Új Szó, 1964. január (17. évfolyam, 1-31.szám)

1964-01-19 / 19. szám, vasárnap

IFÓRUMA {> IDŐSZERŰ KÖZGAZDASÁGI KÉRDÉSE K | A FOGYASZTOI HITEL Általános jelenség ma, hogy nem­csak készpénzért, hanem fokozatosan egyre több közszükségleti cikkre ki­terjedjen kölcsönre is vásárolunk. Az elmúlt évben Szlovákiában 160 ezer fogyasztónak nyújtottak 710 millió ko­rona értékű áru megvásárlására 528 millió korona kölcsönt. Rögtön felme­rül a kérdés: miért nyújt a bank hitelt, s miért vesszük azt igénybe? Gyenge talán a vásárlóerőnk? Szó sincs róla. Nálunk inkább az okoz gondot, hogy eleget termeljünk s azt, amire szük­ség van. Az államnak van hát belőle haszna? Naivság lenne azt mondani,, hogy nincs. Mert van, az államnak, a közösségnek, nekünk, nekem, csupán nem érzem olyan közvetlenül, mint a pénztárcámban a százasokat, vagy szerényebben, a tízeseket. Ha kölcsönt vettem Igénybe, s ruhát vásároltam, akkor csak azt a kellemeset érzem, hogy olyan dolgot vettem, amire szük­ségem volt, vagy amire már régóta áhítozom. Az sem bosszant, hogy a hi­telt fokozatosan vissza keíl fizetnem. Hiszen mindegy, hogy a részletet fize­tem, vagy ezt az összeget meg kellene takarítanom, s még ruhám sem volna. Sőt, az az előnye is megvan, hogy tu­dom, minden hónapban a fizetéskor bizonyos összeget el kell küldenem, míg a takarékoskodás esetében eset­leg meggondolatlanul költekeznék, tehát kevesebbel gyarapltanám a meg­takarítandó összeget, és így csak kitolódnék a vásárlás ld^Je. A hiteligénybevétel tehát lehetővé teszi számomra az egyes közszükség­leti cikkek — döntő mértékben a tar­tós cikkek: rádió, televízió, bútor, mo­torkerékpár, mosógép és egyéb elekt­romos háztartási gépek stb. — beszer­zését, mielőtt a szükséges összeget megtakarítanám. Ezenkívül elősegíti a jövedelmem gazdaságosabb beosztá­sát. A hitelnyújtás nem terjed ki olyan cikkek vásárlására, amelyeknél árle­szállítás várhatő — Így sem károsulok meg. Nekem tehát kifizetődik kölcsön­re vásárolni. De miért van belőle hasznom még egyszer (tudniillik az államnak is haszna van belőle, és így másokon kívül nekem is) ? A lakosságnak nyújtott hitelek fon­tos szerepet játszanak a termelés-fo­gyasztás viszonyban. Termelés-fo­gyasztás, ez az ország vérkeringése, amely csak akkor zavartalan, ha a termelés zökkenőmentesen megy át a fogyasztásba, és a fogyasztás a ter­melésbe. A fogyasztás előfeltétele a termelésnek, a termelés előfeltétele a fogyasztásnak. Más szóval, ha nem fogy az áru, akkor fölösleges a ter­melés — Jelenleg sajnálatosan sok te­rületen ez a helyzet áll fenn, mert a vállalatok nem elenyésző mértékben olyan termékeket gyártottak, amelyek nem találnak fogyasztóra —, s ha a termelés nem igazodik a kereslethez, akkor nem lehet fogyasztani. A fo­gyasztói hitel éppen a termelés-fo­gyasztás viszonyban ily módon előáll­ható zavarok áthidalásában játszik igen fontos szerepet. Ezzel nem akar­juk azt mondani, hogy a hitelnyújtás célja többek között az, hogy elfogyja­nak az olyan áruk, amelyek rossz minőségük, színük, fazonjuk stb., miatt eladhatatlanok, vagy legalább csökkenjenek a raktárkészletek ezek­ből a cikkekből. Ez nem is lehet a célja, hiszen mint fogyasztó, akkor sem veszem meg az ilyen árut — sőt, még Jobban meggondolom, mit veszek —, ha kölcsön birtokában vagyok. Te­hát éppen ellenkezőleg, a hitel — fel­használása folytán — még egyszer rámutat azokra a termékekre, ame­lyekre nincs szükség, és így tulajdon­képpen nem is termékek, hanem füst­be ment értékek. Ha a vállalatok en­nek is tudatában lettek volna, akkor talán nem tervezik erre az évre is 2,4 milliárd korona értékű olyan termé­kek gyártását, amelyek értékesítése nem biztos, míg 5,3 milliárd korona értékben nincs biztosítva olyan áruk termelése, amelyekre szükség van. A fogyasztói kölcsön szerepe más­ban rejlik. Elősegíti a termelés és a fogyasztás folyamatosságának bizto sítását olyan termékeknél, amelyek megfelelnek á követelményeknek, de áruknál fogva nem válhatnak azonnal közhasználati cikké. Jellemző példa erre a bútor gyártása és vásárlása. Jó néhány hónappal ezelőtt az a hely­zet állt elő, hogy felhalmozódott a bú­ÉPÜL AZ ATOMERŐMŰ A trnavai járásban Jaslovské Buhuciceben épül első atomvillanytele­pünk. Az építkezési munkák télen sem szünetelnek. (Š. Petráš felvétele — ČTK) tor a raktárakban, pedig teljesen megfelelt a korszerű lakáskultúrának és egyéb követelményeknek. Nyilván­valóvá vált, hogy az ár miatt nem értékesíthető. Nem azért, mintha drá­ga volna, hanem mert ilyen összeg nem állhat azonnal a lakosok rendel­kezésére. Ezért a bútorvásárlásra köl­csönt engedélyeztek kedvező feltéte­lek, vagyis aránylag alacsony letét és hosszabb visszafizetési idő mellett. Ez a letét például a múlt év novem­beréig 15 százalék volt, a visszafize­tési időszak pedig négy év. A kölcsön folyósítás eredményeként a bútor iránt nagy érdeklődés mutatkozott (tavaly például Szlovákiában 60 290 személy kért kölcsönt bútorra), meg­csappantak a raktárkészletek, különö­sen a nyugat-szlovákiai kerületben. Ezért itt a letétszázalékot néhány bú­tortípusnál 15 százalékról december­ben 50 százalékra emelték, hogy csök kenjen a kölcsönlgénylés, mert a bú­torral szemben támasztott növekvő keresletet a jövőben nem lehetne ki­elégíteni. A bútor példájából megérthettük a kölcsön gazdasági szerepét, amelynek lényege, hogy bővítésével, vagy meg­szorításával jelentős mértékben befo­lyásolható a termelés és a fogyasztás, vagyis a kereslet és a kínálat aránya. Ahol és amikor a kínálat túlhaladja a keresletet, ott és akkor fokozni kell a kölcsönnyújtást. Fordított esetben pedig csökkenteni, vagy meg is szün­tetni. Állandó hiánycikkeknél, mint például a személygépkocsi, hűtőszek­rény, amelyek iránti keresletet nem tudjuk kielégíteni, a kölcsönnyújtás természetesen még csak fokozná a ke­resletet, s ezért ezekre a cikkekre nem terjed ki. Marad a feltett kérdésre válaszolni: hogyan értelmezzük azt, hogy a fo­gyasztónak a kölcsönből még egyszer haszna van? — mármint az államnak is van, és így még egyszer a vásárló­nak ls. Egyszerűen úgy, hogy ha bizo­nyos vállalat nem tudja értékesíteni a fogyasztói követelményeknek egyéb­ként megfelelő termékeit,, akkor ke­vesebb a jövedelme, ebből eredően kevesebbet Juttat az államkincstárba, ahonnan viszont kevesebbet tudnak áldozni, mondjuk az egészségügyre az iskolaügyre, az állami lakásépítés re stb. Ezt ha ugyan nem is érezzük közvetlenül, ám közvetve kihat min den ember életére. MÉSZÁROS GYÖRGY 15 éves a Práca könyvkiadó A Práca könyvkiadó a napokban ünnepélte alapításának 15. évfordu­lóját. A Práca szakszervezeti könyv­kiadó igyekezetét arra összpontosítja, hogy a szakszervezeti tagoknak se­gítségére legyen szaktudásuk