Új Szó, 1963. december (16. évfolyam, 331-358.szám)

1963-12-06 / 336. szám, péntek

Á vezetőség szerepe a szövetkezeti gazdálkodásban 'A mezőgazdasági termelésben, fő­leg a szövetkezetekben — a gazdál­kodás nagy hátrányára — mindmáig nincs tisztázva a vezetőség, a vezető személyiségek szerepe a termelés irá­nyításában és szervezésében. Az aláb­biakban a ZemSdélské novinyban fo­lyó vita nyomán a galántai járásban fekvő sókszelőcei szövetkezet tapasz­talatalt szeretnénk ismertetni. • Két vezetőség Nálunk, Sókszelőcén három fokoza­tú vezetés van. Elhatároltuk ugyanis a tulajdonképpeni vezetés és a veze­tőség ügykörét. A vezetést az elnök­ből és a szakemberekből álló csoport gyakorolja, vagyis az elnök, a fő­ökonőmus, főzootechnikus, a főagro­nómus és a főgépesltő. Ez a valódi vezetőség. A választott vezetőség, ne­vezzük elöljáróságnak, hagyja jóvá a szakvezetőség által ajánlott, vagy már foganatosított Intézkedéseket. Bevált, helyes módszer ez. Nem­egyszer bizony a foganatosított intéz­kedések rovására menne, ha várni kellene arra, hogy az elöljáróság előbb megtárgyaljon minden gyakor­lati intézkedést. Amint látjuk, ezáltal rugalmasabbá válik a termelés Irányí­tása. Ezt pedig megköveteli az egyre gyorsabb életütem. • Belátjuk, nem volna helyes, ha min­den szakember egyúttal vezetőségi tag is lenne. Azonban alapjában véve helytelen gyakorlat az, hogy a szak­ember csak afféle előadó a vezetősé­gi és tagsági gyűléseken. Az pedig egyenesen elítélendő, hogy sok szö­vetkezetben figyelembe sem veszik a szakemberek tanácsait. Három fokozatú vezetésről tettünk említést. A harmadik fokozaton a tagsági gyűlést, tehát a tagságot ért­jük. • Bevezetni a termelési értekezleteket Egy másik dologra szeretnénk rá­mutatni. A szövetkezeti alapszabály­zatokban nincsenek lerögzítve a ter­melési értekezletek. Tapasztalataink alapján állítjuk, hogy a termelési ér­tekezlet jóval hatásosabb szerv, mint az általában túlságosan hivatalos kül­sőségek közt megrendezett tagsági gyűlés. Szövetkezetünkben az egyes termelési csoportok szerint megtar­tott termelési értekezleteken a jelen­lét úgyszólván százszázalékos, amit a tagsági gyűléseken semmilyen módon sem lehet elérni. Az egyes csoportok termelési érte­kezleteit a tavaszi, aratási, vagy őszi munkálatok előtt hívjuk össze, ame­lyeken konkrét feladatokról tárgya­lunk. Ha az alapszabályzat számolna hasonló értekezletek bevezetésével, lehetővé válna a tagsági gyűlések korlátozása. Meggyőződhettünk róla, hogy a tagok látogatják a termelési értekezleteket, sok vitás kérdést vet­nek fel rajtuk, mert az értekezletek az őket közvetlenül érintő problémák­kal foglalkoznak. Megfigyeltük továbbá, hogy az egyes termelési csoportok vezetői ide­genkednek az emiitett értekezletek megrendezésétől. Ez a tény, bármeny­nyire furcsán hangzik is, szintén az értekezletek bevezetése mellett szól. Tudniillik az értekezleten gyakran éles bírálat éri őket és munkájukat. Nem térhetnek ki a felelősségre vo­nás alól és kénytelenek válaszolni azoknak a bírálataira, akikkel mun­ka közben napról napra érintkeznek. Fontos, hogy a termelési értekez­leten részt vegyen az elnök, vagy a helyettese és legalább egy ellenőrző bizottsági tag. Az értekezletek nem­csak tanulságosak a vezetők számá­ra, de a tagok felelősségérzetét is növelik, azáltal, hogy beleszólást nyerhetnek a termelés irányításába. Nem ártana, ha a Jövőben a minta­alapszabályzatban is lerögzítenék a termelési értekezletek megtartását. Esetleg a tagsági gyűlésekkel válta­kozva lehetne őket összehívni. • Milyen időszakra válasszuk az elnököt? Sok szövetkezetben e naptári év szerint