Új Szó, 1963. december (16. évfolyam, 331-358.szám)
1963-12-13 / 343. szám, péntek
i llif filmek jelenet az Uresjárat-ból Két különböző értékű lélektani megalapozottságú szovjet film szerepel a mozik műsorán. Mindkettő mai tárgyú, a társadalmi problémákat szépítés, kendözgetés nélkül feltáró alkotás, s ha a művészeti igényesség tekintetében vannak is hiányosságaik, vitathatatlanul gazdagítják a szovjet filmművészetet. ÜRESJÁRAT Vlagyimir Vengerov filmjére, az Üresjáratra nyáron, a III. moszkvai nemzetközi filmfesztivál idején figyelt fel a közönség, amikor a nemzetközi zsiiri ezüstdíjjal jutalmazta a hatásos lélektani felépítésű, a problémáktól nem menekülő alkotást. Témáját Szergej Antonov eredeti elbeszéléséből már sok olvasó ismeri. A messzi tajgában egy hatalmas erdőgazdaságban játszódik a története. A kietlen vidékre, új építkezések színhelyére utazik egy tapasztalatlan, a mindennapi élet útvesztőiben járatlan moszkvai újságíró, hogy riportot írjon, 11 letve megrajzolja a fakitermelő szovhoz agyonmagasztalt sofőrjének, Nyikolaj Hromovnak szocialista emberi profilját. A naiv riporter rádöbben, hogy Hromov hírneve felfújt léggömb. Csalásra, szemfényvesztésre, olyan undok epiberi jellemvonásokra épül, amelyüknek jó táptalaja volt a személyi kultusz. A felfelé jelentett nagy számok, a tervteljesítés százalékának „felpumpálása", lélektelen és jogtalan dicshajhászás — ez a légkör jellemezte Hromov világát. Ez a világ lepleződik le Szirotkin előtt. Az újságíró elég adatot gyűjt ahhoz, hogy leleplezze a csaló bandát és véget vessen Hromov „dicsőségének" ... Vengerov széles skálában boncolgatja a család, szemfényvesztés, hamisítás problémáját, nem egyéni erkölcsi elferdülésként, hanem a személyi kultusz szellemének vadhajtásaiként. A becsületességet és az igazi szocialista életmódot kutató újságíró és a társadalom nyakán élősködő Hromov szembetalálkozása önmagában feszült konfliktus. Vengerov ezt kellő érzékkel fokozza, amikor a terhelő adatokkal visszautazó Szirotkint éppen Hromov Szállítja el a szovhozból. .. Az 50—56 fokos hidegben sok minden történhet, a pusztaságba kilökött emberek biztosan megfagynak. Ezzel a gondolattal' viaskodik Nytkolaj, akit rossz szelleme, Akim Szevasztyanovics, a műszaki vezető sok galádságra kioktatott és Ismét bűnre unszol. Hromovban azonban felülkerekedik a cseppnyi emberi jó érzés, s veszélybe jutva mindkettőjük életét megmenti. A drámai feszültség ezzel feloldódott. Valószínű, hogy Nyíkolaj Hromov visszatér a becsület útjára, hogy le tud számolni Akimmel, aki végtelen cinizmusában nem átallja szemébe vágni az Igazság kiderítésén buzgólkodó újságírónak, hogy „kátránynyal akarjá befeketíteni az építők hírnevét. Kinek használsz vele, az ellenségen kívül senkinek?" A személyi kultusz ápolóinak mezébe öltözött szélhámos cinizmusa a szocialista élet tisztaságának védelmezőjével szemben vérlázítóan hat, és ez a frázizs nem is olyan Ismeretlen. A film egy kicsit adós maradt hősei sorsának további ecsetelésével. Kicsit suta a befejezés. Valami emberi megmozdult Nyikolajban, de ez még nem jelenti azt, hogy már átalakult a lénye. Nagyszerű alakítást nyújtott a filmben Óeorgtj jumatov (Hromov), Alekszandr Gyemjanyenko (Szirotkin) és a női főszerepben a bájnos Tamara Szjomina. KOLLÉGÁK m jng ŕš 1 N. Sackaja Inna szerepében a Kollégák ban A másik szovjet film, Vaszilij Akszjonov fiatal író megfilmesített regénye, a Kollégák már nem aratott olyan sikert, mint a regény és a belőle írt színdarab. Alekszej Szaharov rendezése nagyon könyvízű, s a regény mondanivalójának átültetésekor nem tudta elkerülni azt a bizonyos felületességet, amellyel Akszjonov könnyen elintézi a fiatal egyetemisták mindennapi problémáit. Az emberábrázolás, a lélekrajz elég jó a filmben, ám a történet hősei sorsának alakulása, főként a kimondottan intellektuális típusú Zelenyin hőssé érése nem elég meggyőző. Ami a filmből határozottan kicseng és értékes, az, hógy rávilágít a mai fiatalság elkendőzhetetlen problémaira, melyeket a felnőtt nemzedék sokszor nem ért meg, s ugyanakkor azt ls megmutatja, hogy ebben az érési folyamatban általában az igazi .emberiesség, a hőstettekre kész jobbik emberi én alakul ki és győzedelmeskedik. L. L. KULTURÁLIS HÍREK • A mexikói Acapulcóban rendezték meg a fesztiválfilmek VI. fesztiválját. A fesztivál rendezősége külön diplomával és egy ősrégi indián mellszobrot ábrázoló plakettal jutalmazta a legjobb filmeket. Díjat nyert az Angyalok földje című magyar film is. • Bortolt Brecht műve elsőízben került színre spanyol színpadon. Koldusopera című drámáját mutatta be katalán nyelven a Barcelonai Agrupacio Dramatica de Barcelona. • Érdekes felfogásban játszotta a müncheni kamaraszínház Shakes'peare Ottelóját. Fritz Kortner rendező jagot feketébe öltöztette, az intrikus viselkedése és köSzönésmódja SS-katonára emlékeztett. • Egy osztrák producer filmet klván v készíteni Josephtne Baker életéről. A film főszerepét maga a revűtáncosnő játszaná és szerepelne Baker 10 fogadott gyermeke is. qureuBeRQTöL A TÁVSZED ESI G •sssss/ssssssssssssssssssssss/sssssssssssrsssssssssssrsssssssssssssj Július Caesar mint újságkiadó • A világon naponta 250 millió példánybari több mint 30 ezer napilap jelenik meg • A TV és a rádió nem vetélytárs A történelem számontartja a nagy tévedéseket. Kolumbus Kristóf pél- Az újság ma a világ minden t& dánl „tévedésből" fedezte fel Amerikát. Azután voltak professzorok, akik ján az élet elengedhetetlen tartozéí fületlen gombot sem adtak volna némelyik, később világklasszissá lett kávé vált. Azt ls leszögezhetjük, hogy, irodalmár jövőjéért. Az úr 1439-ik évében a strassburgi városatyák és a lapok mind pozitív, mind pedig nebirák szintén nagyot-nagyot tévedtek. Az omlós pergamenok arról tanús- gatív értelemben erősen befolyásol-, kodnak, hogy a magisztrátus elrendelte, miszerint Johannes Guten- hatják a közvéleményt. Attól függ b e r g 16 1 be kell hajtani bizonyos számú tallért, amelyeket a* aranymű- minden, kinek a kezében van a lap, ves más érdemes céhbeli mesterektől kölcsönkért, de nem adott vissza, szerkesztése, előállítása. A régi okmányok szerint Gutenberg mester aranyműveshez nem illő léhaságokra vetette fejét: 'azt állítja, hogy ha törik — ha szakad, kifundálja 6, hogyan lehetne tartós betűket önteni... Ojságok a szocialista országokban A világon ma 30 ezer legkülönféMivel a régi német városokban szi-' nem kevesebb, mint