Új Szó, 1963. november (16. évfolyam, 301-330.szám)

1963-11-08 / 308. szám, péntek

Piaci kép esős időben [Molnár J. felvétele) Hosszú, szürke sáv az űt... EGY GÉPKOCSIVEZETŐ PORTRÉJA Nincs unalmas dolga a gépkocsivezetőnek. Száguldó autójával járja az országutat. Mindig újabb és újabb tájat ismer meg. Vetélytársa, a baleset azonban árnyékként követi. Ha nem elővigyázatos, nem tartja rendben á kocsiját és ha a pohár fenekére néz, életével fizethet. Baleset... Emberélet ... Milliós ká rok ... Megrázó ké pek ... A gépkocsiveze tök egy része máihadat üzent a köz lekedési baleseteknek. Versenyeznek a baleset nélkül megtett kilométe rekért. Az egyik ilyen gépkocsiveze tő Fray Oszkár, a, galántai Autóforgalmi Vállalat dolgozója, aki 448 ezer ilyen kilométerrel dicsekedhet. i— Nem állíthatom, hogy gyermeki körömi vágya a sofőrködés. Erdész szerettem volna lenni — mondja Fray elvtárs —, a háború azonban keresztülhúzta számításomat. S mivel a gé-. pek vonzottak, letettem a gépkocsivezetői vizsgát. Negyvenhéttől sofő-. rösködöm. Tizenhat éve ül a volán mögött. Élőn szőr traktort, teherkocsit, majd autóbuszt bíztak gondjaira. A galántai Autóforgalmi Vállalathoz ötvenegy-i ben került. Jó pár éve a kiránduló-, autóbusszal jár. Sokat járt már ktilföl-. dön is. Hazánk nevezetességeit jól is-> meri. S amikor a gépkocsivezetők kör zött megbecsülésnek örvendett, elhatározta, hogy megszerzi az autósze-i relői segédlevelet. — Szaktudás nélkül egy sofőr sem érezheti magát biztonságban a volán mögött — mondja határozottan. — Ma is rendszeresen látogatom az üzemi munkaiskolát. Az ember mindig hallhat valami újat, aminek hasznát veheti. Élménye! felől érdeklődik valaki. Szerényen moso'vog s csak ennyit mond: Sok volt, nem tudom melyiket említsem meg. Mert úgy van az, hogy a rosszra az ember nem szívesen gon-> dol vissza, a jót pedig nem akarja emlegetni... Végigsimítja homlokát. Hallgatása elárulja, hogy emlékeiben keresgél. A legszebb élmény — mondja —, amikor egy kéthetes kirándulásról jön meg az ember s a gyerekelt a karjaiba zárhatja. A volán mellett ülve is rájuk gondolok. — Baleset nélküli közlekedését minek köszönheti? — A szerencsének — tréfálkozik, majd komolyra fordítja a szót. — A kocsim mindig rendben van. Ha valahol úton vagyok, minden megállónál megvizsgálom a kormányszerkezetet, féket és az abroncsokat... Egy sofőrnek elővigyázatosnak kell lennie. Nemcsak magára, hanem másokra is vigyáznia kell. — Sör, bor és pálinka ... — Szolgálatban sohasem élek velük. Egyik sem jó barátja a sofőrnek. A sört (közönségeset) nyáron megiszom. Rákényszerül az ember. Vendéglátóiparunknak kevés jó minőségű nem szeszes ital áll rendelkezésére. Ezen segíteni kellene. A garázs udvarának végéből nevét kiáltják. Bocsánatot kér, s eltávozik. Az egyik olajosruhás sofőr hangosan, úgy hogy az idegen is hallja, megjegyzi: — Oszkár diszpécsert helyettesíti. Mindenütt megállja a helyét. Fray Oszkárt talán így lehet jellemezni, amint az olajosruhás sofőr mondotta. Megállja a helyét mindenütt. „Csak a napot lehetne egy pár órával megtoldani" — mondogatja sokszor. Nem futja mindenre idejéből. Odahaza, Nádszegen a HNB tagja s bántja, hogy gyakori távolléte miatt nem tud elég aktív munkát végezni. — A kocsimat kérték el — mond-; ja, mikor visszaérkezik. Nem szíver sen adom. Száztízezer kilométert tet-i tem vele minden nagyobb javítás nélkül. Középjavítást kellene kapnia, de olyan Jó állapotban van, hogy 45—50 ezer kilométert még kibír. Ha valakinek az ország bármelyik részében a GA 00—98-as rendszámú