Új Szó, 1964. február (17. évfolyam, 32-60.szám)

1964-02-26 / 57. szám, szerda

Időszerű közgazdasági kérdések' A HIÁNYCIKKEKRŐL WArAÍAAAAAAAA/WAJWV Jüiítúxa r — Manchester nadrágot kérek. , > — Sajnos nincs. ' — Mikor lesz? — Nem tudjuk. — És tessék mondani, miért nem kapható? — Hiánycikk. Meglehetősen bosszantanak bennünket, vásárlókat az Ilyen kurta feleletek, pedig egyes Ipari cikkek Iránt érdeklődve gyakran kénytelenek vagyunk velük beérni. Kérdés azonban, megelégszünk-e ezekkel a válaszokkal? Elvégre, mégis csak érdekel bennünket, miért hiánycikk például a manchester nadrág, a zseblámpa, a cirokseprü, a clnezett fürdőkád, a zománcozott pléhkatlan, a porcelán ét-, kávé- és teáskészlet, a kötött kesztyű és kötött harisnya, a térdharisnya az 1—6 éves gyermekek számára stb., és mikor lesznek ezek elegendő menynyiségben Az alábbiakban ezekre a kérdésekre szeretnénk válaszolni. Meghaladja egy cikk lehetőségeit, hogy minden egyes hiánycikk okára rávilágítson, de nem ls ez a célunk, hanem az, hogy rámutassunk a hiánycikkek általános okaira. Hiányzik a manchester nadrág. A trenčinl ruhagyárban ezt azzal magyarázzák, hogy a külföldi szállítások — elsősorban a nyugati országokba —, jelentős mértékben lekötik a kapacitásukat, s ezért nem tudják a szükséges mennyiséggel ellátni üzleteinket. A kapacitás növelése pedig nem áll módjukban, mert nehézségekbe ütközik a szükséges gépek behozatala. Ugyanezeknél az okoknál fogva mutatkozik kisebb-nagyobb hiány a porcelán-készletekben, a gazdag csiszolású kristályban és számos további cikkben. A háztartási cikkek nagykereskedelmi vállalat a nyugat-szlovákiai kerület számára az első negyedévre 15 000 zománcozott pléhkatlant rendelt, de mindössze kb. 4000-re tarthat számot. A fülekl Kovosmaltban ugyanis csak most készítik elő a katlan gyártását, (a matejovcei Tatrasmalttól vették át más termelési pogram miatt). De a jövőben, amikor a gyártás megindul, sem lesznek képesek kielégíteni a keresletet. A kapacitás kibővítése pedig csak akkor válik majd lehetővé, ha hozzálátnak a gyár átépítéséhez és korszerűsítéséhez. Miért nincs ctrokseprfl? Nyersanyaghiány miatt. A losonci Clrko seprűgyárnak 1800 000 seprűt kell évente készíteni, hogy kielégítse a szükségletet, és ehhez 1100 tonna cirokszalmára volna szüksége. Nem áll módunkban évente több cirkot behozni, mint 600— 650 tonnát. Az utóbbi három-négy évben pedig nagyon kevés volt a hazai cirok, mert termesztése nem volt kifizetődő. Ebben az évben Javul a helyzet a cirokseprű-ellátásban ls. A hazai termelést a felemelt felvásárlási ár ösztönzi, s így várható, hogy a 660 tonna behozatal mellett 250—300 tonna itthon termelt cirkot dolgoznak fel, és ezzel a tavalyinál 25 százalékkal több, vagyis 1500 000 seprű készítése válik lehetővé. Ha Jövőre sikerül a hazai ciroktermelést 550-600 tonnára növelni, akkor nem lesz hiány seprűben. A zseblámpa, az áramelosztó és számos apró vasárű azért hiánycikk, mert előállításuk „babra" munka, áruk pedig alacsony, tehát gyártásuk nem Jövedelmező, s ezért a vállalatok keveset készítenek belőlük, vagy egyáltalán semmit. A clnezett fürdőkád gyártását a bratislavai Kovosmalt beszüntette, mert nem fizetődött kl. E kiragadott néhány példa alapján