Új Szó, 1964. február (17. évfolyam, 32-60.szám)

1964-02-22 / 53. szám, szombat

MILAN FERKO: Februári emberrengeteg Ma is látom még - őket kezeik égnek, orcáik égnek, szíveik égnek, fényt nemcsak két nyárfa csillára vet a kőtengerek közepén. Úgy álltak a férfiak hegyként, mint februári néma rengeteg. Mielőtt még a lábak, e hajók, megindultak a bazalttengeren, a föld kürtként használta a holdsarlót is indulót fújt hirtelen. És fényesség lett egyszeriben: a patkók szikrát hánytak, a fagy szikrázott, nagy világosság támadt, és magasba felszállott egy fehér rakéta nagy ívben. E lépés előzte meg, mint hullámverés, mely felcsap, ha útját kőgát zárja el ­Éljen a hadvezér, ki csatát vívott és egyszer se kiáltotta: Tüzelj!... Nem kellett volna, csak egyetlen lövés, egy kilobbanó élet, hogy a város rángva fetrengjen tócsájában saját vérének. Ma tudom én ezt csak, de azok a férfiak akkor menten, mikor a zsibbadt nyárfák csillárai alatt haladtak. Ezért vonultak csendben, ezért voltak halványak — de ebből a csendből mindent elsodró ének áradt. Cserepesek voltak ajkaik. Nem a félelem láza okozta ezt, hanem a forró hit. Tudjuk, tenyerünk mire képes, energiája minket erőssé tesz! ha parancsoljuk: halj meg, óceán ­meghal és élettelenül dől le a síró földre. De semmi olyant nem ejt ki szánk, ami elvetné az életet. Hamarabb mondjuk: Csillag legyen. Csillag kél s fényt permezet. Azt mondjuk: Békesség legyen. És béke lesz. Ogy látom őket, mintha ma lenne, habár az ő ösvényüket kerülik még balgák s próféták, akiknek füle még süket — ; Kezeiket tisztán látom égnek, orcáik -i égnek, szíveik ­1 égnek, még ma is égnek egyre a kőtengernek közepén. Ott állnak még mindig hegyként. Büszkén néznek e rengetegre. Fordította: Fügedi Elek Az ősi Prága feltárja titkait K, 1 i ne szeretné Prágát... Kire ne lenne hatással a múlt és a felen keveredésé nek egyedülálló, lenyűgöző báfa: a széles, parti sétá­nyokra tekintő ódon vár, a modern üzleti negyed nagy­városi forgatagában a Prašna brána szigorú, hűvös góti­kája. A bulvárok tündöklő neonfényei bizarrhatású fénynyalábokat vetnek a kanyargós, szűk utcák, sikáto­rok félhomályára, mélyükön a bolthajtásos átjárók apró udvarokba nyílnak, ahol keresztül-kasul felaggatott száradó fehérneműt meglebbenti a könnyű szellő ... Fővárosunk a világ legrégibb városai közé tartozik, s noha a különböző korok építészeti stílusairól és mű­emlékeiről már halomszámra írtak könyveket, a város még sok titkot refteget, s az ódon falak gót csúcsok íve és az elfelejtett pincék mélye sok mindent takargat a kíváncsi tekintetek elől. A múlt évben a Moldva parti város sok érdekes tit­káról lebbent fel a fátyol s térképéről így úfabb fehér foltok tűntek el. A műemléknek nyilvánított városok és objektumok újjáépítésével megbízott állami intézet és az Állami Műemlék- és Természetvédő Hivatal prágai központjá­nak dolgozóit méltán nevezhetjük az évszázadok kuta­tóínak. Felszerelésük legfontosabb része: munkájuk iránti lelkesedésük. Akár dolgozószobájuk csendjében görnyednek rajztábláik fölé, vagy végtelen türelemmel kopogtatják a régi prágai házak falait a pincétől a pad­lásig — mindenképpen a letűnt idők hajósaira emlékez­tetnek, akiknek térképein sok helyütt ékeskedett a fel­irat: „Sic sunt leones..." Kellemes