Új Szó, 1963. december (16. évfolyam, 331-358.szám)

1963-12-15 / 345. szám, vasárnap

Csehországi tudósítás: Páratlan az országban Világszínvonalú a xaverovi nagyüzemi baromfi­tenyésztés © Gyors nevelés — nagyfokú gazdasá­gosság ® Több technikus és egészségügyi dolgozó, mint termelő munkás © A 86 millió 348 ezer ko­ronás befektetés 57 hónap alatt megtérül >— Ez aztán igazán gyár — Így fe­jezik ki a látogatók első benyomá­saikat, amikor belépnek a xaverovi „csibegyár" kapuján. Pedig akkor lé­nyegében még csak az épületek mé­reteiről sejthetik, hogy ott a falak mögött sok tízezer csirke és tyúk ta­nyázik, s hogy néhány perc múlva olyan látvány tárul eléjük, amely pá­ratlan az országban. Kissé ugyan furcsának tűnik, hogy az épületeken (legalábbis azon a tí­zen, amelyekben a baromfiakat neve­lik) nincs ablak. De a csirkegyár eme különlegességéről egyelőre még­sem esett sző, mert a benti látni­valók másfelé terelték a figyelmet — mindenekelőtt a berendezésre. Hisz ennek a (ha már úgy nevezték a lá­togatók) gyárnak, elsősorban nem a méretei adnak Ipari jelentőséget, ha nem a termelés teljes automatizálása. Ezekben az egymás mellett sorako­zó épületekben szinte minden gomb­nyomásra történik. Egyébként hogyan is lenne képes 34 dolgozó két mű­szakban és külön éjjeli szolgálattal 448 000 baromfi gondozására. Igen, ha a mellékmunkákat leszámítjuk, akkor egy-egy műszakban egy dolgozóra nem kevesebb, mint 19 000 csirke gondozása jut. A keltetőben. Illetve a kiscsibék nevelésénél 17 500 csibe az átlag, a szaporító tenyészetben pedig 11000 tyúkról gondoskodik a szolgálatos. A tudomány és a technika segítségével Ján Martinék, aki már 50 és egy­néhány évet megélt, fürkészve néz a sima falakra, majd a kísérőnek fel­teszi a kérdést: — Igaz, hogy Idebenn nappali vi­lágosság van, de miért nem oldották meg legalább a nappali világítást ab­lakokkal. Hiszen ha itt minden a gazdaságosság érdekében történik, akkor a természetes nappali fény mégis csak olcsóbb lenne a színes neonfénynél. Többek agyában motoszkált már ez a kérdés, érthető tehát, hogy a prágai pártfőiskola kéthónapos mezőgazda­sági szemináriumának résztvevői (vagyis a látogatók) kíváncsian vár­ták a választ. Kísérőnk részletes szak­mai magyarázatba kezdett. Az állan­dó mesterséges világítás lényege tu­lajdonképpen az, hogy ezzel is előse­gítsék a csirkék gyors növekedését, a leggazdaságosabb takarmányfel­használást. Sőt a naponta háromszor 3—5 percre bekapcsolt ultraibolya­sugaras lámpák (D-vitamin) is a csir­kék fe|lődését szolgálják. Egyébként vörös és kék fénnyel világítanak. A vöröset a csibék nappali fénynek érzékelik. A takarmányozás Is teljesen auto­matizált. Ez persze még így is nagy gond egy ilyen óriás üzemben, mert a cslbegyár nagyságához viszonyítva Itt a legkisebb gondatlanság, az egy százalékos kár Is tízezres összegeket jelenthet. Érthető tehát, hogy az üzem dolgozói többet beszélnek a fe­lelősségről, mint magáról a termelé­si folyamatról. Az első eredmények Azért arról is megtudunk egyet­mást, különösen a terveket illetően. Az üzem ugyanis még nem működik teljes kapacitással. Az első itt hizlalt csirkék ugyan már több mint két he­te piacra kerültek, de ez még csak a kezdet, az indulás. Ennek a kom­binátnak saját fajtenyészete van, te­hát mind a hizlalásra, szánt csirké­ket, mind a szaporító egyedeket ma­guk nevelik. Ha az üzem valamennyi részlegét bekapcsolják a termelésbe, akkor a keltető, illetve előnevelő részlegek naponta 5600 csirkét fog­nak átadni nevelésre, hizlalásra. Az