megállapíthatjuk, hogy a hiánycikkek általános okai az export elsőbbsége, a kapacitáshiány, a nyersanyaghiány, a nem kifizetődő termelés, a szűk belső piac. Vizsgáljuk meg ezeket az okokat. A kivitel azért fontos számunkra, hagy vásárolni tudjunk külföldön, elsősorban mezőgazdasági termékeket, és nyersanyagot, az Ipar számára Am kérdezhetjük, miért az Ipari közszükségleti cikkek kiviteléből kell a behozatalt fedezni oly mértékben, hogy az már a belföldi fogyasztás rovására megy? Mit csinál a gépipar? Tény az, hogy az utóbbi két-három évben nehezebben tudjuk elhelyezni gépipari termékeinket külföldön, mert túlságosan bő választékban termeljük, s ezért sok esetben drágák, vagy a termékek nem érik el a kívánt műszaki színvonalat. E kedvezőtlen helyzet felszámolása céljából megváltoztatjuk gépiparunk szerkezetét úgy, hogy a nemzetközi szakosítást ís figyelembe véve lényegesen leszűkítjük a termékek választékát. Ezzel megteremtjük annak az alapját, hogy a kivitel döntő részét csupán néhány termékcsoport képezze. Ez az Irányzat jellemző ma az olyan kis országok külkereskedelmére, mint a miénk Is. Gazdasági előnye a speclallzálásból ered, amely lehetővé teszi számunkra is, hogy a gépIpar területén a feltételeinknek legjobban megfelelő termékek gyártására összpontosítsuk a jelenleg széles fronton folyó termelés következtében szétforgácsolt anyagi eszközöket és szellemi erőket. így ml ls korszerűen termelhetünk, gyártmányainkkal tartós pozíciót vívhatunk ki a külföldi piacokon, s ezáltal stabillá válhat fizetési mérlegünk bevételi része. Jelenleg tehát, amikor a gépipar szerkezeti átalakításának problémáival küszködünk, kénytelenek vagyunk az ebből származó kivitel-kiesést a közszükségleti cikkek kivitelének fokozásával pótolni. A jövőben azonban gépiparunk megnövelt ütőereje sem lehet e kedvezőtlen helyzet kizárólagos megváltója. Hiszen mezőgazdaságunk Is van. És egyébként is, ma így gondolkodunk: legyen a gépipar kivitele a külfölddel szembeni vásárlőerőnk növekedésének abszolút, a mezőgazdasági termelés fokozása pedig viszonylagos formája. Más szóval, nemcsak azt kell elérnünk, hogy a gépkivitel nagyobb mértékben fedezze behozatalunkat, hanem azt is, hogy a mezőgazdasági termelés mielőbbi gyors növelésével csökkentsük az élelmiszer-behozatalt, hogy így egyrészt deviza megtakarítást érjünk el, másrészt a külföldre szállított Ipari cikkek, amelyek éppen a mezőgazdasági termékek behozatalának fedezését ls szolgálják, felszabaduljanak a hazai piac számára. Ezért szorgalmazzuk olyan nagyon — a párt által foganatosított legújabb intézkedésekkel Is — a mezőgazdasági termelés fokozását. A kapacitáshiány problémája szorosan összefügg a belső piac problémájával. Nem gyártunk elegendő hűtőszekrényt, mert kicsi a kapacitásunk. Megtehetnénk, hogy a kereslet mielőbbi kielégítése céljából bővítenénk a kapacitást, de nem tesszük, mert ráfizetnénk. A korszerű és gazdaságos termelés ma ugyanis bizonyos minimális nagyságú termelési egység létesítését és széria kibocsátását feltételezi. Belső piacunk pedig túl csekély ahhoz, hogy felvegye az Ilyen mennyiséget. A befektetések tehát nem térülnének meg. Más lenne a helyzet, ha a KGST-n belül megegyezés születne, hogy a