Új Szó, 1963. december (16. évfolyam, 331-358.szám)

1963-12-07 / 337. szám, szombat

Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Budapest (CTK) — A Magyar Szo Cialista Munkáspárt Központi Bízott sága december 5-én kibővített ülést tartott, amelynek résztvevői meghall gatták és egyhangúlag tudomásul vet ték Nyers Rezső elvtársnak, a Köz ponti Bizottság titkárának tájékozta tóját időszerű gazdaságpolitikai kér désekről. Ajtai Miklós elvtárs, a Politika! Bizottság póttagja, a Tervhi vatal elnöke ismertette a népgazda ság 1964. évi tervének irányelveit. A Központi Bizottság a jelentést és a határozati javaslatot beható vita után egyhangúlag elfogadta és java soilta, hogy a forradalmi munkás-pa raszt kormány az elfogadott irány elvek alapján dolgozza ki a népgaz­daság 1964-es részletes tervét, bizto­sítsa, hogy a tervfeladatokat a vállalatok általában december végéig megkapják. Kádár János elvtárs, a Központi Bizottság első titkára szervezeti és személyi kérdésekről referált és tett a Politikai Bizottság nevében javasla­tokat. A Központi Bizottság a munka jobb megosztása, a pártvezetés hatéko nyabbá tétele céljából elhatározta a Központi Bizottság titkárságának ki bővítését és új osztályok felállítását az apparátusban. A Központi Bizott­ság titkárnak választotta meg Cseter­ki Lajos elvtársat, és megbízta a tu­domány és közoktatás ügyeinek fel ügyeletével; dr. Korom Mihály elv társat, és megbízta az adminisztratív ügyek felügyeletével; Szurdi István elvtársat, és megbízta az iparirányí­tás felügyeletével. A KOZOS AKCIOPROGRAM­a demokrácia megújításának alapja A Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának nyilatkozata Párizs (CTK) — Az Humanité kö zölte a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának nyilatkozatát melyben a világbéke megőrzéséért folytatott harcra és a francia de 1 mokratikus erők összefogására szőlit fel. A nyilatkozatban többek között ez áll: A moszkvai részleges atom­csendegyezmény megkötése az első jelentős lépés volt a nemzetközi fe­szültség enyhülésére és fokozta a világbéke megőrzéséért, az általános leszerelésért folytatott harcot. A Ken­nedy elnök elleni aljas merénylet újból felhívta a figyelmet az éberség szükségességére. Ez elsősorban Fran­Az Európai Szabadkereskedelmi Társulás tárgyalása Genf (CTK) — Az Európai Szabad kereskedelmi Társulás (EFTA) kép­viselői Genfben kétnapos tárgyaláson neves amerikai üzletemberekkel tár­gyalnak. A tárgyalás első napján Gunnar Lange svéd kereskedelemügyi miniszter, az EFTA elnöke, kijelentet te, hogy támogatja a vámtarifák 50 százalékos csökkentésére tett ameri­kai javaslatot. Erről a javaslatról jö­vőre Genfben tárgyalnak az Altalá­nos Vám- Tarifa- és Kereskedelmi Egyezmény keretén belül. Lange támogatta a Közös Piaccal való együttműködést. n0hlá|n|v NYIKITA HRUSCSOV, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, a Finn Köztársaság függetlenségének 46. év­fordulóján .Kekkonen elnöknek gratu­lációs táviratot küldött. (CTK) ANASZTASZ MIKOJAN, a Szovjet­unió Minisztertanácsának első elnök­helyettese fogadta jean-Marie Koné-t, a Mali Köztársaság államminiszterét, aki nem hivatalos látogatáson van a Szovjetunióban. (CTK) SIR ALEC DOUGLAS-HOME angol miniszterelnök február 10. és 12. kö­zött Ottawában L. Pears kanadai mi­niszterelnökkel fog tárgyalni. (CTK) TITO jugoszláv elnök elfogadta az iráni sah meghívását. (CTK) PAUL