctól elszigetelten fog­ták fel és hogy saját nacionalista bur­zsoáziájuk uszályába kerültek. Továb­bá azzal vádolták őket, hogy nagy károkat okoztak már a nemzeti fel­szabadító harc folyamán, a Szlovák Nemzeti Felkelés Idején ls, és hogy az SZLKP-t a baloldali kispolgári ér­telmiség pártjaként építették. V. Ši­roký elvtárs kongresszusi beszámoló­ja szerint az említett elvtársak bur­zsoá nacionalizmusának gyökerei egé­szen a háború előtti tevékenységükbe nyúltak vissza, Karol Šmidke elvtárs­nak, az SZLKP KB akkori alelnöké­nek pedig azt vetették szemére, hogy befolyásuk alá került. Az SZLKP IX. kongresszusa után ezt a vádat tovább szélesítették és élezték. E kampány Clementis, Hu­sák, Novomeský és a többi elvtársak letartóztatásával, valamint 1951 feb­ruárjában, a CSKP KB ülésén és a későbbi politikai perekben pártellenes és államellenes tevékenységgel való megvádolásukkal érte el tetőpontját. Az új tények és összefüggések alap­ján a Központi Bizottság decemberi ülésén újraértékelte és pontosan rög­zítette pártunk politikájának ' és tör­ténete egyes eseményeinek magyará­zatát. Elsősorban a pártnak a fasisz­ta szlovák állam Idején végzett mun­kájáról, a nemzeti felszabadító harc, a Szlovák Nemzeti Felkelés egyes mozzanatairól, pártunknak a szlová­kiai parasztkérdésben folytatott poli­tikájáról, az SZLKP-nak a nemzeti és a demokratikus forradalomban alkal­mazott taktikájáról, valamint a ma­gyar kérdés megoldásának akkori módjáról van szó. A CSKP KB a dokumentumok gon­dos felülvizsgálása után decemberi ülésén megállapította, hogy az SZLKP vezetőségének ún. burzsoá nacionalis­ta frakciója elleni bírálat G. Husák, L. Novomeský, K. Šmldke és V. Cle­mentis elvtárs egyes hibáinak túl­zott felnagyításán és kiforgatásán ala­pult, tehát jogosulatlan volt. A párt Irányvonalának megvalósításában elő­forduló fogyatékosságokért az SZLKP egész vezetősége helyett nemegyszer Jogtalanul csak a nevezett elvtársakra hárították a felelősséget. A CSKP KB valamennyi körülmény mérlegelése után minden tekintetben Indokolatlannak minősítette, és teljes egészében semmisnek nyilvánította a CSKP KB és az SZLKP KB 1950— 1981. évi döntéseit, amelyek alapján Husák, Novomeský és Clementls elv­társakat kizárták a pártból és a CSKP Központi Bizottságából, leváltot­ták őket párt-, állami és közéleti tisztségükből, ŠnUdke elvtársat pedig megfosztották a CSKP KB tagságától. A Központi Bizottság e kérdésekkel kapcsolatos határozatát valamennyi partszervben és szervezetben megtár­gyalták. A kommunisták széles körű, nyílt vitában nyilvánították vélemé­nyüket mind a történelmi, mind pe­dig a jelenlegi problémákról és a test­vérnemzeteink egységének és közele­désének megszilárdítását elősegítő fel­adatokról. A határozatot az egész párttagság pozitívan fogadta. Az elkövetett hibák jelenlegi nyil­vános helyrehozását a pártos Igazsá­gosság érdeke kívánja meg. Ez egyik biztosítéka annak, hogy Ilyen hibák többé ne Ismétlődhessenek meg. Az SZLKP vezetőségének ún. bur­isoá nacionalista elhajlói elleni kam­pány folyamén elkövetett komoly hi­bák ellenére pártunk nemzetiségi politikájának általános Irányvonala, főként a csehek és a szlovákok köl­csönös viszonyának tekintetében he­lyes volt a múltban és helyes ma is. A párt már a húszas évek óta a proletár nemzetköziség alapján egye­síti Csehszlovákia valamennyi nemze tének és nemzetiségének forradalmi erőit és az ország szilárd egységének alapvető biztosítékát a csehek és a szlovákok viszonyában látja, a szlo­vák nemzet önrendelkezésének és egyenjogúságának teljes elismerése alapján. Pártunk a lenini nemzeti­ségi politikát követte mind a cseh, mind a szlovák burzsoázia elleni osz­tályharcban, mert elsősorban e két burzsoázia nacionalista