Új Szó, 1964. február (17. évfolyam, 32-60.szám)

1964-02-25 / 56. szám, kedd

Jégtörő Mátyásokra mindig szükség lesz Tizenhat év előtt történt! Mindent megfontoltak, mindent meggondoltak. Elgondolásaik nem is voltak együgyűek. Klement Gottwald kormányából kilép a Nemzeti Front három pártjának tizenkét minisztere. Ha lehet magukkal rántják a szociáldemokratákat és kirobbantják a kormányválságot. Lehet ugyan, hogy Beneš ismét Gottwaldot bízza meg az új kormány megalakításával, de minden esetben tárgyalni kell. Aztán vagy engednek a kommunisták, vagy pedig Zenkl lesz az új kormány feje. Vagy pedig... És a szocializmus hazai ellenségei előtt rószaszín délibábként, villant fel egy régi, régi példa: az első köztársaság húszas éveinek hivatalnok kormánya. Akár így, vagy akár úgy, a kommunisták baját mindenképpen ellátják. A cseh nemzeti szocialisták egyik kiválósága, dr. Hubert Ripka Franciaországba látogatott el — tapasztalatcserére. A francia példa vonzó volt. Hiszen még egy esztendeje Hm múlt annak, hogy de Gaulle a francia kommunistákat kitessékelte a kormányból. Prága utcái akkoriban tele voltak amerikai tisztekkel. Cheb közelében — Bajorországban — fehér csillagos tankok gyakorlatoztak és Steinbard, az USA nagykövete nagy sietve tért vissza a csehszlovák fővárosba. A nagykövet úr nyomban nyilatkozott is. Szemérmetlenül kijelentette, reméli, hogy ezúttal Csehszlovákia leszámol a kommunistákkal és rövidesen visszatér a kapitalista nyugat ölébe! Vissza! Ez volt a jelszó. Mindent visszal Visszaadni a gyárakat, a bankokat és üzletéket, visszaszolgáltatni a bányákat és nagybirtokokat hazai és külföldi tőkéseknek, visszaállítani a népelnyomó bürokratikus államapparátust, visszahelyezni hivatalukba a kollaboráns püspüköket, a szolgabírákat és azokat a csendőröket, akik lelkifurdalás nélkül megismételnék a duchcovi, a kosúti és a radotíni vérengzést. Külpolitikai vonalon pedig napirendre tűzték a München előtti állapotok visszaállítását, eltökélt szándékuk volt az angol, francia, de elsősorban az amerikai imperializmus kiszolgálása, valamint a csehszlovákszovjet barátság felbontása. Mindent megfontoltak! Aztán ezerkilencszáznegyvennyolc február huszadikán tizenkét miniszter benyújtotta lemondását, hogy megbuktassák a Nemzeti Front kormányát, amelynek maguk ls tagjai voltak, és hogy kiebrudalják a kommunistákat a kormányból — visszafelé fordítsák a fejlődés kerekét. De Beneš köztársasági elnök biztosította őket, kitart mellettük! Győzelmet reméltek, kicsinyes, aljas szándékaik megvalósulását. Arra nem is gondoltak, hogy szelet vetnek ... Pedig szelet vetettek és törvényszerűen vihart arattak, mégpedig vörös vihart, amely hét sorsdöntő nap alatt pereputtyostól elsodorta őket. Tizenhat esztendő múlt el azóta, azok a februári napok azonban ma is élve élnek emlékezetünkben. Halljuk, hogyan döng a prágai kövezet a munkásság súlyos léptei alatt, halljuk Gottwald hangját az Óvárosi téren, a szirénák sztrájkot hirdető zúgását és fülünkben felcsendül a győzedelmes Internacionálé vérforraló dallama. És az emlékezés helyénvaló! Hiszen ez a tizenhat év előtti győzelem tette lehetővé, hogy elinduljunk a szocializmus felé vezető úton, hogy a Szovjetunió és a többi népi demokratikus ország oldalán állva a béke és a haladás élharcosai legyünk, hogy az átkos múlt soha, de soha meg ne ismétlődjön. Ismét február van! Azóta immár a tizenhatodik és felelevenítve a régi, sorsdöntő hét