Új Szó, 1963. november (16. évfolyam, 301-330.szám)

1963-11-15 / 315. szám, péntek

Világ proletárjai, egyesüljetek ! | Robbanás egy amerikai titkos UJSZO SZLOYAKIA KOHHUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1963. november 15. péntek • 30 fillér • XVI. évf. 315. szám JELENTÓS TARTALÉK Az ipari termelőegységek párt­alapszervezeteinek több tízezernyi tagja és tagjelöltje falun lakik. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a pártnak ez a je­lentős ereje túlnyomórészt még rejtett tartalék, holott pártunk egyre jobban számít ezzel az erő­vel, hiszen — mint tudjuk — egész társadalmunk legfontosabb feladata jelenleg a mezőgazdasá­gi termelés hatékony fejlesztése. Ha visszaemlékezünk falvaink szocialista átalakulására, eszünk­be jut, hogy ennek alapjait éppen az ipari üzemek kommunistái rak­ták le, ők voltak a kis- és közép­parasztok érdekeinek legáldozat­készebb harcosai. Ök voltak a me­zőgazdaság átszervezésének, a fa­lu szocialista átépítésének alap­pillérei. Ök vetették el a szocia­lizmus magvát a falun és csak ez­után kezdett a falu fokozatosan, önerejéből ls járni a kiszemelt ös­vényen. De vajon azt jelenti-e ez, hogy most már a falusi pártszervezetek képesek minden problémával és feladattal önerejükből megbirkóz­ni? Nos, ha a falu valóban nagy­üzemi termelési módszereket akar meghonosítani, ha a város szín­vonalára akar emelkedni, tehát ha mindenképpen új arculatot akar ölteni, akkor igazán szükség van még az ipari üzemek kommunis­táinak támogatására. Vegyük csak figyelembe: fal­vainkban Igen magas a párttagok átlagos életkora, a legjobb esetben negyven-ötven év között mozog. Hangsúlyozni kell, hogy ez az át­lag, de gyakori eset, hogy néme­lyik falusi pártszervezet taggyűlé­sén csupán ráncos arcú veterán harcosokat láthatunk. Tétlenül nézhetik-e ezt az üzemek kommu­nistái? A statisztikai adatok mu­tatják, hogy a Bratlslava-vldéki járásból naponta tizennyolc-húsz ezer dolgozó utazik munkahelyére Bratislavába. Közülük kb. hatezer a kommunista. Ugyan milyen erőt képviselnek, azaz képviselhetné­nek ők a falun? Pártunk Központi Bizottságának a falusi pártszervezetek szervezeti felépítése elmélyítésére vonatkozó 1961-1 júniusi határozata nyilván a fentiekre is utal. Ebben a hatá­rozatban megtaláljuk a falvakon élő, de Ipari üzemekben dolgozó kommunisták újszerű nyilvántar­tásának elveit is. Ezzel összhang­ban a párt új alapszabályzata is feladatul szabja minden kommu­nista számára a párt politikájának érvényre juttatását, nemcsak az üzemekben, hanem mindenütt, te­hát a falvakon ls, ahol közülük so­kan laknak. A gyakorlat Igazolja, hogy azokban a falvakban, ame­lyekben az Ipari üzemek kommu­nistái ls bekapcsolódnak a falu politikai életébe, rendszerint szép eredmények születnek. És vajon mi ennek az első fel­tétele? A helyes nyilvántartás! A járási pártbizottságok már fel­világosították a pártalapszerveze­tek funkcionáriusait a nyilvántar­tás jelentősége ós módozatai felől. Csakhogy számos falusi pártszer­vezetünk nem végezte el ezt a munkát következetesen, s az üze­mi pártbizottságok sem tudatosí­tották, hogy ellenőrizniük kell tagjaik pártmunkáját a faluban, ahol laknak. Természetesen még a legtöké­letesebb nyilvántartás is csak a kezdetet jelenti. Nem sokat ér an­nak a kommunistának a nyilván­tartása, aki továbbra ls tétlen ma­rad lakhelyén. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az üzemi pártszervezetek tagjai, ha falujukban többségben idős emberek a kommunisták, a falusi pártszervezetnek valóban a lelkét, mozgatóerejét képviselik; azok helyett is tevékenykednek, akiknek bizony már fogytán van az életerejük. Lelkiismeretük pa­rancsolja, hogy segítsenek. De akadnak olyanok is, akik — bár jelentkeztek nyilvántartásra — előzékenyen kikerülik a konkrét munkát. Ha részt is vesznek a gyűléseken, sokan csak azért te­szik, hogy bírálják mások mun­káját, amelynek csak távoli szem­lélői. Persze, könnyebb másokat bírálni, mint nekigyűrkőzni a munkának, s dolgozni! De sokan vannak olyanok is, akik lakóhe­lyükön egyáltalán nem dolgoznak, vagy még azt is eltitkolják, hogy munkahelyükön tagjai a pártszer­vezetnek. Talán nem akadna szánjukra pártmunka a faluban? De igen! Hány sok éves tapasztalattal ren­delkező kommunista segíthetné elő a mezőgazdaságban az új tech­nika és az új technológia megho­nosítását ! Vagy segíthetné fellen­díteni a szocialista munkaver­senyt, a tömegszervezetek, a nem­zeti bizottságok, a szakbizottsá­gok munkáját és így tovább. A legfontosabb az, hogy az ipari üzemek kommunistái — együttmű-: ködve a falusi pártszervezet tag­jaival — meglássák falujuk leg­égetőbb problémáit, hogy az egész falu szocialista átalakulásával, fejlődésével összhangban irányít­sák és vezessék a falu lakosságát a helyes úton, s hogy segítsék kidolgozni a falu gazdasági, poli­tikai és kulturális fejlődésének távlati terveit. így segítenének legközvetlenebbül a falusi párt­szervezetnek. Igaz, nem egyszerű kérdés mindezt megvalósítani. Fontos pél­dául, hogy a falusi pártszervezet konkrét és megfelelő feladatot tudjon adni a regisztrált párttag­nak; ne éreztesse vele a legben­sőbb problémákhoz való esetleges kívülállóságát, s a legidőszerűbb, a megoldást leginkább sürgető problémák megoldására irányítsa, serkentse őt munkájában. E tekintetben sokat tehetnek az üzemi pártszervezetek is. Pél-: dául meg kell magyarázniuk fa­lun lakó tagjaiknak küldetésüket a lakóhelyükön, adjanak nekik több szabad időt a falusi pártmun­kára, s egyszersmind ellenőrizzék és értékeljék is ezt a munkát. így cselekszik például a novákyi Ifjú­sági Bánya pártbizottsága. Rend­szeresen kikéri a falusi pártszer­vezetek véleményét a kommunista bányászok lakóhelyükön végzett pártmunkájáról, s a taggyűléseken meg is tárgyalják azokat a véle­ményeket. Hasonlóképpen jár el a partizánskei cipőgyár kilences számú pártalapszervezete, amely­nek tagjai a falusi pártmunkát sa­ját munkakörüknek tekintik. A Központi Bizottság említett határozata mindjárt elöljáróban hangsúlyozza annak szükségessé­gét, hogy az üzemi pártszerveze­tek az évzáró taggyűlések előtt értékeljék tagjaik részvételét a falvak politikai életében. Időszerű feladat tehát számba venni mind­azt, amit ezen a téren megtettünk — s a jövő tanulságául — amit el­mulasztottunk. Washington (ČTK) — Tegnap ha­talmas robbanás remegtette meg Sant Antonio környékét Texasban. A Me­dina támaszpont felett, mely titkos amerikai atomkutatőintézet, több ki­lométer távolságból hatalmas felhő látszott. A robbanás következtében Sant Antonio belvárosában ls betör­tek az ablakok, megremegtek az épü­letek falai. Az Atomenergia Bizottság Jelentése szerint a robbanás egyik üzemében történt, ahol a nukleáris fegyverek alkatrészeit javítják és szerelik. Eb­ben az üzemben vegyi robbanóanya­gokkal és radioaktív anyagokkal is dolgoznak. A bizottság közölte, hogy az üzemnek kb. 600 alkalmazottja van, de nem adott részletesebb tá­jékoztatást a robbanásról és az áldo­zatok számáról. Az amerikai Atomenergia Bizott­ság jelentést adott ki a Sant Anto­nio-i atomtámaszponton történt robba­násról. A jelentés szerint kb. 13 ton­na