Új Szó, 1963. december (16. évfolyam, 331-358.szám)

1963-12-23 / 353. szám, hétfő

Növeljük ideológiai munkánk színvonalát (Folytatás a 4. oldalról) vészi szinvonalat. Előadásai, főleg Ľudský, Rakovský ős Zachar rende­zésében, az egész csehszlovákiai szln­művészetet gazdagítják. Megnyilvá­nul bennük a merészség, az újszerű­ség és az a képesség, hogy minden műben fel tudják tárni a mai ember­hez szőlő pozltiv mondanivalót. Ezt lehetővé teszi a Szlovák Nemzeti Színház sok tehetséges művészének magasfokú mesterségbeli tudása is. A szlovák zene jelentős sikereket ért el s ennek köszönhető, hogy a Szlovák Nemzeti Színház operája a szlovák zeneszerzők több színvonalas dalművét mutathatta be. A Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság tekinté­lyét világszerte öregbíti Suchoft ör­vénye és Svätoplukja, Cikker Jáno­šlkja, Bajazid bégje és Mister Scrou­ge-ja. joggal büszkék lehetünk arra, hogy a szlovák zeneművészet gazda­gította Csehszlovákia és a világ ze­nekultúráját. Az utóbbi években a Szlovák Filharmónia is a legkiválóbb zenekarok szintjére emelkedett, je­lentős sikereket ért el otthon és a nagyvilágban is. A szlovák zene egyik legfontosabb feladata, hogy magas művészi mé­tákra törjön, tevékenyen és még si­keresebben visszhangozza mai éle­tünk minden ösztönzését, érzését és hangulatát. Társadalmunk nagy szo­ciális és kulturális változásai szín­művészetünk elé is bonyolult, Igényes feladatokat állítanak. Magasabb szin­ten küzdenie kell a nézők megnye­réséért. Ma csak úgy érhet el si­kert, ha rendszeres művészi tevékeny­ségét tökéletesíti, megszabja Irányát és mindig kiinduló pontot lát pártunk leghaladóbb törekvéseiben. Korunk embere a színházban nemcsak mű­vészi élményt és nemes szórakozást keres, hanem egyben választ is éle­tünk számos kérdésére. Ugyanakkor tudatában vagyunk annak, hogy to­vábbra is fő probléma a drámaírás és a dramaturgiai politika. A szlovák nemzeti filmgyártás a Jövő esztendőben ünnepli fennállásá­nak 20. évfordulóját. Az első filmsza­lagot a Szlovák Nemzeti Felkelés ide­jén forgatták és a nézők elé kerülő első film a Hazáját védi cimű alko­tás vqlt. Kezdve A szabadságért cimű film­mel, azt követően a „Farkasoduk", „Duzzasztógát", „Szivárvány Szlová­kia felett", „Töretlen föld", „Negy­vennégyen", „Dabaő kapitány", „Ének a szürke galambról", „A boxoló és a halál" és más művek jelzik a szlo­vák film útját, derekas harcát a te­hetség érvényesítéséért, a film dolgo­zóinak felkészültebb munkájáért. A szlovák film az utóbbi években a nemzetközi filmvilágban is magas fokú elismerést ért el s a többi művészeti ág egyenértékű társa lett. A mai em­ber azonban nagy igényeket támaszt a filmmel szemben. Követelményeit csak az átlagon felüli és a csúcsokat ostromló művek elégítik ki. Az Ilyen művek alkotása megkívánja a tehet­ségek felkutatását és pallérozását. Korunk égető kérdéseinek felelősség­tudattól áthatott megoldása, a való­ságnak bíráló szellemű, de nem egy­oldalú ábrázolása és ugyanakkor a megfelelő művészi kifejezésmód szün­telen keresése megkívánja a merész formai kísérletezést, s egyben a film­művészetben a szocialista realizmus elmélyítését és érvényesítését. A képzőművészet fogalma alá nem­régen elsősorban a festészetet, a szobrászatot és a grafikát soroltuk. Ma ide kell sorolnunk a képzőművé­szet elválaszthatatlan részeként szé­leskörűen alkalmazott építőművésze­tet, az alkalmazott művészet és az ipari képzőművészet minden vállfa­ját, amelyek részt vállalnak az ú] életkörnyezet és a mai ember élet­stílusa kialakításából. A festészetben és a szobrászatban több Jelentős realista művet alkot­tak. A dolgozók számos kiállításon (beleértve a jelenlegi szlovák képző­művészet nagy prágai kiállítását) megismerkedhettek képzőművészeink alkotásával. Habár egyes műveket jo­gosan bíráltak, általában képzőművé­szetünk fejlődött. A képzőművészet eszmei életét az elmúlt évek bonyolult és ellentmon­dásos tevékenysége jellemzi. A Szlo­vák Képzőművészek Szövetségében az alkotócsoportok létrejöte, élénk mű­vészi tevékenysége és az esztétikai kérdések napirendre tűzése élénk vi­tát váltott ki a szocialista társada­lom képzőművészetének alapvető problémáiról. A további képzőművészeti viták a kritika és az elmélet dolgozóitól is a kérdések megalapozottabb taglalá­sát, a társadalom iránti nagyobb fe­lelősségtudatot kiván, le kell küz­denünk azokat a szubjektív, divatos nézeteket, amelyek befolyásolnak egyes kritikusokat is. Végül összegezhetjük: a CSKP XII. kongresszusának következtetései ér­telmében célunk főleg olyan művé­szet fejlesztése, amely „a művészi igazságnak megfelelően ábrázolja je­lenlegi életűnk dinamikáját, gazda­gltja az ember szellemi életét, hogy átélje a mát és tevékenyen harcoljon a kommunista holnapért". A Központi Bizottság határozatai­ban újból, világosan hangsúlyozta, hogy „A párt megtagadja az olyan művészet támogatását, amely a for­mai öncélúság és különcködés érde­kében elfordul tevékeny társadalmi szerepétől, amint az például az absztraktlvizmus Irányzataiban meg­nyilvánul. Visszautasltja az olyan művészet támogatását, amely nem törekszik széleskörű érthetőségre, amely egyoldalúan korlátozza és el­torzítja a művész alkotó erejét, gyen­gíti részvételét a haladásért és a Jobb Jövőért vívott társadalmi harc­ban, az alkotó keresést, a burzsoá kultúra kérészéletű divatos példaké­pelnek passzív átvételével helyettesí­ti." Az e területen dolgozó kommunis­ták feladata megszilárdítani az esz­mei pártirányítást, a művészi szövet­ségeket és közvetítésükkel minden művészt céltudatosan az eszmeiség érvényesítésére vezetni. Ebben a te­vékenységben előtérbe kell kerülnie a problémák megvilágításának, a meggyőzésnek és az érzékeny, Jó­zan, pozitív elvtársi bírálatnak. Az a cél, hogy minden művésznél elérjük, még magasabb fokú pártos és állam­polgári felelősséget vállajon hazánk politikai, kulturális és társadalmi történéséért. s s > Ä gazdaságnak és á dolgozók ne­velésének nagy, Igényes feladatai törvényszerűen magasabb követelmé­nyeket támasztanak a párt Ideológiai munkájának színvonalával szemben. A CSKP XII. kongresszusa hangoz­tatta, az Ideológiai munka fő külde­tése hatékony ráhatás a szocializ­must aktívan építő, a párt politikáját mélyen megértő és a tudományos vi­lágnézetet követő kommunista ember nevelésére. E feladat teljesítése meg­követeli, hogy rendszeresen tökéle­tesítsük az Ideológiai munka tartal­mát, sőt formáit és módszereit is. Megköveteljük, hogy a pártszervek és szervezetek ne csak szavakkal, ha­nem mindennapi gyakorlati tevékeny­ségükkel alkotó módon érvényesítsék a lenini munkamódszereket. A párt eszmei nevelőmunkála nem Ismer sabl ónokat, örök időkre vonatkozó ismérveket. Nem az a céllá, hogy mi­nél több legyen a fejből Idéző könyv­szagű marxisták száma. A marxista elméleti Ismeretek a tevékenység ve­zérvonalul is szolgálnak. Ezért a pártszervek és szervezetek a nevelő munkában megkülönböztetetten köze­ledjenek az egyes osztályokhoz, ré­tegekhez és egyénekhez. Ez össze­fíi ftfir ideológiai munkánk hatékonysá­gával. A CSKP XII. kongresszusa után ele­ven Ideológiai áramlat Indult meg Az üzemek, a földművesszövetkeze­tek, a tudományos intézmények dol­gozói a társadalmi gyakorlat isme­retének vizsgálata alapján számos Intézkedést Javasoltak. A párt ideoló­giai munkája azonban