Új Szó, 1964. január (17. évfolyam, 1-31.szám)

1964-01-28 / 28. szám, kedd

Szlovákia népgazdaságfejlesztési terve (Folytatás a 3. oldalról) új dolgozókat toborozzunk a Cígel Bányának és gondoskodjunk elszállá­solásukról. Legnagyobb építkezésünkön — a Kelet-szlovákiai Vasműben — a munka döntő szakaszába lép. A feladatok nagyságát szembetűnőn mutatja az a körülmény, hogy az idei beruházások kis híján elérik az emúlt két eszten dő összegét. Ugyanakkor a munkák jellege egyre inkább áttolódik a be fejező építkezési munkálatok szaka szára, amelyek egyre több szakmun kást igényelnek, hisz sor kerül a gé­pek leszállítására és felszerelésére. Különös gondot kell fordítani az év kezdetétől fogva az ötsoros tandem­hengerszék szerelésére, amelyet 1964 április elsején kell kísérleti üzembe helyezni. Hogy biztosítsuk a bádoglemezek előirányzott termelését, gondoskod nunk kell arról, hogy a szállítóválla­latok jól ás idejében teljesítsék fel­adatalkat, ne legyen hajrázás. Teljes lendülettel kell megindulnia a munkának a széles sorú meleg hen gerszék, a kokszolók és nagyolvasztóh technológiai berendezésének szere­lésénél is, hogy ezeket az üzemrésze­ket 1965-ben üzembe helyezhessék. Ezért nem elég, ha 1964 folyamán csak összesítve értékeljük a feladatok teljesítését. Állandó gondot kell for ditani arra :s, hogy az egyes üzemré­szek építésénél betartsák a részleges határidőket, egybehangolják az építő és szerelőmunkákat. Szlovákia ipari termelése fellendítésének követelményei Noha Szlovákia vegyiparának fej­lesztésében jelentős sikereket értünk el, nem elégedhetünk meg azzal, hogy egyes új üzemek még mindig nem termelnek. Elsősorban a vágsellyei Nitrogénmüvekre gondolok A késés oka elsősorban az volt, hogy a gépi berendezéseket megkésve, rossz mi­nőségben szállították, s ez jelentős veszteségeket okozott mezőgazdasá­gunk műtrágyaellátásában. Ezeket a hibákat a jövőben el kell kerülnünk. Ez elsősorban a novákyi szuszpenziós PVC-üzemre, a bratisla vai Kénsavgyárra, a ružomberoki pa pírgyári gépsorra, a hencovcei rege nerációs kazánra, továbbá a micha lovcei poliamidfonalakat gyártó üzem re, a púchovi Gumiabroncs-gyárra, a bratislavai Gumigyárra vonatkozik. Különös és állandó figyelmet igé­nyel főleg a folyékony készgyártmá­nyok elszállítása. Ezért föltétlenül el kell érnünk, hogy valamennyi érde­kelt szervezet minél szorosabban együttműködjék a tartálykocsik ren­delkezésre bocsátásánál, be- és kira­kodásnál, valamint a tartályok javí­tási határideinek csökkentésénél. Kl kell használnunk minden lehetőséget a tartálykocsik állományának növelé­sére. A gépiparban feladatunk biztosítá­sának súlypontját továbbra is abban kell látnunk, hogy felépítsük a szer­kesztő, fejlesztő és technológiai in­tézményeket és szakképzett munkáso­kat neveljünk. Ez az alapfeltétele an­nak, hogy valamennyi üzemben minél előbb megváltoztassuk a termelést, üj, lgényeltebb gyártmányokat vezes­sünk be. E tekintetben helyesen jár­nak el a dubnicai Gépipari és Kohá­szati Művekben. Sabolcík elvtárs a továbbiakban be­szélt a gépipari termelés összpontosí­tásáról és szakosításáról azáltal, hogy egyes gyártási programokat a cseh országrészekből áthelyeznek Szlová­kiába. Megemlítette, hogy ezekkel a kérdésekkel már ismételten foglalko­zott a Központi Bizottság és a kor­mány is. A megállapodott áthelyezé­sek jelentős része már az idei terv­ben is szerepel, ami megfelel az egyes üzemek kitűzött szakosításának. Most főleg arról van szó, hogy min­den tekintetben következetesen előké­szítsük