szokványos robbanóanyag robbant fel és bizonyos mennyiségű dúsított urán por alakban a levegőbe jutott. A jelentés beismeri, hogy ez a por radioaktív, de egyúttal azt állítja, hogy nem veszélyes. Állítólag hasa­dó anyagrobbanás nem történt. — Gyerekek, készen vagyunk — mondja örömmel Klinko István (közé­pen) az ipolykeszi szövetkezet agronömusa Benyus Józsefnek ás Balla Lászlónak. A lánctalpas traktor két műszakban és hosszabbított műszak­ban dolgozott. A traktorosok az éjjeli munkáért 25%-kal több fizetést kaptak. A mélyszántás gyors befejezése bizonyára hozzájárul majd a gaz­dag termés eléréséhez. ' Balla J. felvétele , r "l A Beruházási Építkezés Szlovák Bizottságé működéséről Tudományos módszereket a beruházási építkezések irányításába Ján Marke mérnök, a BÉS2B elnökének nyilatkozata Rövidítsük le a legfontosabb építkezések időtartamát • Az új szerv felülvizs­gálja a legközelebbi két évre szóló beruházási tervek előkészítését ® A BÉSZB megkezdte tevékenységét Nem egészen egy hónappal ezelőtt a Szlovák Nemzeti Tanács törvénye alapján megalakult a Beruházási Építkezés Szlovák Bizottsága. A rend­kívül fontos új szerv küldetéséről, eddigi munkájáról és Jövőbeni tervei­ről Jan Marko mérnök, a BÉSZB el­nöke a következőképpen tájékoztatta a sajtó munkatársait. Igényes feladatok az építészet előtt A beruházási építkezések tervé­nek teljesítése — mondotta Marko mérnök elvtárs — a további gazda­sági előrehaladás szempontjából dön­tő tényező. A második világháború utáni időszakban jelentős eredmé­nyeket értünk el e téren. A szocia­lista rendszer előnyei a beruházási építkezések szakaszán Is megmutat­koztak, mert éppen ennek segítségé­vel sikerült a dolgozók életszínvona­lát emelni. Szlovákiában a felszaba­dulás óta 241 üzemet építettünk, 176 gyárat korszerűsítettünk. Az arány­lag rövid idő alatt több mint 365 000 család költözhetett új lakásba. Több ezer tantermet, több tucat új Isko­lát és jó néhány kórházat létesítet­tünk ebben az időszakban. Az országépítés feladatai ma új problémákat állítanak elénk. Ma már főleg a minőség javítását kell a be­ruházási építkezéseken szem előtt tartanunk. Ezt a feladatot semmilyen körülmények között sem tudjuk meg­oldani, ha a termelés technológiájá­ban csak részleges változásokat — újításokat — valósítunk meg. Az építkezéseken teljes egészében ki kell használni a tudomány és a tech­nika legújabb vívmányait, a tudomá­nyos, műszaki és az anyagi eszközö­ket pedig a munka döntő szakaszaira kell összpontosítanunk. Pártunk XII. kongresszusán mélyen elemeztük az építőipar eddigi terve­zési módszereit, az anyagellátás problémáit és a beruházási építkezés egész műszaki-gazdasági színvonalá­ról is sok szó esett. Egészen a közel­múltig nem alakítottuk ki e fontos munkaszakasz egységes központi irá­nyítását. Ebből kiindulva a Nemzet­gyűlés törvényt fogadott el a Beru­házási Építkezés Állami Bizottságá­nak létrehozásáról. Ennek az állami szervnek főleg a beruházási építke­zések központi Irányításával kell tö­rődnie. Az előkészítő és tervező munkálatoktól kezdve, egészen a ki­vitelezésig egy központból kell ezt a tevékenységet Irányítani. Fő probléma: a minőség javítása Szlovákiában ugyanezek a szem­pontok tették szükségessé a Beruhá­zási Építkezés Szlovák Bizottságának megalakítását. Különösen a minőség terén kell Szlovákiában megjavítani az építők tevékenységét. Az egyes halaszthatatlan problémák gyors megoldása érdekében ezért a Szlovák Nemzeti Tanács 1963 október 17-én törvényt hozott a BÉSZB megalakítá­sáról. Az újonnan alakult bizottság mint az