Új Szó, 1964. január (17. évfolyam, 1-31.szám)

1964-01-18 / 18. szám, szombat

Egyre gyárt! problém a [m)MM ff — Az ördögbe! Már itt is „szűk" az út? CHIARI PANAMAI ELNÖK: M. Kopfiva rajza A csatorna övezetének Ponamához fcell tartoznia Párizs (CTK) — Chiari panamai el­nök a Figaro párizsi lap tudósítójával folytatott beszélgetésében többek kö­sött kijelentette: Oj szerződést akarunk a Panama­fsatornáról. Az Egyesült Államok az­fcal utasítja vissza az 1903-ban kötött Bzerződéssel kapcsolatos panaszunkat és nehézségeinket, hogy a szerződés örökérvényű. Meg vagyok győződve arról, hogy a panamai nép akaratát tolmácsolom, ha azt javasolom, hogy addig ne újítsuk fel diplomáciai kap icsolatainkat Washingtonnal, míg meg nem értik, hogy felnőtt nemzet va­gyunk, mely azt akarja, hogy eszerint ls bánjanak vele. Chiari közölte, hogy Thomas Mann­nal, Johnson elnök személyes tanács­adójával folytatott tárgyalásai ered­ménytelenek voltak. A panamai elnök elítélte az Egye­iült Államok „furcsa álláspontját" kiemelte, hogy olyan nagy és katonai szempontból erős állam, mint az Egyesült Államok, erőszakkal vádolja Panamát, mely csak kis ország. Haj­landók vagyunk bármikor felújítani kapcsolatainkat Washingtonnal — mondta Chiari — de csak azzal a feltétellel, ha az Egyesült Államok elismeri, hogy 1903 óta nagy változá­sok mentek végbe a világon. A Panama-csatorna létesítésében két léi vett részt. Az észak-amerikaiak pénzt adtak, ml pedig a területet. 1903-ban sok mindennel nem számí­tottak, de ez még nem indok arra, hogy a kedvezőtlen helyzet örökké tartson. Oj szerződést akarunk, mely megfelelne korunk szellemének. Azon a nézeten vagyunk, hogy a csatorna övezete Panama területéhez tartozik, melyet a csatorna építésére bérbe ad^ tak. Arról sző sem volt, hogy lemond­junk önrendelkezésünkről, és arról, hogy ezen a területen a ml zászlónk lengjen. A panamai nép barátságot és együttműködést akar, mondotta Chia­ri, de a mostani szerződés szellemé­ben lehetetlen a barátság és együtt­működés. Nevetséges amerikai álláspont Washington (CTK) — Fulbright sze­nátor, az Egyesült Államok szenátusa külügyi bizottságának elnöke bejelen­tette, hogy Dean Rusk külügyminisz­ter „bizalmasan" tájékoztatta a bizott­ság tagjait a panamai helyzetről és kijelentette, hogy az Egyesült Álla mok nem hajlandó tárgyalni Panamá­val „nyomás vagy erőszakkal való fenyegetőzés" mellett. Csak baráti légkörben hajlandók tárgyalóasztal­hoz ülni. Rusk közölte a bizottsággal, hogy egy héten belül újabb jelentést tesz. Készül az amerikai válasz N. Sz. Hruscsovnak uz államfőkhöz intézett üzenetére Washington (CTK) — Johnson, az USA elnöke csütörtökön tanácskozott William Fosterrel, a fegyverkezést és leszerelést ellenőrző hivatal igazgató­jával Az amerikai küldöttség Foster vezetésével vesz részt a 18-hatalml le­szerelési bizottság Genfben január 21-én folytatódó tanácskozásain. Az említett találkozó után közzétették a Fehér Ház nyilatkozatát, mely szerint Johnson elnök Fosterrel tárgyalva közölte az USA állásfoglalásét, vagyis azt, hogy „minden alkalmat fel kell használni a megegyezés újabb lehe­tőségeinek keresésére". A Fehér Ház nyilatkozata többek között azt ls be­jelentette, hogy „Foster a fegyverke­zés további ellenőrzésére tett javas­Jattal utazik Genfbe". Hivatalos amerikai körökből érke­zett hírek szerint már a legközelebbi napokban elküldik az USA kormányá­nak válaszát N. Sz. Hruscsov üzene­tére. Ez a válasz állítólag az egyes különleges pontokra vonatkozó javas­latokat is tartalmaz, és „nem minősít­hető elutasítónak". Az ENSZ-ben akkreditált újságírók­kal közölték, az amerikai kormánykö­rök nem számítanak azzal, hogy