hűtőszekrényeket más országok számára is mi fogjuk gyártani. A termeléshez piacra van szükség. A szocialista országok sajátos piacproblémája csak a KGST keretén belül oldható meg. A szocialista országok gazdasági együttműködése nem ls • más, mint piacaik egymás közötti felosztása a szakosított nagybani termelés feltételeinek megteremtése végett. Ez a folyamat megkezdődött, de amíg ! nem lesz erőteljesebb, addig a szocialista országokban állandó gondok lesznek a termelési programmal, a jövő termelést program ismerete hiányában pedig a kapacitáshiányt sem lehet megoldani. Ezek a hiánycikkek úgynevezett ob-; Jektív okai, amelyek addig állnak "< fenn, amíg gazdaságunk, főleg gépipa-' runk szerkezeti átalakulása tart, amíg ; nem emeljük lényegesen a mezőgazdasági termelést. Tarthatatlan állapot azonban, hogy a vállalatok azért ne gyártsanak bizonyos cikkeket, mert előállításuk nem kifizetődő. Egyes áruk termelése so-; hasem volt és nem is lesz lövedelmező. • De ezek mellett azért folyik olyan ' gyártás is, amely behozza a veszteséggel gyártott termékekből eredő különbségeket. Csak a helyes munkaszervezésen múlik, hogy egyszer ne csupán olyan termékeket készítsenek, • amelyek miatt „lecsúsznak" a pré-! mtumról, máskor pedig olyanokat,; amelyekből könnyen teljesíthető a

: terv. • t t w Örvendetes, hogy a lakosság iparcikk-fogyasztásáról ma ilyen adtokat jegyezhetünk fel: Szlovákiában minden második háztartásra esik egy mosógép, minden hetedikre egy hűtőszekrény, minden egyes családban ott van a rádió, minden ötödik háztartásra esik egy televízió, többszörösére emelkedett a kötöttáru, a készruha, a harisnya, a cipő vásárlása stb. Az áruellátásban ma mutatkozó hiányosságok nem olyanok, amelyek felett szemet hunyhatunk. De állandóan történnek intézkedések a Belkereskedelmi Minisztérium és a termelő ágazatok részéről, hogy csökkenjen a hiánycikkek száma. Bővítjük például a választékcserét a magyar és a csehszlovák cipőipar, az NDK-beli és a csehszlovák textilipar termékeinél stb. Az intézkedések jelenlegi nehézségeink Javulásával párosulva éreztetik majd hatásukat abban az Irányban, hogy kevesebb lesz a hiánycikk. MÉSZÁROS GYÖRGY Megakadályozzuk a termőföld csökkenését? A statisztikai adatok szerint hazánk-1 ban ez idő szerint 7 millió 212 700 hek- < tár mezőgazdasági terület van, amely- J bál 5 millió 106 660 hektár a szántó. • Az utóbbi 5 év alatt a szántóterület ) 46 570 hektárral, a kertek 7S50 hektárral, a rétek 87 320 hektárral és a legelők 54 245 hektárral csökkentek. Ezzel I szemben a gyümölcsösük 16 750 bektár-) ral bővüllek, továbbá 1815 hektáron kum- ' lót és 1245 hektáron szőlőt telepítettek. ' 1952-ig évente kb. 11 000 hektárral ,' csökkent a szántóterület és 37 000 hek-' tárral a mezőgazdasági terület. Tavaly ] már csak 2441 hektár szántóval és i 24 764 hektár mezőgazdasági területtel ; lett szegényebb a mezőgazdasági ter- • melés, ami kétségklvUI a termőföld (óbb ' kihasználására tett Intézkedéseknek a . következménye. A SHAKESPEARE-JUBILEUM KEZDETE Angol művészek Prágában Az Erzsébet-kori nagy drámaíró szülővárosáról elnevezett angol színtársulat a költő születésének 400. évfordulója alkalmából rendezett körűtián Prágába is ellátogatott. A Stradfordl