SZNT egyik szerve, de egy­úttal mint a Beruházási Építkezés Állami Bizottságának területi szerve is szerepel. A BÉSZB tehát elsősor­ban az egységes csehszlovák népgaz­daság továbbf fejlesztését van hivat­va segíteni, szilárdítani. A szerv hi­vatásánál fogva a Beruházási Építke­zés Állami Bizottságával együttmű­ködve majd az egyes építkezéseken résztvevő vállalatok együttműködését fogja koordinálni. A BÉSZB-nek első­sorban az elvégzett munkák jó minő­ségét kell biztosítania. Az Irányítás minősége is döntő tényező A beruházási építkezés meggyor­sításának komplex biztosítása meg­követeli az irányító munka magasabb színvonalra emelését. Az újonnan ala­kított szervnek e téren is jelentős feladatai lesznek. Az irányítás meg­javítása, az anyagellátás szervezése, az egyes építővállalatok tevékenysé­gének koordinálása és az ellenőrzés elmélyítése — ezek mind olyan té­nyezők, melyekre a BÉSZB-nek majd nagy súlyt kell helyeznie. Különösen a szállító- átvevői viszonyt kell a vállalatok Irányításánál új alapokra helyezni, mert a Jövőben csak így lehet lényegesen meggyorsítani a be­ruházási építkezések befejezésének ütemét. E téren azonban nemcsak az előírások egyszerűsítésével kell tö­rődni, hanem az érvényben levő ren­(Folytatás a 2. oldalon) A kereskedelmi kapcsolatok kiszélesítését óhajtjuk, jelentették ki a hamburgi kikötő igazgatósága küldöttségének tagjai Az 1874-ben alapított potsdami asztrofizikai csillagvizsgáló a legré­gibbek közé tartozik a Német De­mokratikus Köztársaságban. A csil­lagvizsgáló dolgozói elsősorban a naptevékenység rendszeres megfigye­lésével foglalkoznak. Jelenleg a nyu­godt Nap Jövő évi január elsején kezdődő nemzetközi év keretében sorra kerülő akciókra tesznek előké­születeket. Képünkön: a potsdami csillagvizsgáló különleges távcsöve, amely fényképezőgéppel kiegészítve lehetővé teszi felvételek készítését a Nap felületéről. (Zentralbild — ČTK felvétele) (ČTK) — „Csehszlovákia bonyolítja le Hamburgban a legnagyobb tranzit­forgalmat. Világos előttünk, hogy ezért valamint azért is, hogy Cseh­szlovákia nem fekszik tenger mellett, különleges feltételeket kell biztosíta­nunk számára" — jelentette ki teg­nap a csehszlovák újságírókkal tar­tott sajtóértekezleten Ernst C. F. Pla­te szenátor, a hamburgi kikötő-igaz­gatóság (HHLA) vezetőségének tagja. (E. C. F. Plate szenátor vasárnap óta tartózkodik hazánkban a hambur­gi kikötő igazgatóságának 40 tagú küldöttsége élén, amely a múlt na­pokban több európai országban tett látogatást, hogy ezeket az országokat megnyerje a hamburgi kikötő na­gyobb fokú kihasználására.) A hamburgi kikötő küldöttsége szá­mos tárgyalást folytatott külkereske­delmünk képviselőivel. A küldöttség tagjai szerint Ham­burgban igen kedvező visszhangot keltett az a beszélgetés, amelyet An­tonín Novotný, köztársasági elnök, Egon Vacchal, a Stern folyóirat mun­katársával folytatott. „A beszélgetés szenzációs volt" — mondotta Plata szenátor. Köztársasági elnökük a hamburgi kikötőről és a közvetlen viziutakról beszélve a mi álláspon­tunkat is kifejezte, mégpedig sokkal jobban, mint ezt bármelyikünk tette volna. Mi a kereskedelmi kapcsola­tok továbbfejlesztését óhajtjuk, s sík­ra is szállunk érte Bonnban. A utóbbi évek alatt a csehszlovák áruk szál­lítása 850 000 tonnáról 1 200 000 ton­nára emelkedett. Tudjuk, hogy ez a tranzit-forgalom csak akkor növeked­het, ha az NSZK hajlandó lesz árut vásárolni a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban és hajlandó lesz ki­szélesíteni a kereskedelmi kapcsola­tokat."

Next

/
Thumbnails
Contents