Új Szó, 1964. február (17. évfolyam, 32-60.szám)

1964-02-22 / 53. szám, szombat

A szocialista munkabrigádok országos konferenciája Jozef Lenárt elvtárs beszéde (Folytatás az 1. oldalról) sítésben. Januárban a villanyáram termelése közel 15 százalékkal ha ladta meg a tavalyi szinvonalat. Az áramellátásban mégis megnyilvánuló nehézségek abból erednek, hogy még mindig nem sikerült teljesen konszo­lidálni a tušimicei és tlsovcei 100 megawattos blokkok üzemét. * Lenárt elvtárs közölte továbbá, a kormány fokozatosan megvitatja azoknak az aktív intézkedéseknek a tervét, amelyek hivatottak biztosítani az egyes minisztériumok keretében a termelési tervek haladóbb jellegét. Foglalkoztunk már azokkal az aktív intézkedésekkel, amelyek a tüzelő­anyag- és energetikai ipar, a földta nl kutatások és a vegyipar teVületén szolgálják az egyes mutatószámok megjavítását, s amelyeket a minisz­tériumok és a szakszervezetek közös intézkedéseiként hajtanak végre. A tüzelőanyagipar akcióterve például többek kőzött előirányozza, hogy az idén mintegy 1 130 000 tonna szenet és lignitet fejtenek terven felül. Az energetikai ipar akcióterve biz­tosítja a népgazdaság folyamatos áramellátását az egész évben. A vegyipar területén ezek az aktív intézkedések elsősorban* arra Irá­nyulnak, hogy Idejekorán üzembe helyezzék az új gyárakat, például a záluži szeszgyárat, a lovosicel sa­létromsav- és salétromgyárat, a vág­sellyei műtrágyagyárat, a štétl papír­gyárat, valamint a semtíni és nová­ky-1 vegyiművek új üzemrészlegeit. Hasonlóképpen járunk el valameny­nyl iparágban, valamennyi szakszer­vezeti szövetségben. Megkezdtük az 1965. évi terv elő­készítését, nagy erővel dolgozunk az 1970. évig terjedő távlati terven. Ez­zel megteremtjük annak alapfeltéte­leit, hogy egységesen, összehangol­tan és céltudatosan törekedjünk nép­gazdaságunk hatékony fejlesztésére, minden vállalat és üzem világos terv szerint járjon el, és lépésről lépésre szembetűnően javítsa eredményeit. Fontos Intézkedéseket teszünk a dol­gozók anyagi érdekeltségének növe­lésére Is. Pártunk ugyanakkor számít a dolgozók kezdeményezésére, elszánt akaratára, szaktudására, tehetségére, hisz mindez fontos tényezőként járulhat hozzá a terv haladóbb jellegének biztosításához. E te­kintetben elsősorban a szocialista mun­kabrigádok tagjaira gondolunk, akik a gyakorlatban tettek tanúságot róla, hugy hazafias szellemben értelmezik a társa­dalmi feladatokat, a terv feladatait, az új technika, a jobb minőség problémáit. Sok m unkabrigád kiváló eredményeket ér el az új technika és nagyobb szak­képzettség segítségével a termelés növe­lése, olcsóbbá tétele és minőségének megjavítása terén. Lelkesen versengenek a gyári védjegy becsületéért, selejtmen­tesen dolgoznak és garancia-leveleket mellékelnek gyártmányaikhoz. Megszi­lárdítják az önkéntes, öntudatos munka­fegyelmet, harcolnak minden rendetlen­ség, felelőtlenség ellen, a munkához, a társadalmi tulajdonhoz való új viszony példáit mutatják. Lenárt elvtárs rámutatott a íáb) Elektroporcelán Művek Berec elvtárs ve­zette szocialista mühelyi munkaközössé­gének példájára, akik tavaly 100,2 szá­zalékra teljesítették a termelési tervet, 12 000 korona értékű színes fémet taka­rítottak meg, 200 000 koronával járultak hozzá az újítási alaphoz, selejtmentesen dolgoznak, gyarapítják