Új Szó, 1964. január (17. évfolyam, 1-31.szám)

1964-01-03 / 03. szám, péntek

Óvjunk minden to TERMŐFÖLDET Ä termőföld kihasználásának felül­vizsgálása során nagyon sok visszás­ságnak Jöttünk a nyomára. Csak jöt­tünk? Valljuk be őszintén, ezt az ügyet a felülvizsgálás befejezésével sem zárhatjuk le végérvényesen. Amíg a világ világ lesz, visszásságok min­dig lesznek. Ám nem is arról van szó, hogy most egyszeriben mintegy pa­rancsszóra feltárjuk a hibákat, ha­nem arról, hogy egyszer s minden­korra változtassunk magatartásunkon. Mert nem feltétlenül szükséges, hogy a visszásságokat eltűrjük és szemet hunyjunk fölöttük. A következőkben néhány fonákságról teszünk említést, amelyekről OROSI KAROL, az SZNT mezőgazdasági osztályának a dolgozó­ja tájékoztatta nemrégiben az újság­írókat. Nem azért, hogy ki tudja há­nyadszor megállapítsuk: rosszul gaz­dálkodtunk a termőfölddel, hanem azért, hogy a felsorolt példákbői okuljunk, hogy a Jövőben ne essünk' hasonló hibába. Az erdőgazdaságokat sokszor bí­rálták már. Tudjuk, hogy az erdők között sok a befásítatlan terület. Egy másik dolog azonban elkerülte a fi­gyelmünket. Talán nem ls az erdő­gazdaságok hibájából —, szélvédő fa­sorok ürügyén — a múltban gyakran a legtermékenyebb területeket fásí­tották be. Néha a mezőgazdasági üze­mek önként mondtak le bizonyos te­rületről, amelyeket munkaerő híján nem tudtak megművelni. Az ember sokszor csak utólag okul az elköve­tett hibákból, a hibákat azonban so­hasem késő helyrehozni. Ezeket az ún. szélvédőket a Jó termőterületek­ben kl kell irtani és belterjes mű­velés alá fogni a felszabadult terüle­teket. A bratislavai tervezőiroda a Bratis­lava-Vlnohrady-i szövetkezet terüle­tén temető létesítését tervezte. Ezen nem is lenne semmi kifogásolni való. Az azonban már nem helyeselhető, hogy e célra éppen 16 hektár kordon­művelésű fiatal szőlőterületet szemelt ki, amely éppen most ad legjobb ter­mést. Az SZNT mezőgazdasági ügy­osztályának közbelépésére a terv sze­rencsére meghiúsult. Ki tudhatja, hogy másutt nem adódhat-e hasonló helyzet, ahol úgyszintén gyors köz­belépésre lesz szükség? Arról van tehát szó, hogy senkinek se legyen közömbös egy-egy ilyen túlkapás, el­lenben Idejében fel kell lépni ellene. Bratislavában a Fehérkereszt-kör­zetben 17 hektáron kórház építését tervezik. Érdekes, hogy ismét kitűnő termőtalajon. A szándék ellen szól az ls, hogy a tervbe vett kórház közvet­len közelében egy vegyészeti gyár mű­ködik és közvetlen közelében vasúti vágány halad. A tervezők legalább ezt tarthatnák szem előtt, ha már a termőföldet semmire sem becsülik. A beruházási költségeken akarnak takarékoskodni, s észre sem veszik, hogy mekkora kárt okoznak a társa­dalomnak. Egy kórház lényegében bárhol állhat, esetleg hoszabb víz-, gáz- és egyéb vezetékeket kell épí­teni, vagy összekötni a közúti háló­zattal. Tizenhét hektár Jől termő szántóterület kiesése ezzel szemben felbecsülhetetlen értékveszteséget je­lent. Bratislava városrendészeti tervéneK megfelelően megkezdték egy új vas­úti pályaudvar építését. Egy új vas­útállomás felépítése vitathatatlanul szükséges. Közép-Európa és hazánk fontos vasúti csomópontja forgalmá­nak lebonyolítására. Azt is be kell látni, hogy vasúti pályaudvar nem lé­tesíthető bárhol, sok tényezőt kell figyelembe venni a hely kiválasztásá­nál. Érthetetlen azonban, hogy minek kellett a leendő vasúti pályaudvar helyén kívül még 20 hektárt kikanya­rítani a vajnoryi szövetkezet termő­földjéből a felvonulási épületeknek és