Új Szó, 1963. november (16. évfolyam, 301-330.szám)

1963-11-12 / 312. szám, kedd

Ifjúsági egyetem + Az ostrava-karvinái szénbányáknak Jövőre 80U0 fiatal tanoncra lesz szüksé­ge. A toborzás sikeresen folyik. A kör­zet számos bányája közül legtöbb ta­noncot eddig az épülő stonavai CSISZ Bánya toborzóinak sikerült szerezni, akik a breclavl Járásból 77, a trebišovi járás­ból pedig 21 fiatalt nyertek meg. Jóba Alajos •k A Csemadok gabčíkovói kultúrcso­portja Tóth Sándor vezetésével az el­múlt napokban nagysikerű kabaréműsor­ral szórakoztatta a falu lakosságát. A kultúrcsoportnak nem ez volt az első szereplése: a múltban már számos szín­darabbal lépett fel a közönség előtt. Csicsay Ferenc •k Október végén Ipolyságon a Szlo­vák Tízenegyéves Középiskola CSISZ­szervezetének érdeméből megnyílt Karol Zábracy festőművész grafikáinak kiállí­tása. A megnyitón a művész is meg­jelent. Major Lajos A prágai július Fučík Pionír és If­júsági Otthon veze­tősége a Csehszlovák Tudományos Akadé­mia Szerves Kémiai éi Biokémiai Intéze­tével együttműködve ifjúsági egyetemet nyitott meg e napok­ban. Az egyetem „Vegyészet az orvos­tudományban és a biológiában" című előadássorozata iránt rendkívül nagy ax érdeklődés. A prágai Iskolák 400 tannlója jelentkezett eddig az előadások látogatá­sára. Képünkön: a Pavelka testvérek mikroszkóp segítsé­gével tanulmányoz­zák egy preparált bolha testrészeit. (CTK — J. Krullš felvétele) • Az elmúlt évben a kelet-szlovákiai kerület könyvesboltjai 1 750 000 korona értékben adtak el politikai könyveket. Az idén e száipot előreláthatólag félmil­lió koronával túlszárnyalják. B. N. • A Hubicei Állami Gazdaság dolgo­zói október 15-re teljesítették ez évi to|ásbeadási tervüket. Terven felül már több mint 80 000 tojást adtak népgazda­ságunknak. Túlszárnyalják azonban a húseladás tervét ts. Sertéshúsból pél­dául 150 mázsával adnak el többet a közellátásnak. V. B. • A Csehszlovák Vöröskereszt solnlC­kal szervezete november 3-án gyűjtést rendezett az emiékezetes skopjei föld­rengés károsultjainak megsegítésére. A gyűjtésben a szervezet hat tagja, név szerint: Ceri Imréné, Juhász Miklósné, Kopasz Imréné, Pikó Béláné, PIónicky Istvánná és Rontó Jánosné vett részt. Juhász Miklós •k A Petényi Állami Gazdaság dolgo­zóinak az idén sikerült első ízben hek­táronként átlag 420—440 mázsa cukor­répát betakarítaniuk. E figyelemre méltó eredményt öntözéses módszerrel érték el. Dcbrovodszky Erzsébet Sikerek és gondok iparunkban Beszélgetés Ladislav Prekop mérnökkel, az SZNT építőipari megbízottjának helyettesével Meg kell gyorsítani a szállítást r A tompái állomásra szinte percenként érkez­nek a traktorvontatású pótkocsik, teherautók, lo­vas kocsik. Fogy a föl­dekről a cukorrépa, ürül­nek a szövetkezeti tagok, hisz a tavalyihoz képest sokkal előbbre vannas már a cukorrépa betaka­rításával. Igyekeznek ki­használni a Jó időt is. Vasárnap sem szünetel a munka. Ennek tudható be, — mondja Kollár László mázsamester —, hogy már eddig csaknem 70 százalékkal túlteljesí­tették felvásárlási tervü­ket, mivel a mostanáig előirányzott 76 ezer kg i répa helyett több mint 120 000 kg répát vettek 8t a szállítóktól. Eladási tervét a tompái szövet­. kezet már teljesítette, ed­dig 160 vagon