Új Szó, 1963. november (16. évfolyam, 301-330.szám)

1963-11-08 / 308. szám, péntek

• a u a u • c j ] • r • t J • 1 • • u • n a • n y n c T n l • L i • 1 1 L • C L, ] • • • • • • A haladás szolgálatában A barátsági hónap filmjei Csnhraj, Tarkovszkij és a fiatalabb Szovjet rendezőgárda alkotásainak külföldi sikerei után évről évre nagyobb érdeklődéssel tekintünk a szovjet filmújdonságok elé. A több mint négy évtizedes szovjet filmművészet alkotásaival a haladást szolgálja és megérdemelt tekintélyt vívott ki. Ezt persze úgy értelmezzük, hogy ez alatt a negyven év alatt minden időben születtek olyan alkotások, amelyek leghívebben tükrözték a kor szellemét, hősiességét, mélyrehatoltak az új társadalmat építő emberek lélekvilágában. Ejzenstejn, Geraszimov, Pudovkin, Dovzsenko és más nagy rendezők számos alkotásukban érzékeltették a kor monumentalitását, a vásznon kl tudták alakítani valamely történelmi korszak jellegzetes atmoszféráját. A szovjet filmművészetre most, a kommunizmus kibontakozó építésének időszakában mind nagyobb feladatok hárulnak. A párt olyan filmeket vár az alkotóktól, amelyek a legművésziebben örökítenék meg a kommunista építés korának grandiozitását, teljességgel megrajzolnák a születő új ember, a kommunista embertípus arcát, mindennapi problémáival, gondjaival, örömével, győzelmével, gazdag lelkivilágával ábrázolnák korunk hősét. A legújabb szovjet filmalkotásokra jellemző, hogy látszólag kis témákban teljes nagyságukban mutatják be a hétköznapok nagy hőseit. Sikernek tartják például a moszkvai III. nemzetközi filmfesztivál díjával kitüntetett Üresjárat című filmet. Mi rejlik a keveset mondó cím mögött? Komoly pszichológiai konfliktus: egy messzi szibériai építkezésen az új élet alkotóinak életét és munkáját megörökíteni akaró becsületes szándékú újságíró olyan hőssé kikiáltott sofőrrel találkozik, aki félrevezeti a társadalmat, becsapja az államot és tisztességtelen úton növeli jövedelmét. Itt a jellemek harca a film cselekményeinek fő mozgató ereje, s ez ls szorosan összefügg korunk egyik fő problémájával, a kommunista élet- és munkastílus kialakításával. A barátsági hónapban műsorra tűzött filmek között az utóbbi évek sikerült szovjet alkotásaival ismerkedhetünk meg. A nézők körében keltett visszhangot tekintve első helyre mégis egy nagy sikerű NDK-filmet tennénk, a Thorndike-házaspár kétrészes dokumentummunkáját, AZ OROSZ CSODÁ-T. Lenyűgöző, monumentális összeállítás arról az útról, amelyet a cári Oroszország faekét használó, elképesztő nyomorban élő szegényparasztjai, a munkásnegyedek nyomortelepeinek lakói, egy természeti kincsekben gazdag ország kitagadott gyermekei a cár atyuska önkényuralmának megdöntése után a korszakalkotó szovjet űrrepülésig megtettek. Az orosz csoda a dokumentumfilmek öszszeállításának ötletességével, a történelmi korok nagy igazságainak egyszerű, de hatásos kifejezésével ejti bámulatba a nézőt. öt év hangyaszorgalmú munkájának, kutatásának