Új Szó, 1964. február (17. évfolyam, 32-60.szám)

1964-02-25 / 56. szám, kedd

A csehszlovák tudósok világsikere A TAN DEL Újszülött az elektrotechnikai elemek családjában • Új utak az elektrotechnikában, a rádiótechnikában, a számító- és műszertechnikában és a műszerek paráftyításában • A tandel kiváló tulajdonságai • Mikor érvényesül a gyakorlatban? Az utóbbi időben sokat hallani a csehszlovák fizikusok nagyszerű felfedezéséről — a tandelről. Milyen szerepet tölt be ez az új elem az elektronikai eleinek családiában? Mi tette lehetővé felfedezését? Milyen kilátásokkal kecsegtet? Hol lesz alkalmazható? — ilyen kérdések foglalkoztatják a szakembersket és az amatőröket egyaránt. A ferroelektrikumok fizikájának szakában elért fij felfedezés szerzői a Csehszlovák Tudományos Akadémia Fizikai Intézetének tudományos munkatársa!, akiknek Antonfn G!ec fiatal kutató 1962. évi meglepő kísérlete szolgált kiindulópontul. A felfedezés űj lehetőségeket nyit a ferroelektrikumok gyakorlati kihasználásában. A dolog két évvel ezelőtt, 1962. február 22-én vette kezdetét, amikor Glec egyik kísérletével megdöntött egy akkoriban érvényesnek tartott fizikai tételt. A ferroelektrikumok tulajdonságait vizsgálva többek között egy miniatűr triglicinszulfát monokristályt tett a frekvenciasokszorozó áramkörébe. Nem sokat várt a kísérlettől, még kevésbé meglepetést — s mégis ennek lett tanúja. Űj fizikai ismeret született, olyan munkafeltételeket fedezett fel, amelyek közben egyes ferroelektromos kondenzátorok teljesen eltérő elektromos s eddig ismeretlen új fizikai tulajdonságokat nyernek. Mik a ferroelektrikumok? Mindenekelőtt tisztáznunk kell a dielektrikum fogalmát, mert a ferroelektrikumok ezek különleges csoportját képezik. A dielektrikum olyan anyag, amelynek nagyon kicsi az elektromos vezetőképessége. Az elektrotechnikában elsősorban szigetelő anyagként használják. Elektromos térben polarizálódik. A kondenzátor belsejébe (lapjai közé) helyezett dielektrikum növeli annak elektromos tároló képességét (kapacitását). A dielektrikumot elektromos vezetőképességén kívül számszerűen dielektrikumos állandója és veszteségi szöge Jellemzi. A dielektromos állandó nagysága azt mutatja, hogy hányszorosára növekWM - • •.-MMi • MB&ggl K A tandel modelljének metszete (3-sz

uros nagyításban), előtte a valódi miniatűr elem és összehasonlításul egy ötvenfilléres. szik a síkkondenzátor kapacitása, ha a lapjai közti teret vákuum helyett az illető dielektrikummal töltjük ki. A veszteségi szög a dielektrikum által abszorbált (elnyelt) energiának a mértéke, felmelegedésben nyilvánul meg. Erős elektromos tér, illetve erps felmelegedés hatására, esetleg felületüknek benedvesítése következtében a dielektrikumok elvesztik szigetelő képességüket és vezetőkké válnak. A dielektrikumok családjába tartozó egyes különleges szigetelő anyagok (pl. Seignette-só, báriuinmetatitanát) é-deke? tulajdonságokat mutatnak. A jelenséget forroelektromosságnak nevezték el. E kristályszerkezetű anyagok dielektromos állandója nagy és egy meghatározott hőmérséklet (Curie-pont) eléréséig a külső elektromos tér erősségének függvénye: a térerősséggel először rohamosan nő, elér egy maximumot, majd ismét csökken. A megszokott dielektrikumoktól (amilyeneket például a rádió- és tvkészülékek