Új Szó, 1964. január (17. évfolyam, 1-31.szám)

1964-01-22 / 22. szám, szerda

Az életszínvonalról - a tények tükrében Népgazdaságunk elméleti és gyakorlati szakemberei — Irányítói — ez utóbbi években rendkívül mozgalmas, érdekes vitáknak voltak tanút. A sajtóban Is mostanában mind gyakrabban találkozunk közgazdasági vi tacikkekkel. Annak ellenére, hogy a polemikus véleménynyilvánítások nem egy szakembert nehéz helyzetbe hoznak, nem is beszélve arról, hogy a viták során túlkapások is előfordulnak, ezt a folyamatot mégis szükséges és egészséges jelenségként kell értékelnünk. Közgazdaságtudományunk e viták során fokozatosan kiveti magából a dogmatizmus éveiben felgyülemlett ballasztot és a jelenségek tudományos megismerésére törekszik. Az utóbbi években egész sor komoly közgazdasági elemzés látott napvilágot. Ezek többsége a csehszlovák népgazdaság fejlődésével foglalkozik. Az analízisek főleg abban különböznek a régi típusú elemzésektől, hogy komplexebben, mélyrehatóbban figyelik az ország életében végbemenő változásokat. Tavaly — 1983-ban — kidolgozták hazánkban az életszínvonal fejlődésének analízisét. Ha az így nyert adatokat figyelmesen tanulmányozzuk, aránylag átfogó képet kapunk arról, hogy a lakosság ellátásában milyen sikereket értünk el a felszabadulás óta. A háború utáni években — számos hiányosság ellenére — az életszínvonal jelentősen fejlődött, 1937-hez viszonyítva a személyes fogyasztás 75 százalékkal növekedett. Az ipari munkásság reálbére 122 százalékkal, az alkalmazotti bérek pedig 59,6 százalékkal emelkedtek, ha az 1962-es évi eredményeket vesszük figyelembe. A legfontosabb közszükségleti cikkek fogyasztása ls aránylag gyorsan fokozódott. Az alábbi táblázat ezt elég beszédesen szemlélteti. Néhány fejlett ország személyes fogyasztásának jellemzése (1962-es adatok): CSSZK-* Ausztria NSZK Franc. Anglia USA kalóriafogy.: 3129 3110 2950 2990 3290" 3120 textil (kg) személyenként évente 10 9,3 13,3 9,5 12,7 15 cipő személyenként (év) 4,2 2,5 2,3 3 Rádiókészülék 1000 lakosra 300 274 282 240 287 947 TV 100 lakosra 101 35 82 41 211 299 Hűtőszekrény 75 269 1000 lakosra 53 45 116 98 75 269 Mosógép 1000 lakosra 182 32 74 68 97 268 Amint láthatjuk, a táblázat az életszínvonal éppen olyan területeit vizsgálja, hasonlítja össze, melyeknél a háború előtt a fejlett kapitalista or szágok jóval előttünk voltak. Az esetek döntő többségében jelentős mér tékben csökkentettük a lemaradást, sőt nem egy közszükségleti cikknél utol is értük a fejlett tőkésországok fogyasztási szintjét. Ha az életszínvonal megítélésénél nem akarunk túlzott pesszimisták len ni és viszont a túlzott derűlátás hibá jába sem akarunk esni, ismernünk kell ezeket a tényeket. Annál ls in kább, mert a közelmúltban sok eset ben éppen a mélyreható elemzések hiánya akadályozta a népgazdaság arányos fejlődését. Az életszínvonal problémájának elemzését nem választhatjuk külön a népgazdaságnak, mint egésznek vizs gálatától, azoktól a problémáktól, amelyek az utóbbi években népgazda Ságunkban jelentkeztek, és a gazda ság aránytalanságából adódó nehézségeket okozták. A termelés fejlesztésének gyors üteme a korábbi években azt köve telte, hogy a felhasznált nemzeti jövedelemben növeljük a felhalmozás részarányát. A termelés azonban elsősorban nem a műszaki fejlesztés pévén, hanem a dolgozók számának növekedése miatt emelkedett. Nem tudtuk így lényegesen emelni a munkatermelékenységet sem. A mezőgazdasági termelés fellendítésére sem tudtunk elegedő eszközt (műtrágyát, gépeket stb.) adni, így — különösen az élelmiszerfogyasztásban — nemegyszer feszültség keletkezett a termelés és a fogyasztás között. 