eredménye Az orosz csoda. Második része két év alatt, szovjet filmesek nagy segítségével készült el. Az operatőrök több mint 800 ezer kilométert utaztak be és mintegy 200 ezer méter hosszú felvételt készítettek. KULTURÁLIS HÍREK • A prágai Politikai Könyvkiadó a nemzetközi kapcsolatok abc-je sorozatban e napokban jelentette meg Jaroslav šedivý a csehszlovák—szovjet szövetségi szerződése 20 éve című munkáját, mely áttekintő képet ad a háború utáni évek, valamint országaink együttműködéséről 1948. februárja után. B Az egyik legnépszerűbb cseh fllmkomikus, V. Burian művészetét mutatja be Vladimír Sis és Rudolf Jaroš rendezők Komikusok királya című filmje. • Francois Sagan negyedik színművét ír]a, amely 1964 februárjában kerül bemutatásra A színmű fő alakja Angora, egy fiatal, rideg nő, aki 1900 körül Petrográdban és a Fekete-tenger partján unatkozik. A darabot a szerző rendezi. • Ingmar Bergmann világhírű svéd filmrendező úgy döntött, hogy két évre hűtlen lesz a filmhez és kizárólag színházzal és operával fog foglalkozni. Elvállalta a stockholmi Királyi Drámaszínház igazgatói tisztségét. Az orosz csoda főszereplője a nép, mely hősiességével megközelítette és munkájával fokozatosan valóra is váltja a forradalmár nemzedékek legmerészebb álmait — a kommunista társadalmat. A Thorndike-házaspár munkájának méltó értékelését bizonyítja a Lenin-rend is, amellyel a film nyári moszkvai bemutatója alkalmával tüntették ki őket. Szergej Geraszimov az Idősebb rendezőnemzedékhez tartozik. Filmjeit alaposság, elmélyülés, nagy rutin jellemzi. A barátsági hónap legproblematikusabb filmjében, az EMBEREK ÉS ALLATOK című alkotásáhan a személyi kultuszt érinti, s a kérdést érdekes úton közelíti meg. Geraszimov eleve kerüli a buktatókat, mert az ő műve is idejutna, ha mondjuk minden társadalmi visszásságért egy személyt, Sztálint okolná. Geraszimov nem „keni" a felelősséget hősének, Alekszej Pavlov volt szovjet tisztnek életviszontagságaiért a személyi kultusz megnevezett vagy megnevezetlen képviselőire, ö ennek a lélektelen szellemnek hatását az emberi én belsejében kutatja és mutat rá az egyik legcsúnyább emberi fogyatékosságra: a gerinctelenségre, a gyávaságra. Pavlov, aki a hadifogságból kiszabadulva nem mer hazamenni, mert jogosan fél a volt hadifoglyokkal szemben alkalmazott kegyetlen megtorlásoktól, sorsüldözötten, hányatott élet után, majdnem az egész világot bejárva hazamegy, de szülőföldjén közönnyel és elutasítással fogadja a fivére, bizalmatlan, mert félti karrierjét és életrajzából szívesen kihagyná testvérét. Csak éjszaka, lopva hajlandó vele tárgyalni és pénzt kínál neki, hogy álljon tovább. Geraszimov a meg nem alkuvás, a becsületes nyíltság és őszinteség, a Jellemesség nemes érzelmeit akarja filmjével elsősorban az ifjúságba, a felnövő nemzedékbe plántálni. Nagyon találóan hangzik el a film egyik párbeszédében ez a megállapítás: „Sok állat lakozik még az emberben. A legveszélyesebb — a nyúl," vagyis