politikája okozta a München előtti köztársaság szétzúzását és azt, hogy nemzetein­ket negyed századdal ezelőtt leigáz­hatta a hitleri fasizmus. Éppen Csehszlovákia Kommunista Pártjára hárult az a feladat, hogy megtalálja a válságból kivezető utat és egészséges, haladó alapokra he­lyezze a csehek és a szlovákok viszo­nyát. Ezeket az alapokat a párt ve­zetésével a nemzeti felszabadító harcban, a Szlovák Nemzeti Felkelés­ben és a cseh nép Hitler elleni har­cában teremtették meg. Köztársasá­gunk felszabadulása után a párt ve­zetésével újabb győzelmeket értünk el a forradalom kibontakoztatásában A cseh és a szlovák népnek a két burzsoázia elleni közös harcában megszilárdult köztársaságunk egysé ge. A szlovák nép a cseh munkásosz­tály segítségével legyőzte a fasiszta fudák reakciót. A munkásosztály 1948 februári győzelme ls a közös forradalmi harc eredménye volt. A népi demokratikus állam, a szocialis­ta Csehszlovákia építése éveiben vi­rágzásnak indult Szlovákia politikai, gazdasági és kulturális élete, s egy­re Inkább eléri a cseh országrészek színvonalát. Mindez pártunk helyes nemzetiségi politikájának cáfolhatat­lan bizonyítéka. A Központi Bizottság hangsúlyozta, hogy Szlovákiában, mint az egységes csehszlovák gazda­ság oszthatatlan részében, a tartalé kok további kihasználására van szük­ség. A CSKP XII. kongresszusa hangsú­lyozta, hogy a szocializmus feltéte­le! között nemzeteink kölcsönös kö­zeledése nemcsak hogy nem zárja ki, hanem ellenkezőleg, feltételezi minden .egyes nemzet sokoldalú fej­lődését. Nemzeteink már a múltban Is közel állottak egymáshoz. Szá­mos közös vonás fűzte őket össze, ma pedig testvéri szövetségük még szo­rr.sabb, s e szövetség további rend­szeres szilárdítása mindkét nemzet érdeke. Ezért amikor elítéljük a bur­zsoá nacionalizmus elleni harc hely­telen módszereit, amelyeket az SZLKP IX. kongreszusa alkalmazott, nem be­csülhetjük le a céltudatos küzdelmet az ellenséges nézetek, a bármelyik nemzet vagy nemzetiség tagjai ré­széről megnyilvánuló mindennemű nacionalista ideológia és más csöke­vények ellen. Rendszeresen le kell küzdeni a nemzetiségi elzárkózást, a nemzetisé­gi korlátok fenntartását, de inem sza­bad szem elől téveszteni a fennálló különbségeket sem. Tiszteletben kell tartani azok történelmi és mai alap­jait. Nemzeteink közös szocialista fej­lődésének és a kommunista társada­lom építésének alapján való közele dése, állami egységünk megszilárdí­tása érdekében állandóan támogat nunk kell mindazt, ami közös voná­sunk, mindazt, ami összefűz bennün­ket mind gazdasági, állami és kultu­rális-szelleml téren. Szükséges, hogy a szocializmus Javára aktivan felhasz­náljuk a nemzeti tudat minden ele­mét, a szocialista demokrácia és a nemzetköziség követelményeinek meg­felelően tovább mélyítsük a kölcsönös megértést és együttélést. Hazánk to­vábbi sokoldalú fejlődése érdekében ma azokra a nagy feladatokra kell összpontosítani erőnket, amelyeket a CSKP XII. kongresszusa tűzött ki. Megvalósításuktól függ testvéri nem zeteink s a köztársaságunkban élő összes többi nemzetiség fejlődése, újabb közös sikereink a szocialista társadalom további építésében. Értékes felajánlás A Csehszlovák Gépkocsiforgalmi Vállalat koäicei 1004-es közlekedési üzemének dolgozói kötelezettséget vállaltak, hogy feladataikat határidő előtt teljesttik, növelik a gazdaságos­ságot és csökkentik a termelési költ­ségeket. Az önköltségen 50 ezer ko rónát takarítanak meg és népgazda Ságunknak terven felül 100 ezer ko­rona nyereséget biztosítanak. A Köz­utak košlcei Kerületi Vállalatának dolgozói az adminisztratív erők lét­számát 11 fővel csökkentik. lozef Lenári miniszterelnök Oslrovábon (CTKJ — Jozef Lenárt miniszterel­nök tegnap délután Ostravába