Új Szó, 1963. december (16. évfolyam, 331-358.szám)

1963-12-06 / 336. szám, péntek

MEGIFJODÓ BRATISLAVA lljjšSSäáôg iŕf & HšäMMtitS Kft •:'./. wSS sSsflS MŤ Üj IP "« pi^lnrwi pr Tq t'WfWWWj pH i .. $ mmml « [ ül wm m i pl; fl| fm trrl n rtj n J./, •• <•• í- *t trfij

1 w • > £ A múlt és a jelen találkozása a Váralján. A Magasépítő Vállalat dolgozói korszerű technikával építik a lakóházakat. [Erdősi felvétele) /WVV/VVWWWWWVVN/WW^^ Mit tudunk a földrengésekről A hét elején Bratislavában mindenki a földrengésről beszélt. December másodikán ugyanis nyolc óra körül a város és környéke lakossága gyenge földrengést észlelt. A lakásokban az edények zörögni kezdtek, a képek megmozdultak a falon és az egyik dél-morva városka kultúrházának a kéménye ledőlt. A Meteorológiai Intézet dolgozóinak asztalán azon a napon szinte állandóan csengett a telefon, mindenki a földrengéssel összefüggő kérdésekkel fordult a tudományos intézel dolgozóihoz. Két érdekes szovjet filmet tűztek műsorra a bratislavai mozik. Az egyik Vlagyimir Vengerov rendező filmje, az Üresjárat, mely egy szibériai építkezésen lejátszódó lélektani dráma. A konfliktus a becsületesség kérdése körül bontakozik ki. Az idei moszkvai nemzetközi filmfesztiválon kitüntetett filmmel még bővebben foglalkozunk. Ugyancsak visszatérünk Akszjanov Kollégák című színdarabjának filmváltozatához. Bemutatásra kerül még egy megfilmesített Mauriac-regény: Thérese Desqueyroux. Családi dráma, rosszul sikerült házasság, egy boldogtalan asszony férje életére tör. Elkerüli a börtönt, de a gazdag család elszigeteli őt a külvilágtól. Egy családi esei^ény folytán úgy alakul a helyzet, hogy a férj családja belső kényszer hatására visszaadja a szerencsétlen teremtés szabadságát... Aki csak a pikantériát, a házassági bonyodalmakat keresi, vagy látja a filmben, nem értette meg a baloldali katolikus szemléletű író leleplező mondanivalóját a korabeli polgári társadalom feslettségéről és erkölcsi rothadásról Georges Frenju rendezésében. Ebben van a film erőssége. A jó szerepalakítások között Emmanuele Riva Játékát említhetjük. Egy szélhámos vallomásai Thomas Mann mély eszmei gazdagságú regényelnek átültetése a film nyelvére minden esetben kockázatos vállalkozás. Kurt Hoffmann nyugatnémet rendező, a nálunk is nagy sikerrel bemutatott Csodagyerekek alkotója az aránylag legkönnyebben megfilmesíthető Thomas Mann regény, a Félix Krull — Egy szélhámos vallomásai ekranizálására vállalkozott. Altalánosságban Jellemezve Hoffmann rendezését, megállapíthatjuk, hogy kellő tisztelettel nyúlt a nagy humanista író eszmei hagyatékához. Az írói elképzeléshez híven elevenítette meg a Jobb családból származó szélhámos alakját, igyekezett kidomborítani azt a környezetet és társadalmi légkört, amely lehetővé tette az úri kalandorok feltűnését. Félix Krull, a szélhámos lényegében saját osztályának, az elnyomó úri osztálynak terméke, s azt csinálja gátlástalanul, kötetlenül, amit mások álszenteskedve, burkoltan. Krull nem érez társadalmi kötelezettséget, erkölcsi béklyókat. így ábrázolja őt Hoffmann, mindvégig híven az Író szelleméhez. Ha el is tér időnkint a regény alapvonalától, ez nem akar amolyan figyelmet keltő olcsó fogás lenni, hanem a rendező filmszerűségre törekedve elevenebbé, képszerűvé próbálja tenni az úri szélhámos történetét. Hoffmann, a német valóság kitűnő