Új Szó, 1964. január (17. évfolyam, 1-31.szám)

1964-01-28 / 28. szám, kedd

Szlovákia népgazdaságfejlesztési terve M. Sabolčík elvtársnak, az SZLKP KB titkárának beszámolója az SZLKP KB plenáris ülésén Az elmúlt napokban a CSKP KB plenáris ülése megvitatta azokat a fel adatoltat és intézkedéseket, amelyek kel 1964-ben biztosltjuk a népgazdaság fejlődését és a lakosság életszínvonalát. Ezzel az üléssel ért véget a gazdasági és pártszervek munkájának egész sorozata, amelyet az idei terv előkészítésével kapcsolatban végez tek. A CSKP KB elnöksége és bizottságai Ismételten foglalkoztak a terv előkészítésének helyzetével és egész sor intézkedést hagytak jóvá az alapvető problémák megoldására. A CSKP KB decemberi plenáris ülésén, amely elsősorban Ideológiai kérdések megoldásával foglalkozott, hangsúlyozta, hogy e problémák elválaszthatatlanul összefüggnek a párt gazdasági feladataival és gazdasági fejlődésünk kérdéseivel. Emellett alapvető feládatunk, hogy a CSKP KB XII. kongresszusán hozott határozatoknak megfelelően biztosítsuk a tervfeladatok megoldását, megtaláljuk valóra váltásuk legjobb módját valamennyi szlovákiai párt- és gazdasági szervben. Az 1964. évi terv fő problémáit és célkitűzéseit annak a fejlődésnek a szemszögéből kell megítélni, amelyet gazdaságunk az utóbbi években megtett; ebben az időszakban egész sor komoly nehézség merült fel a bővített újratermelés zavartalan folyamatának, gazdaságunk minőségi fejlődésének biztosításában. Ez az állapot kifejezésre jutott népgazdaságunk fejlődési ütemének meglassulásában, az erőforrások és szükségletek közti feszültség aránytalan emelkedésében, s végül az anyagi források messzemenő befagyasztásában. E fogyatékosságok szembetűnően megnyilatkoztak elsősorban az anyagi költségek kedvezőtlen alakulásában, a nemzeti jövedelem lassú növekedésében, a munkatermelékenység csökkenésében, a gazdasági hatékonyság általános csökkenésében népgazdasági fejlődésünkben. Mindez a fejlődés arányosságainak megbontására vezetett, és gátolta, hogy elérjük a gazdasági viszonyok szükséges szilárdságát és elinduljunk gazdaságunkban a szerkezeti átalakulások útján. A CSKP XII. kongresszusa elemezte e fejlődés okait, kitűzte megoldásuk fő irányait és útjait. A XII. kongreszszus után is népgazdaságunk fejlődését különböző elemzéseknek vetjük alá, amelyek célja a negatív jelenségek okainak feltárása, a további fejlődés helyes útjainak megtalálása. Továbbra is feladat: az arányosság helyreállítása A XII. pártkongresszus következtetései és irányelvei már az 1963. évi terv előkészítésének alapjául szolgáltak. Az 1963. évi tervet azzal a céllal dolgoztuk ki, hogy népgazdaságunk fejlődésében megteremtsük az arányosság fokozatos helyreállításának feltételeit. A párt egész igyekezete, főleg a CSKP KB májusi ülése után, a következőkre összpontosult: • megszüntetni a mezőgazdaság lemaradását, • leküzdeni a közlekedés, főleg a vasúti közlekedés lemaradását, • elérni az egész gazdaság minőségi fellendülését, fokozni hatékonyságát. E törekvés kifejezésre jutott azokban az akciótervekben, amelyeket a konkrét feltételeknek megfelelően dolgoztak ki valamennyi központi szervben, termelési-gazdasági egységben, vállalatban és szervezetben. Biz tosításuk révén megjavult a terv teljesítése a harmadik és negyedik negyedévben. Az akciótervekben vállalt kötelezettségek teljesítése, főleg a gazdaságilag