Új Szó, 1964. február (17. évfolyam, 32-60.szám)

1964-02-22 / 53. szám, szombat

MILAN FERKO: Februári emberrengeteg Ma is látom még - őket kezeik égnek, orcáik égnek, szíveik égnek, fényt nemcsak két nyárfa csillára vet a kőtengerek közepén. Úgy álltak a férfiak hegyként, mint februári néma rengeteg. Mielőtt még a lábak, e hajók, megindultak a bazalttengeren, a föld kürtként használta a holdsarlót is indulót fújt hirtelen. És fényesség lett egyszeriben: a patkók szikrát hánytak, a fagy szikrázott, nagy világosság támadt, és magasba felszállott egy fehér rakéta nagy ívben. E lépés előzte meg, mint hullámverés, mely felcsap, ha útját kőgát zárja el Éljen a hadvezér, ki csatát vívott és egyszer se kiáltotta: Tüzelj!... Nem kellett volna, csak egyetlen lövés, egy kilobbanó élet, hogy a város rángva fetrengjen tócsájában saját vérének. Ma tudom én ezt csak, de azok a férfiak akkor menten, mikor a zsibbadt nyárfák csillárai alatt haladtak. Ezért vonultak csendben, ezért voltak halványak — de ebből a csendből mindent elsodró ének áradt. Cserepesek voltak ajkaik. Nem a félelem láza okozta ezt, hanem a forró hit. Tudjuk, tenyerünk mire képes, energiája minket erőssé tesz! ha parancsoljuk: halj meg, óceán meghal és élettelenül dől le a síró földre. De semmi olyant nem ejt ki szánk, ami elvetné az életet. Hamarabb mondjuk: Csillag legyen. Csillag kél s fényt permezet. Azt mondjuk: Békesség legyen. És béke lesz. Ogy látom őket, mintha ma lenne, habár az ő ösvényüket kerülik még balgák s próféták, akiknek füle még süket —