Királyi Shakespeare Színház az európai és amerikai városok közönségét két Shakespeare-darabbal ajándékozza meg: a kevéssé ismert Tévedések vígjátékával és a világirodalom egyik legmegrázóbb tragédiájával, a Lear királlyal. E színház bemutatkozása hazánkban — amely repertoárját a Shakespeare-darabok széles skálájú bőséges forrásából meríti — sokkal többet jelent a drámaíró Jubileumára rendezett udvariassági ünnepségnél. A srradfordiak előadása nagyon tanulságos volt, mert a színtársulat attól vezérelve, hogy Shakespeare-t megtisztítsa az évtizedes hagyományok felesleges sallangjaltól, megerősítenek bennünket abban, hogy törekvéseink e reneszánsz szerző műveinek korszerű színpadra alkalmazását Illetően — helyesek. Peter Brook, a színtársulat egyik vezetője a következőképpen indokolta meg azt, miért esett választásuk az említett két műre: „Repertoárunk megválasztásánál két szempont volt a mérvadó. Egyrészt olyan darabot választottunk, amely a legismertebbek közül való, másrészt olyan darabbal akartuk megismertetni a közönséget, amelyről általában keveset tudnak." A társulat azonban a Tévedések vígjátéká-val nemcsak egy félretett műről verte le a port s tette népszerűvé, hanem színre alkalmazásával figyelemre méltó leleményességüket ls bebizonyították. A két Ikerpár története ötletekben gazdag, szellemes helyzetkomikumokból fakad, amelyek a rendező számára az olcsó nevettetés buktatóit jelentik. Clifford Williams rendező ezeket gendosan kikerülte és rendezői eszközeinek egyszerűségével érzelmileg finoman árnyékolt és egészségesen komikus hatást ért el. Már az előadás bevezető részében lehetőséget ad a színészeknek, hogy a panto-* mimra emlékeztető játékmodorban sejtetni engedjék a történendőket, s a Játék folyamán az Ilyen mimikái közjátékok mintegy kibogozták a helyzet adta bonyodalmakat. Ez a müveit Ízléssel előadott bohózat azonban csak előjátéka volt a prágai vendégszereplésnek. A következő két estén keresztül, csaknem éjfélig tartó előadáson a közönség lélegzetvisszafojtva kísérte Lear király sorsát. A Lear király előadásáért a színtársulat a párizsi Nemzetek Színházában elnyerte a legmagasabb kitüntetést; Paul Scofield, a címszereplő pedig az év legjobb színészének kl|áró dijat. Peter Brook rendezői felfogásának gyújtópontjába a költőóriás végtelen érzelmi síkokat átfogó szemszögét állította, amelynek alapján az az önző despotizmusból kiindulva a tébolyon és mardosó tehetetlenségen keresztül az egész emberré válásig vezeti hősét. P. Brook rendező a legegyszerűbb és legközvetlenebb eszközökkel vitte színpadra a tragikus király életútját. A szereplők gondoskodnak a színpadkép váltásáról s még ebben a szokatlan szerepkörben ls megmaradnak a tragédia gondolati tartalmának hordozóiként. Scofield finom és kifejező mimikája a nézők elé tárja Lear mindig más és más arcát. Lear király emberi megaláztatásának és tébolyának tükrében meglátta a világ valóságos, igazi képét. Ebben a kulcshelyzetet találta meg a rendező, az előadás filozófiai sarkkövét. Scofield bravúros teljesítményén kívül számos nagy alakításnak lehettünk tanúi: Ian Rlchardsont a kétszínű, alattomos Edmund szerepében és Diana Rigget Kordélia tragikus és mélységes emberi alakjában. A Lear