Új Szó, 1963. december (16. évfolyam, 331-358.szám)

1963-12-23 / 353. szám, hétfő

Növeljük ideológiai munkánk színvonalát Vasil Bil'ak elvtársnak, a SZLKP KB titkárának beszéde Tisztelt Elvtársak! A CSKP Központi Bizottsága decem­ber 18—19-1 ülésén elemezte a XII. kongresszuson kitűzött ideológiai fel­adatok teljesítését és fontos határo­zatokat hozott a párt ideológiai mun­kájának kérdéseivel kapcsolatban. Az SZLKP Központi Bizottsága mai plé­numának az a feladata, hogy a CSKP KB megállapításai szempontjából megvitassa az ideológiai munka jelen­legi szlovákiai helyzetét és felada­talt. Ez megköveteli, hogy elsősorban azokkal a kérdésekkel foglalkozzunk, amelyeket a szocialista társadalom építésének jelenlegi szakaszában kell megoldanunk. A CSKP Központi Bizottságának ta­nácskozását és határozatait s mal plénumunkat azzal a tevékenységgel egységben és összefüggésben kell látnunk, amelyet a párt a CSKP XII. kongresszusa után fejtett kl. Ebben az időszakban pártunk és népünk életének rendkívül fontos eseménye volt a CSKP KB áprilisi és szeptem­beri tanácskozása és következtetései, amelyek rendkívül aktivizálták a kommunistákat és a pártonklvülieket. Érthető, hogy e komoly problémák­nak megoldása nemcsak belföldön, hanem külföldön is nagy érdeklődést váltott ki, annál is Inkább, mert pár­tunk a nemzetközi kommunista és munkásmozgalommal egyetemben azoknak a minőségi feladatoknak megoldásával foglalkozott és foglal­kozik, amelyek a Szovjetunió Kommu­nista Pártja XX. kongresszusénak meg­állapításaiból ős a szocializmusnak kedvező új, nemzetközi erőviszonyból következtek. Bilak elvtárs ezután a nemzetközi munkásmozgalom néhány kérdésével foglalkozott, majd beszéde további részében rátért a népgazdaság fej­lesztésében kifejtett politikai nevelő­Biunka feladataira. A szocializmus rendkívül fejlett Szervezetű társadalom, amely csak tervszerűen irányított tevékenység eredményeképpen fejlődhet. Ennek a tevékenységnek az objektív fejlődési folyamatok egyre tökéletesebb meg­ismerésére kell támaszkodnia és a felmerülő ellentmondások leküzdésére kell irányulnia. Ismerjük és az élet minden területén látjuk népünknek a felszabadulás óta elért sikereit. El­érésükhöz a párt eszmei nevelőmun­kája ls jelentős mértékben hozzájá­rult, mert pártunk az eszmei neve­lőmunkát mindig összhangba hozta az adott fejlődési szakasz megoldandó feladataival. A szocializmus építése során a gaz­dasági feladatok döntő mértékben kihatnak az ideológiai munka tartal­mára, s a gazdasági feladatok meg­oldásának hatékonysága az ideoló­giai munka színvonalától függ. A szocializmus nem áll csupán Jel­szavakból, a szocialista építésben leg­fontosabb az emberek tevékenysége. A szocializmus építése lelkesedést vált kl a dolgozókban, de csak erre támaszkodni téves, nem leninista módszer és önmagában nem elegen­dő. Lenin azt tanította, hogy a szo­cializmus felépítése és milliók elve­zetése a kommunizmusba nem köz­vetlenül a lelkesedés alapján, hanem a lelkesedésnek segítségével lehet­séges, amelyet a nagy forradalom a személyi érdek, az egyéni érdekeltség alapján kelt fel. Csupán jelszavakkal, szavakkal nem verjük le a kapitaliz­must és nem építjük fel a szocializ­must. A kapitalizmust nem azzal győzzük le, hogy magunkat dicsérni, a kapitalistákat pedig szidalmazni fogjuk, hanem azzal, hogy nagyobb társadalmi gazdagságot és népjólétet teremtünk. Ezzel szilárdítjuk köztár­saságunkat és az egész szocialista rendszert is. így a dolgozók szemlé­letesen meggyőződnek róla, melyik a jobb és Igazságosabb társadalmi rend­szer. A tőkés rendszer legyőzése és a szocializmus teljes győzelme