Új Szó, 1963. december (16. évfolyam, 331-358.szám)

1963-12-21 / 351. szám, szombat

absztrakt-irányzat meggyőződéses híveinek csoportja is Ez a legkomolyabb akadálya azután annak, hogy kielégítően megoldjuk a valóban tehetséges képzőművészek anyagi ellátását. Bizonyára nem kell külön hangsúlyozni, hogy a festőművészet, a szobrászat és a grafika területén is sürgető és kötelező követelmény a tár sadalmi és az állampolgári felelősség. Támogatni fogunk minden őszinte és becsületes alkotó erőfeszítést, amely jelenünk mélyebb megismerésére, művészi meggyőző ábrázolására törekszik. De nincs jogunk és nem is szándékunk támogatni az öncélú játszadozást és önkényt, konokságot. Ezen a téren felelősségteljesebb képzőművészeti politikát kell a folyóiratok és a kiadók szerkesztőségeitől éppúgy, mint a kiállítási intézményektől megkövetelni. A képzőművészeti kultúra szerves részét képezi az építészet, az életkörnyezet kialakítása, melynek színvonalától jelentős mértékben függ a dolgozók egészséges és kulturális élete. Alapvető feltétel itt gondoskodni a műszaki, gazdasági és a kulturális szempontok összhangjáról, hogy azután az adott lehetőségeknek megfelelően komplex megoldású környezetet alakítsunk ki, melynek célszerűsége és szépsége egységet képez. Ezért jobban és erőteljesebben kell egyesíteni építőink, műépítészeink, tudósaink és a többiek igyekezetét, bátrabban és szélesebb mértékben kell érvényesíteni azokat az új elemeket, amelyeket korunk építészete kezdeményezve felkínál. A művészeti alkotás közös feladata aktívan kialakítani a gazdag és változatos, alapelveiben azonban egységes szocialista művészet koncepcióját, szüntelenül értékesíteni és fejleszteni élő haladó hagyatékát a múltnak, céltudatosan kiszélesíteni kultúránk harcos részvételét korunk ideológiai küzdelmében E program megvalósításában művészeinket a párt teljes mértékben támogatja és támogatni fogja. Az államdíjak, a megtisztelő címek, a művészek kitüntetései meg győzőén bizonyítják, hogy pártunk milyen nagyvonalúan bánik az alkotás kérdéseivel, milyen mélységes megértést tanúsít minden igazi művészet iránt, amely a szocialista ember életének aktív alkotó része A művészet előtt az alkotás széles terét nyitja meg a realizmus, amelynek idegen minden egyoldalúság, mindennemű leszűkítés, vagy sematikus kifejezés, a szocialista realizmus, mely művészeink kötelességtudó társadalmi állásfoglalásával van összhangban. Szocialista viszonyaink között a cseh és a szlovák művészek legjobb hagyományain alapuló következetes realista kancepció s az a törekvés, hogy éppen azt ábrázolják, szemléltessék, ami a társadalom életét, a társadalom átélését képezi, kapcsolja össze a művészetet legjobban pártunk mai erőfeszítéseivel. A művészetnek lehetővé teszi, hogy tevékenyen bekapcsolódjon a társadalmi történésbe, céltudatosan kivegye részét a társadalom s az emberek élete mélyreható átalakításából. Ezért nem az eszmék és a formák szegénysége, hanem éppen gazdaságuk jellemzi azt, hogy nem a beporosodott merevség, hanem állandó keresés és haladás, nem az arisztokratikus elzárkózottság, hanem mélyreható demokratizmus és népiség a sajátja Ezzel szemben a realistaellenes koncepciók lényegét, beleértve a meddő, színlelt kísérletezést is, elsősorban mindannak tagadása képezi, ami a művészet legsajátabb vonása: az emberek gondolkodásának és érzéseinek kialakítása, a világ megismerésének elmélyítése, az emberi kapcsolatok, az ember belső életének jobb megismerése, új tettekre való ösztönzése, felhívás és serkentés. Elferdített állítás az, hogy 43