a közeljövőben megoldódhatnak a leg­bonyolultabb problémák, például a le­szerelés és Nyugat-Berlin kérdése, ennek ellenére kedvező lehetőséget látnak az USA és a Szovjetunió kap­csolatainak további kibontakozására. Űjabb amerikai nukleáris fegyverkísérlet Washington (CTK) — Az Egyesült Államok Atomenergia Bizottságának jelentése szerint a Nevadai-sivatag­ban újabb nukleáris, föld alatti kísér­letet valósítottak meg. Ez az első bejelenteti kísérlet 1964-ben. A Jelen­tések szerint közepes erejű robban­tás volt. 1963-ban 25 kísérleti robban­tást hajtottak végre a Nevadai-slva­tagban, három kivételével valameny­nyit katonai céllal. RIO DE JANEIR0BAN sztrájkba lép­tek a Rio Ligh-társaság alkalmazottal. A társaság üzemel látják el a várost gázzal és villanyárammal. Száz év óta először fordult elő, hogy a vállalat va­lamennyi üzemében leállt a munka. A sztrájkolók fizetésemelést követel­nek. (CTK) Kényelmesen beren­'dezett szoba. A sarok­ban televízor, nem messze tőle ritka szép fegyvergyűjtemény. Gyakoriak itt az előke­lő látogatök. Nemrég tette tiszteletét Edwin Worker szolgálaton kí­villi tábornok, aki az Itt lakó Byron de La Be­couitról kijelentette, hogy „a jövő gentle­manja" az amerikai Dé­len. Azt Is tudni kell, hogy a szenvedélyes fegyvergyüjtő úriember „lakosztálya" a jack­sontól 15 mérföldre lé vő Brendon városka fegyházában volt. Be coult úr pedig nem más, mint Medgar W. Evers, a faji megkülön­böztetés ellen küzdő egyik néger vezető meggyilkolásával vádolt rab, akt jókedvűen vár fa a január végére ki­tűzött bírósági tárgya­lást. A Newsweek című (ímerikai lap beszámol grról is, hogy a faji SZÉLJEGYZETÜNK üldözők gyűjtést indí­tottak Becouit kiszaba­dításáért. A „fehér hon­polgárok jogi megsegí­tése" alapra már több mint 15 ezer dollárt gyűjtöttek. Három hónapi üdülés után a haladó közvéle­mény felháborodására kénytelenek voltak a vádlottat egy másik börtönbe szállítani, ahol a seriff megtiltotta Be coultnak, hogy cellájá ba magával vigye fegy­vergyűjteményét. Erre fel a vádlott dühösen így fakadt kt: — Pedig átkozott szükségem lehet rájuk, ha kikerülök innét! Míg Becouit ú gond­talan üdül a börtönben, barátai mindent elkö­vetnek, hogy bebizo­nyítsák ártatlanságát. Persze nem mindenki­nek üdülő a börtön, „a végtelen lehetőségek országában" sem. Elég néhány mondatot idézni az Arbetter Zeitung munkatársának a Snick néger szervezet kong­resszusáról írt riportjá bál: „Egy csoport alig tl­zenhétéves fiú és leány egy fehér fiatalember­rel együtt lép a kong­resszusi emelvényhez. A szervezet elnöke bemu­tatja őket: ezeket a gyerekeket Mississippi ben bebörtönözték, mert részt vettek a fajt meg különböztetést elítélő tüntetésen. Harminc négy napig aludtak be tonkövezeten." Ügy látszik, hogy az USA déli államainak börtöneiben a néger­gyilkosság vádja jó ajánlólevél. Az alapve tő embert jogok köve telése viszont főbenjá ró bűn. S különösen sú lyosbítja a helyzetet, ha négerek követik el. Pokolt logika ... SZŰCS BÉLA QSQQSSIÍGlIIQISIQSDaQQIQQEiElClQI 99 (•RINGÓK 99 LATINOK G ringó idegent, gyakorlatilag észak-amerikait, Iatino pedig latin-amerikait, tehát indiánt, félvért, mulattot, négert Jelent. Mindkét kife­jezésnek azonban van némi mellékíze is — nemcsak megjelölésként szolgál, hanem a megvetést is kifejezik vele. Ha egy Jenki azt mondja valakinek, hogy „latino", az nemcsak az illető latin-amerikai voltát jelenti, hanem azt is, hogy csak latino, csak bennszülött. Ha viszont a dél-amerikai Pedro azt mondja az Idegenről, hogy az „gringo", akkor ebben már az ls benne van, hogy „gyűlölt grlngő" és hogy tűnjön mielőbb el. Ez a jenkik és a latin-amerikalak kölcsönös