Új Szó, 1963. december (16. évfolyam, 331-358.szám)
1963-12-06 / 336. szám, péntek
Á vezetőség szerepe a szövetkezeti gazdálkodásban 'A mezőgazdasági termelésben, főleg a szövetkezetekben — a gazdálkodás nagy hátrányára — mindmáig nincs tisztázva a vezetőség, a vezető személyiségek szerepe a termelés irányításában és szervezésében. Az alábbiakban a ZemSdélské novinyban folyó vita nyomán a galántai járásban fekvő sókszelőcei szövetkezet tapasztalatalt szeretnénk ismertetni. • Két vezetőség Nálunk, Sókszelőcén három fokozatú vezetés van. Elhatároltuk ugyanis a tulajdonképpeni vezetés és a vezetőség ügykörét. A vezetést az elnökből és a szakemberekből álló csoport gyakorolja, vagyis az elnök, a főökonőmus, főzootechnikus, a főagronómus és a főgépesltő. Ez a valódi vezetőség. A választott vezetőség, nevezzük elöljáróságnak, hagyja jóvá a szakvezetőség által ajánlott, vagy már foganatosított Intézkedéseket. Bevált, helyes módszer ez. Nemegyszer bizony a foganatosított intézkedések rovására menne, ha várni kellene arra, hogy az elöljáróság előbb megtárgyaljon minden gyakorlati intézkedést. Amint látjuk, ezáltal rugalmasabbá válik a termelés Irányítása. Ezt pedig megköveteli az egyre gyorsabb életütem. • Belátjuk, nem volna helyes, ha minden szakember egyúttal vezetőségi tag is lenne. Azonban alapjában véve helytelen gyakorlat az, hogy a szakember csak afféle előadó a vezetőségi és tagsági gyűléseken. Az pedig egyenesen elítélendő, hogy sok szövetkezetben figyelembe sem veszik a szakemberek tanácsait. Három fokozatú vezetésről tettünk említést. A harmadik fokozaton a tagsági gyűlést, tehát a tagságot értjük. • Bevezetni a termelési értekezleteket Egy másik dologra szeretnénk rámutatni. A szövetkezeti alapszabályzatokban nincsenek lerögzítve a termelési értekezletek. Tapasztalataink alapján állítjuk, hogy a termelési értekezlet jóval hatásosabb szerv, mint az általában túlságosan hivatalos külsőségek közt megrendezett tagsági gyűlés. Szövetkezetünkben az egyes termelési csoportok szerint megtartott termelési értekezleteken a jelenlét úgyszólván százszázalékos, amit a tagsági gyűléseken semmilyen módon sem lehet elérni. Az egyes csoportok termelési értekezleteit a tavaszi, aratási, vagy őszi munkálatok előtt hívjuk össze, amelyeken konkrét feladatokról tárgyalunk. Ha az alapszabályzat számolna hasonló értekezletek bevezetésével, lehetővé válna a tagsági gyűlések korlátozása. Meggyőződhettünk róla, hogy a tagok látogatják a termelési értekezleteket, sok vitás kérdést vetnek fel rajtuk, mert az értekezletek az őket közvetlenül érintő problémákkal foglalkoznak. Megfigyeltük továbbá, hogy az egyes termelési csoportok vezetői idegenkednek az emiitett értekezletek megrendezésétől. Ez a tény, bármenynyire furcsán hangzik is, szintén az értekezletek bevezetése mellett szól. Tudniillik az értekezleten gyakran éles bírálat éri őket és munkájukat. Nem térhetnek ki a felelősségre vonás alól és kénytelenek válaszolni azoknak a bírálataira, akikkel munka közben napról napra érintkeznek. Fontos, hogy a termelési értekezleten részt vegyen az elnök, vagy a helyettese és legalább egy ellenőrző bizottsági tag. Az értekezletek nemcsak tanulságosak a vezetők számára, de a tagok felelősségérzetét is növelik, azáltal, hogy beleszólást nyerhetnek a termelés irányításába. Nem ártana, ha a Jövőben a mintaalapszabályzatban is lerögzítenék a termelési értekezletek megtartását. Esetleg a tagsági gyűlésekkel váltakozva lehetne őket összehívni. • Milyen időszakra válasszuk az elnököt? Sok szövetkezetben e naptári