kondenzátoraiban használnak) ,tehát abban különböznek, hogy dielektromos állandójuk a külső feltételektől is függ, úgy viselkednek, mint a nem polarizált dielektrikumok; külső feszültség bekapcsolása esetén viselkedésük befolyásolható — vezérelhető. Ez Ideig kb. 100 ferroelektromos anyagot ismerünk. Kutatásukkal már mintegy 10 éve foglalkoznak, ennek ellenére ma sem ismerjük őket tökéletesen, gyakorlatilag nem használhatók Ki. Fő hiányosságuk az, hogy tulajdonságaikra hatással van a hőmérséklet s úgyszintén más gyors lefolamos térben önmaga éppen a Curieponthoz igen közeli hőfokra hevül fel és ezt a hőmérsékletet a környezet hőmérsékletétől függetlenül is nagyon pontosan fenntartja. Ez a jelenség „tepelná autosfabilizácla" -- hőmérsékleti önstabilizácló nevet kapta s más ferroelektromos anyagokon ls kipróbálták. A TANDEL neve a Teplotné Autostabilizujúci Nelineárny Dielektrický Element kezdőbetűiből keletkezett. Jíuítúia / /y^ysAys/*" Prágai művészek fellépése Matiné Smetana 140. születési évfordulójának tiszteletére lyású, nehezen ellenőrizhető befolyások ís, A Curie-pont Pierre Curlé törvényszerű összefüggést fedezett fel a mSgneses jelenségek és a hőmérséklet között: megállapította, hogy egyes anyagok mágneses tulajdonságai mélyrehatóan megváltoznak egy Élzonyos hőmérséklet elérése pillanatában. Ezt a határt, amely anyagonként változik, Curiepontnak nevezik. A ferromágneses anyag e meghatározott hőmérsékleten felül paramágnesként kezd viselkedni, ezért a Curie-pont döntő jelentőségű a ferroelektrikumok működése szempontjából is. Előnyős tulajdonságaik ugyanis éppen e kritikus pont körüli értéknél érvényesülnek legjobban. Emellett a legkisebb hőmérsékletingadozásra is nagyon érzékenyek, már a század, sőt ezredfoknyi eltérés ls döntő változásokat okozhat. Ezt a nehézséget csak igényes, a műszaki gyakorlat számára túlságosan bonyolult berendezés küszöbölhetné ki. S éppen ezt a nehézséget oldja meg Clenc felfedezése. Az általa felfedezett jelenség alapos kivizsgálása kimutatta, hogy új, alapvető fontosságú dologról van szó: egy ferroelektromos anyag — je,len esetben a triglicinszulfát — váltákozó vilAntonín Glenc, a tandel felfedezője I. Jeíábková asszisztenssel egy tandellel működő sztereó-adókészülék behangolásánál. A tandel működési elve teljesen eltérő például a félvezető elemekétől, mert a tandelben alkalmazott kristály csaknem tökéletes szigetelő s tulajdonképpen mint parányi, vezérelhető kapacitású kondenázátor működik. Az elemet már számos kapcsolásban kipróbálták. Felhasználható Igen nagy ellenállású erősítőberendezés szerkezetében (az ellenállás akár milliárdsžor is nagyobb lehet, mint amilyet a félvezetők fel tudnak dolgozni), érvényesülésre talál a frekve'nciumodulátorokban, miniatűr termosztátokban, elektomechanikai felvevőkészülékekben stb. A tandel méretei parányiak (alapjául a triglicinszulfát kristályából csiszolt lapos köralakú lemezke szolgál, átmérője mindössze 1—3 mm, vastagsága néhány tized milliméter), szerkezete egyszerű, jól elviseli a rázkódást, termelése olcsó és igénytelen. Az új elem olyan elektroncsöveket is pótolhat, amelyeket nem lehetett tranzisztorokkal helyettesíteni. Számos további lehetőségekkel is kecsegtet, például az Ipari szabályozás és automatizálás számára szolgáló elektromos mérőműszerek