februári napot, újból tudatosítjuk a legfontosabbat, hogy hazánk dolgozó népe csupán azért tudta felszámolni a belső és külső ellen összeesküvését, mert hazánk élén Csehszlovákia Kommunista Pártja állott. Az a párt, amely negyvenöt óta lépten-nyomon bebizonyította, hogy minden erejével a köztársaság népeinek jogait és érdekeit védi, ezeket szolgálja, s ezekért harcol. A kizsákmányolás és az elnyomás megszüntetése, a bankok, gyárak államosítása, a földreform következetes megvalósítása, a közigazgatás demokratizálása olyan hatalmas erkölcsi tőkét jelentett a kommunisták számára, hogy amikor kenyértörésre került a sor, a nép túlnyomó többsége pártunk mellé állt. A strakonicei Fezko textilgyár dolgozói új anyagot — üvegszálas textíliákat — gyártanak. Most folynak az új anyag próbavizsgálatai. A legmegfelelőbb fajták gyártásét bevezetik. (CTK — B Krejčí felv.) Igen, a tömegek bizalma tette legyőzhetetlenné a kommunistákat. Ez a kiérdemelt bizalom szülte meg aztán a munkások, parasztok, mérnökök és diákok szívében azt a bátorságot és elszántságot, hűséget és kitartást, azt a hallatlan forradalmi lendületet, amellyel dolgozóink a párt vezetése alatt nemcsak az ellenséget, de minden másfajta nehézséget is legyőztek! Pedig nem csekélyek voltak ezek a nehézségek. Külföldi keresleteinket befagyasztották, idehaza hivatalainkban, gyárainkban még sokáig ott ültek az ellenség ügynökei. Még árthattak a gyengék és Ingadozók, s Nyugaton erősen bíztak, hogy az árulók diverzója népgazdaságunkat és közigazgatásunkat szétzilálja. A hazaáruló bankárok, miniszterek és tábornokok is, amikor külföldre szöktek, reménykedve mondták: a kommunisták félévig sem bírják, lombhullásra hazajövünk... És újból tévedtekj A CSKP vezette munkásosztály eltávolította a kártevőket, hősi küzdelemben a Szovjetunió segítségével leküzdötte a gazdasági nehézségeket és az országépítés terén páratlan sikereket aratott. Nem túlzás, amikor azt mondjuk, alapjában változtatta meg az ország arculatát! Gyárak és üzemek százai épültek fel hazánkban, gyors ütemben Indult meg Szlovákia iparosítása, iskolák, kórházak, tudományos intézetek szinte gombamódra nőttek országszerte. Emelkedett az anyákról, gyerekekről, betegekről - és aggokról való intézményes gondoskodás színvonala, s elérkezett a lenini nemzetiségi politika gyakorlati alkalmazásának időszaka is... Meghamisítanánk azonban a győzedelmes február örökét, ha csupán fényekről és sikerekről szólnánk, ha nem említenénk meg azokat a nehézségeket, melyeket hazánk népeinek a személyi kultusz évei okoztak és ha nem beszélnénk mindarról a sok, ártalmas csökevényről, amelyet ez a korszak ránkhagyott. Ezek még ma is, főleg gazdasági életünkben nyilvánulnak meg. Pártunk XII. kongresszusa, valamint a CSKP KB tavalyi és idei üléseinek határozatai, a személyi kultusz felszámolásán, valamint a lenini párnormák helyreállításán túl, megmutatták azt az egyetlen helyes utat, amely jelenlegi, átmeneti nehézségeinkből kivezet. A becsületes, lelkiismeretes és kiváló minőségű munka útját az üzemekben, szövetkezetekben, s tudományos intézetekben egyaránt! Ez az út azonban a győzedelmes február szelleme nélkül nem igen járható! Most is ugyanaz a párthoz való hűség, lelkesedés, elszántság és kitartás — talán hazaszeretet is mondhatnók — szükséges, mint tizenhat esztendővel ezelőtt! És nem is kétséges, hogy a nagy február veteránjai, a vörös jégtörő Mátyások példamutató