Új Szó, 1964. február (17. évfolyam, 32-60.szám)

1964-02-22 / 53. szám, szombat

Világ proletárjai, egyesüljetek ! UJSZO Bratislava, 1964. február 22. szombat • 50 fillér • XVII. évf. 53. szám. Frázis nélkül égi igazság, hogy a jót könnyebb tudomásul venni, mint a rosszat. IJ' Nincs is ebben semmi meglepő. Az előbbi természetes, magától £ I érthető, megnyugtató. Az utóbbi viszont kellemetlen, ingerlő, gyakran érthetetlen Miért ne örülnénk hát önfeledten a jónak, és miért ne bosszankodnánk u rosszon? Örüljünk és bosszankodjunk. Csak ne túlzottan és ne igazságtalanul! Az ellentéles irányú érzelmekkel semmi baj, ha egyforma erősséggel nyilvánulnak meg mindkét esetben: ha erre ís arra is úgy reagálunk, mint ahogy az esemény megérdemli. Ám: a jót nemcsak egykedvűen vesszük tudomásul, hanem gyorsan el is felejtjük. A roszszat viszont többször eltúlozzuk s alig bírjuk felejteni... Itt van például a közelmúlt és a jelen. M'.kor egymást érték az árleszállítások, tudomásul vettük a jót és nagyon hamar elfelejtettük, mennyivel könnyebben és jobban élünk, mint egykor. Most viszont, mikor a népgazdaságban előállón aránytalanságok szükségessé tettek szigorúbb intézkedéseket, a „rosszat" nehezen értjük, gyakran eltúlozzuk, és összehasonlíthatatlanul többet bosszankodunk, mint amennyit a hasonló természetű, de más irányú intézkedésekkor örültünk... Nem arról van szó, hogy ne bosszankodjunk. A rossz munka "következtében tönkre ment milliók láttán éppen elég okunk van a zsörtöőldésre és az elégedetlenségre. De az eredményünk mégiscsak több, mint a hibánk. Ne elégedetlenkedjünk hát nagyobb mértékben, mint amilyen mértékben az eredmények láttán örülünk és lelkesedünk. Ezt az igazság és a becsület egyaránt megköveteli. Ami történt, nem népszerű. De ha jól körülnézünk, alaposan megvizsgálunk mindent, és reálisan ítélkezünk, mindenképpen arra a következtetésre jutunk: ha nem is népszerű, de igazságos intézkedések történtek. Nemcsak a nyugdíj és a lakbérrendezés terén (amelyeknél a tendencia igazságossága a legkézzelfoghatóbb j, hanem mindenütt: a tanszereket, az orvosságot, sőt még a húst illetően is. Miért adja például a társadalom Ingyen a tanszereket és a drága orvosságot, ha (talán éppen azért, mert ingyen van) sokan nem tekintik értéknek, nem becsülik eléggé!? És miért éljen az egyik ember olcsón jó, a másik meg drágán rossz viszonyok kötött!? (Tessék csak megnézni: a régi, központi fűtéssel nem rendelkező lakások bérlői mennyi gondot, fáradságot és pénzt fordítanak a barátságos, kényelmes és meleg fészek megteremtésére. Ha mindezt összegezzük, az új lakások tulajdonosai még mindig előnyben vannak.

