Új Szó, 1963. december (16. évfolyam, 331-358.szám)

1963-12-07 / 337. szám, szombat

LEGYEN A BIZALOM KÖLCSÖNÖS A trenCíni Merlna népi ellenőrző bizottság elnökének szobájába munkaruhás asszony lép be. Hangja Izgatott. — Hoffman elvtárs... ezt hallgassa meg... Ilyet még nem látott a világ ... — Nyugodjék meg Kuzmáné. Üljön le szépen... S mondja el, ml bántja... — Tizenhárom éve dolgozom a raktárban. A mintaalbumokat készítem... Eddig senki sem kifogásolta munkámat — Most sem állítja senki... — Nem, nem ls arról van szó... Pár éve, amikor fizetésemelést kértem, azi válaszolták, nincs meg a végzettségem. Beiratkoztam az Iskolába, s ma már a harmadik évfolyamot végzem... Most pedig kijelentik: az Iskola nem szükséges a munkámhoz... Mitévő legyek ... — Utána nézünk a dolognak... — Már mindenütt Jártam, de nem orvosolták a bajomat... Csak magukban bízom ... Alig teszi be maga után az ajtót, újabb „vendég' érkezik. Arca bosszús. Mielőtt megszólalna, Emil Hoffman elvtárs teszi fel a kérdést: — Mi Jót hoztál, Horváth elvtárs? — A segítségüket Jöttem kérni... -júliusban baleset ért. A szociális bizottság fájdalompénzt szavazott meg, amelyet a mai napig nem kaptam meg. Ahányszor érdeklődöm, mindig azt válaszolják: „Jöjjön a Jövő héten..." — Feljegyzem Horváth elvtárs. Holnap, ha erre Jársz, nézz be, addigra megtudtunk valamit. Okvetlenül megkapod a neked Járó öszszeget. A panaszos fél elégedetten távozik. Hoffman elvtárs pedig mosolyogva Jegyzi meg: — Hát így élünk ml. Sok munkát adnak az embernek, de fontos, hogy bíznak bennünk. A bizalmuk eddigi munkánkban ls nagy segítséget jelentett. Sem a ládák raktározásának problémája, sem a szén megtakarítása terén nem értünk volna el eredményt. Az utóbbinál azonban még csak a kezdetnél tartunk... A Merlnában naponta sok láda áru, Illetve félkész áru érkezik. Az üres ládákat évek óta a szabad ég alatt hagyják kitéve az Időjárás viszontagságainak s így mintegy 80 000 korona kár keletkezett A „harc", amelyet az üzemi és a járási népi ellenőrző bizottság közös erővel vívott a vállalat ellen, hónapokig tartott, de végül ls fáradságukat siker koronázta. Hamarosan födél alá kerülnek a ládák. Az üzemnek négy különböze gyártmányú ős teljesítményű gőzkazánja van, amelyet az áramfejlesztéshez használnak. A kazánok fűtése a régi módon történik s Így kicsi a teljesítmény, nagy a szénfogyasztás. A népi ellenőrök figyelme erre Is kiterjedt Javasolták, hogy a fűtésnél porlasztó gépet alkalmazzanak. Kiszámították, hogy így mintegy 400 ezer koronát megtakaríthatnak. — A bratislavai Termostavval meg is kötöttük a szerelési munkálatokra a szerződést, de a prágai CKD a szükséges berendezéseket csak a jövöre szállítja le. így hát várnunk kell. A szén megtakarítása terén Így ls értünk el eredményt, mintegy 35 tonnát. — A minőség ellenőrzése nem került még napirendre? — Erről egy kicsit megfeledkeztünk. Jövőre ez lesz az első teendőnk. Az Idán az exporttervet kísérjük figyelemmel December 15-re pontot akarunk tenni a végére. Az üzemi népi ellenőrző bizottság elnyerte a dolgozók bizalmát, mégsem törekedett arra, hogy aktivistákat tömörítsen maga köré. A minőség ellenőrzésénél pedig szüksége lesz rájuk. Hiszen az Ismeri legjobban a részleg problémáit, aki ott dolgozik. Az ellenőrző bizottság 17 tagjának a figyelme nem terjedhet kl mindenre. A Merlna népi ellenőrei márciusban ünneplik ténykedésük első évfordulóját. A Jubileumi ünnepségre a legszebb ajándék az lesz, ha az eddigieknél nagyobb mértékben támaszkodnak az üzem dolgozóinak segítségére. NÉMETH JÁNOS A régi Most minél gazdaságosabb „felszámolásáról" — egyelőre