HENRI SPAAK belga külügy­miniszter a kormány meghívására Lengyelországba érkezett. (CTK) MEGNYÍLT az új Moszkva—Karachi légiforgalmi vonal. (CTK) ZIKMUND ÉS HANZELKA csehszlo­vák utazók megszakították szibériai útjukat és visszatérnek Prágába, hogy néhány útijegyzetet és riportot írja­nak. (CTK) A LONDONI OLD BAILEY bíróság előtt megkezdődött a tárgyalás Chri­stine Keeler, Profumo volt hadsereg­ügyi miniszter barátnőjének ügyében, aki hamis esküvel börtönbe juttatta egyik volt szeretőjét, Gordon jamaicai dzsesszénekest. (CTK) A VANDENBERGI amerikai légi tá­maszpontról kombinált Thor-Agena rakétával további mesterséges holdat bocsátottak fel. (CTK) MAJNA-FRANKFURTBAN december 20-án nagyarányú bírósági tárgyalás kezdődik az oswiencimi koncentrá­ciós tábor 22 felügyelője ügyében. (CTK) AUGUSTÍN IBARROLA, a börtönben sínylődő spanyol festő titokban vó kony papírra vetett néhány jelenetet a börtöncellákból és e rajzokat ki csempészte. Társai a rajzokat eljuttat­ták Londonba, ahol most kiállításra kerülnek. (CTK) AZ EGYESÜLT ÄLLAMOK kongresz­szusa mindkét kamarájának képvise lől megegyeztek, hogy külföldi se gélyként az elhunyt Kennedy elnök ciaországra érvényes, ahol a gaullista rendszer folytatja a lázas atomfegy­verkezést. Ez a politika nemcsak Franciaországra veszélyes, v hanem egyúttal a világbékét is vesélyeztett Lehetővé válik, hogy a Francia Kom munista Párt, a Szocialista Párt és a többi demokratikus szervezet közös programban egyezzen meg, — hang­súlyozza a nyilatkozat. A Francia Kommunista Párt mindent megtesz egy közös programért, mivel ez a záloga annak, hogy Franciaország­ban újból demokrácia legyen. a Nyugat-Európai Unió parlamentjének ülése Párizs (CTK) — Csütörtökön befe jeződött a Nyugat-Európai Unió par­lamentjének négynapos ülése. A zá róülésen az európai integrációra vo­natkozó javaslatokat fogadtak el. A parlament megállapította, hogy a Nyugat-Európai Unió lesz a jövőben Is a „szélesebb nyugati egység" fő alapja. Ami Anglia csatlakozását il­leti, előbb a Közös Piac tagállamai között kell nagyobb egységet terem­teni. Az ülés részvevői azt is javasol­ták, hogy a Nyugat-Európai Unió egyes szervei Londonból Párizsba te­gyék át székhelyüket. Az ülésen incidensre került sor a francia és a belga küldött között, amikor az utóbbi a francia nukleáris 1 fegyvergyártással kapcsolatban ké­nyes kérdést vetett fel. mim unni által javasolt 4,5 milliárd dollár he lyett csak 3,6 milliárd dollárt enge délyeznek. (CTK) AZAHARI, a brunei hazafias erők vezére Djakartában bejelentette, hogy a partizánok Észak-Borneó területén elfoglaltak a Malaysia Államszövet­séghez tartozó néhány községet. (CTK) A VIETNAMI DEMOKRATIKUS KÖZ­TÁRSASÁGBAN Dél-Vietnam Nemzeti Felszabadítási Frontja megalakításá­nak harmadik évfordulója alkalmából december 15. és 22. között megtartják a termelés emelésének és a dél-viet­nami nép támogatásának hetét. (ČTK) A HARWARD EGYETEMEN John F. Kennedy elhunyt elnök emlékére könyvtárat alapítanak. (CTK) JOHNSON amerikai elnök pénteken a Fehér Házban átadta a legmagasabb amerikai békekitüntetést — a szabad ságérmet Pablo Casals híres spanyol gordonkaművésznek és Jean Monnet francia politikusnak. (ČTK) KARACHIBAN 29 afrikai és ázsiai ország képviselőinek részvételével megkezdődött a 4. afroázsiai gazdasá­gi konferencia. (ČTK) MAKARIOSZ érsek, ciprusi elnök átadta Görögország, Törökország