Új Szó, 1964. február (17. évfolyam, 32-60.szám)

1964-02-19 / 50. szám, szerda

Adósok maradtunk 'A nemtörődömség 400 kórházi férőhelytől fosztott meg © A nemzeti bizottságoknak nagyobb gondot kell fordítaniuk az jépítkezések ellenőrzésére «< Jó minőségű épületek átadása építészeti dolgozóink elsőrendű feladata Mit mutat a minőségi ellenő rzés? Nem mindig a mennyiség a döntő Ha végigutazunk Szlovákián, lát­juk, hogy a korszerű lakóházak mel­sének, több éve apróságokon rágód­nak. Stará Ľubovftán és Királyhelme­lett az egészségügyi intézmények cen a vízvezeték, Hlohovecen a egész sora épült fel. Az építészeti dolgozók „jóvoltából" azonban évről­évre kevesebb kórházat, poliklinikát adunk át rendeltetésének, mint aho­szennycsatorna építése és Trenč. Teplicén pedig a gőzkazán elhelye­zése okoz komoly gondot. Nyilvánvaló tehát, hogy a beruhá­gyan azt a terv előirányozza. Noha zó, tervező és az építészeti vállala­tavaly 1460 kórházi férőhellyel gaz- tok együttműködése elégtelen. Az dagodott egészségügyünk, még így is említett hibákról a nemzeti bizottsá­400 férőhellyel lettünk szegényebbek, gok is tudnak, de szemet hunynak, Nem készült el a Királyhelmeci és ahelyett, hogy maguk is segítenének a Stará Ľubovňa-i kórház. Ezeket elő­reláthatólag csak május 1-én adják át rendeltetésüknek. a kivezető út megtalálásában. Nem lehet sző nélkül hagyni az épületek minőségét sem. A kórházak, Az Állami Élelmiszeripari Felügye­lőség szlovákiai részlegének dolgozói, összegezve tavalyi munkájuk eredmé­nyeit, érdekes tényeket állapítottak meg. A múlt év folyamán összesen 638 különböző minőségi ellenőrzést és több mint 16 000 laboratóriumi elem­zést végeztek, melyek többségükben nem mutattak kielégítő eredménye­ket. A nyugat-szlovákiai Húsipari Vállalatban például 42-szer ellenőrizték a húster­mékek minőségét és megállapították, hogy az 1962-es évvel szemben nem javult a termékek minősége, habár engedettnél nagyobb víztartalmú ter­mékeket adtak el, a Nyugat-szlová­kiai Húsipari Vállalat több mint 142 000 korona törvényellenes nyere­séghez jutott. Hasonló rossz eredményeket muta­tott a nyugat-szlovákiai Tejüzemben tartott negyvenöt ellenőrzés is. Az el­előírt nagyságot, és a súlya is keve­sebb. Ha a felsorolt hibák okát alaposab­ban vizsgáljuk, minden esetben a technológiai folyamatok elhanyago-i lását, valamint a nyersanyagok szab-t vány szerinti mennyiségének be nent tartását és a készáru felületes ellen­őrzését tapasztaljuk. Ehhez hozzájá­rulnak egyes üzemek rossz állapotban levő raktárhelyiségei és az alapanya­gok — a mezőgazdasági termékek: múlt évben a tejtermékek 27,4 száza- r0 Ssz minősége. Nagy felelősség ter­Az idén ís több egészségügyi in- egészségügyi intézmények minőségére tézmény építésével, illetve befejezé- nagyobb gondot kell fordítani, mint sével számolunk. Nyitrán, Hlohove­cen, Ilaván és Banská Bystricán. léka nem felelt meg az állami szab­ványoknak. Ennek ellenére a nem megfelelő áru 17 százaléka piacra ke­rült, amivel 29 000 korona nyereség­j _ hez jutottak. A tejtermétek minősé­bőséges mennyiségű és elsőrendű mi- gót sokszor befolyásolta a felvásárolt nőségű hús állt rendelkezésükre. Sőt a lakóházakra. Az építészeti dolgo­zók maguk is jól tudják ezt, mégsem S ha ez év első hónapját nézzük, eszerint cselekszenek. Étről tanúsko­megállaplthatjuk, hogy az építészeti dik többek között a kassai gyermek­dolgozók nagy részénél megvan az klinika és a sninai kórház is, ahol az akarat a tervfeladatok teljesítésére, átadásnál számos hibát találtak, és Több üzem azonban arra mutat rá, ezek eltávolítása igen lassan és fe­hogy adottságaik ellentétben vannak lületesen halad. a