Új Szó, 1963. december (16. évfolyam, 331-358.szám)

1963-12-07 / 337. szám, szombat

TADZSIK1SZTÁNI RIPORT | Aho! o gombhoz hozzávarrtók a ruháf K

ét Idős újságíróval beszélgetek Olisambéban, a Tádzsik SZSZK fővárosában. Mindkettőjük mögött vagy harmincöt öves gazdag újságírói múlt áll, sok mindenről írtak, tudósítottak már. Tádzsikisztán fejlődésének élű tanúi ők, még azokra az időkre emlékeznek, amikor ezt a vidéket Kelet-Bokharának hívták és egy elnyomott gyarmati emirátusnak volt szinte hihetetlen nyomorban tartott függvénye, „algyarmata". A régi időkről folyó beszélgetés alatt úgyszólván be kell csuknia az embernek a' szemét, mert lehetetlenség megérteni a múltat a legmodernebb betonalumínium-üvegpaloták, a merészsíkú korszerű panelházak láttán. Erőszakkal ismételgetni kell E. E. Kisch, a „száguldó riporter" tudósításának szavalt: „Ezelőtt falu volt Itt, DUsambénak hívták. DUsambá „hétfőt" jelent. Hétfőn vásár volt, hétköznap semmi sem volt." Hogy Itt semmi sem volt? — Volt, hogyne. Egy ötszáz lakosú vályogfalu. Még amikor — vagy harminc évvel ezelőtt — Itt járt július Fučík, akkor a repülőtér ott volt, aboi most a mezőgazdaságügyi minisztérium áll — mondja Gluhovszkij elvtárs, aki Düsambéban fogadta nemzeti hősünket. Aron Markavics Gluhovszkij nagy szeretettel beszél Csehszlovákia nagy fiáról és minduntalan Murldtn Prlmkulov tádzsik társához fordul „emlékszel, ugye". Hogyne emlékezne Primkulov elvtárs, hiszen ő kísérte FuSlkot tadzslkisztáni útján ... Es fölelevenednek a július Fučlkkal kapcsolatos emlékek, apró részletek, hol akadtak kátyúba az öreg rozoga forddal, hogyan gondolták a helybeliek az ajándékba kapott balátba és turbánba öltözött Fuüíkról, hogy odavalósi... — Azt mondjátok mag elvtársak, mit mutatnátok meg ma július Fučíknak? — kérdem tűlük. Egymás szavába vágva váló szolnak, alig bírom jegyezni: — Megmutatnánk a textilkom blnátot, a selyemgyárat, az új kábelgyárat, Volgánkkal vin nénk oda, ahová akkor gyalog •em tudott eljutni, megmutatnánk a panelházakat, az új Dü sambát és mindenekelőtt textilgépgyárunkat, amely Csehszlovákiába szállít automatikus szövőgépeket ... Szövőgépeket, nekünk? Kö zép-Európa legfejlettebb iparú országának? Közép-Ázsia kellői közepéről, abból a Tádzsikisztánból, amely számára 1931-ben tizenöt helyet tartottak fenn a moszkvai egyetemen, de egyet sem lehetett betölteni, nem lévén írni-olvasni tudó ember? Hol van az a textilgépgyár? — Lenn vár a Volga, raflk, nézd meg, ha érdekel. ... A „rafik", mint megtudom, elvtársat jelent, a Volga pedig olyan utakon visz, ahová annakidején gyalogszerrel ls körülményes lett volna eljutni a mocsarakon, úttalan helyeken át. Tadzsikteksztilmassztroj Ez a hoszú „rövidítés" azt jelenti, hogy „Tádzsikisztánt Textilgépeket Gyártó Üzem". A gyír a nagy évtized mfiva, az utóbbi években izületett úgy, hogy „a gombhoz hozzávarrták a ruhát". Mert volt Itt egy kis gépjavító műhely, amely a selyemgyár gépelt reparálta, s ezt feljesztették röpke négy év alatt korszerű exportüzommé. Még mindig épfll, az udvart daruk, magasba szökő betonállványok tarkítják. Addig épül míg csak „kombinát" lesz a nave ... Az öt-hat ezer kilométer távolságból Ide csöppent látogató otthon érzi magát. Először az igazgatónak teszi fal a szokásos kérdéseket, amelyeket odahaza, Csehszlovákiában megszokott, s amelyek jslenleg KözépEurópa iparállamában az embereket foglalkoztatják. SzamárJúllus Fučík tadzstktsztáni kísérőt: Aron Markouícs Gluhovszki