és Anglia követeinek a ciprusi alkot­mány módosításának tervezetét. . (CTK) GRAFENWÖHR nyugat-németorszá­gi gyakorlóterületen megkezdődött a „Sárga ék"-nagygyakorlat a Bundes­wehr 12. tankhadosztálya 31000 ka­tonájának, az USA 4. tankhadosztá­lyának, valamint az amerikai 7. had­test utánpótlási egységeinek részvé­telével. (ČTK) A NYUGAT-NÉMETORSZÄGI PARLA MENT költségvetési bizottsága javas latot hagyott jóvá, miszerint a had ügyminisztérium 1540 millió márkái költhet 110 Transall típusú francia­nyugatnémet gyártású kétmotoros ka tonai személyszállító repülőgépre. (ČTK) A SZÍRIAI NEMZETI FORRADALMI TANÁCS bejelentette, hogy, eltekint a halálraítélt három katonatiszt ki­végzésétől. (ČTK) Á nemzetközi kommunista mozgalom egységéért és összeforrottságáért A MOSZKVAI PRAVDA SZERKESZTŐSÉGI CIKKE A moszkvai Pravda pénteken a fen ti címmel szerkesztőségi cikket kö zölt, amelyben ezt olvastuk: A nemzetközi kommunista mozga­lom a kommunista és munkáspártok képviselői moszkvai értekezletének harmadik évfordulóját ünnepli. Az értekezlet történelmi Jelentősége ab ban van, hogy kidolgozta és elfogadta azt a Nyilatkozatot, amely az 1957 évi Nyilatkozattal együtt meghatá rozza a világ kommunista és munkás mozgalmának fő irányvonalát, alkotó szellemű marxista—leninista akció­programot ad a nemzetközi munkás­osztálynak. Melyek a legfontosabb eredményei annak a küzdelemnek, amelyet a marxista—leninista pártok a Nyilatko­zat eszméinek megvalósításáért foly­tatnak? — A Szovjetunió eredményesen tel jesíti a kommunizmus építésének nagyarányú programját, amely óriási forradalmasító hatást gyakorol az emberiségre. — A szocialista világrendszer nem­zetközi téren megszilárdította gazda sági és politikai pozícióit. A kubai forradalom győzelme után ma három világrészen — Európában, Ázsiában és Amerikában ragyognak a forrada­lom világítótornyai. — Az imperialista országok mun kásosztálya elmélyítette szervezettsé gét és harcképességét, mind aktívab­ban fejleszti gazdasági és politikai harcát a monopoltőke ellen. — A nemzeti felszabadító mozga­lom számos erős csapást mért az im perializmusra, és fejlődésének új. magasabb szakaszába lépett. — A békeszerető erők, mindenek előtt a Szovjetunió és a többi szo­cialista ország ez időszak alatt meg tudta akadályozni az imperializmus agresszív köreit a világháború kirob bantására irányuló kísérleteiben. — Növekedett a kommunista pár tok száma, szélesedtek a kommuniz mus, a béke és a demokrácia erői nemzetközi seregének sorai. Mindezekből két megdönthetetlen következtetés vonható le. A kommunista mozgalom fő irányvo­nala igaz, mélységesen forradalmi Ojabb sikerek és győzelmek érdeké ben ezen irányvonalnak megfelelően kell munkálkodni és tevékenykedni. A szocializmus, valamint a munkás­és nemzeti felszabadító mozgalom erői megnövekedtek és még nagyobb lehetőségeik vannak a Nyilatkozat­ban megszabott nemes célok és fel­adatok végrehajtására. A kommunisták sohasem titkolták és nem is titkolják céljaikat. Esz­ményképük a társadalmi egyenlőtlen ségtől, az elnyomatás és a kizsákmá­nyolás mlnden formájától, a háború borzalmaitól mentes társadalom meg­teremtése, olyan társadalomé, amely megszilárdítja a földön minden nép békéjét, munkáját, szabadságát, egyenlőségét, testvériségét és boldog­ságát. A kommunisták abból indulnak ki, hogy a történelmet maguk a nép­tömegek formálják, hogy a kommu­nizmus