1955-től 1962-ig az egy főre eső hazai élelmiszertermelés alapjában véve nem emelkedett. Az egy főre eső élelmiszerfogyasztás azonban az említett időszakban csaknem egyharmadával — 31 százalékkal — fokozódott. Az így keletkezett feszültséget hazánk népgazdasága csak a nehézipari termékek külföldi értékesítésével tudta megoldani. Az exportra gyártott nehézipari gyártmányaink nagy részéért élelmiszert voltunk kénytelenek vásárolni. Ez természetesen kedvezőtlenül hatott a korszerű gépek kül földről való beszerzésére, aminek végső soron az egész ipar korszerűsítése látta kárát. A feszültséget még csak fokozta a feldolgozóipar gyors fejlesztése és a nyersanyag-, valamint az energiabázis viszonylagos szűkülése közötti ellentét. Hazánk — mint általában ismeretes — nem tartozik a nyersanyagokban gazdag országok közé. Az ipar arra kényszerült, hogy elsősorban az élelmiszer és a nyers-* anyagbehozatal ellensúlyozására termeljen árut. A felsorolt körülmények kisebb-nagyobb zavarokat okoztak a külkereskedelemben. Annál ls inkább, mert gyáraink gépparkjának elavultsága miatt a külföldről drága pénzen behozott nyersanyagokat csak kis haszonnal tudtuk feldolgozni. Ezek a kedvezőtlen körülmények végül — néhány év óta már a lakosság ellátásában és a népgazdaság aránytalanságaiban is megmutatkoztak. Az emiitett problémák megoldásának leghelyesebb útja a munkatermelékenységnek növelésében keresendő, valamint az olyan tervszerű gazdasági irányítás megvalósításában, mely megakadályozza, hogy a termelés fejlesztésében a csehszlovák népgazdaság helytelen utakon haladjon. Az életszínvonalat elsősorban ís összhangba kell hozni a termeléssel, mert mindéi) más, ettől az elvtől eltérő gazdaságpolitika súlyos károkat okozhat. A lakosság vásárlóerejének korábbi állandó növekedése a kiskereskedelmi cikkek árának többszöri csökkentésével párosulva oda vezetett, hogy a fogyasztási cikkekre a belső piacon nagy nyomás nehezedett. Ugyanakkor azok a feltételek, amelyeknek biztosítaniuk kellett volna a belső piac áruellátását, nem álltak rendelkezésre egyrészt a munkatermelékenység elégtelen színvonala, másrészt a mezőgazdasági termelés lassú növekedése miatt. Ehhez járult még azután a helytelen árpolitika ls. Hogy ebből az ideiglenes hullámvölgyből kijuthassunk, elsősorban javítani kell a népgazdaság irányításának tervszerű rendszerét, hogy a lehető legrövidebb időn belül növeljük a termelékenységet a belföldi források maximális kihasználásával. Csakis ennek révén és a szocialista országok közötti munkamegosztás fokozott kiaknázásával küzdhetők le a jelenlegi nehézségek és biztosítható szilárd alapokon az életszínvonal további növekedése. Ezekkel az intézkedésekkel kapcsolatban azonban szükség van rövid ideig tartó korlátozásokra is az életszínvonal bizonyos területein. Minden eszköz felhasználásával összhangba kell hozni az életszínvonalat a népgazdaság adott lehetőségeivel. Nem engedhetjük meg ugyanis, hogy az életszínvonal alakulása elszakadjon azoktól a feltételektől, amelyek között az emelkedés forásai újra biztosíthatók lesznek. Az életszínvonal alakulásával kapcsolatos tudományos kutatások ered ményei azt bizonyítják, hogy úgynevezett „zseniális recept" e tekintetben nem létezik Csak a tudományos alapokon nyugvó szervezett, átgondolt és céltudatos intézkedésekkel