gyara­pításában, s tájékoztatást nyújtson a dolgozók és a forradalmi szakszer­vezetek harcairól a múltban és a jelenben. Ismerteti a munkavédelem­mel, a beteg és nyugdíjbiztosítással, munkajogi előírásokkal és a bérezés­sel összefüggő kérdéseket az olvasó­val. Tizenötéves fennállása alatt a Práca sikeres munkát végzett. Ezt a Szlovák Szakszervezeti Tanács ebből az alkalomból írt levelében is elisme­ri. A Práca magyar könyveket is kiad. Igaz, elég gyéren. Együttműködik a budapesti Táncsics könyvkiadóval, ha közös, érdeklődésre számot tartó könyv kiadásáról van szó. A szocialista építés terén fontos szerep jut a politikai és szakmai ne­velőmunkának. Ezen a téren a Práca könyvkiadó még sokat tehet Szlová­kiában, mind a szlovák mind a ma­gyar dolgozók körében. —eská— Az alkohol rossz tanácsadó (ČTK) — A Központi Alkoholelle­nes Testület közölte, hogy Csehszlo­vákiában tavaly is aránylag nagy mé­reteket öltött az alkoholisták bűnte­vékenysége. A büntettek 90,4 százalékát követ­ték ei 1963 második negyedében sze­szes italok hatása alatt (emellett a bűntevékenység általában 50 száza­lékkal csökkent). A garázdálkodók legtöbb esetben szeszes italok mértéktelen fogyasztá­sa után követik el törvénybe ütköző cselekedeteiket. Az 1963 három ne­gyedévében megállapított hasonló esetek 76,7 százaléka erre vezethető vissza. Az ezzel kapcsolatos helyzet Szlovákiában kedvezőtlenebb, mint a cseh országrészekben. Aggasztó az ittas állapotban bűntet­teket elkövető egyének kor szerinti rétegeződése. A bíróságok 1962-ben 795 tizenhét éven aluli vádlottat ítél­tek el ilyen bűncselekményekért. Különösen a közúti közlekedés te­rén elriasztók az alkoholmámor kö­vetkezményei. Statisztikai adatok sze­rint részegeskedés az oka minden ötödik válásnak is. A gyermek élelrendléiiek kiölokiso A SZÜLŰK £S TANlTŰk gyakran elégedetlenek a gyermek munkájával, előrehaladásával, fejlődésével. Sokan hajlamosak arra, hogy a tanuló mun­kakedvének, kedélyállapotának rosz­szabbodását kölcsönösen az otthoni, illetve az iskolai körülmények rová­sára írják. Azok, akik a hibát a gyer­mek egészségi állapotában gyanítják, azt vizsgálják, nem beteg-e a gyer­mek, nem ideges-e, s Ilyenkor járnak legközelebb az Igazsághoz. Fontos, hogy szülők és nevelők idejekorán észrevegyék, hogy az érdeklődés ha­nyatlását, a figyelem csökkenését, a fegyelem alapelemeinek semmibeve­vését a gyermek egészségi állapotá­ban végbemenő változás okozza. S ha ezt az orvosi vizsgálat is igazolja, időszerű utánanéznünk, ml javítani­való van az iskolai és az otthoni vi­szonyokon. Igen sok iskolánk küzd közös nehézségekkel, s még több csa­lád közös, megoldatlan problémák­kal. * Egészségvédelmi szempontból első­sorban azt kell hangsúlyoznunk, hogy amíg a gyermek iskolába jár, nem­csak szemléletének kialakítása, ha­nem egész életrendjének felépítése közös feladata a szülőknek és peda­gógusoknak. Ehhez azonban alaposan ismernünk kell azokat a körülménye­ket, amelyek döntő módon befolyásol­ják a gyermek életmódjának — s azon belül a házirendnek — a kialakítá­sát. A felnőttek, akik munkahelyükön ledolgozzák megszabott munkaidejü­ket, általában szabad megfontolás alapján szentelik magukat a család­nak, a társadalmi munkának vagy kedvteléseiknek: nemigen gondolnak a munkában történtekre, nemigen készülődnek odahaza a másnap el­végzendő munkára. S mégis