j /baloldalt) és Nurldin Primkulov Szajmardon Tosov az automatikus szövőgépet szerelt tzklj igazgató meg a tadzsiklsztáni problémákat fejtegetve lényegében a csehszlovákiai problémákról beszél. Meg is kérdem: — Honnan Ismeri, elvtárs, olyan jól a mi problémáinkat? Honnan tudja, hogy most éppen ez foglalkoztat bennünket Csehszlovákiában? — Dehogy tudom, raflk, én a hazai problémákról beszélek ... ... És kitűnik, hogy a műszaki fejlesztés, az anyagi érdekeltség, az újítómozgalom, a versony ás mindenekelőtt a gyors átállás az új termékfajták gyártására a legégetőbb kérdések itt Tádzsikisztánban éppen úgy mint odahaza. Hogyan tanulják a világszínvonalat? A műhelyhez „bozzávarrt" Üzem izámára nehéz lehet azonnal exportra alkalmas, világszínvonalú automatákat gyártani. Hogyan csinálták ezt? Volt-e elég szakképzett emberük? A szovjethatalom ével — az tanulás volt. Mérnökké, technikussá, szakképzett munkássá úgy tanultak az emberek, hogy nappal az építésen dolgoztak, este gépipari esti Iskolán tanultak. Förge, díszes, tarkára tolt kissapkában — tyubetyejkában — dolgozik a szerelőműhelyben Szajmardon Tosov. Két éve dolgozik itt, a gyapottermelő vidék egyik kolhozából Jött. 0 szereli a vetélőt mozgató szerkezetet. Megtudom tőle, hogy a csónakot lendítő kis kar a csehszlovákiai üzemekben gyakran eltfirdtt. Addig gondolkoztak a munkatársakkal, mlgcsak ki nem (Ötölték, hogy hegezztés helyett az alkatrészt agy darabbúi készítik. A mérnökök segítettek és a kát évvel ezelőtt még textilgépektől fényévnyi távolságban élő Tosov, az a szenvedélyes sakkozó tadsilk szerelő ma már tud|a, ml kall a világszínvonalhoz ... A szövetgöngyölítő hengert egy (latal Üzbég, Tujosl Szaldmuradov szereli. Alig tlzanktleno évei. A keze ügyes, azt látom, de milyen fejet takar ez a mlcisapkája, amellyel a tyubetyejkát felcserélte? Ml kell őszerinte a világszínvonalhoz? — Tanulni, raflk, én már a nyolcadik osztályt járom. La fogok érettségizni. — Miért tanul? Több lesz a fizetése ezután? — Mi kommunista brigád vagyunk, nálunk mindenki tanul. Meg aztán ... - feljebb tolja sapkáját és gondolkozik, mondJa-e, vagy sem — ... tudja, én pilóta szeretnék lenni. Es ahhoz még többet kell tudni, mint a szereléshez ... Közben a távvezérlésű daru a szerelőszalag végéről leemeli az elkészült szövő-automatát ét a raktér felé viszi... Artyjunyansz, az örmény cégmester felpislant rája ős szükségeinek tartja megjegyezni: — Nem volt még reklamáció a gépre... De azért már dolgozunk a vetélő nélküli, pneumatikus szHvö-automata tervein. Most az a legkorszerűbb, azt kell gyártanunk . .. Meglátja, Tujcil lemond a pllőtaizakmáról, ha megtudja, bogy ezt izerelheti majd. Ahhoz sokat kell ám tudni. Ilyen tanulni vígyő és tudásukat gyümölcsöztetni tudó emberek látt&n megértem, hogy lehetett négy év alatt „hozzávarrni a gombhoz a ruhát , világszínvonalú üzemet teremteni egy Javítóműhelyből... — Szóval ezt is megmutattuk volna Július FuCIknak — mondják kiiírőtm, amikor • gyorsan suhanó Volgával a sima aszfaltúton ismét a várót felé tartunk. — De megmutattuk volna a cementgyárat ls, amelyet Csehszlovákia szállított nekünk. Nem akarod megnézni? Eredeti kapacitásit teljes száz százalékkal növeltük. Tudod, az emberek rijüttek, hogy egynéhány művelatot meg lehat gyorsítani... Megtanulták ... Magtanulták, megtanulták, megtanulták ... Harminc évvel ezelőtt nem volt kit ac egyetemre küldeniük. VILCSEK GÉZA FINNORSZÁGI RIPORT | Nagy hírnévre tesznek szert a finn építők, köztük vezető szerepet játszik Alvar Aalto akadémikus. A finnek gyakran emlegetik, milyen nehéz náluk házat építeni: az északi éghajlat és a sziklás talaj sok nehézséget okoz. Talán éppen ez készteti a finn építészeket állandó kutatásra, melynek sikerei olyan szembetűnőek. Ezt bizonyítják Lahtt lakóházai, Tampere, Turku és Taptola „szputnylkváros" új lakónegyedel. A finn építészek