győzelme a dolgozók keze munkája. Az új társadalmat nem ajándékozhatja valaki, nem is impor­tálható szuronyok segítségével kívül­ről. Az új társadalom a nép forra­dalmi harcának és építő munkájának eredményeként alakul ki. A nemzetközi kommunista mozga­lom fő irányvonala választ ad mind a mozgalom harcának céljaival, mind e célok elérésének eszközeivel kap­csolatos kérdésre. A fő irányvonalat az emberiség által átélt történelmi szakasz tudományos marxista—leni­nista elemzése alapján szabják meg. Az általános irányvonal egyúttal ki­fejezi a marxistáknak és leninisták­nak azt az elszántságát, hogy necsak magyarázzák, hanem meg is változ­tassák a világot. Ezért megköveteli a testvérpártok akcióegységét, egysé­ges sztratégiájának végrehajtását. A nemzetközi kommunista mozgal­mat fő irányvonalának kidolgozásánál az a lenini tanítás vezérelte, hogy a roppant fontos történelmi eseme­nyeket csak úgy érthetjük meg, ha elsősorban az egyik korszakból a má­sik korszakba való átmenet objektív feltételeit elemezzük". „Mi nem tudhatjuk — írja Lenin — milyen gyorsan és milyen sikerrel fognak kibontakozni az adott korszak egyes történelmi mozgalmai. Azt azonban tudhatjuk és tudjuk is, me lyik az az osztály, amely egyik vagy másik korszak középpontjában áll es meghatározza e korszak fő tartalmát fejlődésének fő irányát, az adott kor szak történelmi viszonyainak fő sajá tosságait stb. Csakis ezen az alapon vagyis csak akkor építhetjük fel tak tikánkat helyesen, ha elsősorban fi gyelembe vesszük a különböző „kor­szakok" (nem pedig egyes országok egyes történelmi epizódjainak) fő, megkülönböztető vonásait és csak az adott korszak alapvonásainak ismere te szolgálhat alapul arra, hogy egyik vagy másik ország részletesebb sajá tosságait számba vehessük". E lenini tétel fényében tökéletesen világos, hogy a nemzetközi kommu­nista mozgalomban olyan kérdések megvitatása, mint a korszak jellemzé se, alapvető ellentmondásainak meg­határozása, a különböző forradalmi erők szerepének megítélése óriási elvi, politikai jelentőségű és hogy e kérdések megválaszolása eleve megszabja a marxista—leninista pár­tok stratégiáját és taktikáját. A 81 kommunista párt tanácskozá­sáról kiadott Nyilatkozat világos és pontos választ adott ezekre a kérdé­sekre. Megmutatta, hogy a mai kor­szak központjában a nemzetközi mun­kásosztály és legkedvesebb gyermeke a szocialista világrendszer áll, korunk legjellegzetesebb vonása pedig az, hogy a szocialista világrendszer az emberi társadalom fejlődésének dön­tő tényezőjévé válik. Éppen ezek az újabb objektív fel­tételek nyújtanak lehetőséget a rend kívül fontos mai problémáknak a bé ke, a nemzeti függetlenség, a demok rácia és a szocializmus értlekében való újszerű megoldására. Ebből is indul ki a mai nemzetközi kommu nista mozgalom fő irányvonala. Ez az adott történelmi korszak ösz­szes ellentmondásainak elemzése és közülük a korszak alapvető ellent­mondásainak kiemelése útján készült. Ilyen ellentmondás most a két világ rendszer, a szocialista és kapitalista világrendszer közti ellentmondás. Ennek az ellentmondásnak mint alapvető ellentmondásnak a kiemelé­se egyáltalán nem jelenti a kapita­lista társadalmat marcangoló ellent­mondások elhallgatását, semmibevéte­lét vagy lebecsülését. Teljesen felüle­tes dolog lenne az adott ellentmon­dást a kapitalizmussal kapcsolatban csupán külső ellentmondásnak tekin­teni. Keletkezésének