viszo­nyát igen jól Jellemző kifejezés persze nem hivatalos és nem irodalmi — de annál elterjedtebb jellegzetesen gyar­mati viszonyokat, a gyarmatosító és a leigázott bennszülött viszonyát tükrö­zi.' Valakinek úgy tűnhet, hogy anakro­nizmus gyarmatosításról és gyarmato­sítókról beszélni azzal a földrésszel kapcsolatban, amelyről a spanyol hó­dítókat már másfél évszázaddal kiűz­ték. Ezért hadd idézzünk fosé Marti ku­bai szabadsághős 1895-ben Irt levelé­ből: „ .. Kl kell harcolnunk Kuba fül7­aetlenségét, különben az Egyesült Államok bekebelezi az Antillákat, s on­nan Amerikánk országaira vett ma­gát ... Létfontosságú számunkra, hoqy ... országainkat ne csatolják a bennünkPt megvető, kegyetlen és ag­resszív Északhoz." ... Jósé Marti szivét spanyol golyó Járta át, s előrelátó szaval bebizonyo­sodtak: a „bennünket megvető, ke­gyetlen és agresszív Észak" a hódító spanyolok és portugálok nyomába lé­pett. Lényegében ugyanazt tette és te­szi ma is,'amit a spanyolok annak Ide­jén — tükröt, csecsebecsét ad és ara­nyat, ezüstöt rabol. Hogy ez lnkább a gyarmatosítás őskorára jellemző, mint a mára? Korántsem. Az USA a latin­amerikai országokba készárut szállít drága pénzen és olcsón rabolja az ér­tékes nyersanyagokat. Hát ez nem ugyanaz, mint a „zsebtükörért arany­kehely" csere? Változtat valamit a té­nyeken az, hogy az egyházból való kiátkozást ma a „szövetség a haladá­sért" pénzsegélyének megvonásával helyettesítik? Vagy, hogy a királyi pe­csétes adományozó levelet nemzetközi egyezmények váltották fel, amelyek éppúgy kiszolgáltatják a latin-ameri­kai országokat a hódítóknak? Vagy, hogy az ősi spanyol erődök helyén US feliratú támaszpontok létesültek? Hogy barokk templomok helyett a United Erűit pazar palotáit építik a gringók? J ellemző rész az USA és Panama közötti, ma is érvényes szerző­désből: „Panama Köztársaság egyetért azzal, hogy Panama és Colon városo­kat az Egyesült Államok által előírt egészségügyi szabályoknak vetik alá" (ez többek között azt is Jelenti, hogy a panamaiak a panamai ivóvízért a jenkiknek fizetnek). „...Abban az esetben, ha a panamai kormány kép­telen lenne az Intézkedések keresztül­vitelére, a Panamai Köztársaság hatal­mat és jogot ad az Egyesült Álla­moknak arra, hogy ezeket az intéz­kedéseket erőszakkal kteszközölfe... Ugyanilyen jogot és hatalmat nyúft az Egyesült Államoknak a rend fenntar­tását Illetően ls, ha a Panamai Köz­társaság az Egyesült Álla­mok véleménye szerint nem lesz erre képes" ... „...Ha bármikor szükségessé vál­nék a fegyveres erő alkalmazása... az USA-nak saját belátása sze­rint joga van rendőrségre, szárazföldi és tengeri haderőinek bevetésére és e célból erődítmények építésére... (kiemelések — a szerk ). [Légierőkről bizonyára csak azért nincsen szó az egyezményben, mert 1903-ban ez még nem volt reális. Persze a későbbi pót­egyezmények ezt a hiányosságot ma­radéktalanul felszámolják...) Ha már Panamánál tartunk, hadd említsük meg, hogy mindezeket a Jo­gokat az USA tíz millió „amerikai aranyőrméért (dollár)" — kapt a meg azzal, hogy évente 250 ezer dollárt fi­zet a csatornaövezet használatáért, amely „kifejezetten az Egyesült Álla­mok fennhatósága alatt áll". Ezt az összeget később fel kellett emelni, úgyhogy most már az USA évi 1 millió 930 ezret fizet, de ez ís nevetséges összeg, hiszen 1962-ben például a csa­tornán áthaladó 11149 hajó 57 és egy­negyed millió dollárt fizetett a grin­góknak. Az USÁ-ban a legutóbbi panamai eseményeket úgy értelmezik, hogy azokkal Chiari panamai elnök kormá nya lényegében az évjáradék feleme­lését igyekezett elérni, s így értelme­zik azt a megállapodást is, amely ezekben a napokban született, hogy