meg­követeli a nép óriási áldozatkészsé­gét, öntudatosságát és kulturális, mű­szaki fejlettségét. A gazdasági és az ideológiai kér­dések szerves egységet alkotnak. A gazdasági és az Ideológiai kérdé­sek egysége a szocializmusban és a kommunizmusba való átmenet Idején és a jövőben is elsősorban a mun­kához való, anyagi érdekeltséggel és erkölcsi felelősséggel párosuló szo­cialista viszonyban fejeződik kl. A CSKP Központi Bizottsága ezekre a kérdésekre Irányítja a párt figyel mét. Társadalmunkban következetesen érvényesítenünk kell a végzett munka mennyisége és minősége szerinti dí­jazás szocialista elvét. Aki többet ad, többet ls kaphat, s ebben 9enkl sem láthat haszonhajhászást. Az egyenlős­dl törekvések összeegyeztethetetlenek a szocializmussal. Azzal, hogy kiemel jük a szocialista anyagi érdekeltség Jelentőségét társadalmunk termelő­erőinek fejlődése szempontjából, még nem becsüljük le az erkölcsi ösztön­zőerők jelentőségét. Ellenkezőleg, sze repük állandóan nagyobb lesz, fej­lődik és új formákat ölt. Dolgozóink­nak a munkához való szocialista vi­szonya az önkéntes munkabrigádok­tól kezdve az országos verseny, a munkaidő teljes kihasználása, az él­munkás mozgalom, a komplexbrigá­dok, a szakképzett dolgozóknak a tapasztalatlanok fölött vállalt véd­nöksége a forgóeszközök meggyorsí­tásáért, komplex anyagmegtakarltá­sért, személyi takarékossági számlá­kért, a termékek kiváló minőségéért indult mozgalom keretében fejlődött és érte el a szocialista munkaverseny jelenlegi legfejlettebb formáját, me­lyet a szocialista munkabrigádok kép­viselnek. A szocialista munkabrigádok dol­gozóink első soraiban állnak a Jobb munkaeredmények elérésére irányuló törekvésben és példát mutatnak a többi dolgozóknak. A Jól szervezett szocialista munkaverseny segít leküz­deni Jelenlegi nehézségeinket. Például az akciótervek teljesítésé­ben nagyon szép eredményeket érnek el a dubnlcai gép- és kohóművek dol­gozói, akik a tervezett mennyiségen túl 12 millió 400 ezer korona értékű terméket gyártottak. Az érsekújvári Elektrosvlt is két és fél millió ko­rona terven felüli gyártmányt állí­tott elő az akcióterv keretében. De­rekasan teljesítik kötelezettségeiket a Žiar nad Hronom-i Szlovák Nemzeti Felkelés Üzem, az istebnéi Kovohuty, a svlti Chemosvit és sok más üzem dolgozói ls. Sajnos még a szocialista munka bri­gádjaiban is sok a fogyatékosság, például formaiasság, kampányszerű­ség, sablonosság és egyéb káros je­lenség, mely a munkaverseny fejlet­lenebb formáiban is előfordult. A szocialista munkabrigádok moz­galma többnyire a munkásokra és a szövetkezeti parasztokra, kevésbé a mérnöki-műszaki dolgozókra terjed kl. Nem eléggé mélyül el a mozgalom tartalma, nem egyedülálló az a Je­lenség, hogy túlbecsülik a szocialista munkabrigádok automatikus hatását a nehézségek kiküszöbölésében, a ne­velésben, idealizálják a mozgalmat. Nem mindenütt tudják eredményesen összekapcsolni a társadalmi és az egyéni érdekeket, és felkarolni az egyéni képességeket és tulajdonságo­kat. A legjobb dolgozók felhívását „a munkához való szocialista viszo­nyért, a munkásbecsületért, a pa­rasztbecsületért" mozgalom elindítá­sára sok helyütt egyszeri akcióként értelmezték, amely kötelezettségvál­lalással ls elintézhető és nem tekin­tették a munka és a nevelés állandó módszerének. A szocialista munkabri­gádok tevékenységében és a szocia­lista munkaversenyben általában fel­merülő fogyatékosságok bírálása sem­miképpen sem jelenti azt, hogy egyet­értünk a szocialista munkabrigádok ellen irányuló különféle esztrád- és szatirikus műsorokkal, amelyek a rá­dióban és a televízióban gyakran el­hangzanak. A