alapja a munka és a tőke közötti ellentmondás, amely világviszonylatban az egymással szem­ben álló társadalmi-politikai rendsze rek közötti ellentmondássá vált. Az alapvető ellentmondások kimélyülése azonban hatalmas befolyást gyakorol a kapitalista rendszer belsejében zaj ló forradalmi folyamatokra s azok erőteljes meggyorsítójává válik. A kommunista világmozgalom meg­mondja a népeknek a teljes igazságot a termonukleáris háború veszélyéről. Azoknak a következményeknek reá lis, tudományos tényeken alapozott megértése, amelyekhez a termonuk­leáris háború vezethet, előmozdítja rendkívül széles néptömegek harci mozgósítását az imperializmus hadi­tervei és maga az imperializmus, mint a háború forrása ellen. A békés együttélés politikájának ilyen megközelítése megfelel a mai világfejlődési szakasznak, amikor egyrészt a termonukleáris fegyver megjelenése következtében hihetetle-­nül megnőtt az az ár, amit az embe riségnek fizetnie kellene az impéria lizmus által kirobbantott világhábo­rúért, másrészt pedig reális lehetőség nyílt a világháború megakadályozá­sára. A moszkvai értekezletek nyilatkoza­tai hangsúlyozzák, hogy a világfejlő­dést Jelenleg két társadalmi rendszer harca határozza meg. Lenin rámuta­tott, hogy a szocialista államok nem zetl és nemzetközi feladatai egybefo­nódnak, ugyanis a gazdasági építés­ben elért sikerekkel gyakorolják a legnagyobb hatást a világforradalmi folyamat fejlődésére. A nemzetközi osztályharc egyik leg­fontosabb területe a két társadalmi rendszer gazdasági versenye. Az SZKP internacionalista kötelességét telje­sítve a népgazdaság fejlesztésére összpontosítja a szovjet nép erőfeszí­téseit. A XXII. kongresszuson elfoga­dott program konkrétan megmutatta azt az utat, amelyen járva gazdasá­gilag le lehet győzni a legfejlettebb kapitalista országokat is. Az SZKP Központi Bizottságának közelgő plé­numa pedig a vegyipar további fejlő­désének útját határozza meg köze­lebbről. Azok a sikerek, amelyeket a szocializmus a két rendszer harcában ért el, elősegítik a kapitalizmus álta­lános válságának elmélyülését. A ka­pitalista országokban erősebb lett az osztályharc, fellendült a sztrájkmoz­galom. Teljességgel Igazolta az utóbbi há rom év a moszkvai Nyilatkozatnak azt a következtetését is, hogy az ázsiai, afrikai és latin-amerikai népek nemzeti felszabadító harcának óriási forradalmi jelentősége van. Az SZKP, a szovjet nép Internacionalista köte lességének tekinti, hogy sokoldalú politikai és gazdasági, vagy ha kell I fegyveres támogatásban részesítse az ázsiai, afrikai és latin-amerikai népek nemzeti felszabadító harcát. Ez a harc a gyarmatbirodalmak utolsó ma­radványainak felszámolásáért, a n飭ellenes, zsarnok rendszerek megdön­téséért, a neokolonializmus ellen, az imperialista katonai tömbökben való részvétel és az imperializmus hadi támaszpontjai ellen, s végül a gazda­sági függetlenségért, a külföldi tőke uralmának felszámolásáért, a felsza­badult országok nemzeti függetlensé­gének fejlődéséért, a földbirtok-viszo­nyok gyökeres átalakításáért és a társadalmi rendszer demokratizálásá­ért folyik. A Szovjetunió segítséget nyújt a fiatal nemzeti államoknak a gazdasági élet kulcsfontosságú terü­leteinek fejlesztéséhez és iparosításá­hoz is. A szocialista országok népeinek az új társadalom felépítéséért vívott harca, a kapitalista országok mun­kásosztályának monopólium-ellenes