első eredmények biztatók. A terv sze­rint egy-egy hizlalást szakasz nyolc­van napig tart, melyből maga a ter­melési folyamat 70 nap, a további tiz nap alatt tisztítják és fertőtlenítik a termeket. A már piacra került 35 000 csirkénél betartották az eredeti ter­vet, bár az indulás nehézségei ezt a nagy üzemet sem kerülték el. Eb­ben az évben még több mint 75 000 csirkét Juttatnak a piacra s a legna­gyobb részét természetesen még ka­rácsony előtt Mit ígér a jövő? Már említettem az üzem termelésé­nek magas fokú gazdaságosságát. Egy Ilyen óriás üzemben a gazdaságossá got jelentős mértékben már az auto matlzálás lehetővé teszi. Az érdekes ség kedvéért érdemes megjegyezni, hogy a hatalmas üzem összes (152) dolgozója közül 34-en dolgoznak köz­vetlenül a baromfigondozásban. A piacra kerülő csirkék levágása, tisztítása és a piaci árusításra való előkészítése 45 embernek ad munkát, bár itt ls automatizált berendezések végzik a munkák nagyobb részét. Még csak a kezdet kezdetén tartanak, te­hát a szervezést s a berendezések tökéletesítését illetően még csak most kristályosodik a dolog. — Nem kizárt, hogy néhány éven belül még a számításokat is felülmú­ló eredményekre van kilátás — mon­dotta kísérőnk. Ma még nehéz megítélni a jövőt, hiszen jelenleg a baromfikombinát vezetőinek legnagyobb gondja a te­nyészet biztosítása. Olyan fajtákat kell kitenyészteni, melyek egyrészt ellátják a nagy kapacitású „csirke­gyárát" megfelelő mennyiségű és olyan hasznosságú csibékkel (de min­denekelőtt szaporító fajtenyészettel), amelyek a leggazdaságosabban hasz­nálják fel a takarmányt, s egyúttal a lehető legrövidebb időn belül el­érik a vágósúlyt. Egy olyan üzemben, ahol már a jövő évben másfél millió kiló vágócsirkét akarnak piacra adni, ezek a tényezők döntő jelentőségűek. Kifizetődik-e a befektetés? Nem véletlen, hogy ez a kérdés csaknem valamennyi látogatóban fel­vetődött. Már azért is, mert nem kis ősszegről van szó. Még nincs telje­sen kész az egész kombinát, de a tervezett 86 millió 348 ezer koronát nemcsak kimerítik, hanem valamivel túl is lépik, hiszen közben néhány berendezést az eredetileg tervezett­nél ls tökéletesebb kivitelben kapták meg. De nézzük az érem másik olda­lát. Egy ilyen, méreteiben egyedül­álló üzemnél az előzetes számításo­kat inkább a szerénység, mint a túl­méretezettség jellemzi. Így is, a mu­tatókból kiindulva a következőket ál­lapítjuk meg: az üzem a piacra adott csirkék kétharmadát első osztályú minőségben adja át, egyharmadát pe­dig másodosztályú minőségben. Esze­rint (30 százalékos vágási és tisztí­tási veszteséget leszámítva) a 14,50 koronáért (tisztított állapotban) ter­melt csirkehús kilogrammjáért a Je­lenlegi árfolyamot figyelembe véve 23,81 koronát kapnak. Ha tehát (öt éves átlagban) évenként megközelí­tőleg 2 000 000 kg csirkehúst adnak piacra, akkor az évi tiszta jövedelem 18 millió korona körül lesz. S a felsorolt adatokból próbáljunk választ adni a kérdésre: Kifizető­dik-e ez a szinte mérhetetlennek tű­nő befektetés? A válasz egyértelmű. Kifizetődik, mert a csillagászati számnak mond­ható befektetés szolid számítások alapján ls megtérül — nem több mint 57 hónap alatt. És az igazi sikernek ez még csak az egyik része, mert az sem lényegtelen, hogy a főváros közelében levő baromfiüzem télen, nyáron biztosítja Prága és környéke lakosságának ellátását, — méghozzá kiváló minőségű baromfihúsból. HARASZTI GYULA A JAPÄNI Kiu-siu szigeten levó Ho­sia Bányában szombaton reggel sujtó­légrobbanás következtében 