Új Szó, 1964. január (17. évfolyam, 1-31.szám)

1964-01-26 / 26. szám, vasárnap

Világ proletárjai, egyesüljete

k ! UJSZO SZLOVAKIA KOHMUHISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSAGANAK NAPILAPJA Bratislava, 1964. január 26. vasárnap • 30 fillér • XVII. évf. 26. szám Közlemény Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának üléséről Az SZLKP Központi Bizottsága 1964. január 24-én és 25-én Bratislavában ülést tartott. Az ülésen a CSKP KB határozatai alapján megtárgyalta a népgazdaság fejlesztésére és az életszínvonal biztosítására irányuló intézkedésekről szóló beszámolót. A beszámolót Michal Sabolčík elvtárs, a CSKP KB elnökségének póttagja, az SZLKP KB titkára adta elő. A Nemzetgyűlés, a Szlovák Nemzeti Tanács és a nemzeti bizottságok általános választásainak és az 1964. évi bíróválasztások élőké születeiről Alexander Dubček elvtárs, a CSKP KB elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára tartott beszámolót. Az SZLKP KB plénumának ülésén részt vett a CSKP KB küldöttsége, Drahomír Kolder elvtársnak, a CSKP KB elnökségi tagjának, a Központi Bizottság titkárának vezetésével, aki felszólalt a vitában. Az SZLKP KB tagjai és póttagjai a terjedelmes vitában hangsúlyozták, hogy a népgazdasági terv feladatait feltétlenül jól kell teljesíteni valamennyi szlovákiai üzemben és vállalatban. Ugyanakkor rámutattak a fogyatékosságokra, amelyeket az üzemek munkájából és az irányító szervek tevékenységéből erélyesen ki kell küszöbölni. Az SZLKP Központi Bizottsága az ülés végén intézkedéseket hagyott jóvá a CSKP KB januári plénuma határozatainak teljesítésére Szlovákiában. Üdvözlő táviratok (CTK) — Az Indiai Köztársaság államünnepe alkalmából Antonín N o v o t n ý, köztársaságunk elnöke, d r. Szarvapalli Radhakrisnan indiai elnöknek üdvözlő táviratot küldött. Jozef Lenárt miniszterelnök Dzsavaharlal Nehru miniszterelnöknek szintén táviratilag fejezte ki szerencsekívánatait. A köztársasági elnök összehívta a Nemzetgyűlést (CTK) — A köztársasági elnök csütörtökre, január 30-ára egybehívta a Nemzetgyűlést. A Nemzetgyűlés megvitatja az 1964. évi népgazdaságfejlesztési terv és állami költségvetés javaslatát, valamint néhány további fontos törvényjavaslatot. Moz^ataas napok Kelet-Afrikában A kenyai hadsereg is aktivizálódik • Újabb angol csapatok érkeztek Dar-es-Salaamba Nairobi (CTK) — Tanganylka és Uganda után Kenyában is nyugtalanság észlelhető a hadsereg soraiban. Afrikai katonák pénteken a Nairobitól 160 km-re levő Lanet táborban megtagadták az angol tisztek parancsainak teljesítését. A Reuter sz-erlnt az elégedetlenkedők erőszakosan behatoltak a raktárba és fegyvert zsákmányoltak. A kenyai kormány angol csapatokat kért a rend fenntartására. Nairobi elővárosából, a Lanagata katonai táborból is zavargást jelentettek. Az utóbbi órákban 800 angol katonát szállítottak Nairobiba, ahol megszállták a repülőteret és a rádiőköepontot. Jomo Kenyatta a szombati kabinettOlésen kijelentette, hogy meggyorsítja az új afrikai tisztek kinevezését és afrikaivá teszi a kenyai tisztikart. Szombaton a Carrier angol repülőgépanyahajó helikopterjei több száz angol katonát szállítottak partra Dares-Salaamban. Duncan Sandys brit nemzetközösségügyl miniszter tegnap reggel bejelentette, hogy Nyerere tanganyikai köztársasági elnök kérésére a brit csapatok hadműveleteket kezdtek a fővárosban. A Reuter szerint 600 ejtőernyős és több száz tengerészgyalogos vesz részt az akcióban. A legutóbbi jelentések szerint az angol csapatok kisebb harcok után