változik az elnök személye. Az a véleményünk, hogy az EFSZ-ek VI. kongresszusán erről is végérvé­nyesen dönteni kellene. Nézetünk szerint legalkalmasabb Időszak 3—4 év lenne. Az eddigi helyzet sok visz­szásságra ad okot. A szövetkezeti el­nök sokszor már fél évvel az évzáró gyűlés előtt tudja, hogy egyes cso­portok ellene fordulnak, legtöbbször csekély személyi sérelem miatt. Ha hosszabb lenne az elnökök megbíza­tási időszaka, könnyebben felléphet­nének a személyes támadásokkal szemben. Ha azonban bebizonyosod­na, hogy valaki nem alkalmas az el­nöki funkció betöltésére, akármikor vissza lehetne hívni. • A tagsági gyűlések nem teljesítik küldetésüket önámítás lenne, ha azt hinnénk, hogy a tagsági gyűlések beváltják a hozzájuk fűzött reményeket. Nálunk a tagsági gyűléseken a tagok fele­részben sem Jelennek meg. 2700 hek­táron gazdálkodunk, s a szövetkezet­ben közel ezren dolgoznak. Az alap­szabályzat szerint a tagsági gyűlése­ket havonta össze kellene hívnunk. Ekkora taglétszám mellett ez szinte lehetetlen. Próbáltuk sokféleképpen. A tagsági gyűlést a HNB nyilvános gyűléseivel kapcsoltuk egybe, mivel a község lakosságának nagy része amúgy is a szövetkezetben dolgozik. Sokan azt javasolták, hogy tartsuk munkaidőben a gyűlést, vagy valami­lyen módon tegyük kötelezővé a meg­jelenést. Elvetettük ezeket a megol­dásokat. Most ott tartunk, ahol a leg­több szövetkezet. Időnként megtart­juk a tagsági gyűlést. Kétszer egy évben azonban elegen jelennek meg a tagsági gyűlésen. Az aratóünnepélyen és az évzáró gyű­lésen. • Még egyszer a vezetőségről Dilemma előtt állunk. Az egyik ol­dalon szükségét látjuk a végrehajtó szervek, a szakemberek hatásköre kiszélesítésének, ám nem szeretnénk korlátozni a szövetkezeti demokrá­ciát sem. Habár leleményes szerve­zéssel azt is meg lehet oldani. Az élet és az események gyakran megkí­vánják, hogy olyan intézkedéseket léptessünk életbe, amelyek egyébként nincsenek a szövetkezeti alapszabály­zatban. Jó lenne tágabb teret enged­ni a szakembereknek a termelés Irá­nyításában, esetleg vezetőségi tagnak tekinteni őket és még messzebbme­nően az előbb említett tényezők élet­beléptetésével csökkenteni a tagsági gyűlések számát, amelyek nem telje­sítik küldetésüket. Ezekről és hasonló kérdésekről ajánlatos lenne elvitázni és az Így szerzett tapasztalatokból leszűrni a legcélravezetőbb módszert. TOMASKOVICS KÁROLY, a szövetkezet elnöke, az SZNT képviselője, J. KUBIS ökonómus. , A tagság bízik erejében _ -. A mezőgazdasági üzemek adóssága már több százezer liter tejet tesz kl. Azok a szövetkezetek azonban, ame­lyek a terv teljesítésével Jól halad­nak, napjainkban már arra töreksze­nek, hogy a terv teljesítésén esett csorbát túltermeléssel kiküszöböljék. A malinovól szövetkezet állatgondo­zói is vállalták, hogy az év végéig még 20 000 liter tejet adnak el ter­ven felül. A kötelezettségvállalás teljesítésének biztosítéka a szövetke­zeti tagok tudása és igyekezete. A malinovői szövetkezet tagsága bí­zik erejében. Machán Béla Nincs ideje takarítani? Melyik asszony ne akarná, hogy lakásában tisztaság és rend legyen? Csakhogy ... 