év szerint változik az elnök személye. Az a véleményünk, hogy az EFSZ-ek VI. kongresszusán erről is végérvényesen dönteni kellene. Nézetünk szerint legalkalmasabb Időszak 3—4 év lenne. Az eddigi helyzet sok viszszásságra ad okot. A szövetkezeti elnök sokszor már fél évvel az évzáró gyűlés előtt tudja, hogy egyes csoportok ellene fordulnak, legtöbbször csekély személyi sérelem miatt. Ha hosszabb lenne az elnökök megbízatási időszaka, könnyebben felléphetnének a személyes támadásokkal szemben. Ha azonban bebizonyosodna, hogy valaki nem alkalmas az elnöki funkció betöltésére, akármikor vissza lehetne hívni. • A tagsági gyűlések nem teljesítik küldetésüket önámítás lenne, ha azt hinnénk, hogy a tagsági gyűlések beváltják a hozzájuk fűzött reményeket. Nálunk a tagsági gyűléseken a tagok felerészben sem Jelennek meg. 2700 hektáron gazdálkodunk, s a szövetkezetben közel ezren dolgoznak. Az alapszabályzat szerint a tagsági gyűléseket havonta össze kellene hívnunk. Ekkora taglétszám mellett ez szinte lehetetlen. Próbáltuk sokféleképpen. A tagsági gyűlést a HNB nyilvános gyűléseivel kapcsoltuk egybe, mivel a község lakosságának nagy része amúgy is a szövetkezetben dolgozik. Sokan azt javasolták, hogy tartsuk munkaidőben a gyűlést, vagy valamilyen módon tegyük kötelezővé a megjelenést. Elvetettük ezeket a megoldásokat. Most ott tartunk, ahol a legtöbb szövetkezet. Időnként megtartjuk a tagsági gyűlést. Kétszer egy évben azonban elegen jelennek meg a tagsági gyűlésen. Az aratóünnepélyen és az évzáró gyűlésen. • Még egyszer a vezetőségről Dilemma előtt állunk. Az egyik oldalon szükségét látjuk a végrehajtó szervek, a szakemberek hatásköre kiszélesítésének, ám nem szeretnénk korlátozni a szövetkezeti demokráciát sem. Habár leleményes szervezéssel azt is meg lehet oldani. Az élet és az események gyakran megkívánják, hogy olyan intézkedéseket léptessünk életbe, amelyek egyébként nincsenek a szövetkezeti alapszabályzatban. Jó lenne tágabb teret engedni a szakembereknek a termelés Irányításában, esetleg vezetőségi tagnak tekinteni őket és még messzebbmenően az előbb említett tényezők életbeléptetésével csökkenteni a tagsági gyűlések számát, amelyek nem teljesítik küldetésüket. Ezekről és hasonló kérdésekről ajánlatos lenne elvitázni és az Így szerzett tapasztalatokból leszűrni a legcélravezetőbb módszert. TOMASKOVICS KÁROLY, a szövetkezet elnöke, az SZNT képviselője, J. KUBIS ökonómus. , A tagság bízik erejében _ -. A mezőgazdasági üzemek adóssága már több százezer liter tejet tesz kl. Azok a szövetkezetek azonban, amelyek a terv teljesítésével Jól haladnak, napjainkban már arra törekszenek, hogy a terv teljesítésén esett csorbát túltermeléssel kiküszöböljék. A malinovól szövetkezet állatgondozói is vállalták, hogy az év végéig még 20 000 liter tejet adnak el terven felül. A kötelezettségvállalás teljesítésének biztosítéka a szövetkezeti tagok tudása és igyekezete. A malinovői szövetkezet tagsága bízik erejében. Machán Béla Nincs ideje takarítani? Melyik asszony ne akarná, hogy lakásában tisztaság és rend legyen? Csakhogy ... 