ismerője lélektanilag pontosan kidolgozott, alapos munkát végzett. Kiemelkedő alakítást nyújtott a filmben a főszereplő Horst Buchholz, női szerepben pedig Liselotte Pulver. Nincs talán a földkerekségnek egy sarka, amely ne élt volna át valamilyen természeti csapást. Szerencsénkre ezek nem minden földrészt érintenek egyenlő módon, egyenlő intenzitással. A föld némely részein például szárazság pusztít, más részein az orkánok dühöngenek szinte évente, máshol a földrengések gyakoriak. A geológiai eredetű természeti csapások leggyakrabban előforduló vál faja a földrengés. Földrengés alatt rövid periódusú — legfeljebb néhány percig tartó — földlökéseket értünk Ezek a rendszertelen mozgások a Föld kérge alatt keletkeznek és fő okozójuk a földkéreg szilárdsága egyensúlyának „felbillenésében" kereshető. Azt a helyet, ahonnan a földrengés terjed, hipocentrumnak nevezzük. Ez lent van a Föld mélyében. A Föld felületén levő pontot — amelyet képzelt merőleges egyenes köt össze a hipocentrummal — epicentrumnak nevezzük. Az epicentrum környékén végez a földrengés legnagyobb pusztításokat. Milyen földrengéseket ismerünk? A földrengések mintegy 90 százaléka tektonikus eredetű. Ezek a legveszedelmesebbek. Ez főleg az egyes geológiai rétegek gyűrődésében nyilvánul meg. A tektonikus mozgást rendszerint hatalmas fizikális és vegyi elváltozások követik, melyeket a Föld felszínének rendkívüli méretű feszültsége kísér. A feszültség ereje legtöbbször meghaladja a földkéreg szilárdságát — a Föld területén hatalmas repedések keletkeznek. Japánban például az 1891-es földrengésnél egy ilyen gyűrődés után 7 méter mély és 112 kilométer hosszú szakadék keletkezett. A földrengések másik — ritkábban előforduló csoportjába az úgynevezett vertikális irányú földrengések tartoznak, melyek néhány száz méterrel a földkéreg alatt keletkeznek. Ezekről — főleg keletkezésükről — mindeddig aránylag keveset tudunk. Az egyik feltevés szerint ezek a mozgások a Föld belseje hőmérsékletének kiegyenlítésekor keletkeznek. A földrengések mintegy 7 százaléka vulkanikus eredetű. Mint mér a nevük is mutatja, a tűzhányók tevékenységével vannak kapcsolatban, terjedelmükre nézve jelentéktelenek s legtöbbször lokális jellegűek. A földrengések harmadik csoportja a földkéreg alatti üregek beomlásávai függ össze. Ezek elég ritkán fordulnak elő és csak ott pusztítanak, ahol a szilárd kéreg alatt nagyméretű üregek vannak. Ezek hatósugara szintén kicsi. Ahol leggyakoribbak a földrengések A tektonikus térkép azt bizonyltja, hogy a Föld felületén nem mindenütt egyforma Időközben és nem mindenütt fordulnak elő földrengések. A löidtanllag legfiatalabb vidékek — az alpinikus gyűrődések és a triászkorban keletkezett kőzetek vidékein a leggyakoribb a földrengés. A geológia általában két jelentős tevékeny területet ismer. Az egyik — az úgynevezett földközi-tengeri vidék az Azori-szigeteknél kezdődik, a Földközi-tenger vidékén folytatódik, magába foglalja az Alpokat, a Kárpátokat, a Balkánt. Nyúlványai Kis-Ázsián át egészen a Kaukázusig, Hátsó-Indiáig, a Himalájáig elérnek, sőt Indonézlát is magukba foglalják. A másik — csendes-óceáni tektonikus vidék Ázsia keleti részét, Kamcsatkát, a Kurllí-szigeteket, japánt, a Fülöp-szigeteket és Új-Zélandot foglalja magában. Nyúlványai az Antarktiszon keresztül Dél- és Észak-Amerika nyugati partjáig