1 Reggel a gyerekeket kell Iskolába, avagy napközibe elké­szítenie, majd rohanni a munkába. Este, amikor fáradtan hazatér, a fő­zés, takarítás, és esetleg a mosás vár rá. Nem ls tudja, mihez kezdjen. Az asszonyok házi munkájának meg­könnyítése közszolgáltatási üzemeink egyik legfontosabb feladata. Ezzel kapcsolatban tettünk fel néhány kér­dést Schmidt elvtársnak, a bratisla­vai Közszolgáltatási Üzem lakástisztí­tási részlege vezetőjének: • Hogyan könnyítik meg asszo­nyainknak a lakástakarítást, az egyik legnehezebb házimunkát? — Kétféle módon tudunk segíteni. Elsősorban hívásra, előjegyzésre vég­zett egyszeri nagytakarítással. Ezt leginkább festés után, nagyobb ün­nepek előtt veszik igénybe a házi­asszonyok. De nagyon elterjedt már az úgynevezett bérleti takarítás Is, amely havi 3 kisebb (3 órás) és egy nagytakarításból áll. A havi díj 50 négyzetméter után 139 korona. A na­gyobb lakásoknál a bérlet a lakás nagyságához mérten növekszik. Az utóbbi szolgáltatásunk népszerűségét növeli az, hogy a bérlettel rendel­kezőktől hetente összeszedjük a szennyest, a tisztítandó ruhát és a javításra szoruló harisnyákat és cipő­ket. Egy hét elteltével mindent tisz­tán, Illetve kijavítva házhoz szállí­tunk. A határidő rövid, de ennek ellenére nem számltunk felárat. A házhoz szállítás Is teljesen díjta­lan. Ennek következtében ma már 116 család fizeti elő bérleti alapon a takarítást. • Ez valóban nagy segítséget Je­lent asszonyainknak. Mégis mi az oka annak, hogy ilyen nagy város­ban csak 116 család veszi igénybe a takarításnak ezt a módszerét? — Már évek óta munkaerőhiánnyal küzdünk. És ennek több oka van. A lakástulajdonos nálunk hagyja a kulcsot, a takarítónő egyedül van a lakásban. Ennek következtében az alkalmazott felvételénél több körül­ményt is figyelembe kell vennünk. Sokan nem szívesen Jönnek hozzánk' dolgozni, pedig a nők 1000—1100, a férfiak 1600 koronát is megkeresnek havonta. A nagytakarításnál külön­böző gépek állanak rendelkezésükre. Tavaly például 32 alkalmazottat vet­tünk fel, azonban 25 rövidebb-hosz­szabb idő után itthagyta üzemünket. A munkaviszonyok megszakításakor érdeklődésünkre azt a választ kap­juk: „Én nem leszek a mások cse­lédje!" • És hol a miértje az ilyen felelet­nek? — Hát bizony erre nem könnyű felelni... — Vagy találtak maguk­nak másutt állást, esetleg kevesebli fizetésért is, és itthagynak bennün­ket. Hiba az is, hogy a takarítást igény­lők nem jelentik be pontosan, hány helyiség kitakarításáról van szó. Előfordul, hogy két szobát Jelentenek be, s amikor alkalmazottunk megér­kezik, a helyiségek eggyel-kettővel megszaporodnak. Ez azért baj, mert mi a bejelentések alapján állítjuk össze a munkaprogramot. Ha tehát több helyiséget kell kitakarítanunk, mint amennyit Jelentettek, ez ideges­sé teszi alkalmazottunkat, aki tuda­tában van annak, hogy aznap még egy lakástakarítás vár rá, s nem lesz kész időre egyikkel sem. Ez ad aztán okot a reklamációkra is... • Ml a helyzet a szőnyegek tisz­títása és porolása terén? — A szőnyegekért is házhoz me­gyünk és egy hét alatt visszaszállít­juk. Nemrég egy új porológépet kap­tunk, amellyel terv szerint látogat­juk meg a lakótelepeket. A Jelenlegi módszer nem vált be és ezért újabb terven dolgozunk, figyelembe véve az eddigi tapasztalatokat. Egy po­rólógép azonban kevés. • Közeledik a karácsony, nincs torlódás szolgáltatásaik terén? -- Felkészültünk arra ls, hogy az ünnepi nagytakarításokból ml ls ki­vegyük részünket. Hogy mindenkire sor kerül-e, ez a jövő titka. A bizton­ság kedvéért már most elő lehet Je­gyeztetni a takarítást. A határidőt minden körülmények között betart­juk. — nj -i 1942. Lángokban áll az egész világ. A Japánok meg­szállták Délkelet-Ázsiát, el­foglalták a főbb kaucsukter­melő földrészeket. A fontos stratégiai nyersanyag hiánya •következtében szinte elakadt ez amerikai hadsereg léleg­zete. Akkor a nagyiparosok­nak eszükbe Jutottak az Ama­zonas mentén elterülő brazí­liai őserdők. Ford, az autóki­rály már 1927-ben megkísé­relte ennek a roppant nagy természetes kaucsukbiroda­lomnak megszerzését, de ki­használása akkor nem ke­csegtetett nagy haszonnal