1 Reggel a gyerekeket kell Iskolába, avagy napközibe elkészítenie, majd rohanni a munkába. Este, amikor fáradtan hazatér, a főzés, takarítás, és esetleg a mosás vár rá. Nem ls tudja, mihez kezdjen. Az asszonyok házi munkájának megkönnyítése közszolgáltatási üzemeink egyik legfontosabb feladata. Ezzel kapcsolatban tettünk fel néhány kérdést Schmidt elvtársnak, a bratislavai Közszolgáltatási Üzem lakástisztítási részlege vezetőjének: • Hogyan könnyítik meg asszonyainknak a lakástakarítást, az egyik legnehezebb házimunkát? — Kétféle módon tudunk segíteni. Elsősorban hívásra, előjegyzésre végzett egyszeri nagytakarítással. Ezt leginkább festés után, nagyobb ünnepek előtt veszik igénybe a háziasszonyok. De nagyon elterjedt már az úgynevezett bérleti takarítás Is, amely havi 3 kisebb (3 órás) és egy nagytakarításból áll. A havi díj 50 négyzetméter után 139 korona. A nagyobb lakásoknál a bérlet a lakás nagyságához mérten növekszik. Az utóbbi szolgáltatásunk népszerűségét növeli az, hogy a bérlettel rendelkezőktől hetente összeszedjük a szennyest, a tisztítandó ruhát és a javításra szoruló harisnyákat és cipőket. Egy hét elteltével mindent tisztán, Illetve kijavítva házhoz szállítunk. A határidő rövid, de ennek ellenére nem számltunk felárat. A házhoz szállítás Is teljesen díjtalan. Ennek következtében ma már 116 család fizeti elő bérleti alapon a takarítást. • Ez valóban nagy segítséget Jelent asszonyainknak. Mégis mi az oka annak, hogy ilyen nagy városban csak 116 család veszi igénybe a takarításnak ezt a módszerét? — Már évek óta munkaerőhiánnyal küzdünk. És ennek több oka van. A lakástulajdonos nálunk hagyja a kulcsot, a takarítónő egyedül van a lakásban. Ennek következtében az alkalmazott felvételénél több körülményt is figyelembe kell vennünk. Sokan nem szívesen Jönnek hozzánk' dolgozni, pedig a nők 1000—1100, a férfiak 1600 koronát is megkeresnek havonta. A nagytakarításnál különböző gépek állanak rendelkezésükre. Tavaly például 32 alkalmazottat vettünk fel, azonban 25 rövidebb-hoszszabb idő után itthagyta üzemünket. A munkaviszonyok megszakításakor érdeklődésünkre azt a választ kapjuk: „Én nem leszek a mások cselédje!" • És hol a miértje az ilyen feleletnek? — Hát bizony erre nem könnyű felelni... — Vagy találtak maguknak másutt állást, esetleg kevesebli fizetésért is, és itthagynak bennünket. Hiba az is, hogy a takarítást igénylők nem jelentik be pontosan, hány helyiség kitakarításáról van szó. Előfordul, hogy két szobát Jelentenek be, s amikor alkalmazottunk megérkezik, a helyiségek eggyel-kettővel megszaporodnak. Ez azért baj, mert mi a bejelentések alapján állítjuk össze a munkaprogramot. Ha tehát több helyiséget kell kitakarítanunk, mint amennyit Jelentettek, ez idegessé teszi alkalmazottunkat, aki tudatában van annak, hogy aznap még egy lakástakarítás vár rá, s nem lesz kész időre egyikkel sem. Ez ad aztán okot a reklamációkra is... • Ml a helyzet a szőnyegek tisztítása és porolása terén? — A szőnyegekért is házhoz megyünk és egy hét alatt visszaszállítjuk. Nemrég egy új porológépet kaptunk, amellyel terv szerint látogatjuk meg a lakótelepeket. A Jelenlegi módszer nem vált be és ezért újabb terven dolgozunk, figyelembe véve az eddigi tapasztalatokat. Egy porólógép azonban kevés. • Közeledik a karácsony, nincs torlódás szolgáltatásaik terén? -- Felkészültünk arra ls, hogy az ünnepi nagytakarításokból ml ls kivegyük részünket. Hogy mindenkire sor kerül-e, ez a jövő titka. A biztonság kedvéért már most elő lehet Jegyeztetni a takarítást. A határidőt minden körülmények között betartjuk. — nj -i 1942. Lángokban áll az egész világ. A Japánok megszállták Délkelet-Ázsiát, elfoglalták a főbb kaucsuktermelő földrészeket. A fontos stratégiai nyersanyag hiánya •következtében szinte elakadt ez amerikai hadsereg lélegzete. Akkor a nagyiparosoknak eszükbe Jutottak az Amazonas mentén elterülő brazíliai őserdők. Ford, az autókirály már 1927-ben megkísérelte ennek a roppant nagy természetes kaucsukbirodalomnak megszerzését, de kihasználása akkor nem