szükséges termelésnek országos méretben egymilliárd koronával való túlteljesítése főleg az iparban éreztette kedvező hatását. Nemcsak sok fontos gyártmány termelésének növeléséhez járult hozzá, hanem abban ls megnyilatkozott, hogy elejét vette a lemaradás növekedésének, ellenkezőleg, csökkentette, sőt kiegyenlítette a lemaradást. Ily módon országos méretben az ipar módosított tervét 100,7 százalékra teljesítettük. A dolgozók jelentős igyekezete ellenére egyes termelési ágakban nem sikerült leküzdeni a kedvezőtlen fejlődést. A kemény tél következményeinek leküzdésére és a CSKP KB májusi határozatainak biztosítására elfogadott akciótervek hatása elsősorban az iparban jelentkezett, ahol a tervet 0,8 százalékkal teljesítették túl. A CSKP KB felhívásának megfelelően, hogy fokozzák a gazdaságilag kívánatos termelést, a szlovákiai vállalatok és üzemek kötelezettséget vállaltak, hogy terven felül negyedmilliárd korona értékű terméket állítanak elő. E kötelezettséget egészben véve teljesítették. Az elért eredményekért elismerés illeti elsősorban a szénbányák dolgozóit, akik egyenletesen teljesítették vállalt kötelezettségeiket, és több mint 162 000 tonna szenet fejtettek terven feliül. Az ostravai, mostl és sokolovi szénmedence bányászaival együtt jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy megjavítsuk a gazdaság és a lakosság szénellátását. A mezőgazdaságban a tervet 89 százalékra teljesítettük, ós az össztermelés 1962-höz képest 5 százalékkal emelkedett. Az elért eredményeket kedvezőtlenül befolyásolta a gyenge gabonatermés, aminek oka a vetések rossz áttelelése és a nyári aszály volt. A második félévben megjavult a lakosság ellátása állati termékekkel. Ez kétségtelenül annak eredménye, hogy folyamatosabban teljesítettük a felvásárlási feladatokat. A tojáseladás országos tervét közel 8 millió darabbal teljesítették túl, a hús felvásárlási terve ugyan teljesítetlen maradt, mégis 7000 tonnával több húst vásá roltunk fel, mint 1962-ben. A leggyöngébbek a beruházási épít kezés eredményei. Nyíltan meg kell mondanunk, hogy e téren tovább rosszabbodott a helyzet. Másképp nem értékelhetjük azt a tényt, hogy 1,3 milliárd koronát nem használtak fel, bár az eredeti terv csupán a beruházások jelentéktelen növekedését irányozta elő. A beruházási építkezések általános színvonala tehát az 1962. évi alatt maradt. Ebben főleg az építőipar a ludas. Az Építésügyi Minisztérium vállalatai és a kerületi építőipari vállalatok csupán a tervfeládatok nem egészen 94 százalékát biztosították. Az utóbbi hónapokban fokozott erőfeszítéssel sikerült átadni rendeltetésének a tervben előirányzott általános iskolákat és teljesíteni a lakásépítés átadási tervét, mindez azonban jelentős mértékben a befejezetlen építkezések rovására történt. Az ipari építkezésben a lemaradás okai az építőipari vállalatok mellett sokban a gépipari vállalatokat is terhelik, amelyek vagy megkésve, vagy rossz minőségben szállítják a gyártási berendezéseket. Sajnos, leggyakrabban mindkét fogyatékosság tapasztalható. Nem lehetünk elégedettek a közlekedésügy helyzetévei sem. A keleti fővonal az elmúlt év során 1 millió tonnával maradt le áruszállítási tervében. Jelentős nehézségek árán biztosítottuk népgazdaságunk villanyáramszükségletét. Az anyagi termelés továbbra is fennálló fogyatékosságai együttesen abban jutottak kifejezésre, hogy kedvezőtlenül