f De a hangsúly nem is ezen van. A lényeg: a gyermekes családok előnyben részesítése. Jelenleg rengeteg gyermektelen család lakik kiváló minőségű két-háromszobás lakásban. Számos sokgyermekes családnak viszont nem megfelelő a lakása. Önkéntes cserére eddig még sem került sor. Az olcsó lakbér senkit sem sarkallt arra, hogy kisebb lakásba költözzék. Az ésszerű lakbérrendezés azonban ezt a problémát részben megoldja. S ami a húst illeti: akkor bosszankodhatnánk, ha a tömegáru drágult volna meg. Mivet azonban nagyrészt csak a hiánycikkek kerülnek többe — nincs ok panaszra. Más lapra tartozik a nyugdíj. Az ezzel kapcsolatos intézkedés régen kívánatos. Miért engednénk meg, hogy az egyik ember túl kevés, a másik meg túl sok nyugdijat kapjon? Nem az egyenlősdiséget helyeseljük. 'Aki munkabírása idején többet adott a társadalomnak, öreg napjaira, a társadalomtól is kapjon többet A múltban azonban nem mindig az egyénen múlott, hógy mennyit adhat. Sokan szívesen dolgoztak, szívesen adtak volna, csak leit volna munkájuk. Éppen ezért, ha most a szükségletek figyelembevétele nélkül a nyugdíjjárulékot minden esetben mégis a kereset és a ledolgozott évek szerint állapítanák meg, — helytelen lenne. Kapjon mindenki annyit, amennyit munkája után megérdemel. De a lehetőséghez és a szükséglethez mérten ez a mennyiség ne legyen se túl sok, se túl kevés. Az, hogy közelebb kerülnek egymáshoz a végletek — és most közelebb kerülnek —, humánus és szociális. -r~ra lassan és nehezen is megy, előbb-utóbb minden téren rendet !—§ kell teremteni, jóvá kell tenni a múlt hibáit. Ez a munka nem f j[ könnyű. Nem volt könnyű az ideológiai kérdések tisztázása sem. Amint azonban sikerült az egyik, sikerülni fog a másik is. Biztosítékot nyújt ehhez a józan és megfontolt vezetés, amely — eltérően a régebbitől — nem keres bűnbakot, nem hárítja a felelősséget másokra. A hurrá-optimizmus időszakának meggondolatlanságait maga korrigálja, maga orvosolja a bajokat. Pedig lenne mivel magyarázkodni. A személyi kultusz rendszere például nemcsak a gondolkozásban, a nemzetek és az emberek közötti kapcsolatokban, hanem a gazdasági életben is óriási károkat okozott. A különbség talán csak annyi, hogy a „hatás" az előbbinél hamarább, az utóbbinál később mutatkozott Az ugyanis, hogy gazdasági életünk olyan, amilyen, és hogy szükségessé vált népszerűtlen intézkedések életbeléptetése, az elsősorban a múlt hibáinak, s a belőlük eredő felelőtlenségnek, a rossz munkaszervezésnek és a rossz árpolitikának tulajdonítható Sajnos, a múltban többször történt olyasmi, ami — bár a népszerűségnek . és a külső csillogásnak nagyszerűen megfelelt '— tartalmilag agyaglábakon járt, nem volt arányban a lehetőségekkel, a reális élettel. Gondoljunk csak arra az időszakra, amikor olyan olcsó volt a kenyér és a liszt, hogy sokan az állatokat is liszttel és kenyérrel etették. (Ilyesmi — sajnos — esetenként még ma is előfordulj És gondoljunk arra, hogy árpolitikánk sok esetben milyen aránytalan még mindig. Pedig azt mindenki tudja, hogy ha drágább valaminek az előállítási ára, mint a piaci, az az áru olcsóságával szolgálhat nevelési célokat, de semmi esetben sem szolgálja a termelést, a gazdasági életet. A személyi kultusznak, a frázisos kirakat politikának, a gazdaságilag megalapozatlan intézkedéseknek, a rossz tervezésnek, a hozzá nem értő vezetésnek, és számos más „hagyatéknak" isszuk most a