e termékek gyártását, átve­gyük a műszaki dokumentációt, gyár­tási folyamatokat és termelési tapasz­talatokat, gondoskodjunk a gépek és gépi berendezések átadásáról, vala­mint a szakképzett munkaerők segít­ségéről. Tudjuk, hogy a termelési progra­mok áthelyezése és- általában minden külső beavatkozás, bár olyan helyes célokat követ, mint a termelés sza kosítása és összpontosítása, nem min­dig népszerű. A népgazdaság szem­pontjából azo'nban múlhatatlanul szükségesek ezek az intézkedések. Így kell nézni a dolgot, s e szem­pontból kell biztosítani a termelést is. így kellene cselekedniük az elv­társaknak a krompachyi Villamossági Müvekben is, ahol a termelés már három esztendeje stagnál, s úgy lát­szik, az elvtársaknak ez megfelel, j Komoly feladatok előtt állnak a közszükségleti és az élelmiszeripar dolgozói is. Elvárjuk tőlük, hogy biz­tosítsák a lakosság zavartalan ellátá­sát és állandó gondot fordítanak a hazai és külföldi piacra szánt gyárt­mányok minőségének megjavítására. Ám az idei tervvel összefüggésben a közszükségleti iparban megoldatlan marad néhány probléma, elsősorban a textiliparban. A minisztériumnak, a termelési­gazdasági egységnek, a ruházati mü­veknek a kereskedelmi szervezetekkel együtt meg kell oldaniuk a termelés­sel és a fogyasztással kapcsolatos problémákat, hogy az év folyamán ne álljanak be zavarok a kész ruha- és fehérnemű-ellátás területén. Az élelmiszeripar fejlődése ebben az évben nemcsak attól függ, hogy mezőgazdaságunk elég nyersanyagot termel-e számára, hanem attól is, hogy e nyersanyagokat a termelésben kr'lőképpen kihasználják, és piacun­kat valóban jó minőségű, keresett cikkekkel gazdagítsák. E tekintetben is érvényes az az elv, hogy ne a rak­tárnak termeljünk. Ebben az iparág­ban is idejekorán kell üzembe helyez­ni az új termelőlétesítményeket. A húsfeldolgozó- és tejipari vállala­tok fő feladata az lesz, hogy elegen­dő termékkel lássák el a piacot, s az üzemekben javítsák meg az egészség­ügyi gondoskodást és a gyártmányok minőségét. Annak érdekében, hogy a dolgozó­kat folyamatosan és zavartalanul el­lássuk közszükségleti cikkekkel, a termelő vállalatoknak a kereskedelmi szervezetekkel karöltve céltudatosab­ban kell vizsgálniuk a fogyasztás ala­kulását, s a megállapított eredmények alapján a termelést úgy kell irányíta­niuk, hogy a boltokat a fogyasztók indokolt igényeinek megfelelőn kellő mennyiségű és választékú portékával lássák el. Ezt az elvet maradéktalanul és a legnagyobb felelősségtudattal kell érvényesíteni az élelmiszer és az iparcikkek vonalán a vezetésben, va­lamint a termelők és fogyasztók vi­szonyában. E feladatokkal kapcsolatban egyre sürgetőbben kerül előtérbe az a kö­vetelmény, hogy kibővítsük és tartó­san megjavítsuk a kereskedelem szol­gálatát. Mint ismeretes, a CSKP KB és az SZLKP KB elnöksége határozatot ho­zott az idegenforgalom fejlesztéséről. Most szükség lesz rá, hogy a p ••: valamennyi szerve, valamint az ille­tékes gazdasági és társadalmi szerve­zetek fokozott gondot fordítsanak e határozat teljesítésére. Az idei nyá­ri idény céljait szolgáló tervbe vett be­ruházási feladatokat idejekorán és jól kell teljesíteni, külön gondot kell for­dítani a szolgáltatások fejlesztésére és színvonaluk emelésére. Elvárjuk, hogy a központi szervek az eddiginél sokkal rugalmasabban oldják meg az idegenforgalom fejlesztésével kapcso­latos feladatokat. Lényeges fordulatot a mezőgazdaságban Ami a mezőgazdaságot illeti, fej­lesztésében szem előtt kell tartanunk, hogyha gazdaságunknak