szakképzettségü­ket és hatékonyan támogatják az iizem patronálta egységes földmúvesszövetke­A terv teljesítésében kulcsfontosságú a munkatermelékenység növelése. A CSKP KB januári ülésén rámutatott, hogy a munkatermelékenység növelésében döntő szerepet játszik az új technika, a haladó technológia bevezetése, a jobb munka­szervezés. Éppen e téren kellene fonta­sabb szerepet játszaniuk a technikusok, szerkesztők, tervezők, technológusok, ku­tatók és tudományos dolgozók munkakö­zösségeinek és brigádjainak, a prágai CKD-müvek példájára. A brnói J. Fučík Villamossági Müvekben már 1958-ban el­határozták, hogy 1965-től kezdve nem fognak gyártani tíz évesnél régebbi gyártmányokat. Számos feladatat oldat­tak meg ezzel kapcsolatban, köztük csu­pán a 400 kilovoltos mérő transzforma­torok fejlesztése és gyártása 4 millió korona értékű devizát takarít meg. A gyártási program felújítása elsősorban a szocialista munkabrigád elmért ver­senyző gépszerkesztő és technológiai munkacsoportok ügye lett. Vállalt köte­lezettségeik teljesítésével a különleges műszerek gyártásában elérték a világ vezető országainak színvonalát, csökken­tették a gyártmányok súlyát és méreteit, munkaigényességét, fokozták felhaszná­lásuk lehetőségeit. A munkatermelékenységet azáltal is fejleszthetjük, hogy céltudatosan elter­jesztjük a haladó munkamódszereket, és kiszélesítjük az újítőmozgalmat, amely tavaly nem mutathatott fel kielégítő eredményeket. A partizánske! Augusztus 29 Cipőgyárban az idén a termelés csök­kenése mellett a munkatermelékenységet 4,8 százalékkal kell emelni, az önköltsé­geket 2,4 százalékkal, vagyis 13,9 mil­lió koronával kell csökkenteni. Ebből 9,7 millió korona költségcsökkentést a műszaki fejlis-tés révén biztosítanak. Az üzem újítói kötelezettséget vállaltak, hogy a feladat megoldásához 2 358 000 korona értékű újításokkal járulnak hoz­zá, a szocialista munkabrigádok és komplex brigádok is hozzáfogtak a te­matikai feladatok megoldásához. Ez a példa mutatja, melyik az az út, amelyen más üzemekben fejleszthetjük az újí­tómozgalmat. Jól tudjuk, hogy a munka termelékeny­sége nem növelhető a gyártmányok mi­nőségének, műszaki színvonalának és tetszetős külsejének rovására. A gyárt­mányok minősége a szocialista munka névjegye. Sok esetben nem nagyon hízel­gő névjegye sok munkaközösségnek. Gondoljunk csak arra, hogy a gépipar­ban, ahol több mint kétszázezer dolgo­zó vesz részt a szocialista munkabrigá­dok mozgalmában, a minőség a legége­tőbb problémák egyike. A CSKP Központi Bizottsága és a köztársaság kormánya in­tézkedéseket tett a minőség megjaví­tására, a selejt csökkentésére, de ezek az Intézkedések csakis az önök tevé­keny segítségével és támogatásával va­lósíthatók meg. Azért beszélek erről, mert a brigádok nagy részénél minded­dig valahogy nem sok megértésre talál­nak ezek az intézkedések, jellegzetes példája ennek a füleki zománcgyár, ahol az elmúlt év 11 hónapja alatt több mint 3 400 000 korona értékű selejtet gyártot­tak (beleértve a rossz minőségű gyárt­mányokat), ami a termelés értékének 2,5 százalékát jelenti. Megállapítást nyert, hogy a hibák fő oka az öntödéből kike rülő sok selejt, az elégtelen technológia, a rossz munkaszervezés és fegyelmezet­lenség. Az üzemben szocialista munka brigádok, versenyben álló munkacsopor­tok dolgoznak, de a minőség valahogy elkerülte a figyelmüket. A füleki elvtár sak azóta már saját kárukon tanultak, és a minőség kérdései a brigádmozga­lom és a munkaverseny érdeklődésének középpontjába kerültek. A termelés folyamatossága, soro­zatossága és összehangolása egyre inkább előtérbe állítja az automati­zálás kérdéseit. Az új beruházások az automatikus gépi berendezések számát háromszorosára emelik. 