érnek. És a mi hazánk? Csehszlovákia területe nem tartozik a legtevékenyebb tektonikus területek közé. Ez azonban nem jelenti azt, hogy itt is ne fordulnának elő földrengések. Időről időre hazánk egyes területein is érezni gyengébb földlökéseket. Köztársaságunk területén a legerősebb földrengés 1763-ban Komáromot sújtotta. De Žilina és Piešťany, valamint — ahogy legutóbb is észlelhettük, Bratislava környéke sem mentes a kisebb földrengésektől — sőt Banská Stiavnicán és Humenné környékén is észleltek mér földlökéseket. A földrengések nemcsak a szárazföldön pusztítanak. Gyakran előfordul, hogy a tenger vizét is felkorbácsolja a föld kérgének mozgása. A tenger hullámai a közeli, sőt néha távoli partokon is óriási károkat okozhatnak. A földrengések fokozatairól A földrengések erősségének mérésére a tudósok tizenkét fokozatú nemzetközileg elismert földrengésjelző skálát fogadtak el. E szerint az első fokozatú földrengéseket csak a szeizmográfok, a földrengésjelző készülékek veszik észre. A második fokozatot csak a rendkívül érzékeny idegrendszerű egyének érzékelik. A negyedik fokozatot szinte már mindenki megérzi. Az ötödik fokozatnál megrepedeznek az ablakok üvegtáblái, a falakon mozognak a képek. A hatodik fokozatnál az épületek falai is megrepedeznek, a bútorok elmozdulnak a helyükről, a képek lepotyognak a falról. A hetedik fokozatnál már a tetőfedő cserepek Is lerázódnak az épületekről, a fák Is inganak, a tavakban pedig zavarossá válik a viz. A nyolcadik fokozatnál a tornyok, emlékmüvek is összeomlanak, a magasabb épületek tönkremennek, a földön pedig repedések keletkeznek. A legpusztítóbb földrengések a kilencedik fokozatnál kezdődnek. Az Ilyen földrengés már lakhatatlanná teszi az épületeket. A tizedik fokozatnál már a vasúti sírtek is tönkremennek, egész lakónegyedek válnak romhalmazokká, a föld repedéseiből pedig rendszerint iszap jön a felszínre. A tizenegyedik fokozatú földrengés a folyók medrét is megváltoztatja, hatalmas földgyüremléseket idéz elő és egészen megváltoztathatja a vidék arculatát. A tizenkettedik fokozatú földrengést általában mér a világra szóló katasztrófák közé sorolják. Ilyenkor egész hegyláncok tűnnek el, új tavak keletkeznek, a tűzhányók pedig megkezdik működésüket. A földrengések történetéből Már a legrégibb följegyzésekben is előfordul ez a szó: földrengés, pontos leírás azonban csak kevés maradt ránk. A középkor fóliánsain már a katasztrófák aránylag pontos leírásaival találkozik az ember. 1693-ban például Szicíliában több mint 60 ezer ember halt meg egy földrengés alkalmával. Az 1755-ös földrengéssel, amely a Pireneusi félsziget legnagyobb részét érintette, Lisszabonban 50 ezer ember halt meg. 1783-ban az Appennini-félszigetet sújtotta rendkívül erős földrengés. A romok alatt több mint 30 ezer ember lelte halálát. 1897-ben az Indiai Kalkuttában egy 350 ezer négyzetkilométer nagyságú térségen több mint ötezerszer mozdult meg a föld. A folyók itt már a medrüket is megváltoztatták, új tavak keletkeztek és hegyek tűntek el a szakadékokban. Az 1950. évi földrengés után több mint egymillió indiai maradt hajlék nélkül. Az 1915-ös olaszországi földrengéskor az ország középső részén több mint 30 ezer ember pusztult el. Az emlékezetes chilei katasztrófánál szintén 30 ezer ember halt meg. 1961-ben Agadírban dühöngtek az elemek, 12 ezer ember