lehet az életszínvonalat lényegesen és tartósan emelni. Doc. Miroslav Misaf, mérnők Gépesítők az iskolapadban Košicén a Tudományos Ismeretterjesztő Társaság vezetőjénél Ján Novotný elvtársnál az esti mezőgazdasági akadémiáról érdeklődtem, mit tesznek a falvakban, hogy a téli estéket a szakismeretek növelése és a művelődés szolgálatába állítsák. — A múlttal szemben nagy előre haladást értünk el — tájékoztatott Novotný elvtárs — Az a tény, hogy a különböző tanfolyamokra, akadé mlákra a járásban több mint háromezer hallgató iratkozott be, bizonyítja a falu lakosságának a művelődés • ••••••••• A Csehszlovák Tudományos Akadémia prágai Fizikai Intézetének tudományos dolgozói nemrég felfedezték az Ún. automatikus hőállaudosítás effektusát és egyidejűleg megszerkesztették az első tandelt, egy új elektrotechnikai alkatrészt. Képünkön Antonín Glanc, a tandel felfedezője I. Je ráhkovával összeállítja az első tondeles térhatású adóállomást. (J. Krulis — ČTK felvétele) iránti érdeklődését. Az előadások már javában folynak .. Elárultam, hogy szeretnék részt venni valamelyik mezőgazdasági akadémián, elbeszélgetni a hallgatókkal, előadókkal. Érdeklődésemet örömmel vette. Több községnevet sorol-fel, különböző irányzatú akadémiát, iskoláztatást említ. — Itt van például Szína, Migléc, Kenyhec. Ebben a három községben megalakítottuk a mezőgazdasági gépesítők kétéves tanfolyamát ... Választásom a gépesítők tanfolyamára esett. A kenyheci állomásról a faluba menet csikorog a hó a lábam alatt. Kemény idő van. Vajon együtt lesz-e az iskola hallgatósága? Meleg helyiségben vannak-e az előadások — vetődnek fel benpem a gondolatok. Kellemes meglepetés ért, amikor benyitottam a kultúrház klubhelyiségébe. Az említett három község beiratkozott „tanulólt" együtt találtuk. Az előadás Javában folyt a jól fűtött teremben. Két egymást követő órán vettem részt. Határozott, jól felkészült, szimpatikus fiatal ember az előadó. A vas, az acél megmunkálásának módjáról beszél. Következik a műszaki ismeretek órája. Mérőszerek, megmunkáló gépek összetételének ismertetése, műszaki rajzok készítése és azoknak olvasása van soron. Fiatalok, középkorúak vegyesen, gépjavítók, traktorosok, komplex brigád tagjai, összesen húszan, nagy figyelemmel kísérik az előadást, jegyzeteket készítenek. A két óra közti szünetben elbeszélgetek az oktatóval. Mitró Lászlónak hívják. Ipari iskolát végzett szakember, a színál szövetkezet gépesltője. Tőle megtudom, hogy az esti iskoláztatás kétéves. Októberben kezdődött és áprilisban nyer befejezést Az első évben négy tantárggyal ismerkednek meg a „diákok". Számtan, algebra, geometria, műszaki rajzok készítése, anyagismeretek, s technológia szerepel a tantervben. Az iskoláztatás záróvizsgával végződik Két év alatt a hallgatók megszerzik a mezőgazdasági gépszerelői és Javítói Jogosítványt. Igaz, a szakképesítés elnyerése a hallgatók tanulásától és vizsgaeredményeiktől függ. — Az eddigi előmenetelből arra következtetek — újságolja Mitro elvtárs —, hogy a „diákok" komolyan veszik a tanulást, nem lesz baj a vizsgákkal sem ... Ilyen derűlátóan nyilatkoznak a tanfolyam hallgatói is. Pataky Pál Miglécről tlz éve traktorosa az ottani szövetkezetnek. — A traktor vezetéséhez már értek — mondja. — A fiatalok ezt hathetes tanfolyamon elsajátítják. Több akarok lenni, mint traktoros. Szakképzett gépész. Egyetmást már megtanultam 10 év alatt. A kisebb javításokat is elvégzem. Mégis úgy érzem, szükségem van erre az oktatásra. Az