11 bá­nyász vesztette életét. TÖBB MINT 4500 EVES emberi te­lepülésre bukkantak a régészek a Wroclaw közelében levS Piotriwtne Wielkie faluban. Az ásatások során házmaradványok, csont, és kerámia­tárgyak kerültek napfényre. A házak szabálytalan alakúak voltak, fél mé­ternyire a földbe ásva. Az oldalfalak gerendákból állottak, a tető oszlopok­ra támaszkodott. A helyiség közepén nyílt tűzhely állott. AZ USA-BAN az Alleghany-l bal­lisztikus laboratóriumban, ahol Polá­ris rakéták hajtóanyagát készítik, két rendkívül erős robbanás nagy anyagi károkat okozott. Halálos ál­dozatokról nem érkezett Jelentés. LEÁNYKERESKEDELEMMEL FOG­LALKOZÓ genszterbandát tartóztattak le Osaka japán városban. Szegény családból származó lányokat adtak el mulatóhelyeknek. EGV DAN szivattyús kotróhajó Tra­vemündétől mintegy 6 mérföldnyire pénteken reggel felborult és elsüly­Iyedt. Négy dán tengerész a vízbe fúlt. UHURU NYELVŰ FELIRAT és az új álllamot jelképező szekfűszeg díszíti a függetlenség napfa alkalmából Zan­zibarban kiadott első két bélyeget. A JlClNI Agrostroj üzem ezidén több mint 1100 cukorrépaszedő és fejelő gépet szállított mezőgazdasági üzemeinknek a több menetes betaka­rítás céljaira. A földművesek gépek­kel mintegy 20 000 hektárról takarí­tották be a cukorrépát. A MARlANSKE-LÁZNE-1 nemzetközi szakszervezeti üdülőközpont férőhe­lye a téli üdültetés folyamán 250 ággyal bővül. Az üdülőközpont és környéke fejlesztésére a jövő évben több mint 11 millió koronát fordí­tanak. A NYUGAT-CSEHORSZÁGI KERÜ­LETBEN a brdo-hradeci EFSZ tagjai mezőgazdasági munkák végzése köz­ben két nagykiterjedésű, bronzkori település maradványaira bukkantak. Antonín Beneš, a Csehszlovák Tudo­mányos Akadémia régésze szerint a most feltárt települések háromezer évesek. A ZATECI komlókiviteli üzem dol­gozói már tizenkettedszer részesültek a Mező-, Erdő- és Vízgazdasági Minisz­térium, a Szakszervezeti Szövetség Központi Bizottsága, s a Koospol Kül­kereskedelmi Vállalat dicsérő elis­merésében az exportfeladatok példás teljesítéséért. 1 u-- , 1 Sitii j wxivKa* A biztonság kedvéért (Roháč) „Összeforrasztott" kéz Sanghaji orvosok példátlan műtéte • A 17-es kór­terem betege • Amikor a segíteni akarás nem ismer lehetetlent Az év elején, január másodikán | megszólalt a vészcsengő a sanghaji 6-os számú népkórház elsősegély-ál­lomásán. Hua Cin-jan főápolónő aj­tót nyitott, jobb kezét görcsösen ma­gához szorító, halálsápadt munkás lépett be, társától támogatva. — Gyorsan orvost — szólt a kí­sérő. Még le sem ült a beteg, továb­bi társa jelent meg és egy olajfoltos kesztyűt nyújtott át az ápolónőnek. — Tyű, de nehéz — gondolta Hua Cin-jan és szörnyű sejtelme támadt. Hinnie kellett a szemének: a kesztyű­ben levágott emberi kéz volt. Riadalom a mentő­állomáson Szi Sziie-cüan ügyeletes ortopédor­vos egy gyakorló orvos kíséretében perceken belül a mentőállomáson termett. Megvizsgálta a szerencsétle­nül járt Van Cun-bot, a sanghaji présgyár munkását, aki ráfizetett elővigyázatlanságára. A beteg szorító kötést kapott, állapota nem volt vál­ságos. A gép a csukló fölött egy hüvelyk­nyire metszette le Van Cun-bo keze­fejét. A seb egyenletes felületű volt. A levágott kézfej bőre hideg és szürkés, sápadt színű. A fiatal kommunista orvosnak szi­vébe markolt a munkás esedező te­kintete, reményt kérő szava: — Dok­tor, össze tudja forrassztani a ke­zem? Mindenre vállalkozom... Én munkás vagyok, a kezem — minde­nem. össze lehet varrni? A klinikai gya­korlatban a végtag elveszítése esetén kitágítják