felülvizsgálják az egyezményt Iti nemcsak egy pénzéhes kormány zsa­rolásával állunk szemben, hanem egy* szerűen: a megvetett „latinók" meg­elégelték a gőgös „grtngókat" minden előjogukkal együtt. Erről tanúskod­nak a legutóbbi megállapodás és a diplomáciai kapcsolatok újrafelvétele után lezajlott tüntetések. Az egyez­mény általános revízióját, s nem a könyöradomány felemelését követe­lik. A nép kereken kimondja: „grtngólé pusztuljatok haza". Hogy ez Rusk amerikai külügyminiszter fejében lo­gikus képzettársítást váltott ki, s azon* nal Kubára gondolt, az elhihető. Az azonban, hogy a panamai megmozdu­lást egyszerűen „castróista elemek* bújtogatásának nevezte — enyhén szólva — meggondolatlanság. Hiszen az USA-ellenes Jelszó hallatán más Is eszébe juthatott volna — akármelyik latin-amerikai ország, s annak akár­melyik „latlnója". Eszébe Juthatott volna bármelyik ország, ahol a CIA kémszervezet kénytelen volt puccsot kirobbantani, nehogy a néptömegek a kormányt az USA előjogainak korlá­tozására, vagy felszámolására kény­szeríthessék. Gondolhatott volna Gua­temalára, vagy Hondurasra. Gondol­hatott volna Brazíliára, ahol államosí­tották az amerikai telefon- és elektro­iparl társaságokat, vagy arra, hogy a perui elnök csak Amerika-ellenes ígé­retekkel juthatott hatalomra, esetleg az államosított argentínai kőolajipar­ra. Rájöhetett volna, hogy szó sincs „castróista elemekről". A II. Havannai Deklaráció már 1962-ben leszögezte: „A mai forrongás a felkelés blzto$ elő f ele. Az egész földrész felkel, An» nak a földrésznek a felkelése ez, amely négy évszázadon keresztül ta­pasztalta az ember rabszolgai, félrab­szolgai és feudális kizsákmányolását. Megmozdult a hazai lakosság és az Afrikából hozott rabszolgák, a nem­zetiségi csoportok, a fehérek, a nége­rek, mulattok, félvérűek és Indiánok, akiket ma megvetnek, akiket meg­aláznak. s akik a jenkik Igája alatt szenvednek. M ár régóta „gringőknak" hívják" a jenkiket a Tűzföldtől—Mexi­kóig és a Kordilleráktől az Atlanti­óceánig, de az Egyesült Államokban csak most kényszerülnek megérteni, mit is jelent ez igazában. VILCSEK GÉZA Az SZKP KB és a Szovjetunió Minisztertanácsának JÓKÍVÁNSÁGAI Buhara—Ural gázvezeték építőinek Moszkva (CTK) — Az SZKP KB és a Szovjetunió Minisztertanácsa jókl vánságait fejezte ki a Buhara—Ural gázvezeték építőinek a világ e leg nagyobb gázvezetéke első szakasza építésének befejezése alkalmából A közép-ázsiai földgáz lehetővé te­szi az Uraiban a műszaki forradal mat. 0) vegyi-gyárakat építenek és megtisztul a városok levegője Urai­ban sok az ásványi és nyersanyag­lelőhely, de hiány van tüzelőanyag­ban. A gázvezeték építése lehetővé teszi e hiány kiküszöbölését. ^ Nagyon rövid idő alatt 2000 km hosszú gázvezetéket építettek, hang súlyozza az SZKP KB és a Szovjetunió Minisztertanácsának levele. Ez évben több mint ezer kilométer gázvezeté­ket raknak le. A gázvezeték építésé­nek befejezése után több mint 20 milliárd köbméter földgáz jut rajta az Uraiba. Belgium nem iórul hozzá a sokoldalú atomhaderők létesítéséhez Brüsszel (CTK) — Belgium pénz­ügyi okokból nem vehet részt annak az amerikai tervnek a megvalósítá­sában, melynek célja a sokoldalú atomhaderő létesítése. Spaak belga külügyminiszter a parlamentben csü­törtökön kijelentette, hogy ez a terv a belga parlamentben nem nyerné el a szavazatok többségét. Segers hadügyminiszter a belga szenátus honvédelmi bizottságéban ugyanaznap szintén elutasította az amerikai tervet. Bejelentette, hogy a kormány a parlamentben nem indo­kolhatná meg azt a kétmilliárd fran­kot kitevő költségvetésnövelést, amely­re feltéletnül szükség lenne. A NYUGAT-NÉMETORSZÁGI