száz különféle gorú rend volt, bizonyára be is tartót- lapot és lapocskát alapítottak, ták a magisztrátus utasításait: Gu- Angliában 1702-ben megalapították lébb újság jelenik meg. Csak a több, tenberg mesteren behajtották a tallé- a világ első napilapját. A burzsoá mint nyolcezer napilap naponta neQ rokat. Ezt ugyan ma a kultúrtörténe- forradalom egyik fő jelszava ebben az gyedmilliárd példányszámban Jut az lem már nem nagyon feszegeti. Azt időben a sajtószabadság volt. A kié- olvasók kezébe. Ha figyelembe vesz^ azonban még ma — 1963-ban is tud- rus vaskalaposságát akarták ezzel el- szük, hogy a legtöbb napilapot ket^ ja minden iskolásgyerek, hogy Johan- lensúlyozni — természetesen a bur- ten-hárman is elolvassák, könnyen;, nes Gutenberg 1445-ben feltalálta a zsoázia érdekében. kiszámíthatjuk, hogy ma már a világ könyvnyomtatást. A történetírók né- A XIX. században — az ipari for- minden harmadik-negyedik felnőtt melyike szerint Amerika felfedezésé- radalom után — a nyomdaipar is ha- embere rendszeresen olvassa az újsánek évétől számítjuk az újkor kezde- talmas fejlődésnek indul. gokat Hazánkban 1957-ben naponta 2 milí Közvéleménycsinálás" lió 700 ezer újsőgpéldányt kézbesített :—— 7~— a posta. Tavaly — 1962-ben — már, — kapitalista modr a több mint négymillióra emelkedett ez a szám. Ez csak a hazánkban meg-; tét. De olyan történelemtudósok is vannak, akik azt állítják, hogy az újkor voltaképpen Gutenberg tettével kezdődött — a könyvnyomtatás felfedezése az emberiség számára még az Újvilág felfedezésénél is fontosabb volt. Ojságok Gutenberg előtt.., Van, aki az ember közlési vágyával magyarázza az újságok elterje- meíye7l810-ben 'ho'ztak nyilvánosságA technika fejlődését talán egyet- , e, t la ka t , lletI Külföldröl ne m len iparág sem követte olyan rugal- kevesebbi mlnt 12 800 szaklap érkemasan, mint a nyomdaipar 1886-ban zi k hazánkba. A Rudé právo és a . f ei a. ál t« ® Pravda naponta többszázezres pélsorszedőgépet. Néhány évtizeddel dányszámba n jelenik meg. Az Oj Szó előtte F. König már kidolgozta a példányszáma ma már meghaladja a gyorssajtó elvét. Az elv alapján — 60 ezret. dését, van aki gyakorlati okokra ve zeti vissza — magyarázza, miért ta A Szovjetunióban jelenik meg a ví-i ra — Bullock csak 1860-ban tu- u g legnagyobb példányszámú napú ľálkozunk" a mafújság™"óséveľ már dot t rotációs gépet szerkeszteni. Ez lapja. A moszkvai Pravda van úgy, az ókorban. Tény az, hogy Julius Cae- a gép óránként 7000 példányt nyo- hogy 12 milliós példányszámban jele* sar már időszámításunk elött 59-ben mott. "ik meg. Ezt az óriási mennyiségű elrendelte, hogy a szenátus legfonto- Ebben a z időszakban mőr kialakul- n^IL^m^híS sabb határozatait a birodalom legtá- tak az eEves ű1sáK tí Dusok A kaoita- ly6 IÍ, kész í* l k-, Az ors zf8 kü l° n^ z° imi infiőhh tartnmánvaihfl is pl kell kül- , SY ul s ag nP US0 K- A K aP lt a" pont ain hatalmas sa tókombinátok dem Az AcľľsSs" eCT-e«v pé - llsta már m eS szokt a' a l aP° k épültek, így a moszkvai szerkesztődánva tehát akár Pannóniába vagy mlnden n aP friss híreket hoznak a bégben előállított oldal-lenyomatokat Hispániába és az afrikai tartomá- gazdasági helyzetről, az üzletkötési más városokban is