és fer­tőtlenítik a sebet, bevarrják a cson­kot, majd a seb behegedése után protézist, művég­tagot kap a beteg. Van Cun-bo munkástársai sor­ra kilincseltek: „Doktor, mentsék meg Van kezét." Szi Szüe-cuant nagyon megindí­totta az eset, s nyomban telefo­nált Csen Csun­veinek, az ortopéd osztály főorvosá­nak. A főorvos lesietett a műtőbe és vizsgálni kezdte a levágott végtagot. A vágás sima, a kézfej teljesen ép. „Hátha sikerülne összeilleszteni a megcsonkított kézzel" — villant át agyán a gondolat. A szándék és az elképzelés szép, de hogyan megvalósítani. Hisz nem voltak hasonló tapasztalataik. Csen Csun-vel varrt már össze súlyosan sérült kezet, do soha sem levágott kézfejet. Idegeket, ereket, csontokat, inakat kell bravúros pontossággal egymáshoz illeszteni és összevarrni. Az idegek összevarrása nem okoz különösebb problémát, de az ereké ... Hátha Can Jün-cin tudna segíteni, ő már szerzett némi tapasztalatokat a véredények mesterséges összeköté­sével. Egy-két percen belül megszü­letett az elhatározás: Megkísérlik egy munkáskéz megmentését. Próba szerencse. Van Cun-bo, az életnek és a munká­nak megmentett kínai munkás Döntő órák 8 óra 15 percet mutatott az óra, amikor Van Cun-bo betámolygott a mentőállomásra, 9-kor már a műtő­asztalon feküdt. Különféle specialis­ták állták körül a sebészeket. Csen Csun-vei és Szi Szüe-sUen egészen belemerült a kockázatos műtétbe. Míg Csen Csun-vei a csontok ösz­szeillesztésével és összekapcsolásával volt elfoglalva, Lan Su-fan, Lü Dan­Van Cun-bo keze műtét előtt és után. Nagy népszerűségnek örvendő akció Emeltük a hitelkeretet, leegyszerűsítjük a kölcsönnel járó hivatalos formalitásokat A hitelkeretet eredetileg az 1963-as évre 1 milliárd 700 millió koronában szabták meg. Minthogy ez az összeg tekintettel a nagy érdeklődésre, nem bizonyult elegendőnek, ez év utolsó hónapjára 200 millió koronával meg­toldottuk a hitelkeretet, úgy hogy dolgozóink az idén összesen 1 mil­liárd 900 millió koronáért vásárol­hatnak be kiegészítő kölcsönre. A valóságban azonban, ha pontosak akarunk lenni, még ennél is nagyobb összegért, mert azt is számításba kell vennünk, hogy a vásárlásnál az áru árának általában mintegy 15—20 szá­záléka azonnal lefizetendő. Ezt az A népszeerű kiegészítő kölcsönök- lyezték. Vannak azonban olyan ipar­re nyújtott hitelkeret emelését a cikkek is, amelyek idővel elavulnak, napokban hagyta jóvá a kormány esetleg kimennek a divatból. Ezért O A részletekről a Belkereske­delmi Minisztériumban Alexander Marcibal elvtárs, a kereskedelmi­politikai osztály vezetője tájékoz­tat igyekszünk mielőbb eladni őket és korszerűbbekkel pótolni. Várható még valami újítás a kiegé­szítő kölcsönök terén? A dolgozók nagyobb kényelme ér­dekében szeretnénk a kölcsönök en­gedélyezését megelőző formalitásokat még jobban leegyszerűsíteni. Hogy kézi csomózásfl szőnyegek és nem megtakarítsuk a takarékpénztárba az utolsó sorban a bútorok. utat, a nagyobb üzemekben rövidesen Elegendő áru van raktáron? takarékpénztári kirendeltség fog mű­A kínálat bőségesen fedi a keresle* ködni. A vásárlásnál felmutatandó tet. Még a bútorra sem lehet panasz, csekket a takarékpénztár képviselője első részletet semmi esetre sem szá- Az üzemekben mintegy 2900 vagon állítja majd ki. míthatjuk kölcsönnek, s Így a klegé- bútor van felhalmozva. Alig győzzük A dolgozók érdeklődése számokban a raktárakba szállítani. A katonaság kifejezve? segítségét Is kénytelenek voltunk Októberben és novemberben a dol­igénybe venni a szállítási határidők