magatartásukkal, munkájukkal, nagyban hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a győzedelmes február szelleme élve éljen, és jótékonyan hasson az utánuk jövő országépítő fiatal nemzedékre is! Mert a vörös, jégtörő Mátyásokra mindig szükség lesz! BARSI IMRE Tavaly a világ 23 államába, főként az USA-ba, Japánba, a Bahama szigetekre, Franciaországba, az SZNKba, Olaszországba, stb. nagy mennyiségű, ízléses s művészt értékű, fából, szalmából, kukoricaháncsból, gyöngyházból, és fémből készült népművészeti tárgyat szállítottunk. Szlovákia falvaiban, városaiban és városkáiban szétszórtan élő és alkotó mintegy 1600 népművészt a Központi Népi Művészi Termelés tömöríti egybe. Képünkön Vincent Vrábel, a bratislavai Mérnöki Építkezési Kutató Intézet segédlaboránsa feleségével szabad idejében hasított fából tízféle lámpaernyőt, valamint galamb- és pávafigurákat készít. Mit várunk az idei fürdőévadtól Több mint 25 CCO ágy áll a gyógyulást keresők rendelkezésére • Tízezer külföldi vendéggel számolunk • Az ambuláns gyógykezelés lehetőségével is élhetünk A fürdőhelyek és gyógyforrások Igazgatóságának Prágában megtartott sajtótájékoztatóján dr. Bohuslav Kocab igazgató hazánk természeti kincseinek gazdagságát ismertetve elmondotta, hogyan készültek fel fürdőhelyeink az új évadra. — A gyógyforrások vize, a fürdők használata többnyire a legkülönbözőbb betegségek gyógyítására, a betegségekből felépült vagy műtéten átesett lábadozók további gyógyulásra, a visszaesés megelőzésére szolgál — Jelentette ki dr. Kocab. A fürdők vegyi hatásét a természetes ásványvizekben előforduló szervetlen anyagok biztosítják. Ezen anyagok közül az első helyen az általánosan ismert, szinte valamennyi ásványvizünkben megtalálható szénsavat említjük meg, amely igen jó hatással van a szívműködésre. A szénsav alkalmazásával Injekciók formájában különösen Jó eredményeket érnek el az utóbbi időben Franttškový Lázng-ben. Az idült gyulladások, izületi bántalmak gyógykezelésénél különösen a piešťanyi, Trenčianské Teplice-! kénes iszapfürdők használata után mutatkozik siker. Az anyagcsere-megbetegedések ellen radont, a csont és szervi idegbántalmak esetén jódot alkalmaznak. Különböző ásványi anyagokat tartalmazó gyógyvizeink a 3—4 hetes ivókúrák alkalmazásával szinte csodákat eredményeznek, különösen Karlovy Varyban. A természetes eszközök, mint például a vízgyógyászat, a villanyárammal, ultrahanggal történő kezelések, inhalációk, sőt a testgyakorlás ls fürdőhelyeink jól bevált gyógymódjai közé tartoznak.' Az éghajlati viszonyok szintén sokban hozzájárulnak bizonyos kórok gyógyításához. Ezért a hegyvidéki fürdőhelyek, például a Magas-Tátra vidéke, kitűnően alkalmas az asztma, a mellhártya- és tüdőgyulladás kezelésére, míg az alacsonyabban fekvő fürdőhelyeken a vérkeringési és Ízületi bántalmak enyhítésére találnak írt a páciensek. — Az utóbbi években több mint félmilliárd koronát fordítottunk fürdőhelyeink tökéletesítésére — mondotta Kocab Igazgató orvos — úgyhogy fürdőhelyeink ma már több mint 25 000 fekvőhellyel- rendelkeznek. A szanatóriumokban ennek folytán minden évadban mintegy 300 000 beteg részesülhet gyógykezelésben. Fürdőhelyeink a külföldi páciensek kezelésére az előző évekkel szemben az idén jóval nagyobb mértékben készülnek fel. 52 államból mintegy 10 000 beteggel számítunk gyógyintézeteinkben. Ezenkívül lehetővé teszük a szállodákban vagy magánlakásokban elszállásolt betegek számára az ambuláns gyógykezelést Is. A szanatóriumokban ezáltal több férőhely Jut majd a komolyabi betegek részére, a bejáró páciensek pedig megtakarítják a szanatóriumi elszállásolással járó nagyobb költségeket. -kmA