lelte halálát a romok közt, nemrégiben pedig Skopje jugoszláviai várost sújtotta pusztító földrengés. Ha rendelkezésünkre állana statisztika a földrengések pusztításáról, kiderülne, hogy évszázadok folyamán sok százezer, sőt mondhatnánk sok millió ember lett a földrengések áldozata. Az anyagi veszteség, melyet ezek az elemi csapások okoztak, felmérhetetlen. A földrengés rendszerint csak néhány percig tart, de a pusztítás még évtizedek múlva ls érezteti hatását. A tudományos kutatások előbbutóbb lehetővé teszik majd a földrengések előrejelzését. Az ember nem akar védtelenül állani a természet erőivel szemben. Dr. PETER FORGAC Magyar műkincsek Ausztriában • Ausztriában az Alt Ausse-i sóbányában a háború befejezése óta mintegy ezerkétszáz magyar festményt tartanak vissza, köztük Paál László, Székely Bertalan, I. Grünwald Béla, Vaszary János, Edvi Illés Aladár és Réthy István festményeit. Két évvel ezelőtt egy magyar szakértő bizottság megállapította, hogy úgyszólván valamennyi képet a teljes pusztulás veszélye fenyegeti. Bécsi lapok szerint az osztrák hatóságok a közeljövőben hajlandók az ezerkétszázból — száznegyven-száznyolcvan képet visszaszolgáltatni, amelyek „tulajdonJogát" már tisztázták. Nem kell külön hangsúlyozni, hogy a fogyasztó számára nem közömbös az áru használati értéke, és fontos tényezője: a minőség. Az utóbbi Időben elég sok a panasz a termékek minőségére, különösen a közszükségleti cikkekére. E panaszokra felfigyeltek a felsőbb szervek, a kereskedelem és a termelő vállalatok. Ezért szinte mozgalommá vált a minőségjavítás, elsősorban a termelő vállalatokban, hiszen itt dől el, milyen ruhát ölt magára a fogyasztó, milyen hamar válik le cipőjéről a talp stb. S nemcsak erről van szó, hanem arról ls, hogy hiába gyártunk kívánt mennyiségű árut, ha azok elégtelen minőségük miatt nem találnak fogyasztóra. Ebben az esetben tulajdonképpen nem ls áll rendelkezésre a szükséges mennyiség éppen a rossz minőség miatt. S most már az olvasónak teljesen világos, hogy úgy változhat a minőség mennyiséggé, ha a kívánt árumennyiségnél minél kisebbre csökken a hibás termékek száma. Abban, hogy az utóbbi időben több üzem aggasztóan nagy százalékban bocsátott kl hibás árut, sok tényező játszott közre. A baj legfőbb okozója mégis a munka minősége. Vállalatainkban ráébredtek arra, hogy a műszaki ellenőrzéssel csak a késztermékek minősítése érhető el, vagyis ez, hogy a késztermékekből melyek azok, amelyek nem felelnek meg a minőségi kívánalmaknak, s ezért nem továbbíthatók a fogyasztókhoz. Ezzel azonban magát a minőséget nem javították meg. Ezért jutottak arra a megállapításra, hogy a fő súlyt a munka minőségére kell helyezni. Anyagi érdekeltség és minőség A műnkén kell tehát javítani. Hogyan? Termelővállalatainkban általában a munkásnak munkája közben több dologra kell ügyelnie egyszerre. Például arra, hogy elérje a megszabott mennyiséget, e mennyiségen belül a minőséget és az anyaggal is takarékoskodjék. Valamennyi követelmény elérésében a munkás anyagilag érdekelt. Ám az a kérdés, mennyire érdekelt az egyik vagy másik követelmény teljesítésében. A vállalatokban a legnagyobb gondot éppen az olyan anyagi érdekeltségi rendszer kidolgozása okozza, amely egyformán és egyidőben ösztönözze a mennyiség és minőség betartására, valamint a takarékosságra stb. Ha nincs meg köztük a