ne csak a fel­adatok, hanem a határozatok végre­hajtásának módját és eszközeit Is mutassa meg a dolgozóknak, mutassa meg minden egves dolgozónak helyét a termelésben és a határozatok vég­rehajtásában. Ezért úgy kell fejlesz­teni az Ideológiai munkát, hogy a vezető pártmunkások, közéleti- és gazdasági vezetők az Irányítás min­den fokán aktívan és rendszeresen lépjenek a dolgozók elé, magyarázzák meg a párthatározatokban kitűzött célokat és a helyi viszonyok konkrét elemzése alaolán mutassák meg vég­rehajtásuk útját és mődját. Véget kell vetni annak a megszo­kott helytelen gyakorlatnak, hogy a gazdasági dolgozók kisajátítják a gazdasági sikereket, a sikertelensége­ket pedig rendszerint a gyenge esz­mei-nevelőmunkával Indokolják. A si­kerek és a sikertelenségek okait nem a gazdasági-szervező és eszmei neve lőmunka egvségének elválasztásában, hanem elmélyítésében kell keresni A politikai nevelő és szervező mun­kában külön figyelmet kell szentelni a lemaradó munkahelyeknek. Itt különösen fokozni kell az emberek­kel való egyéni foglalkozást, becsül­ni kell azokat, akik teljesítik, lóval túlszárnyalták feladataikat, becsüle­tesen és fegyelmezetten dolgoznak, bár szűkszavúak. A CSKP XII. kongresszusa a lenini elvekből kiindulva hangsúlyozta, hogy a fejlett szocialista társadalom épí­tésének folyamatában állandóan nö­vekszik a néptömegek öntudatos al­kotó erejének és a társadalmi fejlő­dés tudományos Irányításának szere pe. Az utóbbi években a nárt Jelentős IntézkedéseVflt foganatosított a leni ni elvek helyreállítására és tovább fejlesztésére az eszmei nevelőmun­kában. Ehhez tartozik elsősorban a magasfokú kommunista eszmelesső­gért folytatott küzdelem, a pártosság, engesztelhetetlenség az ellenséges Ideológiával szemben, küzdelem az elmélet és a gyakorlat, a szavak és a tettek egységéért, a széles tömegek politikai nevelésének egybekapcsolá­sa a sürgető politikai és gazdasági feladatok megoldásának megszerve­zésével. Az Ideológiai és a szervező munka egységének arra kell irányulnia, hogy állandóan elmélyüljön a pártonkívü­llek bizalma a kommunisták iránt. Sohasem szabad megfeledkezni a kommunisták egyéni példamutatásá­nak nagy hatásáról és Jelentőségéről. A párton belül az Ideológiai neve­lőmunkának arra kell Irányulnia, hogy a párttagok minduntalan lás­sák: a tagsági könyvecske nem Je­lent előnyöket, parancsolás! Jogot, Jobb helyhez valő kiváltságot, csupán egy dologra van „nagyobb" igényük: a felelősségre és a kötelességekre. A CSKP Központi Bizottságának ha­tározata hangoztatja, a sajtó, a rádió és a televízió a legtömegesebb esz­közök a párt eszmélnek terjesztésére, a dolgozók mozgósítására, hogy meg­valósítsák a párt politikáját, a párt és a tömegek közötti eszmecsere ál­landó eleven folyamatának lebonyo­lítására, a nép kezdeményezésének serkentésére. Ezért a párt élenjáró aktívájának tekinti e munkaterületek dolgozóit. A XII. pártkongresszus után a szlo­vákiai sajtó azzal a céllal valósította meg a kongresszus eszmélt, hogy ki­küszöböljük a fogyatékosságokat és meggyorsítsuk szocialista társadal­munk fejlődését. Sajtónk, rádiónk és televíziónk utóbbi időben Jellegzetes pozitív vo­násai mellett eszmei Ingadozás és ko­moly fogyatékosságok ls mutatkoz­tak. A legutóbbi események arra taní­tottak minket, hogy mind az SZLKP Központi Bizottságának, mind a ke­rületi és Járási pártszerveknek sok­kal jobban és rendszeresebben kell törődniük a sajtő, a rádió és a tele­vízió irányításának kérdésével, az új­ságírók nevelésével, helyes tájékoz­tatásával és általános munkájukkal. Egyes újságíró elvtársak hibái és nyilvános pártos bírálatuk egyáltalán nem jelenti azt, hogy a párt