teljes „tranzisztorozását". A félvezetők tehát új partnfert kaptak. Minthogy a tandel lényegében vezérelhető kapacitású miniatűr kondenzátor, tehát a tranzisztor szövetségeséről és nem vetélytársáról van szó. A CSTA Fizikai Intézete dielektrikumokkal foglalkozó osztálya már 11 éve tanulmányozza a ferroelektromos jelenségeket. Világviszonylatban is azon kevés tudományos intézetek közé tartozik, amelyek ezen.a téren dolgoznak. A triglicinszulfát kristályait, a tandel alapját, a turnovi Monokristály Kutató Intézetben termelik. Megvan tehát minden feltétele annak, hogy az eredeti csehszlovák felfedezés a tandel formájában gyakorlatilag is először szülőhazájában érvényesüljön. -dj A technika Március 2-án lesz 140 esztendeje, hogy Bedfich Smetana, a nagy művész és nagy ember meglátta a napvilágot. A hangversenyen előadásra kerülő „Hazám" ciklusban Smetana forró hazaszeretetét öntötte muzsikába: életre keltette a régi legendákat és ragyogó zeneszínekkel festette meg hazája természeti szépségeit. Dús és regényes helyi kolorittal, népi elemek beolvasztásával megteremtette a nemzeti művészet zenei kifejezését. Smetana hattagú szimfonikus körképe már régen szervesen beleolvadt hangversenyéletünk anyagába, de ennek az élő muzsikának nem ártott meg a rutingyakorlat, máig sem vesztett vonzó- és hatóerejéből. Dr. Václav Smetáček vezényletével ezúttal a prágai FOK szimfonikus zenekar muzsikusai ültek a kottapultok mögött. Előadásuk eredeti fényében ragyogtatta fel Smetana mesterművét. Smetáček impulzív temperamentummal és éles művészi értelemmel áthatott egyénisége minden egyes hangversenyének megadja sajátos jellegét. Ezúttal is ruganyos eleganciával, sűrített akarattal, pompás zeneiségének ellenállhatatlan erejével állt teljes fényerőre beállított zenekara élén. A színpompás, beszédes Smetana muzsika bőséges alkalmat nyújtott, hogy minden regisztert megszólaltasson. A zeneköltő meleg cseh szívvel komvilágából ® A szakirodalom szerint olyan eljárást dolgoztak ki, amellyel papirost hőre érzékeny anyaggal lehet bevonni, s aztán ebből az anyagból készült csíkokat hőmérőként használni. Az eddigi gyártmányokkal 25—38 C fok között lehet mérni: amikor a papírcsík eléri a rajta feltüntetett hőmérsékletet, a másodperc tört része alatt megfeketedik. A mérés pontossága: 1 százalék. • Az Atlanti-óceánon a közeljövőben kísérletet végeznek egy újszerű navigációs segédeszközzel. A jelzőberendezést — egy atomenergiával üzemben tartott hanggenerátort — 45Ü0 méter mélységben horgonyozzák le. A készülék folyamatos hangimpuizusokat bocsát ki, és így a víz alatti lehallgató készülékkel könnyűszerrel „bemérhető". A mérések értékes adatokat nyújtanak a hajók helymeghatározásához, navigálásához. Á mesterséges megtermékenyítés úttörője Viktor Konsztantyinovics Miloyanov akadémikus, az élenjáró szovjet tudós már évtizedek óta foglalkozik a gazdasági állatok szaporításának biológiájával és mesterséges megtermékenyítésével. Az e szakba vágó kiváló munkájáért Lenin-díjra javasolták. A gazdasági állatok tenyésztésében az inszeminálás ma már széles körben alkalmazott, nagy jelentőségű eljárás Kísérletileg tudatosan a XVI. század ban kezdték alkalmazni. 