ügyelnek az esztetlkai követelmények érvényesülésére, az építkezés minőségére ős a tervezés észszerüségére. Valóban nagy művészet épületek és egész negyedek harmonikus beillesztése a környezetbe. Például az erdő a finn tájak jellegzetessége. Ezért a finnek a különféle építkezéseknél Igyekeznek minden fát megőrizni. így aztán a települések kertvárosok. Az új mikrokerületekben megragadó látvány a külön féle épülettipusok művészi összhangja. Bátrán akalmazzák a vegyes építészeti stílust. A hosszú, alacsony épületek hátterében élesen kiválnak a sziklára épült „pontházak". A homlokzatok és az erkélyek megoldása ls különböző. Jellemző, hogy a helsinki városi hivatalnak Egy ország építkezik külön osztálya foglalkozik a homlokzatokkal. E szerv tudta és beleegyezése nélkül sem magán-, sem hivatalos építkezés nem folyhat. — Honnal ered a kifejező eszközök sokrétűsége az itteni építészetben? — kérdem Suhonen professzort. — Nálunk nagyon elterjedtek a jeligés pályázatok. Sok eredeti tervet kapunk, melyeket a sajtó nyilvánosan megvitat, így azután a legsikerültebb megoldásokat választjuk. A háború után 17 új lakónegyed és mlkrokerület született a finn főváros peremén, most újabb öt épül. A mikrokerületeket komplex módon építik — egyidejűleg tervezik és építik a lakóházakat és a középületeket, Iskolákat, üzTapiola, Helsinki peremvárosa leteket stb. Ej a módszer leg-* szembetűnőbben Taplolában, Helsinki „szputnylkvárosában" érvényesült. Itt nagyon ésszerűen szervezték meg a Játszótereket, a garázsokat és a gépkocsiparkolőkat. A bái zakban nem építettek be üzlethelyiségeket; az áruházak, a közigazgatást épületek, a kulturális Intézmények egy központban vannak. Itt nincsenek ún. folyosóutcák, ha-< nem a szabad tervezés érvényesül. Ennek eredményeként minden ház a lehető legtöbb nafényt kapja és az erdők ls épen maradtak. A főváros másik részében, tíz kilométerre a központtól ti] mlkrokerület épül — Plrfli jänmäkl, melynek Jellegzetessége a panelépltkazés nagyarányú alkalmazása. Ez 25 százalékos Időmegtakarítást, 15 százalékos költségmegtakarítást eredményez és kihat az építkezés minőségére.., Végül ki kell hangsúlypznl, hogy a finnek sokat adnak a kényelmes lakberendezésre. A kényelem érdekében ötletesen használják kl a padiásás pincehelyiségeket. Minden lakásnak külön gyümölcstárolója van, ezenkívül külön kamrát rendeznek be a régi holmik őrzésére. V. ANYIKIN és J. GOLOSUBOV ANGOLAI ÚTIJEGYZETEK LEGYŐZHETETLEN NÉP Lucio, Angelino és Roberto tonák „megnyerték" a háboöklükkel verik a taktust és rút. Győzelmük mégis ábránd, zászlajuk zöld színéről éne- mert nem tudták helyreállítakelnek. Nehéz, élesen kanyar- ni a biztonságot és ellenőrzégő úton haladunk. Három- süket kiterjeszteni a lakosszáz méterrel alattunk sűrű ságra. Az ültetvények körül őserdő. A veszélyzóna köze- beton erődítményt építenek, pén vagyunk, Innen 70 kilo- de elég, ha a katona elhagyméterre fekszik NevaCatpem- Ja posztját, máris felkelőkbe ba, portugál katonai ellenőr- ütközik. Nambuangóngo, Beszőpont. A legjobb esetben öt sa Monteiro és Bembe körül óra múlva érünk oda. A vo- 150 km-es térségben a portulánnál ülő hadnagy előre fi- gál hadsereg még csak mugyelmeztet: tatkozni sem mer. — Villámgyorsan cseleksze- Azt mondják, a felkelők nek: két-három lövés tíz mé- száma meghaladja a tízezret. térről a „canhanguló"-ból. Míg ötezren harcolnak, atöbHlggye el, egy ilyen lövés az bl a volt Belga Kongóban leember fejét is elviszi, két te- Vő bázisokon pihen. A felkenyérnyi nagyságú lyukat üt jők megtanultak manőverezni. a bőrén... A „canhanguló" A harcmezőn a vietnamiak elöltöltő kovácspuska, golyó taktikáját alkalmazzák. A helyett kövekkel, üvegdara- harc hevében föld alatti fobokkal, vastörmelékkel töltik lyosókon hirtelenül eltűnnek, meg ... majd 50 méterre az ellenség „NE ÖLJENEK MEG!" háta mögött ismét feltűnnek _» > A