1964 -1970-ben határozottabb lépéseket teszünk az adminisztratív munkák automatizálására és ezzel fokozato­san sok ezer dolgozó munkáját taka­rítjuk meg. Nagyobb számban kezd­jük használni a kis- és analóg szá mítógépeket, amelyek lehetővé te szik, hogy sok változatban ítéljük meg a tervezési, szerkesztési és szer­vezeti intézkedéseket, megtaláljuk a legcélszerűbbet és beruházásokat, munkát takarítsunk meg. A kutató intézetek munkájának eredményeként bevezetik a termelés ellenőrzésének, a tervezési és adminisztratív mun­káknak az automatizálását számító­gépek segítségével a bratislavai Slovnaftban, az opatovlcei villany­műben a kunčicel Klement Gottwald Ojkohóban és más üzemekben. A technológiai folyamatok, az adminisztratív és tervező munkák komplex automatizálása sok erőfeszí­tést, nagy anyagi összegeket igényel Az automata berendezések megsok­szorozzák az ember erejét, de ugyan­akkor nagy szakképzettséget Is Igé­nyelnek, kulturált, szabatos munkát, önkéntes, öntudatos fegyelmet. Ép­pen ennek felelnek meg azok az új jelenségek, amelyeket a szocialista munkabrigádokban tapasztalunk — munkások, mérnökök és tudósok ösz­szefogása a termelés korszerűsítése érdekében. Lenárt elvtárs beszéde további ré­szében rámutatott, hogy a szocialista munkabrigádok mozgalmának további fellendülése és eredményei attól ls függnek, hogyan igyekszünk egészsé­ges légkört kialakítani minden üzem­ben. Nagyobb figyelmet kell szentel­ni a munka biztonságára, az egész­ségügyi intézkedésekre, a munkát kellemessé tevő más mozzanatokra. Nem kevés új vonással gazdagltja a mozgalom az emberek kölcsönös kap­csolatait, az egyén és a közösség viszonyát. Sok brigád tagjai közt magától értetődő az elvtársi segít­ség és együttműködés. A tapasztal­tabb támogatja a gyöngébbet és mindnyájan igyekeznek utolérni a legjobbat. Sok szocialista munkabri­gád tagjai nagy gondot fordítanak a körülöttük zajló életre, aktívan beavatkoznak, ahol kell, harcolnak a közömbösség, részvétlenség ellen, se­gítenek az embereknek. Egyes brigá­dok vállalták, hogy gondoskodnak a rossz útra tért emberek átnevelé­séről. így helyes, jelentette ki a miniszterel­nök. Célunk, hogy az egész közéletben megnyilvánuljon a szocialista munkabri gádok hatása, a szakszervezetbon, nem­zeti bizottságokban, társadalmi szerveze­tekben, az iskolák szülői munkaközössé geiben. Joggal mutattak rá, hogy a mun­kához 'és az élethez való szocialista vi­szony nem választható el egymástól. Eletünk legfőbb tartalma és értelme az öntudatos, áldozatkész alkotómunka. Ez elsősorban az ifjúságra vonatkozik. Országépltésünk nagy alkotásaiban való tevékeny részvétel szüli a fiatalság hő siességét, lelkesedését optimista élet­szemléletét. Egyesek a modern hősöket valamiféle kisiklott, ingadozó és célta­lan egyénekben látják, számukra érdek­telen, unalmas, elavult a céltudatos, munkás, tanulni vágyó ember. Szerintem nagyon helytelen