érke­zett. Oldfich Voleník, a CSKP kerületi bizottsága vezető titkára, Jan Musal, a kerületi nemzeti bizottság elnöke és Ladislav Hojecký mérnök, a vítko­vicet Klement Gottwald Vasmű Igaz­gatójának kíséretében megtekintette a vasmű egyes gyáregységeit. Elsőként a hatodik nagyolvasztót tekintette meg, amely hazánk legkor­szerűbb távvezérlésű olvasztókemen­céje. A nagyolvasztó mellet dolgozók 70 százaléKa ftatal. Lenárt elvtárs szívélyesen elbeszél­getett a munkaérdemrenddel kitünte­tett Ignác Svitek-vezette olvasztár­trigáddal. Érdeklődött az olvasztárok munkája és egyéni problémái Iránt, majd megtekintette azt a vezérlő be­rendezést, melynek segítségével a nagyolvasztó működését irányítják és ellenőrzik. A miniszterelnök a vasmű megte­kintése alkalmából Barnabás Cíevko mérnökkel, az egyik műszak vezető­jével ls elbeszélgetett Czevko mér­nök, aki a vítkovlcel Klement Gott­wa.d Vasműben a kohászati szakmá­ban tett szert jártasságra, később a kelet-szlovákiai Vasműben haszno­sítja tapasztalatalt. Lenárt elvtárs az ötödik nagyolvasztó csapolását ls megtekintette, és a tizedik kemencé­nél részletesen tájékoztatták a Vác­lav Šimbera vezette ifjúsági munka­brigád sikereiről A brigád éppen az utóbbi napoKban rekordterjesítnjényt Ért el. A miniszterelnök ezután a nekéz­mechanikai gyárrészlegbe látogatott, ahol a közismert hajótengelyeket ké­szítik, elsősorban külföldi megrende­lésekre. < Jozef Lenárt miniszterelnök szom­baton részt vesz a vítkovlcel Klement Gottwald Vasműben dolgozó kommu­nisták vállalati értekezletén. Ä csehszlovák—brazil vegyes bizottság befejezte tárgyafásait (CTKJ — Václav Dávid külügymi­niszter és Jayme de Baros Gomes, a Brazil Egyesült Államok nagykövete a brazil gazdasági kormányküldött­ség prágai tárgyalásai befejezéséül, jegyzékeket váltottak, melyek szerint módosulnak a csehszlovák—brazil hosszúlejáratú fizetési és kereskedel­mi egyezményt kiegészítő árujegyzé­kek. Jaroslav Kohout, a külkereskedelmi miniszter helyettese és Aluysio Gue­Prágába érkezett a Szovjetunió vegyipari minisztere (CTKJ — L. A. Kosztandov, a Szov­jetunió vegyipari minisztere tegnap Prágába érkezett, ahol gép- és vegy­ipari szakértőkkel tárgyal a két or­szág kölcsönös gépszállltásairól. Kosztandov elvtársat Josef Peíi ne­hézgépipari miniszter, Jozef Púčik vegyipari miniszter és a két miniszté­rium vezető dolgozói fogadták a re­pülőtéren. des Regis Bittencourt, a brazil gazda­sági kormányküldöttség vezetője egy­idejűleg egyezményt írt alá a két or­szág tudományos-műszaki együttmű­ködéséről. A három rendkívül nagy jelentő­ségű dokumentum aláírásánál dr. An­tonín Gregor, a külügyminiszter első helyettese, Karel Kurka, a külügymi­niszter helyettese és a két ország kormányküldöttségeinek tagjai Is je­len voltak. A szovjet főkonzul a kelet-szlovákiai kerületben (CTKJ — Ivan Szemjonovics KuZ­nyecov, a Szovjetunió bratislavai fő­konzula kelet-szlovákiai látogatása so­rán tegnap a michalovcei járásban, , V'.V megtekintette a kőolaj­szivattyú-áliomást. A szovjet főkonzul háromnapos ke­let-szlovákiai útján elsősorban a kerü­let iparosítása iránt érdeklődött. Nagy figyelmet szentelt a Kelet-szlovákiai Vasműnek, melynek több üzemegysé­gét megtekintette. Igmscgosscgro, oróipsságrn törekszünk (Folytatás az 1. oldalról) 0 Kinek van igénye aggkori jára­dékra? A teljes aggkori Járadékra 1965. Ja­Január 1-től kezdve a korhatár betöl­tésével csak az tarthat Igényt, aki — ez eddig megkövetelt 20 év helyett — 25 éven keresztül tartó munkavi­szonyt tud felmutatni. Ebbe az Idő­szakba, az eddigi helyzettől eltérően minden igazolható munkaviszony be­számítódik. Sőt, a forradalmi munkás­mozgalomban, a sztrájkokban való iészvétel, a fasiszta megszállás elleni tevékenység folytán