répát ad­tak el. valamint a merov­cel szövetkezet is, mely 150 vagonnal szállított. Még 5—600 vagon répára számltunk. Sajnos a vas­úti szállítás nem tud lé­pést tartani a betakarí­tással. Bár naponta 6—7 vagonnal szállítanak el, mégis rohamosan emel­kednek a répahegyek. Vlado Frantz felügyelő szavai szerint kb. 500 va­gon répa van raktáron, pedig a rakodás gépesít­ve van, amit Kovács Jó­zsef és Tarkó László, a két autóbáger kezelői ta­núsítanak. Egy-egy báger teljesítménye 10—12 vas­úti teherkocsi megrakása 10—12 órai munkaidő alatt. A hiba tehát ott vau, hogy kevés teher­vagont bocsátanak a szál­lítók rendelkezésére, bár az oroszkai cukorgyár ugyancsak várja a réppt. A tompái állomás Illeté­kes vezetőinek oda kel­lene hatni, hogy legalább naponta 10—12 vasúti te­herkocsi áll ion a répa­szállítók rendelkezésére. És ha már idejében a vasúti rakodóhelyekre szállították szövetkeze­teink a cukorrépát, nem lehet megengedni, hogy 9 répa tönkremenjen, mielőtt a cukorgyárba ér­ne. Tuvalevő, hogy már :sak hidegebb időt vár­hatunk, ami a répában Sárt tehet. Éppen ezért fontos a répaszállítás meggyorsítása. Reméljük, a vasutasoknak ls ez a véleménye. Tóth László, Tompa Az év ismét vége felé közele­dik. Minden jó gazda mérleget von ilyenkor egész évi munkájá­nak eredményeiről. Ez e köteles­ség hárul nemsokára az építőipari dolgozókra is. Megkértük Ladislav Pre­kop mérnököt, az SZNT építő­ipari megbízottjának helyettesét, tájékoztasson bennünket néhány, ezzel kapcsolatos problémáról. Dolgozóinkat, de különösen a la­kásigényeket elsősorban a lakás­építés terén elért eredmények ér­deklik. Hány lakás épült ez év elejétől? — A kerületi építővállalatok az Épí­tőipari Minisztérium által irányított vállalatokkal együtt az év szeptem­berében 1831 lakást adtak át az új lakóknak. Tervfeladataikat eszerint 114,3 százalékra teljesítették, vagyis 521-gyel több lakást adtak át mint műit év szeptemberéhen. Salnos még ezek e jó eredmények sem elegendők az előző hónapokban keletkezett le­maradás pótlására. Az építőipari dol­gozók tervfeladataikat ez év elejétől csak 86,7 százalékra teliesítették. Más szóval ez azt jelenti hogy bár sikerült 10 291 lakást átadniuk, még­is 1576 lakással kevesebbet építettünk a tervezettnél. A lakásépítés grafi­konja azonban a múlt évihez viszo­nyítva mégis felfelé ível. mert ez év első kilenc hónapiában 1255-tel több lakást kaptak dolgozóink, mint tavaly ugyanazon idő alatt. Tagadhatatlan, hogy az év végéig még nagyon sok a teendő, mert a kerületi építőipari vállalatoknak még 6139. az Építőipari Minisztérium vál­lalatainak oedig 554 lakást kell átad­niuk. Ez kétségtelenül komoly, de ia­varészt mégis teljesíthető feladat. Jelenleg fennáll még a veszélv, hogy az év végéig kb. 500—600 lakást nem sikerült határidőre átadniuk, de azért minden Igyekezetet latba kell vetni, hogy a jövő évet a lehető legjobb körülmények között kezdhessük. A közép- és kelet-szlovákiai kerületi felelős dolgozóknak ezért most foko­zott figyelemmel kell foglalkozniuk e probléma megoldásával. Elsősorban a fűtőberendezések, felvonók s egvéb múlhatatlanul szükséges tartozékok szállítását kell biztosítaniuk. Melyik vállalat teliesíti tervfel­mlatait. hol és hogyan érik el a legjobb