komáromi, a topollčanyi és a rima­szombati üzemekben hiányosságokat állapítottak meg a hús osztályozásá­nál és a fel nem használható hulládé- folyamodnak, legtöbbször vizet önte­a beruházás igényeivel. A žilinai Ma­gasépítészeti Vállalat például azzal érvel, hogy az idén nem tud hét mil­Amint már említettük, az idén is számos egészségügyi berendezést kell átadni rendeltetésének. Mindez csak lió korona értékű munkát elvégezni, akkor lesz lehetséges, ha az építé­a Banská Bystrica-i építészeti dolgo- szeti dolgozók magukévá teszik az zók pedig a tervvel ellentétben csak egészségügyi intézmények építésének jövőre tervezik az épülő kórház jár- tervfeladatait, hogy újabb anyagi ér­" tékek ne vesszenek kárba, s a múlt évi lemaradás az idén ne ismétlődjék ványosztályának befejezését Számos építkezésen, amelyet a kö­zeljövőben kellene átadni rendelteté­meg! kok, izületek, porcogók megsemmisí­tése terén. A technológiai folyamatokat leg­gyakrabban a rimaszombati húsipari üzem myjavai részlegében sártették meg, ahol főleg a diétás virsli, a sza­faládé, a morvakolbász, a lengyel- és a prágai szalámi gyártásánál nem tar­tották be az előírásokat. A legtöbb esetben azonban a késztermékek meg­engedettnél nagyobb fokú víztartalmát állapították meg. Azzal, hogy a har­madosztályú zsírt másodosztályúnak adták el és a behozott zsírt magasabb kategóriába sorolták és hogy a meg­Újra barátságos a „Barátság" kávéház Bratislava Krasznya- mást: Cigány, Krigli, Grizli, Dzseri, létszámban összejöttek — a vádlot­ny nevű negyedét éve- Dzsonl, Dzsodzsolo... Csak „sherif" tak padján. kig annak a helytelen nem volt közöttük és ezért nem is Kilencen ültek itt, három napon át építkezési gyakorlatnak képeztek amolyan igazi „huligán- egymás mellett: Kostka János (24), elrettentő példájaként galerit". Szervezetlenül, alkalomsze- Husarovič Dušan (29), Szolgai Mi­emlegették, amelyet rö- rűen garázdálkodtak, néhány esetben hály (19), Freiwald Ferenc (24), viden Így fogalmazha- ketten-hárman este megvertek vala- Nagy László (19), valamint a fiatal­tunk meg: fő a lakás- kit az utcán, betörték a Kadnár-utcai korú B. M. (16), P. A. (18), P. B. (18) kulturált iskola ablakait (bosszúból, mert és M. E. (17 éves). Az első kettő nem heli azonban azokat a vezető szakmun­kásokat, akik nem követelik meg eléggé szigorúan a minőségi előírá­sok betartását. Nem szabadna előfor­dulni olyan esetnek, hogy a termék tej minősége is. Áz EFSZ-k, de főleg laboratóriumi vizsgálat nélkül hagyja az egyéni tejszállítók ugyanis a meny- el az üzemet — vagy ami sajnos szin­nyiség hajszolásában gyakran külön- tén előfordul — hogy az áru a vizs­böző meg nem engedett eljárásokhoz gála t kedvezőtlen eredménye ellenére • . pí acr a kerül. Ennek érdekében tö­kéletesíteni kell az irányítószervek munkáját, nagyobb hatáskört kell biz­tosítani az ellenőrző szerveknek, az összes felvásárlót anyagilag érdekelt­té kell tenni a felvásárolt nyersanyag minőségében. S hogy a gyakori és be­csületes ellenőrző munka jobb ered­ményekhez vezethet, azt a bratislavai és a pezinoki borüzemek példája mu­tatja, ahol a minőségi ellenőrzés csu­pán a termékek 1,4 százalékát minő­sítette a szabvány szerint nem meg­felelőnek. -ili­építkezés, a környezet és a közszol- egyiknek állítólag rossz emlékei vol- először volt ezen a helyen: mindket­tak), négyen közülük — mind fiatal- ten nem is olyan rég, büntetve voltak korúak — megerőszakoltak egy lányt. — szintén garázdálkodásért. Csupán egyetlen akcióban vett A bíróság három napon át tárgyai­részt a díszes társaság teljes létszám- ta a kilenc garázda fiatalember bű­ban. A színhely nem is lehetett más, neit, a