autóbusszal kell utaznia, bátran, gondtalanul élvezheti a kirándulást. Fray Oszkárnál biztos kézben van a volán, A megyercsi hat ár bar, Ritka szép ősz az idei, kedvez a betakarításnak. Szinte a nyarat idézi a verőfényes délután, csak a határ arculata mutatja, hogy bizony már vége felé járunk az ősznek. A Bálványt Állami Gazdaság megyercsi részlegén népes asszonysereg, fiatalok, öregebbek sütkéreznek a napon. No nem kell azt gondolni, hogy csak úgy tétlenül töltik az időt. Szorgos kezük nyomán egyre apad a kukoricahegy a hátuk mögött, a megtisztított csövekkel egymás után telnek meg a kosarak. Amott tovább is „fosztó" van, de ott már nagyüzemibb módon megy a munka. Két kombájn járja egyik végtől a másikig az óriási kukoricatáblát. A járművek alig-alig győzik elhordani tőlük a kukoricacsöveket meg a silóba a szárát. A csallóközi rónán messze nyúlik a gazdaság kukoricása, 168 hektár volt összesen, maidnem 90 hektár vár még törésre. Igyekezniük kell. hogy a tó időt kihasználva veszteség nélkül betakarítsák. Annál inkább szükség van erre, mert az idei termés nem fizet a leglobban. 40 mázsára számítanak átlagosan hektáronként. A gazdaságot átszelő úton egymást érik a tehergépkocsik. Szállítják a cukorrépát az átvevőhelyre. Kollár Gyula, a gazdaság vezetője elégedetten mondja a tovahaladó gépkocsik félé. intve: — Ha a kukorica nem is a legjobban, a cukorrépa annál jobban fizet. Lám, mily nagyra megnőttek. A gazdasági épületek mögötti táblára mutat, amelyet szinte elborít a halomba rakott cukorrépa. — Azon a harminc hektáros táblán 600 hiázsa termett hektáronként. A többin „gyengébb" a termés, de így is 390—400 mázsa átlaghozamra számítunk. — Annak örülök, hogy a cukorrépával a JRD-t f szövetkezetet j lepipáltuk — szól közbe elégedett mosollyal az arcán Barát Miklós növénytermesztési csoportvezető. — Mert nekik ts termett ám az egyik táblán úgy 500 mázsa hektáronként. — A trágya, de főként az istállótrágya az az igazi gazda — vallfa meggyőződéssel Kolár Gyula. A lói megtrágyázott föld fizet igazán .,. Tavaly a földterület több mint egynegyedét trágyázták meg, az idén is legalább ennyit akarnak. Az istállótrágya mellé már mintegy 2000 köbméter komposztot készítettek. Nagy gondot fordítanak az őszi mélyszántásra. 300 hektár már felszántva várja a telet, a többit folyamatosan szántják fel, úgy ahogy a termés bekerül róla. Eddig 30 hektár földet már negyedszer is felszántottak, mert az idei terméseredmények azt mutatják, hogy a föld nagyon megfizet ezért a külön gondoskodásért. A frissen szántott fekete barázdák felett suhan el a langyos őszi szellő, a szépen kikelt zöldellő vetések fürödnek az őszi nap sugaraiban. Az emberek még az idei termés utolsó részét takarítják be a határból, de a föld nagy részén már a jövő évi termés sarjad. Gál László Bajoka bölcsődék körül Családi okból A mama és a fia hazaérkeznek • A papa a konyhába költözik 0 Bölcsödébe a gyereket... de hová? • Játsszunk detektívesdit « Mire jók az összeköttetések O Egy kis statisztika • • Próbáljuk talán így Fiatal házasoknak gyermekük születik. A mama a kórház csendjében boldogan olvasgatja a jókívánságokkal teli táviratokat és gyömöszöli a beföttesüvegbe a virágcsokrok özönét. Az ifjú papa boldogan újságolja a kíváncsi kollégáknak: — Háromhatvanat nyom a gyerek, ötvenkét centi hosszú... És teljesen rám hasonlít. Aztán a mama és a fia hazaérkeznek! Mikor becsukódik az ajtó az utolsó látogató után, az ifjú szülők boldogan hajolnak a rózsaszín baba főié... A gyereksírás az első hetekben muzsikaszónak tűnik az