nézet ez. A fiatalságot aszerint kell megítélni, hogyan készül fel feladataira. Szocialista jelenünk esz ményképe az az ember, aki szakmailag és erkölcsileg felkészül az életre, felké­szült az áldozatokra, kemény harcra, hő­siességre. Ilyen emberek nőnek fel a szocialista munkabrigádokban. Ám annál kirívóbban ütköznek szemünkbe a régi erkölcs maradványai, a közömbösség, tétlenség, élősdiség, önzés és bűnözés. Bár az utóbbi időben csökken a bűncse­lekmények száma, másfelől gyakran va­gyunk tanúi közbotrányokozásnak, szán­dékos testi sértéseknek, verekedéseknek, rablótámadásoknak, vikendházak kifosz­tásának stb. Ellenezzük a meddő moralizálást. A szocialista társadalom nem erénycső­szök vagy aszkéták egyesülete. Semmi emberi sem idegen tőlünk, de annál ide­genebb életünktől minden embertelenség az emberek kölcsönös viszonyában. Né­ha hosszú vitákat folytatnak a fiatalok romantikus hajlamairól. Kirándulni a természetbe, sátorozni, tábortűznél főzni, dalolgatni — természetes dolog ez fiatal embereknél. S végre a CSISZ és a pionír­mozgalom is támogatja az efféle törek­véseket. De a természet önkényes pusz­títása, rendbontás, parlagi viselkedés a sporttelepeken — az nem sport, nem is romantika. A dolgozók mélységes ellenszenvvel viseltetnek az efféle jelenségekkel szem­ben. De gyakran megelégesznek a felhá­borodással, legfeljebb azt kérdik, mit csinálnak a biztonsági szervek. Minde­nütt, a gyárakban, szövetkezetekben és gazdaságokban engesztelhetetlenül szem­be kell fordulni az ilyen társadalomelle­nes jelenségekkel. E tekintetben éppen a brigádok tagjainak kellene példát mu­tatniuk. A legfontosabb megelőzni a bű­nözést, s nem engedni, hogy az ember rossz útra térjen, pozitív értelemben kell hatniuk rá a társadalmi szervezetednek, szocialista brigádoknak, az egész társa­dalomnak. Jozef Lenárt a továbbiakban hang­súlyozta: Önök ls jól tudják, hogy a szocialista munkabrigádok mozgal­mának is. megvannak a maga árny­oldalai és hibái. A sikerek világában ezeket annál élesebben látjuk. A munkaközösségek és brigádok színvonalát tekintve nagyok a kü­lönbségek. A kiválók mellett vannak jók és átlagosak, de akadnak olya­nok is, amelyek lassan elvesztették jogukat e kitüntető, kötelező cím viselésére. Maguk a brigádok a bű­nösek ebben, amelyek csak a cím elnyerésében látták céljukat és az­óta egy helyben topognak. De azt mondanám, még nagyobb a bűnük a pártcsoportoknak, szakszervezeteknek, Ifjúsági csoportoknak és főleg a gazdasági szervezeteknek, amelyek keveset törődtek és törődnek a szo­cialista munkabrigádokkal. Jól tudjuk, a kezdeti nagy gondos­kodás idővel elszürkült, vannak funkcionáriusok, akik e gondosko­dásban többletmunkát látnak, csak akkor ismerik a munkaközösségeket és brigádokat, ha valami lyukat kell befoltozni, munkaidőn túl dolgozni, vagy mások számára kikaparni a gesztenyét a tűzből. Vannak munka­helyek, ahol a munkabrigádokban kellemetlen, nyughatatlan elemeket látnak. Elburjánzott a mozgalom körül a papirosháború, fölösleges hivataloskodás, a számadatok, sta­tisztikai kimutatások hajszolása, s mindez elfojtja az emberek kezde­ményezését. Mindezzel le kell szá­molnunk. Egyes elvtársak azzal próbálnak érvel­ni, hogy inkább kevesebb, dc jobb bri­gádunk lenne. A kényelemből fakad ez a nézet, s azt jelentené, hogy a