minőségi eredményeket? — A bratislavai, nyitrai, prešov! és trnavai Magasépítő Vállalat dolgozói teljesítik feladataikat. Az előirány­zott lakásmennyiségből az említett vállalatok adták át a legtöbb lakást, például a bratislavai Magasépítő Vál­lalatnak a lakások 80,2 százalékát, a nvitrainak 71 százalékát, a trnavainak 67.8 százalékát és a prešovinak 65.4 százalékát sikerült már eddig az igénylők rendelkezésére bocsátania. Másutt viszont aránytalanul nagy a lemaradás. így például a prievidza! Prlemstav az ez évre tervezett laká­soknak csak 40,2 százalékát, a žili­nai Magasépítő Vállalat 56,2 százalé­kát, a košicei 58 százalékát, a Banská Bystrica-i és a poprádi 58,2 száza­lékát adta át. Ami a lakásépítéssel szembeni mi­nőségi követelményeket illeti, feltét­lenül szükséges, hogy a beruházók s az építkezési felügyelőségek min­den módon gondoskodjanak a mun­kák hibátlan elvégzéséről. De arról ls gondoskodni kell, hogy a szükséges építőanyag időben eljusson a munka­helyekre. Szenteljenek fokozott fi­gyelmet annak is, hogy a már átadás­ra kész épületek megfeleljenek a szerződésekben feltüntetett feltételek­nek, mert minden utólag megállapí­tott hiba kijavítása további jelentős gazdasági károkat okoz. Hogyan teljesítik a kivitelező vállalatok az ipari, egészségügyi és más célú építkezések tervét? Eddig milyen épületeket adtak át rendeltetésüknek? Mi okozta az említett lemaradó vállalatokban ezt a kedvezőtlen helyzetet? — Főleg az, hogy a szervezésben s az irányításban megnyilvánuló fo­gyatékosságok következményeként nem teljesítik a munketermelékeny­ség növelésének tervét. Szükségesnek mutatkozott, sajnos a termelési prog­ramok megváltoztatása, valamint azoknak a munkálatoknak a módosí­tása, amelyeknek terv szerinti célja az építkezések gyors befejezése lett volna. A helytelen bérpolitika, a meg nem felelő gondoskodás, de nem ke­vésbé az aránytalanul sok rosszul végzett munka is kedvezőtlen hatás­sal volt a tervteljesítésre. Több épi­tővállalatban előfordult, hogy az úgynevezett nem produktív munkák a teljesítőképesség mintegy 10 száza­lékát kötik le. A kész épületek átadá­sához szükséges javítások is késlel­tetik a tervteljesítést. Az építészet mind nagyobb fokú iparosítására törekedve nem hagyhat­juk figyelmen kívül a termelési prog­ramok gyakori módosításának követ­kezményeit. Különösen a panelgyárak­ban hátráltatja ez a sorozatos termelés megvalósítását. Az ilyen mó­dosítások ugyanis rendszerint a gépso­rok átépítését, vagy legalábbis átren­dezését teszik szükségessé. Ilyen globális tervfeladatok es etekben ideiglenesen le kell állíta­ni, vagy pedig jelentősen korlátozni kell a gyártást. Az építkezéseken is hasonló a helyzet.. A felelős dolgo­zóknak ezért nagyon gondosan ele­mezniük kell a termelési programokat, az épülő üzemek jövőbeli telje­sítőképességét, hogy az adott feltéte­lekhez igazodhassék a dolgozók szak­képzettségük szerinti összeválogatása, a szükséges gépek megrendelése, il­letve üzembe helyezése. A munkaerőgazdálkodás terén is sokat kell még tennünk. A szlovákiai építkezéseken mintegy háromezer dolgozó hiánya havonta csaknem 20 millió korona értékű munka kiesé­sét jelenti. Ezt o problémát az Épí­tőipari Minisztérium és a kerületi nemzeti