ebben az ágában nem érünk el lényeges fordu­latot, nem számíthatunk egész gaz­daságunk helyzetének javulására, az egész lakosság életszínvonalának to­vábbi emeléséhez szükséges feltételek megteremtésére. Melyek azok a fő kérdések, ame­lyekre a párt, a mezőgazdasági ter melési igazgatóságok szervező munká­jának, az állami gazdaságokban fog­lalkoztatott dolgozók és a szövetkeze­ti tagok figyelmének összpontosulnia kell? Elsősorban gondoskodni kell a föld­alap kiszélesítéséről, termőképességé nek fokozásáról. A terv feladatul tűz­te ki, hogy több mint 14 000 hektárral bővítsük ki az összes vetésterületek, elsősorban a parlagon heverő földek újból termővé tételével. Ezenkívül minden járásban és kerületben a szántóföld és az egész mezőgazdasági terület kibővítése érdekében 1964 fo­lyamán a lehető legnagyobb mérték­ben fel kell használni az egész föld­terület gazdaságos kihasználását el­lenőrző őszi vizsgálatok eredményeit. Nagy erőfeszítéseket kell tennünk annak érdekében, hogy teljesítsük a talajjavttási munkák tervét. Az 1964. évi terv több mint 443 millió koronát irányoz elő az öntözött és lacsapolt területek kibővítésére. Ez az összeg 40 százalékkal haladja meg az 1963. évit. így hát további mintegy 20 000 hektár föld jut vízhez, elsősorban Dél­Szlovákia legtermékenyebb vidékein Őrizkednünk kell attól, hogy ismét elkövessük az utóbbi két esztendő hi­báit, amikor nem használtuk kl tel­jesen az előirányzott beruházási ösz­szegeket, noha Szlovákiában közis­mert a talajjavítási munkák rendkívü­li termésfokozó jelentősége. Már az év elejétől e fontos feladatra keli összpontosítanunk a beruházók, épí­tőipari vállalatok és talajjavítási szö vetkezetek figyelmét. Idejekorán kell gondoskodni a szükséges anyagokról, gépekről, munkaerőről, jól kell meg szervezni a munkát. Ez a fő feltétele annak, hogy célszerűen használjuk ki a tervben előirányzott anyagi esz­közöket. A talajjavítási munkák területén ta­pasztalható fokozott feladatokra aránylag jól készül elő a nyitrai Ke­rületi Mezőgazdasági Talajjavttási Vállalat. Az elvtársak részletesen fe­lülvizsgálták, hogyan készítették elő, hogyan biztosították az egyes építke­zéseket. 103 akcióból tavaly év végén csak 5 volt előkészítetlen. Még a tél folyamán valamennyi szakmunkás és egyéb dolgozó egyhetes szakmai ki­képzést kap. A növénytermesztés belterjességé­nek tervbe vett növelése megkívánja, hogy betartsuk az előírt vetésterülete­ket. E szempontból nézve a legfonto­sabb az lesz, hogy a búza és a repce nagyobb vetésterülete mellett 1963­hoz képest a cukorrépa vetésterületét közel négyezer hektárral, a dohányét több mint 1000 hektárral növeljük A vetésterületek e növelése közel egy harmadában fedezi a növénytermesz tés előirányzott növelését. A műtrágya fogyasztást tekintve még nem érjük el az élenjáró orszá gok színvonalát. Mindent megteszünk, hogy emelkedjék az egy hektár földön felhasznált műtrágya mennyisége Másfelől viszont meg kell állapíta­nunk, hogy a hektárhozamok nem növekednek a műtrágyafogyasztás nö vekedésének arányában. Ez a negatív jelenség nem szabad, hogy elkerülje elsősorban a mezőgazdasági termelési igazgatóságoknak, valamint az EFSZ­ek és állami gazdaságok agronómu­sainak figyelmét. Az állattenyésztési termelés tervbe vett fejlesztésének biztosítására első­sorban azt tűztük ki feladatul, hogy gyorsabban kell fokozni a gazdasági állatok hasznosságát. A tehenek átla­gos évi tejhozamát 1705 literre akar­juk emelni, ami 165 literrel több az 1963. évi átlagnál, de még mindig