zsúfolásig megtelt tárgyalő­mint a Družba kávéliáií'November teremben. A krasznyanyi polgárok 12-én történt ez az eset, amely az kíváncsiak voltak, milyen büntetés ré egy szépen berendezett, barátságos utolsó lett bűnlajstromukon. Ezen az éri azokat, akik a lakónegyed nyu­liely, ahol az ember feketekávé mel- estén egyáltalán nem viselkedtek galmas légkörét oly gyakran megza­lett elüldögélhet barátaival, ismerő- törzsvendégekhez illően, durván bán- várták. Megelégedetten távoztak: seivel eldiskurálva, újságot olvashat talmazták a kávéház vezetőjét és a Kostkát 2 évi, Husarovicot 20 hónapi gáltatások már ráérnek. Felépült egy nagy lakónegyed, ahol nem voltak utcák, üzletek, mozik, vendéglő, ká­véház. Évek teltek el, míg végre, las­san ugyan, de ez is meglett. Örültek a krasznyanyi polgárok, amikor meg­nyílt a Barátság nevű kávéház. Vég­és sakkozhat. főpincért, nyomdafestéket nem tűrő a fiatalkorú B. M.-et 18 hónapi, Szol­Ám egy idő múlva a nyugalmas és szavakkal szidalmazták a kávéház gai Mihályt egy évi és Nagy Lászlót kulturált környezetre vágyó polgárok kezdtek elmaradozni a Družbából. Hangoskodó, neveletlenül viselkedő, női személyzetét. nyolc hónapi szabadságvesztésre ítél­Utolsó látogatásuk volt ez a kávé- ték, míg a többiek 10 hónapi feltéte­liázban, négyen másnap már a vizs- les büntetéssel- úszták meg a dolgot, rendbontó fiatalemberek lettek a gálatl fogház cellájának kemény A barátságos, kulturált környezetet törzsvendégek. Ide jártak csoporto- priccsével cserélték fel a párnázott kedvelő polgárok ismét nyugodtan san nap-nap után. Keresztnevük he- kávéházi széket. látogathatják a krasznyanyi „Barát­Három hónap elteltével újra teljes ság" kávéházat... K. Gy. nek a tejbe. Sok esetben a higiénia előírásait sem tartják be. A tej tiszta­ságának felülvizsgálása során a szál­lítmányok 61,5 százalékát nem meg­felelőnek minősítették. Gyakran nem felelt meg a tej hűtésének foka sem. Ennek az a következménye, hogy a tej gyorsabban savanyodik, mínt az kívánatos lenne. Pedig sok szövetke­zetben korszerű hűtőberendezéseket hagynak kihasználatlanul. A felsorolt hibák a tej felvásárlásá­nál sajnos évek óta ismétlődnek, s itt meg kell mondanunk, hogy a felelős­ség nemcsak azokat terheli, akik a vizes és a tisztátalan tejet szállítják, hanem azokat is, akik ezt lehetővé te­szik. A tejfelvásárlók még mindig több gondot fordítanak e leadott tej mennyiségére, mint minőségére. A tej átvételénél nem ellenőrzik rendsze­resen a tisztaságát és hűtésének fo­kát. Ezért főleg a nyári hónapokban sok tej megsavanyodik még mielőtt a feldolgozóüzembe kerül. A jövőben tehát ügyelni kell arra, hogy a felvásárlók betartsák az ál­lami szabványokat és ezért a pré­miumrendszert úgy kell módosítani, hogy anyagilag érdekelté tegye őket nemcsak a tej mennyiségében, hanem minőségében is. Hiányosságokat fedtek fel a nyugat-szlovákiai Baromfiüzemben is, habár itt az 1962-es évvel szemben 14,8 százalékkal javult a baromfiter­mékek minősége. Tavaly főleg az osz­tályozásánál történtek szabálytalan­ságok. Azzal, hogy a szárnyast maga­sabb kategóriába osztották be, mint ahogy a szabvány előírta, 169 479 ko­rona nyereségtöbblethez jutottak. A bratislavai péküzemekben viszont azt lehet kifogásolni, hogy nem tart­ják be a termékek zsír- és cukortar­i-yett „bandanevükön" szólították egy­Marta Blbová, a Közszükségleti Ipa­ri Minisztérium kiváló dolgozója kül­döttként részt vesz a szocialista mun­talmát. Ezáltal a péksütemény rosz- kabrigádok prágai konferenciáján. szul kel meg, gyakran nem éri el az (F. Kocián — CTK felvétele) MIRŐL ÍR A HOSPODÁRSKE NOVINY? A Hospodárske noviny, a CSKP KB közgazdasági