levét. A vezetés mcgsem hivatkozik a régi hibákra ... Nagyon helyesen a jövőt tartja szem előtt, a jelenből, a reális adottságokból indul ki. Azt nézi, hogyan állunk jelenleg, milyenek a viszonyaink, meddig nyújtózkodhatunk pillanatnyilag. S ha a :akar6 nem hosszú (és most sajnos, nem ér addig sem, ameddig már nyújtózkodtunk/, nem engedi, hogy később esetleg kilegyen a lábunk. A?, ilyen megfontolás okos, előrelátói • egnyugtató az is, hogy a nagy szavak helyett a nyílt, egyenes és őszinte beszéd került előtérbe Jozef Lenárt miniszterelnök rádió és televíziós nyilatkozatában például egy alkalommal sem fordul tak elő ismert szólamok Ez a beszéd mégis hatott Sőt jobban hatott, mint azok, amelyek hemzsegtek a tetszelgős szavaktól. Frázis nélkül, a lények nyelvén: ez a helyes közlési forma Örvendetes hogy ma már így kezdünk gondolkozni, beszélni, írni. BALÁZS BÉLA M Megkezdődött a szociaľsta munkabrigádok országos konferenciája Minden erejüket hozónk építésének szen'elik Párt és kormányküldöttség az értekezleten • 1600 küldött tanácskozik • František Zupka elvtárs beszámolója • Jozef Lenárt elvtárs beszédet tartott a kongresszuson (Tudósítónktól) — A prágai Kongresszusi Palota ismét nagyjelentőségű tanácskozás színhelye. Pénteken, február 21-én megkezdődött a szocialista munkabrigádok országos értekezlete. Már a kora reggeli órákban szokatlan élénkség uralkodott a Fučík Park sétányain, az előcsar•Ljig nokban, a folyosókon és Hl az egyszerű díszítésű tanácskozóteremben. Több 'Sj mint 1600 küldött gyűlt ™ össze, hogy 100 000, a cím viselésére már jogosult és érte még versenyző kollektíva nevében megvitassák a szocialista munkabrigád-mozgalom problémáit, fejlődésének további útját, beszéljenek sikereikről és a hibákról, fogyatékosságokról is. 1961 januárja óta, amikor a szocialista munkabrigádok képviselői első országos értekezletüket tartották, a mozgalom óriási fejlődésen ment át. Tagjainak száma közel négyszeresére emelkedett, munkájukkal kivívták a társadalom megbecsülését s ma már a brigádok túlnyomó többsége magáévá tette s tartalmat adott a szocialista módon dolgozni és élni jelszónak. A mozgalomban tömörülő 1 200 000 dolgozó a legjobbakat, a legtapasztaltabbakat küldte Prágába: a szocialista munka hőseit, érdemrendek, kitüntetések viselőit, újítókat, kiváló dolgozókat és talán egyetlen küldött sincs, akinek ne lenne valami fontos mondanivalója, hozzászólása a népgazdaság fejlődésének problémáihoz, az idei terv teljesítéséhez, a párt XII. kongresszusa határozatainak megvalósításához. Pontosan 10 órakor felhangzott az értekezlet ünnepi harsonája. A küldöttek, meghívott vendégek áilva köszöntik a körükben megjelent Antonín Novotný elvtársat, a CSKP KB első titkárát, a köztársasági elnök vezette párt- és kormányküldöttséget, melynek tagjai: jaromír Dolanský, Zdenék Fierlinger, jiíí Hendrych, Drahomír Kolder és Otakar Sitnűnek, a CSKP KB elnökségének tagjai, Antonín Kapek, Michal Saholčík és Martin Vaculík, a CSKP KB elnökségének póttagjai, Vladimír Koucký és František Pene, a CSKP KB titkárai, a kormány többi tagjai és a CSKP KB osztályvezetői. • Az államhimnusz elhangzása után Miroslav Zavadil, a CSISZ Központi Bizottságának elnöke üdvözölte az egybegyűlteket. A napirendi program jóváhagyása után az értekezlet megválasztotta a FELVÉTEL A KONGRESSZUSI TEREMBŐL (CTK) munkaelnökséget, a munkabizottságokat, majd František Zupka, az