népgazdaságunkban keletkezett nehézségek egyik oka, hogy gazdasági életünkben elégtelen módon érvényesül az anyagi érdekeltség elve. Pedig már Lenin figyelmeztetett arra, hogy az anyagi érdekeltség elvén kell építeni a szocialista gazdaságot. Nemrég Novotný elvtárs ugyanezt a gondolatot fejezte ki, amikor ezt mondta: „Ne tápláljunk illúziókat, elvtársak, még mindig a pénz számít." A CSKP Központi Bizottsága ennek szellemében úgy határozott, hogy gazdasági életünk minden területén meg kell szilárdítani az anyagi érdekeltséget. Ennek érdekében már ebben az esztendőben a bérrendszer bizonyos átszervezésére kerül sor, mégpedig elsősorban oly módon, hogy a munkabéreket — főleg a termelés fontosabb ágaiban — jutalmak, prémiumok útján módosítják a munka eredményessége alapján. Erre a célra 640 millió koronát fordítanak ebben az esztendőben. Az anyagi érdekeltség elve megkívánja, hogy elsősorban azokat a vállalatokat jutalmazzák, amelyek Jó minőségű, műszakilag tökéletes és a társadalom számára szükséges termékeket termelnek. Hogy végre megszűnjön az egyenlősdi a bérezésben, és a keresetben Jobban kifejeződjön a különbség a szakképzettség, a felelősség és a munka nehézsége szerint. Emellett az anyagi érdekeltségnek segítségül kell szolgálnia a terv fő feladatainak teljesítésében. Főképp meg kell gyorsítani a műszaki fejlődést, a te-'r.fcííKenység növekedését, nyersanyag Ss energia-megtakarítást, valamint a mii-őség javítását. Mindez Hogyan alakulnak a munkabérek 1964-ben F milyen módon érhető el? Elsősorban úgy, hogy munkabér-módosítással a kiválasztott termelési ágakban növelik a munkások és technikusok anyagi érdekeltségét a feladatok teljesítésében és túlteljesítésében, valamint vonzóvá teszik ezeket a termelési ágakat a dolgozók számára. Az idén végrehajtandó munkabér-módosítás főképp a következő termelési ágakban valósul meg: ő feladat az anyagi érdekeltség megerősítése a mezőgazdaságban. A szövetkezeti termelés Javára tett intézkedéseken kívül az állami birtokok alkalmazottainak bérét is számottevően módosítják. Jelentősen emelkednek a mezei munkák Jó elvégzéséért, valamint a növénytermesztésben, és az állattenyésztésben elért eredményekért Járó prémium. Ugyanakkor fokozatosan módosítják a traktorosok, kombájnosok, segítőik, az állatgondozók, technikusok alapbérét és fizetését. A Javítómunkások és karbantartók bérrendszerét is átszervezik. Mindezeknek az alkalmazottaknak a keresete annyira megnő, hogy eléri a más termelési ágak hasonló foglalkozású al kalmazottainak keresetét. A mezőgazdaság megkívánja, hogy a csúcsmunkák idején vasárnap is dolgozzanak Ezért a növénytermesztésben foglalkoztatott valamennyi munkás számára 50 százalékos bérpótlék fizetését engedélyezik a vasárnapi túlórás munkáért. Ez a javítómunkásokra ős az iparosokra is vonatkozik. Minderre — a prémiumokon kivül — 115 millió koronát fordít az állam. Az építőiparban, mely a legfontosabb iparágak egyike, bővítik az akkordbér-rendszert, megvalósítják a 10 százalékos bérkedvezményt, biztosítják a normák két évi változtathatatlanságát, előnyösen bérezik a rendkívül fárasztó munkát, részben kárpótlásban részesülnek a téli keresetkimaradás miatt, felemelik a munkások, mesterek és építésvezetők prémiumait a munka