elbűvölt szülőknek. — Sőt, még az sem zavarja őket, hogy a lakás pelenkaszárítóvá változik. Csak amikor már kissé beleélték magukat az új szerepbe, kezdik észrevenni a dolgok hátrányait. A paj>a egyre idegesebben viseli el „a jövendő nemzedék büszkeségének" hangoskodó modorát és végül kiköltözik a konyhába. A mama szabadsága is letelik és lassan azon kezdenek töprengeni, ml lesz a gyerekkel. A nagymamára nem számíthatnak, mivel a beteges nagypapát kell gondoznia és mindketten nem költözhetnek a fiatalok amúgy is szűk lakásába. így tehát egy megoldás marad. Bölcsődébe kell vinni a gyereket. Bölcsődébe? Igen ám, csakhogy az nem olyan egyszerű, amint ezt a sok szaladgálás közepette lassan megértik a szülők. Végül ráébrednek, hogy „protekció" nélkül nem megy! Megkezdődik egy detektívregény életváltozata, amelyben a szülők és ismerőseik mindenáro-n olyan vaiakit keresnek, aki el tudná helyezni gyermeküket egy bölcsődében. A végén akad is egy barátnő, s egy „isinerőse" segítségével sikerül „bedugni" a gyereket a város túlsó végén levő gyermekgondozóba. Igen ám, de miért kellett ehhez protekció? Beszédes statisztika Az 1962-es év végéig 386 bölcsőde épült Szlovákiában. Ezekben 13 629 gyermek fér el. Közben több mint 12 ezer további dolgozó anya követeli gyermeke elhelyezését. És ez a számi távolról sem fejezi ki a tényleges szükségletet. Vegyük például Bratislavát. Itt több mint 11 ezer három éven aluli gyermek él. A város 63 bölcsődéjében viszont csak körülbelül két és félezer a hely. Itt a bölcsődék kapacitása 96,9 százalékra van kihasználva, holott az állami norma csak 85 százalékot engedélyez. És a ki nem elégített kérvényezők száma ez év augusztusáig meghaladta a 2700-at. Minden évben újabb 3 és félezer csecsemő születik, s ezek fele igényt tart a bölcsődére. Ezzel szemben' az évi terv 250 bölcsődei hely felépítésével számol. (És mint azt évente tapasztaljuk, még ezek e betervezett bölcsődék sem épülnek fel. Košicén például az építők ez Idén négy bölcsődével maradtak adósak.) Ha az eljövendő két évben felépülő bölcsődék férőhelyét — összesen IDŐSZERŰ KÖZGAZDASÁGI KÉRDÉSEK A vegyipar szerepe népgaz Ä vegyipar hazánkban az ipar ** széles anyagi bázisává, a mezőgazdaság fejlődésének és az életszínvonal emelkedésének egyik legfontosabb tényezőjévé válik. A vegyipar jelentőségét népgazdaságunk további fejlődésében pártunk XII. kongreszszusa ama határozatában fejezte ki, mely szerint a vegyipar az elkövetkezendő években a csehszlovák népgazdaság egyik vezető ágává fejlődik. Vegyiparunk elsődleges feladata a műtrágya és a mezőgazdasági vegyszerek, a műszálak, a műkaucsuk. a műanyagok gyártásának lényeges növelése. Az utóbbi években gyors fejlődésnek indult a vegyiparunk. 1955—1962 között átlagos évi növekedése 11.5 százalék volt. Jelentős üzemeket építettünk, s további termelőegységek létesülnek például az olajfinomításra a bratislavai Slovnaftban, a műanyagok gyártására a novákyl és a žiiinai Wilhelm Pieck Vegyi Üzemben, a műszálak gyártására Humennén, a nitrogén műtrágya és műkaucsuk gyártáséra Vágsellyén. anorganikus kémiánk feljesztésére a Pűfchovi Május 1. Gumigyárban A legközelebbi években Smolenicén és Dél Szlovákiában fes ték- és lakKgyártó üzemek építését kezdik meg. Az utóbbi helyen már a közeljövőben cellulóz és papirkombi nát, valamint műfonalat gyártó kombinát épül. Az alapnyersanyagok Szovjetunióból való behozatala szempontjából az előnyös földrajzi fekvés, a hazai nyersanyagok kihasználása, az elegendő vízforrás, valamint a szabad munkaerő reális feltételeket teremt Szlovákiában a vegyiparnak az országos átlagnál gyorsabb fejlődéséhez. Így 1965-ig 1960-hoz viszonyítva vegyiparunk termelése csaknem megkétszereződik, Szlovákiában pedig 170 százalékkal növekedik. E