bírálatnak nem szabad gúnyolnia és a szatírának nem sza­bad sértegetnie. Sohasem szabad szem elől tévesztenünk az emberi be­csületet. A szocialista társadalom építése fegyelem nélkül elképzelhetetlen. A kapitalizmusban a fegyelmet az éh­ségtől és a munkanélküliségtől való félelem kényszeríti kl. A szocializ­mus megszüntette ezt a félelmet és öntudatos fegyelmet feltételez, mely­nek érvényesülése az életben bonyo­lultabb és nehezebb, s rendkívül nagy igényeket támaszt az ideológiai munkával szemben. A szocialista munkafegyelem szi­lárdításában minden irányban sokat kell még tennünk. Lényegesen javí­tanunk kell azon, hogy az öntudat, az anyagi érdekeltség határozottab­ban befolyásolja a szocialista mun­kafegyelem fejlődését valamennyi munkahelyen. A munkához való szocialista vi­szony szilárdításának problémáival függ szorosan össze a munkairányí­tás módszerelnek tökéletesítése, me­lyeknek fő elve a dolgozók tevékeny részvétele és következetes egyéni fe­lelőssége. A személyes felelősség elvének kö­vetkezetes érvényesítése rendkívül nagy nevelőhatású. A személyi fele­lősség elvének megszegése minden esetben felelőtlenséget és a felelősség alóli kibúvást idéz elő. A demokra­tizmus helytelen értelmezése és ma­gyarázása sok kárt okozott. Egyes munkahelyeken és üzemekben a mun­ka- és technológia! fegyelem durva megszegését, a selejt szaporodását, a minőség és a terv be nem tartását jelentős mértékben az Is okozza, hogy lebecsülik a mester, az ellenőr és más felelős termelési dolgozók szerepét. Sok helyen hamisan értel­mezett szolidaritással, hamis barát­sággal és elvtársiassággal hunynak szemet a selejt fölött. A mester és a felelős termelési vezetők szerepének növelése megköveteli termelési sze­repük komplex megoldását, továbbá szaktudásuk állandó növelését és a helyes díjazási elv érvényesítését. A dolgozók szerepének növelése az irányításban, a szocialista demokrácia elmélyítése egyáltalán nem Jelenti azt, amit néha tévesen úgy értelmez­nek, hogy ügyismeret nélkül minden­ki mindenbe beavatkozhat, vagy mel­lőzheti a központi irányítást. A de­mokratikus centralizmus ferde értel­mezése gyengíti a szocialista demok­ráciát, ösztönszerűséget és zűrzavart okoz a társadalom irányításában. A népgazdasági dolgozók szaktudá­sának növelése gazdaságunk fejlesz­tésének és annak feltétele, hogy a tömegeket részvételre mozgósítsuk a népgazdaság Irányításában. A jelentős sikerek ellenére ez továbbra is na­gyon igényes feladat, mert népgaz­daságunk még mindig képzett szak­emberek hiányét érzi. A szlovákiai lakosság 14 évnél idő­sebb része jóval kisebb arányban tett szert felsőbb fokú iskolai vég­zettségre, mint a többi országrészen. Társadalmunk valamennyi tagja műveltségének állandó növekedését, szakképzettségének tökéletesedését a szocialista társadalom Jellegzetes fej­lődési vonalának kell tartanunk, amely az anyagi-műszaki alap tovább­fejlesztésének nélkülözhetetlen felté­tele, a munka termelékenysége állan­dó növekedésének, a dolgozók poli­tikai és kulturális aktivitása fokozó­dásának feltétele. Szlovákiában a termelés eddigi fej­lesztése során éppen e feladatok el­hanyagolása okozott számos nehézsé­get a termelésben, főként a termelés alacsony műszaki színvonalát, a ter­melési programok gyakori változását váltotta ki, s ezáltal az egész nép­gazdaságnak nagy nehézségeket oko­zott. Kell, hogy az ideológiai munka a tudomány és a technika szerepét a szocialista társadalom életében úgy világítsa meg, hogy a tudomány és a technika társadalmi jelentőségének kérdései áthassák a dolgozók tuda­tát. Amint a CSKP KB hangsúlyozta, komoly feladatok