alakultak a terv minőségi mutatószámai. Az eredmények azt mutatják, hogy nem teljesítették teljes egészében a CSKP KB májusi ülésének a legnagyobb gazdaságosságra vonatkozó irányelveit. Bizonyos pozitív eredményeket csupán az iparban értünk el, ahol november végéig 0,5 százalékkal teljesítették túl a munkatermelékenység tervét. Ezzel szemben az építőiparban a munkatermelékenység tervét a legtöbb vállalatban nem teljesítették, színvonala nagyjából 9 százalékkal volt alacsonyabb, mint 1962-ben. Nem érték el az előirányzott célkitűzéseket az önköltségek csökkentésében sem, ellenkezőleg, e költségek az iparban 3,9 százalékkal emelkedtek. A CSKP KB májusi határozata alapvető feladatnak tüntette fel, hogy fordítsunk nagyobb gondot a gyártmányok minőségére és műszaki szlnyonalára. E tekintetben a második félév folyamán elértük az első részleges eredményeket, mivel csökkent a reklamációk száma és a selejt aránya, ám a selejt még mindig rendkívül sok, az elmúlt évben 183 millió korona értéket képviselt. 1963-ban is folytatódott a készletek kedvezőtlen alakulása. A készletek tovább növekedtek, bár a termelés színvonala csak jelentéktelenül emelkedett. Az év elején megállapított helyzethez képest a szlovákiai ipari vállalatokban a készletek november végéig 1,06 milliárd koronával emelkedtek, főleg a kohászatban, vegy- ős élelmiszeriparban. Az 1963. év eredményeinek tárgyilagos értékelése Igazolja, hogy nem sikerült teljes mértékben a termelés és a fogyasztás összhangjának helyreállítása. Növeljük a termelést és a munkatermelékenységet Főbb vonásokban ezek a tavalyi terv teljesítésének eredményei, amelyek alapvetően befolyásolták az 1964. évi terv feladatait és célkitűzéseit. A vállalatok, minisztériumok és nemzeti bizottságok dolgozóinak együttes erőfeszítése, a Szovjetunió hatékony segítsége lehetővé tette, hogy az 1964. évi terv egészben véve kedvező kilátásokat nyújt népgazdaságunk további fejlődéséhez. Egészben véve ez abban jut kifejezésre, hogy helyreáll a társadalmi termelésnek és a társadalmi munkatermelékenységnek növekedése. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság ipari termelése 3,6 százalékkal emelkedik, ennek több mint háromnegyed részét a nagyobb munkatermelékenység fedezi. A mezőgazdasági termelés egészben véve 6,5 százalékkal nő. A terv előirányozza a beruházási építkezések fokozását ls. Népgazdaságunkban a beruházások összege 14,6 százalékkal emelkedik. Az új építkezések a közlekedésügy, a tüzelőanyagipar, energetikai és vegyipar területén összpontosulnak. A termelési fogyasztás, a bel- és külkereskedelem területén azzal számolunk, hogy a felhalmozott készletek fokozatosan 3,8 milliárd koronával csökkennek. Az 1964. évi tervben a következőképpen dolgozták ki a XII. pártkongresszus határozatait: 1. a terv megteremti a népgazdaság fejlődésében a helyes arányok fokozatos helyreállításának feltételeit: a) helyreállítja a társadalmi termelés és a munkatermelékenység növekedését; b) az adott lehetőségek keretén belül biztosítja a szükséges szerkezeti változásokat — a terv biztosítja a vegyipari alaptermékek, főleg műtrágya, különféle gyártmányok, műanyag és papíros termelésének növekedését; c) megteremti a mezőgazdaság fejlődésének jobb feltételeit, az előző évhez képest 22,5 százalékkal több műtrágyát juttatunk mezőgazdaságunknak, a tőkés államokból 15,5 millió korona értékben hozunk be