iskolát végzett szakembert jobban megbecsülik és természetesen többet is kereshet... Ficere István már nem fiatal ember. Kitanult gépész. Több éven át a gépállomáson dolgozott, mégis beült az iskolapadba. Azt mondja: a tudást mindig jó felfrissíteni... Az iskoláztatás legfiatalabb hallgatója Pazsák Ferenc 19 éves. Autószerelőnek tanult, ám mindig vonzódott a mezőgazdasági gépekhez. Azért jött vissza a szövetkezetbe. A javítóműhelyben dolgozik. A gyakorlatot a műhelyben, az elméletet az iskolában sajátítja el. Ezért ült az iskola padjába. Jó szakember akar lenn!... Az előadó és a hallgatók nyilatkozatából arra következtetek, hogy ebben a három községben a komplex brigádok tagjai helyesen határoztak, amikor szakképzettségük fokozása céljából az iskoláztatásra Jelentkeztek. Hiszen a gépesítőké a jövő a mezőgazdaságban.., MÖZES SÁNDOR A rimaszombati járásban nagyíöréki Barátság EFSZ tagjai tavaly 433 000 liter tejet adtak a közellátás céljaira, ebből 115 000 litert terven felül. E sikeres eredményt annak köszönhe tik, hogy kora tavasztól késő őszig legeltették a fejősteheneket. A tehen ek átlagos évi tejhozama csaknem 2000 litert tett ki. Asztalos László m érnök, zootechnikus értékelte a fejők munkáját, akik e napokban Szlovákiá ban az elsők között nyerték el a CSSZBSZ díszjelvényének első fokozatát. A fejőnők kollektívája egy évvel ezelőtt elhatározta, hogy Jozef Trousil módszerével minden tehéntől naponta átlag 1 liter tejjel többet fej ki. F. Kocián — ČTK felv.) A SZÁGULDÓ AGRONÓMUS Zimankós, jégvirágos téli reggelen szorongó/ érzésekkel szállt ki a köbölkúti állomáson Csutkái József, hogy autóbusszal folytassa útját, Szőgyénbe. A gondolatok kergették egymást agyában. Hogyan fogadják majd ... Milyen nagy lehet a gazdaság... El tudja-e látni feladatát... Lesz-e hol laknia... Hogy szokik majd meg az isten háta mögötti helyen ... Ezen törte a fejét a huszonhárom éves középtermetű fiatalember, aki bár város szülöttje, mégis a Nyitral Mezőgazdasági Főiskolát választotta, ott is fejezte be tanulmányait. I. A kellemesen fűtött szőgyéni szö vetkezeti klubban gondolatokba mélyedt szövetkezeti funkcionáriusok ülnek, készítik az 1964-es tervet. Csutka József, az , agronómus ls ott szorgoskodik az egyik csoportban. Halkan diktálja a számokat, suttogva vitatkoznak. Azt agronőmus-mérnök köztük a legfiatalabb. Először érzi a tervezés felelősségét a vállán. A röpke év, amit a gyakorlatban eltöltött, megtanította, hogy a terv segít, mozgósít, ha -reális. De sok másra is választ adott az elmúlt év. II. A szőgyéni vezetők barátságosan fogadták annak Idején a megnyerő külsejű fiatal szakembert. Nem nézték korát, könyvszagát. Az elődje sem sértődött meg, amikor át kellett adnia a helyét. Mégsem ment minden simán, szó nélkül. Talán nem ls lehetett másként a munka hevében. A fiatalos hurrá és a higgadtság örök harca ez. A tagok sem állták meg, hogy ne tegyenek megjegyzéseket a könyvet gyakran előhúzogató fiatalember felé. Aztán jött a kukorica-ügy. Amikor egyesek megtudták, hogy az NV-48-as kukorica vetése mellett Csutkái kardoskodott a legjobban — amúgy istenigazában odamondogattak neki, nem véletlenül kardoskodtak. A háztáji is beleesett ebbe a táblába. Hiába magyarázgatott az agronómus, hogy ennek a fajtának hosszabb a vegetációs ideje... Csak ősszel értették meg a „gyerek" igazát, amikor arról a 60 hektárról 6 mázsával többet takarítottak be csövesen. Lehet, hogy az ellenszenv egyes tagok részéről még a