várnak ránk a gaz­daságtudomány fejlesztésében. Szlo­vákia gazdasági tudományos munka­helyei előtt elsősorban az a konkrét feladat áll, hogy az egységes szocia­lista gazdaság fejlesztésének kérdé­seit Szlovákia reális és potenclonális forrásai legnagyobbmérvű kihaszná­lásának szempontjából vizsgálják meg. Különös figyelmet kell szentelni a gazdasági elmélet és a gazdasági gyakorlat egysége, a gazdaságtudo­mány továbbfejlesztése módszertani részének megoldására. A gazdasági­tudományos munkahelyek területén tovább kell javítani a munkamódsze­reket. Egész eszmei-nevelő munkánk kell, hogy a népgazdasági tervek teljesíté­sét eredményezze, amely tervekben valóra válnak a párt irányelvei. Felsorolhatnánk, mennyi kárt oko­zott a népgazdaságnak a .termelés rossz minősége, a munkafegyelem megsértése a közlekedésben, a szol­gáltatások alacsony színvonala, pe­dig mindenütt ott vannak a ml párt­szervezeteink, s a dolgozók gyakran százszázalékban tagjai a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomnak. Felmerül a kérdés, milyen nevelő­munka folyik ott, mivel, milyen prob­lémákkal foglalkoznak ott a párt­szervezetek, a szakszervezetek és az Ifjúsági szövetség szervezetei? Nem a ml feladatunk, hogy a mai plénu­mon értékeljük a Forradalmi Szak­szervezeti Mozgalom munkáját. Ezt azzal kapcsolatban említjük meg, hogy küldetése fontos nevelőtevé­kenységet folytatni, s amint már nemegyszer mondottuk, az a feladata, hogy a kommunizmus iskolája legyen. w m * V. BiTak elvtárs beszámolója továb­bi részében a csehszlovák szocialista államiság fejlesztésén belül a társa­dalmi kapcsolatok problémáit boncol­gatta. Ezzel kapcsolatban foglalkozott a Szlovák Nemzeti Tanács munkájának néhány kérdésével. Rámutatott, szo­cialista alkotmányunk lerögzíti, mi­szerint a Szlovák Nemzeti Tanács az államhatalom és Igazgatás nemzeti szerve Szlovákiában. Az egységes ál­lam, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság keretében sajátos nemzeti és területi kérdések megoldásával fog­lalkozik. Emellett a központi állami szervekkel a legszorosabb együttmű­ködésben biztosítja az országos fel­adatok teljesítését Szlovákiában. Az alkotmány — tekintetbe véve az ál­talános előző fejlődést — abból a tényből indul kl, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezetésével egységes szocialista gazdaságot épí tettünk ki, a két testvérnemzet aka rátából közös, egységes szocialista ál lamot építettünk, amely a nemzeti ségl kérdés marxi—lenini megoldásé nak szellemében, fejlődésének minden egyes szakaszában nemcsak a szlo vák nemzet önálló létét veszi teljes mértékben tekintetbe, hanem ugyan­akkor Szlovákia összes még meglevő történelmi, gazdasági és kulturális el­térő vonásalt és sajátosságait ls. Az ideológia területén dolgozók szá­mára a nemzeti bizottságok, a Szlo­vák Nemzeti Tanács és a Nemzetgyű­lés közelgő választásai megfelelő al­kalmat jelentenek arra, hogy foko­zott gondot fordítsanak szocialista államiságunk fejlődése legközelebbi távlatainak kidolgozására és magya­rázatára. A párt ideológiai munkájának fon­tos feladata, hogy a dolgozókat a proletár nemzetköziség, a csehszlo­vák hazafiság szellemében nevelje. A csehszlovák szocialista hazasze­retet kifejezésre Jutott a szocialista Csehszlovák Köztársaság építésében, a különböző nemzetiségű dolgozók testvéri osztályszövetségének szilár­dulásában, ez emberek gondolkodá­sában levő burzsoá csökevények le­küzdésében, a proletár nemzetköziség elveinek következetes érvényesülésé­ben. Egy nemzet sem mentes a bur­zsoá nacionalizmus s annak csöke­vényei befolyásától, 6 ezért csupán pártunk következetes nevelőmunkája