növényvédőszereket, a takarmányalapot többek között azzal biztosítjuk, hogy 82,2 százalékkal emeljük az olajpogácsa és 44,4 százalékkal a halliszt behozatalát, a mezőgazdaságnak 15 000 traktort juttatunk, vagyis egyharmadával többet, mint tavaly; d) a villanyáram forrásai 8,3 százalékkal gyarapodnak; ej fokozatosan megteremtjük a közlekedésben meglevő alapvető aránytalanságok megszüntetésének lehetőségeit; az elmúlt évhez képest a közlekedési beruházások értéke 36,5 százalékkal emelkedik —• 331 villany- és kőolajmotoros mozdonyt, 4163 tehervagont helyezünk üzembe; f) a terv előirányozza a fölösleges és gazdaságilag nem kifizetődő termelés fokozatos korlátozását és leállítását. Az 1964. évi terv e pozitív vonásai ellenére semmi okunk az önelégültségre, mivel a terv még nem oldja meg azokat a XII. pártkongresszus kitűzte feladatokat, amelyek távlati jellegűek és megkövetelik népgazdaságunk fejlődésének néhány esztendős céltudatos irányítását. Melyek az idei terv problémái? 1. Nem oldja meg teljesen a szükségletek színvonala és a fedezetük lehetőségei közti ellentétet; 2. nem biztosíthattunk nagyobb mérvű beruházási eszközöket annak érdekében, hogy ínég határozottabban fejlesszük vegyiparunkat, továbbá korszerűsítsük főleg a feldolgozó-ipar elavult gépi berendezéseit. összegezve megállapíthatjuk: ebben az évben még nem vethettük meg a tervben a társadalmi termelés és a gazdasági hatékonyság területén szembetűnő változások, az extenzív fejlődésről az intenzív fejlődésre való határozott áttérés alapjait. Szlovákia gazdasági fejlődésének fő jellegzetességei Először: Az utóbbi két esztendő fejlődéséhez viszonyítva a terv a gazdasági fejlődés ütemének jelentős meggyorsítását irányozza elő, ami az anyagi termelés egész területén megnyilvánul; Másodszor: az országos feladatokhoz viszonyítva megnő Szlovákia gazdaságának fontossága, ami egyben hozzájárul az egész Csehszlovák Szocialista Köztársaság gazdaságának megerősítéséhez, fejlődésünk gazdasági hatékonyságának fokozásához; Harmadszor: Emelkedik az anyagi termelés haladó ágazatainak aránya, s ezzel létrejönnek a jövendő fejlődésnek, gazdaságunk szerkezeti átalakulásának feltételei. Ha rámutatunk a megnövekedett feladatokra, úgy első helyen a beruházási építkezésekről kell szólnunk. Ez idén Szlovákiában a gazdasági beruházások összege közel 22 százalékkal nagyobb, mint 1963-ban volt. A gépek és gépi berendezések aránya 1964-ben még rohamosabban emelkedik. A szlovákiai gazdaság fejlődésének másik döntő fontosságú szakasza a mezőgazdaság. A mezőgazdaságnak tulajdonított jelentőséghez mérten Irányozzuk elő termelésének növelését. A mezőgazdasági termelés kereken 13 százalékkal, az állami alapokba folyó árutermelés közel 9 százalékkal kell, hogy emelkedjék. A legnagyobb növekedés a gabonaneműek felvásárlásában tapasztalható: 23 százalékkal; a tej felvásárlása 9 százalékkal, a tojásé 7 százalékkal és a húsé 4,5 százalékkal emelkedik. Az ipari termelés színvonala 7,2 százalékkal nő, a legjelentősebb a fejlődés a vegyipar területén, összesen 12,8 százalék, továöbá az általános gépipar és a kohászat vonalán. A tervteljesítés alapvető feltételei Elsősorban arról van szó, hogy határidőre helyezzük állandó üzembe az új termelő létesítményeket, és megoldjuk e létesítményekben a termelés problémáit. A Kelet-szlovákiai Vasmű ötsoros hengerszékét április 1-én, a bratislavai