hanguiatb lakberendezés a renovált Masná utcai B8B. számú Irázban. A reteszes templommennyezet és a fakorlát épségben megmaradt. A prágaiak között aligha találunk valakit, aki ne ismerné az óvárosi Kotce-t, a „szenzációk vásárát", vagy ahogy tréfásan nevezik, a „kotex-et. Ez a szűk kis utca, mindkét során apró boltjaival az el­ső pillantásra teljesen Jelentékte­lennek tűnik, ám a semmitmondó aj­tók mögött üzlethelységek boltíves mennyezete a 14. századból származik. Az egész utca terjedelmével az architektonikus elrendezésével beleil­leszkedik a város gótikus részébe, s egyúttal arról is tanúskodik, hogy Kotce. emberemlékezet óta a keres­kedők utcája volt, tehát őseink ide jártak bevásárolni. Ismeretlen román épületek Ugyancsak figyelemre méltő felfe­dezést tettek a város szívében — az Óváros téren. A pálosok kolostorának kamráiban két ismeretlen román stílu­sú épület maradványaira bukkantak. Már csak azért is rendkívül értéke­sek, mert megkönnyítik az Óváros tér északi része korának megállapítását. Ha tudatosltjuk, hogy már ismert előt­tünk mikor épült a tér déli és keleti oldala, megállapíthatjuk, hogy e terü­let nagysága a korai feudalizmus kez­detétől, azaz a 11. századtól napjain­kig tulajdonképpen nem változott. A Celetná utcában a járókelők cso­dálattal tekintenek arra az épületre, amelyben ma a városi marxista-leni­nista tanácsadó és olvasóterem szé­kel. Ennek a szép, régi főúri palotá­nak tatarozására komoly összeget for­dítottak és a múlt évben adták át ren­deltetésének. A tatarozás folyamán a régészek alaposan átkutatták az épü­letet és egyedülálló leletekre bukkan­tak. Egy 13. századbeli kutat találtak, amelyet szépen megmunkált homok­kő-kockákkal raktak kl, valamint gyönyörű kőcsipkézetű ablakokat tár­tak fel. Az utóbbiak a felújítás után egy első emeleti olvasótermet díszíte­nek. Ezenkívül a román építészeti stí­lust megelőző korból is feltártak épü­letmaradványokat, amelyek azt bizo­nyítják, hogy Prága e részét már rég­től fogva sűrűn lakták, főleg Iparosok. A város e részén terült el egy román stílusú kereskedő, illetve kézműves udvar, amely csaknem teljes egészé­ben mindmáig fennmaradt. egy már régebbi épületre bukkantak, mely valószínűleg abban az időben épült, amikor Ibrahim Prágában Járt. Ogy is mondhatnók, Prágában ke­resztezik egymást a történelem kor­szakai: nincs olyan építészeti stílus, amely ne lenne egy-egy épülettel, ut­cával, vagy városrésszel képviselve. Itt mindent megtalálunk: kezdve a vi­lágos román stílustól, a késői gótikán, a Józan reneszánszon át a cseh barok­kig. S mindezt a nagyszerű szépséget, amelyet elődeink alkottak csupán az utca kövezete, vagy a falakon levő vékony vakolatréteg takarja. De hála a kutatók szorgalmas munkájának', a városok „anyjának" arculata nap mint nap szépül... A múlt esztendő felfedezése A múlt évben fejeződött be a Hld­torony feltárása, amely a Moldva bal­partján festői szépséggel egészíti kl a Károly-híd látképét. A torony vala­mikor a prágai Vár erődítményéhez tartozott, amely egészen idáig húzó­dott. Már a 12. század közepén a to­ronytól kőhidat vontak a -folyón, az ún. Judit-hídat, a Károly-híd elődjét. A Slovanyn levő kolostorban gótikus falfestmények kerültek napvilágra, zát, valamint a Podäbrádi Urak Házát ls a Retézová