; Kezeiket tisztán látom égnek, orcáik -i égnek, szíveik 1 égnek, még ma is égnek egyre a kőtengernek közepén. Ott állnak még mindig hegyként. Büszkén néznek e rengetegre. Fordította: Fügedi Elek Az ősi Prága feltárja titkait K, 1 i ne szeretné Prágát... Kire ne lenne hatással a múlt és a felen keveredésé nek egyedülálló, lenyűgöző báfa: a széles, parti sétányokra tekintő ódon vár, a modern üzleti negyed nagyvárosi forgatagában a Prašna brána szigorú, hűvös gótikája. A bulvárok tündöklő neonfényei bizarrhatású fénynyalábokat vetnek a kanyargós, szűk utcák, sikátorok félhomályára, mélyükön a bolthajtásos átjárók apró udvarokba nyílnak, ahol keresztül-kasul felaggatott száradó fehérneműt meglebbenti a könnyű szellő ... Fővárosunk a világ legrégibb városai közé tartozik, s noha a különböző korok építészeti stílusairól és műemlékeiről már halomszámra írtak könyveket, a város még sok titkot refteget, s az ódon falak gót csúcsok íve és az elfelejtett pincék mélye sok mindent takargat a kíváncsi tekintetek elől. A múlt évben a Moldva parti város sok érdekes titkáról lebbent fel a fátyol s térképéről így úfabb fehér foltok tűntek el. A műemléknek nyilvánított városok és objektumok újjáépítésével megbízott állami intézet és az Állami Műemlék- és Természetvédő Hivatal prágai központjának dolgozóit méltán nevezhetjük az évszázadok kutatóínak. Felszerelésük legfontosabb része: munkájuk iránti lelkesedésük. Akár dolgozószobájuk csendjében görnyednek rajztábláik fölé, vagy végtelen türelemmel kopogtatják a régi prágai házak falait a pincétől a padlásig — mindenképpen a letűnt idők hajósaira emlékeztetnek, akiknek térképein sok helyütt ékeskedett a felirat: „Sic sunt leones..." Kellemes hanguiatb lakberendezés a renovált Masná utcai B8B. számú Irázban. A reteszes templommennyezet és a fakorlát épségben megmaradt. A prágaiak között aligha találunk valakit, aki ne ismerné az óvárosi Kotce-t, a „szenzációk vásárát", vagy ahogy tréfásan nevezik, a „kotex-et. Ez a szűk kis utca, mindkét során apró boltjaival az első pillantásra teljesen Jelentéktelennek tűnik, ám a semmitmondó ajtók mögött üzlethelységek boltíves mennyezete a 14. századból származik. Az egész utca terjedelmével az architektonikus elrendezésével beleilleszkedik a város gótikus részébe, s egyúttal arról is tanúskodik, hogy Kotce. emberemlékezet óta a kereskedők utcája volt, tehát őseink ide jártak bevásárolni. Ismeretlen román épületek Ugyancsak figyelemre méltő felfedezést tettek a város szívében — az Óváros téren. A pálosok kolostorának kamráiban két ismeretlen román stílusú épület maradványaira bukkantak. Már csak azért is rendkívül értékesek, mert megkönnyítik az Óváros tér északi része korának megállapítását. Ha tudatosltjuk, hogy már ismert előttünk mikor épült a tér déli és keleti oldala, megállapíthatjuk, hogy e terület nagysága a korai feudalizmus kezdetétől, azaz a 11. századtól napjainkig tulajdonképpen nem változott. A Celetná utcában a járókelők csodálattal tekintenek arra az épületre, amelyben ma a városi marxista-leninista tanácsadó és olvasóterem székel. Ennek a szép, régi főúri palotának tatarozására komoly összeget fordítottak és a múlt évben adták át rendeltetésének. A tatarozás folyamán a régészek alaposan átkutatták az épületet és egyedülálló leletekre bukkantak. Egy 13. századbeli kutat találtak, amelyet szépen megmunkált homokkő-kockákkal raktak kl, valamint gyönyörű kőcsipkézetű ablakokat tártak fel. Az utóbbiak a felújítás után egy első emeleti olvasótermet díszítenek. Ezenkívül a román építészeti stílust megelőző korból is feltártak épületmaradványokat, amelyek azt bizonyítják, hogy Prága e részét már régtől fogva sűrűn lakták, főleg Iparosok. A város e részén terült el egy román stílusú kereskedő, illetve kézműves udvar, amely csaknem teljes egészében mindmáig fennmaradt. egy már régebbi épületre bukkantak, mely valószínűleg abban az időben épült, amikor Ibrahim Prágában Járt. Ogy is mondhatnók, Prágában keresztezik egymást a történelem korszakai: nincs olyan építészeti stílus, amely ne lenne egy-egy épülettel, utcával, vagy városrésszel képviselve. Itt mindent megtalálunk: kezdve a világos román stílustól, a késői gótikán, a Józan reneszánszon át a cseh barokkig. S mindezt a nagyszerű szépséget, amelyet elődeink alkottak csupán az utca kövezete, vagy a falakon levő vékony vakolatréteg takarja. De hála a kutatók szorgalmas munkájának', a városok „anyjának" arculata nap mint nap szépül... A múlt esztendő felfedezése A múlt évben fejeződött be a Hldtorony feltárása, amely a Moldva balpartján festői szépséggel egészíti kl a Károly-híd látképét. A torony valamikor a prágai Vár erődítményéhez tartozott, amely egészen idáig húzódott. Már a 12. század közepén a toronytól kőhidat vontak a -folyón, az ún. Judit-hídat, a Károly-híd elődjét. A Slovanyn levő kolostorban gótikus falfestmények kerültek napvilágra, zát, valamint a Podäbrádi Urak Házát ls a Retézová utcában, amelyek fennen hirdetik elődeink építőipari művészetét. A múlt év folyamán az Óvárosban mintegy 400 épületet kutattak át. Most került sor a Malá Strana feltárására, ahol a parti épületek mutatkoznak a legígéretesebbeknek, azaz a Kampa és a Celetná utcai házak, valamint a Lužica-szeminárium környéke. Városfejlesztési szempontból a területek feltárása nagyon fontos, mert Itt egy folyóparti kilátó-sétány építését tervezik. Az ún. Herget-házat is gondosan megvizsgálják, mert innen nagyszerű kilátás nyílik a régi Prágára s ezért szállodává akarják átalakítani. 1963-ban Prága környékén ls teljes Iramban folytak a régészeti-építészeti kutatások. Megállapították, hogy a régi Prágát terjedelmes szőlőkertek vették körül, amelyeken később mezőgazdasági települések létesültek. Ezeknek maradványai láthatók a villanegyedben, sőt az új lakótelepeken is, mint például HloubStinben. A múlt évben a régészek nem tétlenkedtek. A Bohnice melletti szláv erődítmény feltárása közben facölöpök maradványaira bukkantak, s néhány olyan leletre, amelyek késő kőkorszakbeli, illetve késő bronzkor800 éves utcák A hajdani minorita-kolostor — ma zeneiskola. Képünkön: az iskola előcsarnoka látható amelyek a tornácot díszítik és IV. Károly idejéből származnak. Egy Petrin aljai házban, amely eredetileg temp^ lom volt, s csak II. József uralkodása alatt alakítottak át lakóházzá, tatarozás közben ugyancsak falfestményre bukkantak. Az évi tervek A Műemlék-védő igazgatósig ebben az évben több meglepetést tartogat a Prága látogatói számára. Az építővállalatok együttműködésével 12. és 13. századbeli „mintaházakat" állítanak kl, és megnyitják a Kunstáti Urak Hászakbeli település maradványai. A múlt évben továbbá átkutatták az ún. kultúrárkot, amelyben díszített szláv kerámiát Uláltak. E néhány sorban részben ismertettük a Prágában és környékén végzett régészeti-építészeti kutatásokat és hírt adtunk a helyreállítási munkákról is. S mint már írtuk cikkünk elején: a falak tövében, a föld mélyén még nagyon sok érték várja a régészet Kolumbuszait. További munkájukhoz Is szép sikereket kívánunk. Z. PROVAZNÍK A Magyar Területi Színház február 24-én j 19 órai kezdettelj a bratislavai P. O. Hviezdoslav Színházban mutatja be f. E. Steinbeck: Egerek és emberek című darabját. A darabot Pavel Rímsky rendezte. A képen Szentpétery Aranka és Nádasdy Károly láthatók — a darab egyik jelenetében. [Foto: Nagy L. felvétele) A múlt évi régészeti-építészeti kutatások fővárosunkban bebizonyították, hogy Európában Prága az egyetlen város, amelynek korai középkori része csaknem teljes épségben áll még ma is. Nyolc-kilencszáz éves utcákon sétálhatunk s olyan kőpadokon pihenhetünk meg, amelyeknek alapjai rendíthetetlenül állták évszázadok viharait. Ibrahim Ibn Jakub arab világjáró és tolmács 975-ben útijegyzeteiben úgy ír Prágáról, mint a kő és a mész városáról. Vajon igaza volt-e ennek a művelt férfiúnak, vagy sajátos keleti képzelete többet látott a valóságnál? A „Macskánál" nevű házban feltárt leletek alapján Ibrahim Ibn Jakub sorai igazat mondanak. Ennek a háznak alagsorában a román korból fennmaradt kereskedőház maradványai láthatók a 12. századból, amelyek alatt 1964. február 22. * 0] SZÖ 9