anyagraktározásra. Néhány évvel ezelőtt Dubnlcától nem messze megkezdték az új Dub­nica iparváros építését. Egy-egy ilyen új város keletkezése — példa van rá — hazánkban nem megy ritkaság­számba és ennek csak örülni lehet. Nem örülhetünk azonban annak, hogy kitűnő termőföldön építették fel, ami­kor az óvárosban mindmáig sok a foghíjas telek és máskülönben is to­vább lehetne bővíteni. Persze Itt egy kissé többe kerülne a telkek rende­zése. Az új Dubnica építése még tu­lajdonképpen nem ért véget, hiszen a tervek szerint 18 000—20 000 lakosa lesz, s eddig csupán 7000 van. Még mindig nem késő tehát meggondolni, merre lenne gazdaságosabb tovább­terjeszteni. Negyvenegy hektár Jó szántóterületet takaríthatnánk meg. Csak néháay példát említettünk, bár lehetne többet is. Mind össze­gyűjteni k(ssé v.pehéz feladat lenne, Ám ha ezt mindenki szem előtt tarta­ná, a sokszor kényelemből, vagy hanyagságból származó túlkapásokról könnyebben leránthatnánk a leplet. P. L. Ízelítő 1963 hazai műszaki eredményeiből Milyen eredményt ért el a tudomány és a technika 1983-ban? Ne­héz összegező választ adni, a puszta eredmények felsorolása is sok helyet foglalna el. Hazánk tudósai és technikusai az elmúlt eszten­dőben gazdag alkotómunkát végeztek. Ezt számos új gép, műszer, anyag, technológia stb. bizonyítja. Az elért eredményeket — ízelítőül — néhány példával szemléltetjük. Csehszlovák laszer A Csehszlovák Tudományos Akadé­mia prágai Fizikai Intézetének dolgo­zói tavaly jelentős sikereket értek el. Elismerést érdemel az első cseh­szlovák kvantumgenerátor, mely Ka­réi Páteknek, a tudományok kandi­dátusának és kollektívájának lelemé­nyes alkotómunkáját dicséri. A be­rendezés önálló megszerkesztésével Csehszlovákia világviszonylatban az előkelő negyedik helyet foglalja el. A csehszlovák kvantumgenerátorban — laszerben — rubin helyett üveg­kristályt használtak, mely olcsóbb és könnyebben megmunkálható. Ebben különbözik a külföldi laszerektől. Az intézet dolgozói azonban folytatták kutatásaikat. Három hónappal később elkészítették a félvezetős laszert, mely a villamos energiát közvetle­nül fényenergiává változtatja. (Hason­ló félvezetős laszert készítettek a New York-i Generál Electric labora­tóriumában 1962 októberében.) Nem egészen két hónap múlva a Csehszlo­vák Tudományos Akadémia brnól Mű­szertechnikai Intézete Jelentkezett: üzembe helyezték a gázoptikus kvan­tumgenerátort, mely abban különbö­zik az előbbiektől, hogy hullámhosz­sza rendkívül pontos és megszakítás nélkül sugároz. Űj anyagelosztó A brnól Vaskohászati Kutató Inté­zetben elkészítették az automatikus, érintkezés nélküli anyagelosztó-beren­dezés mintapéldányát. A berendezést a Klement Gottwald 0) Kohó henger­déjében szerelik fel 1964 elején. Évente több millió korona megtakarí­tását teszi lehetővé. Automatizált vezérlési rendszer Három mérnök — P. Kovanie, K. Vágner, M. Kulka — kidolgozták az atomreaktor teljesen automatizált vezérlési rendszerét. A rendszer nem­csak a reaktor megbízhatóságát fo­kozza, hanem egyben feltétele az atomerőművek továbbfejlesztésének, valamint az atomenergia kihasználá­sának a közlekedési eszközök hajtő­anyagaként Az új rendszert a Cseh­szlovák Tudományos Akadémia ŕeži IFXSSi elfogyott, a Postai Hírlapszolgálat no­vember végéig sem Intézte el a fo­kozott érdeklődés kielégítését. Gya­kori eset, hogy az egyik árudában megmarad bizonyos számú újság, míg más helyen idő előtt elfogynak a la­pok. Október 26-án például a 3. szá­mú árudában 71 Pravda