kecsegtetett nagy haszonnal és így letett tervéről. A délkelet-ázsiai blokád azonban újabb kísérletre ösztönözte az Egyesült Államokat. Washington sok millió dollárt irányzott elő a terv kivitelezésére. A brazil hivatalokkal egyetértve megkezdődött a „kaucsukhadsereg" toborzása. Az amerikai cégek ügynökeinek csábító ajánlataitól megszédülve ezrek jelentkeztek. Köztük voltam én is, a 17 éves Jósé Melo. Apám állami tisztviselő volt, napi négy ceruzeiróért dolgozott. Nekünk ötöt kínáltak, így hát én is aláirtam a szerződést... Kényszermunka a kaucsukbirodalomban Néhány nap múlva gőzösön Belémbe szállítottak minket. A város az Amazonas deltájában fekszik. Mind a 45 ezer leszerződött munkást szögesdróttal körülvett táborba zárták. A megígért napi öt cruzeirőról és az ügynökök többi Ígéretéről szólni sem volt szabad. A helyszínen lőtték agyon azokat, akik szökést kíséreltek meg. Belémből marhakocsikban, majd uszályokon tovább szállították a szerenHúsz év az őserdőben csétleneket az Amazonas felső folyásán... Közben az Egyesült Államokban megkezdték a szintetikus kaucsuk előállítását, s a brazíliai ültetvények már nem érdekelték annyira a hivatalos helyeket. A „kaucsukhadsereg"-et kiszolgáltatták a vállakoző szellemű üzletembereik kénye-kedvére. Az uszályok három hónap múlva elérték Manaost. Innen motorcsónakokon szállították a szakaszokra osztott kényszermunkásokat munkahelyükre. A 122. számú táborban, ahová huszonnégy társammal kerültem, Jóval a napkelte előtt megkezdődött az „élet". „A kaucsukgyűjtők" még éjszakai sötétségben felkerekedtek, hogy bevágják a kaucsukfákat és edényt akasszanak rá a fa „könnyeinek" felfogására. Minden munkásra 150 fa jutott. Mire végzett az utolsóval, és felakasztotta az edényt, visszamehetett az első fához, hogy üressel cserélje kl a teli edényt. Tíz percnyi idő Jutott az ebédre, aztán folytatódott a munka. Este máglyán főztük ki a begyűjtött nyers kaucsukot. Egész éjjel eltelt vele. A kész termékből hatalmas gombolyagot gyúrtunk, s amikor súlya elérte a 80 kg-t, begurltottuk a táborba. Ez ls eltartott vagy 3—4 napig. A munkahelyek messze voltak egymástól, így teljes magányban dolgoztunk. A táborban élelmiszert adtak a kaucsukért, persze csak annyit, hogy kitartson a következő kaucsukgömb elkéZsúfolt marhavagonokban szállltottők a szerződtetett munkásokat az Amazonas őserdőibe. szltésélg. Néha új inget, szandált vagy macsetát adtak a munkásoknak, rendszerint ezt is hitelbe. Egy napot töltöttünk a táborban, aztán megint útra keltünk. Egy másodpercet sem késhettünk, mert minden késés éhhalált jelenthet. A trópusi láz sorjában pusztította az embereket. Csak kettő között választhattunk: vagy éhhaláltól, vagy trópusi láztól múlunk ki. Harmadik lehetőség nem volt. Szökés Sok idő telt el. A 122-es tábor teljesen el volt zárva a külvilágtól. Nem is tudtuk, hogy a háború, amelynek megnyerését kellett elősegítenünk, már réges-régen befejeződött. Emlékezetem enynylra meggyöngült, hogy már nem Is tudtam, hogyan kerültem a dzsungelbe. Mégis elhatároztam, hogy megszököm. Társaim rémes történeteket meséltek szökni próbáló kényszermunkásokról, akikre ügy vadásztak, mint a vadra. Uraink jól tudták, hogy gaztetteik nem tudódnak kl, hisz az első lakott település 1300 mérföldre volt. Mégis megszöktem, mert éreztem, még egy hónap és végem. Űj macsetát (görbe kés a kaucsukra bevágására), kevés ruhát, élelmet vettem magamhoz és Iránytűm segítségével elindultam. A kolafa kérgéről sem feledkeztem meg, ezt használják az Indiánok a trópusi láz ellen. Reggel Indultam el azon az