vala­mennyi újságíró tevékenységét bírá­latnak veti alá. A párt nagyra becsüli az újságírók munkáját és megköve­teli, hogy bírálóan foglalkozzanak a gazdaság és a kultúra valamennyi szakaszán felmerülő fogyatékossá­gokkal. Ezért helytelen, ha egyes gazdasági dolgozók elutasítják mun­kájuk Jogos bírálatát és arra hivat­koznak, hogy az újságírók sem hi­bátlanok. Vannak esetek, amikor egyes Jogtalanul bíráltak egyáltalán nem reagálnak a kritikára. Itt or­voslás szükséges. A sajtó, a rádió és a televízió dolgozóinak tekintélyét maguknak az újságíróknak kell ki­harcolniuk Jó, pártos munkájukkal. A ml újságírónknak Jól kell tudni tájékozódnia gazdasági és kulturális kérdésekben. Nemcsak azt kell tud­nia, hogyan dolgozik az ember, meg is kell értenie, s híven kell ábrázol­nia az emberi munka értelmét, dol­gozóink go .olatalt és érzelmeit. Márpedig az emnek erről a másik oldaláról néha elfeledkeznek. A párt vezető szerepének érvénye­sítése megköveteli a sajtő munkájá­nak, a párthatározatok népszerűsíté­sének további iavítását, a párt irány­vonalának gazdagítását alulról Jövő kezdeményezéssel. A tömeges ráha­tás eszközei váljanak a pártpolitika megvalósulása nyilvános tömegellen­őrzésének még tágabb és hatéko­nyabb fórumává. A párt kommunista tervszerűséget, gondolkodóképességet, ötletességet és eszmei gazdaságot követel az újság­írók alkotásától és rendszeresen fo­kozza a munkájukkal szemben tá­masztott Igényeket. Noha a sajtó, a rádió és a televízió javltja a dolgozók tájékoztatását, nem elégedhetünk meg a Jelenlegi helyzettel. Még mindig vannak szűk­szavú tájékoztatások, amelyek nem fejezik ki eléggé hazánk, a szocialista tábor és a nagyvilág életének szé­leskörű problémáit. Nem egyszer késve Jelennek meg hírek. Természe­tesen ez nemcsak a rádió, a televí­zió és az újságok hibája. Ezirányban a Csehszlovák Sajtóiroda felkészült­séget és tudósító szolgálatát ls meg kell Javítani. A kapitalista rádió- és TV-állomások területünkre ls kiter­jedő hatásköre miatt még mindig ér­vényes az, hogy ahol nem tájékozta­tunk felkészülten mi, ott az ellenség tájékoztat. A párt-, állami és gazdasági szer­vek Idejében és sokkal rendszereseb ben tájékoztassák az újságírókat. A sajtó Jelentőségét és hatékony­ságát nagyobb mértékben kell, hogy elősegítse a nyílt, pártos, becsületes és elvszerű bírálat ls. Mit é c hogyan bíráljunk, ezt Novotný elvtárs meg­világította idei brnól beszédében A sajtó, a rádió és a televízió csak az aktíva segítségével, a dolgozók levelelnek felhasználásával, az olva sókkal legszorosabb kapcsolatban gyakorolhat hatékony bírálatot. A saj­tónak a fogyatékosságokat felelősség­teljesen, következetesen kell bírál­nia, s a közvéleményt tájékoztatnia kell a bírált fogyatékosságok helyre­hozásáról is, amit mindeddig nem tesz rendszeresen. A sajtó, a rádió és a televízió irá­nyítása a párt dolga, s azt lényege­sen meg kell Javítani. A pártirányításnak még mindig a helyi sajtó, főként az üzemi lapok képezik a leggyengébb láncszemet. Ezekben számos ártalmas cikk jelent meg és sokat közülük csak azért nem bíráltak, mert a felsőbb szervek ke­véssé olvassák Ezért az SZLKP já­rási bizottságainak, Ideológiai bizott­ságaiknak kell értékelniük tevékeny­ségüket, s nagyobb erőfeszítést kell kifejtenlük színvonaluk emelésére. Szükséges, hogy a sajtő, a rádió és a televízió Jelentősége megnyilvánul­jon az újságírók neveléséről való gondoskodás fokozásában Is. Az újság­írók politikai és szakmai nevelésében részt vesznek a pártiskolák, a Komen­ský Egyetem bölcsészeti karának új­ságíró! tanszéke, a Szlovák Újságíró Szövetség és más intézmények. Bizo­nyos sikerek ellenére az újságírók