elmarad až 1960. év eredményétől E tény annál elgondolkoztatóbb, mivel aránylag sok kisebb hozamú tehenet selejtezhetünk ki. A tejhozam főleg azért nem emelkedett, mert nem tudtuk biztosítani a szükséges mennyi­ségű és minőségű takarmányt. A me­zőgazdasági üzemek, termelési igaz­gatóságok és a Földművelésügyi Mi­nisztérium sürgős feladata, hogy gon­doskodjanak a szarvasmarhaállomány hasznosságának növeléséről. Az idén takarmány-viszonteladással mozdítjuk elő a szövetkezetek anyagi érdekelt­ségét a tejtermelés fokozásában, emellett be kell vezetni a fejők és tehénetetők hatékonyabb premizálását is. A mezőgazdasági üzemeknek pré­miumokat fizetnek ki a terven felül beadott tejért. E célra országos méret­ben 250 millió koronát hagytak jóvá. Az idei első félévben komoly prob­lémákat fog okozni, miként biztosít­suk a tehenek takarmányszükségletét. Az EFSZ-ek és az állami gazdaságok szlovákiai átlagban ebben az időszak­ban saját forrásaikból a tehenek ta­karmányszükségletének csupán 86,2 százalékát, a sertések és a baromfi ta­karmányszükségletének mindössze 75,4 százalékát képesek fedezni. Az állami alapokból már bizonyos takar­mánymennyiséget felszabadítottak a hiány részleges fedezésére, ám min­denképpen gondoskodnunk kell főleg az aszály-sújtotta szlovákiai járások takarmányszükségletének kielégítésé­ről az új termésig. Ez természetesen azt jelenti, hogy több takarmányt kell behoznunk, ami a külkereskedelem­ben komoly gondokat okoz. Az idén nagyobb figyelmet kell szentelnünk a silóvermek építésének E téren egyáltalán nem jártak el gaz­daságosan, hisz az állandó silóberen­dezések az összes szükségletnek csu­pán 22,2 százalékát fedezik. Szlová­kiában tehát ma a silótakarmány több mint háromnegyed részét ideiglenes vermekben konzerválják, amelyekben a veszteség eléri a harminc százalé­kot. A terv feladatunké teszi, hogy az állandó silóvermek kapacitását 930 000 köbméterrel növeljük. Ezzel az eddigi kapacitás megkétszereződik. Ennek megfelelően csökkennek a táp­anyagveszteségek, több abrakegység és fehérjetakarmány jut az állatte­nyésztés fejlesztésére. A terv kitűzte feladatok teljesítése a mezőgazdasági termelésben is meg­követeli, hogy a műtrágya-szállítások a CSKP XII. kongresszusán hozott ha­tározatoknak megfelelően 1963-hoz képest kereken 28 százalékkal emel kedjenek, s hogy tty módon 96 kg tisz­ta tápanyag jusson egy hektár mező­gazdasági területre. A műtrágya-fo­gyasztás ily Jelentős növekedése két­ségtelenül kifejezésre jut majd a hektárhozamok emelkedésében is. Fő dolog azonban, hogy a mezőgazdasági üzemek idejekorán, főleg a tavaszi trágyázás előtt kapják meg a műtrá gya-szállítmányokat. A mezőgazdasági termelés előirány­zott színvonalának elérése, elsősorban az állati termékek felvásárlási tervé­nek teljesítése az első félévben attól függ, hogy az új termésig a központi alapokból fedezhessük a hiányzó 495 000 tonna takarmányt. E mennyi­ségből azonban mindmáig nem bizto­sított 115 000 tonna. A felvásárlási fel­adatok teljesítésében nem csekély je­lentőséggel bírnak azok az újabb in­tézkedések, amelyeket a szövetkezeti tagok anyagi érdekeltségének foko­zására teszünk. A közlekedés népgazdaságunk egyik fontos szakasza Sabolčík elvtárs beszámolója továb bi részében közlekedésügyi kérdések­ről beszélt, s hangsúlyozta, hogy a je len időszakban a közlekedés a gaz daság egyik döntő fontosságú szaka sza, amelytől az egész népgazdaság fejlődése függ. Bár a vagonpark kapacitása általá­ban megteremti a szállítási feladatok megoldásának