megszállták a Dar-es-Salaam-i laktanyákat. A népgazdaság továbbfejlesztéséért és az életszínvonal biztosításáért Drahomír Kolder elvtárs beszámolója a CSKP KB 1964. január 21-22-i ülésén Elvtársak! Több mint egy év telt el a XII. pártkongresszus óta, amely szocialista társadalmunk további fejlődésének fő irányát tűzte ki. A párt Központi Bizottsága rendszeresen feldolgozza a kongresszus Irányelveit és felülvizsgálja végrehajtásukat. Engedjék meg, hogy megemlítsem a CSKP Központi Bizottságának májusi plenáris ülését, amelyen elsősorban a XII. kongresszus határozatából eredő rövid lejáratú feladatokat dolgoztuk ki. A szeptemberi plenáris ülésen mindenekelőtt a párt- és államvezetés kérdéseivel foglalkoztunk, a decemberi plenáris ülés pedig számos ideológiai kérdést dolgozott fel. A Központi Bizottság elnöksége az utóbbi időben többször behatóan fog lalkozott azoknak az irányelveknek a teljesítésével, amelyeket a CSKP XII. kongresszusa a népgazdaság továbbfej lesztésére és az életszínvonal bizto sítására vonatkozóan tűzött ki. Megbízást kaptam, hogy terjesszem elő az elnökség beszámolóját az 1963. évi feladatok teljesítéséről, az 1964. évi terv fő feladatairól és céljairól, majd magyarázzam meg a határozati Javas latot, amely az 1964. évi terv teljesíté sének biztosítására irányuló aktív in tézkedések komplexumát tartalmazza és a nemzeti jövedelem elosztásának bizonyos módosításait is magába fog lalja. A CSKP XII. kongresszusának hatá rozata feladatunkká tette, hogy az 1963. évi terv a népgazdaság fejleszté sére irányuljon úgy, hogy a belső erőforrások mozgósításával fokozatosan létrehozzuk a feltételeket az aránytalanságok kiegyenlítésére, az anyagi források és a szükségletek közti feszültség mérsékelésére és a népgazdaság hatékonyságának fokozására. A feladat Igényessége már az 1963 évi terv irányelveiből is kitűnt, melyeket nagy fokú kiegyensúlyozatlanság jellemzett, ami a minisztériumok tervének benyújtása után még inkább kiütközött. E helyzetből kifolyólag beavatkoztunk a tervbe, amivel ugyan összhangba hoztuk fő arányait, ám önmagában ez ls kedvezőtlen következményekkel járt. Zavar támadt a szállítói-vásárlói kapcsolatokban, amelyeket a vállalatok egészen más terjedelemben tárgyaltak meg, a munkatermelékenységgel, a foglalkoztatottsággal, a beruházásokkal, a kivitellel stb. kapcsolatban számos kérdés nem nyert végleges megoldást. Ezért, mint emlékeznek rá, januárban az állami terv megvitatásakor alapelvként tűztük ki, hogy 1963 első negyedévében törekedjenek a terv minőségi javítására és progresszívvá tételére. Ez azonban nem történt meg. Nem akarjuk mindenért egyoldalúan a telet hibáztatni, bár igaz, hogy jobban ls felkészülhettünk volna rá. Másrészt azonban mindenki tudja, hogy milyen rendkívüli időjárási viszonyok uralkodtak. A dolgozók nagy áldozatkészsége ellenére több százezer tonna szén maradt a föld alatt, mintegy 300 ezer tonna hengereltárut nem gyártottunk le és mintegy 9—10 millió tonna áru szállítása maradt el. Mindezt a minőségi mutatók jelentős rosszabbodása kísérte. A KGST hatékonyan befolyásolja a termelés fokozását Beszélgetés MILOSLAV ŠIMONOVSKÝ elvtárssal, az általános gépipari miniszter helyettesével A szocializmust építő európai államok a napokban ünnepelték a gaz- vákiának, Lengyelországnak és Madasági együttműködésük irányítására létesített közös szervük — a Köl- gyarországnak. csönös Gazdasági Segítség Tanácsa fennállásának 15 éves érfordulójút. — Az utóbbi időben a gépipar nemEbből az alkalomból Miloslav Simonovský