király a stratfordl színészek előadásában a korszerűen nagyvonalú színjátszás rendkívüli példája volt. Shakespeare nevéhez méltó mestermű, aki alkotásaiban egyazon virtuozitással szólaltatja meg a lélek húrjain a nemes erkölcsi nagyságot és az emberi gyarlóságot. Az angol művészek prágai fellépésével kezdődtek meg hazánkban a Shakespeare-jubileum ünnepségei. (tf) A Lear király egyik jelenete (Foto: CTK — Dezort felv.) A TV műsoráról Ne becsüljük le az ifjú nézőket Huligántréfa Egy öregasszony eleseti az úttesten. Elgáncsolták. Vásott suhancok tették, emberségükből kivetkőzött fiatalok. Ott történt a Récse felé futó villamosvasút végállomásán. A matróna nem fakadt sírva, riadt szemmel csak annyit kérdezett a körülötte állóktól: — Vafon van-e ezeknek édesanyjuk? Ez a kérdés vetődött fel mlndnyáfunkban, akik szemtanút voltunk az arcpirító esetnek. — Huligánok, gyalázatos huligánoki — kiáltották a járókelők. Gúnykacaj volt a válasz. Egy férfi hozzájuk lépett s megkérdezte: — Nem szégyenük magukat? Füttykoncert volt a felelet. — Annyit mondok, hogy vigyázzanak! — emelte fel hangfát a férfi. Az egyik suhanc nagyot rikkantott: — Fogja be a száját! ... — Mert bele lépünk! — toldotta meg a másik. — Olyan pofont kaptok, hogy megemlegetltekl — sziszegte fogcsikorgatva a férfi. — Szeretnénk látni? — emelgették öklüket a fiatal aszfaltbetyárok. A körülállók látták, hogy ennek a fele se tréfa, hiszen ezek képesek a nyílt utcán megverni az embert. Néhányan odaléptek még, s a hangjuk keményen csattant: .— Takarodjatok

i jfcfi A huligánok a túlerő láttán sarkon fordultak, de még a távolból is fenyegettek: — Várj csak, kisapám, még találkozunk! Ogy vonultak tovább kék cowboy-nadrágjukban, rikító ingükben, mint a nap hősei. A járókelők megbotránkozva bámultak utánuk. — Kik ezek? Honnan csöppent ide ez a gajdoló, viháncoló, goromba társaság? Hogy kik ezek? A nyugati életforma majmólói, aszfaltbetyárok, akik öregasszonyokat gáncsolnak el a nyílt utcán. Míg ifjúságunk százezrei tanulnak és építenek, akadnak olyanok, akik megbotránkoztatják a békés embereket. jtujji s-des— Semmi esetre sem véletlen, hogy a Rudé právo kritikusa e napokban éppen az eredeti, érdekes, friss tv-műsorokat hiányolja. Ha a tv előzetes műsorát nézzük, tanácstalanság fog el bennünket, melyik műsor lenne az, amely legalább egy kicsit felkeltené érdeklődésünket. Hihetetlen, hogy a televízió dolgozói éppen februárban vennék kl a szabadságukat. Hihetetlen ez azért, mert a téli hónapokban a legnagyobb az érdeklődés a tv-műsorok iránt. Inkább az a gyanúnk, hogy átmeneti kimerültségben szenved a tv-dramaturgla, — ez azonban a nézőt nem érdekli, a néző Jő műsort akar, amely legelemibb Igényelt kielégíti. Találnak ilyet ebben az egyhangú műsorban? Találnak. Ilyen volt például az elmúlt hétfőn az ostravai tv-stúdió adása. Ostrava ezúttal ls méltó volt előbbi Jó hírnevéhez. Beszélgetést sugárzott négy íróval, olyanokkal, akik nem szépirodalmat írnak és mégis rendkívül népszerűek az olvasók körében. Ezek közé tartozik elsősorban Vojtech Zamarovský, a Hetíta birodalom rejtélye című könyv Ismert szerzője. Zamarovský elmesélte a nézőknek, ml mindennel kell megküzdeni egy magafajta írónak, beszélt arról, mi mindent