Ideiglenes tervek alapján — külön kormánybizottság gondoskodik. Az említett tervek szerint legelőször a HnSvín-hegy alatti városrész kerül lebontásra, mert helyén négy gépkocsisor közlekedésére alkalmas autósztráda és vasútvonal épül. Ide vezetik a Blllna folyót és Itt építik ki az új város csatornahálózatát ls. A Ležáky Bánya Innét terjeszkedik majd tovább, egészen az óváros alá. A „szénfront" közeledésével párhuzamosan kell haladnia a házbontási munkáknak ls. Az e célra előirányzott költségek összege mintegy 77 400 000 korona. A lebontott házak anyaga sem vész kárba. Az apróra zúzott kőből, téglából stb. nyert anyagból előregyártott épületelemek készülnek. Az Ingatlanok megvételére előreláthatólag csaknem 14 millió korona, a temetők felszámolására mintegy 9 millió korona, költözködésl és egyéb költségekre pedig több mint 7 millió korona lesz szükséges. Az észak-csehországi barnaszénkörzet távlati kitermelési tervel csak az esetben reálisak, ha már a jövő évben megkezdődik a mostí óváros Látogatás a bratislavai Figaro csokoládé gyárban Már amikor a gyárhoz közeledtem, megcsiklandozta orromat az édes karamell Illat. Nagy kíváncsian léptem be a kapufán. Hisz gyermekkorom álma teljesedik — egy igazi csokoládégyárban járhatok. Nagy változások elébe néz ez a gyár. Hazánk összes cukorka és csokoládégyárjal az új évtől egy termelö-gazdaságt egységet jognak alkotni, melynek székhelye Modranyban lesz. Megváltoznak a termelési tervek is. Minden gyár másfajta édesség gyártására rendezkedik be. Trnaván például csakis nyalókákat fognak gyártant, Itt Bratislavában viszont karamellt és csokoládéfigurákat. Ezeket az adatokat azalatt tud« tam meg, amíg a szükséges formalitások elintézését vártam. Végre minden rendben volt. Rámöltöttek egy hófehér köpenyt, fejemet fehér kendővel kötötték be. így felkészülten léphettem be a „gyermekálmok" konyhájába. — Először talán a karamell gyártását tekintsük meg — mondotta kísérőnőm, a szőke Marlka Králová elvtársnő. A KARAMEM.ES ÜSTÖK KÖZÖTT A hideg decemberi fagyos szélből egyszeribe kellemesen klfütött, neónlámpákkal megvilágított hosszú terembe jutottunk. Hófehér, kattogó automatagépek kőzött lépkedtünk a terem legvégén levő „konyhába". Légmentesen zárt üstök sora előtt álltunk meg. Az egyikből éppen folyt az alákészített edénybe a piros maszsza. Amint az edény megtelt, Bakos Mária, az egyik „főszakács" bezárta a csapot és bekiáltott a falból kiálló csőbe. — A kettest újra lehet tölteni. — Az üstöket a felső emeleten töltik — magyarázta, amint elfogta csodálkozó pillantásomat. — Ott öntik beléjük a tejet, gyümölcsízt és a zselatint, no meg a többi kellőket, az előírt norma szerint. Ezen a csövön át Jól megértjük egymást. Közben a forró karamellel telt edényt sínpályán kitolta egy másik helyiségbe. Itt keményítőllszttel meghintett hűtőasztalokra került. Lehűlése után majd a hengerelő gépekre vándorol a massza, melyek 25—30 kilogrammos rudakká formálják. A további megmunkálás már teljesen auPrágában a Gumiipari Vállalat üzembe helyezte azt az új négyszékes hengersort, amelyet a komárovi Buzuluk nemzeti vállalat gyártott. Az új hengersor lényegesen növelni fogja a gépkocsiabroncsok gyártásában a munka termelékenységét és természetesen javulni fog a minőség is. L. Jirők felvételén az új, korszerű gép. tomatlzőlt. Az egyik gép megnyújtja, a másik pedig felszeleteli a karamellrudat, egy további a csomagolást végzi. A csomagolt karamell futószalagon érkezik a mérleghez. Innét már pontosan kimért adagok „potyognak kl" leragasztott celofán-zacskókban. A gépet-kezelő két lány csak arra ügyel, hogy a zacskók