nevelése mindeddig szétaprózott, nem teljes és nem felel meg a satjő, a rádió és a televízió sem mai, sem távlati szükségleteinek. Az újságírók képzettségének növe­lése során elsősorban arra kell töre­kedni, hogy valamennyi újságíró fo­kozatosan főiskolai képesítést nyer­jen, magas színvonalú nyelvkultúrá­val rendelkezzék. Ez különösen a rá­dióban és a televízióban, valamint egyéb kulturális intézményeinkben szükséges, hogy magasabb szinvonalat érjenek el, mert ez kihat ifjúságunk nevelésére is. Ezenkívül szükséges, hogy legalább egy világnyelvet elsa­játítsanak. A XII. kongresszus után megala­kult a Könyvkultúra Szlovákiai Köz­pontja. Eddigi tevékenysége azt mu­tatja, hogy a könyvkiadói politika te­rén jobban biztosítja a pártos irányí­tást és kiküszöböli a szubjektív szem­pontokat. Szlovákiában évente 13 mil­lió példányban 2200 könyv jelenik meg. 4920 könyvtárunk van, amelyek­ben több mint 17 millió kötet áll az olvasók rendelkezésére. A múlt év fo­lyamán a lakosok több mint 10 mil­lió könyvet kölcsönöztek kl. A könyv­kiadói tevékenységnek továbbra is fő feladata, hogy az egyes területeken létrehozza az Irodalom törzsalapját. Politikai-oktatási és tanulmányi cé­lok érdekében a jövőben el kell készí­teni Lenin Művei V. akadémiai ki­adásának szlovák fordítását. Komolyan kell foglalkozni a könyv­termelés fogyatékosságaival. E fogya­tékosságok a papír rossz minőségé­ben, a rossz minőségű könyvnyomta­tásban, a hosszú termelési ciklusok­ban rejlenek. E fogyatékosságok oka továbbá az, hogy nem eléggé szoros a kapcsolat a nyomdaipar és a kiadó­vállalatok között. Nemcsak a könyvkiadásban vannak problémák. Nem kisebb gondot kell fordítani könyvtáraink munkájára va­lamennyi fokon. E téren számos kér­dést kell megvizsgálni egyrészt a könyvvel dolgozó emberek szakkép­zettsége, másrészt a könyvek elosz­tásának szervezési formái s általában az elosztás tekintetében. Az eszmei hatás valamennyi eszkö­zének közös vonása legyen, hogy a lehető legjobban felhasználjuk őket a párt politikájának, a dolgozók ne­velésének, a fejlett szocialista tár­sadalom építésének javára. Pártunk őriásl erőfeszítést tett és tesz a tapasztalt pártaktíva nevelésé­re. A párttagok ezrei végeztek ma­gasabb fokú pártiskolát és pártfőis­kolát. A többéves pártoktatás is fontos té­nyező volt a párt és a nép egységé­nek megszilárdításában, s a kommu­nisták és a pártonkívüliek gyakorlati politikai munkára való felkészítésé­nek oszthatatlan részévé vált. A fejlett szocialista társadalom épí­tése s ezáltal a kommunizmusba valő fokozatos átmenet előkészítése ls megkívánja, hogy a pártszervek és -szervezetek minőségileg magasabb színvonalra emeljék ideológiai mun­kájukat. Nemcsak mi tanítunk másokat. Ah­hoz, hogy taníthassunk, nekünk ls sokat kell tanulnunk a nép tapaszta­lataiból, saját történelmünkből, pár­tunk gyakorlati munkájából és vala­mennyi testvéri kommunista és mun­káspárt gyakorlatából. Ezért szüksé­ges, hogy az elméleti munka terüle­tén, a bölcsészet, a közgazdaság és a történelem terén bátrabban, mé­lyebb tudo^ínyos alapokon oldják meg az új problémákat, amelyeket korunk vet fel. A történelemtudo­mánynak különösen Szlovákiában el^ kell segítenie történelmünk új szem­pontokból való megvilágítását. A múlt' történelmi eseményeinek eltorzitása és nem tudományos értékelése a törté* nelml tények gyakran önkényes mel« lőzése egyes történészek részéről Igen sokat ártott nevelőmunkánknak ls» Pártunk történetének Igazsághü meg­ismerése számos komoly kérdésben, aí téves művek, például a Szlovák Nem* zeti Felkeléssel kapcsolatos művek bírálata, amelyek a személyi kultusz jegyét viselik magukon, még mindig a