utcában, amelyek fen­nen hirdetik elődeink építőipari mű­vészetét. A múlt év folyamán az Óvárosban mintegy 400 épületet kutattak át. Most került sor a Malá Strana feltárására, ahol a parti épületek mutatkoznak a legígéretesebbeknek, azaz a Kampa és a Celetná utcai házak, valamint a Lu­žica-szeminárium környéke. Városfej­lesztési szempontból a területek fel­tárása nagyon fontos, mert Itt egy folyóparti kilátó-sétány építését ter­vezik. Az ún. Herget-házat is gondo­san megvizsgálják, mert innen nagy­szerű kilátás nyílik a régi Prágára s ezért szállodává akarják átalakítani. 1963-ban Prága környékén ls teljes Iramban folytak a régészeti-építészeti kutatások. Megállapították, hogy a ré­gi Prágát terjedelmes szőlőkertek vet­ték körül, amelyeken később mezőgaz­dasági települések létesültek. Ezeknek maradványai láthatók a villanegyed­ben, sőt az új lakótelepeken is, mint például HloubStinben. A múlt évben a régészek nem tét­lenkedtek. A Bohnice melletti szláv erődítmény feltárása közben facölö­pök maradványaira bukkantak, s né­hány olyan leletre, amelyek késő kő­korszakbeli, illetve késő bronzkor­800 éves utcák A hajdani minorita-kolostor — ma zeneiskola. Képünkön: az iskola elő­csarnoka látható amelyek a tornácot díszítik és IV. Ká­roly idejéből származnak. Egy Petrin aljai házban, amely eredetileg temp^ lom volt, s csak II. József uralkodása alatt alakítottak át lakóházzá, tata­rozás közben ugyancsak falfestmény­re bukkantak. Az évi tervek A Műemlék-védő igazgatósig ebben az évben több meglepetést tartogat a Prága látogatói számára. Az építővál­lalatok együttműködésével 12. és 13. századbeli „mintaházakat" állítanak kl, és megnyitják a Kunstáti Urak Há­szakbeli település maradványai. A múlt évben továbbá átkutatták az ún. kul­túrárkot, amelyben díszített szláv ke­rámiát Uláltak. E néhány sorban részben ismertet­tük a Prágában és környékén végzett régészeti-építészeti kutatásokat és hírt adtunk a helyreállítási munkákról is. S mint már írtuk cikkünk elején: a falak tövében, a föld mélyén még na­gyon sok érték várja a régészet Ko­lumbuszait. További munkájukhoz Is szép sikereket kívánunk. Z. PROVAZNÍK A Magyar Területi Színház február 24-én j 19 órai kezdettelj a bra­tislavai P. O. Hviezdoslav Színházban mutatja be f. E. Steinbeck: Egerek és emberek című darabját. A darabot Pavel Rímsky rendezte. A képen Szentpétery Aranka és Nádasdy Károly láthatók — a darab egyik jelenetében. [Foto: Nagy L. felvétele) A múlt évi régészeti-építészeti kuta­tások fővárosunkban bebizonyították, hogy Európában Prága az egyetlen város, amelynek korai középkori ré­sze csaknem teljes épségben áll még ma is. Nyolc-kilencszáz éves utcákon sétálhatunk s olyan kőpadokon pihen­hetünk meg, amelyeknek alapjai ren­díthetetlenül állták évszázadok viha­rait. Ibrahim Ibn Jakub arab világjáró és tolmács 975-ben útijegyzeteiben úgy ír Prágáról, mint a kő és a mész váro­sáról. Vajon igaza volt-e ennek a mű­velt férfiúnak, vagy sajátos keleti képzelete többet látott a valóságnál? A „Macskánál" nevű házban feltárt le­letek alapján Ibrahim Ibn Jakub sorai igazat mondanak. Ennek a háznak alagsorában a román korból fennma­radt kereskedőház maradványai lát­hatók a 12. századból, amelyek alatt 1964. február 22. * 0] SZÖ 9

Next

/
Thumbnails
Contents