zárjanak. Önök biztosan szeretik a karamellt — kérdem a lányoktól. — Szeretjük, csakhogy a friss nagyon tapad a szájpadláshoz — válaszolják nevetve. Es aztán elárulják, bogy legjobb a kéthónapos karamell. Halk zene árad a hangszóróból. Minden szinte ragyog a tisztaságtól. A csillogó gépeken keményítőpor fehérlik. Azt Is megtudom, hogy a karamell-részleg. dolgozói első helyen állnak a gyár tisztasági versenyében. Négy kollektíva dolgozik itt és egymás közt vetélkednek a szocialista munkabrigád címért. Együttesen szeretnék elnyerni a szocialista munka műhelye elnevezést. — Most azonban nézzük meg, HOGYAN K&SZÜL A CSOKOLÁDÉ E szavakkal Marlka újra kivezet a folyosóra. Cukros zsákok garmada mindenütt. Naponta tonnaszámra fogy itt a cukor. Ez csak a napi készlet — mondja Marika. A következő helyiségben olyan erősen megcsap az émelyítően édes szag, hogy szinte beleszédülök. — Mindenki így jár, aki először lép be ide — mosolyog kísérőm. — Rögtön megszokjál — S valóban. Néhány perc múlva már nem érzem az émelygést, csak a kakaó sajátos illatát. — Nos, Itt készül az alapanyagi A kakaőbabot saját malmunkban őröljük. Onnét a sajtolóba kerül, ahol kisajtolják belőle a felesleges kakaóvajat. Minden csokoládéfajtának ugyanis más a kakaó-vajtartalma. A kakaó masszát azután kb. 120 fokos hőség mellett különleges kemencékben kakaókaláccsá formálják. így kerül az érlelőbe. Itt az ún. meanderokban tovább finomítják, míg végül hozzáadják a tejet, az aromákat és a ; Ahol már elmúlt a karácsony! ; • Kétszázhetvenöt tonna kol-i ; lekció • A karamellt gyártó < : részleg 9 A szocialista munka; I műhelye • A kakaóbabtól a] „Rumba" csokoládéig zsiradékot. A csokoládé 24—48 órát érik 50—70 fokos melegben. Azután következik a formálás. Ez a munkafolyamat is teljesen automatizált. A forró masszát formákba öntik és futószalagon továbbítják a 'hűtőkamrákba. Onnét a szalagon jutnak a figurák a csoiaagolóba. A RUMOS PRALINÉ ÉS A TÖLTÖTT CSOKOLÁDÉ készítése csak annyiban különbözik, hogy a formájtba előre beleteszik a tölteléket és aztán öntik le a forró csokoládé masszával. Amint a különböző csokoládéfigurákat nézegettem, hiába kerestem köztük a patkókat, a csillagokat, a gombákat és a karácsonyi kollekció többi megszokott részét. A rejtély csak az irodában oldódott meg. Mikor a kollekció felől érdeklődtem, Stavlnoha mérnök mosolyogva legyintett. „Nálunk már rég elmúlt a karácsonyi Az utolsó kollekciót már november 25-én kiküldtük. Különben, ha érdekli, azt ls elárulhatom, hogy az tdén összesen 322 000 fél-, 114 000 egykllogrammos kollekciót ős 800 tonna szaloncukrot szállítottunk a karácsonyi piacra. Mivel tudom, hogy a bratislavai Figaro gyártmányai külföldön is keresettek, érdeklődtem az export után ls. — Kollekciókat sehová sem exportálunk! Csak nálunk és még egynéhány közép-európai országban maradt fenn ugyanis az az ősrégi szokás, hogy a fenyőfát színes, csillogó csecsebecsékkel ős édességgel aggatjuk tele. Másutt nem ls tudják, hogy ml az a szaloncukor. Gyárunk külföldre bécsi karamellt, mely gyümölcsízzel van töltve — és különböző formőjú ós díszítésű nyalókákat szállít. Főleg a Szovjetunióval, Mongóliával, a Német Szövetségi Köztársasággal, Angliával, az USÄ-val és Ausztrlőval kereskedünk. De gyártmányainkat ezeken az országokon kívül, kisebb mennyiségben, a világ minden tájára szállítjuk. Elbúcsúztam, és amint a kapun kiléptem, arra gondoltam, nem ls rossz ilyen csokoládégyárban dolgozni. — És utoljára egy nagyot szippantottam a karamell édes Illatából. -iliMegszámláltattak Több mint 100 millió tonna szén a város alatt • Altalános házbontás és költözködés • 