bemutatkozásnál keletkezett. Alig melegedett meg a faluban, amikor összehívták a taggyűlést. Háromszáz ember előtt kellett bemutatkoznia. Méghozzá úgy, hogy vitába kellett szállnia a maradiakkal, akik pálcát törtek a kétmenetes aratás felett. Természetesen sok jóakaróval Is találkozott az agronómus. Figyelmeztették, hogy ebben vagy abban az időben nem nagyon válik dicsőségükre a traktorosoknak a szántás. Még Jő, hogy az iroda udvarában állt a „táltos". Begyújtotta és a kékes lángot köpködő „masina" máris száguldott a megjelölt helyre. Talán túl sokat is puf fogott a határban. Egyesek meg is jegyezték, hogy erre a határra nem a csőszök vigyáznak, hanem az agronómus. A motorkerékpár sebességmérője is azt igazolja, hogy a megtett kilométerek száma szerint akár Vlagyivosztokba is eljuthatott volna. Lehet-e ezen csodálkozni? Annak csak az a megmondhatója, aki hoszszú évekig szintén az iskolapadban ült. Hát nem szebb egy 3700 hektáros gazdaságban közel 700 ember között mozogni, figyelni a fejlődő növényzetet, mint az irodában kuksolni? Engedjék csak ki a kalitkából a rab madarakat, meglátják, mennyit repdes a boldogságtól. Máskülönben a szövetkezet vezetősége, tagsága és egyben az agronómus munkájának fokmérője: az elért termelési eredmények. Ezért pedig nem kell szégyenkezni. Vajon hány mezőgazdasági üzem dicsekedhet cukorrépából 424 mázsás, kukoricából közel 70 mázsás átlagos hektárhozammal, avagy olyan kenderrel, amilyent Szőgyénben láthattunk. A szabad idejét is van hol eltöltenle. A szövetkezeti klubban is mindig talál nemcsak szórakozást, hanem tennivalót is. Először fényképezőkör szervezésénél kellett segítenie. Szívesen tette, mert ez kedvenc szórakozása. Meg aztán kinek is van nagyobb lehetősége fényképezni a határban, mint egy örökké mozgó agronómusnak. Szakelőadást ls vállalt a pártoktatáson. Ki is ismerhetné Jobban elméletileg a növénytermesztés csínját-bínját, mint a mérnök agronómus? Csak a kifejezésekkel van néha baj. Amilyen nehéz volt megtanulni szlovákul a szakkifejezéseket, most sokszor okoz nehézségeket a magyarra való lefordítás. III. Vasárnaponként hazarobog a szüleihez Újvárra. Ilyenkon szokott találkozni hajdani osztálytársaival, akik más-más főiskolákon végeztek. Szóba kerül a kereset is. — 62 munkaegység és 500 korona a havi — hangzik Csutkái válasza. — Mit jelent ez koronában — faggatják. — Ezernyolcszázat. Azt már nem árulja el, hogy ingyen lakása is van. Igaz, így is irigykedve néznek össze barátai, mert egyikük sem keres annyit. Megszokott-e már? Ezt is kérdezgetik. Ki tudja? Vágyai néha húzzák még a város felé. Másrészt már otthon érzi magát a szőgyéniek között. Mert hiába fekszik Petőfi Pató Pálja a szőgyéni temetőben, nem befolyásolja a hangyaszorgalmáról, szókimondásáról ismert szőgyénieket. Az ilyen derék embereket nem lehet nem megszeretni. Aztán Jő szeme van ám a mérnöknek. Észrevette, hogy igen csinosak a lányok a faluban. Az is jó, hogy van kivel esténként elbeszélgetni és belefeledkezni a tiizes, mosolygó szemekbe. Egy évvel ezelőtt is zúzmarás fákkal. fagyos utakkal, behavazott mezőkkel találkozott legelőször Szőgyénben. Csakhogy, akkor valami jegés szorongás markolta a szívét. Ma, amikor már tudja, hogy a hólepte háztetők alatt, emberbecsüKj dolgos nép lakik, és a fehér takarót öltött határban gondosan elvetett ősziek pihennek, alaposan előkészített föld várja a kikeletet, boldog, megnyugtató érzés lopakodik bensőjébe. TÖTH DEZSŐ SZÖ 4 * 1984. január 22, t