elvtársat, az általános zetközi szakosításában szintén haszgépipari miniszter helyettesét, a KGST gépipari állandó bizottságában a nos tapasztalatokra tettünk szert. csehszlovák küldöttség vezetőjének helyettesét kértük fel, válaszoljon né- A tagállamok népgazdaságának rohahány kérdésünkre. mosan fejlődő alapágai (például a vegyipar, a kohászat, ércbányászat, a • Milyen sikereket könyvelhet el is igen jó eredményeket értünk el. mezőgazdaság stb.) számára sikeIgy például a Szovjetunió és Cseh- rült a legfontosabb gépeket és Szlovákia a színesfém- és a vaskó- gépberendezéseket biztosítani. A vegyhászat terén, Lengyelország és az iparban például technológiai berenA KGST szerveinek legfontosabb NDK a barnaszénbányászat fejlesztése, dezések szakosításával sikerült a tagfeladata a tagállamok népgazdaságé- i^ngyelország és Csehszlovákia a kő- államoknak csökkenteni az eredetileg nak tervszerű fejlesztése és terveik s

zén-, kén- és a rézbányászat fellen- számításba vett termelési hiányt, s összehangolása. Az 1960—65-ös évek- dítése, Csehszlovákia és Románia egy a legfontosabb technológiai berendere szóló tervek koordinálása során gOO ezer kW-óra teljesítményű erő- zésekkel biztosítani a vegyipar nöolyan értékes tapasztalatokra tettünk mű

n

ek Romániában történő felépíté- vekedését. Nagyon jó eredményeket szert, amelyek az 1965—70 közti idő- se

> Csehszlovákia és az NDK a ká- mutatunk fel a gördülőcsapágyak szak távlati terveinek kidolgozásához íiumsó-bónyászat továbbfejlesztése, gyártásában is. A csapágyak termeLengyelország, Csehszlovákia, az NDK lésének szakosításában végzett kitara KGST eddigi tevékenysége során? is kiindulópontul szolgálnak A szocialista munkamegosztás tekintetében két- és többoldalú tárgyalások alapján a tagállamok nyers' anyag-alapjának és a népgazdaság egyezményeket, legfontosabb ágainak gyorsabb felés Románia egy, a dunai nádat fel- tó munkának köszönhető, hogy az itt dolgozó cellulóz- és papírkombinát észlelhető termelési hiány 1959-től felépítés® terén kötöttek értékes 16 millióról mintegy 2 millió darabra A tagállamok vegyiparának lélendítésére irányuló nemzetközi meg- nyeges fellendítését célozzák a Szovállapodások létrejöttével már eddig jetunió köolajszállítmányai Csehszlocsökkent, noha az utóbbi Időben ez a hiány a nagy pontosságú csapágyak iránti egyre igényesebb követelmé(Folytatás a G. oldalon j A párt minden erőt mozgósított, hogy fokozatosan pótoljuk a téli időszak termelési veszteségeit és teljesítsük a módosított tervet. A CSKP Központi Bizottsága májusi plénumának jelentősége abban van, hogy a párt és a dolgozók figyelmét és erőfeszítését a belső erőforrások mozgósítására összpontosította, hogy ezzel biztosítsuk a tervfeladatok teljesítését, leküzdjük a nehézségeket és megkezdjük a XII. kongresszus határozatának következetes végrehajtását. A dolgozók megértéssel fogadták a párt határozott és céltudatos eljárását. Nagy jelentősége volt annak, hogy a Központi Bizottság nem elégedett meg csupán a határozathozatallal, ha nem az év folyamán a központi, kerü leti és járási szervekben, valamint a vállalatokban rendszeresen és követ kezetesen szorgalmazta a határozat végrehajtását! Elmondhatjuk, hogy az akciótervek — az összeállításukat és teljesítésüket kísérő fogyatékosságok ellenére — azt a mozgalmat testesítették meg, amely az iparvállalatokban, a közlekedésben, a mezőgazdaságban és a hivatalokban úgyszólván minden munkahelyen tért hódított. Az akciótervek segítségével megtaláltunk és felhasználtunk bizonyos