képletesen a gyávaság, a karrierista megalkuvás, a simulékonyság. Vlagyimir Sregyel ismert név. Most bemutatásra kerülő HÉTKÖZNAPOK ' ÉS ÜNNEPNAPOK című filmje az építők életéről szól, a messzi tajgában játszódik le, ahol a zajos nagyvilágtól - elszakítva ezernyi probléma merül fel. Sregyel az emberi érzelmek tisztaságáért, az erkölcsi állhatatosságot, a nemes érzelmeket állítja előtérbe filmjében, mely egyébként megszokott témájú átlagalkotásnak számít. A barátsági hónap, Illetve a szovjet filmfesztivál műsorában a könnyű műfaj, a vígjáték is képviselve van, két filmmel. Leonyid Gajdaj a burleszk mestere. O'Henry amerikai író humorista három szatíráját filmesítette meg az ÜZLETEMBEREK című filmvígjátékban. A legkomolyabb mondanivalója az első filmnovellának, a Két üt-nak van, amelyben az alkotók a postakocsirabló cowboyokat, a koncon marakodó amerikai haramiákat, a köztiszteletnek örvendő, elegáns dolgozószobákban terpeszkedő, de egymást raffinált módszerekkel haszonérdekből éppúgy halálba küldő üzletembereket ábrázolja. A film kicsengése: az utóbbiak az alávalóbbak A másik két filmnovella, a Rokonlelkek és Az indiánfőnök az író fanyar humorát tükrözi. A Rokonlelkekben a fegyveres bandita összebarátkozik a ház urával, mert mindkettőjüket szörnyen kínozza a podegra s az orvosok nem találnak rá írt. Az indiánfőnök meséje rendkívül humoros: két vállakozó szellemű amerikai elrabolja egy |ómódú család egyetlen, csemetéjét, hogy váltságdíjat csikarjon ki. Törököt fogtak, mert a legvásottabb kölyök került közé|ük, akit sehogyan sem tudnak megszelídíteni, végül inkább ők fizetnek, csak fogadja vissza az apa drága csemetéjét. Genrih Oganyiszjan, a KETTŐ PLUSZ HÁROM rendezője Szergej Mihalkov Vadembe rek című elbeszélését vitte filmre. A Fekete-tenger partján üdülő szovjet fiatalok életviszontagságait örö kit! meg humoros helyzetekben, s természetesen az elmaradhatatlan szerelmet. L. Most már a Hold következik? A világ közvéleményének figyelmét nemrégiben felkeltette az a beszélgetés, amelyet Hruscsov elvtárs folytatott a III. nemzetközi fijsfigfrótalálkozó részvevőivel. Kiváltképpen a szovjet űrkutatás további terveivel kapcsolatos kérdésekre adott válaszai váltottak kl nagy érdeklődést, főként ami a Holdra való repülést Illeti. A szovjet kormányfő kijelentette: „jelenleg nem tervezzük űrhajósok repülését a Holdra... az ember sikeres utazása a Holdra még igen sok munkát és gondos előkészítést követel." Ez alátámasztotta Lövell brit csillagásznak a szovjet tudományos intézményekben tett néhány hetes látogatása utáni kijelentését, mely szerint a Szovjetunió a legközelebbi néhány évben nem számol az űrhajósok említett repülésével. Nem azért, mintha nem lennének elég erős rakétái, amelyek a Föld természetes útitársára és onnan vissza szállíthatnák az űrhajók személyzetét, hanem elsősorban azért, mert még sok kérdést kell megoldani, hogy az űrhajósok repülése a Holdra és vissza teljesen biztonságos legyen. A