z ütközetek után mindig A hadnagy és emberei nem m

0dern fegyverhez Jutnak, tartóznak a portugál sorkato- így a fegyverzetük is állannasághoz. Mintegy háromezer dö

a

n javul. Az idén februárban főnyi „önkéntes alakulat" és eg

y portugál Járőr parafasisateljes autonómlát élvez. Majd- k0S

i terepszínű katonaruhát nem mind Angolában szülét- vis

eiő alakokat pillantott meg tek, átlagos koruk 35—50 év. Kabindában. Nyugodtan közeTöbbnyire elszegényedett far- jedett feléjük, közben gyilkos merek. Nem Ismernek Jómo- golyózápor végzett vele. A dort, megvetik a sorkatoná- portugálok először találkozgat. tak angolai sorkatonákkal. — Ezek a tiszti flcsúrok A korsze

rü hadsereg, teheasszonyostul-gyermekestül tetlen a üt harcot kerülö

j főnnek ide. A katonai tskolá- tIzes CS

Oportokban támadó ,

t"

do

mý

n

ny

a

l harcosokkal. A légierők semteletómték a fejüket, itt meg mlr0 sem mennek a sűrű ö

s. az országot sem ismerik. Misé-. erdökb

en, a gyalogság pere árnak, meg azzal szórakoz, dl lép

ten-nyomon kelepcébe nak, hogy színes nyilakat to- esl

k. Portugána már 19B

2 aulogatnak ide-oda a térképén, gusztusäba

n elvesztette AngoBezárkóznak erődelkbe ame- m miutän a leopol(ivillei lyeket csak két őrs kíséreté- kormSn

y beleegyezett, hogy ben hagynak el. A lázadók angolal kik

épző táborokat lémeg azt csinálnak, amit akar-. tesItsenek Kong

6 területén. nak. Az út szélesedik, s már 30 HA NINCS EGYSfiG.., km-es sebességgel robogunk, . nortu

I.

álok B

e„

edüll reÉles kanyar mögött mintegy m* J""Ji

8'"°

KJ

B

g„

y/

1

a„" í®, 12 bennszülött férfit és nőt mozgom két eUenpillantunk meg. Vízért men- \ZwZzUkA két nek. Hirtelen bevetik magú- A Jrf: kat B7 fisfirrlfihfl A katonák cs

oP

ort őPP

0n o

ly

an ádá

z SSiiímtAi r-J?!öA S küzdelmet vív egymással, lö 11 él bérnek vissza • * mínt a Portugálokkal. A valő-' wttei térnek vissza. ságban két nacionalista párt — Ez az úr külföldi Újság-. )átszlk szerepet: a2 Ang

oi

a V? ~ mond,

a f, hadnagy-— Felszabadításáért Küzdő Népi Mutasd meg neki, hogy nem Mozgalom, melynek vezére félsz tőlünk. No, csak rajta! MaHo de Af!drű

d

y

e> és Angol

a — 1-i-i-tgen, nem félek. Népeinek Szövetsége, melyet könyörgöm, ne ölfenek meg, Holden