minőségi és Időbeni elvégzéséért. Ezzel az építőipari alkalmazottak keresete Jobb lesz a más termelési ágakban dolgozók kereseténél. Erre a célra külön 100 millió koronát Irányoztak elő. Remélhető, hogy ennek alapján visszatérnek az építőiparba azok a dolgozók, akik elhagyták, mert másutt Jobb keresetre tettek szert. Folytatják a vasutasok bérrendezését is. A vasúti közlekedés megjavítása érdekében főképp nagyobb .bért, illetve fizetést juttatnak a vasúti közlekedést irányító technikusoknak. A kohászatban felemelik a prémiu mokat, elsősorban az acéltermelés feladatainak teljesítéséért, a jobb minőségért, a technológiai fegyelem megszilárdításáért és a

(szakképzettség lavításáért. M

eg kell oldani, illetve, kl kell küszöbölni a keresetekben mutatkozó egyenlősdit. Erre mutat például az a körülmény, hogy a mérnöki-műszaki dolgozók és a munkások keresete közötti különbség, mely 1958-ban 34 százalék volt, 26 százalékra csökkent. Ennek egyik következménye, hogy a kiváló munkások nem igyekeznek mesterekké válni. A kérdés megoldásához vezelő első lépés a mesterek, művezetők, építkezésvezetők és bányatelepi fel ügyelők fizetésének javítása. Jelentősen emelik azonban elsősorban azoknak a tapasztalt-és szakképzett mestereknek a fizetését, akik nagy eredményeket érnek el. Az adminisztratív dolgozók számának csökkentésével kapcsolatban Intézkedés történt, hogy az így elért bérmegtakarítás egy része prémiumokra és Jutalmazásokra felhasználható legyen. Tehát a létszám csökkentésével a megmaradó személyzet a megtakarított bérösszeg egy részéből Jutalomban részesülhet. Nagy Jelentőségű, hogy a bérezés rendszerében új elemek érvényesülnek, melyeknek célja, hogy a személyes anyagi érdekeltséget az eddiginél szorosabban összekapcsolja a kollektív, a műhely, az üzem vagy a vállalat munkájának eredményével. Ennek alapján prémiumokat és jutalmakat kapnak a kollektívák, a jó minőségű és műszakilag magas színvonalú új termékek gyártásáért, akár a bel-, akár a külkereskedelem számára készülnek. Erre a célra külön 100 millió koronát tartalékolnak. Országos méretben a béralap hatalmas összeget képez. Ezt gyakran nem kellőképpen használják fel, gyakori az egyenlősdi, az egyenlőség elvének helytelen alkalmazása a bérezésben, az egyéni teljesítmények figyelembevétele nélkül. Még a prémiumok elosztásakor is egyenlősdire került sor, és a nagyobb Jutalmat, a nagyobb teljesítményért gyakran szinte a szocialista erkölcs elleni vétségnek tekintik. Ily módon persze a bérek ős a prémiumok nem hathatnak serkentően a dolgozókra. Az igazgatók, üzemvezetők és mesterek jogkörét kiterjesztik a Jutalmazással kapcsolatban, hogy ne legyenek korlátozva sok régi előírástól, és Jobban érvényesíthessék az anyagi érdekeltség elvét. N

épgazdaságunk nehézségei leküzdésének és további előrehaladásának egyik fontos feltétele, hogy helyesen alkalmazzuk az anyagi érdekeltség elvét, gyümölcsözően használjuk fel az erre a célra rendelkezésre bocsátott eszközöket, megteremtsük a munkások számára a lehetőséget arra, hogy Jó munkával Jobb keresetre tegyenek szert, a termelés szervezőit és az új technika alkotóit pedig a fejlődés további lehetőségeinek feltárására serkentsük. A CSKP Központi Bizottságának az anyagi érdekeltségre vonatkozó határozatai erre Irányulnak, de céljuk egyúttal az Is, hogy a dolgozók életszínvonalát munkájuk eredményeivel összhangban emeljék. BALOGH-DÉNES ARPÄD 0] SZÖ 4 * 1964. február 25. I