z az óhajtott fejlődés azonban elképzelhetetlen lenne a Szovjetunió közvetlen segítsége nélkül. Már jelenleg is nagy mennyiségű nyersolajat kapunk a Barátság-kőolajvezetéken, amelynek feldolgozásával a Slovnaftban benzint, naftát, fűtőolajat és egyéb termékeket nyerünk. A nyersolaj további feldolgozásával a legközelebbi években műanyagok és műszálak gyártásához szükséges alapnyersanyagokat nyerünk, s ezzel megteremtjük petrokémiai termelésünk alapját. A nitrogén műtrágya és a műkaucsuk termelésének fejlődése Szlovákiában a földgáz feldolgozásán ala pul, amelyet szintén a Szovjetunióból kapunk majd. A Vágsellyén épülő • vegyikombinát jelentős mértékben hozzájárul majd ahhoz a célkitűzéshez, hogy mezőgazdaságunk fejlődése érdekében 1970-ig el kell érnünk az egy hektár mezőgazdasági földterületre eső 200 kilogramm műtrágyafogyasztást tápanyagban kifejezve. Az elmondottakból kitűnik, hogy a legközelebbi években kedvező feltételek lesznek hazánkban, de főleg Szlovákiában a vegyipar fejlődésére. Ezzel egyszersmind reális előfeltételek adódnak a többi népgazdasági ág jelentős fejlődésére. így az 1965-ig többszörösére növekvő nitrogén-, fosz for- és kombinált műtrágya és mező gazdasági vegyszertermelés a mező gazdasági termelés lényeges növeke dését biztosítja. Másrészt az olajfel dolgozás jelentős növekedésével má jelenleg is nemcsak elegendő mennyi ségű hajtóanyagot, fűtőolajat és ke nőanyagot biztosltunk, hanem az el következendő években ezen az alapon hatalmas műanyagtermelés jön létre amelynek nagy jelentősége abbai lesz, hogy a műanyagokkal fokozato san helyettesítjük főleg a gépiparban az építészetben, a közszükségleti Ipar ban a hagyományos nyersanyagokat A műanyagok tulajdonságaik révén sok esetben nemcsak egyenértékű he lyettesítői az eddig használt színes fémeknek, hanem jobbak is azoknál, A gumiipar továbbfejlődése szempont jából hasonlóképpen nagy Jelentősége van annak, hogy e szakaszqp is tért hódítanak a műanyagok. Például a gumiabroncsok és a szállítószalagok gyártásánál az eddig használt viszkóz- és gyapotkeverékeket poliamidkord és más kaprolaktonból készült termékek váltják majd fel. Felhasználásuk jelentős mértékben növeli a gyártmányok élettartamát. A vegyiparban a termelés növelése mellett a termékek minőségére kell fordítani a fő figyelmet. Kutatómunkával új termékfajtákat kell létrehozni, amelyek közül jelenleg a legfontosabb a tudományos kutatómunkához annyira szükséges tiszta vegyszerek előállítása. A

hogyan az a felsoroltakból látható, a vegyipar hazánkban, de különösen Szlovákiában, nagy fejlődésnek indult. Jelentőségének helyes értékelése rövid időn belül kedvezően tükröződik majd vissza az egész népgazdaság eredményeiben. A vegyipar termékei ugyanis lényegesen befolyásolhatják fizetési mérlegünket, azzal, hogy fokozzuk kivitelünket olyan termékekből, amelyek iránt külföldön nagy a kereslet, míg a hazai termelésben olyan termékeket biztosítunk, amelyeket eddig külföldről, éspedig jelentős mértékben a tőkés országokból hoztunk be. MAGULA JOZEF mérnök a Szlovák Tervbizottság vegyipari osztályának vezetője 467-et — összehasonlítjuk az Igénylők számával, akkor látjuk, hogy évente 750 gyermek marad bölcsőde nélkül. Ezért kell egy gyermek elhelyezéséhez „protekcié". Akinek nincs protekciója A bratislavai Nemzetközi Nőnapüzem üzemi