ős a csökevények elleni harc segíti testvérnemzeteink egységének meg­őrzését. A proletár nemzetköziségre való nevelés feltételezi a nemzet összes alkotóerőinek s az egészséges nemzeti büszkeségnek teljes kibon­takozását és a szocializmus építésére való Irányítását A CSKP Központi Bizottsága és az SZLKP Központi Bizottsága az utóbbi években elvi határozatokat hagyott jóvá a magyar és az nkrán nemzeti­ségű lakosok életének problémáival kapcsolatban. E dokumentumok ele­gendő teret nyitottak és nyitnak köz­társaságunk magyar és ukrán nem­zetiségű lakosai gazdasági, politikai és kulturális kérdéseinek megoldására. E dokumentumok fő értelme az, hogy biztosítsák teljes fejlődésük és ér­vényesülésük lehetőségeit közös ha­zánkban, a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban. E dokumentumok tel­jesítése számos pozitív eredményt hozott hazánk őszes dolgozói inter­nacionális nevelésében. Ennek elle­nére sok helyen azt látjuk, hogy nem teremtik meg a kellő feltételeket a magyar és az ukrán lakosság köré­ben végzett ideológiai és kulturális tömegmunka fokozásához. Valameny­nyl pártszervnek és -szervezetnek, a Szlovák Nemzeti Tanácsnak, a nem­zeti bizottságoknak és a társadalmi szervezeteknek tudatosítaniuk kell, hogy nagy jelentősége van azon fel­adatok következetes teljesítésének, amelyek a magyar és ukrán lakosok körében végzett munkáról hozott párthatározatokból hárulnak rájuk. Ezen a téren sokkal több megértésre van szükség. Az eddigi tapasztalatok alapján következetesen érvényesíteni kell a marxi—lenini nemzetiségi po­litika elveit, s harcolni kell azok ki 1 forgatása ellen. E tevékenységben né­pünk erkölcsl-politikai egysége meg­szilárdításának értelmében azokat az elemeket és jellegzetes vonásokat kell erősíteni, amelyek összefűzik nem­zeteinket és nemzetiségeinket t • • A CSKP KB plénuma nagy figyel­met szentelt az ifjúság nevelése és oktatása kérdéseinek. Rámutatott, hogy szocialista rendszerünkben mi­lyen eredményeket értünk el e sza­kaszon, valamint arra, hogy hol és milyen problémáink vannak még. Az ifjúságra gyakorolt elégtelen hatásnak egyik fő oka még mindig abban rejlik, hogy a fiatal emberek körében végzett nevelőmunkánál gyakran ugyanolyan munkaformákat és módszereket alkalmaznak, mint a felnőttekénél. Nem veszik kellőkép­pen figyelembe, hogy a mai fiatalság egészen más feltételek között nő fel, mint amilyenek között az Idősebb nemzedék nevelkedett. Hiszen mégsem akarhatjuk azt, hogy a fiatalok olya­nok legyenek, mint az öregek. A fia­tal emberek mai életünket nem ha­sonlíthatják úgy össze a kapitalizmus életével, mint mi idősebbek, mert so­hasem éltek kapitalizmusban. Az élet­hez és a társadalomhoz való alapve­tő viszonyuk azon alapul, hogy sza­vainkat összehasonlítják tetteinkkel, ideológiánkat egybevetik a valóság­gal. Ezért rendkívül fontos, hogy a fiatal emberek nevelésénél szavaink és tetteink azonosak legyenek. Ez nemcsak a társadalom feladata, ha­nem az iskoláé és a családé is, az egész környezeté, amelyben a fiata­lok élnek. A gyakorlatban az ifjúság körében végzett nevelőmunka gyak­ran egyoldalúan csak a negatív je­lenségek elleni harcban merül ki, s ez nemegyszer természetes ellen­állást kelt a fiatalokban, s szem elől tévesztik a pozitív célokat Ezért sokkal behatóbban kell értelmezni és kidolgozni a nevelés problémáit, tisz­tázni kell azokat az utakat, hogyan kapcsolhatjuk be a legeredményeseb­ben a fiatalokat a nagy emberi esz­ményekért, pártunk célkitűzéselért ví­vott harcba. Különösen ma kell fokozott neve­lőhatást gyakorolnunk az Ifjúságra, amikor életünkben fontos népgazda­sági és ideológiai