lehetőségét, a valóság­ban a helyzet rendkívül komoly és megköveteli, hogy szigorú rendet ve­zessünk be a vagonokkal való gazdál­kodásban. A Szovjetunióval való gazdasági együttműködésünk gyors fejlődésével kapcsolatban jelentősen megnő a ke­let-szlovákiai átrakodó-állomáson át­menő áruk mennyisége, ami azt Je­lenti, hogy naponta átlag 156 vagon­egységgel többet kell átrakni, mint a múlt évben. E feladat teljesítése meg követeli, hogy rendszeresen gondos­kodjanak üres vagonokról és idejé­ben elvontassák a megrakott teherko­csikat. A közlekedéssel szemben támasztott nagy követelmények teljesítése érde­kében ki kell használni a közlekedés minden válfaját. Jelenleg azzal kap­csolatban, hogy a szállítások egy ré­szét a vasút helyett a gépkocsi-közle­kedés végzi el, fokozni kell az üzemi közlekedés arányát is, amelyben még mindig jelentős tartalékaink vannak. A járművek jobb kihasználásával, a fölösleges veszteglések idejének csökkentésével, pótkocsik kihasználá­sával az üzemi közlekedés az eddigi­nél nagyobb arányban vehet részt a gépkocsi-közlekedés összes szállítá­saiban. A közlekedés-technika területén rendkívül sürgős feladat, hogy meg­oldjuk a javító és karbantartási bá­zis kérdését, biztosítsuk ezáltal a mozdonyok, vagonok és gépjárművek használhatóságát. Lényeges fordulatot kell elérni az utazás kultúrájának területén, hisz a jelenlegi helyzet a nemzetközi turis­taforgalom követelményeinek sem fe­lel meg. Az idén kezdjük meg a széles nyom­távú vasútvonal építését a Szovjetunió határától Košicéig, beleértve a Kelet­szlovákiai Vasmű központi ércrakodó­ját is. Az építőmunkálatok nagy mé­rete, s rövid határideje megköveteli, hogy idejekorán biztosítsuk az építke­zés terveit, előkészítsük az építőmun­kálatokat, hogy az építkezés már a második negyedév kezdetén teljes lendülettel megindulhasson. A vasút­vonal építésében építővállalatalnkon kívül szovjet szakemberek, valamint a CSISZ és a Komszomol tagjai is részt vesznek. A közlekedés, elsősorban a vasúti közlekedés területén továbbra is első­rendű feladatunk, hogy fokozott gon­dot fordítsunk a technológiai és mun­kafegyelem megszilárdítására. Munkatermelékenység, gazdaságosság, minőség Az idei terv teljesítésének alapfel­tétele, hogy fordulatot érjünk el a társadalmi munka termelékenységé­nek növelésében. Elsősorban arról lesz szó, hogy következetesen beve­zessük az új, haladó termelési eljárá­sokat, az üzemekben érvényre juttas­suk az új technikát, s végül megjavít­suk a munkaszervezést. Határozottan hozzá kell fognunk ahhoz a feladathoz is, hogy Szlo­vákiában a termelési készleteket ke­reken 600—700 millió koronával csök­kentsük és felhasználjuk őket a ter­melésben, ugyanakkor korlátozzuk olyan termékek gyártását, amelyek iránt nincs kereslet. A gazdaság fejlődésének nagyobb hatékonysága érdekében határozottan el kell utasítani egyes vállalatok gya­korlatát, amelyek már tervjavasla­taikban — a XII. pártkongresszus ha­tározataival ellentétben — túlzott kö­veteléseket támasztottak a beruházás, anyagellátás, munkaerőelosztás s a béralap területén, s ezzel megnehezí­tették legfontosabb gazdasági kérdé­seink megoldását, arról nem is szólva, hogy lehetőségeink sincsenek e köve­telések kielégítésére. Az anyagi termelést a legnagyobb gazdaságosság alapján kell fejleszte­nünk. A szigorú gazdaságosság egye­nesen a további fejlődés feltétele. Ezzel kapcsolatban hangsúlyoznunk kell néhány tényt, amelyekről gyak­ran beszélünk általában, Ismerjük őket, de konkrét helyzetben kevéssé vagy