z első mesterséges hold felbo- valósíthatóságát. Elsősorban arra mucsátása után egy hónap telt tattak rá, hogy az amerikai tudósokéi, amikor Moszkvából ismét világgá nak mindeddig nem sikerült (akár röppent a hír, hogy új szputnyik csak minimális pontossággal sem) repül a világűrben utasával, a híres biztosítani a rakéták Holdra Jutását. Lajkával. S nem is akármilyen mes- A szovjet kozmonautika ezt a feladaterséges égitestről volt szó, hiszen tot kiváló pontossággal már négy évsúlya meghaladta a 5 métermázsát vei ezelőtt megvalósította. Az erre és olyan műszereket vitt magával, irányuló új észak-amerikai kísérleteamelyek az űrrepülés során feljegyez- ket a Jövő év kezdetére tűzték kl. ték és a földre továbbították Lajka Terv szerint a rakétán elhelyezett életműködésének adatait. műszerek közvetlenül a Holdra esés Igaz, nem Lajka volt az első élő- elöt

t ^teleket sugároznak a Földlény, amely az óriási magasságba fel- re a H°

I

d ™

lsö fe

ló™l. került. Előtte és utána is számos ku- . A tudományos ellenvetések között tatási rakéta vitt fel élőlényeket a figyelmet érdemel az. amely rámutöbb tízezer méteres magasságba. LaJ- *

a| a valószínűleg 1970-ben várható ka volt azonban az első olyan élő- fokozott naptevékenységre, amely a lény, amely Föld körüli pályán repült, kozmikus térségben a sugárzás ál. _„,. í . „ , ... , „ * , talános növekedésével ár. Mindeddig A Föld legközelebbi környezetének nem lsmer]ük az ebb

ői származó öszbiológíaí kutatása ezáltal az eddigi- sze

s veszélyt, miután valamennyi ednél összehasonlíthatatlanul magasabb digl űrrepülés a Föld magnetikus meA műszaki problémák között eU sősorban az űrhajók repülési pálya* síkjának Irányítható megváltoztatását, találkozását ős a repülés közbeni megbízható összeköttetését említették. Az űrhajók felszerelését Illetően a további közös, Illetve csoportos űrrepülések száméra megbízható televíziós kapcsolatot kell létesíteni nemcsak az űrhajók és a Föld között, mint eddig, hanem az egyes űrhajók, valamint a Föld és az űrhajók között is. Még bonyolultabbak a további biológiai kutatással szemben támasztott követelmények: a kozmikus repülés összes tényezői hatásának tanulmányozása, főként az ember alapvető fiziológiai funkcióinak alapján, a hoszszú ideig tartó súlytalanság állapotának vizsgálata; az űrhajósoknál a munkaképesség növelése; a kozmikus repüléseknél az ember napi életműködési ritmusának sajátosságai; az űrrepülők különleges előkészítése; az űrhajósok egészségi állapotának és a kabin mikroklímájának orvosi ellenőrzése; az űrhajósok élete és biztonsága felett őrködő berendezések rendszere megbízhatóságának ellenőrzése. Ilyen nagyméretű tudományos program megvalósítása természetesen még számos további kutatórepülés végrehajtását követeli meg — szögezik le az előbb említett közlemény megszövegezői —, amelyek elősegítik az objektív, a véletlenektől mentes tudományos adatok szerzését. Az embereknek a Holdra, esetleg valamelyik közeli bolygóra való repülése elött nyilvánvalóan még sok színvonalra emelkedett. További ki- zejének hatására kialakult természe- mu

nkát kell elvégezni. Kiváltképpen sérleti állatok repülése után, amelyek tes védőburkon belül történt, nagyrészt visszatértek a földre, lát- Magában az Amerikai Egyesült Álnlvaló volt, hogy az ember űrrepülő- lamokban ls bírálták ezt a prograsének előkészítéséről van szó. mot, mégpedig a végrehajtására terAz űrkutatás az elmúlt hat év alatt vez

e" csillagászati számú dollármenyóriási fejlődésen ment keresztül, me- nV

is

éS miat

t t®* J}

s

ó mérlegelések lyet akkor még kevés ember sejthe- szerln

t naponta több mint egymillió tett. Nemcsak a hatalmas rakéták fejlődésére gondolunk, amelyek a világűrbe szállítják a nagyméretű űrhajókat, amelyek kílencszerte nehezebbek Lajka űrhajójánál. Elsősorban dollárt kellene ráköltenl). Joseph Clark szenátor például nemrégen kijelentette, hogy az amerikalak talán inkább azt mérlegelhetnék, hogy ennek az összegnek bizonyos részét az űrhajók további műszaki berende- o'V