brigád­mozgalom fejlődését egyes szakszerve­zeti és gazdasági szervek közömbössé­géhez szabjuk. Ellenkezőleg, hisz a nép­gazdaság fontos ágaiban, az építőipar­ban és a mezőgazdaságban a szocialista brigádok mozgalma még a kezdet kezde­tén tart. Kevéssé fejlett a brigádmozga­lom a tudományos kutatóintézetekben, tervező irodákban, ahol elősegíthetné a tudományos munka egyéni és elszigetelt jellegének leküzdését, előmozdíthatná a kollektív alkotómunkát, egymás kölcsö­nös támogatását. Fontos, hogy a szocia­lista munkabrigádok necsak saját mun­kájuk megjavítására törekedjenek, ha­nem példájukkal másokat is magukkal ragadjanak. Célkitűzéseink, feladataink, a megoldásra váró problémák egyenesen megkövetelik, hogy minden brigád kö­vetendő példát mutasson, felelős, becsü­letes munkájával hasson környezetére. A brigádok és versenyző munkaközössé­gek törekedjenek arra, hogy munkatár­saik az alkotómunka támaszpontjait lás­sák bennük, a legjobbak — gaganovis­táink — a legnehezebb, lemaradozó mun­kaszakaszokat keressék fel, ott teremt­sék meg új brigádok alakításának felté­teleit. A párt hangsúlyozza, hogy a gazdasági szerveknek is a vezető munka elválaszt­hatatlan részét kell látniuk abban, hogy gondot fordítanak a munkaversenynek és fejlettebb formáinak a feljesztésére Ez megköveteli, hogy következetesen rendet teremtsenek a munkaszervezés, az operatív tervezés, a normaalkotás s a bérezés stb. területén. A termelés szer vezőínek hibái rendszerint a szocialista munkaversenyben is komoly hibákra ve­zetnek. Másfelől maguknak a brigádok­nak és a versenyző munkaközösségek­nek a termelés rendje érdekében foko zott mértékben támogatniuk kellene munkájukban a mestereket. A tapaszta­latok azt mutatják, hogy nem helyes például, ha a szocialista brigádok moz galmátől elszigetelve találják ki a mű szaki és gazdasági dolgozók kölcsönös munkaversenyének különböző formáit. A termelés érdeke megköveteli, hogy' a mérnökök, technikusok és közgazdászok a munkásokkal együtt alkossanak ver­senyző munkaközösségeket és brigádo­kat. Elvtársak — fejezte be beszédjét Jozef Lenárt —, mindnyájunknak van mit tanulnunk az önök forradalmi, alkotó és áldozatos munkájából. Mindenütt keresni kell az új, haté­konyabb utakat, ahogy önök közül sokan teszik. Társadalmunk életének minden területén úgy kell érvényesí­teni, fejleszteni az új haladó mód­szereket és eszméket, ahogy a szo­cialista munkabrigádok mozgalmá­ban látjuk. Az élenjáró munkakö­zösségek eredményei és tapasztalatai szolgáljanak a tervfeladatok teljesí­tésében munkás lelkesedésünk, oku­lásunk forrásául. Engedjék meg, tisztelt elvtársak, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága és a köz­társaság kormánya nevében kifejez­zem azt a meggyőződésemet, hogy az önök értekezletének eredményei hatalmas mértékben előre lendítik a szocialista munkabrigádok mozgal­mát, amihez nflndnyájuknak sok erőt és kitartást kívánok. Minden erejüket hazánk építésének szentelik (Folytatás az 1. oldalról) adatokat ró. Ezeknek a szervezetek­nek munkájuk során elsősorban a ter­melés problémáival kell foglalkozniuk. Beszéde további részében Zupka elvtárs a szocialista munkabrigád­mozgalom továbbfejlesztésének kér­déseit taglalta. Megemlítette, hogy népgazdaságunk különböző szaka­szain eddig már több mint 1200 000 dolgozó kapcsolódott