nyomják. A TU-, nyokba is eljutott. Azért mondjuk, lehetőségekről, a börzéről. De a kis- 104-es repülőgépeket azonban — ame, hogy „egy-egy példánya", mert a ember is újságolvasóvá vált, mert a „lap" enyhén szólva korlátozott pél- rotációsgépek megjelenése után a ladányszámban jelent meg. Egy-egy p 0k is olcsóbbá váltak. A munkást ls példányát ugyanis sima kőlapra vés- érdek ei ték a világ eseményei. A tőkézónának fflf Sff Ä ^TlT ^ ^Vľ és' mee sem állt — iöondjuk Brigé- P okat adt ak kl, hogy ezek segítsé- szedő szedni kezdi a Pravdát, ezzel tiő i„ gével ts élét vegyék a dolgozók for- egyidőben Kijevben is megindul egy radalmi hangulatának. szedőgép. Automatikusan, mlnden emji-assr'j&rsss, o« o s—* SĽÄrrs azonban még nem sok köze van a szorosan összefügg a munkás sajtó. szerke sztősége is. lyek a lenyomatokat szállítják — a szovjet emberek már elavultnak tartják erre a célra. A Kijevben épült új sajtókomblnátot már eiektrónikus irányítású távpzedőgépekkel szereimai értelemben vett újsághoz. Euró- Az egységbontó, burzsoázia szerkeszEgy kijevihez hasonló sajtókomljipában a középkorban a szellemi te- tette „munkáslapok" helyett a tudo- nS t ' épít é J sét tervezi k Bratislavában vékonyságrfll főleg a szerzetesek gon- mányos szocializmus megalapítói for- l s. Anna k ellenére, hogy a bratislavai doskodtak. Nekik megfelelt a kézzel radalmi lapokat adnak a munkásosz- nyomda is aránylag jól fel van szemásolt könyv is - volt rá elég ide- táI kezébe M Marx £ , j r e, flJ gé eket állItunk már a k a. dött sokat ebľeľľľor zakban Zz "^kenyen részt vett a lapszerkesz- feljövőben munkába, hogy ezzel is aon soKat epnen a Korszauoan. igaz, tésbe n_ evorsahhá niPBimncsahhiS tooviit a a XIII.—XIV. században egyik-másik mesterember próbálkozott a betűk falapba, vagy kőlapba vésésével és Ilymódon a szövegek sokszorosításával, de ezek a próbálkozások kudarcot vallottak. Rotációs „szörnyetegek" világa gyorsabbá, rugalmassabbá tegyük a híradást. Hisz a legjelentősebb rotációs gépek óránként 100—150 ezer lappéldányt nyomnak. Kínában az európaiaknál Jó 11 évAz őjság jövője Ä századforduló után, mikor a látAmerikában sokan vannak, akik a legkorszerűbb technikával dolgozó roszázaddal hamarabb ismerték már a tációs gépeket rotációs szörnyetegek- határon feltűnt a rádió, később a TV papírgyártás titkát, így a sokszoros!- nek nevezik. Ez a Jelző méltán klfe- és a technika más csodái, sokan azt tás egyik előfeltétele itt már meg- Jezi, mi is voltaképpen ma a burzsoá jósolták, hogy ez egyúttal a kultúra volt. A távolkeleti országban szintén újság alapvonása Az elsőrendű nyom és a hírad4 s ..elavult" formáinak a sokan törték a fejüket, hogyan lehet- datechnikával előállított bulvárlapok- Äj! l?!?"', ak r Ä és z" ne sokszorosítani a vallásos szőve- hnn „„ „i„„« , ben let t Igaza- A TV például erősen geket, törvényeket. Hétszáztizenhá- Z'ÁZ* ' lar s™ m megtépázta a színház, vagy a mozi romban el is készült Pekingben az mind8 n ..szennyesét . Olaszországban, hegemóniáját. Az újságoknak azonelső nyomtatott lap. A gutenbergi ér- v a8V Nyugat-Németországban, de a baij — csodák-csodája — eddig még telemben vett betűöntést azonban még több i nyugati országban is tucatjá- nem