gozók országos viszonylatban 135 000 Milyen árucikkekre engedélyezték pontos betartása érdekében, a kiegészítő kölcsönt? Milyen célt szolgál a Általánosságban azt mondhatjuk, hogy Iparcikkekre és konfekcióra. Az iparcikkek közül a legkeresettebbek ciális szempont volt mérvadó, hogy vül nagy az érdeklődés: e két hónap a dolgozók minden megerőltetés és során mintegy 49 000-en 73 millióért hosszú időp át folytatott előzetes ta- vették igénybe a kölcsönt. A legna­lékek, rádiók, televíziók, a 300 koro- karékoskodás nélkül, mielőbb beren- gyobb forgalmat természetesen de­nán felüli órák, a keletnémet és szov- dezhessék otthonaikat. A televíziós cemberben bonyolítják le. A jövő év­készülékekre és rádiókra, mosógépek- ben pedig az iparcikkek és a konfek­re a kölcsönt a dolgozók életszlnvo- ció az idei hitelkeret betartásával szftő kölcsönre vásárolható árura megállapított hitelkeret tulajdonkép­pen még magasabb összeget tesz ki. a mosógépek, kályhák, varró-, kötő­és írógépek, parkettfényesítő készü­let gyártmányú fényképezőgépek, hangszerek, motorkerékpárok, kerék­esetben 520 millió korona értékű Milyen célt szolgál a kiegészítő iparcikket vásároltak kiegészítő köl­kölcsön? csönre. A férfi és női konfekciós ka­A bútor esetében elsősorban a szo- bátok, öltönyök stb. iránt is rendki­párok, vikendházak, sportcsónakok, nalának emelése érdekében engedő- várja a vásárlókat. •KM­zsui és Van Csi-cin orvosok a kór­ház könyvtálába siettek. Ott találták érsebészeti szakkönyvek tanulmányo­zásába mélyedve Can Jun-cin doktort. Ö már varrt össze 5—6 mm vastagsá­gú combereket, nyakereket, ám ezek kétszer olyan vastagok voltak, mint a könyökér. Ezenkívül a varratok egyenlőtlensége könnyen embóliát, éreldugulást okozhat Az erek össze­kötési módszereit tárgyaló cikkekben Can Jün-cin doktor végre ráakadt a legmegfelelőbbre nem öltésekkel, ha­nem műanyagcsövekkel illeszti össze­a vékony ereket. Háromszor kísérelte meg egy 3 mm vékony mfianyagcső összeillesztését a könyökérrel, végre negyedszerre sikerült. A nagy türelmet igénylő mű­tét este hat óráig tartott, amikor a bőrfelületeket is összevarrták. Van Cun-bo visszatér a gyárba Az ortopéd osztály 17-es kórter­mében egész éjjel virrasztottak az orvosok. Még azok is ott maradtak, akiknek ügyeletes szolgálata már rég lejárt. Komplikációktól tartottak, s nem alaptalanul. Másnapra beda­gadt a beteg keze és 38 fokos láz ál­lott be. összehívták Sanghaj legjobb szakorvosait, hogy megkonzultálják, hogyan akadályozzák meg a további dagadást. Allatokon végzett kísérle­tek eredményei alapján végül úgy döntöttek, hogy dekompresszív vá­gást alkalmaznak. Ennek feltétele azonban a teljes sterilitás, baktérium mentesség, különben a seb elgennye­sedik. A műtét segített, két hét múl­va behegedtek a vágások. Most már a fizioteráplai osztály vette kezelésbe a pacienst, mert az összeforrt kéz csak ekkor hasznos, ha normálisan működik, visszatér­nek életfunkciói. A rendszeres gyógy­mód hatása nem maradt el: a beteg már annyira hajlítani tudja ujjait, hogy 4—5 kg-os tárgyat is elbír és a vízben egy-két fok hőingadozást már érzékel. Az összeforrasztott kéz állapota napról napra javul. A közelmúltban tudós orvoskül­döttség vizsgálta felül Van Cun-bo visszaültetett kezefejét és megálla­pította, hogy a sanghaji orvosok vi­lág,gyakorlatban ritka és Kínában példátlan műtétet hajtottak végre. A hős orvosokat kitüntették. '{A Kitaj című orosz nyelvű kí­nai lap nyomáu: L. L.) ŰJ SZÖ 4 * 1983. december 1&

Next

/
Thumbnails
Contents