FSZM elnöke előadta a főbeszámolót. A szocialista muukabrigádok országos konferenciája, mondotta beszéde bevezető részében Zupka elvtárs, a CSKP KB januári ülése után alig néhány héttel jött össze tanácskozásra. A Központi Bizottság határozataival összhangban az iparban, építészetben, közlekedésben, mezőgazdaságban és a népgazdaság többi ágazatában élénk mozgalom indult, melynek, fő célja: az 1964-es állami tervben rögzített elhatározások lehető legjobb teljesítése. Az utóbbi évek eredményei meggyőzően bizonyítják, helyes volt az az üt, amelyre hazánk tizenhat esztendővel ezelőtt a dicső februári napokban lépett. Az utolsó tíz esztendő alatt például 122 százalékkal növekedett az ipari termelés. A társadalmi össztermék 83 százalékkal, a nemzeti jövedelem pedig 67 százalékkal nagyobb, mint tíz éve. Ezeket az eredményeket az utóbbi időben bekövetkezett népgazdasági aránytalanságok sem csökkentik. Az elmúlt esztendőben dolgozóink sokat tettek az állami tervfeladatok teljesítéséért. Az akciótervek teljesítésével dolgozóink 1 milliárd 288 millió korona értékű, népgazdaságilag rendkívül szükséges árut termeltek. Az 1964. évre szóló népgazdasági terv teljesítésével, mondotta Zupka elvtárs, megteremtjük a harmonikus továbbfejlődés előfeltételeit. A Központi Bizottság januári plénuma rámutatott, hogy elsősorban a munkatermelékenység növelését, az anyaggal való takarékoskodást, az alapeszközök kihasználását és a gyártmányok minőségét kell szem előtt tartani. Ez többek között a szakszervezetre és az Ifjúsági Szövetségre is nagy fel(Folytatás a 2.'oldalon) Jozef Lenárt elvtárs beszéde Tisztelt értekezlet, elvtársak! Engedjék meg, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a köztársaság kormányának forró elvtársi üdvözletét tolmácsoljam önöknek, a szocialista munkabrigádok országos értekezletén résztvevő küldötteknek és az önök révén valamennyi brigád és kollektíva tagjainak, munkásosztályunk, parasztságunk és értelmiségünk több mint milliós harci osztagának, és teljes sikert kívánjak az önök gyümölcsöző tanácskozásához. Ügy hiszem, több mint Jelkép az a tény, hogy értekezletük éppen azokban a napokban ült össze,, amikor mindnyájan az emlékezetes februári győzelem 16. .évfordulóját ünnepeljük és dolgozó népünk új munkás erőfeszítésekkel készült megemlékezni a Szlovák Nemzeti Felkelés, hazánknak a szovjet hadsereg által történt felszabadítása 20. évfordulójáról. Lenárt elvtárs hangsúlyozta, hogy a szocialista munkabrigádok mozgalmában Jut kifejezésre legteljesebben történelmünk e fontos eseményeinek hagyománya, rámutatott arra, hogy 194a februárjában a párt és a nép egysége, a szocializmus építésére irányuló elszánt akarata győzedelmes kedett. Az azóta eltelt 16 esztendő igazolja döntésünk helyességét. A proletárdiktatúra elvét alkotó szellemben alkalmazva, megszilárdítva a munkásosztály és a parasztság, az értelmiség szövetségét, jelentős sike reket értünk el szocialista ország építésünkben. Űj alapokon virágoz tattuk fel gazdaságunkat, falvainkban szocialista termelési viszonyok jöt tek létre, új elvtársi viszony alakult ki nemzeteink és nemzetiségeink között. A munkásosztály, mint társa dalműnk vezető ereje becsülettel tett eleget történelmi küldetésének, s az első önkéntes társadalmi munkabri gádok hagyományát folytató szocla lista munkabrigádok eleven bizonyítékai annak, hogyan értelmezi ma forradalmi küldetését a