bekövetkezett munkanélküliség kényszerhelyzetére is tekintettel leszünk. A férfiaknál az eddigi korhatár nem változik. A nőknél a korhatárt a fel­nevelt és még gondozásban levő gyer­mekek számának figyelembe vételével a következőképpen állapltjuk meg: a gyermektelen asszonyok 57, az egy­gyermekes nők 56, a 2-gyermekes 55, a 3 és 4 gyermekesek 54, az 5 és en­nél több gyermekes anyák pedig 53 éves korukban jogosultak az aggkori járadékra. • Miben módosul a feleség nyug­díja és a tehetetlenségi járadék? A még érvényes intézkedések értel­mében az a feleség, aki nem volt al­kalmazásban s ezért nem tarthat igényt aggkori, sőt rokkantsági jára­dékra sem, 65. életéve betöltésével, tekintet nélkül családja szociális hely­zetére, havi 100 Kös nyugdíjban részesül. Ezt az összeget az ú) in­tézkedések alapján az illetékes nem­zeti bizottság a család szociális vi­szonyainak figyelembe vételével 3 0 0 K č s - ig terjedő összegre ls felemel­heti, esetleg teljesen megszüntetheti az igényt a járadékra. A tehetetlenségi Járadékot havi 100 —400 Kös-ig terjedő összegre emel­tük fel. Odaítéléséről, az összeg nagy­ságéról a család szociális körülmé­nyei alapján szintén a nemzeti bi­zottság dönt. • Mi újat hoz az özvegyi járadék? Csökkentjük a munkaviszonyban le­vő özvegyek Járadékát, amennyiben az keresetükkel együtt meghaladja az 1200 Kős-t. Ha az özvegy kiskorú gyermekekről gondoskodik, járadéká­ból kevesebb levonást eszközlünk és ha 3 gyermeke van, járadékának csökkentésére nem kerül sor. Egyút­tal azt Is megemlíthetem, hogy míg az árvasági Járadék az elhunyt szü­lőt megillető Járadék 25 százalékát tette kl, az új törvény legalább 5 százalékkal megtoldja ezt az Igényt, úgyhogy ezentúl az árvasági Járadék havi 180—450 KCs között állapítandó meg. Mindkét szülő elvesztése esetén pedig minden árva gyermeknek, egy­ségesen, havi 450 KCs jár. • Milyen módosítások várhatók az anyasági szabadságot illetően? Az egységes, fizetett anyasági sza­badságot, melyre minden munkavi­szonyban levő nőnek Igénye van, ez év április 1-től 22 hétre hosszabbltjuk meg. Az egyszerre több gyermeknek (ikreknek) életet adó anyák fizetett szabadságát 8 hónapban szabtuk meg. Az anyák további kedvezménye, hogy gyermekük egyéves korának betölté­séig fizetés nélküli szabadságra tart­hatnak Igényt. • Mi a helyzet a rokkantsági já­radék terén? Itt is csökkentésre kerül sor, ha ti járadék és a Jövedelem együttvéve meghaladja azt az átlagos évi jöve­delmet, amelyből a járadékot megát lapítottuk. A gyermekkorukban meg­rokkant polgárok az új törvény ér* telmében 25 éves korukig gyermek­pótlékra, ezután pedig 400 Kčs-ig ter­jedő rokkantsági járadékra jogosul­tak. • Mindent összefoglalva: mit vár­hatunk a szociális biztosítást szabá­lyozó új intézkedésektől? Az új intézkedések célja a többi között a szociális biztosítással Járó költségek gyors növekedésének a megakadályozása. Bizonyos Járadékok megadóztatásával és a többhelyütt megtakarított összegekkel lehetővé válik a túlságosan alacsony, egyetlen jövedelmi forrást képező járadékok emelése. Emellett azonban tudomásul kell vennünk, hogy a szociális bizto­sítás céljaira rendelkezésre bocsátott anyagi eszközök nem függetienlthe­tők a munkatermelékenységtől, mun­kaeredményeinktől. Ennek szem előtt tartásával kell gazdálkodnunk, vagyis aszerint kell takaróznunk, ameddig a takarónk ér. Feljegyezte: KARDOS MÄRTA A BEROUN melletti lodénicei Hang­lemezgyártó Üzem kutatóintézetének dolgozói a hanglemez gyártásnál a fóliák, ezüstözésére automatát szer­kesztettek, amely egyedülálló a vilá­gon. ŠTOROVÔN KERESZTÜL Magyaror­szágból, Bulgáriából és más országok­ból megérkeztek hazánkba az első ko­rai gyümölcs- és zöldségszállítmá­nyok. Ül 1

Next

/
Thumbnails
Contents