bizottságok által irányított vállalatok vezetőségeinek eddig nem sikerült megoldaniuk. Legrosszabb a helyzet a kelet-szlovákiai kerületben, ahol az országos viszonylatban kulcs­fontosságú Kelet-Szlovákiai Vasmű építése ütemének rendkívül gyorsnak kell lennie, mert csak így válhat le­hetővé a szocialista gazdaságunk to­vábbi fellendítéséhez szükséges gigá­szi kohóipar! központ minél előbbi és teljes üzembe helyezése. M. MAÍAŠEJE Szeptemberben e téren 101,6 százalék­ra teljesítették a teljes termelési ter­vet. De különben is az illetékes vál­lalatok országos viszonylatban az év elejétől folyamatosan teljesítik a ter vet. Csak a teljesítése azonban nem elegendő, mert egyes építkezésekkel nagyon le­maradunk. Ez elsősorban a Kelet­Szlovákiai Vasmű építésére vonatko­zik. A fogyatékosságok kiküszöbölé­sére éppen ezért rendkívüli intézke­déseket kell tenni. Például újabb 1200 dolgozót kell minél előbb toborozni, mert hazánk e kohóipari központjá­nak jelenleg nincs elegendő építője. Mindennek ellenére azonban egyes részlegek építésénél a Kelet-Szlová­kiai Vasműben is értünk el kima­gasló eredményeket. Ezt bizonyltja többek között az is, hogy a kazán­házban nemsokára már a második kazánt ls üzembe helyezik és bár a kitűzött határidő — 1964. február 15. — még elég távoli, — előrelát­hatólag már ez év végéig sikerül e feladat teljesítése. További részlegek építése ls jól halad. A közeljövőben elkészül a vagonblllentő, továbbá a hidegmegmunkálásra tervezett cső­hengerde és egy öt hengerszékes gép­sor. Lassan halad az egészségügy! épít­kezések üteme. Az állami terv szerint felépítendő 1680 kórházi, illetve gyógyintézeti férőhely helyett eddig csak 900 áll a betegek rendelkezé­sére. Késedelmesen folyik a zselízi, a krtíši, a királyhelmeci, a vágsely­lyei, a čadcai kórházak építése. Ez a tény elsősorban a felelős építővál­lalatok rovására írható. De az építés ütemét a tervek nem elég szakszerű, sőt gyakran hibás kidolgozása, a ki­vitelezői munkák elodázása, s egyes nehezen beszerezhető anyagok meg­késett szállítása is hátráltatja. A szovjetek kongresszusa október 27-én reggel 5 óra 17 perckor befejezte munkáját. Bár Vlagyimir Iljics alig aludt a mozgalmas napok­ban, még a kongresszus után is be­szélgetett a hazaszéledő küldöttek­kel, tanácsokkal és útmutatásokkal látta el a munkásokat, katonákat és tengerészeket, hogyan erősítsék meg a forradalom győzelmét Oroszország városaiban és falvaiban. Még azon a napon megtartotta első ülését az éppen megalakult Népbiz­tosok Tanácsa. Eleinte úgy vélték, hogy csak egy héttel a megalakulás után ül össze, de a dokumentumok, a kortanúk visszaemlékezéssel vilá­gosan bizonyítják, hogy első ülését október 27-én tartotta. Elképzelhető, milyen nehéz hely­zetben kezdte meg munkáját az első szovjet kormány. A fontosabb nép­biztosságok már megalakultak, de nem volt apparátusuk és épületük. A Szmolnijban kisebb asztalok tűn­nek fel, egy darab papíron ezzel a felirattal: „ ... ilyen és ilyen népbiz­tosság". Az asztallap — ez a népbiz­tosság egész apparátusa. A kortanúk szerint Menzsinszkij pénzügyi népbiztos egyszer a Nép­biztosok Tanácsának ügyintéző iro­dájába egy díványt cipeit be, rátű­zött egy papírlapot: „Pénzügyi nép­biztosság", majd