történelemtudományra vár. Jól kell előkészíteni a Szlovák Nemzeti Felke­lés és a duklai harcok 20. évfordulójá­nak ünnepségeit, amelyek nyilvánva­lóan visszhangot keltenek a művé­szi front alkotó dolgozóinak körébeü is. A párt ideológiai munkája egész irá­nyítási módszerének megjavítása cél­jából a CSKP Központi Bizottsága el­határozta, hogy a Központi Bizottsági a kerületi és járási pártbizottságok mellett, a párt nagy alapszervezetei­ben Ideológiai bizottságok létesülje­nek. Miután az ideológiai bizottságok csak születőben vannak, még nem ál­talánosíthatjuk munkatapasztalataikat. Az SZLKP KB ideológiai bizottsá* gának fő munkatartalmát alapvető, nem pedig részletkérdések fogják al­kotni. Elsősorban a társadalmi viszo­nyok fejlődése, az új ember kommu­nista nevelése, az oktatás, a szocia­lista tudomány, kultúra és művészet fejlődése kérdéseinek kidolgozása a fontos. A bizottság munkájával és kezdeményező Javaslataival úgy já­rul majd hozzá a CSKP KB ideoló­giai bizottságának munkájához, hogy köztársaságunkban egységesen old­juk meg az eszmei nevelési kérdése­ket. A bizottság kiértékeli majd azo­kat a fontos ideológiai kérdéseket, amelyeknek helyes értelemzése a to­vábbi fejlődés szempontjából feltét­lenül szükséges. Az SZLKP Központi Bizottságának' ideológiai bizottsága, mint a Közpon­ti Bizottság munka- és segédszerva a társadalomtudományi ágak tudomá­nyos kutató munkájának fejlesztését ls Irányítani fogja, Jóváhagyja a tu­dományos kutatási munkaterveket, véleményezni fog, jobban mondva tö­rődni fog azzal, hogy az új társa­dalomtudományi Ismeretek átmenje­nek a gyakorlatba. Az Ideológiai bizottságok fontos munkája lesz a társadalmi szerveze­tek ős kulturális Intézmények esz­r mel nevelőmunkájának összehangolá­sa úgy, hogy érdektevékenységük' összhangban álljon a párt általános Irányvonalával. Az Ideológiai bizottságoknak Ide­jében fel kell vetniük a felmerült, megoldásra váró problémákat. A kerületi és a járási ideológiai bf­zottságok munkája működési helyük politikai nevelőmunkájának konkrét tartalmi és módszertani problémáira, az egyes osztályok, rétegek és dol­gozó csoportok konkrét megközelíté­sére irányuljon, vizsgálja gondolko­dásuk színvonalát, hogy ezen az ala­pon megszabhassák a nevelőmunka tartalmát és módszerelt. Fontos, hogy mind az SZLKP Köz­ponti Bizottsága, mind a kerületi és Járási bizottságok tökéletesítsék az eszmei nevelőmunka irányítását. Ez szükségszerűen megköveteli, hogy a vezető funkcionáriusok és pártmun­kások a lektorcsoportokban tevékeny­kedjenek, eszmei nevelési kérdések­kel foglalkozzanak a pártsajtóban és a nyilvános pártgyűléseken. Mi, kom­munisták, kötelesek vagyunk minde­nütt nyilvánosan megmagyarázni és megvédeni a párt politikáját és vá­laszt adni a dolgozókat érdeklő kér­désekre. Minden feltételünk megvan ahho^, hogy magasabb minőségi színvonalra emeljük az Ideológiai munkát. Pár­tunk Szlovákiában is politikailag nagyon fejlett és szakszempontból felkészült népes aktívával rendelke­zik. Az ipar, a mezőgazdaság és a kultúra mai, minőségileg új feladatai minden egyes dolgozóval szemben fokozott Igényeket támasztanak. A XII. pártkongresszus konkrét táv­latokat tűzött kl. Megvalósításuk azonban minden dolgozótól nagy erőfeszítést követel. Ezért az Ideoló­giai munkának nagy szervező fel­adatot kell teljesítenie. Hatékonysága majd a konkrét gazdasági és kultu­rális eredményekben mutatkozik meg. A CSKP Központi Bizottsága az ideológiai kérdésekkel kapcsolatban világos határozatokat hozott. Mindent elkövetünk, hogy megvalósításukkal meggyorsítsuk léptünket el^e vezető utunkon. 1983. december 23. + (jj SZÖ 5

Next

/
Thumbnails
Contents