1788-ban L. Spallanzani olasz kutató a halak és kutyák mesterséges megtermékenyítő sének már egyes technikai részleteit is megoldotta, a századforduló táján pedig I. I. Ivanov orosz kutató először alkalmazta az új módszert a gyakor latban. V. K. Milovanov világhírű tudós, I I. Ivanov tanítványa volt. Fő munkaterülete a mesterséges megtermékenyítés technikájának tökéletesítése és a gazdasági állatok haszonértékének gyors növekedése számára a genetikai alapok kialakítása volt. — A képen V. K. Milovanov laboratóriumában. ponálta és Smetáček karmester meleg cseh szívvel szólaltatta meg a csehországi tájak szépségeit megéneklő zenekölteményt. A prágai FOK-zenekar játékát rendkívül élő, de amellett belső fegyelmezettséggel irányított temperamentuma hatotta át, előadásukat viruló szimfonikus hangzás és a hangszercsoportok kiegyenlített összjátéka jellemezte. Smetáček az intenzitás feszítésének és lazításának nagyszerű egyensúlyát teremtette meg. Szépek voltak a nagy kibomlások és visszahullások, a nagyszabású dinamikus fokozásokat igazi szimfonikus lélegzet vitte a magasba. Smetáček természetesen fráze ál, mindig eltalálja a helyes tempó-' kat, minden taktus él a keze alatt. A drámai tételek előadásának monumentalitása nem homályosította el a zenei anyag tisztaságát, a hatalmas orkesztercrescendók sem „fedték" a a részleteket. A terem képét a délelőtti hangversenyen derűs színfolt tarkította: csillogó gyerekszemek, kedves gyerekarcok vidám mosolya. A prágai FOK szimfonikus zenekar Bratislavából Bécsbe utazott, hogy az osztrák hangversenyközönségnek is tolmácsolja a nagy cseh zeneköltő hazaszeretetének zengő himnuszát. HAVAS MÁRTA A huszadik század brit festészete Prága után a bratislavai Dosztojevszkij-sori Művészház kiállító helyisége látja vendégül a brit festészet tárlatát. A nemzeteink közötti kulturális megállapodásnak köszönhetjük ezt a kölcsönös megértést szolgáló és az utolsó hat évtized művészi alakulását-fejlődését jelző kiállítást. Anglia sosem állt az európai festészet élvonalában. A XVIII. században a politikai és gazdasági fellendüléssel egyidőben az addlfc elfojtott művészi energiáik felszínre törtek és kifejlődött az igazi, nemzeti jellegű realista nemzeti festészet. (W. Hogart, és a vonzódott. — Második háború vihara elől Varsóból Skóciába menekülő Hermán tömény valóságlátással és elkötelezettséggel tart ki a konkrét mondanivalójú kompozíció mellett. Vallja, hogy számára nem a tárgyias ábrázolás, hanem az énjén átszűrt élmény kifejezése a fontos. Szemléletéről Otmunkások című vászna tanúskodik. A harmincas években merészebb kísérletezések indultak meg. A háború után Britanniában éppúgy, mint a Nyugaton és Észak-Amerikában az elvont irányzat az uralkodó, hatvanhetven százaléknyi az ábrázoló festénagy arrft'fifíostők R

ey

nold, Gainsbo- szettel szemben. Ök képezik a második nagy csoportot, melynek egyik fontos képviselője Sutherland, aki a természetből. szerzett benyomásait rough). A realista tájfestészet lesz az a műfaj, amely szervesen kapcsolódik bele az európai művészet vérkeringésébe. (Constable a táj nagyszerűségét, hangulati báját veszi ecsetjére, és Turner, majd Whistler, az impresszionista, a táj légkörét érezteti.) A tárlat anyaga 1900-től 1962-ig terjed. Az 1900-as kiindulópont nem véletlenszerű. A huszadik század elején Európa-szerte érezhető az a frissen áramló, változásokat hozó levegő, amely egyénibb