megmaradt, míg az 1. és 2. számú árudákban az utolsó példányig elkelt és számos vá­sárló igényét nem tudták kielégíteni. Nem lehetne ilyen esetekben felké­szülten megfelelő átvitelt eszközölni? Az előfizetők részéről sok megjegy­zés hangzik el a kézbesítéssel kap­csolatban Is. Elsősorban azért, mert a lapok kézbesítése még nem bizto­sítja, hogy minden előfizető munká­bamenet előtt megkapja az újságot. A Járás egyes községeiben a lapok egyáltalán nem jutnak el az olvasók­hoz, kiváltképpen vasárnap. Márpe­dig különösen vidéken nagyon Idő­szerű probléma a sajtóterjesztés. Eb­ben mindenekelőtt a fogyasztási szö­vetkezetnek kell segítséget nyújtania. Sajnos, ezen a téren nyugtalanító a helyzet. Míg a múlt év januárjában 87 fogyasztási szövetkezetben árusí­tottak újságot, ma már számuk 48-ra csökkent. Pedig a szövetkezeti boltok­ban úgyszólván az egész falu meg­fordul. A fentiekben a sajtóterjesztés területén a nyitral járásban észlelt számos hibára mutattunk rá. Hason­ló jelenségekkel más járásokban Is találkozunk. A nyitrai járásnak azon­ban része van abban is, hogy októ­berben nem teljesítették a Pravda és a Rudé právo eladási tervét. Ugyan­akkor jelentős tartalékokkal rendel­keznek, hiszen sok párttag még nem járatja a pártsajtót. A járás 28 köz­ségében megállapítást nyert, hogy a Rudé právo, Pravda és ÚJ Szó elő­fizetésénél száz emberre csak 2,5 pél­dány Jut. (1962-ben a periodikus saj­tó vásárlásánál egy emberre a cseh kerületekben 63.13, Szlovákiában pe­dig 47,83 korona esett). Ha mérlegeljük, hogy a nyitrai Já­rásban mit kellene tenni a sajtóval kapcsolatban, arra a meggyőződésre jutunk, hogy több személyes meggyő­zésre lenne szükség a pártsajtó elő­fizetésének növelése érdekében, egy­szersmind a pártlapokat jobban és sokoldalúbban kellene kihasználni, miután ez a kettő egymással szoro­san összefügg. Legjobban talán úgy fejezhetnénk ki e feladatot: Terjesz­szük a sajtót azáltal, hogy jobban kihasználjuk! Célunk éppen a sajtó jobb kihasználása, a terjesztés pedig ennek eszköze. Tökéletesíteni kell a sajtóval kap­csolatos tömegpolitikai munkát az üzemekben, iskolákban, hivatalokban, főként pedig a falvakban. Ennek ér­dekében szervezni kell az olvasók és a szerkesztők találkozóját, hogy a dolgozók kifejthessék véleményüket az újsággal és egyes cikkeivel kap­csolatban. Vitassák meg a járás éle­tét, a helyi és a Járási pártszervek tevékenységét érintő kritikai cikkeket és ezekhez nyilvános visszhang for­májában foglajanak állást. Támogatni kell mindenkit, akinek van mondani­valója és azt a sajtóban közölni akarja. (A járási funkcionáriusok ne­csak mint a Járási újság levelezői, hanem a központi lapok levelezői­ként is mutassanak Jó példát). A tömegpolitikai munka további formáját jelentik a jól előkészített sajtókiállítások. A műszaki-gazdasági filmek vetítése is megmutathatja, mennyire fontos állandó figyelemmel kísérni a politikai és szaklapokat. A sajtóval kapcsolatos munka továb­bi módszere a tizpercek, faliújságok, helyi rádiók, beszélgetések, közös ol­vasás stb. keretében az aktuális anya­gok felhasználása. A sajtóval kapcsolatos tömegpoliti­kai munkában nem jeleskedik a nyitrai járás, mégis találhatunk Itt olyan üzemeket, amelyek jó példát mutatnak, s tapasztalataik méltók a népszerűsítésre. Elsősorban a nyitrai oltóanyaggyárról és a Zlaté Morav­ce-i Hűtőszekrénygyárról van szó A Hűtőszekrénygyárban példásan kéz­besítik a lapokat, a tízperces gyűlé­seken kihasználják őket, az üzemet érintő cikkeket széles körben