az álmatlan éjsza­káktól kimerülve elaludt rajta. Vla­gyimir Iljics elhaladva mellette elol­vasta a feliratot és elmosolyodott: Nagyon jó, ha a népbiztosok azzal küzdik, hogy erőt gyűjtenek. Ilyen körülmények kőzött kezdte meg munkáját 1917- október 27-én a Népbiztosok Tanácsa. Miről tárgyalt? Milyen határozatok születtek az ülé­sen? Mi volt a napirend? Lunacsarszkij sajtóra vonatkozó rendelettervezete, amely ..ideiglenes AZ ELSŐ NAP így kezdte meg működését a Népbiztosok Tanácsa és rendkívüli intézkedéseket tesz a sárga és a zöld sajtó hazugság- és szennyáradatának megállítására, mely­lyel a nép fiatal győzelmét szeretnék megfojtani". Az ellenséges lapok ak­koriban szinte futószalagon gyártot­ták a hazugságokat „a bolsevikok ál­latias kegyetleifedésérői", arról, hogy romba döntötték és kifosztották a fé­li Palotátj hogy a moszkvai Kreml többé nem létezik stb. A Népbiztosok Tanácsának első ülése jóváhagyta a sajtőrendeletet. Ugyanazon ez ülésen elfogadták Jurij Larin tervezetét — „Kormány­határozat az alkotmányozó gyűlés pontos összehívásáról". Lenin és fegyvertársai tudták, hogy az októ­beri győzelem után az alkotmányozó gyűlés jelszava elavult, ám a válasz­tások elmaradása az ellenforradalom karjaiba hajtotta volna a lakosság­nak azokat a rétegeit, amelyek még hittek az alkotmányozó gyűlésben. Hadd legyenek választások. A tévely­gők majd megértik, hogy az alkot­mányozó gyűlés most csak a forrada­lom ellenségeinek — az eszereknek, mensevikeknek, a kadetoknak és a „fekete századnak" malmára hajthat­ja a vizet. Az első ülésen a szocialista forra­dalom egyik legfontosabb halasztha­tatlan feladatáról — a munkásellen­őrzésről is tárgyaltaik. A kérdés ko­molysága érthető volt, hisz október 26-án a mensevlkek Így összegezték az ellenforradalmi szabotázs eredmé­nyeit: „Mindössze 24 óra telt el, a bolsevikok győzelme óta, s a törté­nelmi lecke máris kegyetlen bosszút áll rajtuk ... Egyszerűen nem tudják kezükbe venni az államhatalmat. Ki­csúszik a kezükből ... elszigetelőd­nek mindenkitől, mert a közalkal­mazotti és technikai államapparátus nem hajlandó őket szolgálni." A történelem kegyetlenül gúnyt űzött a rosszban reménykedő mense­vikekből. Igaz, a szabotázs érezhető volt. A bankokban és a pénzügy­minisztériumban a szabotáló cári tisztviselők és e bankárok lakájai abban reménykedtek, hogy mester­kedéseik következtében a gyárimun­kások fizetés nélkül maradnak, éhez­ni s ezért lázonganf fognak. Erre számított I. Sipov, az Állami Bank igazgatója, Sztolipin embere. Mintegy ezer kistisztviselő azonban folytatta munkáját. A történelem ilyen epizó­dot örökített meg: Geraszim Ogur, a pétervári Volga — Kamszk Bank őre nem hallgatott a szabotálókra és tanítónő lányával, Marijával taníttatta meg a vörösgár­distákat a bankmunka technikai ré­szére. A munkásellenőrzés a proletárdik­tatúra komoly intézménye volt. Meg­fosztotta a burzsoáziát attól a lehe­tőségtől, hogy gazdasági erejét el­lenforradalmi célokra használja fel. Biztosította az áttérést az ij>ar álla­mosítására. A munkásosztály ellenőr­zés alá vette a termelést, az ország gazdaságát Megszűnt az üzleti titok. A vállalattulajdonosok kötelesek vol­tak minden könyvet és elszámolást felmutatni a munkásellenőröknek. Ez