3? .dolgokra fordítanák, mint az zéséről kell szólni, amely ma az or- iskolaügy. vosoknak lehetővé teszi az űrhajósok egészségi állapotának megfigyelését csaknem olyan tökéletesen, mintha a rendelőben vizsgálnák őket. A második mesterséges hold kabinjának műszerei a fizikális adatokon kívül lényegében Lajka árverésének Az Amerikai Egyesült Államok vezető személyiségei a Holdra való repülés tervezésénél minden valószínűség szerlnt a megrendült tekintély helyreállítását követik. Ilyen mérlegelések azonban az igazi tudományban nem jöhetnek számításba. Ezen a területen csakis a valamennyi köés lélegzésének adatalt továbbították. vptkpzménnvel É

s jehetôséeuel száA Vosztok 5. ős Vosztok 6. űrhajók í oJľJ fnlnl technikai felszerelése már annyira ľan íelye tudomá

ny°

s tökéletes volt, hogy a szívműködés és e

lJ

árásnak van he

lV

ea vérkeringés rendszeres megfigye- A mtkor v- Blkovszkij és V Tyelését elektrokardiogram, szelzmokar- reskova űrrepülésének előzetes diogram és egyéb műszerek tették le- adatait a szovjet tudósok közzétethetővé. Még bonyolultabb volt V. Blkovszkij és V. Tyereskova közös űrrepülésénél mindkettőjük pszichomotorikus tevékenységének megfigyelése, amelynek révén lehetővé vált sajátos pszichológiai jelenségeknek, beszédjüknek, mozgásdinamlkájuknak, valamint a súlytalan lebegésnél mimikájuknak és mozdulataiknak, szemmozgásuknak (amelyet elektrookulogram segítségével figyeltek) stb. figyelemmel követése. Ezeknél a kutatásoknál fontos szerepet játszott a televízió, amely az orvosoknak az optikai megfigyelést is lehetővé tette. Az ember űrrepülésének tudományos programjánál a szovjet tudósok eredményei összehasonlíthatatlanul túlszárnyalják az USÁ-ban elért eredményeket. Teljes mértékben megmutatkozott Itt a nehéz hordozórakéták ték, rámutattak, hogy még nagyon sok kérdés vár megoldásra. akkor, ha a holdrepülés nem „sportsiker" jellegű akció, • hanem tisztán tudományos vállalkozás akar lenni. Éppen ezzel vetnek számot a szovjet tudósok, amikor úgy vélik, hogy a Holdon leszálló első űrhajósoknak ls már bizonyos időt kellene ott eltöltenlük és néhány alapvető jelentőségű tudományos kutatást elvégezniük. Ebben az esetben (és nyilvánvalóan a hosszú ideig, több hónapon át tartó repüléseknél is) világos, hogy eddigi tapasztalataink és az életfunkciókat (a kabin levegőjének vegyi megújítása és koncentrált élelmiszerek készítése) biztosító módszereink már nem lennének elégségesek. Ehhez a szövetek teljes anyagcseréjén alapuló zárt ökológiai rendszert kell kialakítani (ember, növények, állatok). A szovjet tudósok, mérnökök, munkások és űrhajósok közös erőfeszítéssel biztosítják hazájuk nyilvánvaló elsőségét a világűr békés meghódításában. A tudomány további fejlődéséért és planétánk lakóinak boldogabb életért minden bizonnyal továbbra is latba vetik egész erejüket és tehetségüket. K. SRSEŇ Egy újsághír margójára A sajtó nemrégen hírt adott arról, hogy az USÁ-ban egy olyan rádióállomást kostruáltak, melynek működéséhez nincsen szükség áramforrásra. Egyelőre 100 méteres távolságra sikerült az adás, de a feltaláló egy olyan adó létesítésén is dolgozik, amellyel négy kilométeres körzetben lehet majd venni az adást. E hír hitelességét nem áll módunkban megerősíteni, miután kizárólag a szűkszavú híradásra vagyunk utalva. Megkíséreljük azonban az áram nélküli adás problematikáját közelebbről megvizsgálni az elektrotechnikában, illetve a távközlés technikájában eddig elért eredmények alapján. A rádióadás lényege az, hogy az adóállomásról közvetítendő beszéd fejlesztésében elért nagy előny, ami zen