parasztsággal és értelmiséggel szövetkezett munkásosztályunk. Népünk a szocialista múnkabrigádok mozgalmával ma öntudatosan válaszol azokra a problémákra, amelyeket társadalmunk megold, e moz-. galom kifejezi a dolgozóknak a szocialista és kommunista eszmékhez fűződő forró, áldozatkész viszonyát. A szocialista munkabrigádok mozgalmának hallatlan életképességéről, belső erejéről tanúskodik, hogy öt esztendő alatt az úttörők maroknyi csoportja a dolgozók több mint milliós hadseregévé nőtt, akik minden erejüket hazánk építésének szentelik. Éppen ezért, elvtársak, a párt nagy segítőtársát látja az önök mozgalmában, a szocialista munkabrigádokban mind a termelés, mind pedig a dolgozók nevelése terén. Lenárt elvtárs hangsúlyozta, hogy a párt Központi Bizottsága és a kormány nagy érdeklődéssel kísérte a szodialista munkabrigádokban a társadalmi kérdésekről és a mozgalom belső problémáiról folytatott nyílt, eleven vitát. Valóban a forradalmi gyakorlatról folyó vita volt ez, amely mindenkinek példát mutat. Elfogadjuk az önök javaslatait, észrevételeit és jogos bírálatát, amely annál nagyobb súllyal esik latba, mivel az önök szavai nem üres kinyilatkoztatások, hanem konkrét tettek, áldozatos munka áll mögöttük. Lenárt elvtárs a továbbiakban a népgazdaság előtt álló feladatokkal foglalkozott. Hangsúlyozta, a gazda ság fejlesztésének fontos szakaszába léptünk, le kell küzdenünk a jelen legi nehézségeket és megvetni a to vábbi fejlődés alapjait. Ebben fontos szerepet játszik az idei terv, amely nek teljesítése a társadalmi termelés növelésének múlhatatlan feltétele A terv az ipari termelés 3,0 százalékos, a mezőgazdasági termelés 6,5 százalékos és a beruházási építkezések 14,6 százalékos fejlesztését irányozza elő. Ám nem csupán a menynyiségi növelésről van szó, hanem mindenekelőtt a gazdasági fejlődés hatékonyságának gyarapításáról: a munka termelékenységét az Iparban 2,8 százalékkal, az építőiparban 4 százalékkal növeljük, az önköltségeket 0,43 százalékkal csökkentjük, — legalábbis ennyit kell elérnünk, illetve éppen ebben kell még haladóbbá tennünk a tervet, mivel a minőségi mutatószámok a terv gyönge pontjai. Az év első hónapjaiban, januárban és február első heteiben kedvező eredményeket értünk el, az ipari termelés tervét Januárban 101 százalékra teljesítettük, ami 8,4 százalékkal több a tavalyi és 3,3 százalékkal több az 1962 januári teljesítménynél. Külön köszönetünket fejezzük ki — hangsúlyozta a miniszter' elnök — bányászainknak, akik az év első hét hónapjában 325 000 tonna szenet fejtettek terven felül. A kedvező eredményekben részük van a vasutasoknak is, akik megoldották a szénmedencék ellátását vasúti kocsikkal. Lenárt elvtárs a továbbiakban foglalkozott az egyes iparágak tervteljesítésével. Hangsúlyozta, hogy a kohászok az év eleje óta 33 000 tonna acélt termeltek terven felül, s a nyersvas és hengerelt áru termelésében is túlteljesítik a tervet. Kül&9 megemlékezett a Klement Gottwam Újkohó, a Vítkovicei Vasmű, a žiari alumínium-kohó és a chomutovi csőhengerde dolgozóiról. Januárban túlteljesítették a gépipar tervét is, például a prágai ČKD, a Tatra-va^ongyár, a komáromi hajógyár és ? '^ágvölgyi Gépgyárak dolgozói. Becsülettel eleget tettek feladataikr.>k a minisztérium igazgatása alatt álló építővállalatok, de a kerületi nemzeti bizottságok hatáskörébe tartozó vállalatok még lemaradnak a tervtelje(Folytatás a 2. oldalon)