megfelelő arány, akkor ez rögtön megmutatkozik, — például abban, hogy fokozódik a mennyiség vagy a megtakarítás, a minőség ellenben egyre rosszabbodik, mert ennek teljesítéséhez nem fűződik olyan kedvező kereseti lehetőség. Ez év elején a népgazdaságban dolgozó munkások 40 százaléka prémiumos Időbért kapott; ezzel ellentétben a munkásoknak 18 százalékánál volt lényeges, befolyással a kereset magasságára, a minőségi mutatók teljesítése. Ebből világos, hogy az anyagi érdekeltség ilyen egyoldalú érvényesülése nyilvánvalóan nagymértékben befolyásolta a minőséget, mégpedig kedvezőtlen irányban. A Tatrasvitben azonban már régebben sikerült az anyagi ösztönzés olyan rendszerét kialakítani, amely úgyszólván kizárja azt, hogy például a mennyiséget a minőség rovására fokozzák. Az üzem kötődéjében például a minőség szempontjából az a követelmény, hogy a gyártott fonal zöme az első- és a második minőségi osztályba tartozzék és a lehető legkevesebb legyen a harmad- és negyedrendű minőség. Ilyen irányban ösztönzi a munkást a minőségért kitűzött prémium is. Például: a munkás az első minőségi osztály teljesítéséért a meghatározott prémium kétszeresének a háromnegyedét, a második minőségi osztály teljesítéséért annak negyedét kapja, míg a nem kívánatos harmad- és negyedrendű minőségért a meghatározott prémium 25, illetve 75 százalékában levonásokat eszközölnek. Ezenkívül a munkást nemcsak az egyes minőségi osztályok betartására, illetve kívánt túlszárnyalására ösztönzik, hanem arra ls, hogy ezeken az osztályokon belül is javítsák a minőséget. Ezért például a teljesen hibátlan dolgozókat külön jutalomban részesítik. A tény az, hogy ha a munkás e lehetőségeket kiaknázza, a havi alapkeresetét 200—250 korona prémiummal növelheti. S ez már valamit Jelent. A partizánske! Augusztus 29. cipőgyárban a hatodik kategóriába tartozó munkás havi időbére 1200.— korona. Ehhez a munkahely megterhelésl foka és a végzett munkamozzanat bonyolultsága alapján 15 százalék, vagyis 180 korona prémium jár, amelynek kifizetését fele részben a minőség, fele részben pedig a terv egyenletes teljesítéséhez kötik. Ez pedig kissé kevésnek bizonyult a ma oly fontos minőségjavítás eléréséhez. Ezért a közeljövőben itt is érdekeltebbé teszik a munkást a minőség betartásában és fokozásában. Az anyagi érdekeltség a termelés fokozásának, javításának nélkülözhetetlen eszköze. Az anyagi ösztönzési rendszer kialakítása pedig mindenkor csak a termelés, a munka jellegéhez igazodhat. Ezt legjobban az üzemvezető, a mester, a normázó, a bérelszámoló, s nem utolsó sorban maga a munkás ismeri. Tehát mindannyiuk együttes igyekezete, tudása, leleményessége dönti el, milyen hatásos eszközzé válik az anyagi érdekeltség a mennyiség, a minőség és a többi követelmény elérésére. És még. valamiről kell szólni. Ha ösztönzünk — nagyon helyesen — nem feledkezhetünk meg annak igazi, kommunista embert formáló céljáról. Ezért arra van szükség, hogy amikor az anyagi érdekeltségről beszélünk, szóljunk a közösség érdekeiről ls. Általában el kell érnünk, hogy a dolgozó minden különösebb ösztönzés nélkül is jől dolgozzék, önzetlenül a közösség és saját érdekében is. Erre van szükség, hiszen olyan társadalom felé haladunk, amely az öntudatosan végzett munkára épül. Erre pedig már ma kell nevelni, előkészíteni. MÉSZÁROS GYÖRGY 1983. december 8. * {jj SZÚ 5