úton, amely 13 évig tartott. A zöld pokol Az Amazonas vidéki óserdők — a világ legkletlenebb tája. Lépten-nyomon meglepetés éri a vándort. Ragadozók leskelődnek rá, és kész szerencsétlenség találkozni a dzsungel királyával, az anakondával. Éjjel-nappal állati ordítás hallatszik, az ember teljes apátiába esik a pokoli kórustól. Egyedüli fegyverem az volt, hogy egy cseppet sem aggódtam magamért, minden mindegy volt. Ínyenc falatnak számított az óriási teknősbéka tojása. Egyszer egy döglött teknősre akad tam. Teljes hétig elég volt a húsa. Egyszer embert pillantottam meg a fák között, öt is ugyanaz a sors űzte, mint en gem. összebarátkoztam Paolőval, utunk egy volt. Csakhamar találkoztunk az Amazonas vidékének legkegyetlenebb, vad Indiántörzsével, a savantekkal. Szerencsére, sem veszélyt, sem értéket nem láttak bennünk, így nem esett bántódásunk. Amikor ez orvosi dolgokban jártas Paolo két indiánt kigyógyított, egészen összebarátkoztunk. Tovább folytattuk utunkat a zöld pokolban. Itt már gyümölcsöt sem találtunk, de annál több fenevadat. Egyszer egy majomcsorda napokig üldözött. Moszkltók. Belázasodtunk. Paolo egylk nap nem tudott felkelni. Negyednapra meghalt. Én is megbetegedtem. Tudom, hogy egy ideig a tomori indiánoknál éltem, akik sok hasznos dologra megtanítottak. A „kaucsukhadseregnek" a hírét sem hallották. Egy szörnyű erdőtűz után indiánok gyógyították kl lábsebemet. Sokáig a szolgálatukban maradtam. Végre egy szép napon eljutottam Sa Fellce városkába. Itt tudtam meg, hogy 17 évvel ezelőtt véget ért a háború. Húsz évig voltam eltemetve a brazíliai dzsungelekben! San Feliceben találkoztam egy fehér orvossal, aki kigyógyított és útravalóul még 125 cruzeirót adott. Az első pénz, amit „elszegődésem" őta kezemben tartottam. Azt hiszem túl kevés a dzsungelben töltött húsz évért. JÓSÉ MELO Fiatalokról, kertészetről Az abafalai szövetkezet (rimaszombati Járás) zöldségkertészei az idén nagyon Jó eredményeket értek el. Tíz hektár területen termesztettek zöldséget és a termékekből úgyszólván egytől-egyig túlteljesítették a szerződésben vállalt eladási kötelezettséget. A tervezett 8 vagon helyett 26 vagon zöldséget termesztettek közfogyasztásra. A siker a kertészeti csoport Jó munkájának az eredménye. Rendek Lajos, a kertészet vezetője Javakorabell ember, a csoport tagjai pedig csekély kivétellel mind fiatalok, CSISZ-tagok. Karola János segédkertész a CSISZ helyi szervezetének az elnöke. Az, hogy a fiatalok már nem idegenkednek a mezőgazdasági munkától, a kertészettől, elsősorban Rendek Lajos bácsi érdeme. Azelőtt ugyanis nem volt ennyi fiatal a kertészetben, mint mostanában. Inkább a városba mentek dolgozni, azzal érveltek, hogy a szövetkezetben nem lehet keresni. Ebben igazuk volt. Rendek bácsi azonban úgy szervezi a munkákat, hogy mindenki Jól keressen. N. Ä, Példásan teljesítik A Kelet-Szlovákiai Téglagyárak jászói üzemében öt szocialista munkabrigád dolgozik. Ezek Bukat Károly, Kiss Ferenc, Ifj. Kovács István, Zsiga József és Id. Kovács István kollektívái. E szocialista munkabrigádok mind a nyerstermelési terv teljesítésére, a selejtáru csökkentésére, a munkaidő kihasználására, mind a gépek karbantartására vonatkozó felajánlásaikat példásan teljesítik. • ••••••••• A Lenin Müvek atomvillanymü osztályán számos egydülőlló ötletes gép készül. Képünkön a reaktor nyomástartályához szükséges alkatrész látható. Átmérője mintegy 6 méter s 40 nyílás van rajta a csavarok számára. Egy csavar egy tonna súlyú s az anyacsavar súlya 250 kg. (J. Fidler felv. — CTKJ ŰJ SZÖ 4 * 1983. december 0,