1972-ig hatvanezer lakosa lesz az új Mostnak Az észak-csehországi barnaszénkörzetben feltartóztathatatlannl közelednek a hatalmas szénfejtő gépek a 700 éves Most város területéhez. E fontos ipari teriilet ősi hagyományokra visszatekints központjának kűrnyékén Ervénice és SouS kis városok már régebben a fejtési „front" áldozatai lettek. Most, már arra a városra is sor kerül, amely az első köztársaság idején hatalmas bányászsztrájkok színhelye volt. Ez a fasiszta megszállás óta halódó város jelenleg az észak-csehországi Barnaszénbányák Szövetsége igazgatóságának a székhelye... Geológusaink megállapították, hogy Most város területe alatt 108 288 000 tonna kiváló minőségű barnaszén van, mégpedig aránylag vékony — átlag 25 méteres — fedőréteg alatt. A megállapított szénréleg átlag 28—30 méter vastagságú. A jelenlegi szénárak szerint a Most alatti szén- értéke 4,5 milliárd korona és az észak-csehországi barnaszénkörzetben sehol sem oly kedvezők a kitermelés feltételei, mint ezen a helyen. Talán ezekre az adottsőgokra vezethető vissza, hogy már arônylag régóta tervezik Most „felszámolását". Már a fasiszta megszállók ls megtiltották az új építkezéseket a mostl óvárosban. Nem engedélyezték az ottani vállalatok kibővítését sem, és a város karbantartása csak a legszükségesebb javításokra szorítkozhatott. Most „tervszerű" . pusztulásra volt ítélve. A régi Most helyreállítása körülbelül annyiba kerülne, mint egy teljesen új város felépítése. Éppen ezért már tíz évvel ezelőtt megkezdődött az új Most kiépítése, ahol a város mai lakosságának 70 százaléka talált otthonra kqrszerű lakásokban. Az óvárost a mostlaknak csupán 30 százaléka lakja, de még ma ls ott vannak a hivatalok, az üzletek, a gyárak stb. Az óváros épületeinek 88,5 százaléka még az Osztrák—Magyar Monarchia idejéből származik, 10,9 százalékuk az 1918—1945 közötti években épült és csupán 8 százalékuk az 1945-öt követő időben. Az új Most — ahol ma már több mint 9000 lakás van — viszont olyan helyen épül, amely alatt nincsenek szénrétegek. 1450 lakás kiürítése és lebontása Az édesszájúak paradicsomában tervszerű lebontása. Ez viszont 1967Ig 1450 család átköltözését teszi szükségessé. A következő években évente 1000—1200 lakásnak kell új Mostban, vagy a közeli lakótelepeken épülnie, ezenkívül közigazgatási épületeknek, kereskedelmi hálózatnak stb. Is. Az új Mostnak ugyanis legkésőbb 1972Ig már mintegy 60 000 lakosú Járási székhelyként kell a lebontott óvárost pótolnia. ÉS mi lesz a nagy épületekkel? A régi Most nagy épületei közül néhányat máshová lehet „költöztetni", például a Rlcot, amelynek termelését a Brno melletti Veverská BítySka Rico-üzeme aránylag csekély és gazdasőgos kibővítése után minden bonyodalom nélkül átvehetné. Hasonlóképpen fontosak a Május 1. Acélgyár épületei is. Velük kapcsolatban ugyancsak meg kell találni a legmegfelelőbb megoldást. Fölösleges lenne a mostl porcelángyár újra felépítése az új Mostban, mert más porcelángyárak pótolhatják az említett üzem teljesítőképességét. Az új Mostban, illetve közvetlen közelében kórház, sörgyár, színház stb. építését s egy új temető létesítését veszik tervbe. A régi Most maholnap eltűnik, ős az ezt célzó akció — terjedelmét illetően — páratlan hazánkban. Eltűnik a történelmi múltú óváros, de közvetlen közeléljen új, korszerű város épül... (ra) Jól halad a Faskov Bánya (Ostrava ban adja az első szenet. Képünkön: ostravai Kohóipari Vállalat dolgozói állításán dolgoznak. karvinái körzet) építése, mely 1966Zdenék Spáčll és Vítőzslav Duksa, az a kazánház vasbeton vázának össze(CTK — J. Finda felvételej 1883. december 7. * ÜJ SZÖ 3