és így letett tervéről. A délke­let-ázsiai blokád azonban újabb kísérletre ösztönözte az Egyesült Államokat. Washington sok millió dol­lárt irányzott elő a terv ki­vitelezésére. A brazil hivata­lokkal egyetértve megkezdő­dött a „kaucsukhadsereg" to­borzása. Az amerikai cégek ügynökeinek csábító ajánla­taitól megszédülve ezrek je­lentkeztek. Köztük voltam én is, a 17 éves Jósé Melo. Apám állami tisztviselő volt, napi négy ceruzeiróért dolgozott. Nekünk ötöt kínáltak, így hát én is aláirtam a szerződést... Kényszermunka a kaucsukbirodalomban Néhány nap múlva gőzösön Belémbe szállítottak minket. A város az Amazonas deltá­jában fekszik. Mind a 45 ezer leszerződött munkást szöges­dróttal körülvett táborba zár­ták. A megígért napi öt cru­zeirőról és az ügynökök többi Ígéretéről szólni sem volt sza­bad. A helyszínen lőtték agyon azokat, akik szökést kísérel­tek meg. Belémből marhako­csikban, majd uszályokon to­vább szállították a szeren­Húsz év az őserdőben csétleneket az Amazonas fel­ső folyásán... Közben az Egyesült Álla­mokban megkezdték a szinte­tikus kaucsuk előállítását, s a brazíliai ültetvények már nem érdekelték annyira a hi­vatalos helyeket. A „kaucsuk­hadsereg"-et kiszolgáltatták a vállakoző szellemű üzlet­embereik kénye-kedvére. Az uszályok három hónap múlva elérték Manaost. Innen motorcsónakokon szállították a szakaszokra osztott kény­szermunkásokat munkahe­lyükre. A 122. számú táborban, ahová huszonnégy társammal kerültem, Jóval a napkelte előtt megkezdődött az „élet". „A kaucsukgyűjtők" még éj­szakai sötétségben felkere­kedtek, hogy bevágják a kau­csukfákat és edényt akassza­nak rá a fa „könnyeinek" felfogására. Minden munkás­ra 150 fa jutott. Mire végzett az utolsóval, és felakasztotta az edényt, visszamehetett az első fához, hogy üressel cse­rélje kl a teli edényt. Tíz percnyi idő Jutott az ebédre, aztán folytatódott a munka. Este máglyán főztük ki a be­gyűjtött nyers kaucsukot. Egész éjjel eltelt vele. A kész termékből hatalmas gombo­lyagot gyúrtunk, s amikor sú­lya elérte a 80 kg-t, begurl­tottuk a táborba. Ez ls el­tartott vagy 3—4 napig. A munkahelyek messze voltak egymástól, így teljes magány­ban dolgoztunk. A táborban élelmiszert ad­tak a kaucsukért, persze csak annyit, hogy kitartson a kö­vetkező kaucsukgömb elké­Zsúfolt marhavagonokban szállltottők a szerződtetett munkásokat az Amazonas ős­erdőibe. szltésélg. Néha új inget, szan­dált vagy macsetát adtak a munkásoknak, rendszerint ezt is hitelbe. Egy napot töltöt­tünk a táborban, aztán me­gint útra keltünk. Egy má­sodpercet sem késhettünk, mert minden késés éhhalált jelenthet. A trópusi láz sorjá­ban pusztította az embereket. Csak kettő között választhat­tunk: vagy éhhaláltól, vagy trópusi láztól múlunk ki. Har­madik lehetőség nem volt. Szökés Sok idő telt el. A 122-es tá­bor teljesen el volt zárva a külvilágtól. Nem is tudtuk, hogy a háború, amelynek megnyerését kellett elősegí­tenünk, már réges-régen be­fejeződött. Emlékezetem eny­nylra meggyöngült, hogy már nem Is tudtam, hogyan kerül­tem a dzsungelbe. Mégis el­határoztam, hogy megszököm. Társaim rémes történeteket meséltek szökni próbáló kényszermunkásokról, akikre ügy vadásztak, mint a vadra. Uraink jól tudták, hogy gaz­tetteik nem tudódnak kl, hisz az első lakott település 1300 mérföldre volt. Mégis megszöktem, mert éreztem, még egy hónap és végem. Űj macsetát (görbe kés a kaucsukra bevágására), kevés ruhát, élelmet vettem magamhoz és Iránytűm segít­ségével elindultam. A kola­fa kérgéről sem feledkeztem meg, ezt használják az In­diánok a trópusi láz ellen. Reggel Indultam el azon az úton, amely 13 évig