oly ke­vés megértést és segítséget tanúsíta­nak gyermekeik iránt, akik az isko­lából hazajövet Is még sokáig a taní­tás folyamán felmerült kérdéseken, feleleteken, magyarázatokon, felada­tokon rágódnak s iskolán kívüli ide­jük nagy részében is a tananyaggal foglalkoznak. Ehhez hozzájárulnak a gyermek társadalmi kötelezettségei, amelyek megint csak az iskolai élethez kötik. Megérdemli a szülők és a nevelők figyelmét, hogy a tanuló aránylag több és nehezebb szellemi munkát végez, mint a környezetében élő fel­nőttek, emellett kevesebb szabad ide­je van a rendszeres testmozgásra, a sportszerű játékra, kirándulásra, tu­risztikára és egyéni kedvtelésre. Ma­gára az olvasásra, a mesék, elbeszé­lések, regények világába való elka­landozásra ,,természetesen" már csak villanyfénynél, sokszor az ágyban jut idő. VALÓSZÍNŰ, HOGY A FELNŐTTEK (itt nemcsak a szülőkre, de más hoz­zátartozókra is gondolunk) sok min­dent megtesznek a gyermek egészsé­ges fejlődése érdekében. De ez még nem minden. Vizsgáljuk felül a tanuló .napirend­jét. Kezdjük azzal, hogy az ébredés, a felkelés, a mosdás, az öltözés és a reggelizés sokszor kapkodásból áll. Az előző nap élményeinek, ételeinek, rendszertelenségeinek következménye lehet a rosszkedv, a gyomorfájás stb. A mosdás már az alsóruha felöltése után jut eszébe a gyermeknek. Nem emlékszik, hova tette le egyes ruha­darabjait. Nem ritkaság v hogy a gyer­mek csak reggel dobálja be könyveit és tanszereit a táskába, s egyet-mást el is felejt. Ily körülmények közi nem csoda, ha alig marad idő a reg-, gelire, amely Így nem az orvosilag megkövetelt bőséges, kiadós étkezés, hanem esetleg csak egy csésze tea, vagy út közben elfogyasztott kifli. Hibáztatható-e a gyermek mindezért? Hiszen ő csupán a családban megho­nosodott, a felnőttektől eltanult helytelen módot gyakorolja. AZ ISKOLAI ÉS AZ OTTHONI té­nyezők kölcsönhatásától a pedagógu­sok sem mentesek. A jó pedagógus sohsem érezteti a gyerekekkel magán­természetű nehézségeit, egyéni han­gulatait. Ám hiába, aki nevel, tanít, teljes lényével teszi azt. A fogékony korban levő gyermek nemcsak neve­lője szavát lesi, hanem viselkedését, osztályon kívüli életét is élénk fi­gyelemmel kíséri. Hiszen a tanító, a nevelő legközelebb áll hozzá, csak­nem hozzátartozója. S ezért a tanu­lókra gyakorolt komplex hatás szem­pontjából igen fontos, hogy a peda­gógus otthonában Is rendben legyen minden, ő se keljen fel „ballábbal", s az iskolában a tanítók között a ba­rátság és megértés szelleme uralkod jék. A zárkózottság, az önzés, az irigykedés és a súrlódások légköré­nek végül is a tanulók isszák meg a levét. t Mint fentebb mondottuk, a tanítás és nevelés objektuma marad a gyer­mek az iskolán kívüli idő nagy ré­szében is. Mivel fogja tölteni a nap többi részét, az attól is függ, hogyan érezte magát az iskolában, mennyire ragadták meg érdeklődését a magya­rázat, a szemléltető és kísérleti esz­közök, a tanórákon szerzett új, igazi élmények, ismeretek stb. Mindez nemcsak az oktatás módszertanával van kapcsolatban, hanem azzal is, mennyire sikerült az iskolát a tanuló második otthonává tenni. Az osztály­főnök és a többi 'pedagógus közös feladata a kötelező tananyagon kívül olyan elemeket vegyíteni a napi fog­lalkozásba, hogy az osztályközösség­ben és a tanulókban egyénenként is megragadjanak a közösen ápolt jó szokások. Például