szakszervezeti bizottságának helyiségébe fiatal asszony lép be. — Nos, máris munkába? — üdvözli őt Partlová elvtársnő, az ÜB elnöke. — Sajinos, nem. Beteges a gyerek. Nincs kire hagynom, tehát úgy döntöttünk férjemmel, hogy itthagyom a gyárat és otthon maradok. — Nem sajnálja? — Dehogynem, szerettem a munkámat. Meg a pénz is kellene. De hát mit tegyünk? ... Persze, ha lenne hely a bölcsődében.. . Az elnöknő a fejét rázza. Nem. Sajnos, nincs! A 28 férőhelyes üzemi bölcsődébe máris 35 gyereket tömtek be, több már sehogy sem fér el. A fiatal mama tehát „családi okokból" kilép a munkából. — Látja, m így megy nálunk majd minden nap — mondja az elnöknő. Sajnos, sokszor a legjobb szövőnőket, bedolgozott, szakképzett, sőt kitüntetett dolgozónőket veszíti el így a gyár, ami persze nagy anyagi károkat is jelent. Hasonló a helyzet Szlovákia számos gyárában, ahol nők dolgoznak. Gazdasági életünkben a női munkaerőkre egyre nagyobb szükség van. Évről évre több asszony munkába lépésével számolnak a tervek. Sokkal több bölcsődére lenne szükség. De az építészeti tervekben ezzel nem számolnak. így tehát elérkeztünk ahhoz a gordiuszi csomóhoz, amelyet csakis azok tudnak kibogozni, akiknek elsőrendű érdekük, hogy dolgozó asszonyaink jól, tehát gond nélkül teljesíthessék munkafeladataikat. Miért nem építenek bölcsődéket a gyárak? — tódul szánkra a kérdés. Hisz sok az olyan gyár, mint például a trnavai Figaro, a košicei Magnezitüzem, a Szlovák Nemzeti Felkelés nevét viselő üzem Banská Bélán és sok további, ahol megvannak a kellő anyagi eszközök, de mivel nincs építőosztályuk, hát nem építkezhetnek. Ezért sok helyen — csakhogy ne vesszen el a pénz — üzemi nyaralókat (víkendházafcat) vásárolnak. Aztán már senki sem törődik a bölcsőde kérdésével. Nagyon ritka az olyan eset, mint az érsekújvári Svit üzemben, hogy a készen vett nyaralót sok költséggel bölcsődének rendezték be. Ez az e-set elgondolkoztatta a Szlovák Nőbizottság dolgozóit. Ha vlkendházakből bölcsődét lehet csinálni, miért ne gyártana valamelyik üzem bölcsődéket. A sok kérdezősködés, utánajárás és intervenció után sikerült elfogadható megoldást találni. A turanyi Drevona fafeldolgozó üzem vezetősége hajlandó a jövő évtől kezdve összeállítható bölcsődéket gyártani. A terveket már kidolgozták, s az Iskola- és Egészségügyi Minisztérium ezeket jóvá Is hagyta. A terv szerint egy 45 férőhelyes bölcsőde vagy óvoda az összes alapmunkálatokkal, valamint a szerelési munkákkal együtt kb. 450 000 koronába kerülne. Ha azonban az üzemek dolgozói — mondjuk társadalmi munkában — megásnák az alapokat és elvégeznék « szerelőmunkákat is, akkor a bölcsőde osak kb. 250 000 koronába kerülne. Ahhoz, hogy a terv életbelépjen már csak az kell, hogy a Szlovák Tervbizottság jóváhagyja a Drevona új gyártási tervét. Á legfontosabb pedig, hogy a gyárak érdeklődést tanúsítsanak ez Iránt az új, összeállítható bölcsőde iránt és mielőbb elküldjék megbízottjaikat Turanyba, ahol megtekinthetik majd a prototípusokat és megrendelhetik őket. Szükséges, hogy az érdekelt gyárak munkásai, Illetve munkásnői is nyomást gyakoroljanak az illetékesekre! ROMAN ILONA CSAK JÓ MINŐSÉGŰ ARUT A bardejovi Aug. 29 Cipőgyár dolgozói az elmúlt negyedévben figyelmüket elsősorban a termékek kiváló minőségére fordították. Eredményesen, 100,5 százalékra teljesítették az exporttervet, ami pénzértékben kifejezve 15 millió KCs-t jelent 352 ezer korona értékű megtakarítás! értek el s felajánlásaikat nemcsak teljesítették, hanem 10 százalékkal túl is szárnyalták. -k(JJ SZÖ 4 * 1363. november 8.