be a mozgalom­ba. A kongresszus megkezdése nap­ján 101 580 kollektíva versenyez, me­lyekből több mint 31000 már el ls nyerte a büszke címet. Mint a köte­lességtudat kiemelkedő példáját em­lítette Zupka elvtárs, hogy az ország­szerte ismert Jeziorszky bányászkol­lektíva e munkaverseny során ért el a kombájnos szénjövesztésben világ­rekordot. A versenymozgalom kezdeti nehézségeinek leküzdése után nap­jainkban a brigádok teljesítményének színvonala emelkedik. Napjainkban a kollektíváknak főleg a formalizmus ellen kell küzdeniök, amely sajnos, még sok helyütt kísért. Ezen túlme­nően a jövőben a műszaki fejlesztés­sel az eddiginél jobban kell majd a brigádoknak törődniök. Ez szorosan összefügg a selejtszázalék alakulásá­val ls. A múlt évben, sajnos, csaknem másfél milliárd korona értékű selejt került kl üzemeinkből. Éppen ezért a párt különösképpen nagyra becsüli azoknak a szocialista munkabrigá­doknak a tevékenységét, amelyek korszerűsítéssel, a technológia kor­szerűsítésével és jobb munkaszerve­zéssel akarják megjavítani a gyárt­mányok minőségét. Hogy ezt az elvet valóra is válthassuk, szoros együtt­működést kell teremtenünk a műsza­ki és a termelési munkaszakaszok kö­zött. Zupka elvtárs továbbá megemlítet­te, hogy „a munkához való szocia­lista viszonyért" mozgalom tovább­fejlesztésének a társadalmi tevékeny­ség minden szakaszán megvannak a lehetőségei. Helytelenek tehát azok a nézetek, hogy e mozgalmat csak az anyagi termelésben lehet népsze­rűsíteni. Ha az eddiginél gyorsabban akarjuk építeni a szocializmust, az anyagi-műszaki bázis korszerűsítése mellett az emberek gondolkodásmód­ját is korszerűsíteni kell. A „szocia­lista módon élni és szocialista mó­don dolgozni" jelszó két részét nem szabad egymástól elválasztani, a jel­szó megvalósításáért mindkét fronton egyszerre kell küzdeni. A „ szocialis­ta módon élni" jelszó egyúttal azt is jelenti, hogy társadalmunk tagjá­nak a munkahelyén ls meg kell áll­nia a helyét. Ugyanez azonban for­dítva is érvényes. Ami a szakszervezet és az Ifjúsági Szövetség irányító és szervező mun­káját illeti, mondotta a szónok, meg kell említeni, hpgy a jövőben a fi­gyelmet e téren főleg a népgazdaság döntő szakaszaira kell összpontosíta ni. Ezek a döntő szakaszok a bánya­ipar, a vegyipar, a mezőgazdaság és a közlekedés. Jó példával járnak elől a chebi vasútállomás versenyző Kol­lektívái, melyek rendszeresen — az állomás gazdasági vezetőivel együtt­működve — megtárgyalják a munka­helyek problémáit. Ennek az együtt­működésnek köszönhetik az állomás szocialista munkabrigádjainak tagjai, hogy munkájukban kiváló eredmé­nyeket érhettek el. A szocialista munkabrigádok életé­ben sok kárt okozott eddig a forma­lizmus, amely elsősorban egyes üze­mek, vállalatok gazdasági vezetői ré­széről nyilvánul meg. A Hrádek nad Nisou-i alkatrészgyárban például a gazdasági vezetők a tavalyi év folya­mán egyetlen egyszer sem tartották érdemesnek a versenyző kollektívák­kal való találkozást A munkacsopor­tokat így nem tájékoztatták a legfon tosabb termelési problémákról, s en­nek később a gyenge gazdasági ered­ményekben jelentkezett a hatása A szakszervezetekre és az Ifjúsági Szövetségre különösen a formalizmus elleni harccal kapcsolatban hárulnak jelentős feladatok. Ezeknek a szer­vezeteknek közvetítőként kell szere­pelniük