tartalékokat. Az akciótervek pozitívuma kétségtelenül abban van, hogy segítettek a még nagyobb veszteségek megakadályozásában, a módosított 1963. évi terv teljesítésében és túlteljesítésében. Ezek az eredmények nemcsak gazdasági hozzájárulást jelentenek, hanem nagy politikai jelentőségük is van. Lehetővé teszik erőink és soraink olyan kialakítását, hogy 1964-ben további döntő lépést tegyünk a népgazdaság megszilárdítására. Az 1963. évi gazdasági fejlődésről szólva nem hagyjuk figyelmen kívül, hogy mindent, amit akartunk, nem sikerült elérnünk. A CSKP XII. kongreszszusa óta teljes mértékben még nem valósultak meg a gazdasági helyzet általános orvoslására vonatkozó irányelvek. Az ipari termelés nem érte el az 1962. évi színvonalat, sőt az építőipar termelése ennél 10 százalékkal alacsonyabb volt, a mezőgazdasági termelés pedig, jelentős növekedése ellenére, még nem egyenlítette ki teljes mértékben az 1962-es lemaradást. A tavalyi eredmények értékelésekor azt a tényt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy tovább nagyobbodott a selejtek száma, a készletek 7 milliárd koronával bővültek, négy milliárd korona értékkel lemaradtunk a beruházási terv teljesítésében, ami feltétlenül visszatükröződik a termelés folyamatosságában és az eredetileg feltételezett szükségletek kielégítésében. Csak a Központi Bizottság májusi plénuma után sikerült — azzal az erőfeszítéssel, amellyel a párt a kívánt termékek termelésére mozgósította a belső erőforrásokat — az energetika kivételével valamennyi iparágban 100,7 százalékra teljesíteni a módosított ipari tervet. Lelkesítő tényként hat a népgazdaság fejlődésének bizonyos dinamizmu sa, mely abban nyilvánult meg, hogy decemberben 102,9 százalékra teljesítettük a tervet, ami 1962 decemberéhez képest 5,8 százalékos növekedés. A fentebb vázolt múlt évi gazdasági fejlődés befolyásolta az 1964. évi tervben eredetileg kitűzött célok elérését is. A tervnek arra kellett volna törekednie, hogy felújítsa a kü lönböző termelési ágak közötti zavartalan együttműködést, a normán felüli tartalékokat és a megkezdett építkezéseket, mint a termelés további fejlődésének jelentős erőforrásait kellett volna felhasználni. A tervben megjelölt feladatok teljesítésének a népgazdaság fejlődése eddigi kedvezőilen irányának megváltoztatásában és a társadalmi termelés ütemének meggyorsulásában kellett volna megnyilvánulnia. Az 1964. évi terv előkészítő munkálatai nehezek voltak és nagy erőfeszítést követeltek. A terv alapvető Itérdéseinek megoldása, mely a külkereskedelemre, a beruházásokra, a munkatermelékenységre, a tartalékok növelésére és az életszínvonal további biztosítására irányult, pártunk elnöksége és kormányunk Irányelveivel összhangban történt. Az A. Novotný elvtárs vezette párt- és kormányküldöttségünk tavaly novem beri tárgyalása Moszkvában, jelentős mértékben hozzájárult a terv összeállításához. Nyíltan be kell valla nunk, hogy a Szovjetunió hathatós segítsége nélkül nem zártuk volna le mindmáig gazdasági tervünket azon a színvonalon, ahogy azt kormányunk jóváhagyta. Az 1964. évre szóló segítség mellett nagy jelentősége van a csehszlovák és szovjet gazdasági termelés távlati közeledéséről kötött egyezménynek. Lehetővé teszi számunkra, hogy cse» lekvően lássunk hozzá népgazdaságunk távlati fejlődésének tisztázásához, ennek keretében termelésünk mélyreható szakosításához, mely a népgazdaság alapvető feladatai teljesítésének egyik fontos előfeltétele, Milyen fő feladatokat és célokat tűzött kl az 1964. évi gazdasági terv? Egyik