e hangrezgéseit mlkrofonnemcsak az űrhajók tökéletesebb és na

l villamos rezgésekké alakítják, kényelmesebb berendezését teszi le- majd ezeket felerősítik. A rezgéskeltőhetővé, hanem a hírközlő berendezés vei bizonyos frekvenciájú elektrolényeges kibővítését ís. mágneses rezgéseket állítunk elő, és A Föld körüli pályán a repülés idő- ezeket moduláljuk. A modulált rádiótartamát (ennek ls elsősorban tudo- frekvenciás rezgéseket ezután az adóantennára visszük, amelyből elektromágneses hullámok indulnak ki minden irányba, és viszik magukkal igen nagy távolságra az adóállomás műsorát. A rádióvétel elve ezzel szemben a következő: A vevőantenna az egyes adóállomások által kisugárzott elektromágneses hullámokat összegyűjti és eljuttatja a vevőkészülékhez, mely a retes, hogy az USÁ-ban teljes gőzzel rezgőkörök segítségével a kívánt adódolgoznak az amerikai űrhajósoknak állomást kiválasztja, és jelelt a dea Holdra történő repülésének élőké- modulátorhoz vezeti. A vevő utolsó szítésőn, amelynek a Kennedy által fokozatai felerősítik a hangfrekvenIsmertett program szerint még ebben ciá

s rezgéseket, aminek eredményeaz évtizedben (1970-ig) kell megváló- képpen a hangszóró az adóállomásulnia. Von Braun, aki a repüléshez SQn elhanKzot

t beszédet vaev zenét szükséges nehéz hordozórakéták fej- Ď ' a' lesztésén dolgozik, nemrégiben az 1968-as év végét jelölte meg határidőként. A világ sok kiváló szakembere azonban kétségbe vonta e terv megmányos jelentősége van) illetően a szovjet eredmények messze megelőzték az amerikaiakét. Hat szovjet űrhajós mintegy 18 napot töltött a világűrben, ezzel szemben a négy amerikai űrhajós mögött csupán nem egészen háromnapos űrutazás áll. A

z űrrepülések első eredményei alapján nagyon optimista következtetéseket vonhatunk le. Ismeadja vissza. A rádióadás és vevés az elmondottak alapján nerr> más, mint a ljang energiájának a leadóban elektromos, a vevőkészülékben viszont fordítva, az elektromos energiának hangenergiává való alakítása. Tekintettel erre a körülményre, szkeptikusan fogadtuk a fenti hírt, mert Igen nehéz elképzelni olyan rádióadót, amely minden energiaforrás nélkül nagy távolságban képes volna eredményesen működni. Lehetséges, hogy a szenzácíókeltés érdekében a híradásból kimaradt az a körülmény, hogy a feltaláló energiaforrásként az elektretet, használta. Ez az elnevezés Heavlside Olivértől származik, aki Maxwell Clarkkal együtt az elektromossággal töltött polarizált testeknek adta ezt a nevet. Ilyen tulajdonsággal rendelkező anyagok a dielektrikumok, azaz a szigetelő anyagok. Ez azért lehetséges, mert a szigetelő anyagoknak az a tulajdonságuk, hogy az elektromos tér hatására a pozitív töltésű molekulák az egyik irányba, a negatív töltésűek a másik irányba helyezkednek el. Az elektret alkalmazási területe egyre bővül. Az egész elektretprobléma ős alkalmazási lehetősége azonban még csak a kezdeti stádiumban van, s nincs kiaknázva alkalmazásának minden lehetősége. Vörösmarty Géza 1963. november 8. * ÜJ SZÖ 5