a versenyző kollektívák és az üzemek vezetősége között. Zupka elvtárs beszéde további ré­szében a mezőgazdaságban dolgozó szocialista munkabrigádok problémái­val foglalkozott. Megemlítette, hogy egyes mezőgazdasági üzemekben a vezetők nem teljesítik a brigádok szervezésével, Irányításával kapcso­latban rájuk háruló feladatokat. Pe­dig népgazdaságunk e rendkívül fon­tos ágazatában a versenyző kollektí­vák sokat tehetnek a termelés fellen­dítéséért. Vissza kell utasítanunk egyes szakembereknek azt az állítá­sát, amely szerint a mezőgazdaság­ban nincsenek meg a szocialista mun­kabrigádok megalakításának feltéte­lei. A gyakorlat mást bizonyít. A vlčice! EFSZ fejőnői például a mun­kaverseny segítségével 165 fejőste­hénnél 9,07 literes napi fejési átlagot értek el. Josef Trousil elvtárs pedig a gondjaira bízott 26 fejőstehénnél a verseny folyamán fokozatosan 11,6 literre emelte a napi fejési átlagot. Ezek az adatok a mezőgazdasági szo­cialista munkabrigádok életképessé­gét bizonyítják. i A szocialista munkabrigádokat —< mondotta beszéde befejező részében Zupka elvtárs — joggal nevezZük a jövő úttörőinek. Versenyző kollektí­váink a szebb és gazdagabb holna­pért folyó küzdelem első soraiban harcolnak. František Zupka elvtárs beszámo­lója után megkezdődött a vita. Első­nek Eduard Kantor, az ostrava-karvi­nai szénkörzet Dukla Bányájának vájárja emelkedett szólásra. Tájé­koztatta az értekezletet a bánya ta­valyi sikereiről, amely elsősorban a 16 brigád és a 26 versenyző kollek­tíva érdeme. A Kantor vezette ifjú­sági brigád ez év Január végén ér­tékes kötelezettségvállalást tett. Kombájnjukkal 31 nap alatt 100 000 tonna szenet akarnak fejteni. A szo­cialista munkabrigádok a termelési feladatokon kívül más problémákkal is foglalkoznak. A Dukla Bánya első­nek nyerte el A munkabiztonság és egészség példás üzeme címet. Štefan Florek Munkaérdemrenddel kitüntetett vasutas, a žilinai állomás dolgozója elmondotta, hogy brigádjá­nak elsősorban a munka jobb meg­szervezésével kellett megbirkóznia. Helena Valašková fejőnő, a vstišl EFSZ szocialista munkabrigádjának vezetője felszólalásában részletesen foglalkozott a brigád fejlődésével, megalakulásától egészen mostanáig. A brigád jó munkája az eredménye­ken mérhető le. A tavalyi tejterme­lés tervét több mint 10 000 literrel teljesítették túl és az Idén már 20 000 literrel több tejét adunk a ter­vezettnél. Marcel Sterzinger, a Hradec Krá­lové-! Győzelmes Február Üzem mér­nökének felszólalását a Jelenlevők nagy figyelemmel kisérték. Sterzinger elvtárs elmondotta, hogyan született meg üzemükben a hazánk felszaba­dulásának 20. évfordulója tiszteletére megszervezett szocialista munkaver­seny, amely az egész országban igen nagy visszhangot keltett és már sok ifjúsági kollektíva válaszolt a hra­deciak felhívására. Viera Straková, a trenőíni Kon­fekció Üzem varrónője a munkaer­kölcs kérdését taglalta. Tény az — mondotta —-, azokban a műhelyrész­legekben, ahol munkabrigádok dol­goznak, jobb a munkaerkölcs. A párt és a kormányküldöttség ne­vében Jozef Lenárt miniszterelnök, a CSKP KB elnökségének tagja üd­vözölte a konferenciát. Beszéde vé­gén felolvasta Csehszlovákia Kom­munista Pártja Központi Bizottságá­nak a konferenciához intézett üdvöz­lő levelét. ŰJ 2 * * ' február 22.

Next

/
Thumbnails
Contents