elégtelenül alkalmazzuk őket. Elsősorban állandó figyelmet kell szentelnünk az önköltségek csökken­tésének. Tudjuk, hogy tavaly népgaz­daságunk sok ágában az önköltséget túllépték, ami komoly veszteségeket okozott, fékezte a nemzeti jövedelem alakulását, és komolyan befolyásolta az elosztására Irányuló célkitűzé­seinket is. A vállalatok jövedelmezősége, az önköltségek csökkentése, az önálló elszámolás rendszerének elmélyítése gazdaságunkban legyen ebben az év­ben minden gazdasági vezető és párt­funkcionárius fontos feladata. További fontos feladat gyártmá­nyaink minőségének és műszaki szín­vonalának megjavítása. Nyíltan meg kell mondanunk, hogy nem lehetünk elégedettek eddigi eredményeinkkel. Ugyanakkor a fogyasztási cikkek, textilipari gyártmányok, háztartási gé­pek és élelmiszeripari cikkek vonalán is gyakran tanúi vagyunk a lakosság jogos bírálatának. Nem hunyhatunk szemet afölött, hcrgy sok munka és jelentős anyagi érték kallódik el csupán azért, mert a gyárban nem tudták úgy biztosítani a termelést, hogy megfeleljen a gaz­daság és a fogyasztók követelményei­nek". Külön figyelmet Kell szentelni főleg a kivitelre szánt gyártmányoknak. Következetesen érvényesítsük bérpolitikánk alapelveit Fontosak a végzett munka díjazásá­nak kérdései is. Be kell tartanunk azt az elvet, hogy a dolgozók keresete megfeleljen a munkatermelékenység növekedésének, ami megköveteli bér politikánk elveinek következetes ér­vényesítését, elsősorban azt, hogy szé­lesebb körben bevezessük a szak­mánybéreket, és a haladó Irányzatú teljesítménynormákat. A termelés jobb minőségének és gazdasági hatékonyságának biztosítá­sa során következetesen harcolnunk kell a prémiumok ösztönző hatásáért, elsősorban annak érdekében, hogy al­kalmazzák az új technikát, betartsák a beruházási építkezések határidőit, a gyártmányok jobb minőségére és a nyersanyagok jobb kihasználására tö­rekedjenek. A hatékonyság növelésének további tényezője, hogy jobban gazdálkodjunk a munkaerőkkel. A munkaerők bizto­sítása sorén sok bonyolult tényezőt kell figyelembe venni, a munkaerő­források jellegét, valamint a szükség­letek megoszlását az egyes iparágak', kerületek és járások keretén belül. Napirenden a munkaerőszükséglet kérdéseinék megoldása A népszaporulatból eredő új mun­kaerőforrások ugyanis főleg 1964 ben az iskolakötelezettség meghosz szabbítása következtében viszonylag korlátozottak lesznek. Emellett fon tos országos feladatokat kell blzto sítani a népgazdaság kulcsiparágai­ban, elsősorban a szénbányászatban, ami egyben megkívánja, hogy széles mértékben szervezzük meg a kerüle­tek közti kölcsönös kisegítést állami munkaerőtoborzás formájában. A munkaerők hatékony kihasználá sának Jelentős forrása a közigaz gatási és adminisztratív appará tus csökkentése. Az utóbbi időben sok szakaszon felduzzadt az admi nisztratív apparátus. Ezért szükséges, hogy ez irányban sürgősen végrehajt­sák a CSKP KB és a kormány Intéz­kedéseit. E feladat megoldása során nem szabad elfelednünk, hogy a kor­szerű termelés a produktív műszaki káderek állandó gyarapodását köve­teli meg. E feltétel betartása s ugyanakkor' az adminisztratív-köz­igazgatási apparátus csökkentése megköveteli, hogy a problémákat konkrétan oldjuk meg. A munkaerőszükséglet kérdéseinek megoldása megkívánja, hogy széles körben a férfi munkaerőket nőkkel helyettesítsük. Ez abból is követke­zik, hogy az idén nők teszik a ren­delkezésünkre álló munkaerőforrá­(Folytatás az S. oldalon) ÜJ SZÖ 4 * 1964. január 28.

Next

/
Thumbnails
Contents