harca, az ázsiai, afrikai és latin-ame­rikai országok népeinek a nemzeti függetlensége megszerzéséért és meg­szilárdításáért folytatutt harca nem elszigetelt, egymástól független jelen­ségek. Ezek az egységes világforra­dalmi folyamat összefüggő részei. Bár az antiimperialista harc adott szaka­szában mindhárom területnek meg­vannak a maga sajátos feladatai, van egy igen fontos közös feladatuk, — a termonukleáris világkatasztrófa el­hárítása. A kommunista világmozgalom nem­zetközi fórumai kidolgozták az Impe­rializmus ellen, a békéért és a lesze­relésért, a világháború elhárításáért és lehetőségének megszüntetéséért ví­vott harc programját. Az SZKP, a szovjet kormány politikája erre a programra épült. A marxista—leninista elmélet állan­dó mozgásban, fejlődésben van. Jel­lemző, hogy sok olyan jelenség, ame­lyet a Nyilatkozat mint tendenciát említ, rövid három év múltán konk­rét formát öltött, ami további elmé­lyült elméleti értelmezést követel. A szocializmus, a demokrácia, a nemzeti függetlenség és a béke erői­nek sikeres előrenyomulása elkép­zelhetetlen lett volna a marxista­leninista pártok céltudatos és buzgó tevékenysége nélkül. A kommunisták cselekedeteikkel világméretekben bi­zonyították be a marxista-leninista elmélet hatalmas életerejét és át­alakító hatását, megmutatták, hogy nemcsak propagálni képesek, hanem rendkívül nehéz körülmények között gyakorlatilag is meg tudják valósí­tani a szocializmus, a béke és a de­mokrácia ideáljait. Ez magyarázza meg a kommunista pártok számának és befolyásának növekedését. Ez idő szerint majdnem 90 országban van kommunista párt. A kommunista mozgalom a marxiz­mus-leninizmus iránti hűségével, sorainak egységével és összeforrott­ságával aratta és aratja ma is a győzelmeket. A kommunista pártok egysége az alap a munkásosztály, va­lamennyi dolgozó és az egész haladó emberiség összefogására, ez az egy­ség a szocializmus és a béke győzel­mének legalapvetőbb bizonyítéka. Ezért mindenki, aki szivén viseli a munkásosztály, a dolgozó tömegek érdekelt, a nemzeti függetlenség, a szocializmus és a béke ügyét, csak komoly aggodalmakat táplálhat amiatt, hogy a kommunista mozgalom­ben nyílt vita alakult kl, s ennek során egyesek kétségbe vonják a moszkvai nyilatkozatokban foglalt, az élet által már kipróbált alapelve­ket. Szembe kell nézni az Igazsággal. A kommunista mozgalomban mutat­kozó nézeteltérések kárt okoznak a kommunista pártoknak, elvonják e pártokat az imperializmus elleni harctól. Mindenekelőtt a kapitalista országokban nehéz viszonyok között működő, az osztályellenséggel hősies harcot vívó kommunista pártok ke­rülnek hátrányos helyzetbe a nézet­eltérések miatt. A marxistáknak— leninistáknak tisztában -kell lenniük azzal, hogy a kommunista mozgalom egysége, vagyis az imperialista-elle­nes harc fokozása és a kommuniz­mus teljes győzelmének meggyorsí­tása döntő mértékben függ maguknak a pártoknak öntudatos akcióitól, , attól, hogy maguk a pártok megértsék internacionalista kötelességüket. Lenini pártunk megtett és ma is megtesz mindent a kommunista moz­galom egységének és összeforrottsá­gának erősítésére, nagyjelentőségű lépéseket tesz ennek érdekében. Valamennyi kommunista pártra kötelező, hogy fenntartás nélkül be­tartsa a moszkvai nyilatkozatokban lefektetett tételeket — olvassuk a Pravda szerkesztőségi cikkében. 1983. december 7. * (Jj SZŐ 8

Next

/
Thumbnails
Contents