megvi­tatják A nyitrai Pedagógiai Intézet­ben a Nová mysl cikkeit használják fel az elméleti viták során. Érdekes tapasztalatokat szereztek a járási új­ság színvonalának megjavításában és terjesztésében, amelynek példányszá­ma rövid időn belül csakneoi három­szorosára emelkedett. Mindez azt mu­tatja, hogy a járási sajtóbizottságnak a járásban szerzett tapasztalatokat is mélyenszántóbban kellene tanulmá­nyoznia és általánosítania. A Postai Hírlapszolgálatnak dolgozói részletesen elemezhetnék a periodikus sajtó helyzetét, szem előtt tartva az egyes üzemeket, falvakat, a gazdasági és más szervezeteket, a kis­eladást, s a pártszerveknek Intézke­déseket Javasolhatnának a pártsajtó további terjesztésére. A hírlapszolgá­lat minden egyes dolgozójának fele­lősséget kellene viselnie a járás ke­retén belül egy bizonyos szakaszért. Nagyobb gondot kellene fordítani az előfizetési központok létesítésére. Az újságelárusító-helyeken a mindenna­pi helyzetre az eddiginél sokkal ru­galmasabban kellene reagálniuk. Az állandó előfizetők megnyerésére Irá­nyuló munkát a rendszeresség Jelle­mezze. Másrészt pedig az üzemek ve­zetői és funkcionáriusai is sokkal na­gyobb megértéssel viseltethetnének a Postai Hírlapszolgálat dolgozóinak munkájával szemben. Pártunk ideológiai ütőereje a párt­sajtó. Terjesztése és sokoldalú kihasz­nálása ezért valamennyi pártszerve­zet és pártszerv, minden kommunista állandó feladata. A cikk összeállításában részt vet­tek: EMIL RENDEK, az SZLKP KB dolgozója, MICHAL OSTRČIL, az SZLKP nyitrai járási bizottságának dol­gozója, LADISLAV FÁBRY, a Központi Postaigazgatóság dolgozója, JOZEF PROKEŠ, a Pravda igaz gatóhelyettese, MILAN FÁBRY, az SZLKP Kia­dóhivatalának dolgozója, JOZEF VALENTINI, a Pravda szerkesztője. intézetében realizálták. Az Irányítás­sal kapcsolatos műveleteket automa­tikusan végzi, s nemcsak a reaktor, hanem önmaga működését is ellen­őrzi. Selejt nélkül Az egyrendeltetésű megmunkáló gé­pek beállítására és működésük ellen­őrzésére szolgál egy elektronikus mű­szer, melynek prototípusát Jaroslav Hrabák mérnök készítette el munka­A KSV-31-es kombájn ugyan nep ol­dotta meg ezt a problémát teljesen, azonban a megoldáshoz lényegesen hozzájárult. Az ostrava—karvlnal szénkörzetben éppen az alacsony rétegekben található szén a legal­kalmasabb a kokszolásra. Ezért gon­doskodni kell a fejtéséről ls. 1962­ben például a kitermelt szénmennyi­ségnek csupán 14 százalékát nyertük az alacsony szénrétegekből. A távlati tervek szerint azonban 1980-ban a kitermelt szén 25 százalékát az ala­csony szénrétegekből jövesztjük. Újfajta orsósprés A brnól šmeral üzemben legyár­tották az LVI-10 Jelzésű orsósprés kí­sérleti sorozatát. Az új gépet a Köz­társasági Érdemrenddel kitüntetett Oldfich Peloušek készítette munkatár­Az első csehszlovák gázoptikus laszer. társaival a prágai Hőtechnikal Ku- saival. A prés magas műszaki színvo­tató Intézetben. Az elektronikus be- nala mellett tanúskodik az a tény, rendezés oly pontosan irányítja az hogy nemcsak itthon, hanem Auszt­esztergályozást, hogy a selejt majd- riában, Svájcban, és Angliában is nem teljesen kizárt. szabadalmazták. Első számítógépünk A prágai Számítógép Kutató Inté­zetben sikeresen kipróbálták az első csehszlovák elektronikus számjegyes számítógépet. Az Epos jelzésű számí­tógép másodpercenként 17 ezer mű­veletet végez, úgynevezett Időjelző­vel van ellátva, mely lehetővé teszi, hogy egy időben több programot szá­mítson. A számítógép automatikusan ellenőrzi, helyesen