problémákat ol­dunk meg. Ezért az ideológiai munka oszthatatlan részét képezi az Ifjúsá­got bekapcsolni a munkába s problé­mák megoldásánál és elérni azt, hogy az Ifjúság az első vonalban álljon S alkotó módon érvényesítse az új irán­ti érzékét. Az ifjúság csak ebben a folyamatban ismerheti fel a munka Jótékonyságát és költészetét, csak Így, tekintheti a munkát a hősiesség és a dicsőség ügyének. Ezt természetesen nem annak szüntelen hangoztatásával érjük el, hogy dolgozni kötelesség. Az Ifjúság munkáját hassa át a romanti' clzmus izgalmas élménye, a megisme­rés vágya. Az ifjúság maga ítélje el az élősködőket, akik csak könnyeit és munka nélkül akarnak Jól élni,, kerülik a munkát, nem művelődnek és megvetésre méltó cselekedetekei követnek el. Azokból a tapasztalatokból kell ma­rlteni, amelyeket az Ifjúság a múlt* ban a hősies munka szakaszán, így az Ifjúsági Vasútvonal, a Barátsági Vasútvonal, az Ifjúsági Duzzasztógát, az Ifjúsági Falu, Balážov, a kunClcel Klement Gottwald ÜJ Kohómű és más művek építésénél szerzett. Nyilván­valóan Ilyen lesz a Szovjetunió ha­tárától a Kelet-szlovákiai Vasműig ve­zető széles nyomtávú vasútvonal ter­vezett építése ls, amely további nagy­szerű ifjúsági építkezés lesz. Az Ifjúságnak mindenkor nagy éá sokrétű s nem könnyű feladatokra van szüksége, amelyek egybeforraszt­ják és hőstettekre késztetik a fiata­lokat Azonban e feladatokat nem ér­telmezhetjük egyedi akciók- és kam­pányokként, hanem az Ifjúság élete állandó alkotórészének kell tekinte­nünk. Valóban: itt nemcsak egyes ak­ciókról, építkezésekről, duzzasztógá­tak vagy vasútvonalak építéséről van szó, hanem elsősorban arról, hogy az Ifjúság megértse: fő feladata és életének értelme az Idősebb nemze­dékkel együtt átformálni a régi élet­módot, új, szociálisan Igazságos ős kulturálisan fejlett társadalmat épí­teni. Ha azt akarjuk, hogy az Ifjúságra gyakorolt eszmei hatásunk a lehető leghatékonyabb legyen, sokoldalúan és jól kell ismernünk az Ifjúságot Közel kell férkőznünk hozzá, tanulmá­nyozni kell hajlamait és érdeklődé-' sét. Az ifjúság körében végzett mun­ka terén nem elegendő a sablonos, régi elképzelés arról, „milyen legyen az Ifjúság". Ezt elsősorban az ifjú­ság körében dolgozó funkcionáriusok­nak kell tudatosítaniuk. Szükséges, hogy felhagyjanak a papírháborúval s az Ifjúság érdekeinek Igazi szer­vezőivé váljanak, az ifjúsággal együtt éljenek nemcsak a munkában, hanem szabad idejükben, szórakozásaikban ls. A tapaszatalatok azt mutatják, hogy az ifjúság nem szereti az üres szóbeszédet, de tiszteli azokat, akik lelkesednek, értenek a dolgukhoz és példát mutatnak. Hangsúlyozzuk, hogy az ifjúság kö­rében a fő munkamódszer a megnye­rés, a példamutatás és a nevelés. Ám határozottan kijelentjük, hogy hatal­mi szerveink kénytelenek keményen szembeszállni azokkal az élősködők­kel és fenegyerekeskedőkkel, akiknek nem használ a szép szó, akik ke­rülik a munkát, nem tartják tiszte­letben társadalmi életünk szabályalt, bűntetteikkel veszélyeztetik polgár­társainkat. A társadalom és Ifjúsá­gunk egészséges fejlődése, a nemes emberi tulajdonságok fejlesztése ér­dekében az erkölcsi szabályoknak és a törvényeknek megfelelően köteles­ségünk véget vetni a fenegyerekes­kedésnek. Ez a veszélyes Jelenség több helyen azért öltött oly nagy méreteket, mert túl sokáig engedéke­nyek voltunk. Ez a humanitás hamis értelmezése, s a társadalom és min­den egyén érdekében továbbra tart­hatatlan. Meggyőződésünk, hogy a nyilvánosság teljes támogatására szá­míthatunk, ha e kérdés megoldása ér­(Folytatás a 4. oldalon) 1DS3, december 23. * (jj gZÖ 3

Next

/
Thumbnails
Contents