ártott ez a konkurrencla. Az emitt sem ismerték. A szöveget előbb fa- val hozzák a lapok a gyilkosságok- b erek — legalább is a gyakorlat ezt lapba vésték, azután ráfeszltették a ról szóló legaprólékosabb jelentése- mutatja, — amellett, hogy a TV-ben papírlapra. ket. A legelőkelőbbek világát is szí- m eS nézi k> a rádióban meghallgatják vesen szellőztetik ezek az újságok. a e s„ e™ ényeke t' • bIreke t ® éS A „közleménycsinálók" így akarják Zfs^ ***** ^^ * 6l0 1" elvonni a dolgozók figyelmét a társadalom valódi problémáitól. A kis- Csodálatos dolgot tett lehetővé Gudés után" hihetetlen gyorsasággal ter- hivatalnok Is csodálkozhat például te nberg nagy „tévedése jedt Gutenberg találmánya. Az Ameri... és Gutenberg után A XV. században — a „nagy téveAngliában, hogyan él a királyi csaka felfedezéséről szóló röpiratot már 14d> vagy a mInis zt e relnök. GörögorI aľlIm^Lamódsrefk^zÄ Sz áf a« egy lap, amelyBécsben még ma is őrzik a mohácsi ne k háromnegyed részét rendszeresen vészről kiadott „tájékoztatót", ahol a a z uralkodo családról szóló riportok krónikás szomorú szívvel ír a keresz- és hasonló más agyszülemények fogtények romlásáról. Ezek a röpiratok lalják el. Elképzelhetjük, hogy „örül" — bizonyos tekintetben már magukon az ilyen olvasmányoknak a nyomorgó viselik a mai értelemben vett lapok görög paraszt, vagy a munkanélküli egyes tula]dons|gait. Csehországban athéni munkás már alig egy évtizeddel a betűöntés . feltalálása után megalapították az Amerikában is óriási szerepe van a első nyomdát. Magyarországon is sajtónak. Az amerikai átlagembernek akadtak emberek, akiket Izgatott — az újságokkal szembeni állásfoglaláinspirált a korszakalkotó találmány, sára Jellemző egy eset. New Yorkígy elmentek Németországba mester- ban ez év e]sö három hőnapjában seget tanulni. nem ]elentek meg az ú]ságoki mer t Franciaországban 1631-ben megje- a tízmilliós város háromezer nyomdálent az első rendszeres lap. Mivel a sz a sztrájkot kezdett. A naponta másröpiratot egy gazettáért (akkori pénz- félmlllió dolláros haszonnal dolgozö darab) adták, az ú ságot ma is világ- . , , , , ° szerte gazette néven Ismerik újságkonszernek ugyanis jelentősen A felvilágosulás korában Franclaor- csökkentették a nyomdaipari dolgoszágban különben is gombamódra sza zók számát és bérét. A nyomdászok porodtak a lapok. A nagy francia for- béremelésért és az automatizácíó elradalom napjaiban Párizsban például len(!) harcoltak. • (TM) • EGY ORA AlATT TlZ ŰJ HÁZ 1958-tól 1983-ig a Mémet Demokratikus Köztársaságban 400 000 lakált adtak £t. Es azt Jelenti, hogy óránként 10 d| lakásba kijltSzkfidtek lakók. Nagyobb összegeket fordítanak a régi építkezések újjáépítésére és karbantartására, hogy fokozatosan kiküszöböljék az új lakfinegyedek és régi épületek közti különbséget. • OJ SZÁLLODÁK A BALATON ' PARTJÁN Balaton környéke építésének húszéves terve szerint számos új üdülőközpontot, szállodát építenek a tő partján. Siófok mellett, Balaton-Széplakon 1,5 km-es szakaszon építik kl a partot, új üdülőközpontot létesítenek, több szállóval. A Balaton északi partján nemzetközi újságíró szállodát építenek, Előreláthatólag már jövő é^ júniusában el ls készül. 1963 december 13. * ÜJ SZÓ Z