J. Dimitrov Vegyiművek és a Slovnaft-művek, továbbá a novákyi Vegyiművek és a strážskei Chemko több új üzemrészlegét júliusban, a leopoldovi Citromsavgyárat májusban kell üzembe helyezni. Közülük nem egynek már tavaly termelnie kellett volna. Az új üzemek jelentősége az ipari termelés 1964. évi fejlődése szempontjából abban rejlik, hogy termelésük eléri az 1,2 milliárd korona értéket, ami az ipari termelés előirányzott gyarapodásának 45 százaléka; a kohóipar területén ez az arány eléri a 70 százalékot, a vegyiparban a 80 százalékot. A kulcsfeladatok egyike, amelyekre az idén rendkívüli gondot kell fordítanunk, a beruházási építkezések biztosítása. Feladatainkat a kulcsfontosságú építkezésekre összpontosítjuk, amelyek idejekorán való üzembe helyezése attól függ, hogy pontosan egybehangoljuk a gépi berendezések szállításának határidejét és elvégezzük az építő- és szerelőmunkákat. Néhány esztendeje hangsúlyozzuk azt az elvet, hogy „a beruházók U» gyenek az építkezés mozgató ereje és őrei". Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy nem így van. Ezért azt követeljük tőlük, hogy fokozott aktivitással törekedjenek az építőmunkák egybehangolására. Célszerű lesz, ha az építkezésben részt vevő vállalatok már most, az év elején együttesen meghatározzák feladataikat és részleges határideiket. Nem kevésbé fontos, hogy a beruházók megállapodjanak a gépipari vállalatokkal, milyen gépeket mikor szállítanak. E problémákat már most meg kell oldani, nem szabad addig halogatni -őket, míg a határidő, a körmünkre ég. E problémával főleg a gépi berendezések teljessé tételénél találjuk szembe magunkat. Gyakran miattuk nem kezdhető el a termelés, bár az építkezés elkészül. Építőipari dolgozóink nemegyszer megmutatták, hogy tudnak gyorsan és jól építeni. Az idei feladatok megkövetelik, hogy a döntő fontosságú építkezéseken összpontosítsák a legjobb dolgozókat, a szükséges gépeket és építőanyagot. E követelményeknek már a vállalati tervekben is kifejezésre kell jutniuk. Természetesen nem csupán arról van szó, hogy az építkezéseket határidőre befejezzük, hanem arról is, hogy az új üzemek zavartalanul működjenek. Ez megköveteli, hogy sokkal nagyobb gondot fordítsunk mind az építőválLalatok, mind a gépipari szállító- és szerelővállalatok munkájának minőségére. Csakis így biztosíthatjuk az új üzemek termelését abban a mennyiségben, amelyre népgazdaságunk az idén számit. Miért hangsúlyozzuk külön e kérdést? Az elmúlt években számos új üzemet építettünk, ám közülük több még nem termel, illetve nem éri el a tervbe vett mutatószámokat. A vágiellyei Nitrogéngyárra, a skalical Golyóscsapágy-gyárra, a szered! Nikkelkohóra, a rudňanyi NPZ-müvekre, a Horné Srnie-1 és a Ltetavská Lúčka-1 Cementgyár korszerűsítésére gondolok stb. Ezzel az állapottal semmi esetre sem elégedhetünk meg. Biztosítsuk az építkezés folyamatosságát SabolCík elvtárs a továbbiakban foglalkozott a lakásépítés egyes kérdéseivel. Hangsúlyozta, hogy az elmúlt évben túlteljesítették a lakásépítés tervét. Az építőipar azonban nem készítette elő az idén befejezendő épületeket. Ha tehát 1964-ben kereken 31 000 lakást akarunk felépíteni, nemcsak az előkészítésen kell javítani, hanem idejében hozzá kell fogni e lakások építéséhez is. A terv teljesítése megköveteli a la kásépltés folyamatosságát ls. Ezért mindjárt az év első hónapjaiban úgy kell törekednünk a befejezőmunkákra, hogy a lakások 45 százalékát az első félévben adjuk át. A gyakorlatban ez azt Jelenti, hogy valamennyi jelenleg megkezdett lakóházat 1964 szeptemberéig fel kell építeni. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy határozottabban és idejekorán kell gondoskodni a fűtőberendezésekről, hogy már a tél beköszönte előtt üzembe helyezhessék őket. Meg kell javítani továbbá főleg a panelépítkezés minőségét, amely ellen sok a jogos panasz, sürgősen le kell küzdeni az Ismert hibákat és nem engedhetjük megismétlődésüket. Másfelől biztosítani kell a lakásépítkezés folyamatosságát, s ez azt ls jelenti, hogy az építkezéseket idejében kezdjük el; ennek feltételeit a beruházóknak és a tervezőintézeteknek kell megteremteniük. A Központi Bizottság és a kormány a tavalyi év végén intézkedéseket hoztak az építőipar jobb munkafeltételeinek biztosítására azzal a céllal, hogy fokozzák az építőipari dolgozók anyagi érdekeltségét. E célból már az utóbbi időben több Intézkedés történt, például a fontos építkezéseken emelték a kettős háztartás vezetéséért kifizetett pótlékokat, nagyobb összegeket fordítanak határidő- és célprémiumokra, bevezetik a szakmánybéreket, engedélyezik a túlórázást stb. Mindezek az intézkedések immár bizonyos alapul szolgálnak ahhoz, hogy megjavítsuk az építőipar helyzetét. Ámde az építőipari vállalatok pártszervezeteinek gondoskodniuk kell ez intézkedések ininél hatékonyabb alkalmazásáról. Különösen azoknak a vállalatoknak kellene minél Jobban élniük e lehetőségükkel, amelyek tervfeladatait leginkább növelték — a Kohóépltő Vállalatnak, az iparépltőnek, a Vegyipari Építóvállalatnak, a košicei Magasépítő Vállalatnak stb. A munkaerőtoborzás során az építőipar iránt nagyobb megértést kell tanúsítaniuk a nemzeti bizottságoknak és azoknak az ipari vállalatoknak, amelyekben a legtöbb építőipari szakember dolgozik. Szükségesnek tartom hangsúlyozni, hogy az említett intézkedések mellett továbbra is sürgős feladat marad, hogy kihasználjuk az építőipar belső tartalékait, a dolgozók munkaidejét, megerősítsük a munkafegyelmet és általában megjavítsuk a munkaszervezést. Mindnyájan tudjuk, milyen nehézségekbe ütközött tavaly gazdaságunk villanyáram-ellátása. Nem szabad megengednünk, hogy az idén is hasonló helyzet álljon elő. Helyes lesz, ha mindent megteszünk azért, hogy biztosítsuk minden termelő- és elosztóüzem lehető legnagyobb készenlétét. E tekintetben rendkívüli gondot kell fordítani az új novákyi 110 MWos blokkra, ahol egyelőre nem érik el az előirányzott mutatószámokat. Ezzel természetesen nem elégedhetünk meg. Fokozott figyelmet kíván a novákyi második blokk befejezése, a Hričov—MikSová—

Považská Bystrica-! vízlépcső harmadik turbinacsoportjának üzembe helyezése, valamint annak biztosítása, hogy a közeli években Vojanyban üzembe helyezhessük az első két áramfejlesztő blokkot. Elvárjuk, hogy Novákyban megjavul a legfontosabb szállítóvállalatok együttműködése, teljessé teszik a gépi berendezéseket, hogy ne kelljen elhalasztani az üzembe helyezésnek a kormány kitűzte időpontját. A villanyáram- és tüzelőanyagellátás helyzete továbbra is megköveteli a lehető legnagyobb gazdaságosságot a fogyasztásban. Ez évben ls elvárjuk, hogy bányászaink, főleg a szénfejtésben, további sikereket érnek el. A fejtési terv teljesítésében döntő fontosságú, hogy (Folytatás a 4. oldalon) 1864. január 28. * ÍJJ SZÖ 3