rendszer a tanulás­ban, játékban, sportban, pihenésben, vagy a szellőztetés, kézmosás, a rend és a tisztaság szeretete. HA MEGVIZSGÁLJUK a régi vagy az új iskolát, sok olyan dolgot látunk, amin a pedagógusok, szülők és gyer­mekek együttes igyekezetével változ­tathatnának. Ám, ha a tanítás mene­tét és az órák közti szüneteket vizs­gáljuk, ugyanígy találunk javítani va­lót. Sok helyütt nincs rendszer az óraközti tízpercekben, a gyermekek kettős sorokban a folyosón sétálnak és tlzőraijukat fogyasztják, az udvar­ra nem jutnak ki, vagy ha kifutnak, akkor ls sapka, sál, felöltő nélkül. Az osztályban gyakran elmarad a szü­netben a szellőztetés. A tornaórák száma a heti tanrendben úgy ís ke­vés, de gyakran még azok is elmarad­nak. A napi egy órát, melyet a gyer­meknek a testnevelésre kellene szán­nia, „fontosabó" dolgokra használják fel. Ez rendszertelenségről, felületes­ségről tanúskodik, mint az a lény is, hogy a pedagógus és az orvos egy­aránt megköveteli ugyan a tanulótól a személyi tisztaságot, ám együttesen sincs elég következetesség bennük ahhoz, hogy kiharcolják az elromlott iskolai vízvezeték megjavítását, vagy ahol nincs vízvezeték, bádogtartályt szereljenek a mosdó fölé, hogy a gyermekek folyóvízben moshassanak kezet. Külön figyelmet érdemel a gyermek délutáni és esti óráinak beosztása. Sokan azért nem kéjpesek gyerme­keik napirendjét megszervezni, mert až iskolában kétválfásos a tanítás. Sajátos probléma maga a kétváltásos oktatls is, ám a napirendnek akkor is meg kell lennie, s a tanulónak következetesen ahhoz kell alkalmaz­kodnia. Ugyanúgy időt kell biztosítani a házi feladat elkészítésére, a sétá­ra és játékra a délután járó tanuló­nak, mint annak, akinek a délutánja szabad. A SZÜLŐKNEK ÉLETCÉLJA a jól nevelt, müveit gyermek, aki a/nnban csak akkor válik ilyenné, ha kellő mértékben foglalkozunk vele. A szü­lők segítsége a napirend megszabásá­ban abból álljon, hogy meghatároz­zák, mikor számíthat rájuk a gyer­mek, hogy átvegyék vele a napi tan­anyagot, mikor kerülhet sor a csa­lád együttes sétáira, szórakozásaira. Ahhoz, hogy a gyermeket bizonyos rendszerhez igazodó, életmódjában fegyelmezett, egészséges emberré ne­veljük, egy ilyen rendszernek be kell idegződnie a család valamennyi tag­jába. Ha az otthoni viszonyok ki­egyensúlyozottak, a családtagok íz­lésükben, szokásaikban, kedvteléseik­ben és a napi élet rendjében is jól összehangoltak, az iskolai viszonyok­kal együttesen olyan kedvező körül­ményeket alakíthatnak ki, melyekben a gyermek testi fejlődése, szellemi gyarapodása szinte szemmel látható. DR. SZÁNTÓ GYÖRGY Fülek és környéke képzőművészete A napokban Füleken a Vigadó he­lyiségeiben képzőművészeti kiállítás nyílt: „Fülek és képzőművészete" cí­men. Környékünk húsz festőjének mintegy 300 alkotását állították ki itt. A kiállítás iránt nagy az érdeklődés mind a fülekiek, mind a vidékiek ré­széről. (t. j.) • LEV TOLSZTOJ születésének 135. évfordulója alkalmából Leningrádban kiállításon mutatták be a nyugat-eu­rópai, ázsiai, és latin-amerikai orszá­gokban 25 nyelven megjelent műveit. A kiállítás ritkaságai közé tartozik a Háború és a béke 1878-ban megjelent első francia nyelvű kiadása, valamint Tolsztoj műveinek londoni jubileumi sorozata, melyhez John Galsworthy és H. G. Wells írt bevezetőt. 1964. január 19. * (JJ SZŐ 5

Next

/
Thumbnails
Contents