kell tudnia a történelemmel és archeológiával foglalkozó embernek, mennyi anyagot kell áttanulmányoznia, osztályoznia, hogy végülis vonzó, tárgyilagos mű szülessék, amely leköti az olvasót. Az irodalom másik fajtájához tartoznak Ladislav Paŕízek cseh Afrika-utazó útleírásai. Pafízek nyolc ízben Járt Afrikában és ezeken az utakon az élmények halmazát gyűjtötte össze, melyek kőzött talán a legmegragadóbbak azok, amelyek az afrikai varázslókról és papokról szólnak. A beszélgetés legérdekesebb része Miroslav Ivanov történész, irodalmi-nyomozó munkájával foglalkozott. Ivanov több könyvet Irt, melyek között a legkiemelkedőbb a „Lenin prágai tartózkodásának nyomában" című mű. Ivanov ezúttal egyszerűen, közvetlenül, amellett érdekfeszítően mesélte el egy cseh népdal keletkezésének történetét, egy előkelő szűz és egy juhász szerelméről. Végül ls arra a megállapításra jutott, hogy a dal keletkezése a XVII. századra esik, a Smtfický-család bukásának idejére. E család egyik leánya valóban beleszeretett a falu kovácsába. A beszélgetésben utolsónak J. TomeCek íróra került a sor, aki a természet szépségeit ecsetelte, amely már Ifjú korában elbűvölte az írót, s melynek szépségét könyveiben írja le. ^gyeseknek úgy tűnhet, hogy e négy Irodalmár tevékenysége a maga módján sajátos és egyedülálló. Ezeknek az íróknak a könyvel azonban mindenképpen tágítják a ma emberének látókörét, csiszolják értelmét' és felébresztik benne a szeretetet például a természet szépségei iránt. Ez a figyelemre méltó közvetlen beszélgetés mindezt még megsokszorozta. Ugyanezen a hétfőn negatfv sajátosságaival tűnt ki a Nyissátok kl a szemeket címií Ifjúsági adás. Dušan široký mfive kezdetben azt engedte sejteni, hogy érdekes, izgalmas képet kapunk a mai iskoláról. Csakhogy amint fejlődött a cselekmény, úgy vált egyre világosabbá, hogy egy konfliktus nélküli darabot látunk, amelyben végül ls minden jól végződik s amely éppen ezért nem nevez, hető „kis" drámának. A cselekményt ugyanis három-négy mondattal megrajzolhatjuk: az egyik osztályban a fiúk és a lányok összebeszélnek, hogy a szigorú orosz nyelvtanárnQ óráján nem fognak felelni. Egy kislány azonban megszegi a fogadalmat, a többlek ezért megtámadják, ami tragikusan végződik. A kislány szeme megsérül, s néhány hónapra kimarad az Iskolából. S ekkor minden jóra fordul: az osztály a legnagyobb bűnössel az élén rendszeresen látogatja a beteg kislányt, segítenek neki a tanulásban, hogy ne mulasszon sokat. Egyszerű, mondhatnánk moralizáló történet ez, amely tányéron adja a tanulságot: legyen mindig bátorságod beismerni a hibádat, s aztán segíteni. Az átlátszó; félórás darabot Juraj HaTama rendezte. A fiatal, gyermekszlnészek sokkal természetesebben játszottak, mint a felnőtt szerepek alakitól. Ha az ember rendszeresebben követi a bratislavai televízió Ifjúsági adásait, arra a következtetésre jut, hogy maguk a program összeállítói taszítják el a fiatal nézőket azzal, hogy unalmas, előre megoldott és a legkisebb érdeklődést sem keltő műsorokat állítanak össze. A darabok szerzői mindig ugyanazok, főleg az örökös kezdők soraiból kerülnek ki, akiktől érettebb művészi alkotást természetesen lilába várunk. STANISLAV V

'RBKA 1964. február 26. Q] SZÖ 5