hetilapja, inúltheti számában „Szervezés és szak­képzettség a termelésirányító appará­tusban" c. cikket közöl František V a­cullk mérnök tollából. A cikk a műszaki-gazdasági irányító apparátus és a körülötte burjánzó adminisztra­tíva egészségtelenül túlzott növeke­désének okait fedi fel, s bár nem tart számot teljességre, mégis rámutat olyan mozzanatokra, amelyek hátrá­nyosan befolyásolják előrehaladásun­kat az iparban és építészetben. Az ele&äís alapgondolata: megfelelő szakképzettség hiányában a termelés­irányítás szükségszerűen adminisztra­tív irányítási módszerek meghonoso­dásához, s ennek folytán az admi­nisztratíva elburjánzásához vezet. Ilyen esetben a felelősség annyira megoszlik, hogy még a szakképzett káderek sem érvényesíthetik kellő­képpen tudásukat, mivel a túlzott ad­minisztratíva megköti kezüket, s ener­giájuk gyakran szükségtelen kimuta­tások készítésére pazarlódik el. A szerző a kiutat a szakképzettség fokozásában, a szakkáderek jobb el­osztásában látja. Ezeket a gondolatokat F. Vaculík érdekes adatok segítségével fejezi ki. Mindenekelőtt rámutat egy felette nyugtalanító és helytelen fejlődési irányzatra, amely a népgazdaságban megnyilvánul: Az adminisztrativa gyorsabban növekszik, mint az általános foglalkoztatottság Az irányító és igazgató apparátus a népgazdaságban az 1958—1962 évek­ben 59 000 fővel gyarapodott, azaz 8,5 százalékkal, 1962-ben ez az apparátus 26 Ö00 emb'errel szaporodott, azaz 3,6 százalékkal, míg az egész nép­gazdaságban az általános foglalkoz­tatottság csak 2,3 százalékkal növe kedett. Szervezés és szakképzettség a termelésirányító apparátusban Az 1958-ban végrehajtott átszerve­zés alkalmával az iparban 5 száza­lékkal Csökkent ugyan a műszaki­gazdasági dolgozók száma, de a kö­vetkező években ismét nagyarányú növekedésnek lehetünk tanúi. 1960 óta az iparban 2,8 ssor gyorsabban nőtt a műszaki-gazdasági dolgozók száma, mint a munkásoké, sőt az építészetben is növekedett ez a szám, pedig ott a munkások száma csökken. Minden fejlett iparágban törvény­szerűen megnövekszik a műszaki gaz­dasági dolgozók száma is — ez ter­mészetes, sőt helyes is, a korszerű termelés, az automatizálás hozza ezt magával. Nálunk azonban egyáltalán nem beszélhetünk arról, hogy töme­gesen megváltozott volna a terme­lés műszaki színvonala. Nálunk tehát az apparátus aránytalan növe­kedéséről van sző. Növekedése nem tükröződik kellőképpen a termelés szervezettségében, a munkatermelé­kenység növekedésében, az önköltsé­gek csökkentésében, végeredmény­ben; a termelésirányítás színvonalá­nak emelésében. A fenti szempontból ellenőrzést hajtottak végre 68 üzemben. Kitűnt, hogy közülük csak 10 üzemben volt arányos a műszaki-gazdasági dolgo­zók és a munkások számának növe­kedése. A nehéziparban 100 munkás­ra 43,4 műszaki jut. Ebben az ágazat­ban valóban nagy szükség van a szakkáderekre, sok ilyen dolgozó a gépszerkesztési és tervező osztályo kon dolgozik, s ez rendben van, mert a termelés színvonala Is aránylag magas. Am semmi sem indokolja, hogy némely üzemben (brnói Sme­ral Művek, kolíni Tatra, chrudimi Trasporta) 2 műszakira 3 munkás jusson! Ugyanakkor a bonyolultabb gyártmányokat készítő számos üzem­ben ez az arány sokkal jobb. A vezetők elosztása Annak ellenére, hogy jelentősen megnövekedett az iparban a mérnö­kök száma, azok elosztása sok kíván­ni valót hagy maga után. Általában csökkent (az összpontosítás révén j az irányító szervek száma, a válla­lati osztályvezetők száma azonban növekedett, mégpedig egyötödével. Ugyanakkor a közvetlen termelésirá­nyításban, az üzemrészlegeken csak 15 százalékkal emelkedett a mérnö­kök száma. Az elosztás legnagyobb hibája: az alapvető műszaki szervek­ben a munka jellege főleg, vagy tel­jesen adminisztratív, s ennek meg­felelően nagy az adminisztratív mun­kaerők száma is. Az üzemek emellett takargatni próbálják elburján­zott adminisztratlvájukat és a való­ság ezért gyakran még rosszabb, mint a hivatalos nyilvántartás. Ugyan­is munkáskategóriába sorolt dolgo­zókkal is néha adminisztratív mun­kát végeztetnek. (A 68 ellenőrzött vállalat közül 30-ban találkoztak ilyen gyakorlattal). Az iparvállalatok vezetésében az adminisztrativa elburjánzását legin­kább az adminisztratív munkálatok igen bonyolult volta, munkaigényes­sége és nagy száma okozza. Ez főleg a vezetés helytelen módszereire, az alacsony szakképzettségi színvonalra, a fegyelmezetlenségre vezethető visz­Tervezés, vagy levelezést A termelési tervek egyes részeit nem mindig vetítik át az általános szükségletek tervébe és így egyenlőt­lenség keletkezik a kapacitások ki­használása és az anyagszükségletek között. Ilyenkor a tervezés adminisz­tratív munkává fajul. A tervszerű irá­nyítás helyét a különféle tanácsko­zások, aktívák, sürgetések sokasága foglalja el a termelés pillanatnyi szükségletei ellátása céljából. Egy példa erre Ejpovicéből: Az itteni vas­ércbánya dúsítója számára pótalkat­részekre volt szükség. A rendes meg­rendelésen és a műszaki dokumen­táción kívül a pótalkatrészek ügyé­ben a következő akciókat hajtották végre: 20 levél és távirat, 2 szolgá­lati út osztályvezetői színvonalon, 3 levél és távirat az igazgatóhelyettes részéről, a vállalati igazgató 5 levele, 2 levél a minisztériumba, 7 szemé­lyes tárgyalás vállalatigazgatői szin­ten. Az ilyen és hasonló helyzet egyik oka, hogy mindent túlságosan bonyo­lultan, sok munkával kell elintézni így azután a termelés csekély növe­lése érdekében aránytalanul nagy mértékben kell növelni a segédappa­rátust, amely a termelést kiszolgálja Jelentősen megnövekedett a külön féle kimutatások száma. Ezt gyakran minisztériumi szinten követelik meg, de sokszor a vállalatok ís gyarapítják a felesleges mutatók mennyiségét. Az Általános Gépipari Minisztériumban például a szállítási terv számára 1960-ban egy kimutatást kellett el­készíteni 260 adattal. 1964-ben ugyan­ezen feladat megoldásához 9 kimuta­tást kell kitölteni 1400 adattal. Ugyan­itt a beruházási és javítási terv ma 3000 mutatót tart nyilván, míg 1960­ban csak 600-ra volt szükség. A szakképzett?^ Az 1958—1962 években a főiskolai végzettségű műszaki-gazdasági dolgo­zók száma 30 százalékkal növeke­dett, a szakiskolai végzettségű dol­gozók száma 38 százalékkal. Minden­nek ellenére a tervezett arányt még nem értük el. Éppen ezért fontos, hogy a meglévő szakképzett embere­ket ne meddő adminisztrálgatással kössük le, hanem adjunk nekik alkal­mat tudásuk kamatoztatására a ter­melés érdekében. Ehhez szükség van arra, hogy egyrészt kellő ösztönzéssel növeljük a szaktudás iránti érdeklő­dést, másrészt egyszerűsítsük le és egységesítsük az adminisztratív ten­nivalókat. Ez azt jelenti, hogy a mi­nisztériumok fokozatosan csökkent­sék a megkövetelt adatok számát. Fontos a szakképzettség növelése azért is, hogy egy-egy vezető gazda­sági dolgozó egynéhány adatból is kellő áttekintést kapjon a helyzetről, s ne kelljen — hozzánemértés miatt — a legapróbb részletekig megköve­telnie a kimutatásokat, mert csak így képes dönteni. Ez főleg a vállalati apparátusokra vonatkozik, s előfelté­tele a vállalati adminisztrativa csök­kentésének. Az -adminisztrativa csök­kentéséhez persze hozzá kell járulnia a gépesítésnek is, amely az admi­nisztrativa területén még nem hódí­tott kellő teret. (v) Ü] SZÖ 4 * 1364. február 19.

Next

/
Thumbnails
Contents