vo)t az e)ső léj>és a termelés mun­kásirányítására, a Népgazdasági Fő­tanács létrehozására. Ezekben ez órákban már dörögtek Kerenszkij—Krasznov csapatainak ágyúi. Lenin sürgős rendeletet írt alá a fegyveres ellenforradalom el­leni harcról. Éjjel két órakor átázva toppant be a körzet vezérkarára, ahol a katonai forradalmi bizottság ta­nácskozott. Podvojszkijnak arra a kérdésére, bizalmatlanságnak vagy minek véljék-e a váratlan látogatást, Lenin Így válaszolt: — Nem bizalmatlanság, hanem a munkás-parasztkormány egyszerűen tudni akarja, hogyan dolgoznak ka­tonai szervei". Lenin asztalt hozatott Podvojszkij szobájába, tisztázta az ellenállási ter­vet, kapcsolatot teremtett a gyárak­kal, fegyverek, páncéllemezek gyártá­sával bízta meg a putyilovistákat, Pé­tervár védelmére rendelte a Balti Flotta hajóit. A szovjet kormány feje a köztársaság haderejét irányította abban a félelmetes órában, amikor Kerenszkij hisztérikus táviratot kül­dött főhadiszállásának: „Szükséges­nek tartom rámutatni arra, hogy a bolsevizmus bomladozik, elszigetelő­dött, s mint szervezett ero megszűnt létezni Pétervárott." Ez a bohóc még Krasznov tábor­nokot is felbőszítette, amikor Gat­csina alatt személyautón nagyvilági hölgyek társaságában jelent meg a katonák között, mintha piknikre ké­szültek volna. Ugyanekkor a világ első munkás­paraszt kormányának elnöke a had­műveleti térkép fölé görnyedt és az ellentámadás tervén dolgozott Lenin még a következő éjszakán is a ve­zérkarnál tartózkodott... Így telt el a világ első szocialista köztársasága első kormányának első munkanapja. JEVGENYIJ KRIGER ARIKÁBÓL jó szakember lesz Szőke, magas, rokonszenves lány. Munkaruha van rajta, kezén gumikesztyű. A Podhradován épü­lő lakásoknál dolgozik, mint új­donsült csempés. Mindössze tizen­nyolc éves és máris csoportvezető. Neve: Vanko Aurélia, szerelőtár­sai azonban csak Arikának szólít ják. Ez a szerény Arika Csallóköz­ből került ide az építkezésre. Szü let ma is Kolárovón élnek, ö azon­ban eljött Košicére a nővéréhez, megtetszett neki a város, az új­ságban olvasta, hogy a košicei Vasműben, az épületszerelések meggyorsítására női dolgozókat keresnek. Arika a csempés szakra jelentkezett és hathetes szakmai kiképzés után ma már három kol­léganőjével önállóan dolgozik a Podhradová új épülettömbjein. Vanko Aurélia megvan eléged ve munkahelyével, környezetével. Nővérénél lakik, udvarlója még nincs. — Minek — mondja moso­lyogva. Egyelőre leköt a munka, az új környezet, mással nem ls törődöm. — Egyelőre! — mosolygunk mi is. De majd később ... S hogy meg ne hazudtolja ma­gát, máris visszafordítja a témát a szakmára, az újszerű életlehe­tőségre. Egy merőben új és szo­katlan környezetben, az építők hangos, zajos, sokezres családjá­ban — ahol bár vannak nehézsé­gek, akadályok, többek között az anyagellátásban, a munkatársak meg nem értésében stb. — igen jól érzi magát a fiatal lány. Re­méli azonban, mindez rövidesen rendbe jön és a kezdeti nehézsé­gek leküzdésével beilleszkedhet a nagy építőkollektívába. Hogy ez így lesz, arra Arika ko­moly életfelfogása, munkaszerete­te és erős akarata a biztosíték. Ezért lesz Arikából jó szakem­ber. (menyhért) ÜJ SZÖ 4 * 1983. november 12.

Next

/
Thumbnails
Contents