és felszabadultabb szemléletet hozott magával. A bemutatott válogatás, ha nem is lép fel a teljesség igényével, igyekszik a legjellegzetesebb irányokat és alkotókat, s legtipikusabb műveiket bemutatni. Az anyag két nagy csoportra oszlik, melynek egyik részét a valóságlátó, ábrázoló Camden-Towni iskola képezi. Vezetője Sickert, az impreszszionista Whistler tanítványa, kinek művészi arcélét a párizsiakkal és Degassal való kapcsolata teljesíti ki. Tájai és alakos képei tárgyias ímpreszszlonizmtisra vallanak. A két világháború közti korszak festői a regényes tájlátású Nash, aki párizsi befolyásra az új irány elindítóinak egyike Britanniában. Rokonszenves festő Shmith, a franciák felé tájékozódik. S mint Matisse tanítványa, elsőrendű fontosságot tulajdonít a színnek. Táj- és csendéletében, harmónikus felépítésű és színű női képzeletét. Merev rajzú, fakószlnű vásznai hijyösen hatnak. A letompított színskála általánosságban jellemző a brit festészetre, ami a szigetország párás, ködös éghajlatával függ össze. A dús és életteljes színek a párizsi és New York-i Iskola hatására virultak kl palettáikon. Az Euston-Road-i Iskola hívei a felsoroltaknál következetesebben ragaszkodnak a hazai festészeti hagyományokhoz. — Semmiféle csoporthoz sem csatlakoztak: Lowry, realista alakos festő, akit a kormos, komor iparvidék > emberei és munkája érdekel, és Crays ton, aki az ifjú Picasso hatása alatt - egyszerű emberekhez és helyzetekhez nem leíró módon jellemzi, hanem például a Zöld fában a talajból durván kitépett gyökér expresszív torzulásaival és jelzéseivel érezteti a drámát. — Nicholson az angol absztrakció veteránja. Kubista és konstruktivista hatások alatt merít a valóságból, de velevalő azonosságtól képe távol áll. — Davie erőteljes színkeverő, a tartalmat metaforikusán fejezi ki. — Frost a látási és érzési tapasztalatai számára keresi a festői megfelelőt. — Lányon, a cornwalli festő, személyesen vett részt a megnyitón, és sok érdekes adattal világosította meg a mai brit festészet helyzetét. Tájfestő, de nem a szó hagyományos értelmében. A látványt nem tükrözi, hanem színből, formából, térből úgy szerkeszti TOLSZTOJ-VÁNDORKIÁLLÍTÁS járja a Szovjetunió nagyobb városait. A ki> állítás látogatói több mint ezer tár1 gyat tekinthetnek meg: Tolsztoj mű'; veinek első kiadásait, korabeli jeles s művészek Tolsztoj illusztrációit, az , író naplóját, híres emberekkel foly* tátott levelezésének érdekesebb da• rabjait, felvételeket az író családi > életéről, társadalmi munkájáról, jel} legzetes ruhadarabjait. A kiállítás > termében megszólal a Tolsztoj hang(CTK — TASZSZ felv.) s ját őrző hanglemez ls. Smith Matthew: Fiatal lány (olaj, 1923) a tájat, mintha felette, benne lebegne, hiszen egyébként aktív repülőtiszt. Az absztrakcióra esküdött festők közölnivalója nem konkrét, kívül esik a tárgyi valóságon. Képfelépítésük mégsem csak ösztönös, tudatosan szervezett és törvényszerűséggel rendelkező. A belső világ, érzések, indulatok, elképzelések sajátos kifejezői. Szavakkal nehezen megközelíthető terület ez. Érzés, melyre érzéssel lehet reagálni. Ám az érzésnek mélyről kell fakadnia, őszintén és szuggesztíven, hogy a művész monológja párbeszéddé teljesedjék s a néző a műnek aktív résztvevője lehessen. ^ BÁRKÄNV JENŐN® 1984. február 25. * ŰJ SZÖ 3