Cast­rop-Rauxelle-i Erin bányában bete­metett hét vájárt, akik negyven órát töltöttek föld alatt, pénteken reggel kiszabadították. (CTK) A ciprusi értekezletet január 20-ig elhalasztották A CIPRUS ELLENI ÖSSZEESKÜVES A LONDONI ÉRTEKEZLETEN ENSZ-megfigyelő érkezett Londonba és Ciprusra London (CTK) — A Ciprusról tár gyaló londoni értekezlet csütörtöki ülése után közleményt tettek közzé, mely szerint a délelőtti ülésen a gö rög, tőrük és ciprusi külügyminiszter valamint a ciprusi görög és török la­kosság küldöttségének vezetői ismer tették álláspontjukat. Ezután a két csoport képviselői munkabizottságok ban folytatták tárgyalásaikat, ahol megvitatják Ciprus alkotmányos prob lémáit. Denktash, a ciprusi török lakos­ság küldöttségének vezetője kijelen­tette, hogy az értekezlet résztvevőit még mtndig mély szakadék választja el. Hogy milyen hangulat uralkodik küldöttségében, ezt az mutatja, hogy Denktash Jóváhagyta a Ciprus ketté osztásáról tett javaslatot, melyet a Daily Telegraph tett közzé A lap azt Javasolja, hogy osszák ketté a szige tet, mivel ez szavatolná a szigeten lévő angol támaszpontokat. Denktash véleménye szerint ez len­ne a probléma megoldásénak gyakor­lati módja. Feltételezhető, hogy ha sonló megoldást javasol a török kül döttség is. A sziget görög lakosságénak kül­döttsége határozottan elítéli a sziget kettéosztásáról tett javaslatokat. Ez a küldöttség azt követeli, hogy Cip­rusnak adjanak teljes függetlenséget. A Ciprusi görög lakosság küldötteit aggasztják azok a hirek, melyek sze­rint a ciprusi törökök terrorista szer­vezetei erőszakkal egyes területeken akarják összpontosítani a török lakos­ságot, hogy ezzel bizonyítsák be a kettéosztás szükségességét A Ciprusról tárgyaló londoni érte­kezletet január 20-ára elnapolták. Szombaton és vasárnap 'a ciprusi gö­rögök és törökök küldöttségei nem hivatalos tárgyalásokat folytatnak Sandys angol nemzetközösségi és gyarmatügyi miniszterrel. Tegnap Londonba érkezett Josá Rolz-Bennett, az ENSZ főtitkárának képviselője, aki U Thant megbízásá­ból, mint megfigyelő vesz részt a lon­doni értekezleten. Az ENSZ főtitkára ideiglenesen Ciprusra küldte L. S. Gjani Indiai al­tábornagyot azzal a megbízással, hogy ellenőrizze a tűzszünetet. Gjani feb­ruár végéig marad a szigeten. Az angol kormány politikája elősegíti az atomfegyverkezést London (CTK) — Wilsonnak, az el­lenzéki Munkáspárt vezetőjének ja­vaslatára az angol alsóházban vita kezdődött a katonai politikáról. Wil son azt követeli, hogy Douglas-Home miniszterelnök bizalmas ülésen tár gyalja meg vele a katonai kérdésekei A Munkáspárt vezetősége teljes mér­tékben egyetért a kormánnyal abban, hogy a volt gyarmatokon katonai be avatkozásokkal ls meg kell tartani Nagy-Britannia befolyását. Douglas-Home miniszterelnök elfo­gadta Wilson javaslatát, de kijelentet­te, hogy még fontolóra veszi és ezt Javasolja Wilsonnak ls. Wilson nyilvánosan a kormány sze mére vetette, hogy nem foglal nyíltan állást a NATO sokoldalú atomütőere jének kérdésében, nyilván azért, mert az Egyesült Államok kormányának már ígéretet tett, hogy részt vesz az atomütőerőben, de ezt nem merik a választások előtt nyíltan kijelenteni, Wilson a továbbiakban megállapítot­ta, hogy Nagy-Britannia kormánya a független atomerő szükségességének hangsúlyozáséval más országokra, így Nyugat-Németországra ís buzdt­tóan hat. ~ DHÄKE-BAN — Kelet-Pakisztán fő­városban továbbr a is érvényes a ki­járási tilalom. Tilos több mint öt sze­mély gyülekezése. Dhake-ban ugyanis vallási zavargásokra került sor, ame­lyeket véres verekedések, rablások és gyújtogatások követtek. (CTK ) 1384. január 18. * Oj SZ0 3

Next

/
Thumbnails
Contents