tartott. A zöld pokol Az Amazonas vidéki óser­dők — a világ legkletlenebb tája. Lépten-nyomon megle­petés éri a vándort. Ragado­zók leskelődnek rá, és kész szerencsétlenség találkozni a dzsungel királyával, az ana­kondával. Éjjel-nappal állati ordítás hallatszik, az ember teljes apátiába esik a pokoli kórustól. Egyedüli fegyverem az volt, hogy egy cseppet sem aggódtam magamért, minden mindegy volt. Ínyenc falatnak számított az óriási teknősbéka tojása. Egyszer egy döglött teknősre akad tam. Teljes hétig elég volt a húsa. Egyszer embert pillantot­tam meg a fák között, öt is ugyanaz a sors űzte, mint en gem. összebarátkoztam Pao­lőval, utunk egy volt. Csak­hamar találkoztunk az Ama­zonas vidékének legkegyetle­nebb, vad Indiántörzsével, a savantekkal. Szerencsére, sem veszélyt, sem értéket nem láttak bennünk, így nem esett bántódásunk. Amikor ez orvosi dolgokban jártas Paolo két indiánt kigyógyí­tott, egészen összebarátkoz­tunk. Tovább folytattuk utunkat a zöld pokolban. Itt már gyü­mölcsöt sem találtunk, de an­nál több fenevadat. Egyszer egy majomcsorda napokig ül­dözött. Moszkltók. Belázasod­tunk. Paolo egylk nap nem tudott felkelni. Negyednapra meghalt. Én is megbeteged­tem. Tudom, hogy egy ideig a tomori indiánoknál éltem, akik sok hasznos dologra megtanítottak. A „kaucsuk­hadseregnek" a hírét sem hallották. Egy szörnyű erdőtűz után indiánok gyógyították kl láb­sebemet. Sokáig a szolgála­tukban maradtam. Végre egy szép napon eljutottam Sa Fe­llce városkába. Itt tudtam meg, hogy 17 évvel ezelőtt véget ért a háború. Húsz évig voltam eltemetve a brazíliai dzsungelekben! San Felice­ben találkoztam egy fehér orvossal, aki kigyógyított és útravalóul még 125 cruzeirót adott. Az első pénz, amit „elszegődésem" őta kezem­ben tartottam. Azt hiszem túl kevés a dzsungelben töltött húsz évért. JÓSÉ MELO Fiatalokról, kertészetről Az abafalai szövetkezet (rimaszom­bati Járás) zöldségkertészei az idén nagyon Jó eredményeket értek el. Tíz hektár területen termesztettek zöld­séget és a termékekből úgyszólván egytől-egyig túlteljesítették a szer­ződésben vállalt eladási kötelezett­séget. A tervezett 8 vagon helyett 26 vagon zöldséget termesztettek köz­fogyasztásra. A siker a kertészeti csoport Jó munkájának az eredménye. Rendek Lajos, a kertészet vezetője Javakora­bell ember, a csoport tagjai pedig csekély kivétellel mind fiatalok, CSISZ-tagok. Karola János segédker­tész a CSISZ helyi szervezetének az elnöke. Az, hogy a fiatalok már nem idegenkednek a mezőgazdasági munkától, a kertészettől, elsősorban Rendek Lajos bácsi érdeme. Azelőtt ugyanis nem volt ennyi fiatal a ker­tészetben, mint mostanában. Inkább a városba mentek dolgozni, azzal ér­veltek, hogy a szövetkezetben nem lehet keresni. Ebben igazuk volt. Rendek bácsi azonban úgy szervezi a munkákat, hogy mindenki Jól ke­ressen. N. Ä, Példásan teljesítik A Kelet-Szlovákiai Téglagyárak jászói üzemében öt szocialista mun­kabrigád dolgozik. Ezek Bukat Ká­roly, Kiss Ferenc, Ifj. Kovács István, Zsiga József és Id. Kovács István kol­lektívái. E szocialista munkabrigádok mind a nyerstermelési terv teljesítésére, a selejtáru csökkentésére, a munkaidő kihasználására, mind a gépek kar­bantartására vonatkozó felajánlásai­kat példásan teljesítik. • ••••••••• A Lenin Müvek atomvillanymü osz­tályán számos egydülőlló ötletes gép készül. Képünkön a reaktor nyomás­tartályához szükséges alkatrész lát­ható. Átmérője mintegy 6 méter s 40 nyílás van rajta a csavarok számára. Egy csavar egy tonna súlyú s az anyacsavar súlya 250 kg. (J. Fidler felv. — CTKJ ŰJ SZÖ 4 * 1983. december 0,

Next

/
Thumbnails
Contents