% Roberto vezet. Az ártatlan vagyok! utóbbit az Egyesült Államok, Végre elértünk Nova Cat- Andradet pedig a szocialista pembába. Valaha több száz tábor támogatja. Ettől függetember élt a falucskában, de lenül a két párt programja a lakosság elmenekült. Most nagyon hasonlít egymáshoz, mintegy félsz4zad sorkatona mindkettő függetlenséget kötanyázik itt. Gépfegyvertor- vetel. Mindkét párt hangoznyok. Szögesdrót. tatja, hogy rákényszerltették — Gyakran Járnak bevetés- a fegyveres harcra, mert Llsz re a veszélyzónába? — kér-^ szabón nem volt hajlandó tárdem a parancsnokot. A kapi- gyalni. Készek bármikor tár tány Ingerült: gyalni a portugálokkal, ha — Legalább egy századdal biztosítják• az angolai nép önkell elindulni, máskülönben rendelkezést jogát. A két párt esztelen lenne minden vállal- ellenségeskedése árt a nem kozás. Nekem egy századnyi zet! felszabadító harcnak. Az katonám stnes, így csak az egységfront Jobb eredméerődőt. védelmezhetem, nyekhez vezetne. Az önkéntesek hadnagya a fogai között morogja: — No látja, félnek, A luandal főkormányzótól Egész Lisszabon sopánkodik, ezt hallottam: „Politikánk a ha embereik közül valaki fű- lehető legjobb. Biztosltja a be harap, arra viszont fel nyugati és a keresztény cívisem figyelnek, ha közülünk lizácló védelmét. Olyan lehe partkol el valaki. tüségeket ad az afrikaiaknak, LÁNGOLÓ VULKÁN amilyenekkel független or bAtNüULu vubiw

w szágban nem rendelkeznének. A portugál hivatalok azt Meggyőződésem, hogy Jobb híresztelik, hogy Angolában nekik, ha portugál állampolmegszűntek a hadműveletek, gárok maradnak, mintha a lázadók szétszóródtak, rend angolaiak lennének." és nyugalom honol. Persze az angolaiak nem A felkelés 1991 márclusd- vesznek részt az ország poliban az északi részeken tört tlkai életében, semmibe sincs ki, teljesen váratlanul. Sar- beleszólásuk, hisz 90 százalélószerű macsettával és ósdi kuk Írástudatlan. fegyverekkel felszerelt benn- Ötvenezer főnyi expedíciós szülöttek ezrével özönlötték hadtest fenntartása 6 ezer kmel a gyarmatosítók városait re a támaszpontoktól, súlyos és ültetvényeit. A fehér tele- teher Portugáliának. Kérdés, pesek rettegve Laundába me- sokáig bírja-e ezt Portugália? nekülnek. A felkelők 300—400 Az angolal háború már az km, széles, politikailag és ka- anyaországban is kezd néptonallag fontos terület ural szerűtlen lenni, bár a hivatalettek. A valóságban hatal- lok ezt tagadják. Sok portutnukba kerítették a volt gál liberálissal találkoztam, Belga Kongó és a Luanda kö- akik gyűlölik Salazai rendzöttl térségét. Húsz várost szerét. Andrade pártjának vefoglaltak el és Luandától 150 zetői is hangoztatják hogy km-re északkeletre Nambu- különbség van a portu

6al nép angongót tették meg ldelgle- és a fasiszta Salazar-rendszer nes fővárosukká. közfitt. A kocka el oar. vetve. A portugálok gyorsan és Kérdés, megállja-e t helyét kegyetlenül válaszoltak, öt- Portugália ott, ahol masoi- vevenezer főnyi erősítés érkezik reséget szenvedtek vagy peLisszzabonből. Nambuangongo dig az utolsó negyedórában a augusztusban már Ismét por- Jövőtől rettegve megadj Antugál kézen van. A felkelők golának a függetlenséget, elvesztették bázisukat és amelyről most meg beszélni szétszóródtak. A portugál ka- sem hajlandó?! MAX C LE AU ELKERÜLHETETLEN VÉG ŰJ SZÖ 4 * 1983. december 4,