lényeges vonása az, hogy kiküszöböli a termelőerők fejlődésének ideiglenes mérséklődését, feltételezi a társadalmi termelés 3,6 százalékos, és a nemzeti jövedelem 1,4 százalékos növekedését. Az ipari teljes termelésnek 3,6 százalékkal, a mezőgazdasági termelésnek 6,5, a beruházásoknak és a nagy javításoknak 14,6 és a teherszállításnak 5,7 százalékkal kell növekednie. A terv számol a személyi fogyasztás további növekedésével is, melynek a múlt évhez viszonyítva 2,3 százalékkal kell növekednie. Ezt a növekedést egyrészt befolyásolja az alkalmazottak számának emelkedése, másrészt pedig az átlagos munkabér növekedése. A munkabérek ez évi szabályozásával jobb bérviszonyokat kell teremteni az egyes termelési ágakban, meg kell teremteni a munkaerőtoborzásnak és a munkaerők állandósításának jobb előfeltételeit a kulcsiparban. A termelés folyamatossága érdekében a terv megteremti a nyersanyagtermelés gyorsabb növekedésének feltételeit a feldolgozó Ipar termelése előtt. Az alapvető Iparágakban csökkenti a feszültséget, elsősorban az energetikai ipar és a fekete fémek teljesítmény mérlegében, valamint a gépiparban. A terv a mezőgazdaság fejlesztésére is több eszközt irányoz elő. A műtrágyaszállltások 1963-hoz képest 23 százalékos növelésével, az olajpogácsa és a csontliszt 68 százalékkal növelt behozatalával, valamint 6 milliárd 600 millió korona beruházási eszközökkel biztosítjuk a mezőgazdasági termelés 6,5 százalékos növekedését. A terv további pozitív vonása a bővített újratermelésre előirányzott eszközök nagyobbodása. Sikerült jelentős eszközöket összpontosítani a fűtőanyag- és energiabázis, tehát a népgazdaság arányosságának helyreállítása szempontjából legnagyobb jelentőségű ágazatok fejlesztésére. A tervjavaslatban tovább érvényesülnek a XII. kongresszuson Szlovákia gyorsabb gazdasági fejlesztéséra kitűzött irányelvek. Üj termelési kapacitások, továbbá a meglevők nagyobb fokú kihasználása, a cseh országrészek termelési, főként gépipari programjainak átadása lehetővé teszi az ipari termelés 7,2 százalékos növekedését. Az általános növekedésben a vegyipar 23 százalékos, a gépipar mintegy 23 százalékos fejlődést ér el. A foglalkoztatottság országos emelkedésében Szlovákia részaránya több mint 39 százalék lesz. A Központi Bizottság nagyra becsüli a terv pozitív vonásait, ugyanakkor fontosnak tartja, hogy a párt-, a gazdasági és állami szervek, s a dolgozók figyelmét felhívja arra a tényre, hogy az 1964. évi tervben eddig nem sikerült teljes mértékben érvényesíteni a XII. pártkongresszusnak azt az irányelvét, hogy intenzív gazdaságfejlesztéssel növeljük az általános hatékonyságot. A terv ugyan mérsékeli, de nem küzdi le az erős extenzív fejlesztési irányzatokat. Ez legszembetűnőbb a munkatervben, mely szerint a népgazdaság dolgozóinak száma 99 ezerrel növekszik, ugyanakkor a munkatermelékenység az iparban 2,8 százalékkal, az építőiparban 4 százalékkal emelkedik. Ennek ellenére nem sikerült helyes arányba hoznunk a társadalmi össztermék és a nemzeti jövedelem növekedését. A nemzeti jövedelem lassabban — csak 1,4 százalékkal — növekszik, mint a 3,6 százalékkal nagyobbodó társadalmi össztermék. Ez a termelési fogyasztás jelentős növekedésének (3,9 százalék) a következménye, s azt bizonyítja, hogy vajmi kevés eredménnyel törekszünk a termelés és az építkezés gazdaságosságának fokozására. A termelési fogyasztás legszembetűnőbb az iparban és az építőiparban. Ugyanakkor hangsúlyoznunk kell, hogy a személyi és a társadalmi fo(Folytatás a 2. oldalon) I