számítja-e a prog­ramot, s amennyiben a hibák nem haladják meg a meghatározott meny­nyiséget — a gép ezeket önmaga ki­javítja. Az Epos univerzális számító­gép a nyilvántartásnál és Irányítás­nál, valamint tudományos-műszaki számítások és termelési folyamatok ellenőrzésénél használható. Bővült a nehézesztergák családja Legnehezebb megmunkálőgépelnk közé tartozik az SK 50 A jelzésű új órláseszterga, melyet a blanskől ČKD üzemben készítettek el. Az eszterga 3 méter magas és 40 tonna nehéz öntvények, vagy gépalkatrészek meg­munkálására alkalmas. Vágási sebes­sége percenként ezer mm, pontossága 0,03 mm, súlya 113 tonna. „Emelt mennyezet" A bratislavai Műszaki Építkezési Kutató Intézetben kidolgozták az úgy­nevezett „emelt mennyezet" építési módszert, mely a gyakorlatban ls be­vált. Ezzel a módszerrel építik majd Martinban a Matica slovenská tízen­hatemeletes központi épületét, s ezt az új technológiát alkalmazzák a Bra­tislava— Havlíčkúv Brod közötti vas­úti szakasz villamosításakor a régi közúti felüljárók emelésénél is. A KSV-31 szénkombájn Nem könnyű a föld alatti munka, de még nehezebb az alacsony szén­réteg fejtése. Ennek a munkának megkönnyítésére sietett az ostravai szénbányák központi műhelye, mely­nek szakemberei elkészítették az ala­csony szénréteg fejtésére alkalmas KSV-31 jelzésű szénkombájnt, mely 20 százalékkal csökkenti a munka­igényességet; a szén kitermelési költ­sége tonnánként 21 koronával csök­ken, — teljesítménye pedig 30—40 százalékkal nagyobb, mint a szén­ekéké. Az alacsony szénréteg fejtése világviszonylatban is problémát okoz. Hazai gyártmányú oktatógépek A KT-1 és a KT-2 az első hazai gyártmányú oktatógép. Két prágai fő­iskola — a közgazdasági és a műsza­ki — együttműködésének eredménye­ként említhetjük. Már készül a KT-3 is, mely szerteágazó program teljesí­tésére lesz alkalmas. A főiskolán leg­inkább automatikus konzultációra s a távtanulók oktatására fogják hasz­nálni. Tranzisztoros óra A prágai Elektročas üzemben 1963­ban megkezdték a tranzisztoros órák gyártását. Az órák tudományos mun­kahelyek — csillagvizsgálók stb. — részére készülnek. Ennek megfele­lően lényegesen nagyobb igényeket elégítenek ki — ötezred másodperc pontossággal járnak. Vegyészeink sikere A Szlovák Tudományos Akadémia Vegyi Intézetének tudományos kollek­tívája kidolgozta az úgynevezett dialdehid keményítővegyület kivoná­sának eredeti módszerét. Az új ve­gyületnek — amit kukorica, vagy bú­zakeményítő-szuszpenzióból nyernek — igen nagy a jelentősége a papír, bőr és az élelmiszeriparban. A nyers­anyaghoz keverve például tízszeresé­re növeli a papír szilárdságát. A ta­lálmány lényege: az értékes és drá­ga vegyület regenerálási módszerének kidolgozása, mely gazdaságossá teszi ipari alkalmazását. Ehhez azonban még az szükséges, hogy az érdekelt ágazatok rugalmasan intézkedjenek, mert egyrészt: új és igényes állan­dó vegyi folyamatról van szó, más­részt pedig nemcsak fejlett papíripa­runknak van az új anyagra szüksé­ge, hanem gyártásának megkezdésé­vel világviszonylatban a második he­lyet foglalhatjuk el. Az első román alumíniumgyár Slatinában építik az első román alumíniumgyárat. A gyár teljes mér­tékben fedezni tudja majd a ro­mán gépipar alumíniumszükségletét, A gyártáshoz szükséges nyersanyago­kat a Bihari hegyekben levő bauxit­lelőhelyek biztosítják. Az alumínium­gyár az ageri vízi erőmű, a krajoví hőerőmű és a Vaskapunál épülő nagy vízi erőmű mellett épül. 1964. januSr 3. + ŰJ SZÖ 5

Next

/
Thumbnails
Contents